Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

A hét végén a gazdaboltok háza táján Hermész üzenete a tavaszról (Folytatás az 1. oldalról.) előtt a Budapestről Szentend­re felé tartó kiskerttulajdono­sok, illetve a környékbeliek látogatják az üzletet. — Igen széles az áruössze­tételünk. Nagyon sok szakmát ölel fel: 15 millió forint ér­tékben, kétezerféle cikkünk van. A kertműveléshez szük­ségeseken kívül — amelyhez szinte mindent tartunk — a legegyszerűbb kézi szerszá­moktól a kismctoros berende­zésekig minden megtalálható nálunk. így még Budapestről, Vácról és a megye más ré­szeiről is járnak ide vásárol­ni. Olyan mennyiséget és ösz- szetételt tartunk, amilyen a budapesti és Pest környéki boltok nem kínálnak. Kem­ping- és sportfelszereléseink ugyancsak vannak. Kisgépek­ből igen széles volt eddig is a választék. Reméljük, hogy a tavasz beálltával tudjuk majd tartani a színvonalat, bár az importlehetőségeket még nem ismerjük. Remélem, annak ellenére, hogy átlago­san 15 százalékkal lettek drágábban a nálunk kapható termékek, nem csökken le a forgalmunk. IVIegáttni tilos Ahogy a teli polcok előtt sétálgatunk, egyértelmű lett számunkra: sok bolt elégedett \lenne ekkora választékkal. A kerti munkákhoz elengedhe­tetlen cikkektől kezdve az építkezés belső munkálataihoz szükséges szerszámokig, festé­kekig, szerelvényekig minden megtalálható itt. A pénztá­rakban sűrűn csipogó gépek ugyancsak erről tanúskodtak. Természetesen érthető az üz­letvezető törekvése: minden­kor teljes áruskálát szeretne kínálni. Szentendre északi részén az áfész-gazdabolt szintén nagy forgalmat bonyolít le. Autók álltak az udvarban és termé­szetesen kint az úton is. — a Megállni tilos! tábla ellené­re. Szabálytalanságra kény­szeríti a Budapest felől érke­zőket a záróvonal, amely az üzlet ajtajánál s még jó száz méterrel utána is húzódik. Pe­dig nem lenne ésszerűtlen, sem balesetveszélyes, ha a be­járat magasságában legalább bekanyarodásnyi szaggatott vonalat festenének föl, ugyanis az itt vásárlók zöme Budapest irányából érkezik. Ez volt egyébként az első mondata a bolt szerződéses bak lettek. Az a törekvés lát­szik ebben, hogy segíteni, ösztönözni szeretnék a kisker­tek tulajdonosait saját szük­ségleteik kielégítésére. Amikor kíváncsiak voltunk arra, mekkora kínálattal vár­ják a vásárlókat ezek a bol­tok, nem is gondoltuk, hogy akik a természetet próbálják saját szolgálatukba állítani, ilyen sokan és ennyire előre­látóan már most beszerzik a tavaszi munkákhoz szükséges kelléket, ök már megkapták Hermésztől az istenek üzene­tét, hogy a váratlanul bekö­szöntött hideg ellenére a ta­vasz már a kertek aljában Földes György Külföldi gépeken korszerű termékek Kevesebbet, drágábban, kiválóan Manapság mind több változás okát a gazdálkodási kö­rülmények átalakulásában keresik a szakemberek és ve­zetők, holott a folyamatban lévő megújulás alapjaként már korábban is az ésszerűséget kellett volna keresni. Szerencsére van néhány kivétel, ahol az irányítók még e mostani kényszerállapot beköszöntése előtt módszeres számolással új utat jelöltek ki a maguk számára. Ezek közé tartozik a gödöllői Diana Ruhapari Kisszövetkezet is, amely feladva a korábbi szövetkezeti formát, a ne­vében is szereplő, gazdaságosabb vonal mellett döntött. Grünwald Pálné, a kisszö­vetkezet elnöke azonban nem­csak e döntésnek tulajdonítja a sikereket. Japán technikával — Még 1985-ben béreltünk 36 korszerű japán gyártmányú varrógépet. Ezzel sikerült megalapozni a jó műszaki színvonalat, s egyben a meg­bízható minőséget is. Megáll­ni persze nem szabad, s ép­pen ezért a maradék deviza­keretünket- felhasználva vet­tünk egy ugyancsak japán programozható varrógépet, valamint egy gőzzel működő Még kapható elég öntözőcső az Alsőnémedi Afész gazda­boltjában, vetőmagból viszont kicsi a választék j vezetőjének, Vörös Eduárdné- nak is. — Ide zömmel Szentendré­ről és vonzásköréből, vala­mint Budapestről járnak. Az emberek már most megvásá­rolják a tavaszi munkálatok­hoz szükséges anyagokat. Van bőven árunk, de az ellátással csak részben vagyunk elége­dettek, mert csak sok utána­járással tudjuk beszerezni a készletünket. Vetőmagból pél­dául januárban kaptunk egy nagyobb szállítmányt. A jövő hétre is ígérnek különböző cikkeket. Sajnos, kisgépekből kevesebb van, mint amennyit szeretnénk. Van, ami olcsóbb lett — Milyen cikkek ára ma­radt változatlan? — A vető- és fűmagoké. Nullaszázalékos adókategó­riába kerültek. Bizonyos nö­vényvédő szerek pedig olcsób­Az Óbuda Tsz faiskolájában pillanatnyilag hiánycikk a birs­alma- és birskörtecsemete vasalószekrényt. A várhatóan e hónap végén megérkező be­rendezésekkel tovább emeljük a színvonalat, s egyben a dol­gozókat is kímélni tudjuk, hiszen a leterheltségük már elérte a kritikus szintet. Ez­zel együtt növelhetjük a ter­mékskálát is, hiszen az új gé­pek segítségével1 még igénye­sebb és választékosabb dara­bokkal szolgálhatjuk az utób­bi időben egyre kevesebbet forgalmazó kereskedelmet. A hétköznapi vásárló sze­mével úgy látjuk, hogy a na­gyobb mennyiség, illetve kí­nálat képezi a nagy áruházak raktáraiban elfekvő készletet, az elnöknő szerint azonban a kevésbé kelendő öltözékek nem az ő kezeik közül kerül­nek ki. A kereskedők a .vá­laszték frissítése, színesítése céljából vásárolnak tőlük, s termékeikre gyorsan lecsap­nak a szakértők, a divattal is haladó vevők. Ez persze nemcsak az exkluzív megjele­néssel érhető el, hanem az áraikat is a kínálathoz és a divathoz alakítják. Egy-egy fazonból csak kis tételeket gyártanak, ugyanis a tömeg­áruk értékesítése lehetetlen a ruhaiparban. A kisebb soroza­tok természetesen gondot is okoznak, hiszen gyakori az átállás, ám így is előnyösebb a helyzetük, mint a nagyok­nak, mert náluk megszokott az átlagosan 2—300 darabos széria. Alacsony fizetések Az említett változatosság az elmúlt esztendőben is meghozta az eredményt. Igaz A dughagyma kilós csomagolásával bővítik a kínálatot. A cím feletti képeken: ez a kerti szerszám a pázsit gondozására szolgál (balra). Kelendők a virágmagvak a Tahi-hídnál lévő gazdaboltban (jobbra) (Erdősi Ágnes felvételei) j Erről olvastam Vágyakozás gorillák után A rról olvastam, hogy a televízióban fu­tó Klinika-sorozat professzorát ala­kító színészre két, nem éppen embersza­bású testőr vigyáz. A népnyelv gorillának mondja a népszerű, gazdag, éppen ezért könnyen veszélybe kerülhető személyekre ügyelő nehéz fiúkat. A Bécsben született, jelenleg Hamburgban élő művész sikere óriási. Naponta átlagosan ezernégyszáz levelet kap, amelyekben az azonos és a másneműek szerelmi vallomásától a sú­lyos fenyegetésekig minden megtalálható. A fenyegetéseket sem veszi félvállról, ezért tart testőröket. Jó neki. Noha a valóságos életben aligha mászkálhat oly szabadon, gondtalanul, mint a Klinika képsorain, leütéstől nemigen kell tartania. Mi sem művészek, sem népszerűek nem vagyunk, biztonságban azonban egyre ke­vésbé érezhetjük magunkat. Képes havi­lapunkban a nálunk is mind több köve­tőre találó fekete nindzsákról olvastam. Az autóbuszon figyelt föl a riporter két kamaszra, akik azon vitatkoztak, kinek jobb a nuncsakuja, a láncos botja. A rá­dió éjjeli riportjában egy másik társaság honi vezérei fejtették ki életfilozófiáju­kat. Legfontosabb pontja: Magyarorszá­gon magyarok éljenek. Bizonyos csopor­toknak, akár régebben érkeztek, akár mostanában, s csak ideiglenesen tartóz­kodnak nálunk, haladéktalanul el kellene hagyniuk az országot. Irtózom az erőszaktól, s félek a lánccal, bottal, késsel fölszerelkezett fiataloktól. Az sem vigasztal, hogy az általuk kiűzen- dőnek ítélt csoportok egyikébe sem tar­tozom. Pillanatnyilag. Hatalomra kerülé­sük másnapján már fölmerülne, kiket is kell kizavarni az országból. Magyarország a magyaroké. De ki a magyar? Illetékes bizottságuk nyilván rendeletet adna ki, amely tartalmazná a hovatartozás krité­riumait. Létrejönnének az igazolóbizott­ságok, s nekünk dokumentumokkal kéne bizonyítani, hányadik felmenőnk szerzett jogot az itteni letelepedésre. Könyörületre senki sem számíthatna. Eddig még minden hasonló uralom ide­jén bekövetkezett a perc, amikor kijelen­tették, majd ők mondják meg, ki hová tartozik. Mutassa akár a leghitelesebb pa­pírokat, ha az igazoltatónak valamiért el­lenszenves az előtte álló, egyszerűen fél­relöki, s besorolja a kitaszítandók közé. Láncos fiúval még nem találkoztam. Más honvédővel annál többször. Látszólag finom úriemberekkel, úriasszonyokkal. Olyanok lehetnek, mint azoknak a gyer­mekeknek a szülei, akikről ugyancsak az említett rádióműsorban szóltak. Addig- addig vallatták osztálytársai, mondta egy kisfiú, mígnem beismerte hovatartozását. Édesanyja hozzátette, ezek a tizenhárom éves fiúk biztosan otthon hallottak ilyes­miről. Biztosan azok is, akik a csontőrlés­ről és szappanfőzésről szóló kedélyes rig­musokat skandálják focipályákon, egyéb összejöveteleken. Mielőtt e jegyzetet írni kezdtem, a rá­dióban egy asszony beszélt. Ügy szeretné fölnevelni gyermekét, mondta, hogy ne ér­je hátrány azért, mert magyar. Ezért hagyta ott szülőföldjét. Rádöbbentem, a Magyarországon magyarok éljenek koránt­sem ártalmatlan jelszó, aminek a rádió műsorvezetője minősítette, hiszen ott, ahonnan az asszony jött, hajlamosak a ki­sebbségben levő magyarságra fogni a ba­jok okát, ahogyan bizonyos hazai csopor­tok az itteni bajokat bizonyos itteni ki­sebbségekre. G orillák után vágyakoztam a címben. Soraim végén inkább emberséges emberek, humánus társadalmi viszonyok után. Ez esetben nincs szükségünk test­őrökre. Persze csak akkor, ha megóvjuk magunkat az óriási sikerektől, a népsze­rűségtől. Kör Pál ugyan, hogy az 1988-os árbe­vételtől valamelyest elmarad­tak, ugyanakkor a tőkés ex­portjukat több mint 80 szá­zalékkal túlteljesítettek. A nyereségtervet év közben csökkentették, mert jó előre­látással úgy döntöttek, hogy az idén már többe kerülő felújítási munkálatokat mint­egy 1,3 millió forint értékben 1987-ben elvégeztetik a kép­ződő eredmény terhére. A re­konstrukcióba beletartozott az üzemépület tetőszerkezete, valamint a szociális létesít­mények újjászületése is. Az új gazdasági szabályo­zók hatásairól érdeklődve az elnök asszony elmondta, hogy őket nem érintette érzékenyen a személyi jövedelemadó be­vezetése. Erre már jó időben felkészültek, így most nem volt szükség nagyobb lét­számcsökkentésre. A szabá­lyozókkal együtt tudnak élni, sőt a vezető véleménye sze­rint nem igazán jó az, hogy a bruttósítással kapcsolatban felmerülő adóköltségtöbblet relatíve kisebb megterhelést okoz, hiszen ez azt jelenti, hogy a ruhaiparban dolgozók munkája még mindig nincs társadalmilag megbecsülve. Igaz ugyan, hogy a tavalyi 63 ezer forintos átlagkereset nem kis pénz ebben a szakmában, de ebből következtethetünk a többiek helyzetére. Magas anyagár A konkurenciáról, illetve a vevőkért folytatott versenyről Grünwald Pálné a következő­ket mondta: — A korábban már felvá­zolt okok miatt a ruhagyárak­kal mi igazán nem verseny­zőnk. A hozzánk hasonló ki­sebbekkel pedig úgy próbá­lunk'megküzdeni a piacokért, hogy kifogástalan darabokat adunk csak ki, s igyekszünk minden réteg igényeit kielégí­teni. Ehhez a munkához van egy tervezőcsoportunk, amely­nek legfőbb feladata, hogy olyan ruhákat ötöljön ki, amelyeket szinte kortól függet­lenül szívesen magukra ölte­nek a hölgyek, hiszen a gyer­mekruhák mellett főleg nekik gyártunk felsőruházati termé­keket, évente mintegy 2—300 fazont. — Ezenkívül nagyon jó az együttműködésünk Bar- tunek Katalin divattervező iparművésszel, s az ő munká­ja nyomán igazán tetszetős darabokkal tudunk előrukkol­ni, melyeket a Párizsi Divat­sarok részére értékesítünk. — A butikokkal szemben van bennem némi ellen­szenv, hiszen nekik a piac meghódítására több lehetősé­gük is van. Az új adózás rendszer bevezetésével reme hetően ez az egyenlőtlen ha, meg fog szűnni. Meglehető sen sok igénytelen és ross? minőségű terméket is forga­lomba hoztak ezekben a kis üzletekben, de mi bízunk ben­ne, hogy az emberek szemlé­lete ezzel kapcsolatban rövid időn belül meg fog változn' Azzal azonban sajnos számol­nunk kell ezután is, hogy ők könnyebben jutnak alap­anyaghoz — s talán olcsóbban is, hiszen nálunk a teljes költséget tekintve majdnem 60 százalékot tesz ki az anyagár — és a piaci gyorsa­ságuk is követhetetlen szá­munkra, ugyanis nekik nem kell annyi minőségi feltételt teljesíteniük, mint nekünk. A későbbi tervekről az el­nöknő elmondta, hogy mind a hazai, mind a külföldi már meglévő piacokat szeretnék megtartani, lehetőség szerint bővíteni. Ennek érdekében, ha lehet, még igényesebb és választékosabb termékskálával kívánnak előállni a jövőben. Emellett egyre nagyobb össze­geket fordítanak reklámra, s több bemutatón szeretnének megjelenni, hiszen eddig csak a BNV-n állították ki ruha- költeményeiket. Végül a kö­zeljövő tervei közt szerepel egy tőkés céggel közös válla­lat alapítása is. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents