Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-26 / 48. szám

MA: Három keréken •>- A.,Ro^ar e’s5,s0,rban ,a Ma S3 F településeken belüli kozle­rUw O tiOÍUtSr kedéshez alkalmazkodó, de rövidebb, városok közötti*utakra is alkalmas — mutat­ja be a legutóbbi Budapesti Nemzetközi Vásáron is sok látogatót vonzó kis járművét Szegedi Ferenc, a betéti társulás igazgatója. — Platójára maximum 330 kilo­gramm terhet lehet felrakni, ezért jól használható gyár­telepeken belüli szállításra.’’ (3. OLDAL) A hnBái éjszaka „Kezdő vezetők esnek több- m « * nyíre abba a tévedésbe, ÍOVaffOl hogy éjszaka könnyebb és veszélytelenebb autózni, mint nappal. A régi, sokéves gyakorlattal rendelkezők is tartják azt a mondást, hogy »a halál éjszaka lovagol". Világstatisztikai ada­tok szerint vidéken két és félszer, városban négyszer annyi baleset fordul elő éjjel, mint nappal. Az éjsza­kai balesetek általában súlyosabb kimenetelűek, s kétszer annyi halálos áldozatot követelnek,- mint a nap­paliak.” (6. OLDAL) Megssánésrői --Az a^ódás jegyében wö­, • dott, de végül is bizakodó sso smcs hangulatban ért véget a Pest Megyei—Budapesti Ökölvívó-szövetség Óbudára kihelye­zett elnökségi ülése. Az érzelmi változások okát az első napirendként szereplő házigazdái referátumban kell ke­resni.’’ (1. OLDAL) A turisfák „Az új biztosító szándéká­# 'S A ' IL ban áll nyugati utazási sxalgm&tassan biztosítótársaságok részvé­nyesként való bekapcsolása is. Egyelőre csak Budapes­ten nyitnak ügyfélszolgálati irodát, a későbbiekben azonban vidéken is kiépül a hálózat. Az Atlasz május 1-jétől kezdi meg működését, a megváltozott utazási lehetőségekhez, az új útlevélrendelethez igazodó szol­gáltatással.” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . w AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Árn: 1,180 forint 1988. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Közös ügyünk a béke megőrzése Andrej Gromiko az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — csütörtökön az Ország­gyűlés külügyi bizottságának kibővített ülésén vett részt. A magas rangú szovjet politikust az ülés kezdete előtt Sarlós István, a par­lament elnöke üdvözölte az Országházban, majd a vendégek és vendéglátóik elfoglalták helyüket a kongresszusi téremhen. Az elnökségi karzaton fog­lalt helyet Andrej Gromiko, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós István, Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság tit­kára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, és Av­fl kormány szóvivőjének tájékoztatója Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kor­mány szóvivője a következő tájékoztatást ad­ta: A Minisztertanács irányelveket alkotott a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos szak­mai-társadalmi vitákról. Az irányelvek a tör­vényben megfogalmazott alapvető garanciá­lis szabályokkal együtt lehetővé teszik, hogy a társadalmi vitákat a helyi sajátosságok fi­gyelembevételével szervezzék meg. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a családsegítő központok vizsgálatáról készí­tett KNEB-jelentést. A Minisztertanács Barity Miklós külügy­miniszter-helyettest, más fontos megbízatá­sára tekintettel — március 1-jci hatállyal — e tisztségéből felmentette, egyidejűleg őszi Istvánt külügyminiszter-helyettessé kinevez­te. A kormány dr. Juszt Lajos, szociális és egészségügyi miniszterhelyettest — nyugállo­mányba vonulására tekintettel, érdemei elis­merése mellett — március 1-jei hatállyal — e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg dr. Győrfi Istvánt, dr. Kökény Mihályt és dr. Illés Bélát szociális és egészségügyi minisz­terhelyettessé kinevezte. A Minisztertanács javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak szociális és egészségügyi államtit­kári kinevezésre. Irányelvek társadalmi és szakmai viták rendezésére A Minisztertanács üléséről kiadott közlemény ismertetése után Bányász Rezső, a kor­mány szóvivője, a Parlament­ben tegnap megtartott tájékoz­tatóján válaszolt az újságírók kérdéseire. Andrej Gromiko magyarországi tárgyalásaira vonatkozó kérdésekre elmond­ta, hogy nagy örömünkre szol­gál, hogy a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke államfőként első kül­földi útjaként hazánkba láto­gatott el. Hangsúlyozta: And­rej Gromiko megbeszélései a magyar vezetőkkel szívélyes, baráti, őszinte, segítőkész lég­körben zajlottak le. Az érdek­lődés egymás tapasztalatai iránt a kérdések minden ed­diginél szélesebb körére ter­jedt ki. A távlati célok ha­sonlósága mellett a két or­szágban végbemenő reformfo­lyamatok iránya is azonos. Sok hasonló vonása van a magyar stabilizációs és kibontakozási programnak, illetve a szov­jetunióbeli peresztrojkának. Andrej Gromiko budapesti tárgyalásain nagy teret kaptak a két ország új elemekkel gaz­dagodó, bővülő kapcsolatai és a KGST-együttműködés kor­szerűsítésének kérdései. Tájékoztatást kértek Bá­nyász Rezsőtől azokkal az irányelvekkel kapcsolatban, amelyeket a Minisztertanács alkotott. A szóvivő utalt arra, hogy az elmúlt esztendőkben gyakran bírálták a jogszabály­alkotás folyamatát. A Minisz­tertanács mostani irányelveit útmutatásnak szánta arra, hogy a jogszabályok előkészí­tésekor mikor és milyen kitzr- jzdésii társadalmi vagy szak­mai vitát érdemes rendezni. Az irányelveket nem kell kö­telező, jogszabályértékű ren­delkezéseknek tekinteni. Csu­pán elő kívánják általuk segí­teni az egységesebb értelme­zést. Ha a szabályozás a la­kosság legszélesebb köreit érinti, az előkészítés során he­lyes társadalmi vitát kezde­ményezni. Ennek során ugyan­is a megfelelő fórumokon az érintettek elmondhatják véle­ményüket, javaslatukat. Általános társadalmi vitát többnyire a pártszervek, a szakszervezetek, a népfront, a KISZ és természetesen a kor­mány indíthat. Fontosak a ré­teg- vagy a szakmai viták is, továbbá a tanácsi szervek fel­adatait érintő jogszabályok megalkotásakor a fővárosi, a megyei vagy a helyi tanácsok fórumai. Kimondták azt is, hogy a megalapozott, de a jog­szabályalkotásnál nem haszno­sított javaslatokra is reagálni kell. Ezeket, mint közérdekű bejelentéseket kell kezelni. Azt is indokolni kell, ha valamiért egy indítványt elutasítottak. A kormány ajánlásai nyoma­tékosan hangsúlyozzák, hogy a viták során biztosítani kell a sajtó széles körű részvéte­lét. Beszélgetés az írók egy csajért javai Részletesebb tájékoztatást kértek a kormányszóvivőtől Grósz Károly miniszterelnök­nek e heti találkozójáról az írók egy csoportjával. Bányász Rezső kijelentette: a kormány­fő a beszélgetést őszintének, konstruktívnak minősítette. Az öt és fél órás megbeszélésen szóba kerültek a közélet, a társadalom, a gazdaság fontos kérdései, beleértve a kulturá­lis élet helyzetét, gondjait is. Az eszmecserét áthatotta a résztvevők készsége a párbe­szédre és az a szándék, hogy a kormányzati törekvéseket tá­mogatják. A megbeszélésen az írók több bizalmat, még jobb alko­tási lehetőséget kértek, s to­vábbi nyíltságot igényeltek a közvélemény tájékoztatásában. A miniszterelnök úgy értékel­te, hogy a résztvevők sok se­gítséget adtak gondolataik tol­mácsolásával. Tárcaközi bizottság a letelepedők segítésére Egy kérdésre válaszolva Bá­nyász Rezső bejelentette: a Minisztertanács tárcaközi bi­zottságot alakított a hazánk­ban tartózkodó külföldi ál­lampolgárok ügyeinek intézé­sére. Szükségessé vált ugyanis ennek a sokoldalú tevékeny­ségnek a koordinálása, mivel az utóbbi időben családegye­sítési, de más okokból is, egyre nagyobb számban érkez­nek hozzánk külföldről és kér­nek letelepedési engedélyt. Így például román állampolgá­rok is, akik zömmel erdélyi magyarok. Mi ezt nem ösztönözzük — jelentette ki Bányász Rezső —, hiszen az a véleményünk, hogy minden embernek joga van saját szülőföldjéhez, ah­hoz, hogy ott gyakorolhassa teljes állampolgári és nemze­tiségi jogait. Azt kívánjuk, hogy két szomszédos szocialis­ta ország között mind kevésbé lehessen érezni a határok el­választó szerepét. Nemzeti és emberi kötelességünk egyéni elbírálás alapján segíteni a nálunk letelepedni kívánókat. A tárcaközi bizottság alapve­tő feladata az lesz, hogy se­gítse megoldani az ide érke­zettek beilleszkedését, jogi, szociális, egészségügyi, iskoláz­tatási, munkaügyi és egyéb gondjait. Egy másik kérdésre, amely .általában a határainkon kí­vül élő magyarokrá vonatko­zott, a szóvivő elmondta, hogy (Folytatás a 3. oldalon.) Cegléden a régi, lebontásra ítélt téglagyár épületeit, illetve kemencéit hasznosítja gombatermesztésre a városgazdálkodási vállalat. A termést Cegléden és környékén értékesítik, de ér­deklődnek utána nyugat-európai országokból is. véres konfliktust előidéző né­zeteltéréseket politikai esz­közökkel, tárgyalóasztal mel­lett szükséges megoldani. A közel-keleti helyzetet ér­tékelve hangsúlyozta, hogy a térség mindaddig puskaporos hordó marad, amíg Izrael nem vonul ki a megszállt arab területekről, s amíg a pa­lesztin kérdés nem nyer va­lódi rendezést. A szocialista országok szo­lidárisak Afrika azon álla­maival, amelyek immár hosz- szú évek óta a dél-afrikai faj­üldöző rezsim fenyegetésének árnyékában élnek. A karib- tengeri térség helyzetét érté­kelve rámutatott: az imperia­lista körök évek óta a be­avatkozás politikáját folytat­ják Nicaraguával szemben; céljuk a népi hatalom meg­semmisítése. A Szovjetunió tá­mogatta és támogatja az úgy­nevezett Contadora-folyama- tot, amelyben maga a Nicara­guái Köztársaság is aktívan részt vesz. Afganisztán helyzetének rendezése érdekében a Szov­jetunió az afgán kormánnyal kötött megállapodásnak meg­felelően elvi politikai döntést hozott csapatainak kivonásá­ról. Május 15-étől az alakula­tok 10 hónap alatt hagyják el teljesen Afganisztánt. Az ütemtervet abból kiindulva szabták meg, hogy március 13-ig létrejönnek a rendezést szolgáló megállapodások. Az ázsiai térségről szólva kiemelte: a vlagyivosztoki ja­vaslatoknak megfelelően a Szovjetunió a kapcsolatok fej­lesztésére törekszik az ázsiai csendes-óceáni térség államai­val. Hasonlóan kiemelt figyel­met fordít az északi térség helyzetének alakulására. Andrej Gromiko végezetül Európa sorsának alakulásáról szólt. Leszögezte: közös euró­pai otthonunkat úgy kell együtt építenünk, hogy ne le­gyen kitéve a megsemmisülés veszélyének. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió és a baráti szo­cialista országok minden euró­pai állammal készek fejlesz­teni kapcsolataikat a politika, a gazdaság és a kultúra terü­letén egyaránt. Mint ismeretes, a Szovjet­unió egy, humanitárius kér­désekkel foglalkozó nemzet­közi konferencia összehívá- (Folytatás a 2. oldalon.) Háromnapos Elméleti konferencia Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban cím­mel országos elméleti tanács­kozás kezdődött csütörtökön Békéscsabán az MSZMP Bé­kés Megyei Bizottsága oktatá­si igazgatóságának épületé­ben. Az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propagandaosztálya, tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztálya, valamint az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága által szervezett há­romnapos konferencián filozó­fusok, közgazdászok, pedagó­gusok, ■ szociológusok és más tudományágak szakemberei, társadalmi, politikai és szelle­mi életünk jeles képviselői vesznek részt. A tanácskozás plenáris üléssel kezdődött, amelyen Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a részvevőket, köztük Lakatos Ernőt, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztá­lyának vezetőjét. Ezután Ra­dies Katalin, a KB tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztályának vezetője mon­dott megnyitót. A továbbiak­ban előadások hangzottak el. Az elméleti tanácskozás ma 3 szekcióban folytatja mun­káját. , , Mc.dcsítsti időpont Felvételi vizsgák A középiskolák kérésére a művelődési miniszter módosí­totta az 1988. évi központi (magyar, történelem, idegen nyelvek, földrajz stb.) tárgyak egyetemi-főiskolai írásbeli fel­vételi vizsgáinak időpontját. E tantárgyak írásbeli vizs­gáit május 25—26. helyett jú­nius 23—2i-én tartják. A szó­beli felvételi vizsgákra június 27. és július 4. között kerül sor. A