Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

198S. JANUÁR 11., HÉTFŐ A zsámbcki főorvos mindennapos látogatója az állami csecsemőotthonnak. Az eseménytelen időszakokban Kovács Kál­mánná védőnő az adminisztrációt rendezi. Az orvost hét végén is hívjál Csak az öreg Kuti doktor nyitott ajtót? Mint azt lapunk első oldalán Ismertetjük, hétvégi orvosi ügyeleteket látogattunk meg vasárnap délelőtt. A solymári rendelő ajtajában ki­világított tábla adta tudtunkra az ügyeletes nevét és lakcímét. Csön­getésünkre fáradt arcú asszony nyitott ajtót. Keveset alhatott. Dr. Inczédy Zsuzsa szombat reggeltől tartotta a „frontot” a községben, és a távolabbi, szomszédos Nagykovácsiban. Szombaton este 10 óra táj­ban hívták utoljára beteghez. Ettől még alhatott volna, ám vasárnap hajnalban 2 óra tájban ismét mennie kellett. Render helyett rendelő — Indokolt volt a hívás, ál­talában az a tapasztalatom, hogy feleslegesen nem jönnek az ügyeletre az emberek. Most nincs különösebben nagy for­galom. Huszonnégy éve va­gyok Solymáron, volt már rosszabb is ... Erős berregés szakította fél­be a beszélgetést. Bőszoknyás, idős asszony érkezett a dok­tornőhöz. Cukorbeteg. Az ese­dékes inzulininjekcióért jött, számára életmentő ez az or­vosi beavatkozás. Az erdőn, hegyen át Buda­keszi felé vettük az irányt az egyre sűrűsödő hóesésben. Ott a központi ügyeletén — ide tartozik Páty, Budajenő és Telki is — dr. Kiss Tóth Pé­ter körzeti orvosnak még reg­gelizni is maradt ideje. Dr. Udvardy Ferencné körzeti ápolónő péntek estétől, tehát 36. órája állt .már szolgálat­ban. és azóta Ötvenegy esetet regisztrált- az ügyeleti napló­ban. — Tegnap elég sok ház kö­rüli baleset volt — sorolta a nővér. — Ki üvegcserépbe lé­pett, ki fűrésszel vágta el a kezét. Volt azonban néhány súlyosabb esetünk is, amely­hez már a mentők segítségét kellett kérnünk, mert kórhá­zi ápolásra szorult a beteg. Közben az orvos egy. a kis­fiával érkezett apát igazított el. A fájós fogú gyerekkel saj­nos Budapestre, a fogászati klinika ügyeletére kell men­nie. Aztán hozzánk fordulva folytatta: — Itt csak szomba­ton van fogászati ügyele- tünk... Kiss Tóth doktor vasárnap reggel egy idős férfi beteget lá­tott el, akinek magas vérnyo­másos krízise volt. Perceken belül a helyszínre jut a Volga típusú gépkocsival, amelyet rádiótelefon köt össze a ren­delővel. így útközben is elér­hető az orvos. Beszélgettünk, eseteket me­séltek. Sok furcsaság megesik az orvosi ügyeletén. Gyakran olyasmiért is idefutnak a z emberek, amely inkább rend­őri intézkedést indokolna. Mint karácsony másodnapján az az idős ember, aki a fia fe­nyegetésére kért itf „orvos­lást”. Megkapta. — A biza­lommal nem szabad visszaél­ni — mondta Kiss Tóth dok­tor. N:gyo< mondó iJdogálók Egy fiatal házaspár négy­éves kislánnyal nyitott be. Mindhárman riadtak: lázas a gyerek, a fülét fájlalja. Posch Krisztina meghűlt, piros a torka is. Penicillininjekciót és gyógyszert kapott a doktor bácsitól, és holnap már a gyer­mek szakrendelés veszi át a gyógyítását — hallottuk az orvosnak a szülőkhöz és a gyerekhez intézett halk, meg­nyugtató szavait. Kriszti ugyanis dicséretesen tűrte a vizsgálatot, de amikor az injskcióstűt meglátta, nos, volt egy kis rumli. A kihalt Pátyon a Kakas vendéglőben érdeklődtünk or­vos után. Budakeszire irányí­tottak az iddogaiók. Aztán az öreg Kuti doktort emlegették. Ha ő itt volna! De hát a fia is — színién orvos — meghalt sig. Ugyanennyit kellene visz- szakocsikázni, ha történetesen szállíthatatlan beteghez hív­nánk Tálas doktort. Ö csak mosolygott az ezt firtató kér­désen : — Régi igazság, hogy egy jól ellátott körzetben kevés az ügyeleti hívás. Az orvosnak tudnia kell, melyik betegét nem hagyhatja magára na­pokra. Én minden ilyen pá­ciensemhez benézek pénte­ken. .. Kádár Edit füajd csak ezután jön az erős fáradékonyság Becsapta a meleg a természetet Még nincs bizonyíték Hát persze, még csak ja­nuárt írunk! Télnek, havas, jeges, mínuszokkal jelzett ke­mény hideget görgető időjá­rásnak kellene lennie most, ezt szoktuk meg az elmúlt eszten­dőkben, amikor néha erősebb volt a fagy, mint amivel az emberek, a gépek meg tudtak birkózni. Dr. Illés László, az Országos Meteorológiai Szolgálat Köz­ponti Előrejelző Intézetének vasárnapi ügyeletes munka­társa is jobban szereti az év­szaknak megfelelő időjárást, s amikor szabadideje van, gyak­ran kirándul a budai és a pi­lisi hegyekbe. — Amióta a rendszeres ész­lelések megkezdődtek, tehát már! Ez a kettő, aki most van .... az egyik nem is lakik itt, a másik meg, ha itthon van sem nyit ajtót hétvégén — állítják a poharazgatók. A Munkás téren álló nagy ház kapuján tábla jelzi, hogy ez dr. Gurin Ferenc körzeti orvos lakása. Második csön­getésre az emeleten kinyílt egy ablak. — Lázas gyereket hoztunk — szóltam fel, nem minden zavar nélkül. — Várjon kérem, azonnal jövök — felelt visz- sza az orvos. Persze elnézést kértünk Gurin doktortól. El­mondtuk, mi járatban va­gyunk. Nem magyarázkodott, csak mosolyogva csóválta a fejét. Majd megmutatta a ház mögött álló. saját kialakítású kis rendelőjét. Ajtaján ott a felirat: Sürgős betegellátás rendelési időn kívül is. Aki már járt itt, olvashatta. Hát ennyit a szóbeszédről. Szükségük van egymásra Zsámbékon a múlt év már­ciusában nyílt meg az egész­ségügyi központ. Hétvégi ügye­letben ellátja Tök, Perbál és a szomszédos Komárom megyei Gyermely betegeit is. Persze az ottani körzeti orvos is ad itt hétvégi ügyeletet. Ezúttal éppen az intézmény vezetője, dr. Fodor Miklós főorvos volt a hétvégés. így tájékoztatott Kovács Kálmánná védőnő, s hozzátette: most ment el a szokásos napi vizitre az álla­mi csecsemőotthonba. De ha távollétében szükség volna rá, CB-rádión összeköttetésbe lép az orvosi kocsival, s máris in­dulhatnak a címre. Ilyen mó­don jelezte ottlétünket is, így a csecsemőotthonban találkoz­tunk Fodor főorvossal, meg az otthon főnővérhelyettesé- vel, Nyíri Sándornéval. Mosolyogva fogadtak, hiszen minden rendben volt ott is. Különösen megnyugtató ez egy olyan házban, ahol 81 kisgye­reket gondoznak, 3 éves korig. Az orvosra tehát nem volt különösebben szükség, csak a rutinvizsgálatokat végezte el, Még hogy nincs rá szükség? Még szerencse, hogy az apró­ságok nem újságolvasók. Kap­nánk a fejünkre ezért a mon­datért! A kicsinyek ugyanis úgy repültek a főorvos karjá­ba, s olyan rajongással ölel­ték. s néztek rá, hogy az em­bernek elállt tőle a lélegzete. S az is egyetlen pillantással felmérhető, ez a rajongó sze­retet igencsak kölcsönös. Gyermely iránt érdeklőd­tünk Fodor főorvostól: — Kö­zelebb vagyunk hozzájuk, mint a legközelebbi Komárom me­gyei nagyobb település — vá­laszolta. — De még így sem igazán kihasznált az ügyele- tünk. Szívesen ellátnánk Bia- torbágyot és Herceghalmot is. De ők nem hajlandók az ösz- szevonásra. a tanácsi önkor­mányzat pedig sérthetetlen. Nem gond nélküli ott az ügye­let, mert Biatorbágyon van olyan orvos, akinek telefonja sincs. Körút péntekenként A herceghalmi rendelőnél a tábla Biatorbágyra, dr. Tálas Tamáshoz irányított. Pontosan 3,1 kilométert tettünk meg a tele jón nélküli orvosi laká­- Mondd, hogy á! Dr. Kiss Tóth Péter budakeszi körzeti oi vosnak megszaporodott a dolga. (Erdősi Ágnes felvételei) :öbb mint száz éve, nem ez íz első eset, hogy tavaszias zolt a január. 1921. január 10-én például a napi legma­gasabb hőmérséklet 13,6 Cel- sius-fok volt, vasárnap pedig Budapesten 4 fokot mértünk. De akadtak negatív rekordok is: 1964-ben ezen a napon mí­nusz 8 fokig emelkedett csak a hőmérő higanyszála, míg 1921-ben majdnem mínusz 17 fokig süllyedt. — Az Amerikai Egyesült Államokban, mint a sajtó is hírül adta, rendkívüli tél van. Több településen megbénult az élet, s még az Egyesült Nemzetek Szervezetének mű­ködésében is zavarok mutat­koznak. Van-e összefüggés az ottani és a nálunk tapasztal­ható, egymástól jelentősen el­térő időjárás között? — Én azt mondom, hogy nincs. De ha egy másik szak­embert kérdezne meg, előfor­dulhat, hogy ő éppen az el­lenkezőjére esküszik. Ma még sem az egyik, sem a másik álláspontot tényekkel nem tud­juk bizonyítani, csak feltétele­zéseink vannak. ló is, meg nem is — Ha az állat- és növény­világra hatással van a tava­szias tél, akkor bizonyára az emberi szervezet működését is befolyásolja. Hogyan? — A legtöbb élőlény ezek­ben a hetekben pihen, így. az embereknek is nagyobb az igénye a nyugalomra. A me­leg miatt sajnos erre nincs elég időnk, hiszen minket is becsap az időjárás. Ennek azonban következményei van­nak: hamarosan a legtöb­bünknél várhatóan jelentkez­ni fog egy erős fáradékony­ság, amelyet nehéz lesz le­küzdeni. — Végezetül még egy kér­dés. Mikor érkezik el hozzánk a valódi tél? — A meteorológusok a tu­domány és a technika mai szintjén öí napra tudnak csak megbízható előrejelzést készí­teni. Eszerint ezen a héten nem várható jelentősebb le­hűlés, bár a napi középhő­mérséklet érezhetően csök­kenni fog. A havas, jeges, a sportnak kedvező télre azon­ban még várnunk kell — mon­dotta befejezésül dr. Illés László. S ez jó Is, meg nem Is. A hűtöházakat fenntartó válla­latoknál, szövetkezeteknél — például Dunakeszin és Rácke­vén — bizonyára most azt számolgatják, mennyivel töb­bet kell majd költeniük ener­giára, míg a Budapesti Közúti Igazgatóságon elégedetten dörzsölik össze a kezüket a pénzügyi szakemberek. A só- és más szóróanyaghegyek még érintetlenek, s a jól felkészí­tett gépek is a garázsokban pihenhetnek. Kénytelenek metszeni Ugyanilyen felemás a me­zőgazdászok véleménye is. Az ősszel elvetett kalászosok táb­lái szépen zöldellnek a meleg napsütésben, de ha most hir­telen lehűlne a levegő, sok nö­vény fagyna meg védtelenül a földeken. Elkelne hát egy né­hány centiméteres hótakaró, amely védené a zsendülő ve- teményeket a fagytól. Amit viszont egyelőre nem nagyon kívánnak a gyümölcsösökben dolgozók. A mostani téli ta­vaszban