Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

mesT * MEG VE! 1988. FEBRUÁR 6., SZOMBAT 5 Megszűnt a dotáció Miért drága a gyermekholmi? Külföldi szakembereket is képeznek Pirulák helyett kivonatok A népi gyógymód szerint fűben, fában rejlik az orvos­ság. Manapság ugyan a pirulák, kapszulák és különböző in­jekciók világát éljük, ám az utóbbi években szerencsére is­mét előtérbe kerültek a kisebb vagy mellékhatást egyálta­lán nem kiváltó természetes növényi kivonatok. Budakalá­sziul, a Gy ó gy növény kutató Intézet munkatársai már hosz- szú évek óta ezek előállításával foglalkoznak. Legújabb ered­ményeikről és elképzeléseikről az intézet igazgatójával, dr. Tétényi Péter professzorral beszélgettünk. Szájtátva Kezdők Ha nem vagyok szem- és iültanúja, nem hiszem el. Mi­közben á cég csinos összeget költ el hirdetésekre, hogy tu­dathassa, felvesz hálózati el­lenőrt, terv-státisztikai cso­portvezetőt, anyágelszáhiolót, a gazdasági igazgató már a har­madik érdeklődőt-jelentkezőt utasítja el. Köszönik, de nem erre gondoltak-. . . A nem er­re .kifejezés mögött a lényeg rejlik. A jelentkezők kezdők ugyanis, Csekély vagy éppen semmi a gyakorlatuk, betaní­tásukkal kellene bíbelődni. Ma­napság ilyesmire nincsen idő, mondja a föiiök, s megérteten­dő az újmócii gondolkodás lé­nyegét, .hozzáteszi még, ne­künk kész emberek kellenek. Kész emberek viszont, akik­nek egy pillantás alatt sikerül eligazodniuk a meglehetősen bonyolult vállalati adminiszt­ráció nekik jutó szakterületén, nem jelentkeznek. Nincsenek ilyenek a városban? Nem kí­vánnak állást változtatni? Ki tudja? Jönnek a kezdőnek szá­mító leányok, ifjú asszonyok, reménykedve, hátha most si­kerül » .. Most sem siP^erült. Nem kellenek. Egész egysze­rűen azért nem, mert kezdők. A munkaadók viszont olyan munkavállalókat óhajtanak, akik másnap reggel már ru­tinosan teszik a dolgukat az új helyen . . . Irreális? Az. De létezi^. Mint annyi más irrea­litás. Szájtátva látja az ember, egyetlen, szerény álláshely kö­rül is miként csapódik ki a képzés, elhelyezkedés, foglal­koztatás, javadalmazás sokféle feszültsége, ellentmondása, mint a vízbe lógatott cérnaszá­lon ä sókristály. Ezt a cérna­szálas, egyszerű kísérletet egy gyermek is megvalósíthatja* kérdés viszont, ez a, nem gyer­mekeknek szóló foglalkoztatá­si kísérlet hová vezet. Ha mindenütt kész embereket vár­nak, akkor mi lesz a kezdők­kel? Hol tanulhatják meg mindazt, amit csakis a gya­korlatban sajátíthatnak el?! S ha nincsen türelem, idő a be­tanításhoz, s ha ugyanakkor nem jönnek a gyakorlott je­lentkezők, akkor mi lesz az adott álláshely betöltőjére vá­ró munkával?! MOTTÓ — Pedig a köz javát szol­gálja,,-. aki felfedi a bajt — mondja Fodor László, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának titkára. .1— A ve­vők panaszát hivatottak or­vosolni a szakszervezeten be­lül működő társadalmi aktí­vák. Pest megyében jelenleg 22 csoportban 318 ellenőr járja szorgalmasan gz üzlete­ket, hogy meggyőződjék a kereskedés tisztaságáról, avagy visszásságáról. Húsz csoportot közvetlenül a szakszervezetek helyi, bizottságai irányítanak, két csoport üzemi bázisra épül. Szinte valamennyi helyi ta­nács , ■ igényli,. és rendszeresen igénybe veszi a társadalmi ellenőrök segítségét, több he­lyen közös programokat ala­kítanak ki. Az áremelkedé­sekkel párhuzamosan meg­nőtt a társadalmi aktívák je­lentősége. Ez érthető, az em­berek érzékenyebbek lettek. Ebben a szűkös esztendőben nagyon fontos, hogy a keres­kedelemben. a szolgáltatások­ban ne érje sérelem a vá­sárlókat, A pénzükért azt kapják, ami jár! Nem szabad becsapni őket! — Milyen módszerrel dol­goznak a társadalmi ellen­őrök? — Ezt látni kell a gyakor­latban — mondja mély meg­győződéssel Fodor László. Másnap reggel Vecsés tér­ségében indul ellenőrző kör­útra a helyi csoport vezetője. Nyolc óra 30 perckor a 917- es számú üllői húsbolt előtt találkozom Bedö Lajosnéval és: a Pest megyei aktívák ve­zetőjével. Együtt lépünk be az üzletbe. Két vevő van előttünk. Egy idősebb néni 30 deka darált húst vesz, a fia­talasszony 1 kiló rövid karajt. Látszólag minden rendben. Az üzletvezető — Hajdú Ist­ván — udvarias, pontosan méri az árut. Bedőné próba- vásárlást végez négy tételben. Számoláskor pontatlan a vég­összeg. Ez az első hiba. Bedő­né felmutatja az igazolványát, bezáratja az üzletet, és kez­dődik az alapos és tüzetes Külföldi ismerőseim tátott szájjal nézték a főváros for­gatagát, főleg az üzletek kí­nálatát. Micsoda árubőség, micsoda ínycsiklandó fala­tok! Egyszerűen nem tudtak betelni a látvánnyal. De nem sokáig. Rápillantottak az árakra, s szabályosan torku­kon akadt a szó. Ez nyáron történt, s hogy most mit szól­nának, nem tudom. A leg­gy öl rőbb változás a gyermek- ruhákat, gyermekbútorokat, -cipőket érintette, ötezer fo­rintot kóstál ma egy gyer­mekágy, egy kétéves gyer­meknek nyolc-kilencszáz fo­rintba kerül a csizma, három frottír partedli, amit decem­berben még hatvan forintért kapott meg a vásárló, már 195-ért van a polcon, s egy újszülöttnek való rugadolódzó, amelyet másfél hónap alatt kinő a csecsemő, 400—600 fo­rint. Jól tudjuk, hogy korábban azért voltak olcsó< — ponto­sabban megfizethető — termé­kek, mert állami támoga­tással alakították ki a fo­gyasztói árakat. Azt is tud­juk, hogy ma már a magyar népgazdaság nem engedheti meg magának, hogy támoga­tás legyen ezeken a terméke­ken, s ezért január elsejétől megszűnt a dotáció. Mégis! Ezek az árak már túl magas­nak tűnnek. Ezt a problémakört kibo­gozandó, kerestük meg a bu­daörsi Texelektro Textil és Elektronikai Ipari Szövetke­zetét, amelyről köztudott, hogy gyermekruházati cikkek gyártásával is foglalkozik. S vizsgálat. Végigjárjuk a rak­tárt, a hűtőkamrát, a dara- bolószobát. Az utóbbiban egv műanyag ládában tetemes mennyiségű dagadó van. Az ellenőr kéri, hogy mutassa meg a bizonylatot. De nincs, mint ahogy nincs a házikol­bászról, a téliszalámiról és a két karton sózott vékonybél­ről sem. Az ellenőri naplóba feljegyzi Bedőné a szabályta­lanságot. hangsúlyozva a sa­ját készítésű házikolbász értékesítését, amelyet már ko­rábbi ellenőrzések során is tapasztaltak Hajdú Istvánnál. Rendetlenség uralkodik a számlák birodalmában is. A naplófőkönyv tollat még messziről sem látott. Gazdája azzal védekezik, hogy nem érti a napló vezetésének mi­kéntjét — úgy érzi —, előbb fog megtanulni kínaiul, mint naplófőkönyvet vezetni. Egy­szerűbb dolgokat sem csinált meg Hajdú István: elmulasz­totta a januári leltározást, az értékesítésre kihelyezett tőke­húsokat egyedi árjelzéssel nem látta el. Az ellenőrzés végeredmé­nye: a társadalmi ellenőr szabálysértési eljárásra ter­jeszti fel a kereskedelmi fel­ügyelőséghez, mivel olyan húsárut értékesített, amelyről beszerző bizonylatokat nem tudott felmutatni. — Nincs szerencsém az el­lenőrökkel! — summázza vé­leményét rezignáltan az üllői húsbolt vezetője, Délelőtt 10 óra 45 perc. A vecsési 1108-as számú ABC előtt állítjuk meg a fehér La­dát. A boltban gyér a forga­lom. A pénztáros ábrándos tekintettel nézeget ki az abla- bon. Mindössze egyetlen el­árusító van a hatalmas kö­zértben. Először alaposan kö­rülnézünk a polcok között. A formaságok rendben vannak: a gyűjtőárjegyzék a falon, egyedi árjegyzésekkel ellátva a felvágottak és a darabos áruk. A töltelékhúsok ráné­zésre is gusztustalanok: a so­mogyi. veronai, olasz szalámi, de még a 270 forintos gép­sonka is legalább egyhetesnek ki érthetne jobban az árak alakulásához, mint az árosz­tály vezetője, Tóth Mátyás, akit megkértünk, oszlassa el a tisztességes árkialakításba vetett kételyeinket. — Vegyünk például egy vállon kötős csecsemőinget. En­nek a fogyasztói ára most 72 forint. Régi terméke ez a szö­vetkezetnek, tehát néhány év­re visszamenőleg nyomon tudják kísérni az arak válto­zását. — Először is. meg kell kü­lönböztetni a termelői és fo­gyasztói árat — mondta Tóth Mátyás. — Ez a csecsemőing 1981-ben 26 forint volt az üz­letben, ám a Texelektro 33,46- ért állította elő. 1983-ban már 38,33 forintra emelkedett a termelői ár, de a vásárlók még mindig hozzájuthattak 30,70-ért. 1984-ben nekünk 43,30-ba került, a vevőnek pe­dig 34,60-ba. Tavaly 58.50 volt a termelői ár, a fogyasz­tói maradt 34,60, s az idén csökkentenünk kellett a ter­melői árat 52,50-re. a fo­gyasztói ár pedig 72 forint. Hogy miért éppen igy vál­toztak az árak, annak oka a következő: 1987. január elseje előtt a csecsemőruházati ter­mékeken ötvenszázalékos ártá­mogatás volt, de már a ter­melői árat is a Belkereske­delmi Minisztérium szabá­lyozta és hatóságilag maxi­málta. Ez egyáltalán nem ösz­tönözte arra a gazdasági szer­vezeteket. hogy csecsemő- és gyermekruhákk^l foglalkoz­zanak. A kormányzat azon­ban úgy vélte, hogy ha a pia­ci eszközökkel nem is, de tűnik. Nem beszélve &’ virsli­ről és a disznósajtról, ame­lyeken már kisebb elszínező­dés látható. —• Nagyon rossz a húsellá­tás — panaszkodik Nagy Jó- zsefné vevő. — A felvágot­tak drágák és rossz g minő­ségük. Igazán elvárnánk, hogy ennyi pénzért jó minő­ségű árut kapjunk. Bedőné ismét próbavásár­lásba kezd. A csomagolt la­pocka 96 dekát nyom. A pénztárgép többletet mutat, amely abból adódik, hogy a lapockában bent hagyták a porcogót, holott a lapocka egységára a színhúsra vonat­kozik, a porcogót pedig vö- röscsoníárban kell értékesíte­ni. Ezúttal csak 4 forint 60 fillérrel károsodik a vevő. — Teljesen ki vagyok bo­rulva az árazásoktól — mondja indulatosan az üzlet­vezető, Adamek Károlyné —, mást se csinálunk január óta, mint árcédulákat cserélge­tünk. Bedőné az iratokat, számlá­kat ellenőrzi. Semmi problé­ma, minden naprakész, precí­zen befűzve egy dossziéba. A rossz minőségű felvágottak okára is fény derül: két nap­pal ezelőtt szállította a Ceg­lédi Húsipari Vállalat, tehát nem volt ideje az üzletben megromlani. Ezúttal az ellenőri könyv­bejegyzés pozitív, csupán a lapocka bontásával kapcsola­tos észrevétel elmarasztaló. Az ellenőrzés folyamán azt is figyelembe vette Bedőné, hogy a nagy forgalmú élelmi­szerboltban kilenc helyett mindössze hárman dolgoztak. A többiek betegség miatt voltak távol. Egyébként az üllői és a vecsési boltba is a Penomah ceglédi gyáregysége szállít tőkehúsokat, amelyek megfe­leltek a szabványoknak, a vevők károsodása a figyel­metlen bontásokból, hanyag mérésekből ered. Bizonyára a húsipar nem számított arra, hogy ilyen je­lentősen csökken a vásárlási kedv. El kell telni egy kis időnek, amíg felmérik a tény­leges keresletet és feltételez­hetően akkor mindig friss áru kerül a hűtőpultokra. Keresztes Szilvia legalább hatóságilag meg kell oldani a hiány megszünteté­sét. Ezért tavaly január else­jétől ezeknek a termékeknek a támogatása száz százalék lett. Tavaly így száznyolcvan milliárd forintot fordítottak a költségvetésből támogatás­ra. — Arra lennék kíváncsi, hogyan alakult ki ez az 58,50- es termelői ár, amit az idén tíz százalékkal csökkenteni kellett? — -A felhasznált anyag, a batiszt ára 19 forint 31 fil­lér. A munkabér 8,35, ezen kívül tartalmazza a kiegészí­tő fizetést, amit bérpótlék­ként adunk a dolgozóknak; ez 1,47 forint. Van rajta to­vábbá negyvenszázalékos tár­sadalombiztosítás, amit a munkabér alapján állapítanak meg. Így jön ki a 33.06 fo­rint, amihez hozzá kell még számolni az úgynevezett brut­tófedezetet, ami .25,44. Eb­be a kategóriába tartozik az üzemi általános költség, gép, villamos energia, a tisztító- szerek, a nem fizikai dolgo­zók fizetése, a szövetkezeti általános költség, a központi épület fenntartásának költsé­ge és a szövetkezet nyeresé­ge. — Ezek szerint minél ki­sebb a központi épület, ke­vesebb a rezsi, az adminiszt­ratív állomány, annyival ol­csóbban kap a vásárló egy terméket, hiszen az előbb fel­sorolt tételek, az úgynevezett bruttófedezet, körülbelül het­venöt százaléka annak, ameny- nyiért előállítják a vállas in­get. — Igen. bár meg kell je­gyeznem, hogy idén. legalább­is addig, amíg az árstopot fel nem oldják, elég nyomottak a termelői árak. Ha feloldják, tulajdonképpen emelhetik a gyártók az árakat is. de kér­dés, hogy el tudják-e adni termékeiket: ■ Most egyébként is ellentmondásos helyzetben vannak a gyártók, mivel a termelői árat csökkenteni kel­lett tíz százalékkal. Mikor a parlament megszavazta az ál­talános forgalmi adóról szó­ló törvényt, még úgy volt. hogy öt százalékkal kevesebb nyereségadót és tíz százalék­kal kevesebb társadalombiz­tosítási hozzájárulást kell fi­zetni. Így eleve kevesebb jut a termelőknek, s ez óhatat­lanul áremelésre ösztönöz. Fiedler Anna Mária A budakalászi kutatóit tudo­mányos munkájuk során mint­egy 50 hazai és külföldi inté­zettel és. jó néhány termalő- egységgsl építettek ki szoros kapcsolatot. A nyugat-európai, valamint tengerentúli part­nereik mellett,olyan Pest me­gyei szervezetekkel is talál­kozhatunk, mint például • a vácrátóti Botanikai Intézet, a herceghalmi illóolajüzem, vagy a kerepestarcsai Szitás- menti Termelőszövetkezet. Illóolaj biidöskébői A tudományos kooperáció­tól függetlenül természetesen saját eredményekkel is büsz­kélkedhet az intézet, hiszen a különböző minőségvizsgálati feladatokon kívül többek kö­zött új fajták nemesítésével foglalkoznak. Igaz. az előbbi témában is szolgálnak újdon­ságokkal, hiszen ők már a leg­frissebb. a Vll. Magyar Gyógy­szerkönyv előírásai szerint vizsgálják a hozzájuk érkező anyagokat, vagy a kiszállásai­kon mintázott gyógynövénye­ket, s ez jókora minőségi ug­rást jelent. A fajtanemesítésben elért eredményeik közül ki kell emelni a murvás mákot, amelyben nincs kábítószerré alakítható anyag, s ezért egészségkárosító alkalmazása kizárható. Ugyancsak sikerült meghonosítaniuk az Egyesült Államokból származó amzon virágot, valamint a Szovjet­unióból eredő leuza fajt. Ez utóbbiból égyéb&érit '‘fi' Sziláé- menti Tsz különböző kivona­tokat. cseppeket fog előállíta­ni.- ' - .-'r -.r- ~~ Terjesztés, exportálás Analitikában úgyszintén szép eredményeket mondhat ma­gáénak az intézet, hiszen a világon először itt vizsgálták, illetve derítették ki a tagetes virág, vagy köznapi nevén a büdöske illóolaj -összetevőit. Ugyancsak új illóolaj-összete- vöket sikerült regisztrálniuk a zsályafélékkel folytatott kísér­letek során is. Üzemi, vagyis agrotechnikai újdonságok tekintetében fel­tétlenül említést érdemel, hogy a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium segítsé­gével megvalósítottak egy 8 millió forint értékű beruhá­zást, s a beszerzett osztrák ön­tözőberendezéssel most már a kutatóintézet teljes termőte­rülete öntözhető. E témában komoly eredménynek számít még a honosítás alatt álló hímsteril rozsfajta is. A Gyógynövénykutató In­tézet terveiről dr. Tétényi Pé­ter elmondta, hogy elsősorban a már meglevő eredmények felhasználása és továbbfej­lesztése a cél. Ezek közt tehát szerepei az új. elismert fájták hazai, terejsztése, valamint ex­portálása; a hímsteril rozs ter­mőterületének növelése — előreláthatóan az elmúlt évi­nél tízszer nagyobbra —. illet­ve ezeken a .növényeken a szú- rásos spórabevitel kombinálá­sa más módszerrel. Mindezek mellett a már több mint negy­ven növényfajta fenntartásos nemesítésével és elit szaporí­tóanyagának: előállításával is foglalkoznak. Analitikában a a -legjelentősebb a prepa ra ti v munkában való előrelépés,, hogy a növényekben ne csak megállapítani, hanem előállí­tani is képesek legyenek a kü­lönböző hasznos anyagokat. Támogatás nélkül A vállalatszerűén gazdálko­dó intéz» l a kutatásokon kívül különböző tanácskozások és tanfolyamok szervezésével is foglalkozik. Ennek keretében ez év augusztusában és szep­temberében nyolc délkelet­ázsiai országból érkező szak­embereket fogadnak, akiknek angol nyelven gyógynövény­nemesítő tanfolyamot tarta­nak. Ugyanezt a jövő eszten­dőben afrikai szakembereknek is megszervezik, természetesen francia nyelven. Kiadványuk a- világ mintegy 100 országába jut el. s ez szintén lehetősé­get nyújt a nemzetközi kap­csolatok bővítésére, illetve a tudományos együttműködés kiterjesztésére. Talán e nyom­tatványnak is köszönhető, hogy a szocialista országok kö­zül elsőként Magyarország adott otthont tavaly a hollan­diai székhelyű Nemzetközi Kertészeti Tudományos Tár­saság. az ISHS végrehajtó bi­zottsági ülésének. Az igazgató arra a kérdés­re, hogy a ma különösen nagy veszélyt jelentő betegségek el­leni hadjáratban milyen rész- eredményeket értek el, a kö­vetkezőket mondta: — Mint minden kutatót, az intézet munkatársait is fog­lalkoztatják ezek, a sajnos „divatos” témák, ám addig, amíg konkrét eredményeket nem tudunk felmutatni, nem érdemes erről beszélni. Egy már elért eredményről viszont beszámolhatok: a Biogallal együtt sikerült ki kísérletezni és tavaly óta forgalomban is van a prosztatanagyobbodás ellen egy Pcponen nevű gyógy­szer. De különösen -nagy gon­dot fordítunk a különböző su­gár zasvédő anyagok kidolgo­zására. A tudományos munka is­mertetése után az igazgató vé­gül elmondta; mivel állami támogatást nem kapnak, ezért csak szerződések alapján ku­tatnak, s biztató, hogy ebben az esztendőben jobban állnak e tekintetben, mint a korábbi időszakokban. Ennek is tulaj­donítható, hogy a professzor véleménye szerint idén ugyan­csak van remény a megelőző évekhez hasonló nyereséges működésre, s a mintegy 150 intézeti alkalmazott továbbra is biztonságban dolgozhat. Bánsági György Leletmentés Nagymarosnál A Nagymaros—Bős (Gabcsikovo) vízlépcső építési ütemének fel- gyorsulása miatt át kellett szervezni a térségben végzendő feltárási munkálatokat. Ugyanis az ókori történelem egyik legnagyobb erődrendszerének, a nyolcezer kilométeres védő­vonalnak Esztergom környéki 25 kilométeres szakaszán volt a legtöbb őrtorony, erőd és hídfőállás. A jövőben víz alá ke­rülő terület tehát rengeteg régészeti értéket rejt magában. Természetesen nemcsak római koriakat, hanem korábbi, il­letve későbbieket is. Ezért az itt feltárható leletek megmen­tésére együttműködési szerződést kötött a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat. Az Oviber tízmillió forinttal segíti a munkát. A már restau­rált anyag egy része az esztergomi múzeum raktárába került. Mar megint én kaptam a szalámi végét, » marhahúsról meg nem fék Je ,9ylí yut, ^tarján több #. c$pnt a kelleténél hallani a közértekben, liúsboitókban nap mint nap az' elkeseredett meg- jégyzéseket. Ha" a vásárlónak van ideje és türelme, legjobb esetben heir a vásárlók könyvébe, de sérelme vsak ritkán jut el a keres­kedelmi felügyelőséghez vagy a társadalmi ellenőrökhöz. Lapocka porcogóval együtt „Próbavásárlás négy tételben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents