Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
4 1988. JANUÁR 11., HÉTFŐ Életmódiantilmány Nagykátán (2.) Hogy ne maradjon papíron! » A nagykátaiak életmódjának és életfeltételeinek változásáról készült jelentés igen beszédes adatokat tartalmaz. A legjellemzőbb talán, hogy a mintegy hatezer keresőképes nagykátai közül kétezer-száz- hatvanan ingáznak. A helyben dolgozó ipari munkások között több a nő, s ez jól tükrözi a Nagykátára települt ipar szerkezetét. A mezőgazdaságban 81 százalékos a férfiak aránya, míg az értelmiségiek között az 55 százalékos női arány a pedagóguspálya elnőiesedésének. tudható be. Érdemes felfigyelni arra, hogy a mezőgazdasági munkásoknál legmagasabb az 50—60 év közötti korcsoport, ez az elöregedésre hívja fel a figyelmet Érdekes jelenség, hogy a munkahelyen eltöltött évek számának vizsgálatánál az országos 20 százalék körüli fluktuáció Nagykátán ismeretlen. A megkérdezetteknek alig 14 százaléka dolgozik két évnél rövidebb ideje ugyanazon a munkahelyen. A második gazdaságból Á családok havi jövedelmi viszonyaira a közös háztartásban élők foglalkoztatottságának helyzete, az eltartottak száma, a család állandó és egyéb forrásból származó jövedelmei, a havi rezsi, az OTP-betétek és -tartozások nagyságrendje gyakorol hatást. Természetesen befolyásolja a jövedelmi viszonyok alakulását a takarékossági hajlandóság és a fogyasztási szerkezet alakulása. A megkérdezett ötszáz nagykátai 12 százaléka havi 8—9 ezer, 25 százaléka 9—11 ezer, 23 százaléka 11—15 ezer forint körüli összeghez jut havonta. Az alacsonyabb jövedelmek — 3—6 ezer forint — 16 százalékot tesznek ki. A megtakarításra szánt összegek átlagosan 4—6 százalék körül alakulnak. Viszont figyelemre méltó, hogy nem takarékoskodik a megkérdezetteknek csaknem 30 százaléka. Legtöbben lakásra vagy annak korszerűsítésére gyűjtenek. Nagy szóródást mutat a tartós fogyasztási cikkek vásárlására való takarékoskodás. A megkérdezettek 14 százaléka elsősorban nem célirányosan gyűjti a pénzét. A megkérdezetteknek háromnegyede családi házzal rendelkezik, több mint harmadának van autója, csaknem 30 százalék rendelkezik színes televízióval, közel 20 százalék telekkel. A családokban az egy főre jutó átlag- jövedelem 3160 forint körűi mozog, kétezertől ötezernyolcszáz forintig terjedő jövedelemtartományban. A feltűnően magas átlagok az értelmiség, a kirívóan alacsonyak a mezőgazdasági munkások körében jelennek meg. Legnagyobb részben a mező- gazdaságban dolgozók rendelkeznek más forrásból származó jövedelmekkel, de végül is a megkérdezettek szinte mindegyike pénzhez jut a második gazdaságból. Erre nagy szükség is van, hiszen a megkérdezettek 28 százaléka 3—5 ezer forint körüli havi adósságot vállalt. A lakásviszonyokat vizsgálva kiderül, hogy legjellemzőbb a családi ház. Az ipari munkások több mint 80 százaléka rendelkezik saját lakással, legrosszabb az arány a.mezőgazdasági munkások között, 67 százalék. Szembetűnő, hogy az eljáró mezőgazdasági munkások 25 százaléka él albérletben, és csaknem ilyen magas az arány e tekintetben a szolgáltatásban dolgozók között is. A megkérdezetteknek csupán fele él komfortos lakásban. Könyv, színház nélkül A legtöbbet talán az árul el az ember életmódjáról, hogy mennyi időt fordít házi munkára, gyermeknevelésre, szórakozásra. Szinte természetes, hogy az ingázók tudnak ezekre a tevékenységekre a legkevesebb időt szakítani. Az eljáró mezőgazdasági munkás tanulásra, egyéb szellemi tevékenységre fordított ideje alig kimutatható. A kulturális intézmények látogatására alig marad idejük az ingázóknak. Az eljáró értelmiségiek közül sem tud szinte senki időt szakítani erre a tevékenységre. A kulturális intézmények látogatása a gyermeket nevelő szülők esetében mutatja a legrosszabb képet, napi 7, illetve 4 perc. A kereső családtagok lehetőségei e tekintetben jobbak, naponta 18—19 perc. Rosszabb a helyzet a nők esetében, hiszen szórakozásra feleannyi idejük jut — még ebből a kevésből is —, mint a férjeknek. A szabadidős mozgás, testedzés, sport viszonylag nagyobb helyet foglal el a napi időbeosztásban, de ma még kevés embernél épült be a mozgás, a sport a napi elfoglaltságba. a többség mellőzi az egészségmegőrzésnek ezt a legtermészetesebb módját. A szabadidő eltöltésének legkedveltebb formája minden rétegnél a családi körben, otthon való pihenés. Ugyanakkor feltűnő, hogy az eljáró értelmiség ilyen irányú szokása eltér az átlagtól, ök legszívesebben baráti társaságban, jobb híján otthon töltik az időt. Közművelődési intézményekben csupán a megkérdezettek 2—4 százaléka keresi a kikapcsolódást. Ugyanakkor a társas együttlétet az emberek nagy része továbbra is igényli. Mindez az egyesületek alapításának lehetőségeire hívja fel a figyelmet, s ebben a köz- művelődési intézményeknek nagy szerepük volna. Újságra, könyvre, mozira, színházra a havi keresetek 1— 3 százalékát költik a megkérdezettek. Moziba meglepően kevesen járnak. Színházban a megkérdezettek 50 százaléka még egyáltalán nem volt. És ugyanennyien egyetlen szépirodalmi könyvet sem olvastak el tavaly, de tavalyelőtt sem. A megkérdezettek legnagyobb része házi és kerti munkával otthon tölti szabadsága idejét. Figyelemre méltó, milyen kevesen jutnak szak- szervezeti vagy vállalati beutalóhoz. Az értelmiség kedvelt időtöltése a saját szervezésű hazai turistaút. Az eljárók vásárlásai Tanulságos a vizsgálatnak az a része, amely a beszerzés alakulását vizsgálja. A megkérdezettek java része az alapvető háztartási cikkeket és élelmiszereket döntően Nagykátán szerzi be. de sokan vásárolnak Jászberényben, Budapesten is. Nagykátára jellemző az önellátás is húsból és zöldségből. A tartós fogyasztási cikkeket a megkérdezettek 63 százaléka Nagykátán, a fele Jászberényben, 42 százaléka Budapesten szerzi be. Érdekes, hogy az eljárók vásárolnak nagyobb arányban Nagykátán, ami azt jelzi, hogy tapasztalataik a helyi ellátással kapcsolatban kedvezők. — Milyen következtetéseket vont le a pártbizottság a vizsgálat adataiból? — A körzet fejlődése során kialakult perifériahelyzet napjainkban is létező valóság, a szocialista viszonyokra adaptálódva — mondja Gulyás György, a városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára. — Növekedett a keresőmunkával eltöltött idő és erőteljesen bővült a fő munkaidő után végzett jövedelemkiegészítő tevékenység. Vagyis a családok nagyobb része jó beosztással tartani tudja elért életszínvonalát, ugyanakkor figyelni kell arra a rétegre is, amelynek a következő években az anyagi helyzete stagnál majd, de elszegényedésük is tapasztalható lesz. A felmérés nem foglalkozott a nyugdíjasokkal. de tapasztalatból tudjuk, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezők jó része már most nehéz körülmények között él. Az iskolai végzettség adatai a felmérésben ugyan kedvező képet mutattak, de ez nem nyugtathat meg senkit, mert más irányú tapasztalatok, ösz- szehasonlításoK Nagykátát és vonzáskörzetét rendkívül kedvezőtlenül érintik. Kevés a két középfokú iskola. Bővítésre van lehetőség, újak építésére azonban középtávon nincs. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében a társas együttlct igényeinek jobb kielégítésére kell a művelődési intézményeknek felkészülniük programokkal, technikai lehetőségekkel. Azt is nyilvánvalóvá tette a felmérés, hogy több kulturált kis helyiségre, szórakozóhelyre van szükség. A tömegsport kiszélesítésének is vannak még tartalékai. A családokat kell bevonni, a szabadidőközpont és a strand megépítése javít a helyzeten, de nem old meg mindent. A munkahelyeknek is többet kell tenniük e kérdésben, mert ez is a termelés hatékonyságát javító tényező. Abból, hogy milyen sokan foglalkoznak kertészkedéssel nyilvánvalóvá vált, hogy a kertkultúra lehetőségeinek javítására is szükség van. A meglévő kertek jobb kihasználására kell ösztönözni a tulajdonosokat és ráirányítani a figyelmet az itteni környezetvédelemre. Öt év múlva ismét A szórakozásban az alulról szervezett kisközösségeknek, egyesületeknek van lét- jogosultságuk Nagykátán. Fontos tanulságokkal szolgált a felmérésnek a lakáshelyzettel kapcsolatos része. A jelenlegi lakásállomány negyede egyszobás. Tanácsi lakásra negyvenen várnak. Nagyobb részük soha nem kerül olyan anyagi helyzetbe, hogy saját erőből építeni vagy vásárolni tudjon. Tehát a tanács anyagi erejétől függően szükséges állami lakásokat építeni. Ugyanakkor igény van újabb, de nagyobb területű hobbi telkek kialakítására is, amelyeken esetleg eladásra is lehet termelni zöldséget, gyümölcsöt. — Nem várhatjuk, hogy többen látogassák a művelődési intézményeket, ha nem alakítjuk ezeket hangulatosabbá, korszerűbbé. Akár a magántőke bevonásával is szükség lenne Nagykátán motelra, kávéházra, teniszpályára. Kiderült az is, hogy a lakosság igényli a közvetlenebb közéleti információkat, ezért meg kell találni a formát arra. hogy a nyilvános tanácsüléseken a lakosság nagy számban vegyen részt. Véleményeikkel, javaslataikkal, felajánlásaikkal váljanak a nagyközség fejlődésének alakítóivá. — Minden vizsgálat — bármilyen részletes és gazdag — annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, vagy amennyire felhasználják az abban foglaltakat. — Valóban. Szeretnénk — mondja végezetül Gulyás Györev —, ha a több mint egymillió adatot, amelyhez a számítógép jóvoltából bármikor rendszerezetten hozzá lehet férni, valóban felhasználná minden érdekelt amikor egy-egy településfejlesztési döntés kerül szóba. S annak érdekében, hogy magunkat is kontrolláljuk, öt év múlva szeretnénk megismételni ezt a vizsgálatot, megtudni, hova jutott a település, milyen irányba változott az életmód. Móza Katalin (Vége) A kisiparosok és az adórendszer Várakozó áilásponton í Ila egy témáról viccet <í gyártanak az emberek, ak- ^ kor azt komoran kell ven- ^ ni. Így volt ez az új adótör- £ vénnyel is. Már hónapok ^ óta olvastuk, hallottuk a '/ rádióban. televízióban, ^mindennapi beszélgeté- jseink központi témája '• volt az adózás. z volt az adózás. Elégedett volt Hányán váltottak iparengedélyt január hónapban? — teszem fel a kérdést a Da- basi Tanács ipari főelőadójának, Laczkóné Irányi Évának. A következő választ adja: — A jelenlegi helyzetben visszaadják az iparosok az engedélyt. Eddig tizenkilencen váltak meg az iparigazolványtól, de várható, hogy ez a szám emelkedni fog. Jókora területen dolgozunk. Dabas vonzáskörzetébe tíz község iparügye tartozik — szövi tovább gondolatait a főelőadó. — Mintegy hatszáz kisiparos gondját, ügyes-bajos dolgait kísérjük ' figyelemmel. Közöttük vannak főfoglalkozású kisiparosok, nyugdíjasok, és a munkaviszony megtartása melletti iparjogosítvánnyal rendelkezők. Szám szerint az utóbbiak vannak többségben, akik főállásban dolgoznak a helybeli tsz-ben, a nyomdában, az Agrogépnél vagy az áfész-nál és mellette másodállásban kisiparos-tevékenységet folytatnak. — Elégedett-e a térség lakossága a kisiparosok szolgáltatásával? — Jó ritmusban, egyenletesen és magas színvonalon dolgoztaik eddig. A lakosság általában elégedett volt. Néhány hiányszakmát leszámítva — mint például: ’ fér- f iszabó, kulcsmásoló, háztartásigép-szerelő, bádogos — mindenfajta szolgáltatásra itt helyben vállalkoztak a kisiparosaink. Tavaly az év második felében bizonytalanság kezdett, úrrá lenni az iparosok között. Mi lesz velünk? Hogyan tovább? — tették fel sorban a kérdéseket. Már korántsem az iparengedélyekkel, az alkalmazottak ki-be jelentkezésével kerestek meg, hanem az adózással kapcsolatos tudnivalókról érdeklődtek. Ebben pedig nem tudtam segíteni nekik. Ezzel a KlOSZ-alapszerveze- tek foglalkoznak behatóan. Nincs főkönyv A tanácsi főelőadóval ezután a helybeli KlOSZ-szék- házba megyünk. Az épület körül parkírozó kocsik sokaságából arra következtetünk, hogy ügyfélből nincs hiány a mai napon sem. Bent, az épület folyosóján türelmetlenül várakoznak az emberek. Barsi Ferencné, a KIOSZ- alapszervezet titkára szívesen fogad bennünket. — Legfőbb gondunk ezekben a napokban az adóbevalTágas belső udvarok Alacsonyabb lakóépületek A tereprendezéssel, közművesítéssel várhatóan májusban kezdik meg és 1992-ben fejezik be a főváros XVIII. kerületében az Alacskai út és a Határ utca menti területen az 1350 lakásos lakótelep építését. A közműlétesítésre hat gazdasági egység jelentkezett, s a versenyben a Betonútépítő Vállalat ajánlata bizonyult a legelőnyösebbnek. A 480 tanácsi bérlakás felépítéséért 7 cég versnyzett, végül a Budapesti Lakásépítő Vállalat nyerte el a kivitelezési jogot. Ugyanezen a lakótelepen a Lakásszövetkezetek Budapesti Szövetsége 870 szövetkez.eti lakás felépítésére szintén versenytárgyaláson választja ki hamarosan a kivitelezőt. Több mint hétszáz otthont átlagosan hatvan, mintegy százat pedig kilencvenhat négyzet- méteresre terveztek. A lakótelepen nem lesz háromemeletesnél magasabb épület, a csaknem száz négyzetméteres lakásokat pedig földszintes, tetőtér-beépítéses sorházakban alakítják ki. Sajátosság még. hogy — a sorházak kivételéve!— az épülettömbök tágas belső udvarokat fognak majd közre. Az ilyen belső terekre — az eddigi tapasztalatok szerint — jobban vigyáznak a lakók, könnyebben alakul ki a közösségi élet. lások elkészítése — vág a dolgok közepébe. — Ebben segítünk ügyfeleinknek, amennyiben a számlakönyvet és a bizonylatot a rendelkezésünkre bocsátják. Az adóbevallást január 15-ig kell elkészíteni. — Milyen a hangulat a kisiparosok körében? — Legtöbben a várakozás álláspontjára helyezkedtek. A mi körzetünkben jelenleg az iparosok hetven százaléka szünetelteti a munkát. Aki ipari tanulót foglalkoztat, az nem teheti meg, mert gondoskodnia kell a tanuló elhelyezéséről. Manapság pedig ez nem könnyű, A kisiparosok gyakran szidnak bennünket — talán jogosan is —, mivel az ipar gyakorlásához szükséges nyomtatványokkal nem rendelkezünk. mint például a napló- főkönyv, számlatömb. Olvassák az újságokban, hallják a rádióban, televízióban, hogy a nyomtatványokat a KIOSZ- nál lehet beszerezni, és állandóan ostromolnak bennünket. Hétszáz darab naplófőkönyvet rendeltünk a megyei titkárságon, de egyetlen darab se érkezett meg a mai napig. Minden pillanatban várom Pestről a telefont, hogy kocsiba üThe tek, és elhozhatom az iratokat a dabaslak részére. Megéri-e? — Hogyan segít a tűrel metlenkedö embereknek? — Nyugalomra van szükségem. Meg kell őket győzni arról, hogy nem lesz a helyzet olyan bonyolult, amilyennek most látszik. Ügy érzem, bíznak, hisznek a sza vunknak. Egységes receptet úgysem tudnék ajánlani, min den kisiparosnak magának kell eldöntenie, hogy megéri-e tovább folytatni eddigi tevékenységét. Legjobban a könyvvezetéstől félnek, ami valóban tetemes adminisztrációval jár. A későbbiekben számítógépes könyveléssel tudunk segíteni ezen a gondon. Keresztes Szilvia Unatkoztam... Kérdem a tízéves Petit: milyen volt a téli szünet, hogyan teltek az ünnepel«*: Mintha nem is értené a kérdést. Megismétlem. Lassan, vontatottan válaszol: — Unatkoztam ... Mindig csak unatkoztam. Még karácsonykor is, és újévkor is, amikor pedig anyu és apu is otthon volt.. . Anyu főzött, mosogatott, apu olvasott... És jöttek a vendégek is, és mi is mentünk vendégségbe. De akkor is csak unatkoztam. Már jobb is volt, amikor megkezdődött a tanítás ... Eső után köpönyeg? Minek erről most beszélni, már az ünnepek elmúltával? Hadd válaszoljak most már Peti szavaival, aki a végén már örült is, hogy valaki kérdezi őt efelöl: — Az anyu, meg az apu azt hiszi, hogy megveszik az ajándékot, azután játsszam egyedül azokkal. Nem engednek hozzám senkit, és engem sem engednek sehova, ök pedig nem visznek sehova, csak olyan helyre, ami az ő társaságuk, és engem nincs hol hagyni, hát elvisznek. És ez nekem nem jó. Én unatkozom. Nem fűzök hozzá semmit, csak egy kérdést: hány — egyébként tisztességes, jó — család él ugyanígy? (sárdi) Virágcsokrok dísze Hazai dekorszaiag Ez évtől a teljes hazai keresletet ki tudja elégíteni a virágcsokrokhoz való díszítő- szalagokból a Rádiusz kisszövetkezet, amely tavaly kezdte el e termék gyártását. Az eredetileg építőipari munkákkal foglalkozó kisszövetkezet huszonkét tagja és hat alkalmazottja kiegészítő tevékenységként vállalkozott díszítőszalagok készítésére. Mivel a keresett dekorációs kellékből csak igen csekély mennyiséget vásárol a kereskedelem a nyugati országokból, a virágboltok egy része magánimportból jutott hozzá a díszítőszalaghoz. A hazai termék alapanyagának csupán öt százaléka importkészítmény,, a fennmaradó rész hazai gyárakból származik. A kisszövetkezet dolgozói maguk készítették a gyártósort is. A dekorszalagot tizenkét színben, sokféle méretben, számos mintázattal gyártják, minősége megegyezik a külföldivel. A kisszövetkezetnek 1988-ban mintegy 50 millió forint bevétele származik a díszítőszalag készítéséből. Ásványok a gyermekkönyvtárban Egy tizenéves kiállító A szakirodalom minden tudnivalót elárul a kristályok szerkezetéről. „Te is állíts ki nálunk! Gyűjteni jó és érdekes. Ka gyűjteményed már kiállítássá állt össze vagy arra összeállítható. akkor hozd el és rendezd meg a bemutatódat!” A szentendrei gyermekkönyvtár nyomtatványa így hirdeti a gyermekeknek ajánlott programját. Decemberben az egyik ilyen kiállítás Karsai Árpádé volt, aki ásványokat, kagylókat gyűjt. A felszabadulás-lakótelepi iskolában érdeklődtünk az ötödik osztályos Árpi felől. — Nincs iskolában, be teg, otthon fekszik — harsogták a diákok kórusban. Az ifjú gyűjtő tüszös man- dulagyulladással nyomta az ágyat, amikor hobbijáról faggattam. — Két-három éve gyűjtöm rendszeresen az ásványokat — mondta Karsai Árpád. — Emlékszem, a Templom téren volt egyszer egy vásár, ott nagyon megtetszett egy kagyló. A barátaimmal meg kavicsokat. törtünk szét, azoknak is érdekes a belseje. Így aztán mind a kagylókat, mind az ásványokat gyűjteni kezdtem. — Sajnos a tengerpartra még nem juthatott el — folytatta az édesanyja, aki abban az általános iskolában magyartanár, ahol a gverek tanul. — Pedig ott gyönyörű dolgokat találna a gyűjteményébe. A barátok, ismerősök azonban mindig gondolnak Árpi szenvedélyére és hoznak neki valami érdekességet. A kisfiú sűrűn bólogat Egyszer talán neki is megadatik, hogy a tengerből maga válassza ki a szebbnél szebb kagylókat. — Egyelőre csak a Duna mellett s a Balaton partján gyűjtögetek, dg majd egyszer ... — tervezgette Árpi. — A Búvár zsebkönyvelcben mindig megnézem ezeknek a csodálatos kristályoknak a leírását. s ilyenkor mindig elkalandozik a képzeletem. Nagyon örültem ennek a kiállításnak és boldog vagyok, hogy megmutathattam gyűjteményemet. Kép és szöveg: Csécsei Zoltán
