Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA közös árubeszerzés, valamint az értékesítés megszervezésével és más módon elősegítse, A törvényjavaslat ezért — új formaként — lehetővé teszi a kistermelők szövetkezetének létrehozását. Ezekben a szövetkezetekben csak az eszközök és létesítmények vannak szövetkezeti tulajdonban; a saját gazdasági tevékenységének alapjául szolgáló vagyon a tag tulajdona — mondotta végezetül a miniszter. Dr. Tallósy Frigyes , (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a tervezett módosítás csak az ipari, a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezeti szférát érinti. A bizottsági előadó néhány olyan közgazdasági feltételről is szólt, amelynek kialakítása nélkülözhetetlen. Végezetül a jogi bizottság nevében az írásban előterjesztett szövegmódosításokkal együtt — elfogadásra ajánlotta a módosítást. Fárt- és állami vezetők az első sorokban. kezetből kiválva — új szövetkezetét alakíthasson. Ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését, s egyszersmind a kisebbség jogainak a védelmét segíti elő a törvényjavaslat azzal, hogy az említett esetekben a vagyonmegosztás kérdésében megfelelő jogorvoslatot biztosít: azok számára, akiknek jogos érdeke sérelmet szenvedett, lehetőséget ad a bírósági út igénybevételére. Szövetkezeti törvényünk alapvető elvként fogalmazza meg a szövetkezetek gazdasági önállóságát. Ez nélkülözhetetlen feltétele az eredményes gazdálkodásnak, s ezen belül a gyorsan változó gazdaságipiaci követelményekhez való alkalmazkodásnak. A törvény- javaslat előkészítése során ezért törekedtünk a szövetkezetek gazdasági tevékenységével kapcsolatos indokolatlan korlátok lebontására. A törvényjavaslat kimondta, hogy a szövetkezet tevékenységi körét alapszabályának módosítása nélkül kiegészítheti, s ehhez nincs szükség az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyó határozatára sem. A tevékenységi kör kiegészítését ezentúl elegendő a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni. Egy másik rendelkezés: több mint hat éve a szövetkezeti törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott minisztertanácsi rendelet intézményesítette a kisszövetkezeteket, amelyek egyszerűsített önkormányzattal és munkaszervezettel működnek. Indokolatlan korlátozást jelent, hogy a kisszövetkezetek mezőgazdasági tevékenységet nem folytathatnak. A törvényjavaslat lebontja ezt a korlátot is, a kisszövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet nem utal állami gazdálkodó szerv vagy más állami szerv kizárólagos tevékenységi körébe. A szövetkezetek gazdálkodásának eredményessége nem kis részben a belső érdekeltségi viszonyoktól függ. Az érdekeltségi viszonyokat azonban az határozza meg, hogy a tagok milyen feltételekkel részesedhetnek a gazdálkodás eredményéből. A vagyoni kap-, VÁNCSA JENŐ: csolatok jelenlegi formái, mint amilyen a részjegy, a célrészjegy, pénzügyi jellegű korlátozások miatt rendeltetésüket nem tudják megfelelően betölteni. A törvényjavaslat nem szünteti meg, de enyhíti a korlátozásokat. A miniszter a továbbiakban egy új szövetkezeti formáról, a kistermelők szövetkezetének intézményesítéséről szólt. Elmondotta: most, gyakorlati igényként merült fel egy olyan új szövetkezeti forma létrehozása is, amely elsődlegesen a tagok saját gazdasági tevékenységére épül, s a szövetkezet fő feladata, hogy ezt a gazdasági tevékenységet a A törvényjavaslathoz Kovács Sándor (Tolna m., 8. vk.), a Dunaföldvári Áfész elnöke szólt hozzá, s a fogyasztási szövetkezetek szempontjából fontosnak tartotta a szövetkezeti törvény módosítását. Markója Imre Igazságügyminiszter röviden válaszolt az elhangzottakra, majd határozathozatal következett. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által megfogalmazott, s most egyenként szavazásra bocsátott hét módosító javaslatot elfogadták. Ezután a képviselők a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot egészében és a módosító javaslatokkal együtt — egy tartózkodás ellenében — elfogadták, j Igennel szavaztak a Fest megyei képviselők. Jól szervezett nagyüzem nélkül ma már nem létezhet virágzó kistermelés Ezután — a napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztette az 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bevezetőben rámutatott: annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti törvépy már több mint húsz éve született, időt állónak bizonyult. Egyelőre elégséges néhány elemének a módosítása. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a módosítási javaslat összhangban van a kormány kibontakozási programjával. Azok a változások, amelyeket a napirenden levő törvénymódosítás tartalmaz, egy ezután fogják kidolgozni, s azt még az idén a kormány elé terjesztik. Bár a döntések nyilvánvalóan az ülésteremben születnek, a folyosói beszélgetések haszna sem elhanyagolható. A szünetekben fontos információk, tapasztalatok cserélnek gazdát, mód van a különböző érdekek közelítésére. Így esett tegnap is, mégpedig annak okán, hogy az új törvény szerint a történelmi városrészeket, a gyógy- és üdülőhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel is védeni kell a közlekedés károsító hatásaitól. Tartalmazza azt is, hogy a környezet, vagy a közlekedés biztonságának veszélyeztetése a forgalom korlátozását, esetleg a közút lezárását vonhatja maga után. Márpedig Ráckevén, a Duna-ágon átívelő elöregedett Árpád híd esetében mindkét állítás igaz. Szerkezete annyira megrongálódott, hogy a forgalmat korlátozni kellett, amely mindennapos közlekedési bonyodalmakat okoz. A dolog másik oldala pedig az, hogy nyaranta üdülővendégekkel zsúfolt, hangulatos városmagon keresztül halad a hídra vezető közút. A helybéliek évek óta szorgalmazzák a belvárost elkerülő út és egy hozzá csatlakozó új híd építését. Dr. Vona Ferenc (16. vk., Ráckeve), ráckevei körzeti állatorvos régóta kapcsolatban áll ez ügyben a minisztérium illetékeseivel. S tegnap, egy folyosón kapta a jó hírt, hogy a tárca kiszorított néhány milliót az új híd nyomvonalának kialakítására. A tervezés még ebben az ötéves tervben megkezdődik. A tegnapi nap krónikájához tartozik az is, hogy törvényerőre emelték a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosítását. Méghozzá jóformán vita nélkül, hiszen egyetlen felszólaló mondta el a véleményét. Az események tükrében ez mindenképpen furcsának tűnik. A nemrégiben megalakult Vállalkozók Országos Szövetsége ugyanis az ülésszak előtt értesült a törvénymódosításról, amely érzékenyen érinti a kisszövetkezeteket. Ezért várható volt, hogy aggályaik valamilyen formában napvilágrá jutnak, erre azonban nem került sor. Igaz, csak csatát vesztettek, 'háborút nem, hiszen napirenden van egy új szövetkezeti törvény megalkotása. Szorosan összefügg mindezzel a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló javaslat, amelyet szintén tegnap nyújtottak be. Ez ugyancsak tartogat izgalmakat, vitája ma folytatódik ... Kövess László irányba mutatnak: a nagyobb önállóság, a kiteljesedő önkormányzat irányába. A termelőszövetkezeti mozgalomban eléggé egyöntetű az igény: legyen kevesebb a külső megkötöttség. A szövetkezeti demokrácia szervezeti kereteinek fejlesztése nem formai kérdés. Nagy a valószínűsége annak, hocv akik a kereteket megválasztják, meg is töltik azokat tartalommal. Megszüntethetők, csökkenthetők a kötelező bizottságokra, a testületek létszámára, az Ülések számára vonatkozó törvényi előírások. Módosulhatnak a közgyűlés, a küldött- gyűlés, a vezetőség tevékenységét szabályozó rendelkezések, nagyobb mozgásteret nyitva a tagi, a tulajdonosi jogok gyakorlásához. A viták során felvetődött: meg kellene szüntetni a termelőszövetkezetek foglalkoztatási kötelezettségét. Ez azonban egyértelműen szövetkezetellenes lépés lenne. A foglalkoztatási kötelezettség tehát megmarad, mértéke azonban jobban igazodhat a szövetkezet lehetőségeihez. Az ipari és szolgáltató tevékenység további fejlesztését a tsz-törvény módosítása jelentősen segíti azzal, hogy a háztájiban szintén folytatható majd ilyen munka, a tsz-szel történő megállapodás alapján. A törvény önkormányzati döntési körbe utalja azt, hogy a