Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

PEST MEGYEI VILÁG PHOlETÁBJaí, EGYESÜLJETEK! MA XXXII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ara: 1,210 forint 1988. FEBRUAR 25., CSÜTÖRTÖK Andrej Gromiko programja Az átalakítás közös érdekünk Találkozó Kádár Jánossal és a kormányfővel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székhazában ta­lálkozott Andrej Gromikó- val, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnö­kével, aki az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa meghívására hivatalos, baráti látogatá­son tartózkodik hazánkban. A szívélyes, őszinte, elvtársi légkörű megbeszélésen tájé­koztatták egymást a két or­szág helyzetéről, a két párt időszerű tennivalóiról, külö­nös tekintettel az MSZMP országos pártértekezletének és az SZKP össz-szövetségi párt­konferenciájának előkészítésé­re. Hangsúlyozták, hogy a magyarországi gazdasági, tár­sadalmi megújulás és a Szov­jetunióban megindult átalakí­tás eredményes megvalósítása közös érdekünk. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP, illetve a két ország Kádár János az MSZMP KB székhazában találkozott Andrej Gromikóvál. kapcsolatai az elmúlt időszak­ban tovább bővültek, erősö­dött a bizalom, teljesebb a megértés. Elkötelezett tájékoztatást Orosz Károly látogatása az újságíró-szövetségben Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke szerdán a Magyar Sajtó Házába látoga­tott és részt vett a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége elnökségének ülésén. Jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP K3 agitációs és propaganda­osztályának vezetője, és Bá­nyász Rezső kormányszóvivő. Az elnökség ülésén Me­gyeri Károly, a MUOSZ fő­titkára tájékoztatta a minisz­terelnököt az újságíró-társa­dalmat foglalkoztató politikai és szakmai kérdésekről, az élet- és munkakörülményeiket érintő tényezőkről, a szövetség tevékenységéről. Ezt követően az elnökség tagjai szóltak a sajtónyilvánosság, a tájékoz­tatás legfontosabb aktuális kérdéseiről. Aláhúzták, hogy a magyar újságírók elkötelezet­ten dolgoznak a párt és a kor­mány politikájának megvaló­sításáért, a társadalmi célok eléréséért. Szóvá tették ugyan­ekkor mindazokat a politikai, szervezeti, anyagi, technikai problémákat, az újságírómun­ka gyengeségeit, amelyek a hatásosabb tömegtájékoztatást akadályozzák. A felszólalók kitértek a MUOSZ munkájá­ra is, felvázolva annak ered­ményeit és gondjait. Grósz Károly miniszterel­nök bevezetőben tájékoztatást adott belpolitikai életünk né­hány mai jellegzetességéről, majd aláhúzta, hogy a kor­mányzat kiemelkedően fon­tosnak tartja és támogatja a tömegtájékoztatási eszközök munkáját a társadalmi-gazda­sági kibontakozási program, valamint a kormány munka­programjának megvalósításá­ban, s ennek során széles kö­rű partneri viszonyra törek­szik az újságírókkal. Alapve­tőnek tekinti, hogy a kormány részletesen beavassa elgondo­lásaiba, szándékaiba a sajtót, az újságírók pedig a körülmé­nyeket, a feltételeket, a hát­teret ismerve, a szocialista építőmunka mai feladatainak megoldását segítve, kellő po­litikai felkészültséggel, fele­lősséggel és magas szakmai színvonalon tájékoztassák a la­kosságot. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány­zat támogatja a tömegtájé­koztatás feltételeit javító, ész­szerű, s a reális lehetőségek­kel számoló, a sajtó belső tar­talékait is feltáró javaslato­kat, kezdeményezéseket. A megbeszélésen érintették a nemzetközi élet néhány kér­dését is. Hangsúlyozták a szo­cialista országok együttműkö­dése további korszerűsítésé­nek fontosságát. Hangsúlyoz­ták a széles körű nemzetközi párbeszéd jelentőségét a bé­kéért és a haladásért vívott harcban. A találkozón részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Rajnai Sándor, a Központi Bizottság tagja, hazánk szov­jetunióbeli nagykövete. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. . Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a délutáni órákban kereste fel Andrej Gromikót a szovjet vezető szállásán. A szívélyes, baráti, őszinte légkörű találkozón véleményt cseréltek a két ország társa­dalmi-gazdasági fejlődéséről, a kétoldalú kapcsolatokról. Grósz Károly tájékoztatta Gromikót hazánk belső hely­zetéről, stabilizációs és kibon­takozási programunk fő voná­sairól,' a külgazdasági egyen­súly. megteremtése érdekében tett erőfeszítéseinkről, a gaz­daság szerkezeti átalakításá­nak és a reformfolyamat (Folytatás a 2. oldalon.) Márciustól Kincstárjegyek A magyarországi értékpapí­rok, a kincstárjegyek a költ­ségvetés hiányának finanszíro­zását szolgálják, kibocsátásu­kat március második felében kezdik meg. Mintegy 5 mil­liárd forint értékű rövid lejá­ratú értékpapír forgalomba hozatalát tervezik. Az érték­papírokat három, hat és ki­lenc hónapos lejárattal hoz­zák forgalomba, s évi kama­tuk nyolc, kilenc, illetőleg tíz százalék lesz. A kincstárjegyet ötezer. tízezer, ötvenezer, százezer, illetve 1 millió fo­rintos címletekben bocsátják ki. A kamatot 20 százalékos jövedelemadó terheli. A for­galomba kerülő értékpapírok szinte valamennyi bankfiók­ban — az OTP és a takarék- szövetkezetek kirendeltségei­nél is — megvásárolhatók lesznek. ác „Általában 4-5 szá­I agai! es zalékos lemorzsoló­UX SgtaÚnWBiSSZCSfGFlfeS dásról beszélhe­tünk. Ezen belül a postásoknál például nem csökkent a szakszervezeti tagok száma, a vasasoknál és a peda­gógusoknál viszont igen. Kettősség figyelhető meg a mozgalom megítélésében, helyzetében. A nehezebb megélhetés miatt a korábbinál több kritika ér bennün­ket, ugyanakkor az emberek ilyen időszakban szoro­sabban kötődnek az érdekképviseleti szervekhez.” (3. OLDAL) fíármaBr „A fotográfia felfedezése valóban g , m forradalmi változásokat hozott a ké- és kepetc pi ábrázolásban. A fényképezés esz­közei rohamos fejlődésnek indultak. Ma már a legel­terjedtebb hobbi, nincs tudomány, amely nélkülözhet­né, s nem utolsósorban egy új művészeti ág született általa.” (5. OLDAL) €tWÓf>l&í£á' „Kényszerképzetes megszállott­« ” ír - ságtól szenvedő kanadai fiatal­píSXtObyÉ&^éS ember véget akart vetni életé­nek, és fejbe lőtte magát. A golyó elpusztította agyá­nak azt a részét, amely a személyiségzavart okozta.^ A beteg túlélte a lövést é3 kényszerképzetei is megszűn­tek.” (S. OLDAL) Megtárgyalta az OBT elnöksége Eszköz: a népi diplomácia Szerdán ülést tartott az Or­szágos Béketanács elnöksége, és megvitatta a február 10-i nyilvános béketanácsülés ta- nasztalatait. értékelte az idei munkaprogramhoz ott benyúj­tott javaslatokat. Az elnökség hasznosnak ítélte az OBT-ülés nyilvánossá tételét s az érdeklődők rész­vételét. A húsznál több konk­rét javaslat többségét az Or­szágos Béketanács folyamato­san beépíti tevékenységébe. Az elnökség elfogadta azt a Nógrád megyei javaslatot, hogy az OBT a népi diplomá­cia eszközeivel támogassa a magyar—olasz—finn három­párti leszerelési kezdeménye­zést. Az elnökség egyetértett azzal a javaslattal is, hogy a magyar és a román nép jó­szomszédi kapcsolatainak erő­sítésében az Országos Béketa­nács tevékenyen vegyen részt. Fejlesztés belső vállalkozásban A piac az értékelő A korszerűtlen technológiával, elavult gépeken, eseten­ként gyenge minőségben gyártott termékekkel piacot, értékesítési lehetőséget vesztett cégek pedig kénytele­nek szembenézni a ténnyel: ha nem korszerűsítenek, létük forog veszélyben. Ügy tűnik azonban, hogy a kör bezárul: mivel most nincs pénz a fejlesztésre, a jö­vőben sem lesznek olyan termékeik, amelyek révén szert tehetnek a fejlesztést szolgáló anyagi eszközökre. Az ördögi körből, az elkese­rítő helyzetből azonban — ha nem akarunk végképp kiszo­rulni a nemzetközi piacokról — meg kell találni a kivezető utat. Például úgy, ahogy ázt a százhalombattai Szénhidro­génipari Kutató-Fejlesztő In­tézetben tették. Ennél a vál­tatnál ugyanis sikerült olyan belső érdekeltségi rendszert létrehozni, amely hathatósan szolgálja a belső vállalkozá­son alapuló műszaki fejlesz­tést. A kutatóintézetben három éve olyan önelszámoláson ala­puló érdekeltségi rendszert alakítottak ki, amelyben a 30 —40 fős, önálló szervezeti egy­ségek gyakorlatilag teljesen önállóan döntenek a működé­sükkel kapcsolatos összes kér­désben. Így a kis közösségek maguk határozzák meg többek között azt, hogy mire és meny­nyiért vállalkoznak, s ehhez mennyi külső segítséget vesz­nek igénybe. A szervezeti egy­ségek fedezeti összeg címén tulajdonképpen bérleti díjat fizetnek a kutatóintézetnek az igénybe vett eszközökért és szolgáltatásokért. A terve­zett bérleti díj túlteljesítése a felhasználható keresettömeg növekedését teszi lehetővé. Ez a direkt, a piac értékelésére bízott érdekeltségi rendszer az intézeti eredményterv túltel­jesítése mellett jelentős belső álszervezödéshez is vezetett, s nagymértékben járult hozzá a szervezetben dolgozók jöve­delmének differenciálódásá­hoz. Hétfői adások a tv-ben Körzeti stúdiók Űj szakasz kezdődik a kör­zeti televíziózás hazai törté­netében: február 29-től a hét-i fői adásszüneti napon 20 és 21 óra között műsort sugároz a régió számára a MTV pécsi, szegedi és budapesti körzeti stúdiója. A körzeti adásokat mindenütt a 2. műsor továb­bítására beállított adók köz­vetítik. A budapesti körzeti stúdió vezetői az új adásrenddel kap­csolatban elmondták, hogy az adás a hagyományoknak meg­felelően ezentúl is olyan elem­ző magazin kíván maradni, amely a különböző várospoli­tikai kérdések feldolgozásakor bemutatja azok szélesebb tár­sadalmi-közéleti összefüggé­seit is. Tovább folytatják a nézők észrevételeire, meg­jegyzéseire közvetlenül rea­gáló élő, telefonos műsorokat. Február 29-én, az első hétfői adásban egyebek között visz- szatérnek a Belváros parkolási problémáira, s szó lesz az Ybl-műemlékegyüttes, a Vár- kert-bazár jövőjéről. Az elnökségi ülés után Grósz Károly eszmecserét folytatott (balról jobbra) Megyeri Károllyal cs Fálfy Józseffel, a MUOSZ elnökévcL GYORSABBAN ÍZ étségtelen, hogy nem “ nagyon tiltakozhatunk, ha valaki . patopálsággal vádol szervezeteket, hiva­talokat. Jellemzővé vált, s már-már magyar betegség­ként emlegetik, hogy halo­gatjuk a döntést, vagy ha már kimondtuk a cselek­vés szükségességét, ímmel- ámmal fogunk hozzá a do­log intézéséhez. Az idő gyors múlását kérték szá­mon a múltkori monóri- erdei falugyűlés résztvevői is a jelenlévő szakembe­rektől, emlegetve, fennáll a veszélye, hogy a végén el­sikkad a felelősség. Hosszú hónapok teltek el azóta, hogy a helyi nép­fronttitkár felhívta a fi­gyelmet a Minőség Vegy­ipari Kisszövetkezet mono- ri-erdei telepén tapasztalt környezetszennyezésre. A jelzés azonban — bár la­punk segítségével nyilvá­nosan hangzott el — még­sem jutott el minden érin­tetthez. S éppen azok nem mozdultak, akiknek nem­csak a gyors cselekvés; kö­telessége adatott meg, ha­nem hozzá a jog is: a ható­ságok, köztük az akkor még létező Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal. Magyarázat persze van, még ha nehezen is fogad­ható el. Vizsgálni kell mindent, bizonyítékokat kell gyűjteni, jogszabályo­kat, törvényeket kell ta­nulmányozni és alkalmazni ahhoz, hogy valakiről ki­mondják: bűnös. Jellemző,- hogy a rendőrség minded­dig azért nem tudott ér­demben nyomozni az ügy­ben, mert egyetlen mér­tékadó szakember sem volt hajlandó írásban is vállal­ni, hogy Monori-erdőn je­lentős környezetszennyezés történt! Túlfűtött hangulat, heves viták, kendőzetlen érzelem­nyilvánítások jellemezték a néhány nappal ezelőtt megtartott lakossági fóru­mot. A felszólalásokból érezhető volt, hogy a biza­lom, amely a kisszövetke­zettel szemben teljesen ki­hunyt, alaposan megren­dült a hivatalokkal, a kü­lönböző szervezetekkel szemben is. A végén az egyik helybeli mondta ki: „Rengetegen ülnek ott az elnökségi asztal körül, de mi nem kérünk abból, hogy önök képviseljenek minket!” Kemény szavak! És tanulságosak. A tájé­koztatás hiánya, amely a másik oldalon a tájékozott­ság hiányát jelenti, tápot adott a szóbeszédnek, s ezért nem lehet azon cso­dálkozni, hogy a települé­sen az terjedt el: a legtöbb kút fertőzött. Csak a falu­gyűlésen — tehát a bot­rány kipattanása után hó­napokkal — tudhatták meg a jelenlévők, hogy milyen mérgeket tartalmaznak a telep közvetlen közeléből származó minták! Hihetet­len, hogy ma egy-egy vizs­gálathoz nem elég néhány nap — hetek, hónapok kellenek, mire biztosan megállapíthatók az oly na­gyon várt tények. Tl/T ostanában gyakran be- szélünk arról, hogy a szocialista demokrácia tar­talmi megújítása elodázha­tatlan. Érzékelhető volt a bizonytalanság Monori-er­dőn is. A helybeliek pél­dául mindenképpen szava­zással akartak dönteni a szövetkezet telepének fel­számolásáról, pedig erre e fórumnak nincs jogköre. S jellemző a helyzetre, hogy csak hosszas vita után, több meghívott véleményét meghallgatva fogadták el, hogy meg kell elégedniük álláspontjuk jegyzőkönyvbe vételével. Érzékelhető volt viszont, hogy az emberek nagyobb beleszólásra tar­tanak igényt saját sorsuk­kal kapcsolatban. Ami a mai törvények ismeretében sem oly lehetetlen. A Mo- nori Tanács, amely a mű­ködési engedélyt kiadta a szövetkezének, bizonyára vissza is vonhatja azt, ha erre kellő indoka van. A környezetszennyezés ügye még korántsem le­zárt. Ám egyet kell érte­nünk a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium álláspontjával: gyorsítani kell a vizsgála­tokat! Furucz Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents