Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

OP

1988. FEBRUAR 5.. PÉNTEK

Várkonyi Péter felszólalása Genfben

*

Uj várakozások, megújult remények

$ Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön fel- ^ szólalt a genfi leszerelési értekezlet teljes ülésén. Beve- N zetőül a magyar dipomácia vezetője megállapította:

Nem indokolatlan, ha új várakozással és megújult reménnyel nézünk a multilaterális leszerelési, fegyverzetkorlátozási fórumok, közöttük a leszerelési értekezlet ez évi munkája elé. Adva vannak a feltételek ahhoz, hogy a leszerelési értekezlet munkája hatékonyabbá váljon, és kézzelfogható eredményekhez vezessen.

Realitások

A technika, különösen a haditechnika mai fejlettségi szintjén a világban felhalmozott fegyverkészletek árnyé-' kában egyetlen ország sem szavatolhatja saját biztonságát kizárólag katonai eszközökkel, saját katonai ereje növelésével. Ezeket a realitásokat láttuk tükröződni a legutóbbi szovjet—amerikai csúcstalálkozón, amely példamutató előrelépést hozott a fegyverzetkorlátozásban. A csúcs- találkozó eredményei közé sorolható az a fontos tény is, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolását előíró egyezmény aláírását követően folyamatossá váltak a szovjet—amerikai kétoldalú nukleáris leszerelési tárgyalások. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ne törjön meg e tárgyalások lendülete, és mielőbb megvalósuljon a hadászati nukleáris fegyver- rendszerek nagyarányú csökkentése és az ABM-szerző- dés megőrzése. Elengedhetetlennek tartom, hogy mihamarabb sikerrel záruljanak a vegyi fegyverek felszámolásáról folyó tárgyalások.

Tapasztalataink szerint a nemzetközi légkör javulása és a két atomnagyhatalom viszonyának építő fejlődése nem csökkentette, ellenkezőleg, növelte a kis és közepes államok felelősségét és lehetőségeit a kedvező irányzatok hasznosításában és erősítésében. Ennek megfelelően szükség van minden ország tudatos cselekvésére, kezdeményezésére a szélesebb nemzetközi fórumokon, így a leszerelési értekezleten is.

Magyarország mind kétol- i dalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon arra törekszik, hogy — szerény lehetőségeihez mérten — tevékenyen hozzájáruljon az enyhültebb nemzetközi légkör erősítéséhez és a biztonságot szavatoló megállapodások eléréséhez.

A leszerelési értekezlet napirendjén szereplő kérdéseket vizsgálva Várkonyi Péter megállapította:

A nukleáris leszerelésért az atomhatalmakra, főként a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárul a fő felelősség. Nem maradhat azonban tétlen egyetlen más állam és ez az értekezlet sem, amelynek napirendjén ez a kérdés már hosszú ideje szerepel.

Teljes tilalmat

A nukleáris fegyverkezési verseny megállításának, a nukleáris leszerelésnek az útján kulcsfontosságú lépés a nukleáris fegyverkísérletek eltiltása, A mi álláspontunk változatlan: a nukleáris fegyA DIAGNÓZIS BEIGAZOLÓDOTT

Az 1953-as „orvosper” körülményeiről közöl részleteket a Moszkovszkije Novosztyi legújabb, február 7-i száma. A több nyelven megjelenő szovjet hetilapban Dávid Gaj utal a háború utáni időszak törvénysértéseire, a hatalommal való visszaélésekre, s az akkori két legellentmondásosabb, a közelmúltig a történelemben fehér foltnak számító koncepciós perre: a „leningrádi ügyre” és az „orvosperre”.

