Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

2 1988. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Andrej Gromiko budapesti programja Az átalakítás közös érdekünk (Folytatás az 1. oldalról.) meggyorsításának szükségessé­géről. Andrej Gromiko ismertette az SZKP Központi Bizottsága rebruári ülésének eredmé­nyeit, megállapítva, hogy a plenum jelentős mérföldkő az átalakítás menetében. Ma­gyarországi látogatásáról el­mondta: a legfelsőbb tanács elnöksége elnöki tisztében el­ső alkalommal látogatott kül­földre, s ez utal a szovjet— magyar kapcsolatok jelentő­ségére. A kétoldalú kontaktusokat áttekintve kölcsönösen ki­emelték: a fejlődés jelenlegi szakaszában megkülönbözte­tett szerepe van a gazdasági és a műszaki-tudományos kapcsolatok megújulásának. Ehhez szükséges egymás lehe­tőségeinek jobb megismerése. Mindkét fél érdekelt a hosz- szü távú együttműködésben, amihez türelemre, kölcsönös kezdeményezőkészségre van szükség. A találkozón részt vett Raj­Ronald Reagan beszédéről a londoni sajtóban Eles hangváltás, mögöttes cél Ügy hangzott, mintha Ro­nald Reagan beszédének szö­vegét Margaret Thatcher írta volna — így jellemezték egy­öntetűen brit és amerikai dip­lomáciai megfigyelők London­ban az amerikai elnök üzene­tét, melyet kedden este mű­holdas tv-adásban intézett a NATO európai tagállamaihoz. Reagan elnök — tükrözve Thatcher asszony kemény hangvételét — visszavedlett régi ideológiai önmagába — állapította meg szerdán a The Daily Telegraph. Reagan csat­lakozik Thatcher támadásához a szovjet medve ellen című je­lentésében a konzervatív lon­doni lap emlékezteti olvasóit: a brit kormányfő a múlt szer­dán Brüsszelben figyelmeztet­te NATO-partnereit: Gorba­csov túljár az eszükön, amikor meggyőzi a nyugati közvéle­ményt, hogy tőle kevésbé kell félni, mint elődeitől. A The Guardian politikai fömunkatársa, John Palmer, brüsszeli jelentésében rámutat ez éles haingvéltás mögöttes céljaira. Thatcher asszony nagy nyomást gyakorol szö­vetségeseire, hogy a NATO jövő héten összeülő csúcsérte­kezletén határozatilag mond­ják ki: nem mennek bele sem­miféle további nukleáris fegy­verzetcsökkentési tárgyalásba mindaddig, amíg nem jött lét­re megállapodás a Varsói Szer­ződés tagállamaival a hagyo­mányos fegyveres erők csök­kentéséről — írja Palmer. A The Guardian értesülése szerint még nem tudtak meg­egyezni a NATO-csúcsértekez- letről kiadandó záróközlemény tervezet szövegében. A tagál­lamok többsége ugyanis nem ért egyet azzal a brit követe­léssel, hogy határozatilag kö­telezzék el a NATO-t -az 500 PANDAGYILKOSOK Tizenegy embert börtönbün­tetésre ítéltek Kínában: meg­öltek két óriáspanda-mackót. Szecsuán tartomány bírósága három évtől életfogytiglanig terjedő börtönbüntetéseket sza­bott ki rájuk. Az Üj Kína hírügynökség szerdai jelenté­séből kiderül, hogy két kü­lönböző esetről volt szó. Kínában nagy becsben tart­ják és védik a pandákat. An­nál is inkább, mert a ritka állatokból már körülbelül csak ezer él vadon: valamennyi Sze- csuánban és az azzal szom­szédos tartományokban. kilométernél rövidebb hatótá­vú nukleáris fegyverekről va­ló tárgyalások félretételére. Szembeötlővé vált a szaka­dás ebben a kérdésben egy­felől Nagy-Britannia és Fran­ciaország, másfelől a többi tag­állam között, amikor George Shultz amerikai külügymi­niszter arról számolt be, hogy moszkvai tárgyalásain hala­dást értek el a hadászati fegy­verzetcsökkentési megállapo­dás előkészítésében — írja a The Guardian tudósítója. Meg­jegyzi: egyes NATO-tisztégvi- selők úgy vélik, hogy Tha­tcher asszony átesett a ló túl­só oldalára, amikor ultrake- méiny irányvonalat akar elfo­gadtatni mind a rövid ható- távolságú nukleáris fegyverek leszereléséről való tárgyalások száműzésére, mind pedig a meglevő nukleáris fegyverek kors zerűsí tésére. Az ultrakemény irányváltás indítékait elemezve a The In­dependent szemleírója rámu­tat: a nyugati vezetőknek — a hidegháború kezdete óta .— mindig is könnyebb volt elad­niuk a szovjet veszélyt közvé­leményüknek, semmint meg­magyarázniuk a nemzetközi problémák bonyolult összefüg­géseit. nai Sándor és Borisz Sztuka- lin. A nap folyamán Andrej Gro­miko kíséretének tagjai tár­gyalásokat folytattak magyar partnereikkel. Sarlós István az Ország- gyűlés elnöke, a Parlamentben fogadta Avguszt Vosszt, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Nemzetiségi Tanácsának elnökét. A megbeszélésen köl­csönösen tájékoztatták egy­mást a két törvényhozó testü­let működéséről, együttműkö­désük eddigi eredményeiről, fejlesztésének lehetőségeiről. A nap folyamán Andrej Gromiko ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tisztelet- adás mellett megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ugyancsak a kegyelet és a megemlékezés virágait helyezte el a szovjet párt és állam megalapítójá­nak, Leninnek Dózsa György úti szobránál, s koszorút he­lyezett el a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára, lványi Pál, a Fővárosi Tanács elnö­ke, valamint Rajnai Sándor és Borisz Sztukaiin. Szingapúr, Indonézia Diplomáciai körút Várkonyi Péter külügymi­niszter szerdán befejezte szingapúri látogatását és ázsiai—csendes-óceáni kőrút­jának második állomására, Indonéziába érkezett. A szingapúri hivatalos láto­gatás során Várkonyi Péter megbeszéléseket folytatott Szuppiah Dhanabalan külügy­miniszterrel a magyar—szin­gapúri kapcsolatokról. Várko­nyi Péter magyarországi láto­gatásra hívta meg a szinga­púri külügyminisztert, aki ezt köszönettel elfogadta. es Javuló viszony Bolgár—török megállapodás Petar Mladenov bolgár Mesut Yilmaz török külügy­miniszter megállapodást írt alá Belgrádban a megoldatlan kérdések rendezésére, illetve a gazdasági együttműködés meggyorsítására javaslatokat kidolgozni hivatott bolgár— török munkacsoport megalakí­tásáról. A hivatalosan jegyző­könyvnek nevezett dokumen­tumot kedden este, a balkáni külügyminiszterek értekezle­tének előestéjén írták alá a jugoszláv fővárosban. Őszinteség, bizalom, kölcsönös egyetértés Szakszervezeti találkozó Február 22-ikén és 23-ikán Moszkvában tartották a ma­gyar és szovjet szaktanács tit­kárságainak találkozóját a két szaktanács elnökének, Gáspár Sándornak és Sztyepan Sala- jevnek vezetésével. A két küldöttség őszinte és baráti eszmecserét folytatott a szakszervezetek helyéről és szerepéről, időszerű feladatai­ról a szocialista építőmunka jelenlegi körülményei köze­pette Magyarországon és a Szovjetunióban. A szovjet szakszervezetek képviselői tájékoztatást adtak a szakszervezetek növekvő szerepéről a szovjet nép előtt álló feladatok megoldásában, részvételükről a társadalmi élet különböző területein folyó átalakításban. A SZOT küldöttsége szólt a magyar szakszervezetek előtt álló feladatokról, megosztotta a szakszervezeteknek a tár­sadalmi és gazdasági kibonta­kozás programjának megva­lósításában és a dolgozók szo­ciális gondjainak megoldásá­ban szerzett tapasztalatait. Át­tekintették a magyar és szov­jet szakszervezetek tevékeny­ségének gyakorlati kérdéseit. A SZOT és a szovjet szak­tanács titkárságainak találko­zója meleg, baráti, a két or­szág szakszervezeteinek kap­csolataira jellemző őszinteség, a bizalom és a kölcsönös egyetértés légkörében zajlott le. A résztvevők megelégedés­sel szögezték le, hogy a taláír kozó és a tapasztalatcsere hozr zájárul a magyar és szovjet dolgozók baráti kapcsolatai­nak erősödéséhez. Gáspár Sándort, az MSZMP PB tagját, a SZOT elnökét fogadta V. A. Medvegyev, az SZKP KB titkára. Balkán országok együttműködése Helsinki szellemében Az új-belgrádi Száva kong­resszusi központban szerdán délelőtt megkezdődött a hat Geraszimov tájékoztatója az afganisztáni kérdésről Kedvező a nyilatkozat visszhangig Az elmúlt napokban a Szov­jetunió képviselői a világ sok országában adtak részletes tá­jékoztatást az Afganisztánnal kapcsolatos szovjet álláspont­ról. Mint szerdai sajtótájékoz­tatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő el­mondta, a felkeresett orszá­gokban kedvezően fogadták a Mihail Gorbacsov február 8-i nyilatkozatában foglaltakat. Általában azt a reményt han­goztatták, hogy az afganisztáni válság rendezésének módja Tel Avivba utazik az amerikai külügyminiszter George Shultz ingajáratai Szerdán délelőtt személye­sen is beszámolt Reagan el­nöknek moszkvai tárgyalásai­ról George Shultz amerikai külügyminiszter, de utána szinte azonnal megkezdte újabb útjának előkészítését: elindul közel-keleti közvetítő ingajáratára. Az amerikai miniszter megpróbálkozik az­zal, hogy Izrael és arab szom­szédai között megegyezést hozzon létre a megszállt arab területek jövőjéről, egy — gyakorlatilag hatáskör nélküli — nemzetközi konferencia összehívásáról, a közvetlen tárgyalásokról és a megszállt területek valamiféle önkor­mányzatának kialakításáról. A washingtoni kormánynak azonban nemcsak Izrael és az arabok között kell közvetíte­nie: Shultz feladatai közé tar­tozik, hogy rábeszélje Samir izraeli miniszterelnököt, illet­ve Peresz külügyminisztert Csak rövi VIETNAMBAN sikerrel fe- : jeződtek be szerdán a laoszi —thaiföldi határkonfliktus megoldására irányuló katonai megbeszélések. Sisavat Keo- bounphanh laoszi vezérkari főnök és Csaovalit Jongcsai- juth, a thaiföldi hadsereg fő- parancsnoka megállapodott a február 19. óta tartó tűzszü­net fenntartásában és a tűz­szünetet ellenőrző közös kato­nai bizottság tevékenységének folytatásában. MICHAEL ARMACOST amerikai külügyminiszter-he­lyettes szerdán Iszlámábádba érkezett, hogy a pakisztáni ve­zetőkkel az afgán kérdés ren­dezésével összefüggő ügyekről tárgyaljon. Ű.TABB KÖRUTAT KEZ­DETT Giulio Andreotti olasz külügyminiszter szerdán a kö­zel-keleti válság rendezésének céljából: ezúttal Szíriába és Szaúd-Arábiába visz az útja. VU HSZÜE-CSIEN kínai külügyminiszter márciusban hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában — jelentette be szerdán a kínai külügyminisz­térium szóvivője. A szóvivő szerint Vu Hszüe-csien már­cius 2. és 9. között Washing­tonban, március 10. és 15. kö­zött pedig Londonban tesz hi­vatalos látogatást. MEGSZÜNTETI a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nöksége 1988. március 1-jétőla könnyű- és élelmiszeripari gépgyártási minisztériumot. Az erről szóló hivatalos köz­lést a TASZSZ szovjet hír- ügynökség jelentette szerdán. valamiféle közös álláspont ki­alakítására. Az amerikai külügyminisz­ter elsőnek Tel Avivba uta­zik, s innen akarja lebonyolí­tani ingajáratát, amelynek so­rán felkeresné Ammant, Kai­rót és esetleg Damaszkuszi is. Husszein jordániai uralkodó egyelőre nem akar találkozni Shultz-cal, így távollétében a külügyminiszter tárgyalópart­nere Ammanban a kormány­fő lesz, bár szó van arról, hogy az első közvetítési for­duló végén Shultz Londonban találkozik Husszeinnel. Az amerikai fővárosban egyelőre nem közölték, tervez-e talál­kozót a külügyminiszter Há- fez Asszad szíriai elnökkel. Shultz útjának küszöbén a The New York Times közölte Abba Eban volt izraeli kül­ügyminiszter terjedelmes cik­két. Eban úgy vélekedik, hogy az amerikai külügyminiszter­nek meg kell győznie a pa­lesztinokat arról, hogy a me­rev elzárkózás csak tovább nehezítené a helyzetet, meg­akadályozná a rendezést. Eban leszögezi: nem tartható tovább a jelenlegi izraeli po­litika sem, amely arra alapul, hogy erőszakkal tartják iz­raeli uralom alatt a megszállt területek lakosságát. Lisszabon— Washington Támaszpontokról Az Azori-szigeteken levő amerikai támaszpontok sorsá­ról, a Portugáliának nyújtott amerikai támogatás kérdésé­ről tárgyal Reagan elnökkel Anibal Cavaco Silva minisz­terelnök, aki kedden érkezett hi/aUlos látogatásra az ame­rikai fővárosba. Amerikai for­rások szerint a megbeszélése­ken szó lesz ezenkívül az Afrika déli részén kialakult helyzetről. példa lehet más regionális válságok rendezéséhez. A kérdés kapcsán Geraszi­mov részletesen szólt arról, hogy az afganisztáni vezetők nem törekszenek a hatalom monopóliumára, a hatalmat koalíciós kormányon keresztül akarják gyakorolni. A szóvivő kitért az ellen- forradalmi hetek szövetségé­nek lépésére (az általuk létre­hozandó koalíciós kormányról van szó), mondván, hogy az mesterséges akadályt állít a rendezés útjába, figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Afganisztánnak ma is létezik törvényes kormánya. A lépés célja: megtorpedózni a genfi tárgyalásokat. A Karabah-hegyvidéki auto­nóm területen lezajlott nacio­nalista zavargásokról Geraszi­mov elmondta: telefonon be­szélt az örmény SZSZK kül­ügyminiszterével, aki tájékoz­tatta őt arról, hogy a nemrég Jerevánban — az azerbajdzsá- niakkal nagyjából egy időben — lezajlott tüntetések békés jellegűek voltak. Az azer- bajüzsáni rendbontásokról a szóvivőnek egyelőre nem állt rendelkezésére bővebb infor­máció annál, mint amit a TASZSZ keddi jelentése tar­talmazott. Ezért arra a kér­désre sem tudott válaszolni, milyen méretűek voltak a tün­tetések, megmozdulások. Arra a kérdésre, hogy lehet-e tár­gyalások témája a húszas évek szerződéseiben kialakult föld­rajzi helyzet a térségben, Ge­raszimov úgy felelt, hogy a status quot fenn kell tartani. A szóvivő foglalkozott azok­kal a nyugati lapjelentések­kel, amelyek a NATO Észak- Európát érintő terveiről szól­tak. Ezek szerint más NATO- tagállamok csapataival válta­nák fel azt a kanadai dandárt, amelynek a feladata úgymond Norvégia északi részének vé­delme. Geraszimov szólt arról, hogy e csapatokban részt ven­nének nyugatnémet katonák is. Emellett Nagy-Britannia is azt tervezi, hogy bizonyos ha­ditengerészeti erőit közelebb vonná a szovjet határokhoz. A szóvivő rámutatott, hogy a tervezett lépések ellentéte­sek a katonai szembenállás szintjének csökkentését célzó tervekkel olyan időben, ami­kor a Szovjetunió e cél érde­kében több egyoldalú kezde­ményezést is tett. Emlékezte­tett Mihail Gorbacsov novem­beri murmanszki beszédére, valamint Rizskov kormányfő svédországi és norvégiai láto­gatására. Hozzátette, hogy Moszkva konstruktív választ vár a javaslatokra. Geraszimov érintette sajtó- tájékoztatóján azokat a brit terveket, hogy márciusban hadgyakorlatot tartanak a Falkland-szigeteken. Mint a szóvivő megállapította, mindez nem járul hozzá a térség hely­zetének normalizálásához. A Szovjetunió szerint á vita le­zárásához tárgyalásokon át ve­zet az út, s a tárgyalásoknak összhangban kell lenniük az ENSZ alapokmányával és a térségre vonatkozó határoza­taival. balkáni ország első külügymi­niszteri találkozója, amelyen Albánia, Bulgária, Görögor­szág, Románia, Törökország és a házigazda Jugoszlávia küldöttsége vesz részt. A tanácskozást Budimir Loncsar jugoszláv külügymi­niszter nyitotta meg, üdvözöl­te a delegációk vezetőit, Reis Maliiét, az albán. Petar Mla- denovot, a bolgár, Karolosz Papuliaszt, a görög, Ion Totut, a román és Mesut Yilmazt, a török diplomácia vezetőjét. A találkozó részvevőit Lazar Mojszov, a jugoszláv államel­nökség elnöke köszöntötte. Be­szédében kiemelte a helsinki záróokmány jelentőségét, s ki­fejtette, hogy a balkáni orszá­goknak e történelmi jelentősé­gű dokumentum elvei alakján és szellemében kell kivonta-: koztatniuk és fejleszteniük egyenrangú és kölcsönösen előnyös együttműködésüket. A külügyminiszterek ma délelőtt teljes ülésen folytat­ják véleménycseréjüket. A megállapodás mától gyakorlatilag érvénybe tép Rakétekivoaás az NDK-bót Ma megkezdődik a szovjet hadműveleti-harcászati nuk­leáris rakéták kivonása az NDK területéről — közölte nyilatkozatában az NDK kül­ügyminisztériumának szóvi­vője tegnap. A Szovjetunió januárban ál­lapodott meg az NDK-val és Csehszlovákiával, hogy a ter­vezettnél korábban, a közepes hatótávolságú és a harcászati­hadműveleti nukleáris eszkö­zök felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződés hatályba lépése előtt kivonják e két országból a nyugat­európai rakétatelepítésre vá­laszként elhelyezett szovjet rakétákat. Az NDK területén összesen hat helyen állomásoznak har­cászati-hadműveleti nukleá­ris rakétákkal felszerelt szov­jet egységek. A rakétákat kü­lönleges konténerekben vona­ton szállítják a Szovjetunió­ba, ahol a szovjet—amerikai szerződés értelmében majd megsemmisítik őket. EGY KORSZAK EMBERE Szerdán első ízben jelent meg terjedelmes elemző írás a szovjet sajtóban a Hruscsov-korszakról, olyan részleteket is feltárva, amelyekről a Szovjetunióban nyilvánosan még soha­sem esett szó. A cikk a Lityeraturnaja Gazetában, a Szovjet Írószövetség hetilapjában jelent meg, írója Fjodor Burlackij neves politológus, aki a hatvanas években a KB-apparátusban dolgozott. Burlackij cikke a Hruscsovval folytatott egykori beszélge­tések alapján beszámol például arról a rendkívüli PB-ülés- ról, amelyet 1953 márciusában, közvetlenül Sztálin halála után tartottak, és amelyen Hruscsov javaslatára döntést hoztak Berijának, a belügyi apparátus vezetőjének letartóztatásáról és katonai törvényszék elé állításáról. Az 1953-tól, Sztálin halálától 1964-ig, Hruscsov felmenté­séig tartó időszakról Burlackij egyebek között olyan megálla­pításokat tesz, hogy Hruscsov idején kezdődött meg a lenini gyakorlat helyreállítása. Hruscsov a pártnak azt az irányvo­nalát képviselte, mint Dzerzsinszkij, Buharin, Rikov, Rudzu- tak és Kirov, vagyis az új gazdasági politika (NÉP) tovább­vitelét. Burlackij Hruscsovtól hallott arról is, hogy az első tit­kár miként határozta el a párt vezetőinek többségével szem­ben: a XX. kongresszuson leleplező beszámolót tart a sztálini korszakról. Burlackij hangsúlyozza, hogy Hruscsov követelésére került bele a pártprogramba a proletárdiktatúrát felváltó össznépi állam gondolata. A vezetők rotációjának gondolatát viszont — amely szerint a felső tisztségeket legfeljebb két idősza­kon át tölthette volna be ugyanaz a személy — nem tudta elfogadtatni. Hruscsov gazdasági és szociális reformjaira jellemző volt, hogy hol előrerohantak, hol erős hátramenetbe kapcsoltak. Burlackij megállapítja: a hruscsovi reformok azért vallottak kudarcot, mert adminisztratív módon akarták végrehajtani őket, arra az apparátusra bízták a kidolgozást, amelynek a saját hatalmát kellett volna csökkentenie, s az mindig meg­találta a módját, hogy megvédje magát. Hruscsov idején kezdődött meg a mezőgazdaság nagyará­nyú fejlesztése, felemelték a felvásárlási árakat, csökkentet­ték az adóterheket. A korszak hatalmas tudományos és mű­szaki eredményeket hozott, akkor repült Gagarin a világűrbe. A XX. kongresszuson meghirdetett békés egymás mellett élést a karibi válság megingatta ugyan, de Hruscsov idején vált politikai platformmá — írja Burlackij a korszak eredmé­nyeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents