Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i Mihail Gorbacsov belgrádi javaslatai A Földközi-tenger békéje és biztonsága közös érdek Tanácskozik az Országgyűlés. Szerdán délelőtt a Parlamentben Sarlós István, a ház elnöke megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István megemlékezett az előző ülésszak óta elhunyt dr. Szakács Józsefről, a Magyarországi Szabadegyházak Országos Tanácsa elnökéről; a törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést, majd döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról: 1. a közúti közlekedésről szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. a pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól; 6. interpellációk, kérdések. A már elfogadott napirendnek megfelelően elsőként Urbán Lajos közlekedési miniszter tartotta meg expozéját. URBÁN LAJOS: A törvény szelleme is ösztönözze a nemzetközi mércéjű etikai magatartást Bevezetőjében hangsúlyozta: ma országunkban a közúti közlekedés a leggyorsabban fejlődő közlekedési alágazat. Magyarországon 1960 óta a személygépkocsi-állomány több mint ötvenszeresére növekedett és meghaladta a 1,7 milliót. A rendkívül dinamikusan növekvő közúti forgalommal útjaink állapota és kapacitása sajnos nem tudott lépést tartani. Az útfelület egyre szűkebbnek bizonyul, és így növekszik az utakon a zsúfoltság, a balesetveszély. A vasúti, a légi és a vízi közlekedést 15-20 éve már törvények szabályozzák. A közúti közlekedésben, ahol a legnagyobb szükség van a különböző érdekek összehangolására, a széles körű hatósági teendők meghatározására, ma még nincs törvény, amely keretet adna a jogi szabályozás számára. A közúti közlekedést a különböző országokban viszonylag nagy számú, részletkérdésekre is kiterjedő jogszabályokkal, törvényekkel szabályozzák. Mi egyetlen törvényben tartottuk indokoltnak összefoglalni a közúti közlekedés egészére, az utakra — ezen belül a kerékpárutakra —, azok fejlesztésére, fenntartására, használatára és a közúti közlekedésben részt vevő emberre, járműre, az egyre fokozódó környezeti ártalmak mérséklésére vonatkozó szabályozás alapjait. Mindezeket szem előtt tartva javasolta a miniszter, hogy törvény határozza meg a közúti közekedés további jogi szabályozásának, valamint a hatóságok működésének legfontosabb céljait, az állami szervek jeladatait, a közlekedésben részt vevők alapvető kult ki a törvényi szabályozás kerete, amelyet széles körű társadalmi és szakmai viták formáltak tovább. Felvetődött a vitában — mondotta a miniszter —, hogy a jelenleg érvényes közúti közlekedési szabályok közül kell-e néhányat a törvényben szerepeltetni. Az a véleményünk, hogy a közúti közlekedési szabályokat tartalmazó miniszteri szintű rendelet, még ha a gyakorlat számára nap mint nap megfelelőnek bizonyul is, nélkülözi az alapvető kérdésekben a törvényi hátteret. Ezért tartjuk továbbra is indokoltnak, hogy a közúti közlekedésről szóló jogait és kötelességeit, mindazok felelősségét, akiken akár közvetlenül, akár közvetetten múlik a közúti közlekedés továbbfejlődése, színvonala, kultúrája és biztonsága. A továbbiakban kifejtette: a törvényjavaslat egyes fejezetei átfogják az egész közúti közlekedést, annak valameny- nyi lényeges elemét, meghatározzák a közúti közlekedés jogi szabályozásának elveit. Felhatalmazást adnak a Minisztertanácsnak és a minisztereknek a további szükséges szabályozásra; megállapítják az állam feladatait, az állami és egyéb szervek felelősségét. Végül rögzítik azokat a legfontosabb részletszabályokat is, amelyek az állampolgárok széles körét, alapvető jogait és érdekeit érintik. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a javaslat több mint két éve folyó előkészítő és egyeztető munka eredménye. Az Országgyűlés két bizottsága már a javaslat téziseit is megtárgyalta. így alaA délutáni ülésen Cservenka Fcrencné elnökölt, a jegyzői székben Balogh László. törvény foglalkozzon a mindenkori közúti közlekedési szabályok olyan meghatározó elemeivel, amelyekre a részletes forgalomszabályozás épülhet. A vitában felvetődött az is, hogy a törvénynek foglalkoznia kellene a parkolóhelyek kialakításával, általában a parkolás kérdéseivel. Ezt az építésügyről szóló törvény és végrehajtási jogszabályai rendezik, a mi törvényjavaslatunkban tehát ennek szerepeltetésére nincs szükség. A közúti közlekedéssel kapcsolatos kérdések szabályozásában természetesen a jövőben szerepe lesz néhány más törvénynek — köztük elsősorban az építésügyről szóló, valamint a környezetvédelmi törvénynek. A törvény-előkészítő munka egyik legnehezebb feladatát az eltérő érdekek egyeztetése jelentette. Ellentétes az érdek például az utak és az út menti ingatlanok használatában. Az utak biztonságos és zavarmentes használata elsősorban a forgalomban részt (Folytatás a 2. oldalon.) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jugoszláviai látogatásának harmadik napján, szerdán délelőtt beszédet mondott Belgrádban, a szövetségi parlamentben. Az épület körül összegyűlt több tízezres tömeg a főtitkárt és feleségét lelkes fogadtatásban részesítette. Gorbacsov beszédét a jugoszláv rádió- és tv-áilomások egyenes adásban közvetítették. ^ A két ház együttes ünnepi ülésén részt vettek az államelnökség és a JKSZ KB elnökségének tagjai, élükön Lazar Mojszovval és Bosko Krunics- csal. A képviselők viharos tapssal köszöntötték Gorbacso- vot. Marjan Rozics, a parlament elnöke megnyitójában méltatta a főtitkár jugoszláviai látogatásának és tárgyalásainak jelentőségét. Megelégedéssel szólt a két ország kapcsolatainak eredményes fejlődéséről. Ezt követően Mihail Gorbacsov lépett a szónoki emelvényre és mintegy háromnegyedórás beszédet mondott. Mihail Gorbacsov a jugoszláv parlament két házának együttes ülésén új javaslatokat terjesztett elő a földközi-tengeri térség békéjének erősítése érdekében. Az új javaslatok előirányozzák; Idén július 1-jétől fagyasz- szák be a Földközi-tengeren tartózkodó szovjet és amerikai haditengerészeti erők hajóinak és egyéb felszereléseinek számát, később pedig állapítsanak meg korlátokat ezek vonatkozásában; Még a stockholmi megállapodások szellemében hozandó általános bizalomerősítő intézkedések egyeztetése előtt a Szovjetunió és az Egyesüli Államok vállaljon kötelezettséget: időben értesítik egymást és az összes földközi-tengeri országot, ha hadihajókat vezényelnek a Földközi-tengerre, ha hadgyakorlatokat tartanak ott; ez utóbbiakra hívjanak megfigyelőket; A Szovjetunió kész mindennemű támogatást megadni a térség országai és más érdekelt államok által lefektetendő elvek és módszerek kidolgozásához, amelyek szavatolnák a nagyforgalmú hajózási útvonalak biztonságát, különösen a nemzetközi szorosokban. A szovjet vezető beszédében óvatos derűlátással ítélte meg a fegyverkezési hajsza leállításának esélyeit. Megállapította, hogy Shultz amerikai külügyminiszter nemrég lezajlott szovjetunióbeli látogatása idején sikerült bizonyos eredményeket elérni a hadászati táMegyénk képviselőinek egy csoportja az ülésteremben. madófegyverek ötvenszázalékos csökkentésével kapcsolatos megállapodások kidolgozásában. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy vannak még nehézségek a megállapodáshoz vezető folyamatban. Az SZKP KB főtitkára rámutatott a regionális konfliktusokban rejlő nagy veszélyekre is. E konfliktusok rendezése véleménye szerint az egyik legégetőbb, az egész világot érintő probléma. Az ENSZ a rendezésekben hathatós szerepet játszhat és kell is játszania. Az Afganisztán körüli helyzetet érintve Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunió kész végrehajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket Afganisztán vezetőivel egyeztetve a helyzet rendezése érdekében vállalt. A szovjet vezető azonban arra is rámutatott, hogy e lépések végrehajtásáról csak akkor lehet szó, ha ez összes érintett fél következetesen betartja az egyeztetett feltételeket. A szovjet—jugoszláv kapcsolatokra kitérve Mihail Gorbacsov kifejtette: a jugoszláv vezetés ellen, a negyvenes évek végén felhözott alaptalan vádak következtében kialakult konfliktus nagy kárt okozott mind Jugoszláviának, mind a Szovjetuniónak, mind pedig a szocializmus ügyének. Aláhúzta az 1955—56-os szovjet—jugoszláv dokumentumok jelentőségét. Mint mondotta, ezek a dokumentumok a két ország közötti stabil kapcsolatok megbízható alapjává váltak. Mihail Gorbacsov méltatta az 1955—56-os dokumentumok létrejöttében szerepet játszó vezetők előrelátását. Az SZKP KB főtitkára nagyra értékelte a szovjet— jugoszláv kapcsolatok mai állapotát. Kiemelte: Belgrádban folytatott tárgyalásain megmutatkozott az a kölcsönös törekvés, hogy az állam- és pártközi kapcsolatok új szintre emelkedjenek, új minőség jellemezze azokat. Gorbacsovnak — beszédét követően — a parlament dísztermében Alekszandr Bako- csevics, Belgrád polgármestere ünnepélyes keretek között adta át a jugoszláv főváros arany emlékérmét. „Ez a legmagasabb társadalmi elismerés — mondotta —, amelyet azoknak a kiemelkedő külföldi állam- (Folytatás az 5. oldalon.) Szófia VSZ-szakértoi ülés Március 16-án Szófiában ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentése kérdéseivel foglalkozó szakértői munkacsoportja. Az ülésen áttekintették a Varsói Szerződés és a NATO országai képviselői között folyó bécsi konzultáció kilátásait, valamint a NATO-államokkal, az európai semleges és el nem kötelezett államokkal a haderőknek és a hagyományos fegyverzeteknek az Atlanti- óceántól az Urálig terjedő területen történő csökkentéséről szóló tárgyalások mandátuma kidolgozásával kapcsolatos kérdésekről folytatott kétoldalú kontaktusok eredményeit. Tanácskozik az Országgyűlés A képviselők megalkották a közlekedési törvényt és elfogadták a beterjesztett módosításokat PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 65. SZÄM Ára: 1.IIO fariul 1988. MÁRCIUS ni CSÜTÖRTÖK
