Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

Mwr t WAV»*/ IMS. JANUÁR II., HÉTFŐ 5 Hogy részesei legyünk az igazi csodának Föltárul, ami a sorok mögött van Szinte közhelyszámba megy. de éppen ezért igaz: karunk a líra átalakulásának időszaka. A régebbi, ha­gyományosnak mondott, leíró kifejezésmód mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a költészetben az asz- szociatív törekvések. A versbeli absztrahálás foka és minősége minden korábbinál nagyobb, erőteljesebb és változatosabb. A modern költészet nagymértékben eltá­volodott a hagyományos formáktól, a köznyelv fordula­taitól. Nem véletlen tehát az sem, hogy komoly akadá­lyai vannak a mai lírai alkotások megértésének. S ha csökkent is a távolság, amely a kor közönségét a kor költészetétől elválasztja, azért nem hunyhatunk szemet az elgondolkodtató jelenség előtt: az emberek jó része igenis elfordult a kortársak verseitől. ELHUNYT DR. BUGA LÁSZLÓ Dr. Buga László, SZOT-díjas nyugalmazott főorvos, író, a Magyar Rádió Orvosi tanácsok című műsorának népszerű előadója, január 9-én, életének 82. évében, súlyos betegseg miatt elhunyt. Ha a mai költészet befoga­dása gondot okoz, akkor a vers értelmezésére, megközelí­tésére is fokozott figyelmet kell fordítani. A mű mindig önmagáért beszél, s azt első­sorban olvasni, megélni kell, hiszen semmi sem érhet föl az írott szó nyújtotta esztéti­kai élménnyel. A jelenségek azonban nem mindig magya­rázzák önmagukat, szükség van a tolmácsolásra. A sza­kadékot, amely a költő és a befogadó között van, a színész is segíthet áthidalni, s ha ő megleli a lírikushoz a megfe­lelő kulcsot, általa megnyíl­hat valamennyiünk számára a vers, s részesei lehetünk az igazi csodának... Ám ha továbbra is őszinte akarok lenni, bizony ritkán adatik meg ez a csoda. Mind kevesebben tudnak — az egyébként kiváló — színé­szeink közül igazán jól sza­valni. Ez utóbbi kifejezés egyébként számomra nem eléggé szabatos; nem fejezi ki azt, amit szerintem egy költői mű igazi interpretálása takar. Hiszen a szavaló ágál, deklamál, míg' az igazi színész elmondja a verset, beleéli magát a költő lelkiállapotába s ezt igyekszik átéreztetni hallgatóival is. Fájdalom és gyönyörűség Megvallom, inkább az ud­variasság késztetett arra, hogy eleget tegyek egy fiatal mű­vész meghívásának, és elmen­jek a Vigadóban rendezett önálló estjére, ahol Juhász Ferenc és József Attila mű­veit adta elő. Ismét csalódás­tól féltem — s végül felejt­hetetlen élményben volt ré­szem. Új értelmet nyertek számomra azok a költemé­nyek, amelyeket már ismer­tem, és közelebb kerültek hozzám, elgyönyörködtettek azok, amelyeket eddig nem tudtam elfogadni. Nem vélet­len tehát, hogy érdekelni kez­dett, ki ez a fiatalember, aki Ilyen nem várt csodákra ké­pes. A kicsit visszahúzódó, csön­des, meglepően szerény Tiha­nyi Péter jelenleg a Jurta Színház tagja. Édesanyja Du- naharasztiban óvónő, ő pedig a nagyközség középiskolájában, a Baktay Gimnáziumban érettségizett. — Sohasem akartam szí­nész lenni — mosolyodik el, amikor az indíttatásról fagga­tom. — Az elképzeléseim kö­zött hol a tanári, hol az or­vosi hivatás szerepelt. Meg­vallom, a versek mindig kö­zel álltak hozzám, bár ezt a gimnáziumban senki sem tudta rólam. Sohasem léptem föl az iskolában, mert azt valahogy szentségtörésnek éreztem volna. Hogy miért? Ügy hiszem, már tizenhat esztendősen is tudatában vol­tam annak, mennyi fájdalom és mennyi gyönyörűség van egy költeményben, s azt gon­doltam, annak valódi fölis­mertetésére, amiért íródott, nincs igény egy ilyen ünnep­ségen. Az elhatározás, hogy vala­ki a szinészpályát kívánja vá­lasztani élethivatásául, bi­zony még édeskevés. Tihanyi Péternek sem ment ez egy­szerűen. A harmadik nekifu­tásra kezdhette csak meg ta­nulmányait. Addig műtős­ként dolgozott a János Kórházban. A főiskolán Kál­lai Ferenc és Szirtes Tamás voltak a vezető tanárai, majd diplomázás után á József Attila Színházba került. Egy évvel később Debrecenbe szerződött, ahol számos na­gyobb • Szerepben ismerhette meg a közönség. Közülük a legkedvesebb és a legnagyobb siker is a Dosztojevszkij-re- gényből színpadra írt Kara­mazov testvérek Aljoskája. Három debreceni év után, szeptember óta tagja a Jurta Színháznak. A költészethez, az előadóművészethez azon­ban nem lett hűtlen, annál is inkább nem, hiszen annak idején, negyedéves főiskolás korában egy előadói fesztivá­lon Kossuth-díjas színművé­szek előtt ő nyerte el vers­mondásával a fődíjat. Juhász Ferenc Szarvassá változott fiú című költeményét szavalta. A harmincoldalas műből egy rövidebb változatot készített. A költő olyannyira elfogadha­tónak érezte ezt a fajta „ön­kényt” — különös tekintettel a kiváló előadásra —, hogy engedélyt adott a fiatal szí­nésznek: verseiből tetszés sze­rint adjon elő a jövőben részleteket. S még egy hozzá­fűznivaló: tudomásom szerint Magyarországon Tihanyi Pé­teren kívül más nem vállal­kozik Juhász Ferenc lírájá­nak tolmácsolására. Meghalljuk benne a sikolyt — Ritkán szoktam egyik napról a másikra versmon­dást vállalni — mondja. — Juhász Ferenc- és a József Attila-összeállításom is több esztendei munka eredménye. Nagyon örülök, hogy az utób­bit márciustól a Jurta Szín­ház is műsorára tűzi. Az em­bernek vannak valamilyen elképzelései, gondolatai, ame­lyekkel együtt él és ahogyan maga az egyén változik, úgy változik az is, ahogy mondja a verset. — József Attila Mamája, Ódája számomra egészen más volt a Vigadóban, mint ami­lyennek eddig ismertem, el­fogadtam ... — Valóban, hiszen nekem meggyőződésem, hogy a vers százszázalékosan tükrözi a költőjét, s nekem azt az em­bert is vissza kell adnom, aki azokat a sorokat leírta. A költemények általában nem olyanok, amilyeneknek az emberek olvassák. Ismerik a verseket, viszi őket a szö­veg, de nem gondolnak a miértekre, arra, ami a sorok mögött van — azaz a lényeg­re. Ha hosszasan meditálunk, ha hozzáolvasunk, ha megpró­báljuk a mögötte álló szemé­lyiséget megismerni, egy idő után kinyílnak, új értelmet nyernek a szavak, s meghall­juk bennük a kiáltást, a si­kolyt, megérezzük a drámát, hiszen minden vers egy-egy dráma, amely emberi sorso­kat takar. S ez kell hogy megszólaljon, a versnek új, mai tartalmat adjon. Tihanyi Péter azonban nem­csak kiváló versmondó, ha­nem színész is, aki még a pálya elején tart, aki sok, je­lentős szerepet még nem mondhat magáénak. Életigenlést sugározva — Sajnos úgy tűnik, egyre kisebb a szerepe napjaink­ban a színháznak — magya­rázza. A szavak, a gondola­tok kicsit töredezetten, apró szünetekkel törnek ki belőle, látszik, hogy igyekszik felelős­séggel fogalmazni, hogy hisz abban, amit kimond és tenni Lakd). Nem annyira régen távozott el az ő kedves pesti utcáiról, bérházainak világából Vészi Endre, hogy könnyű szívvel lehetne bántóan szólni arról A lepecsételt lakás cí­mű tévéjátékáról, amely mű­vel a Kortársaink képernyője soi’ozat kezdetét vette, de hát mit csináljunk: ez a drámázás igencsak balul sikerült. Első­sorban éppen a jeles szerző hibájából, aki a maga szel­lemi laboratóriumában ezút­tal nem a valóság elemeit, hanem mesterséges képzel- ményeit elegyitette, másodsor­ban pedig annak a drama­turgiának az erélytelensége miatt, amely műhely még a lehetséges nyeséseket, simítá­sokat sem végezte el. Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk: elképzelhető-e egy­általán egy olyan kettős la­kás, ahol az egyik gazda csak úgy átsétálhat abba a másik­ba, amelynek különös foglal­kozású és szintén különös haj­lamú birtokosa külföldre tá­vozott. Nemigen. És ugyan szaladgálnak-e a mai flasz­teren olyan bodor frizurájú Mikulás bácsik, akik szociális érzelmeiktől hajtva csak úgy magukhoz vesznek egy-egy otthontalan ifjú házaspárt, s tartják őket saját gyermekeik­ként. Ez sem. igen divat ma­napság. Az meg már végképp a mesék lehetetlenségei közé tartozik, hogy egy állítólago­sán járható nyiladékon bebo- esatják azt a két otthon­talant abba a parókás, vil­is akar érte. — A film, a könyv fiatal korban olyan sokat tud adni, ami egy egész életre meghatározó le­het. Hozzáteszem: a mai gye­rekek jó része nem szeret ol­vasni, inkább a filmeket, a videót nézik, s közülük is azokat, amelyek nem biztos, hogy pozitív hatásúak. A színháznak tehát még na­gyobb a jelentősége, és — akárcsak az írott szónak — az emberekben való hitre, egymás szeretetére, a jóra való készségre kell nevelnie. Az a célja, hogy a közönség egy-egy előadás után pozitív érzelmekkel töltődjék föl. Akármilyen furcsa, de szerin­tem a negatív, az úgynevezett abszurd drámák is végső so­ron életigenlést sugároznak. Mostanában szerencsére ismét kezd divatba jönni a szere­lem. a romantika, a szép, a jó igenlése. Nekünk, színészek­nek, pedig az a feladatunk, hogy pozitív üzeneteket tol­mácsoljunk az embereknek, hogy jobbá, igazabbá tegyük őket. Éppen ez a cél vitt en­gem a színpad felé. Ma, amikor mind keveseb­bet törődünk egymással, fon­tos és jó dolog tudni, hogy él­nek közöttünk olyanok, akik a maguk területén mindent elkövetnek, hogy legalább kö­zelítsünk ahhoz, amit joggal elvárhatunk másoktól és ön­magunktól is — hogy igazán emberek legyünk. Erre esz­köz lehet a színház és eszköz a költészet is, amely hozzánk közelálló, számunkra sokat mondó előadásban továbbít­hatja az élet, a valóság érté­keit, az igaz emberséget. Körmendi Zsuzsa lanyfényes csodabirodalomba, hogy ott néhány óráig, napig a festett mennyekben érezzék magukat. S mindezt ráadásul éppen akkor, amikor a Lakás­ra várók siserehada ólálkodik e lepecsételt bérlemény körül. Bizony, a valóságtól való elrugaszkodás mintagyűjte­ménye mindez. S ha már ilyen maga az alapszövet, nemigen lehet más a reá aggatott paszománt, a beléje hímzett minta sem, vagyis az a szí­nészi játék, amely mindezt láthatóvá és hallhatóvá teszi. A közreműködők — egy-két kivételtől eltekintve — csak eltúlozták mindazt, ami ön­magában is a túlzások túlzása volt. őszinte sajnálatunkra ép­pen a sóikkal jobb alakításai miatt szeretett és tisztelt Sza­bó Gyula járt e tévútra jutott csapat élén, ahogyan már- már önparodisztikusan kellette magát. (Egyetlen szerencséje az volt, hogy hitveseként azt a Pásztor Erzsit jelölte ki a szereposztás, aki viszont kép­telen így alakoskodni. s emiatt legalább a páros jeleneteik valamivel szordínósabban rög­zítődtek.) Miklósy György és Békés Itala vidéki házaspárja mintha egy kabarétréfából sé­tált volna át ide; Szerednyei Béla szintén valami hasonló modort követett; és hát a két szegény fiatalt játszó Ráckevei Anna és Kautzky Armand fh. sem igen tudott mit kezdeni ezzel a feladattal. Ez utóbbi kettő elkezdte a földhözragadt hétköznapiságnál, aztán átvál­Az ország legnépszerűbb egészségügyi tanácsadója, min­denki Buga doktora, milliókat tanított egészségesen élni. A néptanító orvos — miként ma­gát nevezte egyik művében — három és fél évtizeden át adott egészségügyi tanácsot, vála­szolt a rádió hallgatóinak, a Szabad Föld olvasóinak. A fő­városban és vidéken sok ezer előadást tartott. A magyar egészségügyi felvilágosítás el­hivatott képviselőjeként nem­csak orvosi tudásával, hanem emberiességével, együttérzé­sével, derűs szavaival is gyó­A Művelődési Minisztérium és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége pályázatot hirdet Derkovits- ösztöndíjra. A hároméves ösz­töndíj segíti a művészek rend­szeres, tervszerű munkán ala­puló fejlődését. A pályázato­kat a jelentkezők eddigi mun­kássága, művészi, emberi ma­gatartása és az ösztöndíj idő­tartamára szóló művészi cél­kitűzései alapján bírálják el. A Derkovits Gyula-ösztön­díjra pályázhat minden olyan, 35. életévét még be nem töl­tött képzőművész, aki a főis­kola elvégzése után önálló mű­vészi tevékenységet tud fel­mutatni. Kivételes esetben olyan művész is részesülhet ösztöndíjban, aki nem rendel­kezik főiskolai végzettséggel. Az ösztöndíj összege — há­romévi időtartamra — havi hétezer forint. Az ösztöndíj odaítéléséről a művelődési miniszter dönt. Az erre vonat­kozó javaslatok kidolgozása és az ösztöndíj időtartama alatt a művészek munkájának fi­gyelemmel kisérése a Műve­lődési Minisztérium, a Ma­Űj tv-játékok, kortárs iro­dalmi alkotások adaptációinak forgatása kezdődik meg ja­nuárban a televízió műhelyei­ben. tott valami stilizált lebegés­be, végül pedig kikötött egy teljesen félreértelmezett jel- képiségnél — körülbelül úgy, ahogyan ez a rossz csillagzat alatt született jelenetsor tette. De ha már a jelképiség szót leírtuk, azt azért meg kell még jegyezni, hogy maga a téma nem eldobnivaló. Az ilyen lakatlan lakások megérdemel­nék, hogy altár szociografikus alapossággal, akár művészi sű­rítéssel, de az őszinte és igaz­ságos bemutatás tárgyát ké­pezzék. Nagyon sokakat bosz- szant, sőt sért a bennük meg­testesülő fölöslegesség. SzflZfldlülk. Végre vala- hára ismét útjára indult Bo­kor Péter remek történelem­idéző, -elemző sorozata, a Századunk. Régi erényeit meg­tartva sok-sok ismeretlen filmdokumentummal, eredetien érdekes nyilatkozattal, s olyan párbeszédes jelenetekkel, ame­lyek logikusan következnek a hajdani valóságból. Örömünk azonban ezt A kocka el van vetve című részt szemlélve sem lehetett teljes, mert né­hány színészi alakítás enyhén szólva is illúzióromboló volt. Nagy Attila budapesti német nagykövetként például igen­igen civilesen feszítgette azt a diplomatamundért, és hát má­sokon sem igen látszott az ala­ki kiképzés nyoma. Egy ilyen nagyon fontos és nagyon ala­pos munkánál bizony ilyesmi­re sem ártana ügyelni. , Akácz László gyított. Hitet adott a betegek­nek. A néptanító fia a 30-as évek végéin kezdte pályáját. Nyug­állományba vonulásáig klini­kai, körzeti, bánya-, tiszti és higiénikus orvosként szolgál­ta embertársait. Könyvei, köz­tük a Tavaszi ünnep, Dalol az orvos, Mesél a kórház, Jó egészség falun, tanyán, Élet, egészség, betegség. Gyógyító szó. Orvosnaplóm éppen olyan kedveltek, mint az előadásai. Munkásságát több magas ki­tüntetéssel — így a Szocialis­ta Magyarországért Érdem­renddel is elismerték. gyár Képzőművészek és Ipar­művészek Szövetsége, vala­mint a Képzőművészeti Főis­kola képviselőiből alakult bi­zottság feladata. Az évenként megtartandó munkabemutató­kon az ösztöndíjbizottság ér­tékeli a művészek tevékeny­ségét. A legkiválóbb ered­ményt felmutatók — egy évig — havi ezer forint nívódíjban részesülhetnek az ösztöndíj összegén felül. A pályázati kérelemhez mel­lékelni kell a jelentkezők ed­digi művészi munkásságának részletes ismertetését, életraj­zot, főiskolai végzettséget iga­zoló irat másolatát, az ösztön­díj időtartamára vonatkozó művészi célkitűzéseket, a szak­mai, ideológiai továbbképzés programját, valamint a mű­vész eddigi munkásságát do­kumentáló négy-öt alkotást. A pályázati kérelmet a Mű­velődési Minisztérium képző- művészeti osztályára január 25-ig kell postán eljuttatni (1884 Budapest, Pf. 1.). A mű­veket január 28-án és 29-én 10 és 16 óra között lehet be­vinni az Érnst Múzeumba. A közelmúltban elhunyt ne­ves író, Száraz György 1979-es Ítéletidő című történelmi drá­májából András Ferenc ren­dező készít tévéfilmet. A da­rab 1849 tavaszán játszódik az erdélyi Érchegységben, hősei románok és magyarok, fő alak­ja loan Dragos román politi­kus. A történet az erdélyi ro­mán felkelők és a magyar sza­badságharcosok egymás elleni küzdelmének tragikus tanul­ságait — mint Száraz történel­mi munkáiban annyiszor —, a nemzeti múlt nagy kudar­cait, elszalasztott lehetőségeit boncolgatja. A főbb szerepe­ket Tordy Géza, Szacsvay László, Pap Vera, Ráckevei Anna és Hegedűs D. Géza alakítja. T eme sí Ferenc nagy sikerű Por című szótárregénye lesz az újra induló Új nyitott könyv című sorozat egyik idei bemutatója. Az ebből készülő tv-játékban — Szőnyi G. Sán­dor rendezésében — a könyv két alakja kel életre, s ket­tőjük története váltogatja egy­mást. A szótárregénv mozaik­rengetegéből nemcsak Szeged világa, hanem emberi élettör­ténetek is megismerhetők lesz­nek. A tv-játék nagy részét az eredeti helyszínen, Szegeden, ottani színészek részvételével forgatják. A fiatal író, Nagy András Béketárgyalás című munkájá­ból Balogh Zsolt rendez tévé­játékot. A történet időpontja: 1899 decembere, egy — a ha­ditechnika hatalmas fejlődése nyomán — összehívott béke- konferencia utolsó hete, amelynek célja, hogy egyszer s mindenkorra biztosítsa a vi­lágbékét. A meg nem nevezett európai városban játszódó ese­ményeket az Osztrák—Magyar Monarchia küldöttsége veze­tőjének bakíiskorú leánya „szemüvegén” keresztül lát­hatják a nézők. Művészi kardmarkolat * Különös kedvtelésnek hódol Zorád Ferenc alsóőrsi lakos: fegyvereket gyűjt. Kardok, puskák, tőrök díszítik szobája falát. Elsősorban európai és balkáni fegyvereket keres, gyűj­teményében a szablyák mellett jatagán, kindzsál is található. A képen: 1889 mintájú porosz gyalogos tiszti kard markolata.-FIGYELŐ Ismét lehet pályázni Derkovits-ösztöndíj Januári forgatások A képernyőn láthatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents