Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-22 / 44. szám
^£Mtm 1988. FEBRUAR 22., HÉTFŐ Sevardnadze—Shultz tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) reskedelmi kapcsolatokban történő haladást. Eduard Sevardnadze vasárnap ebédet adott amerikai kollégája tiszteletére. Az ebéden a két külügyminiszter rövid beszédet mondott. A tervek szerint az amerikai vendéget ezúttal is fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A hosszabb és rövidebb hatótávú atomfegyverek felszámolásáról aláirt szovjet—amerikai szerződés ratifikálását mindkét fél fontosnak tartja újabb leszerelési megállapodások megkötése szempontjából — hangoztatta Eduard Sevardnadze és George Shultz Moszkvában vasárnap megtartott tárgyalásain. A két külügyminiszter mostani találkozójára a decemberi megállapodások alapján került sor. A tárgyszerű légkörben lezajlott megbeszélésen áttekintették mindazokat a kérdéseket, amelyek a washingtoni csúcstalálkozón elért megállapodásokból adódnak. A szovjet fél, megerősítve készségét újabb szerződések megkötésére, rámutatott arra, hogy- az Egyesült Államok és a NATO európai fegyveres erőinek növelését célzó „kompenzációs” tervek nem illenek bele az európai biztonság erősítésének kedvező irányába, amelynek jelentős ösztönzést adott a decemberi szerződés aláírása. A szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozón mindkét fél síkraszállt a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés kidolgozását célzó erőfeszítések fokozásáért. A felek megerősítették azt az óhajukat, hogy e szerződés kidolgozását az idei év első felére Moszkvába tervezett újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóig befej ezzék,, hogy a szerződést a két ország vezetői aláírhassák. Megállapították, ■ hogy a két fél a nemzetközi helyzet javítása. és a szovjeW- amerikai kapcsolatok szempontjából egyaránt fontosnak tartja a katonapolitika terén az előrehaladást. i A szovjet fél komoly aggodalmának adott hangot azért, mert az Egyesült Államokban hozzáfogtak a két összetevőjű vegyi fegyverek bevezetőét célzó programhoz. A szovjet fél utalt arra, hogy ezek a lépesek összeegyeztethetetlenek azzal a haladással, amelyet a genfi leszerelési értekezleten értek el a vegyi fegyverek teljes betiltását célzó nemzetközi egyezmény kidolgozásában. Konkrét intézkedési javaslatok hangzottak el annak érdekében, hogy a vegyi fegyverek teljes betiltásáról kezdett tárgyalásokon bekövetkezett pangásnak véget vessenek. A tárgyaláson áttekintették a Varsói Szerződés és a NATO hagyományos fegyvereinek csökkentését célzó tárgyalások pontos hatáskörére kidolgozásával kapcsolatos kérdéseket. A regionális problémákkal, mindenekelőtt a közel-keleti helyzettel, az iráni—iraki háborúval és az Afganisztánnal összefüggő kérdéseket érintő véleménycserében a felek az egyes térségekben felmerült újabb elemeket vizsgálták, és megerősítették a legfelsőbb szinten tett nyilatkozatban foglalt azt a megállapodást, hogy az e kérdésekről folytatott szovjet—amerikai párbeszéd célja segítséget nyújtani az érintetteknek a békés megoldások felkutatásában. A két külügyminiszter más időszerű nemzetközi kérdéseket is áttekintett. A tárgyalásokon csak szűk kör vesz részt. Sevardnadze és Shultz mellett szovjet részről Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter-helyettes és Viktor Karpov, a szovjet kül- ügyminiszérium kollégiumának tagja, amerikai részről Colin Powell nemzetbiztonsági tanácsadó és Rozanne Ridg- way külügyi államtitkár van jelen. Vasárnap teljes ülést is tartottak, ezen mindkét részről több más hivatalos szé- mély is ott volt. A külügyminiszterek közös szakértői csoportokat hoztak létre, amelyeket azzal bíztak meg, hogy a tárgyalások tárgyát képező problémák egyéb, A TITOKZATOS BERIJA Kevés az adat ma még a szovjet történelem egyik legtitokzatosabb alakjáról, Lavrentyij Berijáról, a sztálini elnyomó gépezet eszközéről. A Komszomolszkaja Pravda, a Szovjet Kommunista Ifjúsági Szervezet központi lapja vasárnap főként szemtanúkra hivatkozva idézte fel Berija politikai pályafutását, s kereste a választ arra, milyen kapcsolatban állt Sztálinnal, miként válhatott az elnyomás és terror jelképévé. Berija pályája a harmincas években kezdett felfelé ívelni. Sztálin 1931-ben a Kaukázusba utazott pihenni. Berija ekkor a GPU, az állambiztonsági szervek grúziai részlegének vezetője volt. Sztálinnal addig személyesen ugyan nem találkozott, de sokat tudtak már egymásról, és elképzeléseik megegyeztek. Ez Sztálin kaukázusi nyaralása alatt igazolódott, mégpedig olyannyira — mutat rá a szovjet lap —, hogy Sztálin táviratban utasította Kaganovicsot, a KB titkárát: szervezze meg a központi bizottság szervezőirodájának kibővített ülését, amelyen a Kaukázuson túli területi bizottság munkáját vitatják meg. Sztálin azután javasolta a testület tagjainak, hogy Beriját nevezzék ki területi másodtitkárnak. Berija pártmegbízatása végül több politikus ellenkezése miatt nem rendeződött egyérteljnűen. Néhány hónappal később azonban, miután más területekre helyezték a Berija útjában álló párt- vezetőkét, előbb másod-, majd első titkár lett. Lavrentyij Berija két hónap alatt 32 grúziai területi párt- bizottság élére nevezett ki új titkárt, akik mindannyian az NKVD, a belügyi szervek munkatársai voltak. A leváltott titkárok közül kevesen haltak meg természetes halállal — mutat rá a Komszomolszkaja Pravda. Az írás szemtanúkra hivatkozva utal arra, hogy Berija milyen módszerekkel söpörte el az útjába állókat. Tbiliszi irodájában például saját kezével lőtte agyon az örmény KP akkori első titkárát. A Komszomolszkaja Pravda cikke alapos vizsgálat alá veti Berija és Sztálin kapcsolatát. Sztálin lánya, Szvetlána Allilu- jeva egyik visszaemlékezésében azt bizonygatja, hogy Berija — kihasználva Sztálin hiszékenységét — az ő tudta nélkül folytatta üzelmeit. A lap ennek cáfolatára ugyancsak szemtanút idéz. Sznyegov, 1917-es párttag leírta: az akkori idők párthivatali felépítésének következtében lehetetlen volt, hogy Sztálin ne szerezzen tudomást Jagoda, Jezsov, majd később Berija terrorintézkedéseiről. A cikk kifejti azt is, hogy Berija okos, ravasz politikával elérte, hogy a pártvezetö egyik legmegbízhatóbb munkatársának tekintse őt. Berija a harmincas évek végére jutott pályája csúcsára. Belügyi népbiztosként Sztálin egyik leghívebb kiszolgálója volt. Később dicshimnuszokat zengtek szervezőkészségéről, amelyet a háború alatt fejtett ki a honvédelem megerősítésére. Á szovjet ifjúsági lap rámutat arra, hogy Berija ezt a feladatot a munkatáborok hatalmas embertömege révén oldotta meg. Később azonban Berija annak következtében, hogy Abakumov, a katonai elhárítás vezetője és mások személyében vetélytársak tűntek fel, egyre inkább kegyvesztett lett Sztálinnál. El kellett tűrnie egyik legodaadóbb munkatársának, a belorusz belbiztonsági szervek vezetőjének letartóztatását. Később Berija számára világos jelzéssel szolgált az úgynevezett mingrelügy. Berija a kaukázusi mingrel népcsoportból származott. S akkor, amikor Berija karrierjét egyre sötétebb felhők kezdték beárnyékolni, Sztálin 1953 márciusában meghalt. Ezzel lezárult egy korszak, de Berija ezt nem értette meg. Ügy gondolta, hogy a kinevezett utód, Malenkov gyenge kezű ember, s az ő befolyása alatt áll. Ebben elszámította magát S 1953 nyarán egy PB-ülésen a szovjet hadsereg mar- sail iái, tábornokai letartóztatták és a moszkvai helyőrségre szállították. Beriját még ugyanebben az évben golyó álfali halálra ítélték és kivégezték. A Komszomolszkaja Pravda cikke nagyra értékeli Hruscsov szerepét, aki a pártvezetés segítségével véget vetett a Szovjetunió történelmét beárnyékoló torz jelenségeknek. „Nem helytállóak azok a nézetek, hogy a múltat már nem kell bolygatni” — mutat rá befeiezésül a lap, amely szerint igenis fel kell dolgozni az elmúlt évtizedek történetét. így Berija szerepéről is átfogó értékelést kell adni annak érdekében, hogy „a jövő véglegesen megszabaduljon a múlttól”. technikai jellegű összefüggéseit vizsgálják. Csaknem egyórás késéssel kezdődött a tervekhez képest a moszkvai sajtóközpontban Gennagyij Geraszimov szovjet és Charles Redman amerikai külügyi szóvivő közös tájékoztatója a két külügyminiszter tárgyalásainak első napjáról. Geraszimov jónak és tárgyszerűnek minősítette a vasárnapi tárgyalások légkörét, majd részletesen szólt azok témáiról. Redman is kitűnő hangulatúnak, tárgyszerűnek minősíti a megbeszéléseket, amelyeken — mondta — minden kérdésben sikerült haladást elérni. Gorbacsov üzenete a szaúdi uralkodónak A palesztin kérdésről, valamint Irak és Irán hét éve dúló háborújáról esik szó Mihail Gorbacsov üzenetében, amelyet a szovjet külügyminisztérium egy tisztviselője adott át vasárnap a szaúdi fővárosban a sivatagi királyság trónörökösének. A rijádi rádió beszámolója szerint Vlagyimir Poljakov, aki a Szovjetunió külügyminisztériumának közel-keleti ügyekkel foglalkozó osztályát vezeti, vasárnap találkozott Abdullah trónörökössel, s átnyújtotta neki a szovjet pártfőtitkár Fahd királynak szóló levelét. Az üzenet bővebb tartalma nem ismeretes. Szoros a küzdelem a két jelölt között Elnökválasztás Cipruson Békésen befejeződött a szavazás a ciprusi elnökválasztáson, amelyen a szigetország függetlensége, 1960 óta először kétséges a döntés Georgiosz Vasziliu, a kommunisták támogatta politikai újonc üzletember és a veterán jobboldali politikus, Glavkosz Kleridesz között. A szavazás hivatalos végeredményét hétfő hajnalra várják. A nicosiai televízióban szombat este a kampányt lezáró „színes szőttes” szignáljaként a magyar Rajkózenekar pezsdítette a nézők hangulatát a vasárnap kezdődött elnökválasztásra. Ki tudja, talán azért, mert az egyik jelölt, Vasziliu dúsgazdag üzletember, képesítésére nézve közgazdász, történetesen Budapesten szerezte diplomáját még az 50-es években? Az egykor baloldali érzelmű fiatalember, az 56 éves elnökjelölt ma egyébként a legnagyobb közel-keleti üzletszervező és piackutató cég tulajdonosa. A Lipton, a City Bank, az Unilever, a Mobil Oil, Rothmans, a PepsiCo, a Toyota, a Daimler Benz, az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium és az Amerika Hangja rádióadó legfontosabb térségbeli üzletszerzője, a Ciprusi Központi Bank igazgató tanácsi tagjai és az ortodox egyház gazdasági tanácsadója, mellesleg a budapesti Taurus vállalat közel-keleti képviselője is. Az elnökválasztásban legerősebb támogatója a Ciprusi Kommunista Párt (Akel). Választási ellenfele, Ma- kariosz érsek egykori munkatársa, Glavkosz Kleridesz a jobboldal jelöltje, ö egyszer már volt elnök, igaz, csak ideiglenesen, néhány hónapig. 1974-ben szerepet játszott a Makariosz elleni puccsban, majd a puccs bukása után, mint az akkori parlament elnöke, Makariosz visszatértéig töltötte be ezt a tisztséget. Egy dologban egyezik meg a két jelölt: Kiprianu eddigi elnökkel ellentétben minél előbb, akár a törököknek teendő engedmények árán is meg akarják oldani a ciprusi török—görög viszályt. Tanácskoznak a spanyol kommunisták Iglesies lemondott tisztségéről A Spanyol Kommunista Párt 12. kongresszusán vasárnap a küldöttek 546 szavazattal elfogadták Gerardo Iglesias főtitkár beszámolóját, miközben a párt vezetője közölte, lemond tisztségéről. A párt új központi bizottsága összetételét illetően még nem alakult ki egyetértés, mint ahogyan bizonytalanság tapasztalható a jövendő főtitkárt illetően is. Szombaton és vasárnap a kongresszus munkabizottságai és a területi pártszervezetek megbízottai mondták el véleményüket. Az eredetileg háromnaposra tervezett kongresszus vasárnap megkezdte a KB tagjainak megválasztásával kapcsolatos eljárást, s a jelölőbizottság első listáját nem fogadta el. Mint ismeretes, a főtitkárt a megalakítandó központi bizottságnak kell megválasztania. Vifás egyelőre, kit jelöljenek erre a posztra. A kontrák további engedményeket követelnek Managua kész a párbeszédre A nicaraguai kormány kész folytatni az ellenforradalmárokkal pénteken félbeszakadt tárgyalásokat — jelentette ki szombaton Daniel Ortega nicaraguai elnök. A kontrák tárgyalóküldöttségének vezetője pedig egy nyilatkozatban jelezte: további engedményeket fognak követelni a kormánytól. Ortegának ez volt az első nyilvános beszéde a guatema- lai közvetlen tárgyalások második fordulójának pénteki AKNAROBBANÁS Aknára futott egy francia halászhajó vasárnap a La Manche-csatornán. A hajó a robbanás következtében elsüllyedt, de 4 főnyi legénységét egy másik halászhajónak sikerült épségben kimentenie. A hatóságok vizsgálják, miként kerülhetett akna e forgalmas vízi útra. Csehszlovákia Szigoré felelősségre vonások Korrupció miatt kizárták a Csehszlovák Kommunista Pártból egy volt magas rangú kormánytisztviselőt és egy volt magas beosztású párt- funkcionáriust, 11 párt- és gazdasági vezető pedig pártfegyelmit kapott — jelentette szombaton a Rudé Právo. Az illetőknek közük volt a Ba- binszky-ügy néven ismertté vált szlovákiai korrupciós botrányhoz. A CSKP KB elnöksége kizárta a párt soraiból Ján Kováé egykori csehszlovák első belügyminiszter-helyettest és Stanislav Dudáseket, a Szlovák Kommunista Párt egykori KB-osztályvezetőjét. Szigorú megrovást kapott öt párt- és gazdasági vehető, kilenc pedig megrovást, írta a CSKP központi lapja, de nem említett neveket. Az érintettek ügyében a tavalyi Babinsky-botrány kapcsán rendeltek el pártvizsgálatot, Babinsky ugyanis a bírósági perben számos párt- és állami vezetőre, köztük magas rangú személyekre nézve is terhelő vallomást tett. Stanislav Babinskyt, egy alsó-kubi- nyi (Szlovákia) szövetkezet elnökét 1987. június 30-án 14 és fél évi szabadságvesztésre ítélték 2,1 millió korona értékű állami tulajdon elsajátításáért. félbeszakadása óta. Azzal vádolta az Egyesült Államok támogatását élvező kontrákat, hogy szándékosan fékezik a béketárgyalásokat, mert több támogatást akarnak kapni Washingtontól. A nicaraguai kormány azonban kész bármikor folytatni a tárgyalásokat, és nem utasította el a megbeszéléseken közvetítő Miguel Obando Y Bravo érsek javaslatait, mondta Ortega. A bíboros érsek egy hónapos fegyverszünetet, azonnali közkegyelmet a politikai foglyoknak, a kötelező katonai szolgálat megszüntetését, demokratikus reformokat javasolt. Ortega mind az amnesztiát, mind a kötelező katonai szolgálat eltörlését a fegyverszüneti megállapodás kidolgozásától tette függővé. A kontrák küldöttségének vezetője, Jaime Morales, a tárgyalások pénteki félbeszakadása után a Reuternek adott nyilatkozatában jelezte, hogy az ellenforradalmárok keményebb álláspontra fognak helyezkedni. Követelni fogják például, hogy a következő fordulót ne Gutemalában, hanem a nicaraguai fővárosban tartsák. KÓRUS A PÁPÁNÁL II. János Pál pápa szombaton Vatikán váxosban fogadta, a szovjet hadsereg Olaszországban vendégszereplő énekkarát. A kórus a találkozón rövid koncertet adott a pápának: Schubert Ave Mariáját és a Katinkát adták elő. A katolikus egyházfő a szemtanúk szerint meghatódva, oroszul köszönte meg a koncertet. II. János Pál negyedszer fogad szovjet művészeti csoportot a Vatikánban: a szovjet cirkusz artistái már két alkalommal jártak ott, koncertet adott Vatlkánvárosban a Pjátnyickij állami akadémiai kórus is. ALIG TlZ HÓNAP telt el azóta, hogy a jugoszláv diplomácia akkori irányítója, Raif Dizdarevics javaslatot tett egy balkáni országokat tömörítő külügyminiszteri értekezlet összehívására. A tavaly áprilisban elhangzott felhívást követően csak halovány volt annak a reménye, hogy egy ilyen jellegű tanácskozásra — viszonylag rövid idő elmúltával — sor kerülhet. Hiszen a Balkán-félsziget hat állama — Jugoszlávia, Albánia, Bulgária, Románia, Görögország, Törökország — nemcsak társadalmi rendszerét, szövetségi kapcsolatait illetően különbözik egymástól, hanem több szomszédos országnak a másikkal is konfliktusai támadtak az elmúlt évtizedek során. A jugoszláv javaslat — ennek ellenére — kedvező visszhangra talált, s ezt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a héten — február 24-én — a belgrádi Száva kongresszusi palotában tárgyalóasztalhoz ült az említett hat ország külügyminisztere. Ilyen jellegű eszmecserére eddig még sohasem került sor a balkáni országok között. Pedig a térség stratégiai helyzete mindenkor befolyást gyakorolt egész Európa és a világ békéjére is. Talán éppen ezt ismerték fel most a balkáni fővárosokban, mivel eddig általános volt az a vélemény, hogy egyes országok vitáit először kétoldalú megbeszélések keretében kell rendezni, s csak azt követően kerülhet sor egy összbalkáni értekezletre. Mindenesetre tény, hogy ma már sokkßl na‘Jegyzet HATAN ÍGY TÁRGYALÓASZTALNÁL gyobb a világ országainak egymásrautaltsága, mint húsz, vagy akár ötven esztendeje volt. A kultúra, a környezet- védelem, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, az utazások és más, az együttműködés erősítését szolgáló kérdések megvitatása elkerülhetetlenné vált a balkáni országok között. S aligha férhet kétség ahhoz, hogy ennek a találkozónak a létrejöttéhez jótékonyan járult hozzá a kelet—nyugati kapcsolatok fokozatos javulása. AZ ELŐZMÉNYEKHEZ tartozik, hogy a jugoszláv fővárosban elhangzott javaslatra olyan időpontban került sor, amikor az egymással szemben álló szomszédok vitája is enyhülni látszott, vagy éppen kedvező fordulat következett be a kapcsolatokban. A súrlódási felület — egyik-másik szomszéd között — persze még mindig túlságosan nagy, így a belgrádi találkozó napirendjén ezek most nem szerepelnek. Így arról sem esik szó, hogy Jugoszláviának hosszabb ideje problémái vannak a koszovói helyzet albániai megítélését illetően. Tiranának persze dél-keleti szomszédjával is súlyos vitái voltak; Görögországgal csaknem negyven esztendeig tartotta fenn a hadiállapotot a második világháborút követően. A félsziget legkisebb országa ugyanakkor hosszú évtizedekre elzárkózott a világtól, tömbön kívüli politikára rendezkedett be, s a tiranai vezetés elutasított mindenféle kívülről érkező javaslatot. A nyitás csak az utóbbi években indult meg a szomszédok felé, a kereskedelmi kapcsolatok helyreállításával. A másik, s minden bizonynyal legsúlyosabb konfliktus eddig a két NATO-szövetséges állam, Görögország és Törökország között állt fenn. Az Égei-tengeri olajkincs kitermelésének vitája, a török megszállás kiterjesztése Ciprus szigetének egy részére mind-mind veszélyes helyzetet idéztek elő a Földközi-tenger keleti térségében. Bár ezek a problémák jelenleg is léteznek, a török—görög kapcsolatokban mégis kedvező fordulat következett be, alig egy hónappal ezelőtt. A svájci Da- vosban ugyanis Andreasz Papandreu és Turgut özal miniszterelnök között találkozóra került sor, s konkrét megállapodások is születtek. A két fél kapcsolatainak gyökeres átalakulását jelzi, hogy márciusban Hellasz vendége lesz a török kormányfő. Ankarának közben nemcsak Törökországgal volt hűvös a kapcsolata, de Bulgáriával is, mivel mindkét ország más és más / ; módon ítélte meg a nemzetiségi politikát. A Balkán-félszigeten levő szocialista országok, Bulgária és Románia, mint a Varsói Szerződés tagja, s az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia az elmúlt évtizedek során már számos, az együttműködést szolgáló javaslatot tett, de ezek egyike sem vált valóra. A helyzet nem volt még érett ahhoz, hogy a különféle elképzelések termékeny talajra találjanak. A Papandreu görög miniszter- elnök által is szorgalmazott balkáni atomfegyvermentes övezet létrehozásának szófiai javaslata, már sokkal eredményesebbnek bizonyult, hiszen ez a kérdés ma is napii’enden szerepel. Egy eddig nem létező, új típusú kapcsolatrendszer létrejöttét segítené elő a balkáni országok csúcstalálkozója, amelyre Todor Zsivkov főtitkár tett javaslatot a Bolgár Kommunista Párt 1986 áprilisában megtartott XIII. kongresszusán, JAVASLATOK, elképzelések a kapcsolatok rendezésére, az együttműködés fejlesztésére tehát eddig is szép számmal akadtak. Európa dél-keleti része azonban az évszázados megosztottság és szembenállás után bizalmatlanná vált szomszédaival, s ez csak lassan oldódik fel. A héten kezdődő belgrádi külügyminiszteri találkozó puszta létrejötte is rendkívüli eredmény, mivel a tanácskozás három napja megteremti annak lehetőségét, hogy új szakasz kezdődjék a félsziget népeinek életében. Csitári János t
