Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-05 / 30. szám
L 1988. FEBRUÁR 5., PŰNTEK Országgyűlési bizottság tárgyalta Mozgalmi eszközökkel Emlékezés Sebes Györgyre Koszorúzás Sebes György, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége, a kommunista ifjúsági mozgalom egykori harcosa, a spanyol szabadságharc hősi halottja születésének 75. évfordulója alkalmából koszo- rúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Emléktáblájánál lerótták kegyeletüket a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselői, valamint családjának tagjai. ★ Sebes György 1930-ban kapcsolódott be az ifjúmunkás-mozgalomba. 1931-től a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségében tevékenykedett. 1932-ben röp- iratosztogatás közben elfogták, elítélték. Egy évvel később illegalitásba vonult, s a szövetség nyomdáját kezelte. 1934-ben azonban újból elfogták és több mint két év börtönre ítélték. Kiszabadulása után illegálisan Spanyol- országba utazott, hogy részt vegyen a polgárháborúban. 1938-ban — a magyar zászlóalj egyik századának pa- ranesnokhelycttcscként — a leridai fronton hősi halált halt. A magyar békemozgalom, az Országos Béketanács nemzetközi kapcsolatait vitatta meg csütörtöki ülésén az Országgyűlés külügyi bizottsága. A Szűrös Mátyás elnökletével megtartott parlamenti ülésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. Az ülés elején a külügyi bizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt képviselő- társuk, Szakács József, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa elnöke, az Országos Béketanács tagja emlékének. Ezt követően Barabás Miklós, az OBT főtitkára tájékoztatta a képviselőket a magyar békemozgalom nemzetközi munkájáról, hozzájárulásáról hazánk külpolitikai törekvéseihez. Kiemelte: a magyar békemozgalom nemzetközi tevékenységének középpontjában — széles együttműködésre alapozva — Európa biztonságának erősítése áll; ezért főként a kontinens nemzeteit megosztó blokkszemlélet és az ellenségkép felszámolásán munkálkodik. E törekvés jegyében csatlakozott az OBT az európai nukleáris leszerelési mozgalomhoz is, ami a nemzetközi színtéren és hazánkban egyaránt élénk érdeklődést váltott ki. A kontaktusok elmélyítése érdekében az OBT kezdeményezője és formálója volt a helyi, alsó szintű kapcsolatok felvételének, fejlesztésének. Ehhez többek között felhasználták a testvérmegyei, testvérvárosi együttműködést is. A beszámolót vita követte. A kérdésekre válaszolva Barabás Miklós emlékeztetett arra, hogy a Békevilágtanács a hidegháború éveiben jött létre; tevékenysége, módszerei az akkori követelményeknek megfelelően alakultak ki. Működésének jelenlegi tapasztalatai azonban — a magyar értékelés szerint — arról tanúskodnak, hogy a világszervezet az elmúlt években nem tartott lépést a világ fejlődésével. A különféle nézeteket valló csoportok és a békemozgalom viszonyát illetően Barabás Miklós leszögezte: az Országos Béketanács nem zárkózik el az érdemi vita, az értelmes párbeszéd elől. A mai magyar realitásokból kiindulva minden építő jellegű kezdeményezés lét- jogosultságát elismeri, s azon munkálkodik, hogy a békemozgalom új hangvételű, nyílt viták, és a politikai kultúra kibontakozásának színtere legyen. A vitát összefoglalva Szűrös Mátyás a külügyi bizottság elismerését fejezte ki a magyar békemozgalomnak, amely tevékenységével bizonyí tóttá: képes megújulni, alkalmazkodni a változó körülményekhez. A külügyi bizottság saját eszközeivel továbbra is támogatást nyújt a békemozgalom munkájához. Végezetül Boldizsár Iván a külügyi bizottság legutóbbi ülésén elhangzottakra visszautalva azt kérdezte, milyen intézkedések történtek az érvényes úti okmányokkal hazánkba érkezők, s a magyar államtól itt-tartózkodásuk meghosszabbítását kérők helyzetének rendezésére. Érdeklődött arról is, hazánk hogyan segíti a határainkon túl élő magyar nemzetiségűek anyanyelvének védelmét, kultúrájának ápolását. Szűrös Mátyás válaszában azt erősítette meg, hogy mindkét kérdésben folyamatban van a lehetséges intézkedések kidolgozása, illetve a szükséges lépések megtétele. Készül az arclemosó te] A Kőbányai Gyógyszcrárugyár női Fabulissimo kozmetikai sorozata elnyerte a Csomagolási Világszövetség WorldStar- és az Európai Csomagolási Szövetség Eurostar-díját. A vállalat c magas minőségi követelményeket kielégítő termékeiből tavaly Kanadába, az Egyesült Államokba, a Benelux-, a skandináv országokba és Közép-Amerikába is exportál. Képünkön: készül a Fabulissimo arclemosó tej. hiteleket. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozza az új vállalatot, és véleményünk szerint így nincs biztosítva az eredményes gazdálkodás mindem feltétele. — Miért csak néhány hete kezdeményezték a dunakeszi gyár önállóságát? — Ez nem igaz, mi már korábban, a MÉM által a megyei pártbizottságra küldött november végi levél tartalmának megismerése után jeleztük, hogy nem értünk egyet a három gyár összevonásával. Ügy látom, a döntésben egyéni érdekek is közrejátszottak. Meglepő volt az is, hogy az új igazgatót, Krima Jánost, úgy nevezték ki a vállalat élére, hogy közben minket meg sem kérdeztek, pedig hatás- körileg pártbizottságunk az illetékes véleményt mondani. Az ügyben vizsgálatot is elrendeltünk, amelynek megállapításaira támaszkodva Krima Jánost a fegyelmi bizottság felelősségre vonta és elmarasztalta. — Van-e reális esély arra, hogy a három gyár házasságára hozott döntést felülvizsgálják, és a dunakesziek megkapják a teljes önállóságot? — Szerintem kell, hogy legyen. Mi mindent elkövetünk, hogy erre sor kerüljön. A tárgyalásokat folytatjuk. Már végleges veit Megkerestük Krima Jánost is, aki szintén elmondta a véleményét: — Mind a három gyár eltérő profillal rendelkezik — kezdte beszélgetésünket. — A két budapesti egység korábban már próbálkozott a közös tevékenységgel, de nem sok sikerrel. A csepeli létesítmény nagyon elhasználódott, ott folyik egy rekonstrukció, amelynek idénre tervezett befejezését most eí kell halasz- tanunk. A másik gyár, a Tóth Kálmán utcai, nagyon rossz állapotban van, azonnal meg kell kezdenünk a felújítását. Felülvizsgáltuk a terveket, és úgy látjuk, hogy a korábban számított 380 millió helyett 240 millióból is megvalósítható a rekonstrukció. — ön december 31-ig a dunakeszi gyár igazgatója volt. Nem gondolja, hogy a két fővárosi egységgel való közös- ködés hátrányosan érinti az itteni kollektívát? — De igen. Tény, hogy az új vállalat keretei között az egy főre jutó nyereség csökken, és ez rontja majd a kereseti lehetőségeket. — önnek milyen lehetősége volt arra, hogy befolyásolja a döntést? Hiszen november közepén ön kapott megbízást az új vállalat létrehozásának megszervezésére! — November 10-én kaptuk a tájékoztatást a döntésről, de az akkor már végleges volt. Sem előtte, sem azóta nem volt lehetőségem arra, hogy elmondhassam véleményemet, úgy, hogy azt figyelembe is vegyék. Én csupán a szervezeti feltételek megteremtésében játszottam irányító szerepet. A dunakeszi gyár dolgozói hivatalosan csak január 4-én munkásgyűlésen értesülhettek a MÉM döntéséről. A kollektíva hangulatát jól ismerő Gádor László alapszervezeti párttitkárnak erről a következő a véleménye: — Krima János november 11-én tájékoztatott minket először a minisztérium álláspontjáról, és azután a vezető. értekezleten folyamatosan kaptunk információkat. A novemberi információs jelentésünkben egyébként jeleztük, hogy milyen helyzetbe került gyárunk. Akkor arra nem kaptunk visszajelzést. Mi most már abból indulunk ki, hogy ezen a döntésen nem lehet változtatni, s ezért azt tartom a legfontosabbnak, hogy az idei évünk eredményesen záruljon. Rá/.éryszeru’t étet ? Kubinyi József, a gyári szakszervezeti bizottság titkára még hozzáteszi: — Az emberek igazán nem érzik, hogy milyen következményei lesznek ennek a döntésnek — mondja. — Mj folyamatosan tartottuk a kapcsolatot az ÉDOSZ-szal. de egészen az utolsó pillanatig ők sem tudtak pontos információt adni. Itt a gyárban sokan vallják azt, hogy a minisztérium döntése ellentétes a kormány stabilizációs programjával, hiszen ahelyett, hogy egy jól dolgozó közösség megkapta volna az önállóság lehetőségét, most még teherként cipelheti két másik gyár gondjait is. A Ganz-Mávag hosszúra nyúlt agóniája nem volt eléggé szemléletes példa? S még valami: nyáron, amikor szóba került a korábbi vállalat megszüntetése, mindkét budapesti egység vezetője a dolgozók nevében úgy nyilatkozott, hogy teljesen önállóan akarnak tevékenykedni. Miért nem adták meg nekik ezt a lehetőséget? A vélemények, mint az eddigiekből kitűnik, meglehetősen eltérőek. A baj csak az, Bizonytalan: az ügyelet, a túlóra, a helyettesítés Bruttósítás után - nem csak arról — Halló, itt a Pemü zsám- béki gyára. — Legyen szíves kapcsolni a pénztárat. — Sajnos, már hazamentek. Kapcsolhatom a titkárságot, vagy valamelyik üzemet? — Nézze, én néhány dolgozó véleményét szeretném hallani az első bruttósított fizetésről! — Akkor kapcsolom a fröccsöntő üzemet, de egyébként a fizetésről annyit: magam havi fixes vagyok, a 4200 forintomat 4700-ra bruttósították. A fizetésem olyan kevés, hogy adómentes, de ennek ellenére, gondolom, a magasabb nyugdíjjárulék miatt, 150 forinttal kevesebb volt a borítékban, mint tavaly decemberben. Kímélet a bérelszámolóknak Még megköszönni sem tudom a telefonkezelő hölgynek a kéretlen választ, a nevét sem tudom meg, máris a fröccs- üzem diszpécsere, Drobinoha Mártonné van a vonal túlsó végén. — Most csak a műszaki és adminisztratív dolgozók vették fel a bruttósított fizetést, a munkások 10-én kapják, ök teljesítménybérben dolgoznak, bizonyára lesznek gondok az elszámolás körül. Itt is több munkatársamnak lett volna kérdése a bérelszámolókhoz, de megegyeztünk, egyelőre nem zaklatjuk őket. Emberfeletti az a munka, amit az elmúlt hetekben végeztek. Egyébként is ígéretet kaptunk, hogy a negyedév végén megvizsgálják a kifizetés addigi tapasztalatait. A 7050 forintra bruttósított bérem után fizetett összeg nagyjából megfelelt a múlt évi átlagnak, inkább a tízszázalékos nyugdíjjárulék és az ötvenről hetven forintra emelkedett szakszervezeti tagdíj ütött szíven. Balogh Imrének, az érdi Diósdi úti általános iskola igazgatóhelyettesének csak annyit mondok: bruttósítás, s már sorolja is: Meglepetések a tagd j körül — Nagyjából olyan összegek szerepeltek a bérfizetési listán, amelyekre számítottunk. Enhogy az érintettek csupán a döntés után mondhatták el gondjaikat, tekintettel arra, hogy — bár a tárcaközi bizottságban tevékenykedő szakemberek jószándékát és korrektségét nem vonjuk kétségbe — a döntés előtt senki nem kérdezte meg őket! Az az álláspont, miszerint a főváros ellátásában betöltött szerep és a földrajzi helyzet is indokolja a három gyár házasságát, rendkívül gyenge lábakon áll. Ezek ugyanis nem lehetnek döntő érvek akkor, amikor egy eredményesen gazdálkodó gyárat hoznak nagyon nehéz helyzetbe. Hiszen a dunakesziek most úgy hoznak áldozatot, hogy valójában erre nem vállalkoztak. Ügy is mondhatnánk: rákényszerítik őket! Talán a korábbi jó gyakorlathoz kellene visszatérni, amikor az ilyen ügyekben a kollektíva véleménye is nagy súllyal nyomott a latban. Most úgy tűnik, kevés az esély arra. hogy ezután megkapják a teljes önállóságot. Magyarországon még nem volt példa arra, hogy egy néhány hete meghozott döntést ilyen rövid idő múlva megváltoztassanak. Ezúttal talán lehetne kivételt tenni és elgondolkodni azon, van-e ennél jobb megoldás. Ez a gondolkodás most már elsősorban az illetékes szakmai és politikai irányító szervek feladata, akárcsak az, hogy választ adjanak a kollektívát foglalkoztató kérdésekre. Problémafelvetéseik jogosságát és törekvéseik hitelét pedig a dunakeszi üzem dolgozói leginkább további felelősségteljes munkájukkal erősíthetik meg. Furucz Zoltán nek ellenére nem nyugodtak a kollégák, annyi a bizonytalanság a mozgóbérek, a túlóra és a helyettesítési díj körül. Még körvonalaiban sem látható, hogyan őrzik meg ezek a jövedelmek az értéküket. A januári Magyar Közlönyben megjelent ugyan, hogy a túlóradíj nem lehet kevesebb 45 forintnál, de például ez az én esetemben azt jelentette, az adó levonása után óránként körülbelül 23 forintért vállaltam a pluszmunkát. Meglepetés volt az is, hogy a bruttó jövedelmünk alapján számolták ki a szakszervezeti díjat, jómagam harminc forinttal fizettem többet, mint decemberben. Sőt ez az összeg a többletmunka arányában emelkedik majd. A gondot mégsem ez, hanem o mozgóbérek kiszámítása és kifizetése jelenti. Annál is szembetűnőbb a bizonytalanság, mert elég világos, hogyan, miként kellene eljárni, a hivatalos döntés mégis késik. Az idősebb orvos rosszabbul jár ? Rendelési időben teszem fel a kérdést dr. Schay Éva törökbálinti körzeti orvosnak. Friss az élmény az első bruttósított fizetésről — délelőtt a kollégák megbeszélték a tapasztalataikat. Dr. Schay Éva tizenhét éve szerzett diplomát, két szakorvosi képesítése és három nyelvvizsgája van, bruttósított bére 7800 forint. Alapfizetése nem is csökkent, mint általában a többi kollégájának sem, ám akárcsak a pedagógusoknál, az egészségügyben is teljes a bizonytalanság az ügyeleti díjakkal és a túlórák elszámolásával kapcsolatban. Hiszen amíg az ügyeleti díj fix összeg, addig az idősebb orvosok relatíve kevesebb pénzért dolgoznak, mint a fiatalabbak. Az egészségügy nem termelőüzem, itt a helyettesítés vállalása leggyakrabban nem kedv kérdése. A hiányzó orvost pótolni kell! Ugyanakkor a helyettesítő az új, ismeretlen területen, gyakran távolabb a lakóhelyétől, többet dolgozik azért, hogy ugyanolyan színvonalú ellátást adjQn, mint a saját körzetében. A helyettesítési díj ezt sem honorálja. — Márciusban pedig adóbevallást kell készítenünk nekünk is, pedig tevékenységünk jelentős része hatósági munka — mondja a doktornő. — Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk az első bruttósított fizetés okán. És oda jutottunk a disputával, hogy ezen a visszás helyzeten a társadalombiztosítási rendszer gyökeres reformjával lehetne változtatni. Sok a kérdőjel, a bizonytalanság. A fél ország számol, oszt, szoroz ezekben a napokban. Több munkahelyen még csak ezután kapják kézhez a borítékot a teljesítménybérben, átalány-elszámolási rendszerben dolgozók. Kérdés, hogy ők mennyire lesznek belátók a bérelszámolókkal? Móza Katalin Új üzemcsarnok Nyáregyházán Nem emelik az árakat Mint mindenütt., -a Pest Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalatnál is mérlegre tették az elmúlt évet. Milyen eredményekkel zárták 1987-et? — ezt kérdeztük Kardhordó Endrétől, a vállalat igazgatójától. — Kiegészítő tevékenységeinkkel fokozatosan kiszorultunk a piacról — válaszolta. — Korábban foglalkoztunk gázszereléssel, hordozható cserépkályhákkal és épített cserépkályhákkal is, de mert nagyon sok kisiparos is ráállt erre a tevékenységre, mi nem voltunk versenyképesek. A vegyszeres kazántisztítást is abba kell hagynunk megrendelések hiányában. Ez nem keserít el bennünket, mert így intenzívebben tudunk foglalkozni alaptevékenységünkkel, a kéménysepréssel és a kéményvizsgálattal. Ezenkívül új kiegészítő tevékenységre is nyílik lehetőségünk, a gázprogram keretében évente mintegy tízezer családi ház kap földgázt, s csaknem mindenütt szükség van a kémények átalakítására. Ez A Kéményseprő, Csercpkály- haépítő és Tüzeléstechnikai Vállalat nyáregyházi kirendeltségének dolgozója, Kiss Nándor — a felvétel pillanatában — igazoltatja az elvégzett munkát Kézér Xstván- néval a gyömrői Malom utcában (Aszódi László Antal felvétele) úgy történik, hogy a meglévő^ kéménybe béléscsövet helyezünk, illetve, ha a tulajdonos el akarja kerülni az épületben az ehhez szükséges falbontást, lehetőség van egy kiegészítő kémény építésére az épületen kívül. Ez az utóbbi megoldás azért is jó, mert így a régi kéményeket megtarthatják tartaléknak. — Tavaly hány kéményátalakítást végzett el a vállalat? — A múlt évben összesen mintegy kilencezer kémény átalakítására került sor a megyében, de ebből mi csak kétezret vállaltunk. Ügy tervezzük, hogy egyre több kéményátalakításra vállalkozunk. Nyáregyházán elkészült a kéményszerelő üzemcsarnokunk, s ha elképzeléseinket sikerül megvalósítani, 1989-ben Cegléden is beindulhat egy ilyen üzemcsarnok. — Kötelező tevékenységük eredményes volt a múlt évben? — Mindenekelőtt egy jó hírt mondok: évek óta most először számolhatok be arról, hogy létszámunk teljes. Ez bizonyára annak köszönhető, hogy több a megyében a szabad munkaerő. A múlt évi kötelező tevékenységünket 99,6 százalékosan teljesítettük, pénzügyi helyzetünk stabil. ígéretet kaptunk, hogy a bruttósítás megvalósításához állami segítséget kapunk, ez elmaradt, ennek ellenére a problémát meg tudtuk oldani saját erőből, hitel nélkül. Ez a tény azért figyelemre méltó, mert a legtöbb vállalat csak hitelből tudta biztosítani a bruttósításhoz szükséges többletbért. — Most, amikor a nagy áremelkedések idejét éljük, az önök árai mennyiben változtak? — A kéményvizsgálati díj három éve változatlan, s ebben az évben nem is szándékozunk megváltoztatni. A kéményseprési díjat tavaly emeltük 32 forintra, s ez három évig stabil marad. Más, hasonló vállalatokhoz képest a mi áraink mérsékeltek, hiszen van olyan vállalat, amely a kéményseprésért 60 forintot számláz... r. m.