A TASZSZ 1553. január 13-án jelentette be, hogy letartóztattak egy terrorista orvoscsoportot, amelynek tagjai a szovjet állam vezetőinek életére törtek. A közlemény szerint szándékos félrekezelés áldozata lett Zsdanov és Scserbakov is. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a Kreml-kórházban dolgozó orvosok eladták magukat külföldi kémközpontoknak: Vovszi, B. Kogan, Feldman, Grinstejn, Etinger és mások az amerikai felderítés emberei voltak, a többiek — Vinogradov, M. Kogan, Jegorov — pedig a brit felderítés régi ügynökei — emlékeztet a szovjet lap az akkori bejelentésre.

Mivel az orvosper fővádlottjai közül már nem él senki, s az ügy lezárását követően sem nyilatkoztak szívesen a megpróbáltatásokról, a Moszkovszkije Novosztyi a dokumentumok mellett más orvosok, illetve rokonok visszaemlékezéseiből idéz, megvilágítva a per körülményeit.

Jefim Szmirnov akadémikus, aki a háború után egészségügyi miniszter volt, beszámol Sztálinnal folytatott beszélgetéseiről, amelyekből kiderül, hogy a szovjet vezető Dimitrov és Zsdanov halála kapcsán kezelőorvosukat, Borisz Kogant vádolta, noha az orvos és betegei jó barátságban voltak, s a diagnózist az akkori miniszter is megerősítette.

Jakov Rapoport professzort ugyancsak letartóztatták az ügy miatt. Visszaemlékezéseit rövidesen közli a „Drúzsba Naro- dov” című folyóirat. Az orvos Vinogradovval, Sztálin kezelőorvosával folytatott beszélgetéseire emlékszik vissza. Vinogradov professzor páciensét megvizsgálva megállapította, hogy Sztálin egészségi állapota jelentősen megromlott. A bcteglapia beírta: szigorú orvosi felügyeletet javasol, s a betegnek teljesen be kell szüntetnie minden tevékenységét. Sztálin halálát követően ez a diagnózis teljesen beigazolódott, de amíg a „népek vezére” élt, addig a kitűnő orvos politikai naivitásáért szabadságával fizetett, s életével is fizethetett volna: ajánlásait úgy értelmezték, hogy Sztálint minden aktív tevékenységtől — s így természetesen a politikai tevékenységtől is — meg akarja fosztani.

Berija, aki a kezelőorvosok felügyeletét is gyakorolta, jelentést tett erről Sztálinnak, aki dühödten ordítozni kezdett: „Bilincsbe vele! Bilincsbe vele!”. A cikkíró szerint Sztálinnak valószínűleg Lenin betegsége jutott eszébe, s saját szerepe, amikor is — színleg a betegről való gondoskodás miatt — elszigetelte a forradalom vezérét a pártügyektől.

Ezt követően már 1052 novemberében letartóztatták a legtekintélyesebb orvosokból álló első csoportot. 1953 januárjának közepén pedig már a „népelienségek” feleségeit is letartóztatják, gyermekeiket pedig üldözésnek teszik ki: elbocsátják munkahelyeikről őket. kizárják a pártból, a Komszomolból. A vallatások éjszaka folytak, s az állandó Kialvatlanság, a szembe irányított erős fény volt a legnagyobb megpróbáltatás. Az orvosperért Rjumin, az állambiztonsági minisztérium különösen fontos ügyekben illetékes nyomozási osztályának vezetője felelt személyesen, s a cinikus, hatalomvágyó ember meghamisította a nyomozati anyagokat. Még a „bűnbandáról” szóló bejelentés előtt a Kreml-kórház két vezető orvosa vált Rjumin áldozatává: a vád szerint Szofja Karpaj és Jakov Etinger szándékosan rosszul értelmezte Andrej Zsdanov EKG- 3át.

Mind több embert tartóztattak le, s eközben a Kreml-kórház egyik alorvosa, Ligyija Tyimasuk kapta a főszerepet a „bűn- banda” leleplezésében: a legfelsőbb tanács elnöksége Lenin- renddel tünteti ki. S ekkor meghal Sztálin. A kihallgatások folytatódnak, habár kisebb intenzitással, mintegy lendületből. 1953. április 4-ére virradóra az összes őrizetest, az orvosokat és feleségeiket váratlanul kivezetik a fogházból, s gépkocsival a lakásukra viszik őket. A reggeli újságokban megjelent közleményből tudják meg: a vizsgálat megállapította, hogy a vádak koholtak voltak, s a nyomozók által dokumentált anyagok nem felelnek meg a valóságnak. Megállapították azt is, hogy a beismerő vallomásokat a szovjet törvények tiltotta, szigorúan büntetendő módszerekkel szerezték meg a nyomozók. A lapok továbbá közölték azt a határozatot, amelynek értelmében Tyimasukot megfosztották a Lenin-rendtől (ennek kapcsán a lap cáfolja azt a szóbeszédet, hogy az orvosnő autóbaleset áldozatává vált volna az 50-es években: Tyimasuk később különböző kórházakban dolgozott, s megérte az öregkort). A legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma — tekintettel rendkívül veszélyes tevékenységére és bűncselekményeinek súlyos következményeire — golyó általi halálra ítélte Rjumint, s szigorú büntetéseket kaptak a koholt vádakban részes volt állambiztonsági dolgozók is — idézi végezetül a szovjet lap az ezzel kapcsolatos kormányközleményt.

verkísérletek azonnali, teljes körű és végleges eltiltása.

Az átfogó kísérleti tilalomhoz vezető úton nagy jelentősége van a bilaterális és a multilaterális erőfeszítések összhangjának. Üdvözöljük a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkezdett tárgyalásokat, amelyek több lépcsőben, de folyamatos tárgyalások útján próbálnak elvezetni a teljes tilalomhoz.

Az űrfegyverkezési verseny megakadályozását a nemzetközi biztonság és leszerelés kardinális kérdésének tartjuk.

A vegyi fegyverek tilalma joggal állt az utóbbi években a leszerelési értekezlet résztvevői figyelmének előterében. Mindnyájunk megelégedésére az egyezménytervezet kidolgozása biztatóan haladt. Magyarország továbbra is a teljes körű és szigorúan ellenőrzött tilalom, a készletek maradéktalan felszámolása mellett foglal állást.

Hasznos lehet

E kérdésről szólva szeretném hivatalosan megerősíteni: a Magyar Népköztársaság nem rendelkezik sem vegyifegyverkészlettel, sem vegyifegyver- gyártó ipari létesítménnyel. Nem folytat semmiféle vegyifegyver-kutatást, és a jövőben sem kíván vegyi fegyverek birtokába jutni. Megerősíthetem továbbá, hogy a Magyar Népköztársaság területén más állam sem tárol vegyifegyverkészleteket, és nem folytat ilyen irányú tevékenységet.

A nukleáris fegyverek korlátozásában, leszerelésében elért és remélhető eredmények előtérbe helyezik a hagyományos erők és fegyverzetek csökkentésének kérdését. Azok a javaslatok, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai; közöttük Magyarország, előterjesztettek, európai vonat- kozásúak, de van mondanivalójuk más térség számára is. Áttekintésük hasznos lehet a leszerelési értekezlet, vagy az ENSZ más leszerelési fórumai keretében is.

Felszólalása végén Várkonyi Péter olyan javaslatokkal foglalkozott, amelyek arra irányulnak, hogy a leszerelési értekezlet munkáját korszerűbbé, hatékonyabbá, eredményesebbé tegyék.

60. születésnapján

Eduard Sevurdnadze kitüntetése

A kommunista párt és a szovjet állam érdekében kifejtett tevékenységéért, 60. születésnapja alkalmából Lenin- renddel tüntették ki Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, szovjet külügyminisztert. A magas kitüntetést Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyújtotta át Sevardnadzénak csütörtökön a moszkvai Kremlben.

Geraszimov sajtótájékoztatója

Elvi megállapodás született

A szovjet—amerikai kapcsolatoknak, a szovjet diplomácia főbb eseményeinek és a nyugati sajtóhíresztelések cáfolatainak szentelte csütörtöki tájékoztatóját Gennagyij Gera- szimov, a szovjet külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.

Az Egyesült Államokban elterjedt, hogy a Szovjetunió a KHR—HHR szerződés aláírását megelőző adatcserénél állítólag kevesebb rakétát jelentett be. A külügyi szóvivő ennek kapcsán megállapította: kimerítően részletes, teljes és pontos adatokat szolgáltattak, rögzítve a tavaly november 1-jei állapotokat.

Velencei konferencia

Kötetlen párbeszéd és vita

Az európai béke és biztonság megszilárdításában nélkülözhetetlen tényező, hogyan érvényesülnek konkrétan az egyes államokban az emberi jogok, közöttük a vallási szabadság. Ez a vezérfonal bontakozik ki a Velencében, az emberi jogok és vallási szabadság kérdéseiről rendezett konferencián, amelyen csütörtökön megkezdődött az érdemi vita.

BERLINI ITELET

Üjabb ítéleteket hozott szerdán a berlini városi bíróság az október 17-én a Zion-temp- lom közelében történt rendbontás további nyolc szereplőjének ügyében.

Mint annak idején az ADN jelentette, az NDK államrendjét becsmérlő személyek egy csoportja megtámadta a berlini Zion-templom közelében október 17-én tartott koncert résztvevőit. A hangversenyről távozókat bántalmazták. tömegverekedést provokáltak és üvegeket dobáltak a tömeg közé.

Az ügy főszereplőinek ügyében első fokon két és fél évi börtönbüntetésig terjedő ítéleteket hozott a bíróság, de ezeket decemberben másodfokon négy és fél évig terjedő büntetésekre változtatták.

Szerdán a rendbontás további nyolc résztvevőjének ügyét vizsgálta ki a bíróság, s egy év három hónaptól három év kilenc hónapig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta őket. A bíróság szerint bizonyítást nyert, hogy az illetők nyugatberlini „börfejűek” felbujtásá- ra követtek el erőszakos cselekményeket.

A konferencián Veneto tartomány és az olasz külügyminisztérium meghívására kormányképviselők és társadalomtudósok, egyházi személyiségek vesznek részt, kötetlen párbeszéd és vita formájában. A cél, hogy közelítsék egymáshoz eltérő nézeteiket és felfogásukat, s megpróbáljanak ajánlásokat kidolgozni a Bécsben folyó európai biztonsági és együttműködési utóértekezlet számára az emberi jogok és kapcsolatok nehéz témakörében.

A tanácskozáson csütörtökön tartott előadást Köpeczi Béla művelődési miniszter, akadémikus, aki történelmi távlatba helyezve vázolta a marxista felfogást az emberi jogokról. A vitában felszólaló társadalomtudósok, nemzetközi jogászok egyénileg fejtik ki nézetüket, és nem kormányuk képviseletében.

Bukarest

Min:sztsrrsere

Űjabb minisztercserét hajtottak végre a román kormányban. Elnöki rendelettel felmentették tisztségéből

Gheorghe Dinn nehézipart minisztert. A Scinteía csütörtöki számában megjelent hivatalos közlemény nem utal a felmentés indokaira, körülményeire. Dinu helyére Rodu Paul Pavnescut nevezték ki nehézipari miniszternek.

Geraszimov megállapította: elvi megállapodás jött létre arról, hogy a szovjet honvédelmi miniszter és az amerikai hadügyminiszter találkozik egymással. A részleteket egyelőre nem rögzítették — mondta, s ugyanakkor nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt az értesülést, hogy a két katonai vezető márciusban Genfben tárgyalna egymással.

A szóvivő kitért a január végi szovjet—amerikai hadászati tárgyalások eredményeire, valamint a környezetvédelem kérdéseiről csütörtökön

Moszkvában befejeződött vegyesbizottsági tárgyalásokra, amelyeken értékelték az elmúlt két évben végzett munkát, s az aláírt memorandumban 38 közös program megvalósítását tűzték ki célul. Kedden visszatért Moszkvába az agráripari szakemberek küldöttsége: az Egyesült Államokban több céggel írtak alá együttműködési szerződést, egyebek között fiatal szakemberek továbbképzéséről, közös vállalatok létrehozásáról.

A francia Le Monde keddi számában közölt egy anyagot, amely állítólag megegyezik Borisz Jelemnek, az SZKP KB PB póttagjának a KB tavaly október 21-i ülésén elmondott beszédének szövegével. A tekintélyes francia lap előszavában ugyanakkor megjegyzi: egyáltalában nem biztos, hogy hiteles dokumentumról van szó. Ennek kapcsán Geraszimov beszámolt arról, hogy szerdán telefonbeszélgetést folytatott André Fon- taine-nel, a lap igazgatójával, aki végül is nem tudta megmagyarázni : miért sértették meg az újságíró-etikát, s közöltek olyan. Jelcinnek tulajdonított beszédet, amiről tudták, hogy bizonytalan forrásból származik.

Az SZKP KB általános osztálya a külügyminisztérium kérésére összevetette a ■ Le Monde anyagát a KB-ülás jegyzőkönyvével, s arra a megállapításra jutott, hogy hamisítványról van szó, amelynek semmi köze az eredeti beszédhez — jelentette be Geraszimov.

Egy kérdésre válaszolva Geraszimov beszámolt arról, hogy Mihail Gorbacsov az utóbbi napokban nem tartózkodott Moszkvában, a városon kívül dolgozott, de már visz- szatért a szovjet fővárosba.

Csak a döntés után értesülhettek a tényekre!

Nem az önállóság a járhatóbb út?

Január elsejétől megszüntették a Magyar Hűtőipari Vállalatot, amelynek gyárai önállóan folytatják tevékenységüket. Kivétel azért több is van: a dunakeszi egység például két budapestivel közösen alkot egy vállalatot — szól a döntés. Ennek utórezgései még máig sem csillapultak, hiszen a tények ismeretében egyértelműen látszik, hogy a Pest megyeiek rosz- szul jártak.

Hogy milyen út vezetett el idáig, azt próbáljuk nyomon követni, az érintettek véleményének közreadásával.

Az új vállalat három gyára közül a dunakeszi a legeredményesebb, és az adatok azt bizonyítják, hogy eddigi gazdálkodásuk biztos megélhetést adott volna nekik. A két másik egység közül az egyik veszteséges. a másiknak ugyan van némi nyeresége, de az nem a valós teljesítmények alapján, hanem mesterségesen jött létre. A hűtőipari vállalat megszüntetésével viszont alapvetően megváltozott a helyzet.

— A vonatkozó állami döntések a szervezeti korszerűsítést napirenden tartják és a gyárak vezetői is kérték az önállóságot — mondja Nagy László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszeripart főosztályának vezetője, akivel munkatársa, Follátli Györgyné osztályvezető jelenlétében beszélgetünk. — A hűtőipari vállalat megszüntetéséről, az új vállalatok létrehozásáról nem egyedül a MÉM döntött, hanem egy tárcaközi bizottság. alapos megfontolások és gazdasági elemzések után. Több variációt vizsgáltunk meg, végül a leggazdaságosabb működés feltételeinek biztosítása szempontjából az látszott a legjobb megoldásnak, ha a dunakeszi és a két budapesti gyárat egy vállalattá szervezzük.

— Mi indokolta a döntést?

— A korábbi formában a hűtőipar nem gazdálkodott rosszul, de az eddigi tapasztalatok szerint valamennyi élelmiszer-ipari ágazatban, ahol megtörtént a decentralizálás, javult a hatékonyság, a termelékenység, a piaci alkalmazkodókészség, a jövedelmezőség. Egyebek között ez is indokolta, hoigy lépjünk. Ami pedig-a dunakeszi gyárat illeti, nos. a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy a hűtőipari termékek 35—40 százaléka Budapesten fogy el. E termékek • jellegéből adódóan nem lehet a művi szállítással a kereskedelmi egységeket ellátni, ezért szükség van egy olyan termelő és kereskedelmi egységre. amely az országban előállított és Budapestre szállított hűtőipari termékek fogyasztói csomagolását elvégzi, és a kereskedelem rendeléseit kielégíti. Dunakeszin a mirelit gyümölcs- és zöldségáruk gyártása mellett a tevékenység mintegy 70 százalékát a

hús- és baromfiipari termékek és egyéb cikkek bértárolása adja, amely elsősorban Budapest ellátását szolgálja. A csepeli gyár készételeket állít elő, amelynek jelentős része szintén a fővárosban kel el. De lépésünket indokolta, hogy a három egység földrajzilag is nagyon közel feleszik egymáshoz. Megvan a lehetősége annak, hogy az új vállalat önálló tevékenysége során biztosítsa a megfelelő feltéteket a tervszerű és eredményes gazdálkodáshoz.

— Dunakeszin úgy érzik az emberek, a két gyenge lábon álló budapesti gyárral való közösködés az ő zsebükből húzza ki a forintokat. Nem lehetett volna más megoldást találni?

Eltérő vélemények

— A tárcaközi bizottság mérlegelte a tényeket és ezt ta-lálta a legjobbnak. Egyébként nekem az a véleményem, hogy mindkét fővárosi egységnél megteremthetöek a jövedelmező termelés feltételei. Ha korábban a hűtőipar vezetése követett el hibát, az a rekonstrukciók rangsorolásában érhető leginkább tetten. Az egyik budapesti gyár rekonstrukcióját ugyanis nem lehet tovább húzni, ezért már az új vállalat keretein belül kell megkezdeni a felújítást. Ehhez a többi vállalat is ad pénzt, a megállapodás szerint mintegy 120 millió forintot. Ám egyelőre a nyugodt működés feltételeit kellene megteremteni, ehhez viszont bizonyos külső zavaró tényezők megszüntetésére lenne szükség.

A vitában a másik fél, a Magyar Szocialista Munkáspárt Dunakeszi Városi Bizottsága, illetve a testületet képviselő Pálmai László első titkár:

— Az az egyértelmű álláspontunk, hogy a dunakeszi gyárinak meg kell adni a teljes önállóságot — foglalja ösz- sze a testület véleményét Pálmai László. — A korábbi vállalat megszüntetésével egyetértünk, s nem csak mi, hiszen amikor júniusban ez szóba került, minden gyárigazgató úgy nyilatkozott, hogy önállóan akarnak dolgozni. A két budapesti gyárral való közösködés meglepetésként és nem utolsósorban kész tényként jutott a tudomásunkra. November végén küldött a MÉM egy levelet a megyei pártbizottságnak, s abban adtak tájékoztatást a döntésről.

— Miért ellenzik az új szervezeti keretek között tevékenykedő vállalat ilyen formában való működését?

— A Tóth Kálmán utcai gyár rekonstrukciója az eredeti tervek szerint 300 millióba kerülne. Ebből 120 millió forintot állítólag a többi gyár ajánlott föl. De nincs kötelező érvényű szerződés, mindössze egy emlékeztető van arról, hogy az igazgatók — .akkor még a korábbi vállalat keretein belül — vállalták ennek az összegnek az összeadását. Mivel a két fővárosi egység nem nyereséges, a duna- kesziek által megtermelt mintegy 50—60 millió forintos jövedelemből kellene fedezni a költségeket és törleszteni a