Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

Otília EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Ára: |.itO (urinl 1988. MÁRCIUS 2.. SZERDA MÄ: RStfer Aladár „Ritter Aladárt, a hírlapírás . .. <, és -szerkesztés — a szakma KÖSXOBÍb&SC — nagy öregjét köszöntik, 85. születésnapja alkalmából. Ismereteinek bőven csobogó forrásából három évtizednyi újságíró nemzedék merít­hetett újságíró-iskolásként, szaktanfolyami hallgató­ként. Neve márka, tudása etalon, tények és legendák élnek elevenen körülötte.” (3. OLDAL) Mvílt Ictfél „Attól most eltekintek, hogy JSP ■ «• » a testvérpár levele nem egy B%®bl,UmU£jyBGn fogalmazásbeli és helyesírá­si hibát tartalmaz: gondolom, nem ez a lényeg. Azt sem veszem zokon, hogy vitahangnemük a jó ízlés ha­tárait súrolja: elég köztudott, ménnyire nem tudunk vitatkozni, mennyire képtelenek vagyunk a más véle­ményét tisztelni, elfogadni, eltűrni, s hogy mily véko­nyan állunk ellenérvek, bizonyítások dolgában.” (5. OLDAL) m „Ezt a pillanatot használta m ■ m , m ki Halmi Rózsa is, hirtelen 13? KOItywSCKlfQSSGl nagy erővel mellbe szúrta a barátját. A férfi ököllel arcul ütötte, majd ledobta magáról véres ruháit. Ezt követően a fiatal nő, aki már megbánta, amit elkövetett, és megijedt véres cse­lekedetétől, bekötözte a sebet.” (6. OLDAL) ­rssim&w dSssérfl -A sportvezető törvénysze- zf g m rűnek minősítette a gyors­vitSlff&f'yw korcsolyázók kudarcát. Rá­mutatott, hogy durva módszertani hibákat követtek el az edzők. Egyidejűleg felhívta a figyelmet $rra is, hogy a Szovjetunióban egyetlen fedett négyszáz méte­res pálya sincs.” (7. OLDAL) „Olyan asztmaellenes inha- lációs készítmény forgalom­ba hozatalát is tervezik spray formájában, amihez hasonlót eddig csak kül­földről lehetett beszerezni. A szer hatóanyagából orr- sprayt is készítenek majd a melléküregek tisztításá­hoz.”. (8. OLDAL) Spray-fólék assimásbk^sssh' Dr. Horváth István Szigetszentír&iklóson Több jog és nagyobb hatáskör L'r. Horváth István előadását tartja, mellette balról jobbra: dr. Balogh Pál, Nagy Józsefné és Pongrácz Gábor , (Fotó: Hancsovszki János) A párt főtitkára Komárom, Fejér és Veszprém megyék vezetőivel tanácskozik Tegnap délután Szigetszent- miklósra látogatott dr. Hor­váth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, belügyminiszter. Az MSZMP városi bizottságán Nagy Jó­zsef né első titkár adott tájé­koztatót a város és vonzás- körzete gazdasági, politikai helyzetéről. Az ezt követő kö­tetlen eszmecserén egyebek között részt vett dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára, Petrik János, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága titkára, dr. Németh Fe­renc rendőr ezredes, megyei rendőr-főkapitány, Pongrácz Gábor Szigetszentmiklós ta­nácselnöke, valamint dr. Nó­ták Béla, a Csepel Autógyár nyugalmazott vezérigazgatója, a körzet országgyűlési képvi­selője. Ezután dr. Horváth István városnézésre indult, majd előadást tartott a városi tanács dísztermében. A megyéből összesereglett tanácsi vezetők érdeklődése nemcsak annak szólt, hogy az előadás témája, a politikai intézményrendszer korszerűsí­tése, napjaink meghatározó feladata, hanem annak is, hogy a tanácsok irányítása, Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke kedden az Or­szágházban fogadta az Észak- atlanti Közgyűlés küldöttségét, amely Ton Frinking vezetésé­vel a magyar törvényhozó tes­tület vendégeként hivatalos lá­togatáson tartózkodik hazánk­ban. A megbeszélésen mindkét fél kifejtette: a jelenlegi láto­gatás hozzájárul az álláspon­tok kölcsönös megismeréséhez, alapot teremthet az eszmecse­re folytatásához. felügyelete most. már a Bel­ügyminisztériumhoz tartozik. A mai magyar valóságot ele­mezve nyilvánvaló vált, hogy a korábbi módszereket sem a gazdaságban, sem a politiká­ban nem lehet alkalmazni, hanem meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek új len­dületet adnak a társadalom­nak. Mint dr. Horváth István is utalt rá: a tavaly elfoga­dott kormányprogram megte­remti ennek feltételeit, lehe­tőségeit. Az előrelépés forrá­sai nemcsak a gazdaságban, hanem a politikában is rejle­nek. Ezzel összhangban meg­kezdődött a gazdaság, a gaz­daságirányítás és a politikai intézményrendszer reformja. Dr. Horváth István kitért a kormány és az Országgyű­lés viszonyára. Mint mondot­ta: mindkét részről az a szándék, hogy a kormány te­vékenységének meghatározá­sában és ellenőrzésében kap­jon nagyobb szerepet a Par­lament. Az ország szempont­jából fontos állami döntések az Országgyűlésen szülesse­nek, a kormány pedig rendel­kezzen megfelelő jogkörrel, szervezetekkel a végrehajtás­A vendégek kérdéseire vá­laszolva Sarlós István ismer­tetne az Országgyűlés működé- sét, elemezte a parlament és a kormány kapcsolatait. A többi között szólt a törvény­hozó és az ellenőrző tevékeny­ség gyakorlati érvényesülésé­ről, kiemelve ezzel kapcsolat­ban az állandó bizottságok szerepét. Ugyancsak az Országházban találkozott a küldöttséggel Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár. hoz. Ez utóbbi jegyében szer­vezték át a minisztériumokat, s kerültek a tanácsok a Bel­ügyminisztérium fennhatósága alá. A jogelőd, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala megfe­lelő jog- és hatáskör hiányá­ban nem tudta kellően képvi­selni a tanácsok és. azokon ke­resztül a lakosság érdekeit. Azt remélik, hogy a minisz­térium ezt nagyobb súllyal teszi majd a kormányban. Ehhez azonban az kell, hogy ne csak a Tanácsi Hivatal korábbi jogosítványait vegye át, hanem a kormányzati szintű tanácsi tervezésbe és kötségvetés be is komoly bele­szólása legyen. A Belügymi­nisztérium hamarosan a kor­mány elé terjeszti a taná­csokkal kapcsolatos feladat­tervét, programját. Dr. Sátor Jánosné, a Pest Megyei NEB elnökének álta­lános helyettese a párt-, álla­mi és társadalmi szervezetek megjelent vezetői közül kü­lön is köszöntötte Ballai Lász­lót, a Minisztertanács tagját, a KNEB elnökét, Balogh Lászlót, a Pest Megyei Ta­nács elnökét, Lénárd Lászlót, a megyei pártbizottság titká­rát és Dobos Istvánt, a KNEB nyugállományú elnökhelyet­tesét. Császár Ferenc, a Pest Me­gyei NEB elnöke ünnepi be­szédében hangsúlyozta: az elmúlt 30 év 'bizonyította, hogy a népi ellenőrzés bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket, kiállta az idő próbá­ját, létrehozása szocialista rendszerünk méltó és mara­dandó alkotása. Tapasztalatai országos szinten beépültek a kormányzat, megyei és váro­si szinten a pártbizottságok és tanácsok intézkedéseibe, határozataiba. Nem hallgatott Császár Fe­renc a kudarcokról sem: vol­tak olyan témavizsgálataink, amelyek során hosszú évekre visszamenően azt tudtuk meg­állapítani, hogy javaslatain­kat nem hasznosították. Ilye­nek voltak például: a belső ellenőrzés, a bizonylati rend, fegyelem, a társadalmi tulaj­don védelme területén tapasz­talható lazaságok. Meg kell mondani, kudarcainknak az esetek túlnyomó többségében nem az az oka, hogy feltáró munkánk, javaslataink nem I Kádár János, az MSZMP főtitkára munkaértekezleten találkozott kedden Fejér, Ko­márom és Veszprém megye párt- és tanácsi vezetőivel. Kí­séretében volt Lukács János. a Központi Bizottság titkára. Az eszmecsere színhelyén Szé­kesfehérvárott, az MSZMP Fe­jér Megyei Bizottságának székházában, Barts Oszkárné, a Fejér megyei, Antalóczy Al­bert, a Komárom megyei és Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első tit­kára fogadta a vendégeket. Barts Oszkárnénak, a mun­kaértekezlet házigazdájának köszöntő szavai után Kádár János — mintegy jelezve a megbeszélés célját — kifeje­zésre juttatta, hogy az eszme­cserén közvetlen tapasztalato­kat kíván szerezni a különbö­ző területen dolgozó vezetők, voltak megfelelőek, hanem a vezetők részéről hiányzott a megfelelő igényesség. A jelen és a jövő felada­tairól szólva a megyei elnök megállapította: munkánkkal alapvetően a kormányprog­ram megvalósítását akarjuk szolgálni. Ehhez azonban ná­lunk is új szemléletre és a megváltozott körülményekhez a párttagság véleményéről: miként ítélik meg az ország és szűkebb környezetük hely­zetét, a tennivalókat, milyen kérdések foglalkoztatják a la­kosságot és a párttagságot. A megyei vezetők arról ad­tak számot, hogy a munkahe­lyeken jelentősebb zökkenők nélkül kezdték a gazdasági évet, bár a gazdálkodás felté­teleiben számottevő változá­sok történtek. Biztató, hogy az ipari üzemek kapacitása je­lentős részben rendelésekkel lekötött, jók a mezőgazdaság kilátásai is. Hangot adtak azok­nak a feszültségeknek is, ame­lyeket a szigorúbb gazdálko­dási feltételek, a termelési szerkezet átalakítása hoznak felszínre. _A párléletről szólva hang­súlyozták, hogy az ideológiai tézisekről, a párt vezető sze­jobban igazodó módszerekre van szükség. Az új feladatok megoldásán jelenleg kormány- bizottság dolgozik. Nekünk a várható változásokra fel kell készülnünk és az új követel­mények teljesítésére alkalmas­sá kell tenünk a népi ellen­őrzés szervezetét. Erőtelje­sebb, meggyőzőbb, politizáló tevékenységet kell folytat­nunk a demokratikus fóru­mok megnyerése érdekében. (Folytatás a 3. oldalon.) repéröl, a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről folyó alapszervezeti viták, a tagkönyvcserét előkészítő be­szélgetések, az ország és a párt előtt álló feladatokról fo­lyó véleménycserék aktivizál­ták a párt szervezeteit és tag­ságát. Szóltak arról, hogy az eszmecserék korántsem szorít­koztak a párttagságra, abban részt vett a pártonkívüliek széles köre is, számos javas­lattal gazdagítva a vitát. A demokrácia szélesítését, a nyíltság növelését, a párt­munka mozgalmi jellegének erősítését célzó törekvések kedvező fogadtatásra találtak. Kifejezésre juttatták, hogy a párt áll az élén és irányítja a gazdasági és társadalmi meg­újulást szolgáló folyamato­kat. A párttagság, a lakosság döntő többsége megértéssel fo­gadja és vállalja a kibontako­zással járó nagyobb terheket — s mint a gazdálkodó egysé­gekben elért eredmények is jelzik — aktívan vesz részt a feladatok megoldásában. Ugyanakkor aggodalom és eredményeink féltése is jel­lemzője a közvéleménynek. A megbeszélés résztvevői úgy ítélik meg, hogy a köz­hangulat helyenként rosz- szabb, mint a valóságos tár­sadalmi és gazdasági helyzet. Kádár János hasznosnak, gondolatgazdagnak minősí­tette a — mintegy ötórás — nyílt, őszinte véleménycse­rét. A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy szocialista építőmunkánk olyan szakaszába jutottunk, amikor a dinamikus társadal­mi, gazdasági fejlődés megtor­pant. Ebben objektív és szub­jektív tényezők egyaránt sze­repet játszottak: munkánk fo­gyatékosságai, a feltételezett­nél is kedvezőtlenebb világ- gazdasági helyzet, a késedel­mesen felismert összefüggések és az azokra való reagálások. Kiemelte, hogy a párt a gaz­daságirányítás átalakításával történelmi jelentőségű reform- folyamat élére állt. Az előt­tünk álló feladatok megoldá­sának is legfőbb garanciája — elért szocialista vívmányaink­ra, értékeinkre építve — esz­közeink, módszereink megújí­tása. Fontosnak ítélte, hogy a párt tagsága egységesen, hatá­rozottan cselekedjen a kibon­takozási program megvalósí­tásáért. Befejezésül szólt a szocialis­ta építőmunka nemzetközi fel­tételeiről, kiemelve, hogy a Szovjetunióban, a szocialista országok többségében kibon­takozó megújulási folyamatok kedvezőbb feltételeket terem­tenek a hazai építőmunkához. Az MSZMP főtitkára a munkaértekezlet befejezése után visszautazott Budapestre. Vetőmag Monorról. A téli tavasz után ro­hamosan közeleg az igazi, a tavaszi vetések szezonja. Monoron azonban — mint ígérik — nem csúszhat­nak ki az időből sem a gazdaságok, sem a kiskcrüulajdono- sok; folyamatosan tisztítják, zsákolják a jó minőségű vetőma­got. (Hancsovszki János felvétele) [jyüi légkörű megbeszélések Alap az eszmecseréhez A népi ellenérzés évfordulóját ünnepelték Új módszerek a vizsgálatokban A nép! ellenőrzés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tegnap ünnepséget tartottak a megyeháza dísztermében. Az esemé­nyen részt vettek a megyei és területi NEB-ek elnökei, elnökhe­lyettesei, társadalmi és függetlenített munkatársai. Grdsz Károly vidéki programja Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den Vas megyébe látogatott. Kétnaposra tervezett munka- programjának első állomása­ként délután a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár épülő szentgotthárdi üzemét kereste fel. Majd tájékozódott a város és az azt körülvevő 14 kis­község fejlődéséről, a politi­kai munka tapasztalatairól, a gazdálkodás körülményeiről, s külön szólt az itt élő három nemzetiség harmonikus együtt­éléséről. A Politikai Bizottság tagja ezután a rábafüzesi ha­tárállomásra látogatott. Gr.ósz Károly m4 részt vesz a megyei pártaktíva ülésén. Kádár János három megye vezetőivel találkozott A párt a reformfolyamatok élén v

Next

/
Thumbnails
Contents