Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
4 1988. JANUÄR 7., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI voriflp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vitatható megoldás Bezárták a tanácsi konyhát Elképzelések nyolc esztendőre Merre mozdul a közműolló? A Kovács László utcában építik a csatornát a Linea Építőipari és Szolgáltató Kisszövetkezet dolgozói. Ha az idő engedi, hamarosan be is fejezik Villanófény Kinek az érdeke, hogy az utasnak legyen bérlete*.* Az utasé vagy a közlekedési vállalaté? Gondolom, hogy az utóbbié is, hiszen nem mindegy aa, hogy egy településen mennyi az állandó utasok száma. ök ugyanis — ha kedvezményes áron is — biztos, állandó bevételt jelentenek. Ügy tűnik azonban, hogy a Volánbusz pomázi állomásán másként gondolkodnak. A nagyközség egyik lakosa ugyanis november utolsó és december első napjai között csak hosszú tortúrák után tudott hozzájutni a bérlet- tasakjához. Az asszony a HÉV-állomás és a Vörösmarty-lakótelep között ingázik, naponta. Az első vásárlási kísérletkor a Volánbusz pénztáránál ülő hölgy kijelentette; ő csak helyettes, a fiók zárva van, ott a bér- lettasak. Kísérletezzen az ügyfél másnap. Talán felesleges leírni, hogy a jelenet 24 óra múlva kísértetiesen megismétlődött. Sajnos, a szituáció nem változott a harmadik próbálkozáskor sem. Igaz, az ügyfél ekkor már engedélyt kapott arra, hogy legalább a fényképét otthagyhassa. Furcsa módon a Volánbusz illetékese nem tudta megérteni az ügyfél türelmetlenségét, kérdezvén tőle, hogy miért olyan fontos neki az a napi 8 forint, amelyet bérlet hiányában buszjegyekre költ. Ügy tűnik, a közlekedési cég alkalmazottai magas fizetést kapnak, ha megengedhetik maguknak, hogy a kedvezményes bérlet helyett napijeggyel utazzanak. Olvasónk nem szégyellt bevallani, neki jgenis számít, hogy a férjével együtt elkö!t-c havonta 25-szőr 16 forintot, vagy sem. A dolognak azonban nem is az a lényege, hogy kinek mennyire telik a pénztárcájából, hanem az; akiknek a feladata az utazók kiszolgálása, azok gondoskodjanak arról, hogy egy olyan csekélységért, mint a bérlet tokja, senkinek ne kelljen három-négy esetben ide-oda járkálnia, a jogos szolgáltatásért harcolnia. Új igazgató Az orvosnő az ELTE Gyakorló Általános Gimnáziumában érettségizett Szegeden kezdte, majd Budapesten fejezte be az egyetemet. Ezután 1975-ig a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem 1. számú gyermekklinikáján gyógyított, 1975-től a 2. számú női klinika centrumának részlegvezető-helyettese volt. Adjunktussá 1981-ben nevezték ki. Megszerezte 1970-ben a csecsemő- és gyermekgyógyászszakorvosi képesítést a születés körüli időszak rendellenességeivel foglalkozó dolgozatával. Igen tiszteletreméltó tevékenységet folytat a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület. Már az is szimpatikus volt, ahogy nyárom önzetlenül megszervezték a Templom téri búcsút. Munkájuk eredményeképpen sikerült a középkori templom felújítására mintegy 300 ezer forintot megkeresniük. Most pedig elvállalták a tanács által készíttetett mintegy 170 ezer, a város nevezetes épületeit bemutató képeslap árusítását. Ezek alig több. mint három forintba kerültek a városnak, s legalább öt—hat forintért kelnek el. Az egyesület a terjesztési jutalék felét felajánlotta a plébániatemplom felújítására. Az pedig szinte természetes a tagság körében. Az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat szentendrei gyárában a dolgozóknak van érzékük ahhoz, hogy a kenyér és péksütemények áremelkedésének napján rossz áruval rukkoljanak ki. Emlékszem rá, hogy nyáron azt kellett szóvá tenni: a zsemlék, mondanom sem