Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

4 1988. MÁRCIUS 16., SZERDA Terv az ezredfordulóig A víz minőségétől függ minden A Kiskunsági Nemzeti Park részeként, mintegy 3575 hek­táron terül el az ácsai tájvé­delmi körzet, amelyet 1975 szeptemberében nyilvánítottak védetté. A körzet több mint fele szigorúan védett terület, amelyet az érdeklődő közön­ség csak szakavatott kíséret­tel látogathat. Az országban egyedülálló, alhavasi klímá­val rendelkező tájon ritka­ságszámba menő növények és állatok — főleg vándorma­darak — élnek. A természeti kincsek mellett fontos szem­pont az ősi táj eredeti arcu­latának megőrzése. Eddig is sokat tettek már a természet szerelmesei az itt lévő érté­kek megőrzéséért. Most nem kisebb dologra vállalkoztak a szakemberek, mint a tájvé­delmi körzet természetvédel­mi, fenntartási és fejlesztési terveit dolgozták ki az ezred­fordulóig. Azzal a szándékkal keres­tük fel Sára Jánost, az ócsai tájvédelmi körzet vezetőjét, hogy az elkészített tervekről tájékoztatást kapjunk. — Milyen központi gondo­latra épülnek a tervek? — A fejlesztési program gerincét a víz minőségének javítása és megóvása képezi. A terv többi része erre épül, és ennek közvetlen függvé­nye. Ugyanis az elmúlt évek­ben kimutathatóan romlott nemcsak a természetes, ha­nem a lakossági ivívóz minő­sége is. Megoldatlan problé­mákkal állunk szemben, így többek között gondot okoz az Öcsa környéki üzemek szenny- és ipari vizének el­vezetése. E célból épül az új szennyvíztisztító telep Ócsán. Amíg ez a probléma nem ol­dódik meg, a szennyvíz a környező lápokba és mocsa­rakba folyik, ahol komolyan károsítja az itt honos növé­nyi és — ezzel összefüggés­ben — állatvilágot. — Milyen további gondok vannak még? — A vízminőséghez ha­sonlóan nagyon fontos a ter­melőszövetkezeteknek és a magángazdálkodóknak a tech­nológiai fegyelem betartása a mezőgazdaságban. Komoly problémát vonhat maga után a műtrágya és a permetezés helytelen alkalmazása vagy az ésszerűtlen fakitermelés. Vannak olyan területek, ahol korábban a mai védelemmel ellentétes tevékenységek foly­tak, gondolok itt a kavics- és tőzegbányákra, amelyek­nek szakszerűtlen kitermelé­sével felboríthatják az élővi­lág természeti egyensúlyát. A budapesti Kertészeti Egye­tem jóvoltából a bányák re­kultivációs terve is elkészült. — Mit várhatunk a tervek megvalósulásától? — A terv konkrét teendő­ket fogalmaz meg a termé­szetvédelmi terület megőrzé­sére és további kutatásokra ad lehetőséget a botaniku­sok, ornitológusok számára. Fontos munkát végeznek már évek óta az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem bioló­gus növendékei, valamint a Magyar Madártani Egyesület tagjai. Az utóbbiak nemcsak Falugyűlés Bahason Színvonalat a ranghoz Hát most felkötheti a ta­nácselnök azt a bizonyos ruhadarabját... Egy cseppet sem irigylem az apparátust... Kiváncsi leszek, mennyi part­nert talál az elnök az elkö­vetkezendő időszak terveinek megvalósításához... Kapkodom a fejem. A terem­ben várakozó, vibráló a han­gulat. A véleményeket és kér­déseket megfogalmazók arcán nem káröröm, hanem bizako­dás. Fejkvóta csökkentése; ter­mékforgalmi adó bevezetése; áthozott beruházások ... mind terveket befolyásoló tényezők — mondja a fiatal tanácsel­nök. A pénz kevés, a feladat sok. Megértést és türelmet kér. Nem látok mogorva tekintete­ket. csak érdeklődő arcokat. A fontos feladatokat kell előtérbe helyeznünk, többek között az oktatást és a szo­ciálpolitikai feladatok meg­valósítását — folytatja a ta­nács vezetője, majd sorolni kezdi a tavaly kiadott millió­kat. Az ez évi tervekkel folytat­ja az elnök. Gázhálózat foly­tatása, lakótelepi útépítés, ál- talánosiskola-bövítés, tanuszo­da, a rendelőintézet további bővítése, kamatmentes hitelek elosztása magánlakás-építők­nek ... Ezek után is várja a lakosság segítségét. Kötelesség és jog legyen szinkronban — mondja —, de a sorrend betartása lényeges! Bizalomnak kell lenni mind­két részről, de elismerés csak a produktum után jár. „Bará­tok között is kell. hogy legyen játékszabály.” Ha minden igaz, hamarosan városi rangot kapnak. A rang­hoz színvonal is kell. A kül­sőségeken túl tudati is. Ez utóbbi a lényegesebb. Látszik az arcukon. Az elnöki beszámoló nagy tapsot kap. A tenyereket nem az illendőség, hanem a szív és értelem lendíti tapsra. Elkezdődik a vita. Egy. ket­tő. három ... tizenöt hozzászó­ló. Nem unatkozom. Hogyan járul hozzá a művelődési ház a lakosság kulturálódásához. regenerálódásához: hol kelle­ne kerékpármegőrzőt, buszjá­ratot. új utcát létesíteni: mi­kor lesz kész a múzeum; ho­gyan lehetne fejleszteni a te­lefonhálózatot; „kortesbe­széd” a (leendő) városszépítő egyesület- „szellemi atyjától”: miért szemetelünk, ne a volt tanácsi apparátust bíráljuk, hanem azon gondolkodjunk, hogy hogyan tovább. A tanácselnök megköszöni a nyíltságot, a volt hibákból — melyek talán nem is voltak egyértelműen hibák —, le fog­ja vonni a megfelelő konzek­venciát. Nem ígérget, munká­jával kíván majd igazolni. Három óra elteltével ál­lunk fel. Mindez történt a da- basi falugyűlésen. Nem unat­koztam, nem zsibbadtam el. Csatári Lajos nyári gyűrűzőtáborokat szer­veznek, hanem minden hét­végén figyelemmel kísérik az itt élő madarak életét és vonulását — Mit tesznek a tájvéde­lem érdekében? — A tervben súlypontozot- tan szerepel Ocsa és környé­kének agrártörténeti és kul­turális értékeinek megőrzése. Ez a fokozott védelem vonat­kozik többek között az ócsai öregfalu műemlék jellegű há­zaira, továbbá az öreg-hegyi szőlő és ollóágas pincesorai­ra, valamint a XIII. század­ban épült román kori refor­mátus bazilikára és a teme­tőre is, amely háromszáz kopjafás rekvizltumot foglal magában. A templom kör­nyékén, a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Miniszté­rium megvásárolt három műemlék jellegű házat. Ak­tívan együttműködünk az Országos Műemléki Felügyelő­séggel, mivel az országban nincs még egy olyan terület, ahol a táj és a kultúrtörté- ti értékek ilyen szervesen fonódnak össze. — Továbbra is látogathat­ják a turisták a tájvédelmi körzetet? — Természetesen! Az ócsai őrházban megtekinthetik az érdeklődők a helytörténeti gyűjteményt, amely a rég­múlt kultúra népi hagyomá­nyait őrzi. Túraprogramokat ajánlunk a vállalkozó ked­vűek számára. Ha gyalogosan indulnak a nagyerdei par­kolótól az Egresekbe és az Égerláp erdőbe, megismer­kedhetnek a láp állat- és növényvilágával. A Nagyer­dőn keresztül kiépített séta­út vezet, amelyről bepillan­tást nyerhetnek az erdő élő­világába, megismerkedhetnek a gyógynövényekkel. Az öreg-hegyen túrázóknak az ollóógas pincesorban borkós­tolásra is van lehetőségük. Maradandó élményt nyújt a lápon gyűjtött anyagok fel­dolgozásának bemutatása is: a sásfonás, a gyékényfeldol­gozás és kákaállatkák készí­tése. Az elkészített darabo­kat vagy növényi anyagokat a látogatók magukkal vihe­tik. Nagyon ajánlom a gyógy­növények gyűjtését — külö­nösen a gyermekekkel érke­ző családok számára. Az ösz- szegyűjtött gyógynövényeket a helyszínen átvesszük. Kel­lemes kikapcsolódást nyújt a búbos kemencében való sütés bemutatása is. Keresztes Szilvia Kötvényjegyzési maraton Budaörsön? A régi városrész is telefonhoz jut Két évvel ezelőtt feszültségeket okozott Budaörsön az a tény, hogy a lakótelepen kötvény útján ezer család telefonhoz jutott, míg a régi településrészen továbbra is késett a hosszú évek óta várakozók telefongondjának megoldása. Hosszas tár­gyalások után — amely a város vezetői és a Magyar Posta ille­tékesei között zajlott — úgy tűnik, megoldás született a régi Budaörs telefonellátásának javítására, kötvény meghirdeté­sével. De kérem a budaörsi, évtizedek óta telefonra váró olvasó­kat. ne dobják félre most az újságot és ne szaladjanak a pos­tára vagy a tanácsra érdeklődni, illetve kötvényt jegyezni! A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság minden érintettet tájékoztat majd a kötvényjegyzés helyéről, módjáról. Többek között pedig azért sem érdemes idő előtt ostromolni az illetékeseket, mert annak ellenére, hogy megállapodás, született a város és a Ma­gyar Posta vezetői között, a feszültségek nem szűntek meg, csupán csökkentek. De erről majd később. — Megállapodásban vállal­tuk, hogy a régi városrész el­látására egy konténerközpon­tot állítunk fel és erről ötszáz új állomást létesítünk — kezdi Schneider József, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság igaz­gatója, aki beszélgetésünkre meghívta Sarlay Bélámét, a Lágymányos Távbeszélő Üzem vezetőjét. — Megegyeztünk abban is, hogy hol lesz a köz­pont által ellátandó terület ha­tára. Eszerint délen a Baross utca, Nyúl utca, Tavasz utca, Szegfű utca és a Vak Bottyán utca mindkét oldala, északon a Kossuth Lajos, az Esze Ta­más, a Molnár Pál utca és a Farkasréti út határolja, nyu­gaton a Kisfaludy utca a Mát­ra utcáig és a Petőfi Sándor utca keleti oldala. Keletről pe­dig az Alsó és Felső Határ út képezi az ellátandó terület ha­tárát. Előnyben az önerő — A kötvény meghirdetésé­ig még azt is szeretnénk meg­vizsgálni, hogy kiterjeszthető-e a Kisfaludy utcától, illetve a Petőfi utcától nyugatra eső te­rületekre is — veszi át a szót Sarlay Béláné. — A KISZ-la- kótelep a már említett hatá­rokon kívül esik ugyan, de az ott lakók saját költségükön megépítették a teljes kábelhá­lózatot a már telefonnal ellá­tott lakóteleptől a házaikig, ezért őket is bevonjuk a köt­vényakcióba. — A kötvényt ebben az esz­tendőben tervezzük meghirdet­ni az általános postai kötvény- feltételeknek megfelelően — folytatja az igazgató. — Ma­gánelőfizetőknek 25 ezer, kö- zületek részére 100 ezer forin­tért. — Ez azt jelenti, hogy úgy mint máshol, a régi várakozó­kat, a telefont leadottakat, akik tulajdonképpen telefon­vonaluk áthelyezésére várnak, előnyben részesítik a jegyzés­nél? — Természetesen, így volt ez máshol is a kötvény meg­hirdetésekor — válaszol Sarlay Béláné. Javuló lehetőségek — Annak idején a lakótele­pen az összes jegyzést elfogad­ták. Most viszont, majdnem bizonyos, hogy a kötvényért jelentkezők jóval többen lesz nek, mint a meghirdetésre ke­rülő ötszáz vonal. — A régi városrészen meg közelítőleg ezer telefonvonal él, a bejegyzett .telefonra várók pedig mintegy ezerháromszá zan vannak. Az általános ta­pasztalat, hogy a várakozók hatvan százaléka jegyez köt­vényt. Ez az arány nem a nyil­vántartott igénylőket jelenti. Sok várakozó nem kér a köt­vényből, jelentkeznek viszont mások, akik azelőtt esetleg be sem adták a kérvényt. A lé­nyeg az: majdnem bizonyos, hogy a jegyeztetek többen lesznek, mint a kiadható köt­vények száma. — Beszéljünk az anyagiak­ról! Közismert, hogy a köt­vény csak részben fedezi a te­lepítés' költségeit. Honnan te­remtik elő a hiányzó összeget? — Átlagosan nyolcvanezer forintba kerül a postának egy újabb telefonvonal, ez termé­szetesen földrajzi területen­ként változhat. Budaörsön a költségek meghaladják az át­lagot, mert a konténeren kí­vül tizenötmillió forintos költséggel kiegészítő berende­zéseket is kell telepíteni. A VII. ötéves tervben 35 millió forint áll rendelkezésünkre er­re a célra — hangsúlyozta az igazgató. — Anyagilag akkor lesz reális ez a beruházás, ha a kötvény és a mi pénzünk fe­dezi a költségeket. Könyvek fölötti ünnepek A fiával együtt járt egyetemre U. Budai JanOS családja történelmi idő óta Tahitótfa- luban él. A fáma szerint már a dédapja is a Szentendrei­szigeten született. Ez azonban csak az egyik oka annak, hogy írásunk főszereplőjét a négy falu apraja-nagyja, mi több, a Dunakanyar legtöbb lakosa ismeri. A népszerűség másik, talán nyomosabb képezője U. Budai János életútja. Ami kétségkí­vül párját ritkító. A nap­jainkban 65 éves férfi a fa­lusi elemi iskola egyik leg­jobb tanulója volt. A polgá­riba, Szentendrére, kerékpár­ral járt. Napjai a tanulás és a munka váltakozásában tel­tek. Elérzékenyül, amikor em­lékezik: — Anyám hajnalban meg­mondta, hogy aznap a határ mely részén találom őket. A tanítás után hazalcarikáztam, átöltöztem, s mentem a me­zőre. A leckét az éjszakába nyúló időben írtam. S mégis! Egy esztendő alatt két tanév anyagát sajátította el. Kitűnő kalkulust kapott. Jöttek a tanárok, tanuljon tovább! Akkor azt mondták a szülei: — Fiam, ha papnak tanulsz, rád hagyjuk a vagyont! Azonban U. Budai Jánost nem vonzotta ez a lehetőség. Inkább belevetette magát a színjátszócsoport munkájába. A második világháborút megúszta. A behívóparancs­nak nem tett eleget, mert be­vonultak a községbe a szov­jet katonák. Éppen János-es- tén, december 26-án, a pa­rancsnokság az U. Budai-csa­lád otthonában ütött tanyát. Az akkor 23 éves fiatal­ember a községi termelési bi­zottság elnöke lett. S ezzel rálépett arra az útra, amelyen ma is halad. Örökre összefo­nódott a sorsa a közösségével. Előbb szervezője és résztve­vője az aranykalászos tanfo­lyamoknak, majd 1950-től máig tanácstag. A félbehagyott tanulás azonban izgatta. Elkezdte Vá­cott a mezőgazdasági techni­kumban az első évet. Ezzel párhuzamosan vizsgázott a 7. és 8. osztály anyagából. Ne­gyedikes korában, november­ben felvételizett a gödöllői egyetemen. Megkezdte itt is az első évet, egyidőben a kö­zépiskolával. Májusban érett­ségizett. kitűnővel, júniusban tette le a félévi vizsgákat az egyetemen. — Tizenegy évig nem volt szilveszterem. Az ünnepeket a könyvek mellett töltöttem. A feleségem jó néven vette, hogy tanulok, sokat dolgozott mellettem. Csodálatos érzés volt, hogy az idősebb fiam­mal egyidőben jártunk egye­temre. Érdekes, hogy okleveles ag­rármérnökként sosem játszott vezető szerepet a Kék Duna Szakszövetkezetben. Valahogy kimaradt az életéből a mező- gazdaság irányítása. Egyszerű tagként, gyakran eltérő véle­ményt hangoztatva, szamóca­földjén, saját gazdaságát vi- rágoztatva múlatta az éveket. Annál aktívabb lett az állam- igazgatási munkában: 1963-tól máig megyei tanácstag Ezen idő alatt egyetlen megyei ta­nácsülésről sem hiányzott. Va­jon hányán mondhatják el ezt magukról? — Ha vállalok valamit, igyekszem becsülettel helytáll­ni. Részt veszek a községi tes­tületi munkában, a problé­mákat továbbviszem a megye vezetőihez. Előbb a szakigaz­gatások képviselőit keresem fel, ha ők nem intézkednek, interpellálok. — Most milyen problé­mákkal foglalkozik? — Bánt, hogy 220 gyerek más faluba jár iskolába. Ezen változtatni kell. A helyi ne­bulók tánuljanak a faluban! Igazságtalannak és roppant károsnak tartom, hogy a szi­get — ahonnan a főváros je­lentős mennyiségű vizet kap — csatornázatlan. U. Budai János immár hosz- szú ideje a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának el­nöke, a HNF országos taná­csa mellett működő szövetke­zetpolitikai és agrárgazdasági bizottságnak tagja. — Negyven éve a közélet sűrűjében él. Nem bánta meg, hogy a családtól, munkától, tanulástól, pihenéstől ily sok időt elvont? Számomra öröm, hogy a négy szigeti községben az emberek bizalommal, szeretet­tel vesznek körül, a bajaikban a segítségemet kérik. A köz- életiség életerőt ad. Vicsotka Mihály — Ez így nem túl megnyug­tató, de feltételezem, hogy megvan már a posta straté­giája. — Valóban — válaszol Schneider József. — Takaré­kosabb módszereket kívánunk alkalmazni. így a fold alatt futó kábelek helyett légveze­téket használunk majd. — A tervezett konténer ezer újabb állomás létesítésére al­kalmas, miként lehet, hogy csupán ötszáz telefonra hirdet­nek kötvényt? — A régi városrészben ma is üzemel egy 400 állomásos PAM-központ — válaszol Sar­lay Béláné. — A szolgáltatás színvonala műszaki okokból itt meglehetősen rossz, ezért ezt a négyszáz előfizetőt is a konté­nerközpont szolgálja majd ki, s ezzel jelentősen javulhat a szolgáltatás minősége. Gondo­lom. már tovább számolt, hi­szen ez még mindig csak ki- lencszáz állomás. Nyolcvan vonalat kell fenntartanunk üzemviteli célokra. A fennma­radó néhány állomással pedig a törökbálinti igényeket sze­retnénk kielégíteni. — Tudom, hogy nem igazán vigasztaló a budaörsieknek, ha azt mondom; a város telefon- helyzete Budapesthez viszo­nyítva csaknem átlagos. Több fővárosi peremkerület, például a XVII. kerület, Budaörsnél sokkal rosszabbul áll telefon dolgában és a reménye is ke­vesebb — mondja, mintegy zárszóként a Budapesti Távbe­szélő Igazgatóság igazgatója. Ez a beszélgetés több mint egy hónappal ezelőtt zajlott. Természetesen elmondta véle­ményét Fehérváry János, Bu­daörs tanácselnöke is. Ennek során azonban kiderült, alap­vető ellentét feszül a tanács és posta vezetése között a köt­vényjegyzés módjának dolgá­ban. A tanácselnök attól tar­tott, hogy a posta azért kezde­ményezi a kötvényjegyzési te­rület kiterjesztését a tanács­háza környékén, hogy azután ide adhassa ki a telefonok ja­vát. Ezen a területen van ugyanis a legtöbb nyilvántar­tott távbeszélő-igénylés. Társadalmi ellenőrzés A városi tanács elnöke le­vélben kérte a Budapesti Táv­beszélő Igazgatóságot, hogy ad­ják meg a kötvényjegyzés tár­sadalmi ellenőrzésének a lehe­tőségét. Ennek feltétele az, hogy a jegyzés a tanácsházán tör­ténjen. A válaszlevél szerint — erre várt fiókban e cikk — a tanács ez utóbbi kérését to­vábbították a Magyar Posta központjához. Gyakorlatilag érdemi válasz nélkül maradt a tanács másik kérése, hogy a kötvényjegyzésnél ne vegyék figyelembe azt, ki, milyen régi telefonigényléssel rendelkezik. — Nem tudom miért nem tud a távbeszélő-igazgatóság saját hatáskörben dönteni a köt­vényjegyzés helyéről — mond­ja Fehérváry János —, amikor a lakótelepi kötvényakció ide­jén is a tanács adott helyet a postai adminisztrációnak. Le­het, hogy nem lenne szerencsés valamiféle maratonversenyre késztetni a budaörsieket. Rendben, ne az döntsön, hogy ki milyen korán kelt. De azt szeretnénk, ha a posta, min­den gondja ellenére respektál­ná azon törekvéseinket, amelv a város arányos fejlesztését szolgálja. A posta az egész országban azonos feltételekkel szervezte a kötvényjegyzést. Nyilvánva­lóan nem tesznek kivételt Bu­daörs esetében sem. Ám a ké­rés többi részét, a jegyzés he­lyére, illetve társadalmi ellen­őrzésre, talán érdemes lenne megfogadni. A helyzet ugyanis jelenleg az. hogy fogytán az emberek bizalma — telefon­ügyben is. Ám amíg a tanács nem fordulhat másik intéz­ményhez a távbeszélőhálózat fejlesztése dolgában, mint a posta, addig ha tetszik, ha nem, bízni kell és együtt dol­gozni. Móza Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents