Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
MEtíl’EM 1988. FEBRUAR 13., SZOMBAT 3 A magyar—szovjet barátság évfordulója Nyíltság és egyetértés A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 40., valamint a szovjet hadsereg megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ülést tartott. A képen Apró Antal, a társaság elnöke beszél. Hármas jubileumra, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40., a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 30., valamint a szovjet hadsereg és hadiflotta létrehozásának 70. évfordulójára emlékeztek pénteken a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének ülésén. A Parlament vadásztermében megtartott tanácskozáson Apró Antal elnök méltatta a jelentős történelmi eseményeket, mint a béke védelme erősítésének, a szocializmus történelmileg szükségszerű Jyőzelmének, további fejlődésének egy-egy mérföldkövét. Üj szakaszt nyitott hazánk életében a barátsági szerződés megkötése: jelentős szerepe van a kétoldalú diolomáciai, gazdasági,' műszaki-tudományos, kulturális kapcsolataink fejlődésébén — • hangsúlyozta, majd megállapította.: a két ország közötti'1 kontaktusokat á nyíltság, az egyetértés, az azonos célok jellemzik; egyezményeink a kölcsönösségen és az egyenjogúságon alapulnak. A négy évtizedes együttműködés legdinamikusabb területe a gazdaság, s eredményesen fejlődnek a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok is. Fontos szerepet tölt be egymás népei életének, kultúrájának megismertetésében az MSZBT 30 éve alakult testvérszervezete, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. A két szervezet sokoldalú együttműködése felöleli népeink politikai, gazdasági és kulturális életének valamennyi területét. A baráti társaságok alappillérei az új típusú kapcsolatrendszernek, amely legújabban a közvetlen vállalatközi kontaktusokkal bővült — mondotta végezetül. Ezt követően Pach Zsigmondi Pál akadémikus a magyar— szovjet társadalomtudományi együttműködés tapasztalatairól tájékoztatta a testületet. A vita után az országos elnökség Biró Gyula főtitkár előterjesztésében elfogadta az MSZBT idei munkatervét. A tanácskozáson — amelyen részt vett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete Is —, meleg szavakkal köszöntötték Apró Antalt 75. születésnapja alkalmából. Látogatás a KFKl-ban A 19 iparági-ágazati szak- szervezet közgazdasági titkárai pénteken a Központi Fizikai Kutató Intézetbe látogattak. A vendégeket Szabó Ferenc főigazgató tájékoztatta az intézet eddigi tevékenységéről, céljairól. Majd Nagy Sándor, a SZOT titkára a mozgalom és az értelmiség kapcsolatairól szólt. Szájtátva Ritkaság Nem egyik napról a másikra, de kialakulóban van egy eddig ismeretlen helyzet. Itt, ott, amott munkaerő-felesleg mutatkozik. A megye kivétel. Illetve . . . Nem olyan egyszerű ez, mint első pillantásra látszik. A megye egyre inkább ritkaságnak számít az ország hasonló közigazgatási területei között, mert nálunk, ha úgy általában mérlegelünk, akkor még mindig kétszer, négyszer több álláshelyet kínálnak fel a munkaadók, mint amennyit keresnek a munkavállalók. Szájtátva tapasztalja viszont az ember, hogy nem szabad úgy általában mérlegelni, mert a munkát keresők nem általában keresik a munkát, hanem nagyon is konkrét helyet, beosztást, fizetést stb. remélnek. S ritkaság, ha a felkínált hely és a kívánt feltételek teljesíthetősége összetalálkozik. Egyre ritkább ez az eset, azaz sokasodnak a figyelmeztető jelek, a kereslet és a kínálat között erősödik az ellentmondás. Ami persze létezett eddig is, csak éppen rejtett maradt, a szakemberek szűk köre bajlódott vele csupán, mint a jövendő egyik, időzített bombájával, aminek a robbanása elkerülhetetlen ... A kérdés ma is kérdés: elkerülhető a robbanás? Napjainkban összetalálkozik a képzés, továbbképzés sokféle gyengesége és ellentmondása a szerkezetváltás meg nem kerülhető teendőivel. A munkaadók egyre inkább rájönnek, csakis pontosan meghatározható feladatokra szabad felvenniük embereket, a munkavállalók viszont egyre riad- tabban tapasztalhatják, a nyolc általános vagy a gimnázium elvégzése egyre kevesebbet ér. A ritkaságnak számító helyzete a megyének, aligha tévedünk a feltételezéssel, nem örökös állapot. Vége lesz, ahogyan más megyékben már a végére értek annak a kellemes helyzetnek, amikor a munkaerőgazdálkodás abból állt, hogy nem kellett törődni vele. MOTTO Büntetőeljárás bizonyítéka lehet? Joghézag az adóbevallásban Amikor a cikk megírására készültem, eszembe jutott, hogy megnézzem, hogyan értelmezi az Idegen szavak és kifejezések szótára azt a bizonyos görög—latin eredetű szót. Érdekes felfedezésre jutottam, s a következtetést az olvasóra bízom. A legrégibb ilyen szótárpéldányomban, a Szikra 1951-^s kiadásában, nem leltem rá ... Az Akadémiai Kiadónak a 70-es évekbeli példányaiban viszont már igen. Eszerint a „paraszolvencia ingyenes szolgáltatásként járó kezelésért az orvosnak juttatott tiszteletdíj; „hálapénz”. S hogy a tárgyra térjünk, ez az a lathatatlan jövedelem, amely most vihart kavarva ismét napirendre került — a megadóztatásával. így nem igaz Dr. Weidinger István 33 éve körzeti orvos Érden. Aktív közéleti szereplést is vállaló orvosként ismertem meg. Tanácstag és tagja a városi tanács végrehajtó bizottságának. Példás orvosi magatartásának híre a szomszédos településekre is eljutott. Kíváncsi voltam a véleményére. — Az egészségügyi ellátás feltételeinek a megteremtése állami feladat. Az egészség- ügyi törvény kimondja, hogy ez az ellátás ingyenes, mindenki számára hozzáférhető. De hogy ez így nem igaz, azt mindenki tudja. Legfeljebb akkor, ha elég agilis a körzeti orvosa. Mert például a kórházi ágy köztudottan kevés, heteket. hónapokat kell várni rá, viszont ha megvan a megfelelő kapcsolatom, s ecsetelem a körülményeket,' szakmailag felkeltem az illetékes érdeklődését, rááll, hogy azonnal küldjem a beteget. De mi erre a környezeti reakció? Árulják a kórházi ágyakat! Persze nincs olyan orvos, aki ne kapna ... Csak az a kérdés, kitől és miért, hiszen a betegellátás idejét köztudottan másodpercekben mérik. Orvosa válogatja, hogy a.stoppolt fehérneműs betegtől elfogad-e bármit. Vagy attól a nyugdíjastól, aki hideg lakásban fogadja, mert az aznapra kiporciózott tüzelőt már elfűtötte. Mégis azt gondolom, hogy ez nem csupán az egészségügy problémája. Nálunk a társadalom erkölcsével van baj. Egy-egy kirívó esetet felkap a sajtó, s azzal sokat árt azoknak, akiktől mindez távol áll. És vajon közszájon forog-e ugyanígy, hogy van kollégám, aki reggelenként újságkihordással foglalkozik, hogy fedezhesse azokat a költségeket — továbbképzés, benzin —, amelyekre a hálapénz visszautasításával a munkabéréből nem futja. Nagyon igaz, magam is azt tartom, az ember egészsége nem lehet árucikk. És az orvosé? Hogy mi a megoldás? Biztosítási rendszerünk, sőt továbbmegyek; egész egészségügyünk reformja, amelyben a betegbiztosító magára vállalja az ellátás «teljes költségét, és a tisztességes munkát tisztességesen honorálja. Az adózás? Fegyelmezett állampolgár vagyok. ha kötelező, bevallom. És elhiszik majd nekem? Azzal együtt, hogy életvitelem nélkülöz minden luxust. És ez az egész mit old meg? A kerepestarcsai kórházban folytattuk a beszélgetést dr. Marczell Mihállyal, a csecsemő- és gyermekgyógyászati osztály vezető főorvosával és dr. Ajtay Andrással, az idegosztály adjunktusával, a kórház számítástechnikai osztálya vezetőjével. Később bekapcsolódott az eszmecserébe dr. Szabadfalvi András főigazgató főorvos. Nehéz volt utólag követni a jegyzetemben, ki mit mondott szó szerint, de mert véleménykülönbség nem volt, csupán kiegészítették egymás szavait, az elhangzott vélemények mellé nem írjuk megfogalmazója nevét. Elfogadni sem meri — Előreszaladtunk annak az ígéretével, hogy hazánkban mindenkit állampolgári jogon megillet a legmagasabb szintű orvosi ellátás is. A diagnosztikai és terápiás lehetőségek elégtelensége miatt az állampolgárnak egyhamar rá kellett jönnie, hogy az ehhez vezető út hosszú. Ezért megkísérli lerövidíteni. Ezzel mintegy adott a hálapénz létrejöttének lehetősége, Ugyanakkor adott az egészségügy fizetési szabályozórendszere, amely aluldotál, és a piaci helyzet, hogy az orvosnak meg kell élnie. Olyan kényszerpálya ez, amire objektíve kerül az egyén. Azonban minderről le kell választani az — kellően el nem ítélhető — intézményesített paraszolvencia-rendszert, amikor a beteg előtt egyértelműen kinyilvánítják, hogy fizetnie kell. De még így sem kizárólag az egészségügy sajátos problémája ez. Nem lehet kiszakítani abból, hogy hovatovább mindenütt és mindenért fizetni kell, a benzinkutastól — a kereskedőig, és még sorolhatMégis a rögösebb út járhatóbb Berecz Frigyes hozzászólását mondja, mellette balról jobbra: Lénárd László és dr. Porgányi Gyula (Folytatás az 1. oldalról.) az aszályos időjáfás miatt őszi vetéseink hiányosan, vagy egyáltalán nem keltek ki, gépeink műszaki állapota erősen leromlott, s egyes üzemek termékeire még nem voltak megrendelések. A kedvezőtlen jelek ellenére a termelőszövetkezet tavaly 325 millió 564 ezer forint értéket állított elő, ami a megelőző esztendő teljesítményének 111,9 százaléka. Ez elsősorban az ipari főágazat munkájának köszönhető, hiszen ez a tavalyinak 119 százaléka, míg az alaptevékenység 98,6 százalékot produkált. Persze leginkább az érdekli a dolgozókat, hogy mennyi volt a szövetkezet nyeresége, s e téren szintén sikerült túlszárnyalni a tervet, s az 1987-es esztendő nyeresége így 38 millió 630 ezer forint lett. Ehhez jelentősen hozzájárult a cipősarokgyártás, a műanyagüzem és a selyemipari vállalat csomago- lójának, valamint a nyomda teljesítménye. A szövetkezet legkevésbé eredményes részlege pedig a faüzem volt. Behozhatatlan,fagykár Az elmúlt esztendő hidegrekordjai, mint az ország más részéin, Kiskunlacházán is nám. Nem hiúsági kérdés, ha felvetjük: egy kalapba kerültünk a benzinkutassal, a pincérrel? Pedig kvalifikált értelmiségiként emberekkel dolgozunk, egészségük visszanyeréséért, életükért egyszemélyes felelősségű döntésekre kényszerülünk a nap minden órájában. Folyamatos továbbképzésünk, információszerzésünk, külföldi tapasztalatcseréink szinte kötelezőek felkészültségünk szinten tartásához. Megterhelésünkről nem is szólva, amely már-már túlmegy az emberileg elvárhatón. Nemcsak a fizetésünk, a túlórák, az ügyeletek, a helyettesítések díjazása is minimális. Annyira, hogy kénytelenek vagyunk azt érezni: a hálapénzeket belekalkulálják a fizetésünkbe. Csak példaként: egy konzílium óradíja nem éri el egy szakmunkás órabérét. S aki végképp eltökéli, hogy nem fogad el semmit, azt környezete idiótának vagy hazugnak tartja, a betegnek pedig megsemmisül a bizalma: mit tud ez, ha még elfogadni se meri? Önmaga ellen? — A szocialista országokat is beleértve, egyedül vagyunk Európában ezzel a gyakorlattal. Az illetékeseknek kell levonniuk a konzekvenciát, hogyan szüntethető meg. — S az adóbevallás? Van rá — bizonyos körülmények között — lehetőség, hogy az orvos elfogadja a hálapénzt. Ugyanakkor mint hatósági feladatokat is ellátó, egyszemélyes felelősségű döntésre felhatalmazott állami alkalmazottat sújtja a büntető törvénykönyv, mert mindezzel összeegyeztethetetlen hogy anyagi juttatást fogadjon el Ekkora joghézag mellett ki az, aki nyilatkozatot állít ki önmaga ellen? Kádár Edit leginkább a növénytermesztő szakembereknek okoztak gondot. Többek között ezt is megtudhattuk Fejérdy Győző elnöktől, a Petőfi Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. A gazdaság vezetője elmondta, hogy 1987-ben a tervezett 24 millió forintos nyereséghez képest több mint 1,5 milliós lemaradást könyvelhettek el. Ennek oka elsősorban a kegyetlen télben keresendő, hiszen az őszi árpát teljes egészében ki kellett szántaniuk, s a gyümölcsösökben a barackültetvények szinte nem is adtak termést. Az állattenyésztés és az ipari üzemek terven felül is hoztak a gazdaság konyhájára, s ez csökkentette a kiesést. A szövetkezetnek jelenleg a korábbinál jobb munkaszervezés és a költségek csökkentése mellett az jelenti a legnagyobb tennivalót, hogy az elmúlt esztendőben elkezdett, a tehenészeti telep majdnem 11 millió forintos rekonstrukciójának folytatásához az előzetesen beígért állami segítség egyelőre hiányzik, s enélkül a befejezés kétséges. A közgyűlés vitájában szót kért~dr. Fekete Ferenc is, aki ígéretet tett arra, hogy a megkezdett telepi rekonstrukció ügyében tájékozódik az illetékes szerveknél. Másodvetéssel sikerült Nehéz évkezdet, komoly munka, jó eredmények. így lehetne összegezni mindazt, amit Szabó János, a tápió- szentmártoni Aranyszarvas Tsz elnöke mondott — az 1987. évi gazdálkodást ismertetve —, a zárszámadó küldöttgyűlésen. Kiszántották az őszi vetést, helyére kukorica került, amely aztán a megye legjobb termésátlagát hozta. Értékesítési gondok mutatkoztak a jó termést hozó zöldborsónál, de végül sikerült hűtőházakA mezőgazdasági kisgépeket gyártó és forgalmazó vállalatok az idén a tavalyival azonos mennyiségű gépet és berendezést ajánlanak a hazai kistermelőknek. A forgalmazásra várhatóan továbbra is a kereslet lesz a jellemző, mivel a kistermelők tulajdonában lévő mintegy 200 ezer motoros kerti gép — traktor kapáló, permetező. fűnyíró stb. — immár kevés, egy részük ráadásul megérett a cserére. Pótlásukra importtal is számol a kereskedelem, és készítenek kisgépet nemzetközi •kooperációban is. A veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat az idén 30 ezer Robi kistraktort készít, a legkeresettebb R—55- ös típusból 24 ezret gyártanak, 4 ezerrel többet mint tavaly. A gépen olyan módosításokat és ésszerűsítéseket hajtottak végre, amellyel csökkentették a kevésbé kihasználható tartozékok számát. A 11 kilowattos (15 lóerős) kistraktorokat gyártó Rába Magyar Vagon- és Gépgyár a tervek szerint megismétli a naK ataam, s ez is a uiagazai eredményét gyarapította, hozzájárult a több mint 30 százalékos túlteljesítéshez. Jó eredményekkel büszkélkedhet az állattenyésztés is, hi-, szén például a tehenenkénti tej hozam elérte az 5560 litert., A lótenyésztést anyagi megfontolásból felszámolták, ám belépett a tenyészállatok sorába a giliszta — már több mint 6 millió rágja át a tehenészeti trágyát és készít értékes biohumuszt. Minden eredmény ellenére sem sikerült 72 ezer forintnál magasabbra tornázni a szövetkezeti átlagkeresetet, s ennek elsősorban azok az elvonások az okai, amelyek a jól gazdálkodókat még mindig sújtják. A szabályozók következtében a mostani 14 millióval szemben jövőre a 10 millió forintos tervezett nyereség is csak megfeszített munka árán teljesülhet. Erről beszéltek a vitában a tagok, s a mezőgazdaság lehetőségeiről, a kibontakozás útjáról szólt dr. Takács József is. Adottságokhoz igazodva Jelentős növekedést, fejlődést tűzött ki célul 1987-re a letkési Ipolyvölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetősége, maga és a tagság elé a talpon maradás érdekében. Bár sem az időjárás, sem a gazdasági feltételek nem kedveztek, a zárszámadó közgyűlésen Légrádi János elnök mégis arról számolhatott be, hogy a meghatározott célokat elérték. A tavalyi év volt az első, amikor mind az alap, mind az ipari tevékenység megfelelt a terveknek, sőt azokat túl is teljesítette. Nőtt az árbevétel, termelési érték, a nyereség a tervezett 8 millió forinttal szemben csaknem 18 millió forint volt. Ezen belül a tervezettnél nagyobb nyereséget hozott az alaptevékenység, a növénytermesztés, állattenyésztés is. Az eredményes gazdálkodásban nagy szerepe volt az ipari tevékenységnek —, amely á helyi foglalkoztatási gondokon is sokat segített — és a letkési műszerüzemnek. Az üzem 1987-ben 34 millió forint értékben gyártott világviszonylatban is korszerű transzformátorokat. Ez az egység most anyagbeszerzési gondokkal küzd, veszélybe került léte ... A termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén felszólalt Vörös István is. A mező- gazdaság helyéről, szerepéről és jelentőségéről is beszélt, hangsúlyozva az adottságokhoz igazodó termelési struktúra kialakításának fontosságát. Mint mondta, az Ipolyvölgye Tsz bátran él az új lehetőségekkel. számos jel mutat a vállalkozó szellem mind na7 gyobb mértékű megnyilvánulására. tavalyi teljesítményét: 400 Rába—15-ös kerti traktort készít, ám ha az érdeklődés év közben növekszik, akkor akár 700-800-at is tud gyártani. A kereskedelmi vállalatokkal folytatott közös piackutatás alapján a szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet összesen több mint 10 ezret gyári 2-3 kilowatt teljesítményű kerti traktorból. Hagyományos termékei mellett a szövetkezet újdonságokkal is kirukkol: több olyan kisgépet készít, amelyet eddig csak külföldről lehetett beszerezni. Ilyen a benzin-, illetve a villanymotorral üzemeltető rotációs kapa, amelyhez más talajművelő eszköz is kapcsolható; a kisgéoből egyelőre 3 ezret készítenek. A külföldi kisgépek közül igen keresett az E—931-es típusú motoros kapa, amelyből az Agrotek 3 ezret igényelt az NDK-beli partnerétől, amely egyelőre 500 szállítását vállalta az év első felére. Ez annyi, mint amennyit tavaly szállítottak. Növekszik a kistermelők gépigénye Újdonságok gazdálkodóknak
