Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
kirítt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 47. SZÁM 1988. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Tanulmány utakat szerveznek Zöld utat kapott a kábeltévé Már két alkalommal számoltunk be azokról a kezdeményezésekről, amelyek a városi kábeltelevízió-rendszer kiépítését, s azon keresztül a műholdas adások közvetítését tűzték ki célul. Ezúttal újabb híreink vannak! A jóval kezdem: megmozdult a város. Ez alatt egyes irányító vagy gazdálkodó szervezeteket kell érteni. A városi tanács mellett a művelődési központ és a városgazdálkodási vállalat amellett, hogy némi indulópénzzel is támogatják az ügyet, vállalták, hogy felelősen figyelemmel kísérik a fejleményeket, sőt pályázatot írnak ki a kábelrendszer kiépítésére. A beérkezett pályázatokat elbírálják, és a legjobb szerzőit a lakosság kegyeibe ajánlják. Február 12-én a művelődési központban az érintett házak közös képviselői, a már bemutatott vállalkozók és az említett támogató intézmények küldöttei találkoztak. Eljöttek, hogy tájékozódjanak egymás szándékairól és a lehetőségekről, amelyek kedvezőnek látszanak. Az, hogy Varga Zoltán, a művelődési központ igazgatója kijelentette, ők mindentől függetlenül megépíttetik a parabolaantennát. Ehhez a kijelentéshez jó hátteret ad az a 600 étéi‘"fotíkt, ami eddig összejött, hiszen ennyi pénzből telik olyan teljesítményű vevőre, amely képes az egész város vételi igényeit kielégíteni. Az éterből jövő jelet megfelelő vezetéken keresztül eljuttatják a 2. sz. út Földvári téri oldalára, ahonnan továbbvinni már a lakó- közösségek dolga lesz. Hogyan és kivel? Már bizonyára ismerősen cseng a Bárt- fai László—Gergely Sándor páros, illetve Horváth Frigyes neve. ök azok a vállalkozók, akik szeretnék kezükbe venni a dolgot az átbújtatott kábel végétől. És itt jön a hír rosz- szabbik fele. Mint korábban már olvashatták, Horváth Frigyes merész árajánlatot tett, 6—800 forintot becsült lakásonként, de ez mint a találkozón elhangzottakból kiérződött, irreálisan kevés. Az országban évekkel ezelőtt megépült ká bélrendszerek egyike sem volt képes 2000 forint alatti összeget kalkulálni lakásonként. Arról, hogy ez itt se lehet másként, Gergely Sándor elektromérnök számításai győzhették meg a jelenlevő' két. Horváth Frigyes még hozzávetőleges terveket sem tudott felmutatni, csak ígérte, hogy egy hét múlva szakembereket hoz, és bizonyít. Erre azonban a következő találkozón se került sor. Ezzel szemben Gergolyék már a leendő gerincvezeték vonalát is megmutatták. s részletekbe menően, árjegyzék szerint ismertették a szükséges kisegítő berendezéseket. a kábel költségeit. Február 19-én, az említett második találkozó reggelén dr. Bóth János tanácselnök is a kábeltévével volt elfoglalva. Felelős szakemberek jelenlétében ismertette álláspontjukat és felajánlotta, hogy segítenek kiválasztani a legcélszerűbb megoldásokat Ennek érdekében tanulmányutakat szerveznek olyan városokba, ahol már működik ilyen rendszer. Válaszolva az első lakossági fórum egyik résztvevőjének, elmondta, hogy a tehát fel lehet használni erre, hiszen eleve kommunális fejlesztésekre szánták, amibe a kábeltévé is beletartozhat. Gergely Sándor, akit a művelődési ház — társával együtt megbízott az antenna megépítésével és felszerelésével, a tanácselnök kérdésére válaszolva 6 hetet jelölt meg a központi antenna elkészítési határidejeként. Ennek értelmében a következő ilyen körű találkozásra április 5-én kerül sor, szintén a tanácsházán, amikor a művelődési ház bár mely televíziókészülékén már át lehet váltani akár három műholdas adásra is. Dudás Zoltán Önkéntes rendőrök klubja A Váci Rendőrkapitányság pártszervezetének javaslatára megalakult Vácott az önkéntes rendőrök klubja. Vác és vonzáskörzetében több százra tehető az önkéntes rendőrök száma, akik a hivatásos rendőri állomány segítői. A rendőrkapitányság új épületében teremtődött meg a klub létrejöttének feltétele. A klub életét, munkáját ön- kormányzattal öttagú vezetőség irányítja, és rendszeresen hetente találkoznak. Céljuk egymás jobb megismerése, a közösségi szellem kialakulása és a hivatásos állománnyal is a minél jobb, emberi kapcsolatok kialakítása. Legutóbbi összejövetelükön közel százan gyűltek össze, ahol Tonhauser László rendőr őrnagy tartott előadást a bűncselekmények alakulásáról, kiemelten a ci gány lakosság bűnözésének helyzetéről. Számos kérdésre kaphattak választ a megjelentek, hiszen országos kitekintéssel rendelkező szakember volt a téma előadója. De a klub tagjai az előadások mellett kirándulásokat terveznek, programjukban szerepel a bűnügyi múzeum megtekintése, valamint más kapitányságokkal a kapcsolat- felvétel és a tapasztalatcsere. Igyekeznek jó kapcsolatokat kiépíteni más fegyveres testületek klubjaival is. Papp László Márciusban: felvételi vizsga Első a megyében Vácott, a Kossuth tér 3. számú egyemeletes épület sok évtizeden át lakóház volt. Műemlék jellegű épületnek nyilvánították — szalagkeretes, könyöklős ablakai, kosáríves kőkeretes kapuja s a konzolosan kiképzett sarok így, megviselt állapotban is magára vonja az arra járók figyelmét. Az épülettömb a Löwy Sándor utcai oldalon földszintes részben folytatódik. Ezt a szakaszt elkerítették, a járművek csak lépésben haladhatnak. A Váci Magasépítő Közös Vállalat emeletes részt húz az ablaksor fölé. Cs. Nagy Tamás, a Bartók Béla Zeneiskola igazgatója megerősíti: a szeptemberben kezdődő idei tanévben megkezdi működését Vácott Pest megye első zeneművészeti szakközépiskolája. Az említett építés az épületkomplexum átalakításának első szakasza. A 13 és fél milliós költséget' a Pest Megyei és a Vác Városi Tanács vállalta magára. A második ütemben következik a Kossuth téri épület átalakítása, ennek befejezését 1989 júliusára tervezik. A szervezést ennek az évnek az elején kezdték meg. A január végi előfelvételire jelentkezőket meghallgatták, a felvételi vizsga napja március 16. Követelmény: az általános iskola nyolcadik osztályának sikeres elvégzése s az. hogy a jelentkező korábban alapfokú zeneiskolai hangszeres oktatásban részesült. Az osztálylétszámot 20—25 főre tervezik, elsősorban vonós és fúvós szakon. A helybelieken kívül várják Pest megye zeneiskoláinak a tanulóit, de lehet jelentkezni Fejér. Komárom, Bács-Kiskun, Szolnok, Nóg- rád és Heves megyéből is. Az építkezés második ütemének a befejezéséig a szomszédos gépipari szakközépiskola biztosít helyiségeket a közismereti oktatáshoz. A hangszeres ta lítás és a gyakorlás a zeneiskolában lesz. A tantestület tagjai zeneiskolai szaktanárok lesznek, rajtuk kívül a közismereti tárgyakat váci középiskolák pedagógusai tanítják. Cs. Nagy Tamás megemlíti, hogy a zeneiskola ősszel ün nepli megalapításának ne gyedszázados jubileumát, régi kultúrházban kezdték munkájukat, 1971-ben költöz tek a Konstantin téri épület be. Emlékszem, már a 25 év vei ezelőtti indulásnál felmerült a későbbi, felsőbb fokú zenei oktatás terve. így érthetően, minden segítséget megadnak Vác legújabb, kö zépfokú tanintézetének. Ahol ma még kőművesek, asztalosok dolgoznak — ősz tol már brácsák, hegedűk, gordonkák, klarinétok és kürtök hangját verik majd visz- sza a gyakorlótermek falai Két év múlva a Bartók Béla Állami Zeneművészeti Szak középiskola önálló intézmény lesz, saját igazgatóval, külön gazdasági elszámolási renddel Papp Rezső Tsz-hányászat Nem elég csak kitermelni A Gödi Dunamenti Mgtsz- nek még óvatos próbálkozása volt az, amikor 1981-ben megbízást adott kutatási terv elkészítésére, majd a kutatás elvégzésére, ami a kijelölt területen (Káposztásmegyer és Dunakeszi határában) az (ásványvagyon felmérését volt hivatva körvonalazni. Akkor még csak két homokbányája volt a termelőszövetkezetnek. A kutatás sóderbánya nyitását készítette elő. Ugyanis akkor már köztudott volt, hogy a káposztásmegyeri új lakótelep leendő helyén a vizenyős. mély fekvésű terület szintjének megemeléséhez 4-5 millió köbméter töltőanyagra lesz szükség. S nyilvánvaló volt az is, hogy olyan vállalkozó kaphat megrendelést a nagy földmunkára, amelyik eléggé közel van az építkezéshez, s oda a feltöltéshez olcsón -tud szállítani anyagot. A sóderbányászat első éve elég jó eredménnyel zárult. Ez a tény jó kezdőlökést adott a gödi termelőszövetkezetnek. A vállalkozás méreteinek növelése tehát további sikerekkel kecsegtetett, mert a szövetkezet a bányanyitást és a sóder, a homok értékesítését össze kívánta kapcsolni a nagy állami beruházások anyagigényeinek kielégítésével. Ezért alakult meg 1983. január elsejével a Gödi Dunamenti Mgtsz gesztorságával, s az Alagi Állami Tangazdaság részvételével a Bányászati Gazdasági Társaság, amely átvette a két alapító területén az összes bányászati tevékenységet az Ipolytól Budapestig. Készterméket is Bár a próbafúrások annak idején kitermelésre, hasznosításra alkalmatlannak mutatták a sódervagyont, a gt. vezető szakemberei tudták, hogy megfelelő technológia megteremtésével eredményessé tehető a vállalkozás. A gazdasági társaság tehát eleve azzal a szándékkal látott munkához, hogy nem ragad le az alapanyag kitermelésénél, hanem a gazdaságosság érdekében megfelelő technológiai előkészítés után, magasabb rendű értéket, készterméket is előállít. így kezdte meg működését a Dunakeszi alsó vasútállomás szomszédságában nyitott kavicsbánya, az osztályozó gépsor, majd a betonkeverő üzem. Idővel a partneri kapcsolatok kiszélesedtek. A jó minőségű rostált, mosott homokot az alig kettő és fél kilométernyire levő Római Tetőcserépgyárnak több éve szállítják. Ma már olyan jó minőségben állítják elő ezt az alapanyagot, s olyan áron, hogy még a Bramacnak is megéri a gazdasági társaságtól szállítani. A gazdasági mutatók hosszú távon eredményekkel kecsegtetnek, hiszen már az indulás is jobban sikerült, mint például Sóskúton, ahol 28 millió forintért építettek ugyanolyan sóderosztályozó üzemet, mint amilyent Dunakeszin 5 millióért valósítottak meg. Napjainkban már hagyománya van a késztermék előállításának is Dunakeszin, mert a gt. helyben kever betont, s abból építési eiemeket állít elő. Így feldolgozva a sóder pedig jobb áron értékesíthető, mint csupán alapanyagként eladva. Új gépsorral A közeljövő nagy változásai sem hozzák zavarba a gazdasági társaságot, pedig az 1989. év végéig befejezik Dunakeszin a kitermelést, mert addigra kimerül a sóderva- gyon. De a továbbiakban még három évig az alagi területről látják el alapanyaggal a cserépgyárat. Ugyanakkor az elmúlt évben Vác déli részén a külterületen új bányát nyitott a gt. Ott az év közepéig készül el az új sóderosztályozó üzem. Igaz, az onnan — valamivel több mint tíz kilométerrel nagyobb távolságról — szállított cserépalapanyag drágább lesz a fuvarozási költségek emelkedése miatt, de mint Zsezserán Sándor, a bányászati gazdasági társaság igazgatója és Sáfár Iván főmérnök elmondta, még így is megéri a cserépgyárnak, mert ugyanazt a minőséget például a Fóka- Kavics sem tudja előállítani — náluk a víz elvitte a finomszemcsés homokot. S amíg a bánya még ad anyagot Dunakeszin, tovább bővítik a termékválasztékot egy Toyota márkájú kefnigyártó gépsorral, ami ez év közepén kezdi meg a termelését. A berendezés mobilizálható, tehát szükség szerint áttelepíthető bármelyik új bánya területére. Egyébként az alagi területen, a főváros XV. kerületében is terveznek új bányát nyitni, amit a leművelés után a dunakeszihez hasonlóan szabadidőközponttá kívánnak majd alakítani. A gt. bányászati tevékenysége sokszínű, mert lápföldet, tőzeget is kitermelnek, s értékesítenek mezőgazdasági üzemeknek. Szokolya—Királyréten tömbkőbányát üzemel tetnek, Kóspallag—Aranyos- kúton andezittufát termelnek ki. De a kőbányaszatban sem elégednek meg az alapanyag kinyerésével, mert külső kapacitás igénybevételével olyan minőségű fűrészelt és csiszolt kőlapokat állítanak elő, aminek jó piaca van idehaza is, külföldön is. Szobon az elmúlt évben kalciumkarbonát-bá- nyát nyitott a gt. Az onnan kitermelt ásvány pedig alkalmas a mezőgazdasági művelés alatt levő földterületek sava- nyodásának megakadályozására. A Dunamenti Mgtsz és az Alagi Állami Tangazdaság földjeire már kiszórtak 15 ezer köbméter kalcium-karbonátot, s attól mintegy 20 százalékos terméseredmény-növekedést várnak a szakemberek. Szabadidőközpont A művelést képzett szakemberek irányítják, akik már az első kapavágás előtt tisztában vannak hosszú távú terveik megvalósíthatóságával; gondolunk itt a rekultiváció legoptimálisabb feltételeinek megkeresésére, megteremtésére. A gt. ezért telepíti bányáit a nagy állami építkezések közelébe, mert a leművelés után a nagy lakótelepek, városok, városnegyedek népessége számára szabadidőközpontokat lehet kialakítani, ezzel tökéletessé téve a rekultivációt. Aszódi László Antal Zavarossá vált a víz Karbantartási munkák Karbantartási munkákat végez a DMRV Vácott — amiről a nagyobb fogyasztókat előzetesen értesítették is —, emiatt a víz több helyen zavarossá válik. A víz zavarosságát okozó üledékek nem károsak az egészségre, közölte a vállalat illetékese, hozzátéve azt is, hogy laboratóriumuk ebben az időszakban fokozottan ellenőrzi a víz minőségét. A vezetékek karbantartása egy-két hetet vesz igénybe, és a vízminőség további megóvását szolgálja. Ezt olyan időszakban kell elvégezni, amikor még nem túl nagy a vízfogyasztás (ezért nem lehet nyáron), s az időjárás is kedvez a munkáknak. A hét elején a Köztársaság útján folyt a fővezeték karbantartása. Pályaválasztási kiállítás Ajánlják magukat A kiállításmegnyitókon mindig többen vannak, mint egy átlagos látogatói napon. Ilyenkor mindig várható valami többletinformáció a megnyitó- beszédben elhangzottakból, vagy a művész személyes megszólalásával. Ha szerencséje van, izgalmas akcióba is csöppenhet a tárlatlátogató. Nem tudom milyen érdeklődése lesz később a Senior Váci Jelezni kívántam, hogy Schmidt József feltáratlan munkássága, váci éveinek bemutatása az e városban élő kutatókat is el kell, hogy gon- dolkoztassa. A korabeli sajtó, amelyre Nády Zoltán is épít, értékes anyagot szolgáltat a kutatáshoz. Schmidt József Pesten hunyt el. De még az utolsó nyarat, az 1933. évit is itt, Vácott töltötte. Kötődött a szülőföldhöz. A szülőföldnek viszont az a kötelessége, hogy méltóan emlékezzék a tudósra, hogy emlékét ne csupán megőrizze, hanem hozzájáruljon az életmű feltárásához is. A Burgundia utca 3-as számú házán emléktábla áll. Emlékeztet a város egyik tudós szülöttjére. Ezenkívül azonban semmi. Azt hiszem, sok múló jelenkori dolgaink mellett azokról is szólni kell, akik már bejegyezték nevüket a „halhatatlanság könyvébe”. Ez év októberében lesz 55 éve, hogy Schmidt József meghalt. Az évfordulóra készülhetnénk egy szerény, tudományos megemlékezéssel. Úgy, hogy az a tudományt és a város kulturális életét egyaránt gazdagítaná. Dóra Zoltán Kötöttárugyár pályaválasztási kiállításán, de a Madách Galériában tartott megnyitón sokan voltak. Sokan, viszonylagos fogalom, itt a terem szűk méreteihez képest értendő. (Többen lettek volna, ha nem éppen mostanra időzítik a megnyitót, amikor a pedagógusok, s természetesen a pályaválasztási felelősök is megyei továbbképzési napot tartanak.) A rendezőknek nem titkolt céljuk, hogy ajánlják magukat. Tevékenységük minden szintjére, a betanított munkásoktól a szakmunkásokon át magasan képzett szakemberekig szeretnék utánpótlásukat biztosítani. A kiállított színes fotók a Senior-termékek gyártásának és tervezésének izgalmasabb fázisait mutatják be, a tervezőasztaltól indulva. A paravánokon késztermékek is láthatók, sőt meg is tapinthatók. A teremben tett körséta után ankétra várták a résztvevőket, ahol diasorozaton mutatták be immár részletesebben azt az életet, amit leendő dolgozóiknak napi 8 órában kínálnak. Bizonyára jó érzés ilyen ismert terméket gyártó munkahelyre kerülni, a feladatok is izgalmasak lehetnek. (A baj csak az, hogy a szöveggel illusztrált diaműsor ezt nem egészen tükrözi.) A résztvevők egyike meg is jegyezte, hogy érdekesebb, mozgalmasabb kedvcsináló kellene. Majd hozzátette: különben mindegy, a jelentkezési lapokat már leadták a nyolcadikosok. ISSN 0133—2759 (Vád Hírlap) Még egyszer Schmidt Józsefről Az „elfelejtett nyelvész” E lap hasábjain 1983 októberében emlékeztünk meg városunk szülöttéről, aki az indoeurópai nyelvtudomány kiváló képviselője volt, s aki csak „elfelejtett nyelvész”- ként él néhány filológus emlékezetében. Igen. elfelejtett nyelvtudós ő, mert munkássága nem a nagyközönségnek, hanem a szakma szőkébb művelőinek szólt, ráadásul csak a magyar nyelvészek férhetnek ma is hozzá jeles munkáihoz. , Magyarul írt ugyanis, noha több nyelven beszélt. Minden tudományos írása az anyanyelvhez való kötődésről vall, noha ezekben sokkal inkább a nyelvtudomány értékes adatai tárulnak fel. Mert Schmidl József nem elsősorban a magyar nyelv művelője volt, hanem az indoeurópai nyelvészet kutatójaként tartjuk számon. Tudományos munkásságé' mintegy meghatározza a vác Alsóváros légköre, hiszen eb I ben a félig magyar, félig német ajkú városrészben egy életre szóló élményt szerzett. A vásárok és piacok, a Hétkápolna és a Duna-part kedvelt sétálóhelyei voltak. Itt ismerte meg a városi polgárokat, ez volt az indíttatás. No, meg a piaristák gimnáziuma, ahol érettségi bizonyítványt szerzett. Papi pályán indult el, de csak a beiratkozásig jutott el, jobban vonzotta a bölcsészet, melynek kiváló tanára lett Lőcsén és Pesten. Nyelvészeti munkásságát még ma sem tárta fel kellőképpen a szakirodalom. Alig van róla néhány méltató cikk, legfeljebb egy-két emlékezés kapcsán derül fény rá. A lexikonon kívül Nády Zoltán írása érdemel leginkább figyelmet. Ez a Studía Antiqua (1963. X. kötet 3-4. szám) című tudományos lapban található. 1963-ban Schmidt József halálának 30. évforduló- : jára emlékezett a szerző. Nem véletlen, hogy 1983-ban, fél évszázaddal a jeles nyelvész halála után idéztem emlékét
