Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
PEST MEGYEI VILÁG PHOlETÁBJaí, EGYESÜLJETEK! MA XXXII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ara: 1,210 forint 1988. FEBRUAR 25., CSÜTÖRTÖK Andrej Gromiko programja Az átalakítás közös érdekünk Találkozó Kádár Jánossal és a kormányfővel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székhazában találkozott Andrej Gromikó- val, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, őszinte, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a két párt időszerű tennivalóiról, különös tekintettel az MSZMP országos pártértekezletének és az SZKP össz-szövetségi pártkonferenciájának előkészítésére. Hangsúlyozták, hogy a magyarországi gazdasági, társadalmi megújulás és a Szovjetunióban megindult átalakítás eredményes megvalósítása közös érdekünk. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP, illetve a két ország Kádár János az MSZMP KB székhazában találkozott Andrej Gromikóvál. kapcsolatai az elmúlt időszakban tovább bővültek, erősödött a bizalom, teljesebb a megértés. Elkötelezett tájékoztatást Orosz Károly látogatása az újságíró-szövetségben Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán a Magyar Sajtó Házába látogatott és részt vett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének ülésén. Jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP K3 agitációs és propagandaosztályának vezetője, és Bányász Rezső kormányszóvivő. Az elnökség ülésén Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára tájékoztatta a miniszterelnököt az újságíró-társadalmat foglalkoztató politikai és szakmai kérdésekről, az élet- és munkakörülményeiket érintő tényezőkről, a szövetség tevékenységéről. Ezt követően az elnökség tagjai szóltak a sajtónyilvánosság, a tájékoztatás legfontosabb aktuális kérdéseiről. Aláhúzták, hogy a magyar újságírók elkötelezetten dolgoznak a párt és a kormány politikájának megvalósításáért, a társadalmi célok eléréséért. Szóvá tették ugyanekkor mindazokat a politikai, szervezeti, anyagi, technikai problémákat, az újságírómunka gyengeségeit, amelyek a hatásosabb tömegtájékoztatást akadályozzák. A felszólalók kitértek a MUOSZ munkájára is, felvázolva annak eredményeit és gondjait. Grósz Károly miniszterelnök bevezetőben tájékoztatást adott belpolitikai életünk néhány mai jellegzetességéről, majd aláhúzta, hogy a kormányzat kiemelkedően fontosnak tartja és támogatja a tömegtájékoztatási eszközök munkáját a társadalmi-gazdasági kibontakozási program, valamint a kormány munkaprogramjának megvalósításában, s ennek során széles körű partneri viszonyra törekszik az újságírókkal. Alapvetőnek tekinti, hogy a kormány részletesen beavassa elgondolásaiba, szándékaiba a sajtót, az újságírók pedig a körülményeket, a feltételeket, a hátteret ismerve, a szocialista építőmunka mai feladatainak megoldását segítve, kellő politikai felkészültséggel, felelősséggel és magas szakmai színvonalon tájékoztassák a lakosságot. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormányzat támogatja a tömegtájékoztatás feltételeit javító, észszerű, s a reális lehetőségekkel számoló, a sajtó belső tartalékait is feltáró javaslatokat, kezdeményezéseket. A megbeszélésen érintették a nemzetközi élet néhány kérdését is. Hangsúlyozták a szocialista országok együttműködése további korszerűsítésének fontosságát. Hangsúlyozták a széles körű nemzetközi párbeszéd jelentőségét a békéért és a haladásért vívott harcban. A találkozón részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Rajnai Sándor, a Központi Bizottság tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. . Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a délutáni órákban kereste fel Andrej Gromikót a szovjet vezető szállásán. A szívélyes, baráti, őszinte légkörű találkozón véleményt cseréltek a két ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről, a kétoldalú kapcsolatokról. Grósz Károly tájékoztatta Gromikót hazánk belső helyzetéről, stabilizációs és kibontakozási programunk fő vonásairól,' a külgazdasági egyensúly. megteremtése érdekében tett erőfeszítéseinkről, a gazdaság szerkezeti átalakításának és a reformfolyamat (Folytatás a 2. oldalon.) Márciustól Kincstárjegyek A magyarországi értékpapírok, a kincstárjegyek a költségvetés hiányának finanszírozását szolgálják, kibocsátásukat március második felében kezdik meg. Mintegy 5 milliárd forint értékű rövid lejáratú értékpapír forgalomba hozatalát tervezik. Az értékpapírokat három, hat és kilenc hónapos lejárattal hozzák forgalomba, s évi kamatuk nyolc, kilenc, illetőleg tíz százalék lesz. A kincstárjegyet ötezer. tízezer, ötvenezer, százezer, illetve 1 millió forintos címletekben bocsátják ki. A kamatot 20 százalékos jövedelemadó terheli. A forgalomba kerülő értékpapírok szinte valamennyi bankfiókban — az OTP és a takarék- szövetkezetek kirendeltségeinél is — megvásárolhatók lesznek. ác „Általában 4-5 száI agai! es zalékos lemorzsolóUX SgtaÚnWBiSSZCSfGFlfeS dásról beszélhetünk. Ezen belül a postásoknál például nem csökkent a szakszervezeti tagok száma, a vasasoknál és a pedagógusoknál viszont igen. Kettősség figyelhető meg a mozgalom megítélésében, helyzetében. A nehezebb megélhetés miatt a korábbinál több kritika ér bennünket, ugyanakkor az emberek ilyen időszakban szorosabban kötődnek az érdekképviseleti szervekhez.” (3. OLDAL) fíármaBr „A fotográfia felfedezése valóban g , m forradalmi változásokat hozott a ké- és kepetc pi ábrázolásban. A fényképezés eszközei rohamos fejlődésnek indultak. Ma már a legelterjedtebb hobbi, nincs tudomány, amely nélkülözhetné, s nem utolsósorban egy új művészeti ág született általa.” (5. OLDAL) €tWÓf>l&í£á' „Kényszerképzetes megszállott« ” ír - ságtól szenvedő kanadai fiatalpíSXtObyÉ&^éS ember véget akart vetni életének, és fejbe lőtte magát. A golyó elpusztította agyának azt a részét, amely a személyiségzavart okozta.^ A beteg túlélte a lövést é3 kényszerképzetei is megszűntek.” (S. OLDAL) Megtárgyalta az OBT elnöksége Eszköz: a népi diplomácia Szerdán ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége, és megvitatta a február 10-i nyilvános béketanácsülés ta- nasztalatait. értékelte az idei munkaprogramhoz ott benyújtott javaslatokat. Az elnökség hasznosnak ítélte az OBT-ülés nyilvánossá tételét s az érdeklődők részvételét. A húsznál több konkrét javaslat többségét az Országos Béketanács folyamatosan beépíti tevékenységébe. Az elnökség elfogadta azt a Nógrád megyei javaslatot, hogy az OBT a népi diplomácia eszközeivel támogassa a magyar—olasz—finn hárompárti leszerelési kezdeményezést. Az elnökség egyetértett azzal a javaslattal is, hogy a magyar és a román nép jószomszédi kapcsolatainak erősítésében az Országos Béketanács tevékenyen vegyen részt. Fejlesztés belső vállalkozásban A piac az értékelő A korszerűtlen technológiával, elavult gépeken, esetenként gyenge minőségben gyártott termékekkel piacot, értékesítési lehetőséget vesztett cégek pedig kénytelenek szembenézni a ténnyel: ha nem korszerűsítenek, létük forog veszélyben. Ügy tűnik azonban, hogy a kör bezárul: mivel most nincs pénz a fejlesztésre, a jövőben sem lesznek olyan termékeik, amelyek révén szert tehetnek a fejlesztést szolgáló anyagi eszközökre. Az ördögi körből, az elkeserítő helyzetből azonban — ha nem akarunk végképp kiszorulni a nemzetközi piacokról — meg kell találni a kivezető utat. Például úgy, ahogy ázt a százhalombattai Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetben tették. Ennél a váltatnál ugyanis sikerült olyan belső érdekeltségi rendszert létrehozni, amely hathatósan szolgálja a belső vállalkozáson alapuló műszaki fejlesztést. A kutatóintézetben három éve olyan önelszámoláson alapuló érdekeltségi rendszert alakítottak ki, amelyben a 30 —40 fős, önálló szervezeti egységek gyakorlatilag teljesen önállóan döntenek a működésükkel kapcsolatos összes kérdésben. Így a kis közösségek maguk határozzák meg többek között azt, hogy mire és menynyiért vállalkoznak, s ehhez mennyi külső segítséget vesznek igénybe. A szervezeti egységek fedezeti összeg címén tulajdonképpen bérleti díjat fizetnek a kutatóintézetnek az igénybe vett eszközökért és szolgáltatásokért. A tervezett bérleti díj túlteljesítése a felhasználható keresettömeg növekedését teszi lehetővé. Ez a direkt, a piac értékelésére bízott érdekeltségi rendszer az intézeti eredményterv túlteljesítése mellett jelentős belső álszervezödéshez is vezetett, s nagymértékben járult hozzá a szervezetben dolgozók jövedelmének differenciálódásához. Hétfői adások a tv-ben Körzeti stúdiók Űj szakasz kezdődik a körzeti televíziózás hazai történetében: február 29-től a hét-i fői adásszüneti napon 20 és 21 óra között műsort sugároz a régió számára a MTV pécsi, szegedi és budapesti körzeti stúdiója. A körzeti adásokat mindenütt a 2. műsor továbbítására beállított adók közvetítik. A budapesti körzeti stúdió vezetői az új adásrenddel kapcsolatban elmondták, hogy az adás a hagyományoknak megfelelően ezentúl is olyan elemző magazin kíván maradni, amely a különböző várospolitikai kérdések feldolgozásakor bemutatja azok szélesebb társadalmi-közéleti összefüggéseit is. Tovább folytatják a nézők észrevételeire, megjegyzéseire közvetlenül reagáló élő, telefonos műsorokat. Február 29-én, az első hétfői adásban egyebek között visz- szatérnek a Belváros parkolási problémáira, s szó lesz az Ybl-műemlékegyüttes, a Vár- kert-bazár jövőjéről. Az elnökségi ülés után Grósz Károly eszmecserét folytatott (balról jobbra) Megyeri Károllyal cs Fálfy Józseffel, a MUOSZ elnökévcL GYORSABBAN ÍZ étségtelen, hogy nem “ nagyon tiltakozhatunk, ha valaki . patopálsággal vádol szervezeteket, hivatalokat. Jellemzővé vált, s már-már magyar betegségként emlegetik, hogy halogatjuk a döntést, vagy ha már kimondtuk a cselekvés szükségességét, ímmel- ámmal fogunk hozzá a dolog intézéséhez. Az idő gyors múlását kérték számon a múltkori monóri- erdei falugyűlés résztvevői is a jelenlévő szakemberektől, emlegetve, fennáll a veszélye, hogy a végén elsikkad a felelősség. Hosszú hónapok teltek el azóta, hogy a helyi népfronttitkár felhívta a figyelmet a Minőség Vegyipari Kisszövetkezet mono- ri-erdei telepén tapasztalt környezetszennyezésre. A jelzés azonban — bár lapunk segítségével nyilvánosan hangzott el — mégsem jutott el minden érintetthez. S éppen azok nem mozdultak, akiknek nemcsak a gyors cselekvés; kötelessége adatott meg, hanem hozzá a jog is: a hatóságok, köztük az akkor még létező Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal. Magyarázat persze van, még ha nehezen is fogadható el. Vizsgálni kell mindent, bizonyítékokat kell gyűjteni, jogszabályokat, törvényeket kell tanulmányozni és alkalmazni ahhoz, hogy valakiről kimondják: bűnös. Jellemző,- hogy a rendőrség mindeddig azért nem tudott érdemben nyomozni az ügyben, mert egyetlen mértékadó szakember sem volt hajlandó írásban is vállalni, hogy Monori-erdőn jelentős környezetszennyezés történt! Túlfűtött hangulat, heves viták, kendőzetlen érzelemnyilvánítások jellemezték a néhány nappal ezelőtt megtartott lakossági fórumot. A felszólalásokból érezhető volt, hogy a bizalom, amely a kisszövetkezettel szemben teljesen kihunyt, alaposan megrendült a hivatalokkal, a különböző szervezetekkel szemben is. A végén az egyik helybeli mondta ki: „Rengetegen ülnek ott az elnökségi asztal körül, de mi nem kérünk abból, hogy önök képviseljenek minket!” Kemény szavak! És tanulságosak. A tájékoztatás hiánya, amely a másik oldalon a tájékozottság hiányát jelenti, tápot adott a szóbeszédnek, s ezért nem lehet azon csodálkozni, hogy a településen az terjedt el: a legtöbb kút fertőzött. Csak a falugyűlésen — tehát a botrány kipattanása után hónapokkal — tudhatták meg a jelenlévők, hogy milyen mérgeket tartalmaznak a telep közvetlen közeléből származó minták! Hihetetlen, hogy ma egy-egy vizsgálathoz nem elég néhány nap — hetek, hónapok kellenek, mire biztosan megállapíthatók az oly nagyon várt tények. Tl/T ostanában gyakran be- szélünk arról, hogy a szocialista demokrácia tartalmi megújítása elodázhatatlan. Érzékelhető volt a bizonytalanság Monori-erdőn is. A helybeliek például mindenképpen szavazással akartak dönteni a szövetkezet telepének felszámolásáról, pedig erre e fórumnak nincs jogköre. S jellemző a helyzetre, hogy csak hosszas vita után, több meghívott véleményét meghallgatva fogadták el, hogy meg kell elégedniük álláspontjuk jegyzőkönyvbe vételével. Érzékelhető volt viszont, hogy az emberek nagyobb beleszólásra tartanak igényt saját sorsukkal kapcsolatban. Ami a mai törvények ismeretében sem oly lehetetlen. A Mo- nori Tanács, amely a működési engedélyt kiadta a szövetkezének, bizonyára vissza is vonhatja azt, ha erre kellő indoka van. A környezetszennyezés ügye még korántsem lezárt. Ám egyet kell értenünk a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium álláspontjával: gyorsítani kell a vizsgálatokat! Furucz Zoltán
