Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
Pest megyében országosan sok a bűncselekmény Elsődleges feladat a megelőzés Hazánkban tavaly több mint 188 ezer bűncselekmény vált ismertté; ez a szám csaknem hatezerrel több, mint ameny- nyi 1986-ban volt — tájékoztatták a sajtó képviselőit szerdán a Legfőbb Ügyészségen. A bűnözés elmúlt évi alakulását ismertetve dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a bűnözés több mint tíz éve tartó növekvő tendenciája lelassult: a korábbi mintegy 10 százalékról 3 százalékra esett vissza tavaly. Több év óta először csökkent a fiatalkorú, a büntetett előéletű, illetve a visszaeső bűnelkövetők száma. Az arány azonban korántsem a helyzet javulását jelzi, mert az elmúlt évben a fiatalkorúak száma mintegy 48 ezerrel kevesebb volt hazánkban. A fiatalkorúak főként vagyon elleni bűncselekményeket követtek el, illetve garázdaság bűntettében kellett felelősségre vonni jőket. A múlt évben növekedett a vagyon elleni, a gazdasági, illetve a közélet tisztasága ellen elkövetett bűn- cselekmények száma, összesen egyébként 92 600 bűnelkövető személy vált ismertté, 1937- ben 61 ezer ügyben nem sikerült a tettest felderíteni. Egyre többen élnek bűn- cselekmények elkövetéséből, azok megszervezéséből, s kiterjedt orgazdahálózat működik. A vagyon elleni bűn- cselekményekkel okozott kár tavaly meghaladta a 2,2 milliárd forintot. A társadalmi tulajdon sérelmére okozott kár összege — a gondatlan tűzesetekkel együtt — 1 milliárd 300 millió forint felett volt, a személyek javai ellen elköveOrszággyűlési bizottság tárgyalta A fiatalok életkörülményei Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága kihelyezett ülést tartott szerdán a Nemzeti Sportcsarnokban. A testület megvitatta az Állami Ifjúsági és Sporthivatalnak a megalakulása óta végzett tevékenységéről, további feladatairól, valamint irányító munkájának egyes kérdéseiről szóló, a Miniszter- tanács részére készített előterjesztése tervezetét. Géczi István, a bizottság elnöke értékelte annak jelentőségét, hogy a képviselők még a kormány döntése előtt véleményt nyilváníthatnak a kérdésekről. Az előterjesztés-tervezethez Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólaló törvényhozók ajánlásokat fogalmaztak meg az Állami Ifjúsági és Sporthivatál munkájával, a kormánynak készülő beszámoló tartalmának gazdagításával kapcsolatban. A képviselők szóltak az állami ifjúsági és sportfeladatok ellátásának szervezeti kérdéseiről is. Különös figyelmet szenteltek az ifjúság élet- és munka- körülményeivel, lakásellátásával. illetve a szűkebb és tá- gabb közösségeik életében való önálló részvétel lehetőségeivel összefüggő kérdéseknek. A gödöllői pb ülése Elsőtitkár-választás Az MSZMP Gödöllő Városi Bizottsága dr. Balogh Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével február 24-én üléát tartott. A testület személyi kérdésben döntött. A városi pártbizottság Pekliné Joó Katalint, a testület eddigi titkárát első titkárnak megválasztotta. tett bűncselekmények pedig több mint 900 millió forinttal károsították meg az érintetteket. A gazdasági bűncselekmények aránya 12 százalékkal növekedett, s az előző évinél többen sértették meg a deviza- és vámszabályokat is. A hivatali vesztegetések aránya 12,5 százalékkal emelkedett. Dr. Szíjártó Károly néhány bűncselekménycsoport esetében az elmúlt évhez viszonyítva óvatos reményekre jogosító csökenésről számolt be. Az emberölések száma 12, a szándékos súlyos testi sértéseké 5, a garázdaságoké 4,' a hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekményeké 12 százalékkal csökkent. A legtöbb ismertté vált bűn- cselekmény Budapesten, illetve Pest, Borsod, valamint Hajdu-Bihar megyében történt, a legkevesebb pedig Nógrád, Vas és Tolna megyében. A hazánkba érkezett külföldi állampolgárok közül 4700-an követtek el valamilyen bűncselekményt, tiltott határátlépés miatt például 688-at vontak felelősségre. Dr. Szíjártó Károly végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldre utazás lehetőségeinek megkönnyítése, a vám- és devizajogszabályok egyszerűsítése az ilyen jellegű bűncselekmények számának növekedésével járhat, s a vállalkozási szabadság kiterjedésével várhatóan emelkedik a gazdasági, a hivatali bűncselekmények száma. Számolni kell azzal is, hogy szaporodhatnak az adózással és egyéb pénzügyi műveletekkel összefüggő jogsértések, s az életszínvonal csökkenésével kapcsolatban a vagyon elleni bűncselekmények. A jogsértések, s a bűnözés megelőzésére az eddigieknél többet kell tenni. Ennek egyik eleme lehet a Bűnmegelőzési Tanácsok országos kiterjesztése, ám egyelőre csak a kezdeti lépéseknél tartanak. Elmentek a levelek, de válasz még nem érkezett Dossziéban a jövő üzletei Amennyiben a magyar népgazdaságban a totemizmus volna az uralkodó nézet, akkor mostanában a gazdálkodóegységek totemállataként a százlábút ismerhetnénk. Ugyanis annyit hallunk a több lábon állás lehetőségeiről és előnyeiről, hogy lassan valóban kezdjük irigyelni ezt az előrelátó rovarfajt, amelynek ha egy vagy akár több lába megbotlik, hát marad éppen elegendő a talpon maradáshoz. Ratamobil a boltokban Lehet, hogy furcsa hasonlat jutott az eszembe, miközben a Pest Megyei Fémipari Vállalat szödligeti II. számú gyáregységének igazgatójával beszélgettem. Szabó Márton ugyanis a legnagyobb hangsúlyt a sokirányú tevékenységre helyezi, ez határozza meg terveiket és gondolkodásukat. Még a hetvenes évek elején — amikor a korábban főprofilt jelentő autójavítást abbahagyták — új műhelyeket építettek a korábbi régi létesítmény mellé, s ezzel a tevékenységi körük szélesítésére már megvoltak a lehetőségek. A hosszú évek alatt a szerkezeti átalakulás is segített, hogy a gyáregység megtalálja a helyes irányt, amely jelen pillanatban három árucsoportot foglal magában. A korábban exportfeladatokat is ellátó, mostanra azonban a belföldi igényeket kielégítő üzem fémtömegcikkekkel, forgácsoló- és szerkezetlakatos szakipari munkákkal foglalkozik. Az első termékféleségek csoportjába tartozik például a boltokban megvásárolható ruhatároló állvány, a fém bevásárlókosár, valamint a Ra- tamobil szerszámosláda-család kiskocsival. Az említett cikkeket tehát főleg nagykereskedelmi forgalmazásra állítják elő, s ebből következik, hogy általában biztos megrendelésekkel és megrendelőkkel állnak szemben. Ugyanez már kevésbé mondható el a forgácsoló- és szerkezetlakatos tevékenységekről, hiszen ezek esetében számtalan kisebb-nagyobb partnerrel állnak szemben, akik vásárlási szándékukat gyakran nem jelentik be hónapokkal a megrendelés előtt. E tevékenységi körbe háttéripari feladatok ellátása is szorosan beletartozik, hiszen a csőgyári hengersor alkatrészeitől a 25 kilogrammos