Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-22 / 44. szám
XXXII. ÉVFOLT AM, 44. SZÁM 1988. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ Vízimalmok a Gerjén Emléküket sok dal őrzi A testülettel együtt Mire vállalkozhat a tanács ? Az ősember a vadbúza magját évezredekkel ezelőtt nyersen rágcsálta, később megpörkölte, s úgy ette. Hosz- szú évszázadok elteltével meg- törte-zúzta a szemeket. A múzeumok számos kisméretű ovális, homorúra csiszolt két- araszos őrlőkövet őriznek, ezeken zúzták ősanyáink a gabonát, s a durva őrleményből lepényt sütöttek. A kerek, kéttestű őrlőkő későbbi találmány, a római birodalomban terjedt el. Pannóniából vették át a Tisza—Duna közi szarmaták, tőlük az avarok, majd Á honfoglaló magyarok. Az Árpád-kori faluk ház- maradványaiból tömegével kerülnek elő ezek a 40—50 centiméter átmérőjű kövek. Lassan, ritmusra forgatva már könnyebben lehetett velük dolgozni. A Szent Gellért hagyomány örökíti meg a nagy hittérítő házimalom-legendáját. Vándorlásának egyik szálláshelyén még késő este, éjfél felé sem tudott elaludni a súrolva zúgó monoton zajtól, amelyhez még a szolgáló leány éneke is kiszűrődött. A követ forgató nő dala mint a magyarok szimfóniája került be zenetörténetünkbe. Helynevek A nagy teljesítőképességű vízimalmok a királyi udvarok és a főurak gabonajáVfirtttték kezdetben, a kézimalmok megmaradtak a köznép mindennapos használatában. Hála acélos búzánknak, a magyar malomipar korán híressé vált, a keresztes vitézek átvonulva hazánkon elismerő csodálkozással emlegették a mi lisztünket. Valóságos liszthegyekről beszéltek. A magyar liszt ma is világhírű, aki ette a mi kenyerünket, holtig emlegette, bármely világtájról került is ide, dicsérte német, török egyaránt. A házi őrlést a XIII. század második felében kiszorították a vízimalmok, még a vízben szegény Alföldön is. Vidékünkön ott, ahol vizek jártak, árkot ástak, ez lett a malomárok. De vizet csak tavasszal kaptak, elgátolták hát az árok egyik partját, a túlfelén lapos volt a talaj, tóvá gyülemlett a zsilippel elzárt, összegyűlt víz. Ez volt a malomtó. Ha erőtlen volt az árok folyása, fölhúzták a zsilipet, s a tóból a malomkerékre zúduló víz hajtotta a legnagyobb aszályban is a lapátokat. Helyneveink között ma is tudunk malomárkokról, gáterdőkről, gáttavakról és malomtavakról. A Gerjén voltak fölfűzve sorra a vízimalmok a vízgyűjtőkkel. Első volt az 1411-ben épített alberti, azt követte az irsai, a berceli és a ceglédi vízimalom. 1546-ban a törökök városunkban tizenegy vízimalmot adóztattak meg kerekenként ötven akcséval. A Gerjét falvankénf másmás néven tudták a régiek, ■mert a yize nem egy árkon folyt, hanem szakaszonként délkeletnek, több helyen fölgyűlt valami a tóban vagy semlyéken. ahol aztán meg is szűnt, legfeljebb csak szivárgott a lejtős réteken. Az ottani népek ezeken a helyeken ugyancsak megásták a maguk malomárkát, elgátolták és fölépítették malmukat. Ezeknek a hosszabb-rövidebb árkoknak volt is nevük meg nem is. Albertin Csikós-patak volt a neve. A nyársapáti malmot az oklevelek 1460 táján emlegetik, a malomnak napjainkra már nyoma sincs, mégis tudjuk, hogy a Bede-árki Gáterődnél zakatolt. Törteién Ceglédi árok néven emlegették. A múlt század ötvenes éveiben a ritkán ömlő, de sok kárt okozó árvizek megszüntetésére az összefüggés nélküli vízrendszer vizeit az Üj- árokba terelték, azóta Gerjea neve a pilisi forrástól végiga Tiszáig. Malomkövek A legutolsó gerjei vízimalom a Pitli-malom volt, amelyik arról volt nevezetes, hogy szétválasztotta az őrleményt korpára, kenyérlisztre és nullásra. Volt is olyan tolongás előtte, hogy a város draban- tokat állított a gabonáskocsik hosszú sorának szabályozására. Más malmok lisztjében bennmaradt a korpa, nagy gondjára a ceglédi gazdasszonyok- nak, akik fáradságos munkával szitálták ki a lisztet különböző lyukú szitákon. A Pitli-malom eltűnt, emlékét ma is őrzi a Pitli-zug, a Pitli-árok és a Pitli-tó helynév, valamint a múzeumba kívánkozó malomkövek, a Kertész utca végén álló hajdani molnárlakás küszöbén. A malomköveket a garamvöl- gyi Geletneken. Garamber- zencén, és a Beregszász vidéA Népszabadság január l5-i számában jelent meg Egersze- gi Csaba Ahol harcolnak az áruért című riportja Csölle Tiborral, a szegedi központú Vídia Kereskedelmi Vállalat vezérigazgatójával a vas- és műszaki árukat forgalmazó vállalat elmúlt évi tevékenységéről. A vezérigazgató egyebek között elmondja: A hiányzó árucikkek megszerzésén kívül fontos szempontnak tartották a közös vállalkozásokba fektetett tőke gyors megtérülését, magas színvonalú technológia alkalmazását. A Black and Decker NSZK-beli leányvállalatával közös vállalkozást alakítottak ki. Ennek eredményeképpen az Évig ceglédi gyárában tavaly 56 200 alapgép készült el kooperációban. A fúrógépeken kívül sövénynyíró, elektromos fűnyíró és szalagcsiszoló géppel bővítik a kooperációk cikklistáját. Az idén az Évig és a Generálimpex közreműködésével közös vállalatot létesítenek a Black and Decker- rel. A Vídia egyébként az idén Cegléden is nyit új üzletet Szeged, Szolnok és Baja mellett. A Magyar Nemzet január 20-i számában látott napvilágot Gergely László Teher az úton című írása a Duna márkanevet használó Pest Megyei Volán Vállalat — amelynek Cegléden is van üzemigazgatósága — megalakulásának történetéről és eddigi tevékenységéről. A Magyar Hírlap január 22-i számában jelent meg Horváth Judit Tanácstagok hírbörzéje Cegléden című riportja Fekete Antal tanácselnökkel és Győré Sándor tanácstaggal a csaknem egy éve alakult ceglédi tanácstagok klubjának eddigi munkájáról, szerepéről. A Dolgozók Lapja, a Hajdú-Bihari Napló és az országos napilapok január 23-i számai egyaránt beszámolnak Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának január 22-én Pest megyében tett látogatásáról, amelynek befejező állomása Cegléd volt. ki Csicsón bányászták. Legkiválóbb volt a sárospataki kvarcos trachit kő. A köveken barázdák voltak, és a barázdák között, csákányvágányok. Ahogy koptak a kövek, úgy kellett újra vágni. A kővágók — ilyen nevű családok ma is élnek Cegléden — buzogánynyal, vágóval, vésővel és csákánnyal dolgoztak. Aki búzát vitt a malomba, annak tíz százalékát előre kivették vámba a molnárok. A feudalizmusban malomtartási joga csak nemesembernek lehetett, ha ő maga nem is őrölt, jogát árendába adta a malomtulajdonosoknak. Anekdoták A hajdani vízimolnárok emlékét anekdoták és dalok őrzik. A molnár kérdi az inasát: — Kivetted-e a vámot a gazda zsákjából? — Ki. — Látta? — Nem. — No, akkor vedd ki még egyszer, a szeme láttára, ne mondja, hogy mi nem veszünk vámot. A molnárok azt tartották, hogy „minden tészta közül legjobb a hús!” Mulatós emberek voltak. jókedvükben táncoltak, vígan verték a tenyerüket a csizmaszárhoz. Hídvégi Lajos A Magyar Hírlap január 26-1 száma rövid hírben tudósít arról, hogy január 24-én éjszaka kisiklott egy tehervonat néhány vagonja a nyársapáti vasútállomáson, ezért Cegléd és Kecskemét között rövid ideig az utasokat vonatpótló autóbuszok szállították. Fekete Antal, Cegléd tanácselnöke 1983-ban került az államigazgatásba. Előtte 1972- től a járási pártbizottságon dolgozott, előbb titkári, később első titkári funkcióban. — Milyen azonosságokat tapasztalt a pártirányítási és az államigazgatási feladatok között? — Mindig operatív típusú ember voltam. Szerettem, ha a végrehajtás, a mozgósítás, a szervezés a feladatom. Mindkét beosztásban a végrehajtásra kell koncentrálni, de az eszközrendszer más. Az államigazgatásban operatívabb munkát végzek, itt a párt által meghatározott politikai irányvonal végrehajtása a feladat. Nagyobb az önkormányzat szerepe, a népképviseleti munka a testületek mozgósításával történik, és más a lakossággal való kapcsolattartás is. — Milyen lényeges különbségeket tud említeni? — A párt elvi iránymutatást ad, az államigazgatási munka gyakorlati feladatokat igényel. — Munkastílusában lát-e valami különbséget? — Itt nagyobb a kockázat, különösen a tanácsi gazdálkodásban történt változás óta. Nőtt a tanács testületi felelőssége. Mivel a pénz is kevesebb, amiből gazdálkodunk, nőtt a tanács vezetésének a felelőssége. — Milyen esetekben van vita a testület és az elnök között? — Minden előterjesztést nagy érdeklődéssel kísérnek. A testület igényt tart az intézkedés megismerésére, jelzi a lakosság gondjait, igényeit, bővül segítségükkel az az információs bázis, amire mindennap szükségünk van. És segít a döntésben is. — Milyen a Ceglédi Tanácsban az információ kezelésének módja? — Mi továbbítjuk az apparátushoz érkező jelzéseket a pártbizottságnak. Ezeket a lakosságtól, valamint a társadalmi- és tömegszervezetektől kapjuk. — A gazdasági jelzéseket hogyan használják a város fejlesztésében? — Például a kórház igazgatója jelezte, hogy van egy Svéd cég, amelyik Magyarországon alapított közös vállalatot, és szívesen bővítené kapcsolatait. Egyszeri alkalommal használható orvosi ruhákat, kesztyűket készítenek. Magyarországon ez a módszer még nem terjedt el Mi rögtön mondtuk a kórházigazgatónak, hozzon össze bennünket egy esetleges közös vállalat alapításának reményében. A finanszírozók: a svédek, a Hungarotex, a Ceglédi Tanács és a Budapest Bank Rt. Tanácsi vállalatok alapítására most már van lehetőség, különösen a lakossági szolgáltatások terén. Tőke- befektetéssel nyereséget elérni — ez a tanács célja. — Mi történik, ha egy ilyen vállalkozás nem jár eredménnyel? — Vállalni kell. És mérlegelni is. Mit jelent ez? Hogy az egyszemélyi döntés már nem elegendő. — Hogyan lehet ma egy város életét fejleszteni, menedzselni? — Szűkösek a lehetőségek. Menedzselésről még korai beszélni. Minden menedzselés anyagi eszközöket feltételezSzámos városban — Székesfehérváron, Szegeden, Békéscsabán, Baján — sikeresen működik a kábeltelevízió. Januárban épp ez lelkesített fel néhány ceglédit. Főleg a lakótelepi épületek közös képviselői keresték a kapcsolatot különböző híradástechnikai szövetkezetekkel. Ugyanis a lakók úgy gondolták, hogy ki tudják fizetni az egyedi tetőantennák felszerelésének költségeit. A másik kezdeményezés pedig a művelődési központban működő filmklubból indult el, amelynek tagjai jól ismerik a kábeltelevíziózás, illetve a központi antennarendszer előnyeit és a kivitelezéssel járó gondokat. Mivel lakossági igényről van szó, a városi tanács 600 ezer forinttal támogatja a megvalósítást és részt vállal a családi házas övezetekben a kábelezési költségekből is. Az antennarendszerrel meg lehet teremteni az alapját a városi televízió létrehozásának. A napokban szakemberekből álló csoport tett tapasztalatcsere-látogatást Székesfehérváron, ahol az-ingatlankezelő vállalat mérnöke tájékoztatta a jelenlévőket. Egyebek mellett elmondta, hogy a nagyközösségi antennarendszerrel náluk 8 műsor továbbítható. A magyar 1-es és 2-es csatornán kívül műholdas vétellel a Sky, a Super chanel és egy francia adás fogható. De látható még a moszkvai, az osztrák és cseh televízió programja. A műholdas állomások némelyike reggel 7 órától hajnalig sugározza a kitűnő filmeket, sport- közvetítéseket, videoklipeket, a minőség kifogástalan. Erről a csoport tagjai meggyőződhettek egy nyugdíjas család otthonában. A helybéli televíziónál tett látogatás pedig az információközvetítés lehetőségeit villantotta fel. Minden kezdeményezés feltétele a szabad pénzösszeg. De a városban nyitottak leszünk a kezdeményezésekre, annak ellenére, hogy csak hitel segítségével tudunk előrelépni. Az új középiskola építésére kötvényt bocsátottunk ki. Mindez korlátja a vállalkozói kedvnek, a hitelfelvételnek határai vannak, a kötvény összegét vissza is kell téríteni. Nem vállalkozhatunk többre, mint amivel meg tudunk birkózni. — önálló-e a tanácselnök? — Gazdasági vonatkozásban is csak a testület önálló igazéból. A végrehajtó bizottság és a tanácstestület dönti el, hogy az adott feladatra vállalkozzon-e vagy sem. — Milyen a testület kontrollja? — Ha van egy jó elképzelésem, meg kell nyerni hozzá a testületet. Csak akkor lehetek önálló, ha a testület mellettem áll. R. L. Egy-két héten belül megkezdődnek a tárgyalások a kivitelező partnerekkel és minden remény megvan arra, hogy ebben az esztendőben már Cegléden is sokan élvezhetik a központi antennarendszer segítségével a műholdas adás örömeit. F. F. Költöző rendelők Felújítási munkák miatt hétfőtől a Reiner utcai fogászati szakrendelések átteszik színhelyüket a Rákóczi úti rendelőintézet harmadik emeletére. De a szombati sürgősségi ellátásért és a vasárnapi, valamint a munkaszüneti napi ügyeletért továbbra is a Reiner utcai épületet kell felkeresni. Felhívás 1988. január 27-én reggel 6 óra 10 perc körüli időben Cegléden a Bercsényi út és az Alszegi út kereszteződésében egy ismeretlen, világossárga Wartburg 353 Limousine személy- gépkocsi elütötte Kosiba Antal ceglédi lakost, aki a baleset következtében súlyos sérülést szenvedett. Az ismeretlen gépkocsi a baleset után továbbhajtott a Bercsényi útról jobbra kanyarodva az Alszegi úton. Az eddigi adatok szerint a gépkocsi vezetője 30—35 év körüli, kerek arcformájú, rövid fekete vagy sötétbarna hajú, illetve hasonló bajuszú lehetett. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését, akik a balesetet látták, vagy az ügyre vonatkozóan bármiféle felvilágosítást tudnak adni. Jelentkezni lehet munkaidőben a 10—066-os telefonon vagy a kapitányság ügyeletén. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Nagy B. István tárlata Nagy B. István lelkiismerete szerint csak nagy feladatokra vállalkozik, a csillogó esz- tétizálás helyett egész társadalmunkat érintő lényeges dolgokat akar közölni képeivel. Kritikust és közönséget egyaránt szokatlan feladat elé állít ez a művész, aki képeivel szándékosan nem a szépérzékünkre, hanem társadalmi lelkiismeretünkre apellál — írja a műtörténész. A kiállítás március 2- ig látható a Ceglédi Galériában. (Apáti-Tóth István felvételei) Cegléd a hazai lapokban Leendő technikusok Az 1987—88-as tanévben új. ötéves képzési formában állattenyésztő és állategészségőri technikusok oktatását kezdték meg a Török János Szakközépiskolában Cegléden. A diákok tanulmányaik sikeres befejeztével középvezetői munkakört tölthetnek he képesítésük alapján. A tavaszias időben a majdani botanikus kertjük előkészítő talajmunkáit végzik a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat területén. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Vételek a műholdakról
