Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-06 / 31. szám
1988. FEBRUAR 0., SZOMBAT Hét végi világpolitikai k A kibontakozás göröngyös útjai A moszkvai külügyminiszteri találkozó bejelentésének visszhangja Halva született washingtoni terv a megszállt területek ügyében A kontrasegély leszavazása még nem vet véget a vérontásnak Altalanos PILLANATKÉP Két hét múlva Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter Moszkvában tárgyalóasztalhoz ül. hogy megvitasson egy sor nemzetközi problémát és a két világhatalom kapcsolatainak íejlődését. A hír bejelentését világszerte bizonyos megkony- nvebbüléssel fogadták. Azt szeretnék, ha a moszkvai eszmecsere újabb lendületet adna a tavaly decemberi csúcstalálkozó nyomán keletkezett, a fegyverkezési hajsza megfékezése szempontjából, oly kedvező folyamatnak. A washingtoni legmagasabb szintű szovjet—amerikai tárgyalás — amely a két világhatalom nukleáris fegyvertárának négy százalékát megsemmisítő szerződéssel végződött — elvben kimondta azt is, hogy a hadászati támadófegyverek ötven-ötven százalékos csökkentése lesz egy eljövendő Gorbacsov—Reagan találkozó témája. Utasítást is adtak a genfi tárgyalóküldöttségnek, hogy készítsék elő az 1988-as év első felében sorra kerülő moszkvai Rea- gan-látogatásra ezt az okmányt. Azóta azonban, az idén újrakezdődött genfi szovjet— amerikai eszemecseréken lelassultak a dolgok. A hadászati támadófegyverzet felére csökkentésében való elvi megegyezés ugyanis nem vezethet a szerződéstervezet kidolgozásához, amíg Washington elzárkózik az elöl, hogy megkössék kezét a fegyverkezési verseny új szakaszát megnyitó „űrháborús” programban. Reagan elnök többször kifejtette, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a kozmoszban úgynevezett „űrvédelmi” fegyverrendszereket helyezzenek el. A KÖLCSÖNÖS BIZALOM ELLENI TETTEK Az annyira szükséges kölcsönös bizalom ellen hatott, hogy több washingtoni befolyásos politikus igyekezett kétségeket támasztani afelől, hogy a Szovjetunió teljes adattárt szolgáltatott-e az 500-5500 kilométer hatátóvol- ságú rakéták megsemmisítéséről intézkedő szerződés aláírása előtt. Egyesek azt állították, hogy szovjet részről nem adtak tájékoztatást egyes iiyen rakétáikról. Ezt a külügyi szóvivő Moszkvában határozottan megcáfolta. De felvetette, hogy Washington viszont valóban Moszkva adósa maradt bizonyos adatközlésekkel. Egyes kommentátorok felvetették, hogy még be sem cikkelyezték a szerződést, máris ilyen zavaró tényezők tapasztalhatók, s vádak hangzanak el mindkét oldalról. Kétségtelenül rontotta a légkört és a további leszerelési lépések esélyeit is Reagannek az a döntése, hogy utasítást ad új típusú vegyi fegyverek gyártására. Ezek olyan bombák lennének, amelyek robbanása nyomán két vegyi anyag egyesülne, s halálos gázzal árasztaná el a bevetés környékét. S ráadásul ezt az elnöki döntést éppen a genfi leszerelési értekezlet nyitánya elé időzítették. E testület napirendjén pedig kiemelt helyen szerepel a vegyi fegyverek gyártásának és raktározásának tilalma. Nagyon időszerű tehát, hogy a szovjet és az amerikai diplomácia vezetője ösz- szeüljön és áttekintse a helyzetet. Hírmagyarázók aligha hiszik, hogy az eszmecsere nyomán bármiféle áttörés volna várható a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentése ügyében. A jelek szerint Moszkvában is ez a vélemény. Ezzel lehet összefüggésbe hozni a külügyi szóvivőnek azt a megnyilatkozását, hogy Reagan moszkvai látogatására akkor is számítanak, ha a szerződéstervezet addigra nem készül el, hiszen az elnök utazásában a tavalyi csúcsértekezleten megegyeztek. KÉT MEGBÍZOTT A KÖZEL-KELETEN Mint a múlt héten e hasábokon megírtuk, Washington elutasította a Mubarak-terv- bcn foglalt javaslatok nyolcvan