Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

4 ^MAtm 1988. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Gyermekrajzok felnőttekről öt esztendeje vezeti Mol­nár Bertalan festőművész-ta­nár a gyermek képzőművész kört. Két éve vette át a kol­lektívát a Pest Megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár. Ez azt jelenti, hogy a közművelődési intézmény a mecénás szerepét tölti be. A nebulók szeretik a fog­lalkozásokat. Hiszen önállóan dolgoznak, készítik a linó­leummetszeteiket, monotypiái- kat, akvarelljeiket, képeiket. A technika mellett az életko­i-uknak megfelelő esztétikai ismeretekre is szert tehetnek, mindenki a saját egyéniségé­nek megfelelően alkothat. Az elmúlt évben a gyermek kép­zőművész kör tagjai kétszer rendeztek kiállítást a PMKK- ban. Ezekben a napokban pedig ugyancsak a megyei intéz­ményben Az alkohol és a do­hányzás káros hatásai cím­mel mutatják be alkotásaikat Molnár Bertalan tanítványai. A nemes célú tárlatot egész sor megyei állami szerv tá­mogatja. A megnyitón pél­dául dr. Gulyás Judit, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezetősé­gének titkára mondta el gon­dolatait. S a kiállított művek való­ban megérdemlik a figyelmet. Ahogyan a gyerekek látják és megjelenítik az alkohol és a dohányzás káros hatásait, az megdöbbentő. Megdöbben­tő, hogy a 12-13 évesek mennyire értik a lényeget, az ember és a családok tönkremenetelét. Az alkotásokat díjazták is. Az első helyet megosztva a PMKK gyermek képzőmű­vész köre és az Abonyi Ál­talános. Iskola rajzszakköre kapta. Nagy Zsuzsanna, Szá­va Borbála, Németh Edit, Rayman KatcAin, a Szentend­rei Központi Általános Isko­la hatodikosai fejenként 1500 forint jutalmat kaptak. Á dí­jakat dr. Végh Károly, a PMKK igazgatója adta át a megnyitón részt vevő mint­egy hatvan tisztelgő előtt. A tárlat naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig láto­gatható, a PMKK-ban, az Engels utca 7-ben. SZENTENDREI wrfq n A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Megállt a Szamárhegy Bérbe adják a pincéket A pincék, amelyek a 19. szá­zad második felében még a híres szentendrei borok „la­kóhelyéül” szolgáltak. A pin­cék, amelyek napjainkban annyi gondot okoznak váro­sunknak. A pincék, amelyek­nek megerősítésére 1987-ben csaknem 12 millió forintot költöttünk. Nevezetes dátummá vált 1987. május 19. E napon a té­li esőzések következtében megcsúszott a Szamárhegy ke­leti lejtője, mintha a Dunába akarna menetelni. Veszélyez­tette az Angyal utca 1. szám alatti épületet, összetörte az Alsóhegy utca mentén épített csapadékcsatornát. A vizsgálat kiderítette, hogy a kedvezőt­lenül metsződő törési zónák találkozása közelében a gyak­ran hat méter átmérőjű kőzet­tömbök. aprózódnak. Emiatt növekszik a nedvességtartal­muk. csökken a szilárdságuk, s teret engednek a tektonikai mozgásoknak. A lejtő tovább „kúszik” lefelé, az egyes kő­zettömbök egymáshoz viszo­nyítva elfordulnak, eltolódnak, károsodnak az épületek. Pél­dául a Bartók Béla út 13-ban. Az izgalmas történetet azért meséltük hosszabban, hogy szemléltessük: a pincemunká­latokban mindig felbukkanhat előre nem várt esemény. Ez esetben is 67,1 méter hosszú, 2,4 méter széles támfalat emeltek 3,8 millió forintos költséggel. Mire telt még a csaknem 12 millió forintból? Rendbe szed­ték az Angyal út és Alsóhegy út sarkán álló úgynevezett vendégházat. Helyreállították a vákuumos csatorna elkészülte Milits-kiállítás nyílik Jelentős kortárs festő A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre Vá­ros Tanácsa és a szentendrei Szerb Klub Kulturális Egye­sület március 17-én délután fél hatkor a Szentendrei Kép­tárban nyitja meg Macsvai Milits szerb festőművész ki­állítását. Macsvai Milits Jugoszlávia egyik legjelentősebb kortárs festője. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművé­szeti Akadémián, Belgrádban. Három éven át látogatta az építészeti egyetem előadásait is. Jelenleg déli szomszédaink fővárosában él és alkot. Az ötvennégy éves művésznek ed­dig 208 önálló kiállítása volt szerte a világban és hazájá­ban. A Szentendrei Képtárban is láthatja a közönség több jeles alkotását. Az érdekességekről e helyen csak annyit, hogy tablóra kerül korai alkotói pe­riódusának néhány jellemző képe, megjelennek a népi ba­bonák, a szerb paraszt port­réja, Belgrád látképe, s nem utolsósorban a Szentendre címet viselő, a vendéglátó vá­rosról festett alkotása. A rendezők a vendégművész jelentőségéhez méltó, csoda­szép meghívót készíttettek a jeles eseményre. Kicsit bele­érződik ebbe az is, hogy a szerbek Szentendrére jövete­lének 300. évfordulóját 1990- ben ünnepeljük. A színes nyo­mású meghívón három Milits- kép látható, az egyik a híres Szentandrási üdvözlet. Sőt a harmadik oldalra elhelyezték a művész fényképét is. Alexandria, Genf, London, Róma, Tel Aviv és Firenze után tehát Szentendrén lát­ható május 28-ig a nagy ér­deklődésre számot tartó Macs­vai Milits-kiállítás. Olvasóink leveleiből Törött kuka, válasz nincs Tamásy Sándorné Pomázról, a Vörösmarty utca 14/A-ból egyszerre két levelet küldött. Az egyik másolat, a Szent­endrei Városgazdálkodási Vál­lalatnak 1985. december 10-én postázott episztolából, amely­ben olvasónk bejelenti, hogy a szemétszállítók összetörték a kukaedényüket. Tamásy Sándorék bérlakásban laknak, a kukát tehát a tanácstól kap­ták. A levélben sürgős in­tézkedést kér. mert a szeme­tet nem tudják hová tenni. Egyben bejelenti, hogy többen látták, hogy a szállítómunká­sok ezen az edénynyomorító napon ittasak voltak. A másik hozzánk küldött Tamásy-írás dátuma 1988, után a Szamárhegy útjait. Csatornáztak a Szőlő közben és a Felsőhegy úton, üregku­tatásra fordítottak félmilliót. Mi várható 1988-ban? Elő­ször is: rendelkezésre áll 6 millió 450 ezer forint. Az elő­készítő kutatások elviszik az összeg hatodát. A szanálások­ra támfalépítésre, pincemeg­erősítésre, -megszüntetésre, jut négy és fél millió. Az épület­vizsgálatokra, útrekonstrukció­ra marad 900 ezer. Konkrét példák: folytatják az üreg­kutatást az Alkotmány út 4. szám alatti ház udvaránál. Bartók Béla út 13., a Mun­kácsy út 17., a Gőzhajó út 2. szám alatti üregeket. Folytat­ják a támfalkészítést az Alsó­hegy utcánál. Helyreállítják a Dalmát utca burkolatát. Amennyiben a megyei ta­nács ígéretéhez híven 1988- ban visszaadja a városnak azt a 3 milliót, amelyet elvont, sor kerül a Vörös Hadsereg út 42. előtt a támfalemelésre, és a pince helyreállítására. Okkal kérdezheti bárki: mi lesz a sorsuk a megerősített pincéknek? Hiszen a Dumtsa Jenő utca 1, 3, 9, 12, 20, és 22. számú házak alatt többnyire kitűnő állapotban levő föld alatti építmények húzódnak. De ugyanez a helyzet a Liget út 2-ben, a Fő tér 2-ben, a Paprika bíró út 7-ben, s más helyeken. Némelyik üreg fö­lött műemlék jellegű, műem­lék, vagy városképi jelentősé­gű falak, tetők emelkednek. Némelyiknek gazdája van. A Fő tér 2. alatti pincét a ta­nács múzeumi célra vette igénybe, a múzeum azonban üresen tartja. A Paprika bíró út 7. számú ház az alapépít­ménnyel együtt eladó. Mások, például a Dumtsa Jenő utca 9. szám alatti rész alkalmasak lennének vendég­látó egység kialakítására. Is­mét mások a megközelítés ne­hézsége miatt — például a Fő tér környékén — nehezen lennének feltölthetők áruval. Egy szó mint száz, az épü­letek alatti pincék hasznosí­tása még gyerekcipőben jár. Az első lépés a pontos felmé­rés lehetne. Aztán következ­hetne a körültekintő egyezte­tés: mit, hová, kinek? És persze mindenekelőtt meny­nyiért. A műemlék-albizottság tagjainak és a város főépíté­szének megvannak az elkép­zelései. Az biztos, hogy nem lesz olcsó mulatság Szentend­rén pincét bérelni. Azonban azok, akik az egyre növekvő idegenforgalomban üzletet lát­nak aligha sajnálják majd a milliókat. február 23. Ebben két dolog­gal foglalkozik. Az egyik az, hogy a szállítók még ma is ütik, verik a kukákat, a má­sik az, hogy a két és fél éve Írott levélre mindeddig nem válaszolt senki. S ami na­gyobb baj, intézkedés sem történt. Tudjuk, hogy kukaproblé­mákkal nemcsak Pomázon, a Vörösmarty utcában küszköd­nek. Az is világos, hogy ha minden kötél szakad, a lakó ál­doz ezer forintot a mások által felelőtlenül összezúzott edény megvételére. Viszont abban is biztosak vagyunk, hogy az ügyfél' annyit elvárhat, hogy az illetékesek válaszoljanak a levelére. A kockázat benne van a pakliban Hajóbár ring a Dunán Az ember leleményessége ki­fogyhatatlan, vállalkozókedve töretlen. Üdvös dolog ez, ta­lán az egyik nemzeti érté­künk, amellyel kezdeni lehet valamit. Szentendrén, a város ismert adottságai miatt külö­nösen nagy tér nyílik a vál­lalkozásra, az ötlfetek kitelje­sedésére. Tavaly például nagy feltű­nést keltett, amikor a Postás strand mögötti partszakaszra helyeztek egy rozzant hajótes­tet, s több hónapig tartó mun­kával rendbe szedték. A tulaj­donosa Németh Norbert, aki a Rab Ráby vendéglő tulajdono­sának, Németh Jánosnak a fia. Senki előtt nem titok, hogy a „beruházás” kimódo- lója és mecénása a jó nevű ét­terem vezetője. Az üzletem­berekre aligha jellemző nyílt­sággal felelt a kérdésekre. — Miért éppen hajóbárt nyitottak? — Mert külföldi útjaim so­rán láttam, hogy a különbö­ző, Szentendréhez valamely módon hasonló településeken népszerűek ezek a szórakozó­helyek. Aztán a mi városunk­nak jelentős vízimúltja van. A hajók évszázadokig nagy sze­repet játszottak a népesség életében. Továbbá, úgy talál­tuk, hogy butikokból, étter­mekből bőséges a „felhoza­tal”. Különlegességet akar­tunk. Talán abban sem téve­dek, hogy illik Szentendre hangulatához. Mindezek el­lenére be kell valljam, hogy eredetileg eszembe sem jutott, hogy a Balatonfüreden vásá­rolt hajótestben bárt rendez­zünk be. Szenvedélyes régiség- gyűjtő vagyok, s azt tervez­tem, hogy iegféltettebb darab­jaimat tartom majd benne. Menet közben módosítottuk az elképzelést. Aki meglátogatja a hajó­bárt, két dolgot mindenkép­pen megállapít. Meghagyták az eredeti formákat, haszná­lati eszközöket, tehát a belső terek hajó jellegét, valamint fényűzően felöltöztették a ko-> pott helyiségeket. Még köz­ponti fűtéssel is ellátták. — Nem illik rákérdezni ar­ra, hogy mibe került a hajó­bár kialakítása. Helyette árul­ja el, hogy nyereséges-e a vállakózás? — Eddig annyit értünk el, hogy a forgalomból befolyt plusz fedezi a fenntartási költ­ségeket. A beruházás, remél­hetőleg a következő években megtérül. Meglepett, hogy Németh Já­nos azt állította: elsősorban a jó anyagi helyzetben élő fia­talok a vendégek. A hajó bel­ső miliője is oka lehet annak, hogy a rongálás, lopás, eny­hébb kifejezéssel a szokásos „gyűjtögetés” szinte ismeret­len. íme a példa arra, hogy jó ötlet nyomán a kivénhedt ha­jót így is lehet hasznosítani. Németh Jánost már hívták: telepítsen Siófokra is hajó­bárt. Tud róla, hogy hasonló céllal már négy, hajdan fé­nyes vízi járművet adtak el a balatonfüredi hajógyárban. Szentendrén is akad követő. A Hotel Partynál ring a Dunán az a hajó, amelyből szintén vendéglátó egység lesz, ez azonban o folyamon úszva nyújtja majd szolgáltatásait. A másik ötlet megvalósulá­sáról újsághirdetésben olvas­tam. „Rugalmasság, karcsú­ság, jó közérzet titka: Ritmi­ka! Testkultúraszalon. Kínál kondíciótornát, gyermektor­nát, gépi fogyasztást, masszí­rozást, szoláriumot.” A helyszínen Csek István- nét, a gmk tagját találom. Honnan az ötlet? — A magam és családom tapasztalataiból tudom, hogy milyen nehéz volt nekünk megoldani a tornászást, szolá­riumozást. A környéken nincs ilyen lehetőség. Szétnéztünk Budapesten. Egyik szalon sem tetszett. Pincékben helyezték el őket, rossz a levegőjük, kultúrálatlanok. A mienk sem sportcsarnok, de több helyi­ségből áll és szép. — Igénylik az emberek « szolgáltatásaikat? — A gyógytornára sajnos nincs igény. A kondíciótor­náért sem tolonganak. Eddig a szolárium hozta a bevételt. Az biztos, hogy akinek 4-5 ezer forint a havi jövedelme, nem jön ide. Tallózzunk az árakból: egyéni konditoma 45 percig 150 forint. A svédfal igény- bevétele fél órára 50, ugyan­ennyi a gépi fogyasztás is. összességében a gmk tagjai eddig csalódtak. Abban re­ménykednek, hogy a további beruházások, újabb svédfal, két szobakerékpár, a népsze­rűségük növekedése élénkíti az érdeklődést. Az általános gazdasági helyzet, a konku­rencia (body-buillding terem készül a Felszabadulás-lakó­telepen) megjelenése viszont rontja az esélyeket. A kocká­zat azonban, ahogy mondani szokták, benne van a pakli­ban. Tartani a szintet Nehezebb évet várnak Az új utazási irodában A Vörös Hadsereg úton átadták a közönségnek az új Ibusz-iro- dát. Kívül még dolgoznak az épületen, belül azonban a négy alkalmazott máris lekötött tucatnyi utat, pedig még javában tart az uborkaszezon. A Szentendre és Vidéke Afész kollektívája az elmúlt hét szombatján tartotta kül­döttgyűlését, ahol az 1987- ben elért eredményeket és az idei teendőket elemezték. Reich Ferenc elnök azokat a gondokat sorolta, amelyek tavaly akadályozták a folya­matosabb és hatékonyabb munkát. Egyebek mellett szólt a felvásárlási lázról, mely áruhiányt okozott, a teljes bizonytalanságról, ame­lyet a bérbruttósítás, a sze­mélyi jövedelemadó, az álta­lános forgalmi adó, a vállal­kozói adó bevezetése váltott ki, a kötelező leltározásról és átárazásról, mely nagyon sok időt kötött le. Megállapította az elnök, hogy jelentősek a szövetkezet kintlévőségei, tet­ten érhetőek munkamódszer­beli hiányosságok, esetenként felkészületlenség az egyes ágazatok dolgozóinál. A nehézségek ellenére a Szentendre és Vidéke Áfész 1987. évi árbevétele megha­ladta a 633 millió forintot. A nyeresége a 13 milliót. Az eredmény tisztességes helyt­állást mutat. Más adatok is bizonyítják, hogy a cég előrelépett az utóbbi időben: 1986-ban és 87-ben 22,8 millió forintot fordítottak hálózatfejlesztésre, -bővítésre. Tavaly új tevé­kenységet kezdtek: megindí­tották az árucserét a lengyel, az NDK-beli és a csehszlovák partnereikkel. Megjelentek és állták a versenyt más áfész- ek területén. A tucatnyi isko­laszövetkezetnek már több mint háromezer tagja van. Az utánpótlás biztosítása szempontjából ez a szervező- munka nélkülözhetetlen. A küldöttgyűlésen megfo­galmazódott, hogy 1988-ban minden tettüket, tervüket, fillérüket patikamérlegre kell tenni. Az olyan egységeket, amelyek ráfizetésesek, meg­szüntetik. így történt a 400-as számú konyha esetében, amely a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában működött, mert fennmaradá­sa esetén 1 millió 300 ezer forint veszteséget okozott volna. Ezért eladták. Az új szabályozók miatt a bedolgo­zói részlegüket megszüntet­ték. A küldöttgyűlésen az 1988. évi árbevételt 701 millió 900 ezer forintban állapították meg. A nyereséget 7 millió 250 ezer forintban. A teljesí­téshez azonban egész sor dol­got jobban kell csinálniuk, mint eddig. Nem fontossági sorrendbe állítva: javítani kell a külföldi partnerekkel való árucserét. Csak olyan cikkeket szabad behozni, amelyek értékesítése azonnal lehetséges. A kollektíva ve­zetői arra számítanak, hogy a kistermelők fokozni fogják termelésüket, mert a mező- gazdasági tevékenység adó­mentes. Ebből az következik, hogy az áfész növelni akarja a felvásárlást. A bolti kiske­reskedelemben a szerződéses forma kiterjesztését szorgal­mazzák. Fel kívánják oldani a létszámkorlátozást, hogy nagyobb egységeket is kiad­hassanak. Ennél az üzemel­tetési formánál azonban szi­gorítani szükséges az admi­nisztrációs fegyelmet, gyor­sabb adatfeldolgozásra van szükség. Enélkül a szövetke­zet kintlévőségei aligha csök­kennek. Jelenleg például ez több mint ötmillió forint. Az olvasók számára érde­kesek lehetnek még az 1988- ra tervezett beruházásók. A Szövosz által biztosított pénz­ből és saját erőből felújítják a 205. számú vegyesboltot, s Dunabogdányban a hajdani sütőüzemből kialakítanak egy élelmiszerüzletet. Továbbra is fontosnak tartják, hogy az áfész által üzemltetett egysé­gek állapota ne romolják. Erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az olcsóbb áruk is állandóan kaphatók legye­nek. Továbbra is vásárolnak őstermelőktől. A vendéglátóiparban — kü­lönösen a másod- és harmad- osztályú helyeken — forga­lom-visszaesésre számítanak. Ezért törekszenek az olcsóbb ételek főzésére. Az ősterme­lőkkel a szerződések megkö­tése folyamatban van. A küldöttgyűlésen az a vé­lemény alakult ki, hogy eb­ben az évben a nagyobb ne­hézségek közepette is tartani kell az eddigi színvonalat a kereskedésben és a felvásár­lásban. — Olcsó kölcsön. Lapunk­ban is hírt adtunk arról, hogy Budakalászon és Pomázon a lakosságtól megkérdezik: ki hajlandó 1990-ben bevezettetni a gázt otthonába? Az OTP Pest Megyei Igazgatósága szent­endrei fiókjának illetékesei máris nyilatkoztak: 15 éves időtartamra 3 százalékos ked­vezményes kölcsönt adnak. Ve­gyes övezetben, ha valakinek üdülője van, s nincs állandó lakosként bejelentve, 12 szá­zalékos bankkölcsönt kaphat. Ha állandó lakos, természe­tesen felveheti a 3 százalékos kölcsönt. — Eboltás. Az ebekkel a ve­szettség elleni védőoltásra március 19-én, 23-án, 30-án és április 9-én (az utóbbi dátum pótoltás) délelőtt 11 és délután 3 óra között az állatorvosi ren. delőben, a Bükköspart 34. szám alatt, illetve március 20-án ízbégen a pásztorház­nál délután 1 és 3 óra között kell megjelenni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az oltás kötelező, az ebadót eltörölték! Az oldalt frta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdőst Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents