Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
4 1988. MÁRCIUS 16., SZERDA Terv az ezredfordulóig A víz minőségétől függ minden A Kiskunsági Nemzeti Park részeként, mintegy 3575 hektáron terül el az ácsai tájvédelmi körzet, amelyet 1975 szeptemberében nyilvánítottak védetté. A körzet több mint fele szigorúan védett terület, amelyet az érdeklődő közönség csak szakavatott kísérettel látogathat. Az országban egyedülálló, alhavasi klímával rendelkező tájon ritkaságszámba menő növények és állatok — főleg vándormadarak — élnek. A természeti kincsek mellett fontos szempont az ősi táj eredeti arculatának megőrzése. Eddig is sokat tettek már a természet szerelmesei az itt lévő értékek megőrzéséért. Most nem kisebb dologra vállalkoztak a szakemberek, mint a tájvédelmi körzet természetvédelmi, fenntartási és fejlesztési terveit dolgozták ki az ezredfordulóig. Azzal a szándékkal kerestük fel Sára Jánost, az ócsai tájvédelmi körzet vezetőjét, hogy az elkészített tervekről tájékoztatást kapjunk. — Milyen központi gondolatra épülnek a tervek? — A fejlesztési program gerincét a víz minőségének javítása és megóvása képezi. A terv többi része erre épül, és ennek közvetlen függvénye. Ugyanis az elmúlt években kimutathatóan romlott nemcsak a természetes, hanem a lakossági ivívóz minősége is. Megoldatlan problémákkal állunk szemben, így többek között gondot okoz az Öcsa környéki üzemek szenny- és ipari vizének elvezetése. E célból épül az új szennyvíztisztító telep Ócsán. Amíg ez a probléma nem oldódik meg, a szennyvíz a környező lápokba és mocsarakba folyik, ahol komolyan károsítja az itt honos növényi és — ezzel összefüggésben — állatvilágot. — Milyen további gondok vannak még? — A vízminőséghez hasonlóan nagyon fontos a termelőszövetkezeteknek és a magángazdálkodóknak a technológiai fegyelem betartása a mezőgazdaságban. Komoly problémát vonhat maga után a műtrágya és a permetezés helytelen alkalmazása vagy az ésszerűtlen fakitermelés. Vannak olyan területek, ahol korábban a mai védelemmel ellentétes tevékenységek folytak, gondolok itt a kavics- és tőzegbányákra, amelyeknek szakszerűtlen kitermelésével felboríthatják az élővilág természeti egyensúlyát. A budapesti Kertészeti Egyetem jóvoltából a bányák rekultivációs terve is elkészült. — Mit várhatunk a tervek megvalósulásától? — A terv konkrét teendőket fogalmaz meg a természetvédelmi terület megőrzésére és további kutatásokra ad lehetőséget a botanikusok, ornitológusok számára. Fontos munkát végeznek már évek óta az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem biológus növendékei, valamint a Magyar Madártani Egyesület tagjai. Az utóbbiak nemcsak Falugyűlés Bahason Színvonalat a ranghoz Hát most felkötheti a tanácselnök azt a bizonyos ruhadarabját... Egy cseppet sem irigylem az apparátust... Kiváncsi leszek, mennyi partnert talál az elnök az elkövetkezendő időszak terveinek megvalósításához... Kapkodom a fejem. A teremben várakozó, vibráló a hangulat. A véleményeket és kérdéseket megfogalmazók arcán nem káröröm, hanem bizakodás. Fejkvóta csökkentése; termékforgalmi adó bevezetése; áthozott beruházások ... mind terveket befolyásoló tényezők — mondja a fiatal tanácselnök. A pénz kevés, a feladat sok. Megértést és türelmet kér. Nem látok mogorva tekinteteket. csak érdeklődő arcokat. A fontos feladatokat kell előtérbe helyeznünk, többek között az oktatást és a szociálpolitikai feladatok megvalósítását — folytatja a tanács vezetője, majd sorolni kezdi a tavaly kiadott milliókat. Az ez évi tervekkel folytatja az elnök. Gázhálózat folytatása, lakótelepi útépítés, ál- talánosiskola-bövítés, tanuszoda, a rendelőintézet további bővítése, kamatmentes hitelek elosztása magánlakás-építőknek ... Ezek után is várja a lakosság segítségét. Kötelesség és jog legyen szinkronban — mondja —, de a sorrend betartása lényeges! Bizalomnak kell lenni mindkét részről, de elismerés csak a produktum után jár. „Barátok között is kell. hogy legyen játékszabály.” Ha minden igaz, hamarosan városi rangot kapnak. A ranghoz színvonal is kell. A külsőségeken túl tudati is. Ez utóbbi a lényegesebb. Látszik az arcukon. Az elnöki beszámoló nagy tapsot kap. A tenyereket nem az illendőség, hanem a szív és értelem lendíti tapsra. Elkezdődik a vita. Egy. kettő. három ... tizenöt hozzászóló. Nem unatkozom. Hogyan járul hozzá a művelődési ház a lakosság kulturálódásához. regenerálódásához: hol kellene kerékpármegőrzőt, buszjáratot. új utcát létesíteni: mikor lesz kész a múzeum; hogyan lehetne fejleszteni a telefonhálózatot; „kortesbeszéd” a (leendő) városszépítő egyesület- „szellemi atyjától”: miért szemetelünk, ne a volt tanácsi apparátust bíráljuk, hanem azon gondolkodjunk, hogy hogyan tovább. A tanácselnök megköszöni a nyíltságot, a volt hibákból — melyek talán nem is voltak egyértelműen hibák —, le fogja vonni a megfelelő konzekvenciát. Nem ígérget, munkájával kíván majd igazolni. Három óra elteltével állunk fel. Mindez történt a da- basi falugyűlésen. Nem unatkoztam, nem zsibbadtam el. Csatári Lajos nyári gyűrűzőtáborokat szerveznek, hanem minden hétvégén figyelemmel kísérik az itt élő madarak életét és vonulását — Mit tesznek a tájvédelem érdekében? — A tervben súlypontozot- tan szerepel Ocsa és környékének agrártörténeti és kulturális értékeinek megőrzése. Ez a fokozott védelem vonatkozik többek között az ócsai öregfalu műemlék jellegű házaira, továbbá az öreg-hegyi szőlő és ollóágas pincesoraira, valamint a XIII. században épült román kori református bazilikára és a temetőre is, amely háromszáz kopjafás rekvizltumot foglal magában. A templom környékén, a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium megvásárolt három műemlék jellegű házat. Aktívan együttműködünk az Országos Műemléki Felügyelőséggel, mivel az országban nincs még egy olyan terület, ahol a táj és a kultúrtörté- ti értékek ilyen szervesen fonódnak össze. — Továbbra is látogathatják a turisták a tájvédelmi körzetet? — Természetesen! Az ócsai őrházban megtekinthetik az érdeklődők a helytörténeti gyűjteményt, amely a régmúlt kultúra népi hagyományait őrzi. Túraprogramokat ajánlunk a vállalkozó kedvűek számára. Ha gyalogosan indulnak a nagyerdei parkolótól az Egresekbe és az Égerláp erdőbe, megismerkedhetnek a láp állat- és növényvilágával. A Nagyerdőn keresztül kiépített sétaút vezet, amelyről bepillantást nyerhetnek az erdő élővilágába, megismerkedhetnek a gyógynövényekkel. Az öreg-hegyen túrázóknak az ollóógas pincesorban borkóstolásra is van lehetőségük. Maradandó élményt nyújt a lápon gyűjtött anyagok feldolgozásának bemutatása is: a sásfonás, a gyékényfeldolgozás és kákaállatkák készítése. Az elkészített darabokat vagy növényi anyagokat a látogatók magukkal vihetik. Nagyon ajánlom a gyógynövények gyűjtését — különösen a gyermekekkel érkező családok számára. Az ösz- szegyűjtött gyógynövényeket a helyszínen átvesszük. Kellemes kikapcsolódást nyújt a búbos kemencében való sütés bemutatása is. Keresztes Szilvia Kötvényjegyzési maraton Budaörsön? A régi városrész is telefonhoz jut Két évvel ezelőtt feszültségeket okozott Budaörsön az a tény, hogy a lakótelepen kötvény útján ezer család telefonhoz jutott, míg a régi településrészen továbbra is késett a hosszú évek óta várakozók telefongondjának megoldása. Hosszas tárgyalások után — amely a város vezetői és a Magyar Posta illetékesei között zajlott — úgy tűnik, megoldás született a régi Budaörs telefonellátásának javítására, kötvény meghirdetésével. De kérem a budaörsi, évtizedek óta telefonra váró olvasókat. ne dobják félre most az újságot és ne szaladjanak a postára vagy a tanácsra érdeklődni, illetve kötvényt jegyezni! A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság minden érintettet tájékoztat majd a kötvényjegyzés helyéről, módjáról. Többek között pedig azért sem érdemes idő előtt ostromolni az illetékeseket, mert annak ellenére, hogy megállapodás, született a város és a Magyar Posta vezetői között, a feszültségek nem szűntek meg, csupán csökkentek. De erről majd később. — Megállapodásban vállaltuk, hogy a régi városrész ellátására egy konténerközpontot állítunk fel és erről ötszáz új állomást létesítünk — kezdi Schneider József, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság igazgatója, aki beszélgetésünkre meghívta Sarlay Bélámét, a Lágymányos Távbeszélő Üzem vezetőjét. — Megegyeztünk abban is, hogy hol lesz a központ által ellátandó terület határa. Eszerint délen a Baross utca, Nyúl utca, Tavasz utca, Szegfű utca és a Vak Bottyán utca mindkét oldala, északon a Kossuth Lajos, az Esze Tamás, a Molnár Pál utca és a Farkasréti út határolja, nyugaton a Kisfaludy utca a Mátra utcáig és a Petőfi Sándor utca keleti oldala. Keletről pedig az Alsó és Felső Határ út képezi az ellátandó terület határát. Előnyben az önerő — A kötvény meghirdetéséig még azt is szeretnénk megvizsgálni, hogy kiterjeszthető-e a Kisfaludy utcától, illetve a Petőfi utcától nyugatra eső területekre is — veszi át a szót Sarlay Béláné. — A KISZ-la- kótelep a már említett határokon kívül esik ugyan, de az ott lakók saját költségükön megépítették a teljes kábelhálózatot a már telefonnal ellátott lakóteleptől a házaikig, ezért őket is bevonjuk a kötvényakcióba. — A kötvényt ebben az esztendőben tervezzük meghirdetni az általános postai kötvény- feltételeknek megfelelően — folytatja az igazgató. — Magánelőfizetőknek 25 ezer, kö- zületek részére 100 ezer forintért. — Ez azt jelenti, hogy úgy mint máshol, a régi várakozókat, a telefont leadottakat, akik tulajdonképpen telefonvonaluk áthelyezésére várnak, előnyben részesítik a jegyzésnél? — Természetesen, így volt ez máshol is a kötvény meghirdetésekor — válaszol Sarlay Béláné. Javuló lehetőségek — Annak idején a lakótelepen az összes jegyzést elfogadták. Most viszont, majdnem bizonyos, hogy a kötvényért jelentkezők jóval többen lesz nek, mint a meghirdetésre kerülő ötszáz vonal. — A régi városrészen meg közelítőleg ezer telefonvonal él, a bejegyzett .telefonra várók pedig mintegy ezerháromszá zan vannak. Az általános tapasztalat, hogy a várakozók hatvan százaléka jegyez kötvényt. Ez az arány nem a nyilvántartott igénylőket jelenti. Sok várakozó nem kér a kötvényből, jelentkeznek viszont mások, akik azelőtt esetleg be sem adták a kérvényt. A lényeg az: majdnem bizonyos, hogy a jegyeztetek többen lesznek, mint a kiadható kötvények száma. — Beszéljünk az anyagiakról! Közismert, hogy a kötvény csak részben fedezi a telepítés' költségeit. Honnan teremtik elő a hiányzó összeget? — Átlagosan nyolcvanezer forintba kerül a postának egy újabb telefonvonal, ez természetesen földrajzi területenként változhat. Budaörsön a költségek meghaladják az átlagot, mert a konténeren kívül tizenötmillió forintos költséggel kiegészítő berendezéseket is kell telepíteni. A VII. ötéves tervben 35 millió forint áll rendelkezésünkre erre a célra — hangsúlyozta az igazgató. — Anyagilag akkor lesz reális ez a beruházás, ha a kötvény és a mi pénzünk fedezi a költségeket. Könyvek fölötti ünnepek A fiával együtt járt egyetemre U. Budai JanOS családja történelmi idő óta Tahitótfa- luban él. A fáma szerint már a dédapja is a Szentendreiszigeten született. Ez azonban csak az egyik oka annak, hogy írásunk főszereplőjét a négy falu apraja-nagyja, mi több, a Dunakanyar legtöbb lakosa ismeri. A népszerűség másik, talán nyomosabb képezője U. Budai János életútja. Ami kétségkívül párját ritkító. A napjainkban 65 éves férfi a falusi elemi iskola egyik legjobb tanulója volt. A polgáriba, Szentendrére, kerékpárral járt. Napjai a tanulás és a munka váltakozásában teltek. Elérzékenyül, amikor emlékezik: — Anyám hajnalban megmondta, hogy aznap a határ mely részén találom őket. A tanítás után hazalcarikáztam, átöltöztem, s mentem a mezőre. A leckét az éjszakába nyúló időben írtam. S mégis! Egy esztendő alatt két tanév anyagát sajátította el. Kitűnő kalkulust kapott. Jöttek a tanárok, tanuljon tovább! Akkor azt mondták a szülei: — Fiam, ha papnak tanulsz, rád hagyjuk a vagyont! Azonban U. Budai Jánost nem vonzotta ez a lehetőség. Inkább belevetette magát a színjátszócsoport munkájába. A második világháborút megúszta. A behívóparancsnak nem tett eleget, mert bevonultak a községbe a szovjet katonák. Éppen János-es- tén, december 26-án, a parancsnokság az U. Budai-család otthonában ütött tanyát. Az akkor 23 éves fiatalember a községi termelési bizottság elnöke lett. S ezzel rálépett arra az útra, amelyen ma is halad. Örökre összefonódott a sorsa a közösségével. Előbb szervezője és résztvevője az aranykalászos tanfolyamoknak, majd 1950-től máig tanácstag. A félbehagyott tanulás azonban izgatta. Elkezdte Vácott a mezőgazdasági technikumban az első évet. Ezzel párhuzamosan vizsgázott a 7. és 8. osztály anyagából. Negyedikes korában, novemberben felvételizett a gödöllői egyetemen. Megkezdte itt is az első évet, egyidőben a középiskolával. Májusban érettségizett. kitűnővel, júniusban tette le a félévi vizsgákat az egyetemen. — Tizenegy évig nem volt szilveszterem. Az ünnepeket a könyvek mellett töltöttem. A feleségem jó néven vette, hogy tanulok, sokat dolgozott mellettem. Csodálatos érzés volt, hogy az idősebb fiammal egyidőben jártunk egyetemre. Érdekes, hogy okleveles agrármérnökként sosem játszott vezető szerepet a Kék Duna Szakszövetkezetben. Valahogy kimaradt az életéből a mező- gazdaság irányítása. Egyszerű tagként, gyakran eltérő véleményt hangoztatva, szamócaföldjén, saját gazdaságát vi- rágoztatva múlatta az éveket. Annál aktívabb lett az állam- igazgatási munkában: 1963-tól máig megyei tanácstag Ezen idő alatt egyetlen megyei tanácsülésről sem hiányzott. Vajon hányán mondhatják el ezt magukról? — Ha vállalok valamit, igyekszem becsülettel helytállni. Részt veszek a községi testületi munkában, a problémákat továbbviszem a megye vezetőihez. Előbb a szakigazgatások képviselőit keresem fel, ha ők nem intézkednek, interpellálok. — Most milyen problémákkal foglalkozik? — Bánt, hogy 220 gyerek más faluba jár iskolába. Ezen változtatni kell. A helyi nebulók tánuljanak a faluban! Igazságtalannak és roppant károsnak tartom, hogy a sziget — ahonnan a főváros jelentős mennyiségű vizet kap — csatornázatlan. U. Budai János immár hosz- szú ideje a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának elnöke, a HNF országos tanácsa mellett működő szövetkezetpolitikai és agrárgazdasági bizottságnak tagja. — Negyven éve a közélet sűrűjében él. Nem bánta meg, hogy a családtól, munkától, tanulástól, pihenéstől ily sok időt elvont? Számomra öröm, hogy a négy szigeti községben az emberek bizalommal, szeretettel vesznek körül, a bajaikban a segítségemet kérik. A köz- életiség életerőt ad. Vicsotka Mihály — Ez így nem túl megnyugtató, de feltételezem, hogy megvan már a posta stratégiája. — Valóban — válaszol Schneider József. — Takarékosabb módszereket kívánunk alkalmazni. így a fold alatt futó kábelek helyett légvezetéket használunk majd. — A tervezett konténer ezer újabb állomás létesítésére alkalmas, miként lehet, hogy csupán ötszáz telefonra hirdetnek kötvényt? — A régi városrészben ma is üzemel egy 400 állomásos PAM-központ — válaszol Sarlay Béláné. — A szolgáltatás színvonala műszaki okokból itt meglehetősen rossz, ezért ezt a négyszáz előfizetőt is a konténerközpont szolgálja majd ki, s ezzel jelentősen javulhat a szolgáltatás minősége. Gondolom. már tovább számolt, hiszen ez még mindig csak ki- lencszáz állomás. Nyolcvan vonalat kell fenntartanunk üzemviteli célokra. A fennmaradó néhány állomással pedig a törökbálinti igényeket szeretnénk kielégíteni. — Tudom, hogy nem igazán vigasztaló a budaörsieknek, ha azt mondom; a város telefon- helyzete Budapesthez viszonyítva csaknem átlagos. Több fővárosi peremkerület, például a XVII. kerület, Budaörsnél sokkal rosszabbul áll telefon dolgában és a reménye is kevesebb — mondja, mintegy zárszóként a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság igazgatója. Ez a beszélgetés több mint egy hónappal ezelőtt zajlott. Természetesen elmondta véleményét Fehérváry János, Budaörs tanácselnöke is. Ennek során azonban kiderült, alapvető ellentét feszül a tanács és posta vezetése között a kötvényjegyzés módjának dolgában. A tanácselnök attól tartott, hogy a posta azért kezdeményezi a kötvényjegyzési terület kiterjesztését a tanácsháza környékén, hogy azután ide adhassa ki a telefonok javát. Ezen a területen van ugyanis a legtöbb nyilvántartott távbeszélő-igénylés. Társadalmi ellenőrzés A városi tanács elnöke levélben kérte a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságot, hogy adják meg a kötvényjegyzés társadalmi ellenőrzésének a lehetőségét. Ennek feltétele az, hogy a jegyzés a tanácsházán történjen. A válaszlevél szerint — erre várt fiókban e cikk — a tanács ez utóbbi kérését továbbították a Magyar Posta központjához. Gyakorlatilag érdemi válasz nélkül maradt a tanács másik kérése, hogy a kötvényjegyzésnél ne vegyék figyelembe azt, ki, milyen régi telefonigényléssel rendelkezik. — Nem tudom miért nem tud a távbeszélő-igazgatóság saját hatáskörben dönteni a kötvényjegyzés helyéről — mondja Fehérváry János —, amikor a lakótelepi kötvényakció idején is a tanács adott helyet a postai adminisztrációnak. Lehet, hogy nem lenne szerencsés valamiféle maratonversenyre késztetni a budaörsieket. Rendben, ne az döntsön, hogy ki milyen korán kelt. De azt szeretnénk, ha a posta, minden gondja ellenére respektálná azon törekvéseinket, amelv a város arányos fejlesztését szolgálja. A posta az egész országban azonos feltételekkel szervezte a kötvényjegyzést. Nyilvánvalóan nem tesznek kivételt Budaörs esetében sem. Ám a kérés többi részét, a jegyzés helyére, illetve társadalmi ellenőrzésre, talán érdemes lenne megfogadni. A helyzet ugyanis jelenleg az. hogy fogytán az emberek bizalma — telefonügyben is. Ám amíg a tanács nem fordulhat másik intézményhez a távbeszélőhálózat fejlesztése dolgában, mint a posta, addig ha tetszik, ha nem, bízni kell és együtt dolgozni. Móza Katalin