kiadható háztáji föld területébe milyen mértékben számítják be a tag személyi tulajdonában levő földet. Váncsa Jenő ezután elmondotta, hogy találja meg minden termelőszövetkezeti közösség a kollektíva éis a tagság érdekeit legjobban szolgáló működési formát. Nagyon kell azonban ügyelni arra: a vagyon, a tulajdon, az eszközök szabadabb működtetése nem jelenthet gazdátlanságot, felelőtlenséget. A törvény módosítása a szövetkezeteken belül lehetővé teszi az úgynevezett belső vállalkozási egységek kialakítását, melyben a tag jövedelme közvetlenül összefügg a tevékenység eredményével, nyereségével. A miniszter szólt arról, hogy a termelőszövetkezeti törvény módosítása összhangban van a szocialista nagyüzem további erősödésének igényével. A jövőben is ez lesz a magyar mezőgazdaság sikereinek alappillére. A mi viszonyaink között erős, jól szervezett nagyüzem nélkül nem létezhet jól teljesítő, virágzó kistermelés. Váncsa Jenő a továbbiakban utalt arra: a termelőszövetkezeti törvény vonatkozik a szakszövetkezetekre is. Megítélése szerint ezek szerepe, jelentősége a szövetkezeti mozgalmon belül tovább nő. Végül elmondotta: a tsz- törvény módosítása érinti a közös vagyoni érdekeltséget is. Ezt a célt szolgálja, hogy a tag vagyoni hozzájárulása utáni részesedése mértékét — az eredményhez igazodóan — a tagság önkormányzati hatáskörben állapíthatja meg. A törvény, mint hangsúlyozta, jó eszköznek ígérkezik egy olyan időszakban, amikor nemcsak a népgazdaságban, hanem a mezőgazdaságban is — ezen belül a termelőszövetkezetek körében Is -r- sok gond, feszültség mutatkozik. A törvény módosítását megelőző, számos fórumon felvetődött vita alapján úgy ítélhető meg, hogy a változtatások beleillenek abba az intézkedéskörbe, amely a gazdasági-társadalmi megújulást szolgálja — zárta expozéját Váncsa Jenő. Hütter Csaba (Nógrád m.; 7. vk.), a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, a törvény- javaslat bizottsági előadója rámutatott: a gazdasági-társadalmi fejlődés mai követelményeihez kell igazítani a törvényt, mert kinőtte kereteit, paragrafusait az élet több ponton meghaladta. Az Országgyűlés mezőgazda- sági, illetőleg jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a törvényjavaslattal, a felsorolt módosításokat figyelembe véve egyetért, azt elfogadásra ajánlja — mondotta végezetül a képviselő. Elefci János (Békés m., 7. vk.), a TOT főtitkára emlékeztetett arra, hogy széles körű és nyílt társadalmi vitában formálódott a termelőszövetkezeti törvény módosításának tervezete. A tervezet napjaink reformfolyamatának szerves része, a termelőszövetkezetek mai igényeihez igazodó keretszabályozást kínál. Németh István (Hajdú-Bi- har m., 10 vk.) nyugalmazott tsz-elnök képviselőtársaihoz hasonlóan üdvözölte, hogy a módosítás növeli a szövetkezetek önállóságát, a tagok érdekeltségét. Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szent- gáloskérl Béke Tsz elnöke után Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára kifejtette: jogérzékünkkel nem egyeztethető össze az, hogy egyfelől kötelező a vagyont bevinni a termelőszövetkezetbe, ám amikor a közösség nem tudja foglalkoztatni az érintett tagot, akkor az vagyonarányosan nem kap visszatérítést. Jó törvény-e az — tette fel a további kérdést —, ami lehetőséget ■ ad, hogy emberek munkanélkülivé váljanak, holott lehet: a termelőszövetkezetben mégis lenne számukra megfelelő munka- alkalom, ha a vezetés több gondot fordítana ennek biztosítására. Csipkó Sándor (Bács- Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke nem értett egyet a törvénytervezetnek azzal az elgondolásával, hogy ha a termelőszövetkezetet szakszövetkezetté kívánják alakítani, akkor több főhatóság és érdekvédelmi szervezet véleménye szükséges. Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos elégedetlenségének adott hangot a területi és országos érdekképviseleti szövetségek tevékenységével kapcsolatban. Felszólalásával az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Ferencné, Sarlós István és Péter János — befejeződött. (Ilancsovszki János felvételei)