szóbeli pontos időpont­járól minden felvételiző érte­sítést kap. A központi tárgyak pótírás­beli vizsgáinak időpontja: jú­nius 30. A lótenyésztés is nyereséges Tejtermelés háztájiban — Nem élhetünk tovább a mennyiséget kifejező számok bűvöletében, új minőségi szin­tet és értékrendet kell kiala­kítani — mondta dr. Nagy Mi­hály, a toki Egyetértés Ter­melőszövetkezet elnöke teg­nap, a zárszámadó küldöttgyű­lésen. Az eseményen jelen volt dr. Poden Gyula, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának főtitkárhelyettese, Bar­iba István, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Budaörsi Városi Bizottságának titkára, Romhányi András, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizott­ságának titkára, Péntek Fe­renc, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium mun­katársa, Bartos Lászlóné, a Fest Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának munkatársa, dr. Gyovai Pál, a Mezőgazdasági Szövet­kezetek Pest Megyei Területi Szövetségének titkára, vala­mint Pfetter Gyula, a válasz­tókerület országgyűlési képvi­selője. A gazdaság vezetője beszá­molójában kiemelte, hogy az 1987-es eredménytervet ugyan több mint 14 százalékkal si­került túlteljesíteni, ám ez a költségek párhuzamos növe­kedését is szem előtt tartva nem mondható igazán nagy eredménynek, a hatékonyság fokozására több gondot kell fordítani. A pénzügyi mérleg megítélése akkor értékelhető igazán, ha figyelembe vesz- szük, hogy közvetlenül az ered­mény terhére, 9 millió forin­tos ültetvényselejtezést is vég­rehajtottak a szövetkezetben, összességében mind az alap­tevékenységi, mind az ipari főágazatok túlteljesítették az éves tervet, még az ország­szerte veszteséges juh-, és ló- tenyésztés is hozott minimális eredményt, A tejtermelésben ugyancsak jelentős a haladás, ami részben a háztájiba kihe­lyezett állománynak köszönhe­tő. A szövetkezetben a közel­jövő feladatai közé tartozik — mondotta az elnök — a kor­szerű technológiák bevetése, illetve az újítási rendszer ösz­tönzésének kidolgozása is. B. Gy. guszt Vossz, a legfelsőbb ta­nács nemzetiségi tanácsának elnöke. Az ülésen megjelent ma­gyar és szovjet személyisége­ket, a budapesti diplomáciai képviseletek vezetőit és tag­jait Szűrös Mátyás üdvözölte, s tájékoztatást adott az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak tevékenységéről. Ezután Andrej Gromikc mondott csaknem egyórás be­szédet. Andrej Gromiko a világpo­litika főbb problémáit, a robbanásveszélyes régiók helyzetét áttekintve minde­nekelőtt azt hangsúlyozta hogy konjnk legégetőbb fel­adata a béke megőrzése, a nukleáris veszély elhárítása. Ezután azokról a változások­ról szólt, amelyek kedvezően hatottak a nemzetközi lég­kör alakulására. Mint mond­ta, ezek sorából kiemelkedik a közepes és a rövidebb ha­tótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló szov­jet—amerikai megállapodás amelyet Mihail Gorbacsov de­cemberi washingtoni látoga­tása alkalmával írtak alá. Az emberiség most azt várja — emelte ki —, hogy mielőbb ratifikálják ezt a történelmi jelentőségű megállapodást. Andrej Gromiko megelége­déssel szólt arról, hogy vi­lágszerte megélénkült a kü­lönböző békeszerető társadal­mi erők aktivitása. A Varsói Szerződés országai már több ízben kifejezték, hogy készek részt vállalni a hagyományos fegyverzet csökkentését szol­gáló megállapodások kimun­kálásában — mondta a to­vábbiakban, s állást foglal! amellett, hogy az új fegyver­korlátozási megállapodások­ban — a rakétaszerződéshez hasonlóan — az egyezmények végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési kérdéseket is old­ják meg. A szovjet politikus ezután a világ különböző régióinak helyzetét elemezte. Az Irán és Irak közötl immár hosszú évek óta foly­tatódó értelmetlen háborúró szólva leszögezte: a Szovjet­unió vezetése mindkét félnek őszintén kifejtette álláspont­ját a konfliktusról; teljes ha­tározottsággal ismertette Irán­nal azt a felfogást, hogy a Kemencében nő a gomba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents