Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

1988. FEBRUAR 6., SZOMBAT SÉwfae 3 Rossz adottságok mellett is lehet eredményesen dolgozni (Folytatás az 1. oldalról.) nem a legfőbb kérdésekben összecsiszolódtak már az alapvető tartalmi törekvések is. A szerkezetváltás készsége és képessége Az életkörülmények javítá­sához szükséges anyagi esz­közöket végül is a termelés szférájában hozzuk létre. Az a közös gazdaság, amelynek Havasi Ferenc pénteken ven­dége lehetett, már évek hosz- szú sora óta teszi le hozzá­járulását a népgazdaság jel­képes asztalára. Mezőgazdasá­gi üzem, amely rossz adottsá­gú földön is nagyon eredmé­nyes. mert nem elégszik meg az alaptevékenységgel. Mint ezt a termékbemutató megte­kintése során a tsz vezetői el­mondták, mindig arra töre­kedtek, hogy tőkéjüket és a dolgozók munkaerejét a leg­hatékonyabban hasznosítsák. Termelnek hát gabonát, sző­lőt, gyümölcsöt (almából új Eszmecsere a pártbizottságon (balról .jobbra: Balogh László, Krasznai Lajos, Lénára László és Havasi Ferenc) vallott felfogásunk felülvizs­gálatát, újraértelmezését is. Vannak, akik megkérdőjele­zik e sokszor igen érzékeny, mély sebeket felnyitó nyil­vános vizsgálódás szükséges­ségét és hasznosságát, pedig a szocializmus egész jövője a nos alkalmazkodást, a kiegé­szítő tevékenység befektetései­nek kockázatát itt is, mint például Pest, Veszprém és Komárom megye mezőgazda- sági üzemeiben, szembeszáll- va „ideológiai” előítéletekkel és gazdasági bátortalanságok­kal egyaránt. A kezdeménye­zés és a vállalkozó szellem most kezdi igazán meghozni az eredményt. Befejezésül Havasi Ferenc jókívánságait fejezte ki a szö­vetkezetnek, dolgozóinak és vezetőinek, az egész kollektí­vának, amely nem csupán gazdálkodó egység, hanem társadalmi szervezetként tele­pülések és generációk közös­ségét teremti és termeli újra nap mint nap a munkában, a közéletben és a pihenés, a tár­sadalmi gondoskodás terüle­tén egyaránt. Bárd András Hazaérkeztünk Ülök a repülőgépen. Hazafe­lé tartunk. Malév-járat Rómá­ból. Mögöttem két férfi, olyan jó negyvenesek. Akarva, aka­ratlanul hallom, amit beszél­nék. Azt mondja az ablak mel­lett ülő: — Te figyelj! Figyelj csak! Azt hiszem, ez már Magyaror­szág. — Akkor bemondaná a piló­ta. — Nem, én valami folyót lá­tok! Te, lehet, hogy az már a Duna! — Hogy lenne a Duna? Gon­dolkozz az irányon, délnyugat felöl jöhetünk csak. — Akkor a Dráva . . • Ebben megnyugszanak. S most megszólal a másik: — Az az igazság, hogy én nagyon szeretek elutazni, de mégjobban hazajönni. — Te is? Amikor beszáll­tunk a gépbe, és jónapottal köszöntek, akkor azt éreztem, én már itthon vagyok, hazai földön. — Pedig csak két hete, hogy elmentünk. — Pedig csak két hete . •. — Te! Ez most már biztos, hogy a Balaton! Látom a Ba­latont ! Ebben a pillanatban megszó­lalt a hangszóró: — Kedves utasaink, a Bala­ton fölött járunk. Kérjük, kap­csolják be a biztonsági Övét, fejezzék be a dohányzást, ál­lítsák egyenesre a székük támláját. Tizenöt perc múlva leszállunk Ferihegyen. Ismét a hang, hátulról: — Ugye mondtam? Ugye mondtam, hogy ez a Balaton. Most már a Velencei tó ... Érzem, ereszkedik a gép, hal­lom, hogy már kint vannak a kerekek. Leszállunk. A beto­non gurulunk. Hazaérkeztünk. (sm) Elfogadjuk a munkánkról szóló értékelést (Erdősi Ágnes felvételei) tét abban a „romboló” alko­tásban, amelyen most — bár- iriéhnylfe is fájdalmas — túl kell esnünk. A mélyben fontos változások sejlenek Hazai dolgainkról szólva Havasi Ferenc kiemelte, hogy 1987 felett ma még nem lehet teljes zárszámadást tartani, de nem kizárt, hogy, nagyobb tör­ténelmi távlatból majd a ki­emelkedően fontos esztendők között fogják számon tartani. A felszínt vizsgálva biztosan nem tartozik a legsikereseb­bek közé, bár néhány biztató jelet már lehetett látni. Ennél fontosabb azonban, hogy a mélyben gyökeres és fontos változások sejlenek; a párt elhatározta, hogy szakít egy sor sikertelennek bizonyult nekilendüléssel és másként tervezi a megoldást. Segítsé­gül hívja a társadalom vala­mennyi szférájának erőit, a politika, a kultúra, a tudo­mány tényezőit, a demokratiz­mus intézményeit és mindezen keresztül a jó szándékú embe­reket. Gazdasági feladataink megoldásában, a kormány sta­bilizációs programjának meg­valósításában nagy szerepe van a mezőgazdaságnak. Az agrárgazdaság egészében is úgy kell formálni a termelési szerkezetet, ahogyan ezt az Örkényi tsz tette. Vállalták a rugalmas igazodást, a folyto­Mintaboltot nyitott a szövetkezet Foy’s a gödi farmermárka Feltűnő, ezüstösen csillogó portál hívja fel magára a járókelők fi­gyelmét mostanában a főváros egyik legforgalmasabb pontján, a Bajcsy-Zsilinszky úton. Itt, a Nyugati pályaudvar szomszédságában nyitott ugyanis üzletet, egy hajdani ipari szövetkezet helyiségét át­alakítva, a gödi Duna Menti Termelőszövetkezet. A gazdálkodás új útjait ke­resve, a több lábon állás poli­tikáját követve határozták el néhány hónapja a gödiek, hogy gazdasági társulást hoz­nak létre az alap tevékenysé­gű kitől. a mezőgazdasági ter­meléstől merőben eátérő ruhá­zati cikkek értékesítésére. A zalaszentgróti Rekord Ruha­ipari Szövetkezettel karöltve döntöttek úgy, hogy a hazai és import alapanyagokból egy­aránt gyártott farmeröltözékek egy részét itthon értékesítik majd. A szándékot rövid idő után tettek követték, ami már csak azért is elismerésre méltó, mert nem csak a földrajzi távolság, de a két szövetkezet eltérő tevékenysége sem köny- nyítette meg a vállalkozó dolgát. A mintegy 4 milliós beruházás, az üzlethelyiség felújítása után december utolsó napjaiban nyílt meg a gazdasági társulás első, Foy’s nevet viselő üzlete. Bár ez a név ma még a farmermárkákat jól ismerők számára sem mond sokat, a gödiek mégis úgy vélik, hogy számításaik biztosan bevál­nak. Az elmúlt hetek során ugyanis naponta 50 ezer fo­rint értékben találtak gazdára a' svéd Foy’s cég anyagából és szabásmintáival készülő farmeröltözékek. A vállalkozás sikerén fel­buzdulva másik két bolt nyi­tását is tervezi a két alapító szövetkezet. Elképzeléseik szerint Vácott, illetve ugyan­csak a fővárosban kínálják majd a farmerokon kívül az egyébként nyugati bérmun­kában gyártott vegyes ruhá zati cikkeket. P. Zs. bA hét híre Könnyű arra a kérdésre válaszolni, a megye városai, városi jogú nagyközségei kö­zül, lakossága összetételét te­kintve, melyik a legfiatalabb. Százhalombatta. Az itt élők­nek minden százas csoport­jában huszonkilenc olyan if­jú polgárt találunk, aki még gyermek, tizennégy évesnél fiatalabb. Nehezebb a dol­gunk akkor, ha a másik lep­nek akarunk a nyomára jut­ni. Annak, hol a legmaga­sabb az idősek, tehát a hat­vanesztendősnél korosabbak aránya a lakónépességen be­lül. Itt ugyanis hajszálnyi az eltérés Cegléd és Nagykörös között és nem sokkal marad el mögöttük Ráckeve sem. Ami kézenfekvő: nem erény és nem hiba, ha valahol „fia­tal”, avagy „idős” a lakos­ság. S azért az idézőjel, mert nagyon is viszonylagos fogal­makat takarnak a szavak. Lelni a megyében olyan te­lepüléseket, amelyek népes­sége idős, mégis, mert szíve­sen telepednek ott meg a fia­talok, magas a természetes szaporodás, a másik helyen viszont, bár kedvező a kor­átlag, fogyatkoznak az újszü­löttek, azaz megkezdődött az öregedés ... Óvatosan kell te­hát bánnunk a jelzőkkel, a fogalmakkal és még tapinta­tosabban a minősítésekkel. Ráadásul a jelzők, a fogal­mak, a minősítések nem ad­nak választ arra, vajon az adott helyen — meg általá­ban — a korösszetétel mögött milyen a mindennapi kapcso­lata, együttélése a fiatalok­nak az idősekkel. Ami szé­les körben észlelhető tapasz­talat: fogyatkozik a megyé­ben az ún. többgenerációs családoknak a száma. Egyre kevesebben lesznek tehát azok, akik egy fedél alatt élnek szüleikkel, nagyszüleik- kel. Aminek előnye, hátrá­nya egyaránt sok. Csak ép­pen lehetetlen eldönteni, a hátrányok avagy az előnyök tekinthetők-e nyomatékosabb­nak. Meghaladja a 163 ezer főt a megyében azoknak a szá­ma, akik időseknek minősül­nek, azaz elmúltak hatvan­évesek. A kérdés nem szó­noki. Valóban mindannyian és egyformán idősek? Tu- dunk-e, akarunk-e a való­sághoz igazodva bánni, tö­rődni az idősekkel? Azaz kellő differenciáltsággal, ér­telmi és érzelmi következmé­nyeket egyaránt figyelembe véve? A család mindennap­jainak átalakulása azzal is jár, hogy ma a fiatalok más­ként tekintenek az idősekre, mint évtizedekkel korábban. Sok a türelmetlenségről, ér­zéketlenségről, tiszteletlen­ségről árulkodó eset. Tapasz­talt, szociálpolitikával foglal­kozó tanácsi emberek mond­ják el: a leszármazottak nö­vekvő köre (tisztelet a kivé­telnek) kívánja az állam vál­lára testálni az idős hozzá­tartozókról való gondoskodás anyagi, erkölcsi, érzelmi te­endőit. Nekünk erre nincsen időnk — így hangzik az érv. De lehet-e érv az, amit szé­gyelleni kellene ?! Sok minden persze elvárha­tó. sőt megkövetelhető az ál­lamtól. Mi helyettesíti, he­lyettesítheti azonban a figyel­met, a szeretetet, a kedves­séget, mindazt, amit a gyer­mekek, az unokák, a hozzá­tartozók tudnak nyújtani?! S akkor olyan dolgokról még szót sem ejtettünk, mint a tisztelet, az öröm a leszárma­zottak boldogulása láttán, hallatán... Az idős embernek életerőt ad, ha közvetlen a kapcsolata a fiatalokkal. En­nek segítségével bizonyosod­hat meg ugyanis arról, hogy nem nyomtalanul múlik el sorsa. Ezért örömet adó kez­deményezésekre bukkanhatni a megyében, fiatalok és idősek rendszeres találkozóinak lét­rehozásától egészen odáig, hogy ifjú aktivisták vállalják társadalmi munkában az idö- sek—gondozását. Csökken évek óta a me­gyében az élveszületések szá­ma. emelkedik a halálozá­soké. Aminek következmé­nyeként a természetes szapo­rodás mutatószáma előtt 1984 óta negatív az előjel. Magya­rán és nyersen: többen hal­nak meg, mint amennyien születnek. A különbözet most már másfél ezer lélek esz­tendőnként... Ami intő jel. Azt érzékelteti, hogy a me­gye különleges korpótlékban részesül. Ennek a korpótlék­nak a hatására az ország leg­fiatalabb népességű megyéjé­ben is megkezdődött valami, ami hosszú távon befolyással lehet mind a gazdasági, mind a településkörnyezeti fejlesztésre, fejlődésre. Az a valami, ami megkezdődött, az öregedés. Még szinte észre­vétlenül, de már — eszten­dők összefüggő lánca bizo­nyítja — folyamatként. Mészáros Ottó Szlovák nemzetiségiek tanácskozása Anyanyelven tanulhatnak A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége ar­ra ösztönzi a szlovák nem­zetiségű lakosokat, hogy tevé­kenyen vegyenek részt a nép­gazdaság stabilizálásban, a gazdasági-társadalmi kibonta­kozásban, segítsék elő a párt nemzetiségi politikájának megvalósítását — hangsúlyoz­ta Jakab Róbertné főtitkár, a szervezet országos választmá­nyának ülésén pénteken, a Medosz székházában. A felszólalók az eredmé­nyek között említették: ebben a tanévben kísérleti jelleggel a bükkszentkereszti, a pilis- csévi, és a békéscsabai 5—6. számú iskolában megkezdték a kétnyelvű oktatást. Ügy vélték azonban, hogy az álla­mi szerveknek s a szövetség­nek további erőfeszítéseket kell tenniük a szlovák nem zetiségi oktatás fejlesztéséért. Lehetőséget kell találni a bu­dapesti új szlovák iskola és kollégium létesítésére, a szarvasi iskola és kollégium rekonstrukciójának befejezé­sére. KOR PÓTLÉK • Jászberény fogadta a gépipari technikusképzés új rendszeréről tartott országos konferencia részivé-; vőit. • Megalakult az AIDS Egyesület. • Zalaeger­szegen megnyílt a IV. országos aící/oíő-kiállítás. • A Magyar Elektrotechnikai Egyesület vitaülésen ele­mezte a háztartási villamosenergia-ellátás jövőjét. • A hét híre az is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa időskorúakkal foglalkozó bizottsága az ifjú­ság és az idősek kapcsolatáról tanácskozott. fajtákat vezettek be a Kerté­szeti Egyetem közreműködé­sével). tenyésztenék szarvas­marhát, juhot, sertést (egyik keresztezésük iránt már nem­zetközi érdeklődés is mutat­kozik), szervezik és forgal­mazzák a tagok háztáji mun­káját. de gyártanak festéket és környezetkímélő hűtő-kenő folyadékokat, lakatosipari ter­mékeket, kardán-alkatrészeket a Csepel Autógyárnak, ruhát, cérnát, bébibútort. Bármit te­hát, amire kereslet van és amit hatékonyan tudnak. Ez a rugalmasság, ami a szinte havonkénti termékszerkezet­váltás képességét és készségét jelenti, példa értékű és minden bizonnyal fontos szerepet ját­szik a kollektíva gazdálkodá­sának eredményességében. Joggal büszkélkedett Mizser József elnök küldöttgyűlési beszámolójában a tervhez ké­pest 113 százalékos, több mint 600 milliós árbevételre, a 112 százalékos, 56 milliós nyere­ségre, arra, hogy 100 forint alapmunkadíjra 93 forint nye­reség jut. Hozzászólását Havasi Fe­renc is az elismerés szavaival kezdte, megjegyezve, hogy akiknek rendszerint minden év sikeres, talán természetes­nek is veszik az eredménye­ket, bár azok mindig ke­mény munkán alapulnak. Ma pedig különösen meg kell be­csülni, hiszen a sikerélmény a gazdaságban mostanság rit­ka vendég. Tága'bb összefüg­géseket vizsgálva és értékelve a Politikai Bizottság tagja ki­emelte: 1987-ben olyan folya­matok indultak meg világ­szerte és Magyarországon is, amelyek jelentőségét ma még nehéz felbecsülni, de érdemes rájuk figyelni. A világpoliti­kából a szovjet—amerikai csúcstalálkozó biztató ered­ményeit említette és hangsú­lyozta, hogy a kedvezőbb nemzetközi légkör a magyar- országi munka számára is jobb feltételrendszert teremt­het. Csakúgy, mint az a Szov­jetunióban végbemenő öntisz­tulási folyamat, amely nem­csak a történelemmel való jó­zan szembenézést foglalja magában, hanem a mával, a jelen valóságával kapcsolatos feltáró-elemző munkát, a szo­cializmusra vonatkozó eddig A ■ ' a »I Az MGM diósdi gyára kísérleti üzemének lakatosai is kiveszik wIIScIl BTOrÍÖi részüket az üzem műszaki megújulási folyamatából. Túl a napi **1*’* * munkájukon, egy sor hasznos, a munkát könnyítő, minőséget ja­vító ötlettel segítenek a mind nagyobb követelmények teljesítésében. Nemrég kezdték meg a saját fejlesztésű és kivitelezésű gyűrűmérő és -osztályozó automata próbaüzemelését. A kor­szerű műszer a csapágyak palástjainak mérésére szolgál — 14 mikronos tűréssel. Sefcsik Zsolt és Oláh István, a berendezés készítői, működés közben ellenőrzik a műszert. (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents