Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

wíiio A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1988. FEBRUÁR 24.. SZERDA * Értékelés közben... Brigádok a konténergyárban A gyár munkaverseny-bi- zottsága most értékeli terüle­tenként a szocialista brigádok 1987. évi tevékenységét, de az már megállapítható, hogy a brigádok az év elején tett vállalásaikat teljesítették. 1987-ben a gyár kollektívája 3880 darab különféle típusú acélkonténert gyártott export­ra, illetve belföldre. Az acél- konténerekből realizálódott ár­bevétel közel 403 millió forint, ebből az export csaknem 269 millió volt. Az E—1016 típusú alumíniumkonténerből 502 darab készült el. Az ütem­tervnek megfelelően gyártot­tak 50—50 darab H—4111, il­letve H—4101 típusú alumí­niumcsónakot, valamint 20 da­rab H—6100, 10 darab H—6244, 13 darab H—513, 4 darab H— 6101 és 4 darab H 60—60 tí­pusú csónakot. A gyár koope­rációs tevékenységét a terv­hez viszonyítva 101,9 száza­lékra teljesítette. A szocialista brigádok éves átlagteljesítmé­nye 110,2 százalék volt. Szociális célokra Az első kommunista műsza­kot február 28-án tartották, amelyen 513 fő jelent meg, a dolgozólétszám 88,6 százalé­ka, 3078 órát teljesítettek, az erre számfejtett munkabér 92 115 forint volt. Ezt az ala­csony nyugdíjjal rendelkezők megsegítésére használták fel. A második kommunista mű­szakot november 21-én dol­gozták le. Ezen a műszakon 475 fő jelent meg, ami 85,2 százalékos részvételi aránynak felel meg. A ledolgozott óra 2850 volt, a számfejtett bér 86 814 forint, amit a Vác Vá­rosi Tanácsnak utaltak át, szociálpolitikai célok megva­lósítására. Szocialista brigádjaink az év elején összességében 9 ezer óra forintosítható társadalmi munkát vállaltak. A jelenlegi értékelés megállapította, hogy az összes társadalmi munka­óra 12 097 volt, amelynek ér­téke 883 098 forint. Ennek ke­retében végeztek munkát a Váci Hajó SE vízi szakosztá­lya számára, a Váci Izzó MTE stadionjában, a Radnóti úti általános iskolában, a Hajós Alfréd Úttörőházban, az MHSZ váci szervezeténél, a sződligeti szociális otthonban és a Vak Bottyán Múzeumban is. A vállalat termelési fő­mérnöksége kérésére brigád­jaink mozgássérültek részére készítettek alkatrészeket egy lifthez. A Vöröskereszt Vác Városi Bizottsága kérésére 4 ezer forinttal járultak hozzá mozgássérült gyermekek üdü­léséhez. A gyár kultúrbizottsága a munkaverseny-bizottsággal közösen év elejétől figyelem­mel kísérte és segítette a szo­cialista brigádok önművelődé­sét. Több alkalommal biztosí­tott jegyeket a dolgozók, bri­gádtagok számára a váci mű­velődési központ különféle rendezvényeire, valamint a Kultúr filmszínház által be­indított Kortárs filmklubra. Ismeretbővítés A TIT-előadásoknak már hagyományai vannak, és en­nek érdekében — felmérve az igényeket — történik meg a Nyereséges prémesek Róka, nyérc, csincsilla Czinege Jetiőné brigáúvezeíö gondosan válogat. Nem mind­egyik prcmgörényből lehet te­nyészállat ... ötvenkét dolgozót foglalkoz. tat az állattenyésztési ágazat a sződi Virágzó Mgtsz-ben, s ez az ágazat több mint 39 mil­lió forint árbevételt produ­kált az elmúlt évben, 5 millió forint feletti nyereséget hoz­va. Ebben nem kis része volt — a szarvasmarha- és lúdte- nyésztés mellett — a prémes állatok tenyésztésének: 15 millió forint árbevétel és mint­egy 3 millió forint nyereség realizálódott itt. Tenyésztenek rókát, görényt, nyércet, csincsillát, részben el­adják a törzsállatokat tenyész­tőknek, részben értékesítik a szőrmét, amelyből 80—100 ezer dollár bevétel is származik. A prémgörényeknek például nyolcvan százaléka kerül — gondos kiválogatás után — külföldre, tenyészállatként. szervezés minden évben. Ál­talában évente 8 előadás hangzik el, melyből 2 közgaz­dasági, 2 szakszervezeti, 2 egészségügyi, 1 belpolitikai, il­letve 1 külpolitikai témákat dolgoz fel. A városi közleke­désbiztonsági tanács segítsé­gével rendezett KRESZ-vetél- kedőn 15 brigád vett részt. Az első helyezést elért Keleti Károly szocialista brigád a városi döntőn 8. lett. Az elmúlt év folyamán Törd a fejed címmel 5 fordu­lós, írásos vetélkedőt rendez­tek a szocialista brigádok ré­szére az általános ismeretek bővítése céljából. A vetélke­dő győztese a 404-es konté­nerműhelyben dolgozó Komó­csin Zoltán szocialista brigád lett. Az értékelt időszakban 12 alkalommal rendeztek közös kirándulást a Magyarkúton levő dalosházba. Két szocia lista brigád a Sejcében lévő szállón rendezett közös sza­badidőprogramot. A nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére 3 fordulós brigádvetélkedőt szerveztek. A következő prog­ram háromnapos brigádkirán­dulás volt, a 410-es sajtoló­műhely dolgozói részére, Pécs­re. A kirándulás alkalmával megismerkedhettek Pécs, Har- kányfürdő, Villány és Siklós nevezetességeivel. A szocialista brigádok év elején 60 darab újítás beadá­sát vállalták. Az év folyamán 34 darab újítás került benyúj­tásra, melyből 15 darabot fo­gadtak el. Az újítások hasz­nos eredményeinek kalkulált összege 1429 ezer forint. Újí­tási díjként 125 738 forint ke­rült kifizetésre. Az újításban részt vevő dolgozók közül 34 fő dolgozik szocialista bri­gádban. A gyár szocialista brigádjai a napokban teszik meg írá­sos vállalásaikat a gyári mun- kaverseny-bizottságnak, annak érdekében, hogy a betervezett termelési feladatok mind mennyiségben, mind minőség­ben teljesüljenek. Csányi Ferenc Szociális és egészségmegőrzési feladatok Tervez a Vöröskereszt A Vöröskereszt Vác városi vezetősége megvitatta és vég­leges formába öntötte 1988. évi munkatervét legutóbbi vezető­ségi ülésén — amelyen a vá­rosi pártbizottság munkatársa mellett jelen volt a szervezet megyei titkára, és képvisel­tette magát az országos veze­tőség is. A Vöröskereszt VII. kong­resszusa határozataiban a kö­vetkező ötéves időszakra szab­ta meg a feladatokat. E fel­adatok az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjá­hoz, a családvédelemhez, a szociális ellátáshoz, a véradás tervezéséhez, szervezéséhez, a humanizmus és a szolidaritás jegyében szervezett segélyak­ciókhoz kapcsolódnak. De fel­adat az is, hogy az alapszer­vezetek megismerjék a kong­resszuson elhatározottakat, a kitűzött célokat. Az átfogó feladatokból a he­lyi szervezetre háruló ez évi konkrét tennivalókat a veze­tőség a megyei és a városi küldöttértekezlet határozatai­nak figyelembe vételével ala­kította ki. Ezt követi a váro­si területi és a községi alap- szervezetek — a helyi párt- és társadalmi szervezetek­kel, tanácstagokkal egyeztetett — munkatervének elkészíté­se. Sokat tehetnek az alapszer­vezetek a szociális munka bő­vítése lehetőségeinek feltárá­sában ; ennek érdekében a vá­rosi vezetőség is szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatot a helyi családsegítő központtal, gyűjtési akciót kezdeményez, és hozzá kíván járulni a Rá­kóczi téren kialakítandó idő­sek klubja bei’endezéséhez. Az egészségmegőrzés érde­kében eddig is sokat tett a Vö­röskereszt; az egészségmegőr­zés társadalmi programjához csatlakozva, idén is részt vesz a váci ifjúsági egészségvédel­mi napokon, tovább folytatja az oktatási intézményekben a káros szenvedélyek elleni, megelőző akcióját. Tervükben szerepel — a fogászati és test­ápolási hónap szervezésében- rendezésében való részvétel mellett — a középiskolások fogászati szűrésének kezde­ményezése is. Bár a konkrét feladatok kö­zött nem szerepel — nem is szerepelhet —, nagyon fontos, hogy az alapszervezetek mi­nél önállóbban, öntevékenyeb­ben végezzék munkájukat. B. J. Magyar krétafirka A hentesüzlet bejárata mellett szép, nagy sima fal van. Mondhatnám, in­gerlőén szép, nagy és si­ma ... Akadt is valaki, aki nem tudott ellenállni a csábítás­nak. Megjelent az első köz­lemény: „Büdös hentes, csaló vagy." Egy-két napig díszelgett a felirat, aztán lemeszelték. „Ettől még csaló ma­radsz, hentes!" — közölte véleményét a hentessel (és ország-világgal. vagy in­kább a faluval) a névtelen szerző. Ez a felirat is csak né­hány napig hirdette a meg­fellebbezhetetlen vádat, az­tán hasonló sorsra jutott, mint az előző: lemeszelték. A címzett, úgy látszik, méltatlannak találta, hogy erre a képtelen és nevetsé­ges vádra válaszoljon, ne­tán védekezzen. Most csupán egy alantas vitákon, veszekedéseken már felülemelkedő, öniró­niára is képes ember rö­vid közleménye olvasható a nevezetes falon: „Ide csak a hülyéknek szabad írni. Hentes.” ★ Vasárnap megnéztem a tévében Lucas American Grafittijét. Nagy ország — nagy krétafirka. A miénk­hez elég egy kis házfal is... — nos. Olvasói levél Egy beteg köszöneté Az emberek, ha voltak kór­házban (azért), ha nem (akkor azért), már hallásból is csak rosszat mondanak. „Én ezt hal­lottam, az ilyen, meg olyan ...” De azt elfelejtik, hogy jót is lehetne mondani. Három hónapig feküdtem a váci kórház sebészeti osztályán súlyos betegen, élet-halál kö­zött. Kétszer műtötték. Nem akarok túl nagy szavakat mon­dani, de az biztos, hogy az éle­temet mentették meg. Ezúton szeretnék köszönetét mondani a nővértől az igazgatóig min­den egészségügyi dolgozónak. Nem csak az én személyemről van szó, mert az ott töltött idő alatt azt tapasztaltam, mindent megtesznek a betegekért. A ki­Általános kortünet? A (nyelvi) durvaságról Sarkiróka telep a tsz-ben. A „gazda”: Pesti Irnréné brigádve- zctö. (Vimola Károly felvételei) Egyre terjed a durvaság, a trágár beszéd, az erőszak az ifjúság körében — panaszolja szülő és pedagógus, erről cik­kezik a sajtó, sőt már az en­gedékeny nevelési elveket hir­dető pszichológusok is felkap­ják a fejüket egy-egy kirívó eset kapcsán. Az udvariasság már-már megszűnőben van, a hagyományosan jó magatartá­si formák mind kevesebb fia­talra hatnak. Akik most ostorozzák a fia­talságot emiatt, elfeledkeznek arról, hogy nem kizárólag gyermekeink körében elhara­pódzó jelenségről van szó, ha­nem általános kortünetről: a viselkedési kultúra soha nem tapasztalt mélységű válságáról, országos méretekben. Szédítő ellentétek korában élünk, miközben javultak az iskolázottsági és közművelődé­si mutatóink — s most sem romlanak —, a kultúrálatlan magatartás százféle ijesztő faj­tájával találkozik az ember. Az utcán, a hivatalban, az üz­letben, a stadion lelátóin — sajnos az iskolában is —, mindenütt terjed és fertőz a durvaság. Pedig eredendően sem az iskolákban, sem a csa­ládok többségében nem tenyé­szett ez a nyelvi igénytelen­ség, a durvaságok már-már hisztériába hajló megnyilvá­nulása. Miként az erőszak mindig erőszakot szül, hasonlóképpen a nyelvi durvaság is kezdete, majd melegágya mindenfajta nagyobb durvaságnak. A dur­va beszéd lélek- és ízlésrom­boló, ezáltal jóvátehetetlen kárt okoz a gyermeki szemé­lyiségnek. Ismeretes, hogy a felnőttek magatartásában mi­csoda hatalmas nevelő erő rej­tőzik. A rossz példa sajnos vonzóbb a jónál a fiatalok egyik-másik csoportja előtt. Nagyon szomorú pillanat, ami­kor a jobb érzésű felnőttek többsége ezzel az azonosulás­sal kénytelen nap mint nap szembesülni. Dr. Bartha Gyula vizsgálás alatt több osztályon is megfordultam, és csak a se­gítő, jó szándékot tapasztal­tam. Kívánok a kórház dolgozói­nak jó egészséget, hogy még sok beteg gyógyultan térjen haza a családjához. Hadzik Tibor Verőcemaros, Maros u. 26. Pilóta és társai Kezdetben volt a képeslap. Meg egy lista. A lista elején lévőknek el kellett küldenem egy-egy képeslapot, s ha ez megtörtént, a lista végére ír­hattam a saját nevemet, és kereshettem újabb embereket, akik megintcsak a lista ele­jére került nevekre-címekre képeslapot küldtek, saját ne­vüket a lista végére írták, és így tovább. A láncnak, termé­szetesen, nem volt szabad megszakadnia... Aztán egy-két évtized kima­radt — legalábbis nálam —, s jött a pilóta. A képeslapot immár tizenötezer forint he­lyettesítette. Jellemző nap­jainkra, gondoltam, amikor megnéztem az Ablak adását, majd elolvastam az Élet és Irodalomban Megyesi Gusz­táv jövendölését, miszerint „Elöbb-utóbb repülünk” ... És a csodó-lkozástól szinte nem jutottam szóhoz, amikor egy kedves olvasónk jóvoltá­ból megkaptam a szerencse­lánc egy újabb variánsát, amely kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy „semmi­féle pénzt nem kell küldeni és nem is szabad. Ezt nem lehet megvásárolni”. (Már­mint a szerencsét.) A fohász, ami a sokszoro­sított levélben foglaltatik, Hollandiából származik, és ki- lencszázszor járta be a vilá­got — állítják szerzői — míg meg nem érkezett a Földvári téri lakótelepre. Onnan küld­te el olvasónk nekünk, javas­lataival együtt, amelyek na­gyon is megszívlelendők. Pél­dául az, hogy a levél szer­kesztői sajátos gondjainkra kitalálhatnának olyan „cso­dát”, amely a tisztes munka alapján adna boldogulást... A fohászt tartalmazó levél nagy szerencsével kecsegtet, ha kilenc napon belül továb­bítom ezt a levelet, de pél­dákkal is szolgál, hogy aki nem továbbította, az meghalt vagy — egy szerencsésebb esetben — elvesztette állását. Lehet, hogy e néhány sor lesz az utolsó írásom? Kedves olvasónk, aki szá­munkra elküldte a — szeren­csét vagy gyászt hozó — leve­let, munkánkhoz „a mellékelt levél nélkül is” sok szerencsét és jó egészséget kívánt, Ha­sonlókat kívánok én is neki — és nagyon szurkolók, hogy legalább most az egyszer iga­zolódjon be, amit a levél ál­lít. Ö már eleget dolgozott, most, idős korában segítse egy kis lottónyeremény — hi­szen megtette, amit kellett: továbbította a levelet... _____________— gó. N EB-aktíva Aktívaülést tart március 4-én a váci NEB a népi el­lenőrzés megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a vá­rosi tanácson. Világszínvonal, elutasítva? A termelési érték több mint 18 százalékkal, a nyereség pe­dig csaknem 97 százalékkal volt magasabb a tervezettnél a letkési Ipolyvölgye Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetnél az 1987. évben. Nagyobb árbevételt, nagyobb eredményt ért el a növénytermesztési ágazat, és a várakozásnak megfelelően alakult az állat- tenyésztés eredménye is. ösz- szességében nyereséges volt az alaptevékenység. Nem elhanyagolható azon­ban az ipari tevékenység sem, amely az elmúlt évben — a helyben települt üzemeknél — eredményes volt, bebizo­nyítva, hogy a több lábon ál­lás mennyire hasznos a szö­vetkezeteknek. És hasznos a településnek — hiszen helyi foglalkoztatási gondokat old meg. Kiemelkedő eredményt ért el a letkési műszerüzem: ered­ménye 42 százalékkal múlta felül a tervezettet, 34 millió forint árbevételt realizálva. Az üzem 1969-ben indult, tíz fővel, ma nyolcvanhatan dol­goznak itt. Olyan transzformá­torokat gyártanak, amelyek vi­lágviszonylatban is a legkor­szerűbbek között vannak, s ezért a rendelésállományuk is nagy. Száz-százhúsz megren­delő számára gyártották ter­méküket az elmúlt évben — többek között az Elektris Ipa­ri Szövetkezetnek is. A jelentős exportot lebonyo­lító Elektristől származott az elmúlt évben a megrendelé­seknek mintegy egyharmada. Most a műszerüzemmel együtt az ipari szövetkezet is nehéz helyzetbe kerül: ha az üzem nem jut alapanyaghoz, akkor nem tud szállítani sem, ha pe­dig' a szövetkezet nem teljesí­ti kötelezettségeit, nyilván ko­moly hátrányok érik. És még az is elképzelhető, hogy a köt­bér egy részét kénytelen lesz áthárítani a műszerüzemre, pontosabban az Ipolyvölgye Mgtsz-re. A transzformátorok gyártá­sához szükséges lemez import­cikk. Arra, hogy ehhez miért nem juthatnak hozzá, egyelő­re a Kereskedelmi Miniszté­riumban sem kaptak kielégítő választ. És pillanatnyilag úgy tűnik, mint a zárszámadó köz­gyűlésen mondta valaki, hogy a legjobb termékükről kell le­mondaniuk. Amely korszerű is, amelyre van kereslet is, és amely nyolcvanhat embernek ad munkát a körzetben. Ott, a közgyűlésen, egy, a problémájukra adott választ idézett a tsz egyik vezetője: miért nem krumplit termelnek inkább! Rögtön reagált is rá: nem azokkal dolgozik az üzem, akiknek krumplit kellene ter­melniük ... Ügy gondoljuk, hogy amikor már a versenysemlegességet, az egyenlő feltételek megte­remtését emlegetj ük-várjuk, túljutottunk az úgynevezett „melléküzemágak” létjogosult­ságának vitatásán. Lehet, hogy mégsem? B. J. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Újítások

Next

/
Thumbnails
Contents