százalékát. Az egyiptomi elnök indítványai azonban a közel-keleti rendezésre mind Londonban, mind Párizsban, mind Bonnban osztatlan támogatásra találtak. Az amerikai vezetés ki akart kerülni ebből az elszigetelődött helyzetéből, s ezért saját „békeprogramot” hozott nyilvánosságra. A nagy hírverés közepette bejelentett tervezetben azonban valójában semmi új sincs. Ugyanúgy, ahogyan korábban, a távoli jövőbe kívánják helyezni a területekről való végleges rendezést, amely Jordániát egyfajta gyámsági szerephez juttatná. Nemzetközi konferenciáról egyelőre nem lenne szó, hanem csupán arról, hogy Izrael és egyes arab országok a megszállt területek korlátozott, Izraelen belüli önkormányzatáról folytatnának dialógust, esetleg amerikai közvetítéssel. Washington olyan látszatot kíván nyújtani az elnökválasztás évében, hogy a kormányzat tett valamiféle kezdeményezést a békés rendezésre. A Fehér Ház arra számít, hogy ez a program nagyon is megfelelő lesz Sa- mirnak és híveinek, hiszen valójában a valóságos nemzetközi konferenciát — amelyet Izrael kormányfője elutasít —, az erre való törekvés látszatával kívánja helyettesíteni! Washingtonban arra számítanak továbbá, hogy a nagy reklámhadjárat közepette meghirdetett program megtéveszt majd olyan palesztin aktivistákat is, akik ma Ciszjordániában és Gázában a megszállók önkénye ellen tüntetnek. A részleges önkormányzat ígérete azonban aligha szerezhet híveket azok körében, akik immár 42 társuk mártíromságával fizettek azért, hogy megszűnjön e területek izraeli megszállása. Ami a PFSZ-t illeti, nemrég Jasszer Arafat kijelentette: minden olyan rendezési formula, amely nem a palesztinok teljes önrendelkezésén alapul, elfogadhatatlan és ugyanúgy elképzelhetetlen, hogy Jordániának bármiféle szerepe lehetne a megszállt területek jövője feletti rendelkezésben. A jordán király ugyancsak elvetette az amerikai javaslatot. Ennek ellenére Washington ragaszkodik halva született tervéhez. Két olyan tapasztalt diplomatáját küldi különmeg- bízqttként a közel-keleti fővárosokba, mint Armacost és Murphy. Azzal, hogy semmiféle rutin, egyeztetési készség nem pótolhatja egy tényleges, őszinte béketerv hiányát, amikor a helyzet már régen megérett a rendezésre, Washington a jelek szerint kevéssé törődik. Azzal sem, hogy eleve látni lehet, hogy a két, közvetítésben oly nagy képességű különmegbízottjá- nak missziója eleve kudarcra ítélt. A Fehér Ház azonban időhúzásra törekszik, s e taktikázáshoz megfelelő módszer a tervezetével való ingázás a közel-keleti fővárosok között. zatát, már kirajzolódlak a várható kudarc körvonalai. Emlékeztetőül: a nicaraguai törvényes kormány ellen fegyveres felforgató tevékenységet folytató ellenforradalmárok Reagan elnöksége óta kapnak pénzügyi segélyt. Először 1981-ben folyósítottak számukra 19 millió dollárt. A segélyezés története a Fehér Ház egyik legnagyobb botrányának krónikáját is tartalmazza. Emlékezetes, hogy volt egy időszak, amikor már a kongresszus leállította a kontrák pénzügyi támogatását. Az Irangate elnevezésű „kerülőút” — amellyel Iránnak adtak el titokban fegyvereket, majd a kapott összeg egy részét a kontráknak utalták át — Reagan két vezető munkatársának bukását idézte elő, de egy időre megingatta az elnök saját helyzetét is. Amióta pedig Alias, Costa- Rica Nobel-békedíjas elnökének kezdeményezése nyomán a tárgyalásos rendezés irányába haladnak a közép-amerikai viszályok, belháborúk, Peagannek óvatosabban kellett taktikáznia. Kitartott a segélyezés mellett, bár több oldalról elhangzott a figyelmeztetés: a támogatás folytatása keresztezi, sőt akadályozza a megindult békefolyamatot. Reagan javaslata már ezt tükrözte is egy bizonyos fokig. Csak 36 millió dollárt kért, amelynek 90 százalékát úgynevezett „humanitárius” célokra íordítottták volna és csupán 10 százalékát fegyverekre. Ez. utóijbi összegei letétbe helyeznék és március 31. után folyósítanák, ha nem volna előrehaladás a béketárgyalásokon és ha a Nicaragua térségében levő országok is beleegyeznének ebbe. E sok feltételes megfogalmazás megmutatta, hogy a Fehér Ház ura is tudta: érvelése mennyire gyenge a segély mellett. A javaslat leszavazása a képviselőházban nagy kudarc a Reagan-kormányzat számára. Ugyanakkor megfelel az Egyesült Államok közvéleményében uralkodó nézetnek. A megkérdezettek 56 százaléka ellenezte ugyanis legutóbb a további segélyezést. Nicaraguái kormánykörökben természetesen üdvözölték a döntést. de mint rámutattak: ez persze még nem jelenti azt, hogy a kontrák megszüntetnék fegyveres akcióikat. Ami Washingtont illeti, Shultz fogadta a kontrák vezetőit, s kifejtette előttük, hogy az Egyesült Államok kormánya megtalálja a módot, hogy ezután is segítse őket. Hírügynökségi értesülések szerint például ez ..magánadományok” formájában is történhet. Reagan azonban a kongresszusi támogatásért való nyilatkozatsorozatának hevében elismert valami lényegest. Azzal érvelt, hogy amerikai segítség nélkül a kontrák gyakorlatilag megszűnnének létezni. Vajon milyen nicaraguai hazafiak és demokraták azok, akiket csak egy külföldi kormány képes felszínen tartani? Arkus István CSAK A CÍMKE VÁLTOZIK? Amikor Reagan előterjesztette kongresszusi elfogadásra a kontrasegély idei előirányCarlucci bonni látogatása Helmut Kohl nyugatnémet kancellár pénteken kifejtette Frank Carlucci amerikai hadügyminiszternek, hogy az NSZK kiváltképpen éi'dekelt a vegyi fegyverek világméretű tilalmának kimondásában, nemkülönben abban, hogy a leszerelési folyamatba vonják be az 500 kilométernél rövi- debb hatótávolságú atomrakétákat. A bonni bemutatkozó látogatáson tartózkodó amerikai miniszterrel tárgyalva Kohl mindamellett megerősítette a hivatalos bonni álláspontot, amely szerint az említett nukleáris eszközök teljes felszámolását. vagyis az úgynevezett harmadik nuilamegoldást nem tartja elfogadhatónak. Nyomatékosan sürgette ellenben a közepes és rövidebb rakéták eltávolításáról, a kettős nullamegoldásról intézkedő amerikai—szovjet szerződés mielőbbi amerikai ratifikálását. Gorbacsov tagadta az indonéz külügyminisztert Dinamikusén fejlődé kapcsolatok A dél-csendes-óceáni térségben két elem határozza meg a Szovjetunió külpolitikáját. Egyfelől az az elv, amely a békeszercíetre és• a nemzetközi kapcsolatokban az államok egyenlőségének elismerésére épül. Másfelől az, hogy az érvényesítendő érdekek becsületesen számba veszik más államok érdekeit, elfogadva és tanulmányozva mások kezdeményezéseit, konstruktív tevékenységét. Egyebek között erről beszélt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában. az Indonézia külügyminiszterével folytatott eszmecserén. A Mochtar Kusumaatmad- jával lezajlott találkozón, amelyen részt vett Sevardnadze szovjet külügyminiszter is. komolyan felmerültek a világgazdaság fejlődésével összefüggő súlyos problémák is. Geraszimov szóvivői tájékoztatója Rehabilitálták Űjabb tíz, egykoron meghurcolt vezető politikust rehabilitáltak jogilag a Szovjetunióban — köztük Buha- rint és Rikovot —, akiket 1938 márciusában az úgynevezett szovjetellenes jobboldali trockista blokk perében ítéltek el — jelentette be péntek esti sajtóértekezletén Genna- gyij Geraszimov szóvivő. A szóvivő beszámolt arról, hogy a nap folyamán ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottságának vizsgálóbizottsága, amely tavaly alakult meg a '30-as és a ’40-es években, illetve az '50-es évek elején történt törvénysértések kivizsgálására. Az ülésen meghallgatták a legfelsőbb bíróság elnökének tájékoztatóját arról, hogy milyen eredménynyel , zárult a szovjet legfőbb ügyész törvényességi óvásának kivizsgálása. Nyikolaj Buharint, a PB volt tagját, a Pravda és az Izvesztyija volt főszerkesztőjét, a neves teoretikust, a Komintern végrehajtó bizottságának egykori elnökét, Alekszej Rikovot, a Népbiztosok Tanácsának volt elnökét, Arkagyij Rozengolc volt külkereskedelmi népbiztost, Nyikolaj Cser- nov, volt földművelési népbiztost, Pavel Bulanovot, a belügyi népbiztosság titkárságának volt munkatársát, Lev Levint, a Kreml-kórház egykori orvosát (Gorkij háziorvosát), Ignatyij Kazakovot, Kuj- bisev egykori titkárát, Veny- jamin Makszimov-Gyikovszkij volt vasútügyi minisztert, Pjotr Krjucskovot, a Gorkij- múzeum egykori igazgatóját, Gorkij titkárát, Hrisztyian Rakovszkijt, az orosz föderáció volt egészségügyi népbiztosát (volt ukrán kormányfőt) a „harmadik nagy moszkvai perben” azzal vádolták, hogy ellenséges kémközpontok megbízásából összeesküvést szőttek a szovjet rendszer megdöntésére, diverzáns-, terrorista és más ellenséges tevékenységet folytattak. Akkor a legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma bűnösnek találta őket. A vizsgálat megállapította, hogy a per előkészítésénél durván megsértették a szocialista törvényességet, meghamisították a vallomásokat, s a vádlottaktól megengedhetetlen módszerekkel csikartak ki beismeréseket. A Legfelsőbb Bíróság 1988. február 4- én tartott ülésén érvénytelenítette a katonai kollégium mm Csak röviden... FRANCOIS MITTERRAND francia elnök Párizsban fogadta Franz Vranitzky osztrák kancellárt. A megbeszélésen szóba került a kelet— nyugati viszony, Ausztria kapcsolatai szocialista szomszédaival, a leszerelési kilátások és Ausztria közeledése az EGK-hoz. Vranitzky később úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a francia elnök „igen nyitottnak” mutatkozott Ausztria és az EGK gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzése iránt. HARMINC százalékkal drágábbak csütörtök óta a Lengyelországból szocialista országokba váltott repülőgépjegyek. A LOT lengyel légitársaság a tarifa emelését a zloty hétfői leértékelésével indokolta. ügyeli iádöntését e tíz vádlott ben, s bűncselekmény nyában lezárta ügyüket. A Legfelsőbb. Bíróság a per 21 vádlottja közül korábban már teljesen rehabilitált tíz vádlottat. Geraszimov bejelentette, hogy Genrih Jagoda (a szovjet belügyi apparátus volt vezetője) ügyében a Szovjetunió ügyészsége nem terjesztett be óvást. A PB vizsgálóbizottsága folytatja munkáját — közölte a szóvivő. A szovjet főtitkár elégedetten szólt arról, hogy a két ország kapcsolatai dinamikusan fejlődnek, tartalmilag gazdagabbak lesznek. Az eltérő társadalmi, politikai berendezkedéstől függetlenül mindkét fél tiszteli a másik állam népeinek történelmi útválasztását. A Szovjetunió Indonéziához fűződő kapcsolatai nincsenek konjunkturális megfontolásoknak alárendelve. Az indonéz vendég méltatta a szovjet vezetés leszerelési tevékenységét, s azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a különböző válságok megoldása érdekében tesz. Az ázsiai—dél-csendes-óceáni kérdéseket Gorbacsov 1986 nyarán elhangzott vlagyivosz- toki beszédének összefüggéseiben tekintették át. A szovjet vezető hangoztatta, hogy hazájának nincsenek más állomok érdekeit sértő tervei, expanzionista törekvései. A kambodzsai kérdést érintve Gorbacsov elismerően szólt Indonézia építő szerepéről, amellyel mind az ASEAN, mind az el nem kötelezettek mozgalma keretében kezde- ményezőleg lép fel. A kétoldalú kapcsolatokban a látogatástól újabb politikai ösztönzést várnak. Kereskedelmi. gazdasági téren hangoztatták a szovjetunióbeli átalakulás nyomán lehetővé váló új együttműködési formák kihasználásának fontosságát. A találkozó végén Kusu- maatmadja