Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-12 / 61. szám
íilMP 1988. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Az emberért Árveréssel egybekötött kiállítást rendez áprilisban amatőr képzőművészeinek alkotásaiból a Belügyminisztérium; a tárlat teljes bevételét A rák ellen, az emberért, a holnapért társadalmi alapítvány javára utalják át. Miként a Belügyminisztérium oktatási és egészségügyi szolgálatának vezetői elmondták, a tárca a szolgálatot teljesítő állomány egészségének védelmében kiemelt figyelmet fordít a korunk második leggyakoribb halálokozójaként számon tartott daganatos betegségek visszaszorítására. A gyógyító, megelőző munkát korszerűen felszerelt laboratóriumi hálózat segíti, s az ott dolgozó orvosok jelentős feladatokat vállalnak a felvilágosító, propaganda- tevékenységből is. E kiemelt figyelem, a fokozott társadalmi felelősségérzet vezette a minisztérium irányitóit, amikor a kiállítás megrendezésének gondolatával felkeresték a rákellenes alapítvány kuratóriumát. Megállapodásuknak megfelelően április 6-án a budapesti pártbizottság oktatási igazgatóságán nyílik meg a nagyközönség előtt a tárlat. A csaknem 200 festményt, szobrot, fafaragást az április 15-én megrendezendő árverésen vásárolhatják meg az érdeklődők. Bruttósítás, adóelőleg, letiltások Tévednek-e a bérelszámolók? Vegyük az egyszerű esetet. A bérelszámoló a jelenléti ívek, vagy a munkásóra-összesítők alapján elkészíti a dekádonkénti bérbizonylatot. Az adatokat, a munkában eltöltött időt is felvezeti a kartonra. A hónap végén egyeztet a szakszolgálat megbízott emberével, majd a zárás következik. Először beszorozza az órabért a ledolgozott havi óraszámmal, és megkapja az alapbért. Aszerint számol, hogy az illető délelőtt, vagy délután dolgozott-c, s volt-e szabadságon? A ledolgozott időre tehát így már megvan a munkabér. De meg kell néznie azt is, hogy volt-e egyéb hóközi kifizetés, mert azt is fel kell vezetni az ívre. Ha a munkás történetesen betegállományban volt, akkor az SZTK-űgyintézővel megállapítják a táppénz összegét. Ezután — ahogy ezt a munkafázist titulálják — a számfejtő „beül a gépbe” és külön-külön rögzíti a bért, a táppénzt, és az egyéb kifizetéseket. Megállapítja, hogy jár-c az illetőnek adókedvezmény, adott-e megbízást a szakszervezeti tagdíj levonására. Ha igen, akkor összesíti az adatokat, kiszámítja a nyugdíj járulékot és az adóelőleget. Azután „kiszáll a gépből”, az adóelőleget, a nyugdíjjárulékot, az esetleges letiltásokat levonja. Így kapja meg a nettó bért. Utána a bérlistára felvezeti az adatokat. Csak ez személyenként 25 percet vesz igénybe. De ezzel még nincs vége, hiszen a dolgozó törzslapján is fel kell tüntetni a bérrel kapcsolatos minden adatot. Ha ez is megvan, akkor a bérelszámoló látszólag befejezte a dolgát. Egyszerű eset Mondom, ez egy egyszerű eset a Duna Volán óbudai üzem igazgatóságán. Mert, ha történetesen egy teljesítménybéres gépkocsivezető fizetését kell kiszámolni, akkor ennél jóval bonyolultabb a dolog. Tény az. hogy az adóreform bevezetése óta becslések szerint 4-5-szörösére emelkedett a bérelszámolók munkaterhe. — Ez igaz a Duna Volánnál is? — Egyelőre kettős elszámoTavasz jelek a földeken A tavászias időjárás hatására megélénkült a határ. A szőlőkben, gyümölcsösökben csattognak a metszőollók, s a fóliák alatt is sokán serénykednek már, hogy mihamarabb, friss zöldség kerülhessen az asztalokra. Az ősszel elvetett, már kikelt gabonafélékre szórják a műtrágyát, a szerves trágyát, s így juttatnak vissza tápanyagot a talajba a szövetkezetek dolgozói. A kiskunlacházi termelőszövetkezetben fejtrágyázáshoz készítik elő a műtrágyát... í.majJ a búzatáblán elindul a gép Nagyszögi Sándor és felesége, a bugyi Tessedik Sámuel Tsz nyugdíjasa. Most paprikát termesztenek fóliasátor alatt (Kerekes Tamás felvételei) lást kell végeznünk — magyarázza Szentgyörgyi Anna, a Duna Volán óbudai kirendeltségének gazdasági üzem- igazgató-helyettese. — Egyszer megállapítjuk a régi rendszer szerinti munkabért, majd azt egyénenként és havonta fel- bruttósítjuk. Ez utóbbira van egy számítógépes programunk, de az elszámolás tulajdonkén- pen mégiscsak a kézi munkára épül. — Nem lehetne azt is gépesíteni? — Lehetne, de egyszerűen nem volt idő arra. hogy áttérjünk egy új bérelszámolási rendszerre. A rendéletek későn jelentek meg, azokat időközben módosították, mi pedig nem várhattunk, mert az embereknek meg kell kapniuk a havi járandóságukat. Most már rendben vannak a jogszabályok, de a sok túlórázás miatt nem jutunk hozzá, hogy bevezessük a gépi elszámolást. — Szinte egybefolynak á napok, a hét végék, a nappalok, és az éjszakák — teszi hozzá Fehér - Istvánná, < munkaerő* és bérgazdálkodás! vezető.' — Többen- mem is bírták a tempót, elmentek. Jelenleg három régi, ugyanennyi új bérszámfejtő, egy ellenőr, két normautalványozó és egy normatechnológus foglalkozik 1200 ember ügyével. Megállás nélkül dolgozunk, s még csak ki sem fújhatjuk magunkat, mert havonta két bérfizetési nap van. A túlórák kifizetésére ninfcsen keret, ezért még az elmúlt év őszén vgmk-t alakítottunk ... Nem fizetnek — Konkrétan miből adódik a többletmunka? — Abból, hogy a jövedelem- adó miatt olyan tételekre is ügyelnünk kell, amelyek eddig csak a törzskartonra kerültek fel — mondja Szentgyörgyi Anna. — Most viszont adóköteles például a táppénz, az újítási díj, a jubileumi jutalom, a katonai segély, sőt még az üzemanyag-megtakarításból származó jövedelem is. Ez utóbbi felveti azt a problémát is, hogy a gépkocsi- vezetőknek nem lesz érdekük a megtakarítás .. ■ Többletterhet jelent a bérelszámolóknak továbbá az is, hogy sok dolgozónk jövedelmét kurtítják meg letiltások, amihez ugyan semmi köze a munkáltatónak, a levonásokkal járó munka, posta- és bankköltség • azonban mégis a vállalatnál jelentkezik. Az elmúlt év végi felvásárlási hullámban jó néhányan több jogcímen is felvettek áru- vásárlási és személyi kölcsönöket, és a felgyülemlett tartozásaikat most nem akarják, vagy nem tudják törleszteni. Megint mások nem fizetnek gyermektartást, tehót, vagy bliccelnek a buszon... A letiltások száma a duplájára növekedett tavaly óta... S nekünk minden üggyel tételesen foglalkoznunk kell. — Gyakran tévednek a bérelszámolók ebben a hajtásban? — Nem gyakrabban, mint a megelőző időszakban — mondja Fehér Istvánná. — A reklamáció elenyésző, az emberek inkább csak érdeklődnek, mert nem értik az elszámolás mechanizmusát. Sokán tudakoljak például azt. hogy minek alapján vonjuk le a szak- szervezeti tagdíjat? Ilyenkor mindig elmagyarázzuk, hogy 5000 fórinitos jövedelem alatt a bruttó kereset 0,8. felette pedig 1 százaléka a tagdíj. Ezt a bruttó fizetésből vonjuk le, az alkalmazotti és az esetleges egyéb adókedvezményekkel együtt, s a megmaradó összeg az adó alapja. Az adóelőleget havonta levonjuk, s az év végén készítünk egyenleget. Ez is várhatóan bonyodalmakkal jár majd, ezért számítógép alkalmazásával akarjuk megkönnyíteni a dolgunkat.. Egyelőre marad — Mikortól kerülhet gépre az egész elszámolás? — Talán néhány hónapon belül utolérjük magunkat — válaszolja Szentgyörgyi Anna. — Mint emítettem, a rendeletek késői megjelenése, majd módosítása miatt késik a számítógépes program bevezetése. Időbe telik az is, amíg betápláljuk a gépbe az adatokat. Egyébként már végzünk próba- számításokat, de a program még mindig nem tökéletes. Annak a rizikóját pedig nem vállalhatjuk, hogy hibás bér listákat készítünk. Ezért egyelőre marad a kettős elszámolás és nem csökkennek a bérelszámolók szinte emberfeletti munkaterhek Kövess László Másfél évszázada történt Jeges ár Pest-Budán Korabeli osztrák metszet a pesti árvízről Százötven éve, 1838. március 13. és 18. között zajlott Pest és Buda történelméle nek legnagyobb árvízkatasztrófája. A márciusban szokatlanul erős hideg következtében keletkezett jégtorlaszt áttörő víztömeg jeges árral lepte el a Duna mindkát partját. Március 15-én este a vízállás 1020 cm-re emelkedett. Wesselényi Miklós, az árvízi hajós vezetésével küzdött a lakosság a pusztító áradat ellen, melyben 151 ember vesztette életét, és mintegy 50 ezren váltak hajléktalanná. Súlyos létszámgondok Százhalombattán Még melegen viszik a téglát Az elmúlt év második felében, amikor kiszivárgott az építőanyagok ára idei nagymérvű emelésének híre, az építkezők, illetve az építkezni szándékozók, s nem utolsósorban a szükséges anyagiakkal rendelkezők megrohanták a gyárakat, az áfész- és Tüzép-telepeket. Fogyott a tégla, a cserép, a cement, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Olyannyira, hogy még a legtapasztaltabb gyártókat is meglepte a tülekedés. Töb.b vállalatnál is attól tartottak, hogy az idén fordított lesz a kép. Még lasszóval sem lehet majd vevőt • találni építőanyagokra. Az első két hónap statisztikája és a gyártói tapasztalatok azonban mást jeleznek. Előjegyzés májusra A Budai Téglaipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetője, Gaál Lajos örömmel közölte: — Érthetően még főhatósági szinten is olyan nézet alakult ki, hogy az elmúlt évben tapasztalt nagy felvásárlásokat az idén számottevő keresletcsökkenés kíséri. Olyan jelzéseket kaptunk, hogy maximálisan törekednünk kell a minőségi termékek előállítására, s a selejt minimumra szorítására. Legalább 10—13 százalékos keresletvisszaeséssel számoltak az illetékes minisztérium szakemberei is az első félévre. — És mit mutat a pillanatnyi helyzet? — Már január első napjaiban az ellenkezőjét tapasztaltuk, lényegesen nagyobb az igény a falazóanyagok iránt. Olyannyira, hogy az első negyedévre tervezett nagyjavításokat Is a tervezettnél élőbb kellett befejeznünk. Most ott tartunk, hogy nincsenek tartalékaink! Pontosabban csak annyi, amennyi egy-egy égetés során elhagyja a kemencét. — Ügy tudjuk, hogy felvesznek vásárlói előjegyzéseket is. — Már májusnál járunk! Tehát elvileg a második negyedévi termelésünk el van adva. Egyébként az első három hónapban 2 millió kisméretű téglának megfelelő termékkel értékesíthetünk többet a tervezettnél. — Mekkora a vállalat éves égetett-téglaterve? — Mintegy 200 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő. Ez ugyan a tavalyinál 7 millióval kevesebb, de az érdeklődést tapasztalva nagy valószínűséggel ezt is túlteljesíthetjük. Ez egyben azt is jelentheti. hogy megismételjük az elmúlt évi 49 millió forintos nyereségünket. A vállalat pilisborosjenöi I-es, hagyományosnak tekinthető gyárában a téli tmk- munkákat követően febrúár 16-tól már folyik a nyersgyártás, hogy mielőbb a megszokott ütemtervnek megfelelően készüljenek az égetett téglák. A pilisborosjenöi Il-es számú, korszerűnek mondható üzemben a gyártás folyamatos. A két gyár együttes terve erre az évre 65 millió kisméretű tégla legyártása. Törökbálinton a már évek óta ismert kerámia béléstesteket állítják elő. Mivel 200 kilométeres körzetben nem található több hasonló profilú gyár, ezért érthetően nincs is konkurenciája. Ennek a gyárnak az idén 37 millió kisméretű egységnek megfelelő béléstestet kell készítenie. Nők nyugdíj előtt Gondok vannak viszont Százhalombattán. Ebben a hagyományos téglagyárban évek óta tart a már-már kritikusnak is mondható fizikai létszámhiány. Praczkó József gyárvezető — ő a törökbálinti gyár irányítója is — érthetően lehangoltan beszél. — Mindössze 27 fő a fizikai létszám. Többségük nő, s közel állnak a nyugdíjhoz. Hárommillió darabos az éves tervünk, Uniformot és 6-os válaszfal téglákat készítünk. A pillanatnyi helyzet az, hogy legyártunk három kemencekörre valót, aztán ismételten hozzáfogunk a nyersgyártáshoz. Van egy 16 kamrás kemencénk, aminek örülnünk kell, mert még nagyon jó állapotban működik. A Budai Téglaipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetője elégedetten említette, hogy a pilisborosjenöi Il-es téglagyárban az ÉPFU fuvarirodát nyitott. A fogyasztók a téglával együtt megrendelhetik a vásárolt építőanyag gépi rakodását és szállítását is. A kisméretű téglából egységrakományokat készítenek. Egy-egy raklapra 360 darabot helyeznek, s azokat fóliával rögzítik. A vásárlók, az építkezők körében kedveltek a Pietra Épületkerámiaipari Vállalat őrbottyáni, Il-es gyárában előállított soklyukú ikersej.tes ía- lazóanyagok. . ...... " •sv*. Kövesi József, a vállalat műszaki és termelési osztály- vezetője elégedetten számolhatott be arról, hogy az őrboty- tyáni I-es hagyományos gyárban március elején már végeztek a gépészeti jellegű munkák 90 százalékával. — Jelenleg a legnagyobb gondot a Keller-fészerek javítása, faanyagainak kicserélése jelenti. Sajnos jelentős késéssel az elmúlt napokban érkezett meg az az 56 köbméternyi faáru, amelyet a fészerek felújítására szántunk. Nincs téli javítás kezdődik a nyers— Mikor gyártás? — Március 15-én indítjuk a présgépeket, hogy a szezon, az égetés kezdetére, április 1-re elegendő száraztéglával rendelkezzünk. Mivel átmenő szárazáru-készletünk nem maradt, ezért reméljük, hogy a napos és szeles tavaszi időszakban meggyorsul a téglák kiszáradása. Az idén ebben a gyárban 7 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő fala- znanyagot gyárthatunk, az elmúlt évihez hasonló minőségben. — Mi a helyzet az őrbotytyáni ll-esben? — Vállalatunk egyik erőssége ez a gyár. Gépparkja a folyamatos karbantartásnak köszönhetően megnyugtatóan jó, tehát üzemképes. Mivel szó szerint nagy a téglákra várók ostroma, ezért a gyártósorok teljes intenzitással termelnek. A szokásos téli nagyjavításra és leállásra még gondolni se merünk. Tárolóterületünkön nem található egyetlen darab égetett tégla se,m. Megismétlődik szinte naponta az, amire legutóbb az 1985—86-os években volt példa, hogy a kemencéből kikerült téglákat még melegében rakják fel a szállító járművekre! Gyócsi László i
