Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
4 At EC YE/ 1988. FEBRUÁR 13., SZOMBAT Számítástechnikai berendezések a Dataplantól Új gép helyett elég a bővítő Egy egyszerű felismerés Letéti számla — fiataloknak Montecuccoli szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. S azt is sokan mondják, hogy pénzt csak pénzzel lehet csinálni. Akkor tehát hogyan tovább? Ez mar olyan gordiuszi csomó, aminek átvágásához nagyon jó képességekkel rendelkező ember kell. De ki tudja, van-e egyáltalán ilyen? S mielőtt még bárki lemondóan legyinte- ne, elárulom: van. Annál is inkább, mert a szóban forgó csapat csupa olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami legalább olyan jól konvertálható: ez pedig az alkotó szürkeállomány. s ennek a termékét menedzselő vállalkozó alkat. Nagy nyereség Am mielőtt elárulnám, kik e kiváló tulajdonságok birtokosai, elfogultságom magyarázatául íme néhány számadat: a megalakulás évében tizenhárom millió forint értéket állítottak elő, a következő évben harmincegyet, azután már hatvankettőt, rá egy esztendőre nyolcvanegyet, s az ötödik év bevétele kétszáz- negyven millió forint volt. Még érdekesebb ez a számsor akkor, ha eláruljuk, általában a bevétel húsz—hatvan százalékát a nyereség rovatba könyvelhetik el. A tavalyi közel negyedmilliárdos termelési érték mellett százhúsz- míllió volt a nyereségük, vagyis minden megtermelt forintból csaknem ötven fillér az övék maradt. Hogy ezzel mit kezdenek, az már az ő dolguk, egyelőre azonban nagy erővel koncentrálnak a fejlesztésre. Ügy vélem, most már épp itt az ideje, hogy eláruljuk, kikről is van szó. Ez a csapat a pomázi Dataplan Számítás- technikai Kisszövetkezet, amely 1983-ban indult három főállású és húsz mellékfoglalkozású dolgozóval. Alaptőkéjük százhatvanezer forint volt; a résztvevők pénze. — Lehet, hogy más orszá~ gokban nincs semmi különös abban, hogy egy vállalkozás ilyen meredeken tör felfelé, itthoni viszonylatban azonban egyáltalán nem megszokott. Milyen termékekkel érték ezt el? — kérdeztem Németh Imrét, a kisszövetkezet elnökét, aki korábban egy hazai nagyvállalatnál volt főosztályvezető. — Elsősorban középkategóriájú számítógépek fejlesztésével és szervizelésével foglalkozunk. Nem nehéz kitalálni, hogy miért éppen ezekkel. Manapság a gazdálkodószervezeteknek nincs annyi pénzük, hogy a meglévő, nem éppen korszerű gépparkjukat teljes egészében újra cseréljék. Ilyenkor az tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak, ha a meglévőt valamilyen formában korszerűsítik. Ez vonatkozik a termelőberendezésekre, s természetesen a számítógép-rendszerekre is. Hazánkban és a környező szocialista országokban rendkívül elterjedt az NDK gyártmányú R 10-es számítógép, s mi ezekhez gyártunk olyan kiegészítőket. amelyek segítségével sokkal többre képesek, nagyobb a teljesítményük, s ráadásul kompatibilisek is. Szives örömest adunk helyet a Pest Megyei Tanács V. B. alkoholellenes bizottsága felhívásának, mert az abban Így a gép árának töredékéért gyakorlatilag új számítógépekhez jutnak a vásárlók. — A Dataplan termékei azonban nemcsak Magyarországon, hanem számos szocia' lista országban is megtalálhatók. — Legnagyobb vásárlónk Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és természetesen a Szovjetunió. Hogy melyik országba milyen- mennyiséget szállítunk, az egyedül attól függ, hogy ők mit tudnak nekünk cserébe adni. Mi, kisszövetkezet lévén, soha nem kapunk kontingenst, csakis árucsere formájában kereskedhetünk. Ezzel tisztában vagyunk. Csehszlovákiából a gumigyártás fontos alapanyagát kapja az ország a mi termékeinkért cserébe, vagy tavaly például hatezernégyszáz hektoliter pil- zeni sört szállítottak, továbbá építőanyagot, rozsdamentes acélt, konfekciót. Az NDK- ból pedig szerszámgépeket és szintén építőanyagokat kapott Magyarország. Látnoki képességek — Ez azt jelenti, hogy a kisszövetkezet két fronton is kénytelen piackutató munkát végezni. Hogy sikerül felderíteni azt, hogy milyen árukért lehet üzletet kötni? — Minden év elején összehívunk egy háromnapos szim- poziont, ahol részt vesznek a gyártó cégek és külkereskedelmi vállalatok képviselői. Ezen mindenki elmondja, hbgy mire volna szüksége, s helyébe mit tud adni. Aztán következik az alkudozás. Azonban a kezdet kezdetén közel sem volt ilyen egyszerű a dolgunk. Meg kellett küzdeni az ismeretlenséggel, s előfordult olyan, hogy egy-egy berendezésünket három évig is alkalmazták, mondjuk Szibériában, s azután nagy tételt rendeltek volna belőle. Bár ez hozzá tartozik az üzlethez, a vállalkozáshoz. A Szovjetunióban például egy hazai nagyvállalattal kellett megmérkőznünk. Pedig nem is olyan termékeket szállítottunk volna oda, mint a magyar cég, hanem olyat, amivel az nagyobb teljesítményre lett volna képes. A hazai vállalat nem járult hozzá ehhez azzal az indokkal, hogy ők is készülnek ilyen bővítő gyártására. Sajnos ezt azóta sem kapták meg a szovjet partnerek, s így mi és a népgazdaság elestünk egy kétmillió rubeles szerződéstől. Az elmondottak alapján megfogalmazott törekvéseket és célokat véleményünk szerint minden tisztességes ember magáénak vallhatja. nem csodálkoztam, hogy a tervekkel kapcsolatban Németh Imre óvatosan nyilatkozott. — Nyilvánvaló, csakis olyan terveket készítünk, amelyekre már van megrendelésünk. Idei elképzelésünk értelmében het- venmillió forintos termelési értékre számítunk. Ez biztos. Ha ennél többre van igény, igyekszünk teljesíteni. Bár a jelenlegi gazdasági helyzetben látnoki képességekkel kell bírni ahhoz, hogy egy kisszövetkezet tervezni merjen. Soha nem lehet tudni, hogy mikor jön be egy korlátozó intézkedés. Mi mindenesetre továbbfejlesztjük a berendezéseinket, s ehhez kiválóan alkalmas a szakembergárdánk. A tagok nyolcvan százaléka mérnök, vagy matematikus, s májusban adjuk át az új épületet, amelyben elsősorban fejlesztéssel foglalkoznak majd a munkatársaink. Ez a beruházás különben harmincmillió forintba került. Fele annyi kereset — Ezt a harmincmilliót nyilvánvalóan a nyereségből vonták le. Ennek ellenére még mindig szépen maradt a tagoknak. Lehet, hogy ez a sikerük kulcsa? — Egyértelműen. Csakis az érdekeltségi rendszerrel érhettük el a százhúsz milliós nyereséget. Meg szokták kérdezni tőlünk, hogy nálunk mennyit keresnek az emberek, a harminc tag és a kilenc alkalmazott. Mindig azt mondom, hogy fele annyit, mint a korábbi vállalatuknál. Ezt úgy értem, hogy hatszor any- nyit dolgoznak, mint ott, és háromszor annyit keresnek. Egy dolgot mindenképpen érdemes még az elmondottakhoz hozzátenni: azon termékeken felül, amiket berendezéseikért cserébe az ország kapott, a Dataplan kisszövetkezet tavaly negyvennégy millió forint adóval járult hozzá a népgazdaság helyzetének javításához... Fiedler Anna Mária M ég csak nem is sejthette Tyukodi Anasztáz, milyen bajt idéz a fejére azzal a könnyelműségével, hogy alkoholos befolyásoltság alatt írott névtelen följelentését szórakozottságában aláírta, s így választ kapott a Defterdá- ri Népi Ellenőrzési Bizottságtól. A rá váró drámai események baljós előjátéka azzal kezdődött, hogy Csámpa Emánuelné fontos tárgyalásra hívta meg a szomszédban lakó özvegy Csipegető Károly- nét. Már a tárgyszerű légkörben lezajló tárgyalás programjának előzetes egyeztetése során megállapodtak abban, hogy ezúttal elkerülik azt, ami elválasztja őket — a deszkakerítést — és minden figyelmüket az előttük álló kérdések megoldásának szentelik. így történt, hogy Csámpáék nagyszobájában, tejeskávé és fonottkalács fogyasztása közben, elégedetten állapították meg, hogy az olyan fontos problémák megítélésében mint hogy a faluban ki kivel és hogyan csalja meg férjét, illetve feleségét, nézeteik azonosak vagy közel állnak egymáshoz. Már a cseresznyebefőtt fogyasztásához kezdtek, amikor Csámpa Emánuelné általában jól tájékozott forrásra hivatkozva előadta, hogy Tyukodi Anasztáz választ kapott a népi ellenőrzéstől. Nehéz lenne szabadulni attól a gondolattól, mondotta, hogy Tyukodi feljelentett valakit a faluból. A hírforrás egyébként nem volt más, mint Micsoda leuka, Csámpánénak a harácsi posta- hivatalban dolgozó unokája. özvegy Csipegetőnének az izgalmas hírre még a bajusz- kája is megrándult, s rögtön elő is terjesztette az ügyre vonatkozó saját hipotézisét, mondván, alighanem a leértékelésről rántotta le Tyukodi a leplet. Rövid tűnődés után Csám- páné úgy vélte, hogy az elAmikor kevés a pénz, akkor kellenek az ötletek. Ám gyakran ötletekre sincsen szükség, megteszi helyettük egy egyszerű felismerés is. Esetünkben is ez történt, mert az Állami Ifjúsági Bizottság és a KISZ Központi Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy együttesen anyagilag is jobban támogathatnák az öntevékeny ifjúsági közösségeket. Az eddigi tapasztalatokat értékelve kiderült ugyanis, hogy az országos hatáskörű szervek ugyan jelentős összegeket osztanak el pályázati úton, de koordináció és munkamegosztás híján sok a párhuzamos kiírás. így a notórius jelentkezők ugyanarra a tevékenységre több helyről - is kaphatnak támogatást, ugyanakkor akadnak fehér foltok, amelyek felszámolására nem jut egyetlen forint sem. Ráadásul az elbírálás az írásban benyújtott pályamunkákon alapul, s a hasznosításról sincsenek érdemi információk. Mindez a központi pénzek elaprózásához vezet, tehát: meg kell változtatni az elosztás módját! Eddig külön Ez a felismerés arra ösztökélte az ÁISH-t és a KISZ KB-t, hogy a hasonló célok megvalósítására külön-külön rendelkezésre álló pénzeket összeadja és 1987—88-ban együttesen 27 millió forintot bocsásson a megyék rendelkezésére. A pénz letéti számlára kerül, amelyet — további helyi forrásokkal kiegészülve — ifjúsági közösségek, egyesületek támogatására kell felhasználni A beérkező pályázatokat egy szakértői csoport bírálja el. Ez a kuratórium nemrégiben Pest megyében is megalakult a megyei tanács művelődési osztálya, ifjúsági és sportosztálya, a KISZ Pest Megyei Bizottsága, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár munkatársaiból, valamint a témához értő, szerveiben szilárd, de itaktikai- lag rugalmas tárgyalási pozícióját nem sodorja veszélybe azzal, ha özvegy Csipege- tönétől alaposabb felvilágosítást kér a leértékelés dolgában, hiszen mint mondotta, addig nem foglalhat felelősséggel állást, amíg bővebb információval nem rendelkezik. Azt persze Csámpámé is jól tudta, hogy Harács határában a Hajnalpirkadás és a Déli Verőfény termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Még azt is tudta, hogy a Hajnalpirkadás melléküzemágában több célú kiskerti gépek készülnek, s azokért az észak-amerikai piacon egymást tiporják a vevők. Sőt, még arról is értesült, hogy a Déli Verőfény melléküzemágában gyártott szobabútorokat a nyugat-európai üzletházak úgy kapkodják, mint a cukrot. Csak azzal kapcsolatban látszottak foghíjasnak az ismeretei, hogy mindkét szövetkezetben működik egy-egy bizottság, amely a selejtes termékek eladását intézi. S érdekes módon a selejtes kisgépeket és bútorgarnitúrákat a két szövetkezet vezetői hajlandók voltak saját maguknak megvásárolni. S hogy a szerencse menynyire kegyelte őket, azt jól mutatja, hogy a fillérekért megvett gépeken és bútorokon a rosszakaró sem vehetett észre semmi hibát, mikor azok már személyi tulajdonba kerültek. Tyukodi Anasztáz szállította ezeket a selejtes árukat a gazdájukhoz, mert ő rendelkezett azzal az istenáldotta képességgel, hogy a bútorban felismerje a fahulladékot, a kisgépekben pedig az ócskavasat, miként az a papírokon szerepelt. Könnyen lehetséges azonban, hogy Tyuvezeteken kívüli személyekből. Mint Solymosi Sándortól, a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya helyettes vezetőjétől, a kuratórium egyik tagjától megtudtuk, a KISZ KB és az ÁISH 1 millió 300 ezer forintot juttatott a megyének. Ehhez az ifjúságpolitikai alapból 200 ezer forintot, a megyei KISZ-bizottság részéről 40 ezret tettek hozzá, s az év végéig összesen 2 millió forintot szeretnének tudni a letéti számlán. A pályázatok benyújtása nincs határidőhöz kötve, azokat a kuratórium negyedévente bírálja el, és további sorsukat is figyelemmel kíséri. Az ÁISH és a KISZ KB ajánlásában több támogatandó tevékenység szerepel. Ezek közé tartózik például autonóm gyermek- és ifjúsági közösségek, főként olyan helyi egyesületek, társaságok alakulása és működése, amelyek különböző szabadidős elfoglaltságokra szerveződnek. Segíteni kívánják azokat az intézményeket is, amelyekben teret és meghatározó szerepet kapnak az ifjúsági csoportok. A közösségi videózás elterjesztésére hivatott távlati program első elemeként ösztönzik a videotársaságok megalakulását és egy olyan videotékahálózat létrehozását, amely a fiatalokat foglalkoztató kérdések és problémák feldolgozásához készítene különböző műsoros kazettákat, például ismeretterjesztő és vitaműsorokat, nyelvoktató programokat. Támogatni kívánják kulturális vállalkozások alakulását, működtetését is. Nyitott kérdések A megyei kuratórium még nem alakította ki végleges véleményét, mert nagyon tág a pártfogásra, érdemes tevékenységek köre. Ugyanakkor nem akarnak abba a hibába esni, hogy mindent ebből, a végül is szerény összegből oldjanak meg. Ezért valószíkodi megelégelte ezt a speciális szerepet, vélekedett özvegy Csipegető Károlyné, s ezért ragadott tollat. Anélkül, hogy a dialektikus logika alaptételeire való hivatkozással megterhelte volna a tárgyalás menetét, Csámpá- né nem hallgathatta el bizonyos fenntartásait e tetszetős hipotézissel szemben. Rámutatott, hogy Tyukodi nak bizonyára ezért a szolgálatáért nézik el a Déli Verőfénynél: mikor a keverőbői szállítja a csirketelepre a tápot, háromnégy zsákkal mindig leejt a saját kapuja előtt belőle, így aztán a háztáji gazdaságában ingyen lakhat jól a jószágállomány. Nagy marha lenne hál Anasztáz, ha éppen ott ■ robbantana, ahol őt is agyonnyomja az omladék — foglalta össze véleményét Csámpa Emánuelné. Hogy e talányos és szövevényes ügynek ezt az aspektusát semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezt özvegy Csipegetőné készséggel elismerte. Egyező akarat- nyilvánítással tehát arra a megállapodásra jutottak, hogy újabb tárgyalási fordulót rendeznek, s addig is gondosan tanulmányozzák az egymás véleményét és * érdekeit figyelembe vevő végleges megállapodás lehetőségét. Így hát amikor további szomszédok meglátogatására indult a két banya, ahogy Ha- rácsszerte nevezték őket, mindössze egy szűkszavú közös közleményt adtak ki magukból. Ennek lényege ez volt: Tyukodi Anasztáz feljelentette a falu vezetőit, hamarosan mindenki le lesz tartóztatva. Bár okai által a véletlen is meghatározott, azt semmiképpen sem nevezhetjük szükségszerűen bekövetkező egybenűnek látszik, hogy márciusban a gyermek- és ifjúsági szabadidős közösségek és a videózásra szerveződő társaságok megalakítására, illetve a meglevők támogatására írnak ki pályázatot. Különösen a videózás elterjesztéséhez fűződnek érdekek. Dunakeszin, Tápiógyörgyén, Erden akadnak felkarolásra érdemes próbálkozások. Egyebek között nyitott kérdés az is, hogy milyen formában részesüljenek a közösségek a letéti számlán elhelyezett pénzből? A vissza nem térítendő, úgynevezett céltámogatás, vagy a kamatmentes kölcsön a célravezető? Az utóbbiról egyelőre keveset tudni, mert hiányzik az ezzel kapcsolatos pénzügyminisztériumi állásfoglalás. A megyei szakértői bizottság egyébként is inkább arra hajlik, hogy lehetőleg visszatérítendő támogatásként osszák el a summát. Ez ösztönöz ugyanis arra, hogy a pályázók minél jobban hasznosítsák a pénzt. Több csatornán Felmerül az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha elfogy a számlán elkülönített pénz? Lesz-e utánpótlás? A választ a mostani kísérlet tapasztalatait értékelve lehel majd megadni. Amennyiben eredményre vezet, úgy a folytatás sem maradhat el. A megyei kuratórium azért dolgozik, hogy sikerre vigye az új elosztási formát. Ehhez először is az kell, hogy végleges álláspontjuk kialakítása után a széles nyilvánosság elé lépjenek. A pályázatok kiírását, az új lehetőségeket a társadalmi és tömegszervezetek, a különböző intézmények csatornáin keresztül akarják megismertetni az érdekeltekkel. Tervezik azt is, hogy tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken, ifjúsági parlamenteken is népszerűsítik elgondolásaikat. K. L. esésnek, hogy a faluszerte banyáknak nevezett hölgyekkel csaknem azonos időpontban felelősségteljes megbeszélést folytattak egymással a Hajnalpirkadás és a Déli Verőfény elnökei. Wolfhauser Armin, a Hajnalpirkadás elnöke javaslatot terjesztett Szentmarjosi Ákos, a Déli Verőfény elnöke elé. Itt van ez a januárban példátlanul meleg időjárás, ki kellene használni, mondotta. Most megrendezhetnénk az évente szokásos, termelőszövetkezetek közötti barátságos futballmérkőzést, s mire jön a tavaszi nagymunkák ideje, a sebek behegednek, a csontok összeforrnak. A meccs után a szövetkezetek kulturális alapjából rendezhetnek olyan vacsorát, hogy mind a tíz Ujjúkat megnyalhatják utána. Percekig komor lélekkel hallgatta e szavakat Szentmarjosi Ákos elnök. Lám, lám, ő hánysior elmondta már, hogy 1988-ban új gondolkodásmódra lesz szükség, és akkor ezzel a zseniális, újszerű gondolattal nem ő, hanem Wolfhauser rukkol ki. Fennhangon azonban így válaszolt: a számból vetted ki a szót, éppen én is ezt akartam javasolni. S közben arra gondolt, hogy a technikás Tyukodi a cseleivel masnit köt maid a Hajnalpirkadás védőinek a lábára. Nagyokat koccintottak az elnökök, hisz a tárgyalóasztalnál eredményes munkát végeztek. Tyukodi Anasztáz meg még csak nem is sejtette, miként gyűlnek a zivatarfelhők sorsának akkor még napsütötte egén. Cseri Sándor (A drámai kifejletről három hét múlva ugyanitt számolunk be. Addig szívesen fogadnánk olvasóink ötleteit arra vonatkozóan, miként bűnhődjön Tyukodi vagy miként hárítsa el a rá leselkedő veszélyeket.) Közöttünk a helye mindenkinek, aki Józan, mértékletes életet él, és — annak, aki gátat akar vetni a honfitársainkat, a családokat tönkretevő italáradatnak; — annak, akiijén a társakért érzett felelősség munkál, s aki a saját éíetpéldájával joggal figyelmeztethet másokat a mértékvesztés veszélyeire; — annak, aki olyan közösségi tevékenységet végez vagy keres, amely örömet okoz, edzettebbé tesz, s egészséges keretek között segít az érvényesülésben, a nehézségek, feszültségek elviselésében; — annak, aki az egészséges, kulturált viselkedés alapjának tartja a józanságot, tiszteletben tartja az alkoholt elutasítók indítékait ; — annak, aki szivén viseli a felnövekvő fiatal nemzedékek sorsát, hogy ne az itaiozásl pótcselekvést válasszák a problémákkal való szembenézés helyett; — annak, aki az önsegítés indítékainak felerősítésével segíteni kész az alkoholmpcsárból kikapaszkodni akaróknak; — mindazoknak akik támogatni akarják az alkoholizmust megelőző, gyógyító és rehabilitációs törekvéseket. önszervező köreibe hívja és várja a .Józan Élet Családvédő Egyesület országos előkészítő bizottsága mindazokat, akik az egészség- megőrzés társadalmi programjához ekképp is kapcsolódni kívánnak. A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága és a Vöröskereszt megyei vezetősége is — területi szervein keresztül — felkarolni, segíteni kész a józansági-családvédő mozgalom helyi kezdeményezéseit. További információt nyújtanak a megyei szervezeteken túl az egyesületek szervezői, az Országos Alkohológiai Intézet címén. 1021, Budapest, Vörös Hadsereg út 116. Tel.: KT-sm. Önről van szó! Ha harc, legyen harc! (3.) A banyák közleménye