átadta Mihail Gorbacsovnak Suharto indonéz államfő üdvözletét és jókívánságait, amelyeket a szovjet vezető viszonzott. Velencei tanácskozás Nyílt párbeszéd és vita A vallási és lelkiismereti szabadság kérdései, valamint a nemzeti kisebbségek jogai álltak a vita középpontjában pénteken a Velencében rendezett emberjogi tanácskozáson, amelyen a helsinki okmányt aláíró 35 országból vesznek részt társadalomtudósok, egyházi személyiségek és kormányképviselők. Marco Ce velencei bíborosérsek, megnyitva a vita e szakaszát, azt hangsúlyozta, hogy a különböző vallásoknak és egyházaknak kötelességük tevékenykedni a békéért és az emberi szabadságért. Jurij Kaslev, a bécsi utóértekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetője elismerte, hogy a szovjet történelem hetven éve alatt nem mindig tartották tiszteletben a vallási szabadságot annak ellenére, hogy a szovjet alkotmány ezt előírja és Lenin egyértelműen megtartandónak ítélte. A peresztrojka, a folyamatban levő demokratizálási folyamat azonban változtat ezen, visszatérünk a lenini elvekhez — tette hozzá. A vitában felszólalt Bugár Péter, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese is, aki ismertette az Országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott beszámolót és vitát az állam és az egyházak viszonyáról Magyarországon. Hangoztatta: a magyar kormány maradéktalanul megtartja a helsinki záróokmánynak a lelkiismereti és a vallásszabadságra vonatkozó részeit, Magyarországon a hitélet szabad, az egyházak egyenjogúak és a hívőket nem sújtja semmiféle hátrányos megkülönböztetés. A Bécsben folyó európai biztonsági és együttműködési utóértekezlet nem zárulhat EMBERRABLÁS Ismeretlen tettesek elraboltak pénteken két KNSZ-alkal- mazoitül a dél-libanoni Szidón közelében — közölte a libanoni rendőrség. A közlemény szerint az egyik elrabolt személy a svéd Jan Stinning, a másik a norvég William Jörgensen. Mindketten a palesztin menekültek megsegítésére létrehozott segélyező és munkaközvetítő hivatal (UNRWA) munkatársai. eredményesen anélkül, hogy c záróhatározat ne tegyen valamilyen formában említési a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól — hangoztatta pénteken Erdős André magyar nagykövet a velencei emberi jogi tanácskozáson a kisebbségek problémáiról rendezett kerekasztal-vitában. A kérdést nem elég úgy kezelni, mint egyének jogát hátrányos megkülönböztetés nélküli helyzethez abban az államban, amelynek polgárai. Létezik a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak kérdése is. Ebben meglehetősen egybehangzóak ma már a vélemények — mutatott rá. E kisebbségeknek joguk van nyelvükhöz, kultúrájukhoz, hagyományaik őrzéséhez és azokhoz a 'szervezetekhez, amelyek ezeket képesek biztosítani, valamint ahhoz is. hogy kapcsolatokat tarthassanak az anyaországgal. A vitában több külföldi, harmadik országból érkezett résztvevő is szóvá tette a romániai magyar kisebbs." • helyzetét. Szihmuk távirata Hun Ssnnek Norodom Sziltanuk herceg, a kambodzsai fegyveres ellenzéki csoportok vezető' alakja meghatározatlan időre elnapolta a kambodzsai kormányfővel való tárgyalásait, amelyek a kambodzsai nemzeti megbékélést célozták volna. A Hun Sen kambodzsai miniszterelnöknek erről írt táviratát pénteken hozták nyilvánosságra Pekingben. A táviratban Szihanuk „terméketlennek és haszontalannak” minősítette a kambodzsai kormányfővel folytatott eddigi tárgyalásait. Szihanuk múlt szombaton bejelentette, hogy lemond az ellenzéki koalíció vezetéséről, és nem tárgyal tovább a kambodzsai vezetéssel, kész viszont Vietnammal tárgyalni. Megfigyelők szerint Szihanuk távirata nem annyira kategorikus, mint a szombati nyilatkozat volt, és nyitva hagyja a kaput az esetleges további megbeszélései; előtt.