mégiscsak kelleme­sebb a fák és a szőlő metszé­sével bajlódni. Persze a kis­gazdák legfeljebb csupán a metszőolló élezésénél tarta­nak, s nem kezdték meg a hajtások ritkítását. Jobb a békesség — mondják, és nekik is igazuk van. Ha netalántán mégis hosszú lenne a tél és tartósak az erős fagyok, a megmetszett ágakon sok rügy pusztulna el — és máris oda a termés! A nagyüzemekben, amelyekben már hét közben is dolgoztak a gyümölcsösök­ben az emberek — csattogtak a metszőollók, egyebek között Foton és Dánszentmiklóson — viszont nem várhatnak a ta­vaszig. Rügypattanásig ugyanis nem lenne elég idő arra, hogy ezt a munkát befejezzék. i Furucz Zoltán Grcsz Károly: Szocializmus és korszerűség eve gyorsan közismert lett, kü­lönösen az utóbbi két évben ke­rült előtérbe. Grósz Károly mi­niszterelnökről van szó, akinek lényegé­ben az utóbbi két esztendőben elhang­zott beszédeit, nyilatkozatait, írásait tartalmazó könyvét a Kossuth Kiadó a napokban jelentette meg. Emlékezünk még a kormányfő nagy hatású expozé­jára, amelyben milliók gondolatait fo­galmazta meg, bátor és őszinte szavak­kal szólt az ország helyzetéről és a ki­bontakozás nehéz, göröngyös útjáról, a stabilizáció feltételeiről. A kötet a Szocializmus és korszerű­ség címet viseli, alcímében pedig utal arra a nemzeti és történelmi felelős­ségre, amelyért Grósz Károly és min­den felelős vezető tartozik a népnek, amely az elmúlt negyven esztendő alatt megmutatta, hogy nemcsak akarja a szocializmust, hanem keményen és kö­vetkezetesen dolgozik is érte. Ezzel már a könyv tartalmára is rátérhetünk, hiszen Grósz Károlyt ez a felelősség hatja át minden szavában, megnyilat­kozásában. Első írása — amelyet a könyv tartalmaz — a Borsodi Szemlé­ben 1981-ben jelent meg. egy évvel a XII. pártkongresszus után, amelyben még a borsodi helyzetet elemzi, de már szól az országos gondokról is, azok­ról, amelyek akadályozták a gyorsabb kibontakozást, a stabilizálást, s egyben sok kritikai elemmel tűzdelve mondani­valóját, mutatott rá a bajokra. Következő Írásában, amely először a Pártélet 1985. 3. számában látott nap­világot, hazánk történelme kiemelkedő korszakának nevezte a felszabadulás óta eltelt időszakot. Reálisan értékelte az ország négy évtizedét, megállapítva, hogy a hibák ellenére a magyar dol­gozó nép nagy dolgokat hajtott végre; lerakta hazánkban a szocializmus alap­jait, megteremtve a felemelkedés, a boldogabb jövő lehetőségét. Amikor az eredményeket méltatta, nem feledkezett meg a hibákról, a tévedésekről sem, s egyben rámutatott, hogy csakis a ha­tározottabb munka, cselekvés, a kö­vetelményekhez való igazodás hozhat tartós eredményt. Az Esti Hírlap munkatársának adott inerjújában fej­tette ki, hogy az élet minden területen új minőséget sürget, tehát szükség van a korszerűségre, a megújhodásra. Ehhez hozzátette: mi a garancia a korszerű­ségre, a megújhodásra? Mi magunk va­gyunk, azzal, hogy megvan a képes­ségünk a változásra, a fejlődésre. A fej­lődés az elavult felszámolását és az új létrehozását együtt jelenti — hangoz­tatta. Ebben maga mutat példát, mert ahogyan mind nagyobb felelősség hárul rá, annál mélyebben vizsgálja a ténye­ket és teszi magáévá a megújulási kész­séget, fogadja be a szocializmus épí­tésének gyakorlati és elvi tételeit. Meg is fogalmazza a tennivalókat. A kor, melyben élünk, új felfogást, cél­ratörőbb gondolkodást és magatartást követel tőlünk. Azt tapasztaljuk, hogy közvéleményünk politikai, ideológiai ér­zékenysége magas fokú — mondja 1986. november 4-én a párt újjászer­vezésének 30. évfordulója alkalmából elhangzott beszédében. Hozzátéve, hagy a szocializmus felépítése nem mentes az ellentmondásoktól, sőt az átmeneti kudarcoktól sem, hiszen közben nemzetek, társadalmi osztályok, rétegek és egyének új minőségű viszonya jön létre. Ezért kötelességünk, hogy a tör­ténelmi fejlődés feltételeit úgy formál­juk, hogy a lehető legkisebb társadalmi és egyéni tragédiákkal, csalódással és konfliktusokkal járjon. A kötet tartalmazza a miniszterelnöki expozét, amely az Országgyűlés 1987. szeptember 16-ai ülésszakán hangzott el, amelyben súlyos, kemény szavakkal megfogalmazta a kibontakozás feltéte­leit, rámutatva az elkövetett hibákra. A beszéd hangvételének újszerűsége, bátorsága, őszintesége miatt milliók szívébe lopta be magát személyisége. De nem azért fogalmazott így, hanem lényéből fakadt az őszinte szó, bátran szembenézett a tényekkel, s abból a meggyőződéstől vezettetve tárta fel a bajokat, hogy a gondokat csak akkor tudjuk megoldani, ha feltárjuk azo­kat, s kérjük az ország lakosságát az együttes cselekvésre. Amikor azt mon­dotta, hogy a kormányban megvan az elhatározottság, hogy a helyzetből adó­dó nehéz döntéseket felvállalva, stabi­lizálja a gazdaságot, s előkészítse a tár­sadalmi megújulással, a politikai állami mechanizmus reformjával is együtt járó kibontakozást, akkor őszintén és nyíl­tan fogalmazott. Ehhez csak annyit tehetünk hozzá: az azóta eltelt idő bi­zonyította, hogy Grósz Károly úgy is cselekszik, ahogyan beszél, szavait komolyan gondolja, és felelősséget érez a nép iránt. Vele új hang vonult be a kormány­zati irányításba, a parlamentbe: a rög­tönzött, de átgondolt válaszadás, vita­készség, emberi megközelítése a dolgok­nak, mások véleményének tiszteletben tartása, a szilárd elveknek és a gyakor­lati tennivalóknak a vita során ki­kristályosodott tényeinek megvalósítása. önyve azokkal a szavakkal fe­jeződik be, amelyeket hitvallás­nak, szilárd meggyőződésnek is felfoghatunk, s amelyekkel csak egyet­érthetünk: „Hiszem, ha gondjainkon túljutunk, a nehézségeken felülkere­kedünk, az érett politikai közvélemény — és ez a magyar társadalom döntő többsége — méltányolni fogja azokat az erőfeszítéseket, amit nem a magunk ér­dekében, hanem az ország érdekében, gyermekeink, unokáink érdekében te­szünk.” Ezek az őszinte, szerény szavak végig­húzódnak az egész könyv mondanivaló­ján. Ezért is érdemes újra olvasni őket. Gáli Sándor K , A légynek sötétzöld potroha volt és szépen erezett hárt- ; tyaszárnya. Néhány kört röpült bemelegítésként a ró- ! zsatő körül, mgjd leszállt megpihenni a ház sárga fa- I Iára. A melengető napfény éltető sugarai a tavaszt idéz- : ték, s nem csak az apró rovar biológiai érzékelőrendszere ! adott téves utasítást a cselekvésre. Vácott, a Széchenyi : utcai nagy ABC-áruház mögött, az egyik kiskertben ! egy orgonabokor rügyei pattantak meg és nyíltak né!- hány napig, amíg az éjszakai fagyok meg nem csíptek a í zsenge zöld sejteket. Felelősséggel a népért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents