Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

f^fofaw 1988. MÁRCIUS 2., SZERDA Geraszimov sajtóértekezlete Továbbvihető a leszerelési folyamat Az Azerbajdzsán! SZSZK- hoz tartozó Karabah-Hegyvi­déki autonóm területen és Je­revánban lezajlott elmúlt he­ti események aggodalommal töltik el a szovjet vezetést. A megoldatlan problémák fel­számolásának azonban nem az érzelmek felkorbácsolása a módja — jelentette ki Gen- ■nagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztályának vezetője kedden Moszkvában tartott sajtótájékozatóján. A szovjet külügyi szóvivő tájékoztatást adott Mihail Gor- bacsovnak, az. SZKP KB fő­titkárának jugoszláviai látoga­tásáról, időszerű leszerelési kérdésekről, az afganisztáni— pakisztáni tárgyalásokról, szov­jet £atonai megfigyelők közel- keleti ENSZ-erőkhöz való de­legálásáról, a Balkán-félszi­get országainak külügymi­niszteri tanácskozásáról. Geraszimov közölte, hogy a szovjet pártfőtitkár a jugo­szláv államelnökség és a JKSZ Központi Bizottsága Elnöksé­gének a meghívására tesz március közepén hivatalos ba­ráti látogatást Belgrádban. A külügyi szóvivő elmond­ta: a szovjet vezetést aggoda­lommal tölti el, hogy Ronald Reagan amerikai elnök a The Washington Post című lapnak egyik legutóbbi nyilat­kozatában kételyeket támasz­tott az iránt, hogy az idei év első felére tervezett újabb szovjet—amerikai csúcstalál­kozóig sikerül kidolgozni a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentésé­ről szóló szerződést. A szov­jet vezetés szerint az elnöki nyilatkozatban tükröződik, hogy az Egyesült Államokban bizonyos erők nem akarják a szerződés létrejöttét. Ugyan­akkor — mutatott rá — a Szovjetunió továbbra is kö­vetkezetesen munkálkodik a decemberi megállapodásban foglaltak megvalósításán, hogy lehető legrövidebb időn belül befejezzék a szerződést előké­szítő munkákat, és azt a csúcs- találkozón alá lehessen írni. A nukleáris és űrfegyverekről szóló genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon a szovjet tár­gyalóküldöttség ebből indul ki — hangoztatta Geraszimov, hozzáfűzve, hogy az amerikai delegációtól is hasonló hozzá­állást várnak el. Geraszimov a sajtótájékoz­tatón bejelentette: a Szovjet­unió beleegyezett abba, hogy katonai megfigyelőket küld­jön a Közel-Keleten szolgála­tot teljesítő ENSZ-erők köte­lékébe. A szovjet fél erről a napokban tájékoztatta a világ- szervezet titkárságát. Gera­szimov elmondta: a Szovjet­unió ezzel kézzelfoghatóan is hozzá akar járulni az ENSZ- békefenntartó erők hatékony­ságának növeléséhez és a tér­ségbem békefeltételek biztosí­tásához. Az afganisztáni—pakisztáni, ENSZ-közvetítéssel folyó tár­gyalások újabb fordulójával kapcsolatban utalt arra, hogy Abdul Vakil afgán külügymi­niszter útban Genfbe, Moszk­vában rövid időre megállt, és megbeszéléseket folytatott Eduard Sevardnadzéval. Mind­két külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a szerdán kez­dődő fordulón létrejön Afga­nisztán és Pakisztán között az egyezség, és ezt követően hoz­zá lehet kezdeni a térség helyzetének rendezését célzó gyakorlati lépésekhez. Újságírók kérdéseire vála­szolva Geraszimov az azer- bajdzsáni és az örmény SZSZK- ban lezajlott eseményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a Szovjetunió életében még vannak megoldatlan problé­mák és ezek közzé tartozik a nemzetiségi kapcsolatok kér­dése. Utalt arra, hogy az SZKP KB egyik ülését teljes mértékben ennek a kérdésnek szenteli majd. Kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy Jerevánban és a Karabah-Hegyvidéken általá­ban nyugalom van. Sajnos az azerbajdzsáni Szumgaitban a hét végén felelőtlen elemek újból veszélyeztették a köz­rendet. A hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket, és átmenetileg kijárási tilalmat léptettek életbe. A kilencedik hasonló döntés Sziltanuk mégsem mond le Norodom Szihanuk herceg, az úgynevezett Demokratikus Kambodzsa Kormánykoalíció (CGDK) elnöke visszavonta lemondását. Egyidejűleg Hun Sen kambodzsai kormányfő megerősítette: Phnompen kész az ellenzékkel való párbeszéd folytatására. Szihanuk herceg több mint egy éve „szabadságolta” ma­gát a CGDK elnöki tisztéről, majd január végén, akkori szavai szerint „véglegesen és visszavonhatatlanul” lemon­dott az általa is kártékonynak minősített ellenzéki koalíció vezetéséről. (Ez volt a kilen­cedik hasonló lépése.) Most, Reagan szoros egységre törekszik NA TO-csúcs Brüsszelben A NATO-csúcsértekezlet fő feladata egyrészt, hogy a kö­zepes hatótávolságú rakéták visszavonása utáni helyzetben kijelölje az Észak-atlanti Szö­vetség fő politikai, katonai irányvonalát, másrészt, hogy meghatározza a hagyományos fegyverzet csökkentéséről foly­tatandó tárgyalásról követen­dő álláspontot — így foglal­ják össze a NATO brüsszeli központjának diplomatái és katonai szakértői a tagorszá­gok állam-, illetve kormány­fői szerdán kezdődő tanácsko­zásának tartalmát. Március 2-án és 3-án csúcs- értekezletre ül össze Brüsz- szelben a NATO tizenhat tag­országának állam- illetve kor­mányfője. Kíséretükben lesz­nek a kül- és a hadügyminisz­terek is. Bár a tanácskozásnak nincs előre meghatározott, hi­vatalos napirendje, bizonyos, hogy két dokumentumot ter­jesztenek be megvitatásra: a szövetség általános politikai, katonai Irányvonaláról, illet­ve a hagyományos fegyverzet csökkentéséről folytatandó tár­gyalásról. „Elsődleges feladatunk az, hogy fenntartsuk Észak-Ame- rika és Európa szoros és egészséges együttműködését” — jelentette ki Reagan ame­rikai elnök a NATO csúcsta­lálkozójáról. Az elnök kedden reggel indult Washingtonból Brüsszelbe, s elutazása előtt tett egy rövid nyilatkozatot. Az amerikai elnök igen nagy fontosságúnak minősítette a csúcstalálkozót. A NATO-tag- államok állam- és kormány­fői hat évvel ezelőtt tartottak hasonló szintű megbeszélést. Bár a washingtoni kormány tisztviselők jó előre azt han­goztatták, hogy a brüsszeli ta­lálkozó célja nem konkrét programok kidolgozása, hanem az elvi egyetértés megerősíté- se, jelezték, hogy az amerikai kormány egységes álláspontot akar kialakítani egyrészt a to­vábbi leszerelési tárgyalásokat illetően, másrészt a NATO katonai fejlesztésének jövőjé­vel kapcsolatban. álláspontjának megváltozását magyarázat nélkül hagyva, bejelentette: visszaveszi az elnöki posztot. Ezt megelő­zően kemény hangú nyilatko­zatokban támadta Vietnamot és a kambodzsai népi kor­mányt, megerősítve: csakis amerikai vagy francia típusú, nem kommunista rendszert fogad el Kambodzsában. Ez­zel ismét visszavonta azt a megállapodást, amelyet Hun Sen kambodzsai miniszterel­nökkel már elértek: nevezete­sen, hogy Kambodzsa jöven­dő társadalmi berendezkedé­séről a választások után lét­rehozandó új nemzetgyűlés dönt majd. Ezzel egyidejűleg hozták nyilvánosságra a tekintélyes Far Eastern Economic Review hetilap interjúját Hun Sen­nel. A kambodzsai kormány­fő konstatálva Szihanuk her­ceg „változékonyságát”, meg­erősíti: Phnompen kész a pár­beszéd folytatására. Március közepén A ciprusi elnök Athénba látogat Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök március 13-án Athénba látogat. A ciprusi kérdésről és a kétoldalú együttműködésről tárgyal majd Papandreu mi­niszterelnökkel. Ez lesz az új ciprusi elnök első külföldi útja. Elkíséri, őt Georgiosz Jakovu külügymi­niszter is, a kormány egyetlen' olyan tagja, aki korábban is betöltötte tisztét. Nicosiában jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Vasziliu athéni utazására néhány nappal" az­után kerül sor, hogy a görög miniszterelnök újra találkozik — a brüsszeli NATO-értekez- let' alkalmából — Özal török kormányfővel. A szigetország­ban arra számítanak, hogy Pa­pandreu fölveti majd a ciprusi kérdést, valamint annak az 1619 görög cipriótának az ügyét, aki az 1974. évi török invázió során tűnt el. Radzsiv Gandhi fogadta Várkonyi Pétert Befejeződtek a megbeszélések Az indiai hivatalos látoga­táson tartózkodó Várkonyi Pé­ter külügyminiszter kedden találkozott Radzsiv Gandhi kormányfővel. Megbeszélésük a két országot összekötő, köl­csönös elégedettségre szolgáló baráti kapcsolatok jegyében zajlott le. Mindkét részről kedvezően nyugtázták, hogy Magyarország és India nézetei és céljai a legfőbb világpoliti­kai kérdéseket illetően — ki­váltképpen a leszerelés ügyé­ben — egybeesnek. Várkonyi Péter méltatta a vendéglátó ázsiai ország nemzetközi sze­repét, hazánk támogatásáról biztosítva az el nem kötele­zettek mozgalmában és a ha­tok csoportjában végzett ki­emelkedő tevékenységét. Szó­ba került Radzsiv Gandhi mi­niszterelnök — a tavalyi in­diai aszály miatt elhalasztott — magyarországi hivatalos lá­A KISI és a JUSO az európai biztonságért Hámori Csaba Bonnban A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és az NSZK- beli Német Ifjúszocialisták Szervezete (JUSO) bonni tár­gyalásain a felek a feszültség enyhítésére irányuló folyamat fontos részeként üdvözölték a decemberben aláírt amerikai —szovjet rakétaszerződést. A többi között ezt állapította meg a kedden nyilvánosságra hozott közös közlemény. A magyar küldöttség Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével tartóz­kodik az NSZK-ban. A ven­déglátókat Michael Guggemos, a JUSO szövetségi elnöke ve­zeti. Hangot adva annak a re­ményüknek, hogy a rakéta­szerződést további leszerelési lépések követik, a felek nyo­matékosan szorgalmazták az atomfegyverek eltávolítását az európai országokból. Állást foglaltak egyben a rövid ható­távolságú rakéták korszerűsí­tésével szemben, sürgetve ezek felszámolását is. Elsődleges fontosságúnak nevezték, hogy Európában meg kell alapozni a közös biztonság politikáját. Hámori Csaba magyarorszá­gi látogatásra hívta meg Mi­chael Guggemost. Kedden megtartott közös bonni sajtó- értekezletükön Guggemos be­számolt az immáron egy évti­zedre visszatekintő együttmű­ködés bővítését szolgáló mos­tani megállapodásokról. A KISZ meghívására JUSO-kül- döttség utazik majd Magyar- országra munkásmozgalmi ku­tatások céljából. Helsinki Koivisto beiktatása Helsinkiben kedden beiktat­ták tisztségébe Mauno Koi­visto finn államfőt, aki feb­ruár 15-én másodszor is el­nyerte e megbízatást. A 64 éves szociáldemokrata politi­kus az atomfegyvermentes Észak-Európa híve, s előző el­nöksége alatt felszólította a világhatalmakat, hogy korlá tozzák flottatevékenységüket a skandináv vizeken. togatásának az idén történő lebonyolítása. A találkozón jelen volt Oláh József, hazánk új-delhi nagy­követe is. A magyar diplomácia veze­tője keddi programjának kere­tében számos megbeszélést folytatott az indiai kormány tagjaival. Találkozott Narajan Datt Tivari pénzügyi és keres­kedelmi, Vaszant Szathe ener­giaügyi és távközlési, Vengala Roo ipari miniszterrel — aki egyúttal a kormányközi együttműködési vegyes bizott­ság társelnöke —, valamint K. R. Narajanan tudomány- és technológiaügyi államminisz­terrel. A tárgyalásokon azok­ról az együttműködési terüle­tekről volt szó, amelyek az egyes szaktárcák illetékességé­be tartoznak. Kedden a tudományos és ipari kutatótanács épületében, Várkonyi Péter jelenlétében, Oláh József nagykövet és V. Govariker tudomány- és tech­nológiaügyi miniszterhelyettes aláírta az 1988—1990. évi ma­gyar—indiai tudományos-mű­szaki együttműködési munka­tervet. Várkonyi Péter kedden dél­előtt felkereste a Dzsavaharlal Ne/int-emlékházat, majd a né­hai Indira Gandhi rezidenciá­jának kertjében virágcsokrot helyezett el annál a márvány­táblánál, amely a volt minisz­terelnök asszony ellen elköve­tett gyilkos merényiét színhe­lyét jelöli. A magyar diplomá­cia vezetője délután sajtóérte­kezleten vonta meg indiai út­jának mérlegét, Megelégedés­sel beszélt gyümölcsöző tár­gyalásainak eredményeiről, amelyeket hasznosaknak mi­nősített. A magyar külügyminiszter indiai látogatását befejezve — helyi idő szerint szerda haj­nalban — továbbutazott a hat országot érintő ázsiai és csen­des-óceáni kőrútjának követ­kező állomására, a thaiföldi fővárosba. • -e Irán megtorlással fenyegeti hvkot Légitámadások Teherán ellen Irak kedd délután is foly­tatta a légitámadásokat az iráni főváros ellen. Egy bag­dadi katonai szóvivő bejelen­tése szerint délután — pár órás szünetet követően — már a 14. rakétát lőtték ki Teheránra. Az iráni hírügy­nökség is megerősítette, hogy rakéták csapódtak be a fő­városban. Az áldozatok pon­tos száma nem ismeretes, a legutolsó összesítés 16 halott­ról szólt. Az iráni katonai tájékoz­tatási központ megtorlással fenyeget. Az iraki lakosokhoz intézett figyelmeztetése fel­szólítja őket, hogy menekülje­nek el Bagdadból és a többi nagyvárosból. Velajati kül­ügyminiszter kedden másod­szor is az ENSZ-hez fordult, hogy a világszervezet próbál­jon véget vetni az iraki tá­madásoknak. Bagdadban hétfőn azt han­goztatták, hogy a most elő­ször bevetett közepes ható- távolságú rakétákkal addig lövik Teheránt, amíg rá nem kényszerítik Iránt a háború befejezésére. A kedd déli szünetet azért rendelték el, hogy Turgut özal török kor­mányfő biztonságban haza­utazhasson Teheránból. WCSAK RÖVIDEN...k EDUARD SEVARDNADZE, az SZKP KP PB tagja, kül­ügyminiszter kedden fogadta Muto Tosziakit, Japán moszk­vai nagykövetét. A találkozót a diplomata kérte. A tárgy­szerű és nyílt légkörben le­zajlott megbeszélésen a két­oldalú kapcsolatokkal és az időszerű nemzetközi helyzet­tel összefüggő kérdéseket te­kintették át. A JKSZ országos értekezle­tét két hónappal elhalasztot­ták és március helyett május elején tartják meg. Ez a leg­fontosabb határozata a JKSZ KB kétnapos ülésének, amely kedden ért véget Belgrádban. A plénum kedden a párt tag­létszámának és szociális ösz- szetételének alakulásáról tár­gyalt. Genfi lehetőség a politikai rendezésre Afgán—pakisztáni tárgyalások Ma folytatódnak Genfben Dicgo Cordoveznck, az ENSZ főtitkár-helyettesének közvetítésével az Afganisztán körüli helyzet rendezését szolgáló tárgyalások. A megbeszéléseken Afganisztán és Pakisztán küldöttségeit a külügyminiszterek, Abdul Vakil külügyminiszter és Zain Nurani külügyi ál­lamminiszter vezetik. A svájci konferenciaváros­ban csaknem hatéves tárgya­lássorozat befejezését remélik a megbeszélésektől. Afganisz­tán és Pakisztán képviselői 1982 júniusában kezdtek kon­zultációt a világszervezet tisztségviselőinek közvetítésé­vel. A nehezen indult párbe­széd 1985 nyarán gyorsult fel, amikor sikerült egyetértésre jutni egy rendezési megálla­podás fő pontjait illetően. Az igazi diplomáciai áttö­rést ez az év hozta. Mihail Gorbacsov február 3-i nyilat­kozatában közölte, hogy ha létrejön a megállapodás Af­ganisztán és az ellenforradal­mi erők fő támaszpontjául szolgáló Pakisztán között, akkor a Szovjetunió két hó­nappal később megkezdi és tíz hónap alatt befejezi csa­patai kivonását. Ami a ter­vezett egyezményt illeti, az egyeztető tárgyalásokon öt, Genfben véglegesítésre váró dokumentumot dolgoztak ki. Afganisztán és Pakisztán megállapodásban vállalnák, hogy kölcsönösen lemondanak az egymás belügyeibe való beavatkozásról és lehetővé teszik a Pakisztánban élő mintegy hárommillió afgán menekült önkéntes hazatéré­sét. Nyilatkozat rögzítené az Afganisztán belügyeibe való külső beavatkozás megszünte­tésének, illetve felújítása ti­lalmának nemzetközi garan­ciáit, az afgán—pakisztáni vi­szonyt érintő egyezmények és a szovjet csapatkivonás kö­zötti összefüggéseket, s végül a megállapodások végrehajtá­sának ütemtervét. Az egyezménytervezetek ki­dolgozását, a térségnek az af­ganisztáni probléma által va­lamilyen formában érintett államai megnyerését, a ren­dezés külső feltételeinek megteremtését februárban sok szálon futó diplomáciai kez­deményezések segítették elő. Diego Cordovez mintegy két hétig ingázott Kabul és Isz­lámábád között, hogy még közelebb hozza az állásponto­kat. Juli] Voroncov, a szov­jet külügyminiszter első he­lyettese Indiában és Pakisz­tánban járt, Moszkvában pe­dig az arab országok diplo­máciai képviselőit fogadta, s ismertette velük a Szovjet­unió álláspontját. Vlagyimir Petrovszkij kül­ügyminiszter-helyettes Iránba utazott Mihail Gorbacsov üzenetével, amely a szovjet csapatok kivonására vonatko­zó terveket ismertette. Bekap­csolódott a tárgyalásokba In­dia — Natvar Szingh külügyi államminiszter Rómába uta­zott és a nemzeti megbékélés elősegítése érdekében Zahir Sah volt afgán uralkodóval tárgyalt. Ezt az ígéretesen fej­lődő folyamatot vetette vissza az a felújított pakisztáni kö­vetelés, hogy a rendezési megállapodás létrejötte előtt alakuljon átmeneti kormány Kabulban. Iszlámábád koráb­bi álláspontját megváltoztat­va kinyilvánította, hogy csak a jelenlegi felváltó koalíciós, a fegyveres ellenzék képvise­lőit is magába foglaló kor­mánnyal hajlandó megállapo­dást aláírni Genfben. Kabul mindeddig kitartott korábbi álláspontja mellett, miszerint a genfi tárgyaláso­kon a kérdésnek csak külpo­litikai ■ vonatkozásai oldalia­tok meg. Az afgán koalíciós kormány megalakítása belpo­litikai ügy. Felvetése nemzet­közi fórumokon, vagy össze­kapcsolása a szovjet csapa­tok kivonásával, ellentétes a nemzetközi gyakorlattal. Ami a koalíciós kormány­zás megteremtését, az ellen­zéknek a hatalomba történő bevonását illeti, Pakisztán hyitott kapukat dönget. A múlt év végén elfogadott új afgán alkotmány semmiféle előjogot nem biztosít az Af­ganisztáni Népi Demokra­tikus Pártnak. Az ország bel­politikai életében olyan ko­moly változások történtek, amelyek megteremtik az ala­pot az összes afgán közötti r párbeszédhez. A kabuli veze- ^ tés a miniszterelnök-helyette- si posztot, a köztársasági al- elnöki tisztséget ajánlotta fel r az ellenzéknek 23 miniszteri tárcával együtt. Felkérte a t, volt uralkodót is, hogy vállal- f jón szerepet a nemzeti meg- ú békélésben. A nemzeti meg- s békélési bizottságokba hat- T ezer ellenzékit vontak be, s r közülük 400 e testületek vég- £ rehajtó bizottságainak is tag- s ja. h Iszlámábádban a legutóbbi í nyilatkozatokból ítélve mind- 1 máig nem hajlandók tudomá­sul venni ezt a folyamatot, i Változatlanul a kabuli kor- s mányzat távozását követelik, t anélkül, hogy közelebbről 1 meghatároznák, milyen is le- 1 gyen a részükről igényelt át- t meneti kormány. A Pakisztán s területén működő hét fegyve- t rés ellenforradalmi szervezet r kormányalakítási terve, amely t a mai kabuli vezetés részvé­telének lehetőségét is kizárja, | semmiképpen sem kivitelez- I hető. Ezt támasztja alá Pa­kisztán fő szövetségesének, az Egyesült Államoknak az ál- e láspontja is. Washington kö- i zölte, hogy olyan, minden ér- I dekelt félnek elfogadható ka- \ buli átmeneti kormányt óhajt, s amely elősegíti az afgán me- s nekültek hazatérését, ám e z kormány megalakítását az af- c gánok belügyének tekinti. i Képes-e Pakisztán elfogadni t ezt az álláspontot, s a terű- 1 létén lévő fegyveres ellenfor­radalmi csoportok nyomásé- t nak ellenállva hajlandó lesz-e t hozzájárulni az afgán rende- e zés külső feltételeinek meg- f teremtéséhez? Ezekre a kér- I désekre kell hogy választ ad- t janak a most kezdődő, megfi- i gyelők szerint bonyolultnak 1 és hosszadalmasnak ígérkező s genfi tárgyalások. £

Next

/
Thumbnails
Contents