fes- tékesdobozig számtalan terméket találhatunk palettájukon. Bementek az alagútba A szélesebb vásárlói körnek az igazgató szerint a hátrányaival szemben jó néhány előnye is kimutatható. A nagyobb ügyintézési feladatok vagy az esetleges megrendelési bizonytalanságok ellenpólusaként meg kell említeni, hogy ezzel a piaci taktikával nem lehet olyan nagyot „zuhanni”, mint a stabil partnerek esetében. A magyarázat egyszerű: ha egy másik vállalat abbahagy egy adott tevékenységet, amelyhez az ő gyártmányaikat is igénybe vette, akkor új tevékenység után néznek, s nem esnek a nagyoktól való függés csapdájába. A tervkészítés során a szélesebb partnerkapcsolat nem jelent különösebb gondot, s a könyvelésben a „tárgyalás alatt” rubrika szolgálja az előre be nem jelentett tételek nyilvántartását. Ezek az üzletek egyébként az éves bevételeknek mintegy tizedét teszik ki, amely több mint 4 millió forintot jelent. Ez az esztendő azonban sajnos még a sok lábat kiépítő gyáregység esetében egy kicsit is bizonytalanul indult. Árváltozásaikat a piaci becsület törvényét követve elküldték a partnereknek, ám ők még válaszra sem méltatták az üzemet, s ugyanez az őket anyaggal ellátó egységekre is vonatkozik. Az igazgató ezt így fogalmazta meg: „Bementünk az alagútba, de a kiszolgáltatottságunknál és a tisztességnél fogva nem volt más választás. Bíznunk kell a társakban, még ha egyelőre bizonytalan is a válaszuk.” Ezt a nem éppen stabil helyzetet a bizalom ellenére azért beépítették a tervbe is, hiszen szemben az 1987-es több mint 4,5 millió forintos nyereséggel, az idén mindösz- sze 2,6 milliót terveztek. E döntésben meghatározó volt az eladási árak csökkenése, az anyagköltségek emelkedése, valamint az az 1,2 millió forintos többletköltség, amely a fizetések bruttósításából származik, s a közterhek növekedéséről még nem is esett szó. Fejlesztés bérlettel Ezeket a kieséseket nem lehet teljes mértékben pótolni, még akkor sem, ha az eddigi bérszínvonal-gazdálkodást felváltotta a bértömeg. Az új rendszerben a korábbiaknál jobban érvényesül az ösztönzés elve, s vele párhuzamosan a hatékonyság is javul. Ennek érdekében belső átszervezéseket hajtanak végre, bizonyos munkahelyeket összevonnak, vagy megszüntetnek. Létszámcsökkentésre nem gondol a vezetőség, hiszen a Érd őf e liigy előségek Fakitermelés Az Országos Erdészeti Egyesület elnöksége megtárgyalta a hazai erdőgazdálkodás helyzetét és a fejlesztési elképzeléseket. Az egyesület helyénvalónál« tartotta, hogy a középtávú tervezés évente nyolcmillió köbméter fa kitermelésével számol. Ez az előirányzat egyúttal azt is jelenti, hogy a hazai szükségletnek mintegy 60 százalékát lehet itthoni alapanyagból kielégíteni. AZ erdők szerkezetében tervezett átalakítás csak a későbbiekben hozhat látványos eredményeket, mivel az értékesebb favagyon „beérése” hosz- szabb időt vesz igénybe. Az erdőfelügyelőségek — a közvélemény sürgetésének is eleget téve — számon tartják, hogy egy-egy erdőrész fáinak kivágása után a gazdaságok ellátják-e a szükséges szakmai teendőket, azokat, amelyekre a hatóság is kötelezi őket. Három éven belül ugyanis meg kell kezdeni a letarolt terület újratelepítését, s ameny- nyiben ez nem történik meg, a felügyelőségek bírságot szabnak ki a gazdálkodókra. Jelenleg mintegy 1800 hektár hátralékuk van az erdőgazdaságoknak e tekintetben, az állami gazdaságoknak hozzávetőleg 600 hektár, a tsz-eknek pedig mintegy 2700 hektár. Ezekért az „adósságokért” már kártérítést fizettek a termelők, éspedig a korábbiaknál nagyobb összeget Iparikemence-javítás Nagy teljesítményű ipari kemencék szervizelésével is foglalkozik az üllői Ferroglóbus szövetkezet, amelynek budapesti telephelyén egy 60 kW-os elektromos kemence fűtőtesttartó betétjét cseréli Kalmár Tamás részlegvezető. (Vimola Károly felvétele) Fenntartásokkal fogadták Tagdíj és az adó-visszatérítés A bankjegyek már erősen fogyóban vannak, ám a februári fizetésnap emléke nem halványodik emlékezetünkben. Nemcsak annak okán, mert először kaptuk kézhez a bruttösított bérünket, s vonták le belőle az adóelőleget, hanem azért is, mert akkor volt az új szakszervezeti tagfluktuáció miatt bekövetkezett természetes' csökkenés meglehetősen nagy a szödligeti gyárban. Ez néha már gondokat is okoz, hiszen a bejáratnál elhelyezett munkásfelvételi tábla tanúsága szerint néhány területen meglehetősen nagy szakmunkáshiánnyal küzdenek. Szabó Márton véleménye szerint ez a probléma elsősorban abból ered, hogy a gyáregység távol esik a lakott területtől, s napjainkban már az ingázás is meghatározó szempont a munkahelyek megválasztásánál. Ugyancsak gondot jelent, hogy az alacsony műszaki színvonalból fakadóan az itt dolgozóknak nincs igazán lehetőségük szakmai előrelépésre. A gyáregység korábban kimaradt a fejlesztendő üzemek sorából, s ez bizony a termékskálájukat is meghatározza; hiszen így csak az alacsonyabb minőségi követelményű cikkek előállítására vállalkozhatnak. A jövőre vonatkozó elképzelések közt hallottunk a költségek csökkentését elősegítő, eddig külső vállalkozók által elvégzett munkáknak üzemen belüli megvalósításáról is. A műszaki fejlesztést nagyobb összegek hiányában gépek bérbevételével próbálják megoldani, s ugyancsak nagy gondot fordítanak a mostani termékcsaládok műszaki felülvizsgálatára, illetve megújítására is. Ebbe a folyamatba beletartozik a műveletek egyszerűsítése és a konstrukciós változások megoldása, amelynek révén már a bérköltségek csökkenésével is jelentős eredményeket érhetnek el. Ha pedig a felsorolt elképzelések együttesen sikerrel járnak, akkor jócskán csökken a függés, s az igazgató szavaival élve, „a bevételi lyukak betömése is megoldódik”. Mert ahogy Szabó Márton mondta: „Amíg munka, azaz rezsihordozó lesz, addig mi talpon maradunk.” B. Gy. díjrendszer premierje is. Míg korábban az alapbér, mostantól a bruttóbér az alapja a tagdíjfizetésnek. A változást még azok is fenntartással fogadták, akik hozzájárultak a1 bruttó bér egy százalékának levonásához. A miértekre Fodor Lászlóval, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának titkárával kerestük a választ. — Az új tagdíjrendszerre való áttérés az esetek zömében zökkenőmentes volt, az idő rövidségét mégis sokan kifogásolták. Miért kellett ilyen hamarjában végrehajtani? — Majdnem két évig tartott az előkészítés, tehát nem valami váratlan dologgal állunk szemben. A gond inkább az, hogy a bevezetésre valóban kevés idő jutott, s a tájékoztatás nem volt egyértelmű. Még a tisztségviselők körében is tetten érhető a bizonytalanság, gyakran nincsenek tisztában a változás lényegével. — Akkor oszlassuk el a félreértéseket: mi az új tagdíjrendszer lényege? — Az, hogy a bruttó bér egy százaléka a tagdíj. Amennyiben a dolgozó hozzájárul, akkor ezt az összeget havonta automatikusan levonják tőle, de ha akarja, maga is fizetheti. — Tehát nem kell bélyegeket ragasztanunk, s ez tényleg könnyebbséget jelent, de néhány szakma, főleg a pedagógusok véleménye szerint ez a korábbinál többe kerül. — Statisztikáink azt bizonyítják, hogy nem, sőt inkább kevesebbe. A félreértés ott van, hogy a régi rendszerben az éves átlagfizetés alapján kellett volna a tagdíjat rendezni. Kellett volna, mert a gyakorlat inkább az volt, hogy nem vették figyelembe a kereset valamennyi elemét, például a mozgóbéreket, a prémiumokat, a túlórákat. Ez most megszűnt, és ezért tűnik úgy, hogy magasabb a tagdíj összege. Különösen a pedagógusok berzenkednek, mert nemcsak az alapfizetésüket bruttósították, hanem a jövedelmük egyéb elemeit is. Ugyanez a helyzet az egészségügyben az ügyeleti díjakkal, vagy a kereskedelemben a jutalékokkal. Ha a gyári munkás túlórázik, vagy a konzervgyárakba beköszönt a szezon, akkor többet dolgoznak, többet is keresnek az emberek, ám ezzel magasabb adósávba kerülhetnek, és a szakszervezeti tagdíjat is a bruttó fizetésük alapján vonják le. — De az adó ugye nem érinti a tagdíjfizetést? — Persze, hogy nem. Pontosítsunk: a tagdíj alapja a bruttó bér egy százaléka, csökkentve az adó-visszatérítéssel. Csakhogy a fizetési papíron nem jelenik meg az adó-visz- szatéfltés, csak az, hogy levonják az "egy százalékot. Egy másik rovatban meg azt látja a dolgozó, hogy mínusz' adóelőleg, az üzletekben pedig azt tapasztalja, hogy emelkednek az árak. Mindezek együttes hatása valóban kedvezőtlen. — Akad olyan vélemény 1«, hogy az új tagdíjrendszer bevezetése megszünteti a tagság és a blzalmik közötti személyes kapcsolatot... — Vitatkozom ezzel a nézettel, mert a bizalminak a dolgozók érdekeit kell képviselnie, s ha ezt megteszi, akkor az iménti kérdés nem merülhet fel. A tagságunknak is az a határozott véleménye és igénye, hogy erősítsük az érdekvédelmet. — Ez abból Is látszik, hogy többen kilépnek a szakszervezetből azok közül, akik elégedetlenek a tevékenységével. Nyilvánvaló, hogy ez nemcsak a tagdíjrendszer megváltozásának a következménye. Ebből adódik a kérdés: milyen a szervezettség most Pest megyében? — Az országos adatok szerint a szervezett dolgozók kilencven százaléka megújította a tagságát, azonban Pest megyében ennél jobb a helyzet. Általában 4-5 százalékos lemorzsolódásról beszélhetünk. Ezen belül a postásoknál például nem csökkent a szakszervezeti tagok száma, a vasasoknál és a pedagógusoknál viszont igen. Kettősség figyelhető meg a mozgalom megítélésében, helyzetében. A nehezebb megélhetés miatt a korábbinál több kritika ér bennünket, ugyanakkor az emberek ilyen időszakban szorosabban kötődnek az érdekképviseleti szervekhez. Ezért van az, hogy nemcsak kilépők, hanem új belépők is vannak. Ez nem jelenti azt, hogy lemondhatnánk akár egyetlen emberről is. — Ez milyen követelményeket állít a szakszervezetek elé? — Egy nyitott, érzékeny és felelősen reagáló szakszervezetre van szükség, amely úgy képviseli a tagság érdekeit, hogy nem tesz különbséget „kis” és „nagy” dolgok között. Ezt nem kerülheti mega mozgalom, ezt meg kell szenvednie. A korábbinál bátrabban kell kiállnunk, s úgy érzem, hogy a politikai intézményrendszer reformja kedvező lehetőséget nyújt ehhez. Kövess László ✓
