Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

5 1988. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Aí enyhe tél hatására korábban megkezdődtek a tavaszi munkák. Az őszi' vetés szépen megerősödött, így már a ki~ sebb fagyok sem tehetnek kárt bennük. A legfontosabb mun­ka most: simítással és boronázással a talaj nedvességét le­zárni és a tavaszi vetés előtti talajelökészités. A gyümölcsö­sökben a metszés már január óta tart. Borsónak készíti elő a talajt Galgamácsa határában az összefogás Tsz traktorosa. Balogh Pál (a cím fölött). A gödi Duna Menti Tsz Szödliget határában fekvő 5 hek­táros tábláját Sipos Antal szántja (jobb oldalon). Főtan, a Vörösmarty Tsz kertészetében rövidesen befeje­zik a meggyfák metszését. Képünkön: Mándi József és Orosz József (lent). (Vimola Károly felvételei) takarmányok magas önkölt­ségével magyarázzák a terve­zettől való kényszerű eltérést. A sertéstartásnál viszont ép­pen a saját készítésű tápok viszonylagos olcsósága volt a nagyobb bevétel forrása, és a kiváló minőségű sertés. Ott dupla- hasznot mutattak az el­számolások a várthoz képest. A vezetés korábbi döntéseinek helyességét igazolja, hogy ér­demes volt a sertéstelepi re­konstrukcióba belevágni, már­is megvan a foganatja. Öregbíti jó hírét A mezőgazdasági mellékte­vékenység koronája a feldol­gozó üzem, s azon belül első­sorban a vetőmag-előállítás, amely itthon és külföldön je­lentős mértékben öregbíti a tangazdaság jó hírét. Égy kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ezen az ágazaton múlik nagyrészt, milyen évet zár a vállalat. A beruházások évről évre bővítik, korszerűsítik a feldolgozó területet. Nagy teljesítményű szárítóberende­zések, tágas tárolótér, iparvá­gány, megfelelő gépi felsze­reltség teszi biztonságossá, jó minőségűvé, a szigorú export­feltételeknek megfelelővé az egyre több vetőmag előállítá­sát. ' Az önköltség kedvező ala­kulása már az 1987 tavaszán eladott hibridkukorica- és egyéb vetőmagfélék után majdnem 50 millió forint ága­zati nyereséget hozott a CÁT- nak. Nem titok, hogy a mag­tárakban tárolt — és április végéig kiszállítandó — kész­letek mennyisége meghaladja az egy évvel ezelőttit, és még több haszonnal kecsegtet, ele­gendő biztonságot adva az idei eredményes gazdálkodás­hoz. A feldolgozó üzem ké­nyesen ügyel rá, hogy mind tőkés, mind szocialista meg­rendeléseinek határidőre és kifogástalan minőségben ele­get tegyen. A korszerű üze­met már eddig is számos kül­földi delegáció megcsodálta. A2 alaptevékenységeknél összesen 30 millió forint ered­ménytöbblet jelentkezett, s ez igen számottevő. Ami kívül esik ezen a körön, az is szo­rosan kapcsolódik hozzá, mint például az élelmiszer-ipari ágazat. Húsüzemük a sertés­telepi, úgynevezett technoló­giai selejt feldolgozására épül. Csemöi szeszüzemük pálinkán kívül mustsűrítményt, invert- cukrot állít elő, ám az utóbbi időben a közismert nemzetkö­zi értékesítési gondok miatt munkája — és így bevétele — meglehetősen megcsappant. Nehéz betörni a piacra A CÄT 1987. január 1-jével átvette a Monori Mezőgép ceglédi gyáregységét, s ebből alakította ki ipari üzemét. Az átállás kisebb zökkenőkkel járt, s ennek okán eredmé­nyük lényegesen elmaradt a tervezettől. Átmenetileg a ko­rábbi időszakról áthúzódó megrendelések tették ki a munkák zömét, amelyeket ké­sőbb saját termékekkel igye­keztek felváltani. Gépkocsik­hoz használatos vonóhorgokat és utánfutókat kezdtek gyár­tani, ám ezekkel nehéz betör­ni a piacra. Csak az év má­sodik felétől mutatkozott ked­vező változás, amely biztató­nak látszik a jövőt tekintve. A rendelkezésre álló anyagi eszközök felosztásánál a fo­lyamatban lévő beruházások kaptak zöld utat. (Az energia­felhasználásban jelentős vál­tozáshoz vezetett, hogy a cse- mői sertéstelephez és a szesz­főzdéhez kiépítették a föld- gázvezetéket.) Beruházási hi­telt a hibridüzem és a sertés­telep rekonstrukciójához vet­tek igénybe. Az állami támo­gatás a már említett szőlőbeli feladatokhoz és a szőlőter­mesztő szakcsoport telepíté­séhez kellett. A munkaerő-, a bér- és ke­resetgazdálkodás az előzetesen megszabott keretek között maradt. ,A becsülettel elvég­zett munka alapján az éves keresetszintet sikerült 9.3 szá­zalékkal feltornázni, s ezzel elérték az egy főre jutó 82 ezer forintot meghaladó évi átlagkeresetet. A Ceglédi Állami Tangaz­daságban meghatározó szere­pet tulajdonítanak az igényes közgazdasági munkának. A megalapozott tervkészítéstől a költségelemzésekig, a dön­téseket előkészítő jövedelme­zőség-számításokig, a piac is­meretében kidolgozott alterna­tív javaslatokig sokféle fel­adat hárul a szakemberekre. Munkájukat könnyíti, hogy a számvitel rendelkezésére áll­nak a megfelelő számítógépek és az azokhoz szükséges prog­ramok. Hozzáértő gárda A kiváló efedmények Isme­retében érdemes egy pillan­tást vetnünk Dél-Pest megye legnagyobb mezőgazdasági üzemének idei terveire is. A vállalati tanács célul tűzte a ráfordítások ésszerű csökken­tését, a kifogástalan munkát, Ha ismét kapával esnek a töveknek... A málnafront egyelőre csöndes Ha kötetnyi irodalomról nem is beszélhe­tünk, tény, hogy a mezőgazdasági termékek közül az elmúlt években talán a málna ke­rült — jó néhány újságoldalnyi terjedelem­ben — a legtöbbet terítékre a magyar sajtó­ban. El kell ismerni: nem osztatlan sikerrel. Voltak, akik úgy vélték, miattunk, újságírók miatt robbant ki a málnaháború, hiszen ha nem foglalkozunk annyit az üggyel, akkor szép csendben, kisebb hullámokat korbácsol­va ül el a vihar a tengeren. Mások megint csak a sajtó felé mutogatva sérelmezték: miért kell ügyet csinálni abból, ha végre jól jár a kisiermelő, aki sokéves kiszolgáltatott­sága, ha úgy tetszik, ráfizetése után végre uralhatja, irányíthatja a piacot? És voltak olyanok is, akik hónapok múltán is haraggal, sértődötten emlegették fel: kicikkeztük őket. Egy dologban azonban szinte minden érin­tett egyetértett egymással s velünk is: a málnaháború csupán a jéghegy csúcsa, avagy jelenség, amely a mezőgazdasági felvásárlási árak. az értékesítési anarchia esszenciájaként jelzi, hogy a rend érdekében végre vala­minek történnie kellene. Idestova fél év telt el az­óta, hogy a tavalyi tapasztala­tom összegzésére kértük a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium illetéke­seit. S arra, mondják el, mit tesz a főhatóság az újabb ár­háború megakadályozásáért, a szerződéses fegyelem erősíté­séért, az adott szó rangjának visszaállításáért. Akkoriban a termékértékesítési szerző­déskötésekre vonatkozó ren­deletek felülvizsgálatáról, esetleges módosításáról, a szankcionálási lehetőségek nö­velésének szándékáról számol­tak be az illetékesek. Nem történt semmi azóta — Azt hiszem, ezzel talán elérjük azt is, hogy azok a vállalatok, amelyek csak a nagy nyereség reményében kapcsolódtak be a málnaérté- kesitésbe, hamarosan kivonul­nak a piacról. Ezzel talán si­kerül helyreállítani a normá­lis piaci viszonyokat, azt, hogy azok, akik a málnából élnek, végre meg is kapják az áru­jukat. Egyetértünk ugyanis azzal, hogy a jelenlegi helyze­tet nem lehet sokáig fenntar­tani — foglalt állást az emlí­tett időpontban Sarkadi György, a MÉM kereskedelmi és piacfelügyeleti osztályának főelőadója. Ám. amint azt most már a főosztály vezetőjétől, Göndör Józseftől megtudtuk, e téren jóformán semmi nem történt. A felülvizsgálatok nem vezet­tek módosításhoz, a szankciók növeléséhez, s nem született űj jogszabály a termékértéke­sítési szerződéskötések rend­a hatékonyság fokozását: Mindez természetesen diffe­renciált anyagi és erkölcsi el­ismeréssel együtt valósul meg. Idén a gazdálkodás várható eredménye 70,5 millió forint. Ez az összeg — óvatos becs­léssel — elérhetőnek látszik. Ha megvalósul, akkor a gaz­dálkodás költségarányos jö­vedelmezősége az 1987-es 7 százalék helyett 6,4 százalék körül alakul. A beruházások — a 81 millió forint saját erőn kívül — az igénybe ve­hető támogatásokat és hitele­ket is figyelembe véve — összesen 133 millió forintot tesznek ki. Ebből a géppark kiegészítésére és felfrissítésé­re 26 milliót fordítanak Je­lentősebb tétellel szerepel még a sertésüzemi rekonstrukció, a takarmánypremix-üzem ki­alakítása és egy 1500 vagon befogadóképességű tároló fel­építése. A Cegléd és Nagykőrös tér­ségében számos kisebb tele­pülés határát felölelő tangaz­daság szakmai súlya jelentős. Jól felkészült szakemberei na­gyobb számban vannak, mint az állami gazdaságokban ál­talában. Továbbképzésükről, bel- és külföldi tapasztalat­cseréikről széleskörűen gon­doskodnak. Képesek a korsze­rű agrárismeretek befogadá­sára és alkalmazására. A száz felsőfokú végzettségű szakem­ber, valamint a százötven kö­zépiskolát végzett és hatszáz szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező dolgozó jó szak­mai színvonalon állő csapatot képvisel. Számos vezető és középvezető került ki közülük a környező mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemekbe. Tamasi Tamás jéről sem. Mondhatnánk te­hát, a lehetőség ismét adott ahhoz, hogy néhány hónap múlva újabb háború törjön ki az ültetvényeken. Tavaly már késő lett volna — Adminisztratív úton bár­mikor be tudnánk avatkozni az esetleg kirobbanó háború­ba. Piacfelügyeleti jogunkkal élve kitilthatjuk a tisztesség­telen árat alkalmazókat az érintett területről, de ehhez először is tisztázni kellene, eb­ben az esetben mikor beszél­hetünk tisztességtelen árról vagy haszonról? — jegyzi meg Göndör József. De hoz­záteszi : az elmúlt év tapaszta­latai bizonyára sok felvásár­ló, közvetítő, ám a termelés­től, termeltetéstől független céget rettentenek el attól, hogy ismét a málnától remél­jenek extraprofitot, jóformán munka nélkül szerzett nyere­séget. Arról azonban, hogy e cé­gek nem önként szállnak ki a ringből, már a Kereskedel­mi Minisztérium Pest megyei megbízottja, Kékesi Ferenc mondja: kivételi listára került végre a málna. -­— Tavaly, amikor a szerző­déskötések nagy részén túl voltak a partnerek, amikor látszott, hogy csak egy nagyon jó termés segíthet abban, hogy elkerüljük a háborút, már késő lett volna kivételi listára tenni a málnát, szűkí­teni azok körét, akik a gyü­mölcs exportálásával foglal­kozhatnak. Az elmúlt év vé­gén, december 29-én viszont megszületett a döntés, amely szerint idén csak meghatáro­zott körben foglalkozhat né­hány vállalat a málna külföl­di értékesítésével. — Ennek ellenére már most szép számmal keresnek ben­nünket a szerződni kívánó partnerek — mondja Murvai Zoltán, a gödi Dunamenti Tsz elnöke. Azé a szövetkezeté, amely az elmúlt nyáron a legerősebbek között ütötte el vékonyabb pénztárcájú tár­sait a felvásárlás lehetőségé­től: Igaz, nemcsak a nyereség reményében. — íyáron helyeztünk üzem­be Kóspallagon egy új hűtő- alagutat, amelyet nemcsak a kapacitás kihasználása, ha­nem a lízingszerződés felté­teleinek teljesítése miatt is el kellett látnunk málnával Tény, hogy nagy nyereségre számítottunk, amellyel ellen­súlyozhattuk volna az ala­csony áron értékesíthető ter­mékekből származó vesztesé­get. Ezzel szemben kétmilliót fizettünk rá az üzletre. Valamennyien várakozó állásponton vannak Nem egyedül persze. A mál­naháborúnak valószínűleg több volt az áldozata, mint az igazi győztese. Az üzleten csakúgy „bukott” a fóti Vö­rösmarty Tsz, mint a Dunake­szi Hűtőház vagy a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Szövet­kezeti Közös Vállalat. A múltról azonban nem beszél senki sem szívesen. Igaz, az esélyek. latolgatásán innen, de az egyeztető megbeszéléseken már túl vannak. Ismételten. Mert hogy a térség nagy ..málnászai” évről évre meg­vitatják, mit és hogyan kelle­ne tenni az árháború elkerü­léséért. Aztán ahogy beindul a szezon, a papírra fektetett árakat, elveket sutba dobják szinte valamennyien. — Amiben megállapodunk, az tulajdonképpen csak egy védőár — mondja dr. Heme- la Mihály, a szobi gyümölcs- feldolgozó igazgatója. — Et­től felfelé el lehet térni, de le­felé nem. Kérdés, hogy a most megállapított — ala­csonynak egyáltalán nem ne­vezhető — felvásárlási ára­kat feljebb tudja-e még sró­folni valaki. Vagy akarja-e egyáltalán? Egyelőre minden bizonytalan. Ügy tűnik, vára­kozó állásponton van minden­ki. Tavaly ilyenkor már ja­vában folytak a szerződéskö­tések, ma meg.,. Változott , a vásárlók igénye Ma még a gödiek sem tud­ják, mennyi málnára és mennyiért szerződjenek. Hiá­ba keresik őket egyelőre a szerződni kívánó partnerek. — Nem született olyan jog­szabály, amely megakadályoz­hatná az újabb háború kirob­banását. A málna pedig to­vábbra is kemény cikk marad, kelendő a nyugati piacokon, ezért valószínűleg megint so­kan fognak foglalkozni vele, s ismét irreálisak lesznek a fel- vásárlási árak — véli Murvai Zoltán. — Ezért egyelőre vá­runk, nem kötelezzük el ma­gunkat. Arra törekszünk, hogy a hűtőalagút bérleti kötele­zettségének eleget tegyünk, aztán majd meglátjuk, érde­mes-e továbbra is foglalkozni a málnával. * Azt, hogy érdemes-e felvá­sárolni nagyobb tételt, termé­szetesen még dr. Hemela Mi­hály sem tudja. Ám azt, hogy a vásárlók igénye megválto­zott, a bőrén érzi a szobi kol­lektíva. Elment a kedve mindkét félnek — Korábban 140-150 vagon málnára volt szükségünk. Most körülbelül az egyharma- dára számítunk, hiszen a vá­sárlók inkább az olcsóbb ter­mékeket, a jaffát, ribiszke­szörpöt keresik. A málnaszörp pedig sohase tartozott ebbe a kategóriába. Most viszont, hogy a gyümölcs felvásárlási árát is érvényesíthétjük a fo­gyasztói árban, elképzelhető, hogy tovább csökken a mál­naszörp iránti kereslet. Ügy tűnik, a málnától most a termeltetők, felvásárlók kedve ment el. Hogy mennyi­re, §z lehet, hogy csak a nyár derekán derül ki — akkor, amikor ismét késő lesz. Ha a termelők újból kapával esnek a töveknek. Ha a múlt évi újjongás helyett ismét panasz­kodni kényszerülnek azok, akik évek óta a málnától re­mélik jövedelmük kiegészíté­sét, netán megélhetésüket. Pató Zsuzsa A HATÁRBAN MÁR TAVASZ VAN

Next

/
Thumbnails
Contents