kell, pont az áremelés reggelén, jóval kisebbek voltuk az előírtnál. Január 4-én a Marx téri boltból kellett visszaküldeni Sokat beszéltek a városban az elmúlt esztendő utolsó negyedévében arról, hogy a tanács bezáratja az épület alagsorában működő konyháját, mert a bérlő, a Pest Megyei Vendéglátó Vállalat, nem hajlandó tovább üzemeltetni. Már akkor felvetődött, hogy a főzés megszüntetése a szociális étkeztetésben részesülő időseket érinti majd a legérzékenyebben. Még tavaly megkérdeztük Krajcsovits Is- vánnét, a városi tanács elnök- helyettesét erről, aki elmondta, hogy az időseknek mindenképpen biztosítani fogják az ebédet. Nos, december utolsó hetében valóban bezárt a tanácsi konyha. Azóta különböző helyekről hordják az ételt a szociális gondozók ápoltjaiknak. S a kialakult helyzet korántsem megnyugtató. Több okból nem az. Főként azért, mert az ebéd szállítása körüli bonyodalmak, finoman fogalmazva is, bosszantóak. Az idős emberek ugyanis 11 órától fél 1-ig a rendelőintézet földszintjén ülnek, várva, hogy megkapják porciójukat. A gyógyító- és szervező- munka mellett tanított Részt vett az orvostovábbképzésben, előadásokat tartott, s kórtermi gyakorlatokon oktatta a a hallgatókat. Elvégezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 3 éves általános szakát. Németül és angolul előadóképes szinten beszél, az utóbbiból felsőfokú állami nyelvvizsgát tett. Mindezek alapján a végrehajtó bizottság a pályázók közül dr. Várady Erzsébetet bízta meg a cikk elején említett igazgatói munka ellátásával. hogy a Templom téri búcsút jövőre is megszervezik. A város cserébe átengedte az egyesületnek a Stéger közben fekvő Malatinszky-házat, amelyben az berendezi központját. Nemcsak hagyományőrzéssel, hanem a kultúra ápolásával is magas szinten foglalkoznak. A januári programban vendégül látják Király Zoltán, dr. Berdár Béla és dr. Juhár János országgyűlési képviselőket, Vass Csaba politológust, Nagy Gáspár költőt és Fúrj Lajos történészt. Ezek az előadások nyíltak, a nem egyesületi tagok 30 forintos belépti díj lefizetése után hallgathatják meg az előadásokat. mintegy 900 zsemlét. A súlyuk megvolt, a nagyságuk azonban, mivel sületlenek voltak, diönyira zsugorodott Szerencsére a város többi boltjában és Pomázon nem volt panasz a süteményre Ügy látszik, az egyik gép méltányolja, a másik nem. hogy éppen január 4-tűl 1,10- et fizetünk a zsemléért. Ezt ezúton is a kenyérgyáriak figyelmébe ajánljuk. Azt azonban az első héten az iskola napközi otthonos konyhájából (ami szinte a rendelő- intézet tőszomszédságában van), most pedig a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárából előbb Ízbégre, az öregek napközi otthonába vándoroltalak, ott szétosztják, s az ételhordókban visszaszállítják a rendelőintézetbe. Az idősek vagy a szociális gondozónők onnan viszik tovább. Hogy miért ez a bonyolult eljárás? Az iskola napközi otthonának konyhájába — egészségügyi okokból — nem engedték bevinni az ételhordókat, a BVM helyi gyárában pedig nem tudták megoldani az adagokra bontást. Úgyhogy a tortúra miatt az idős emberek fele máris lemondta az ebédet, a tavalyi negyven helyett, ma már csak húszán veszik igénybe a jutányos árú étkeztetést. Az ügyben azonban van még egyéb, a jóérzésű embernek nem tetsző bökkenő is, amit ugyanezen az oldalon néhány héttel ezelőtt már szintén szóvá tettünk. Kifogásoltuk, hogy az ebédeket egyetlen gondozónő hordja szét a városban, saját gépkocsijával (amelyre havonta 300 forint benzinpénzt kap), ugyanakkor a tanács és intézményeinek gépkocsijai esetenként kihasználatlanul „pihennek”. Feltettük a kérdést: miért nem segítenek az ebéd szétosztásában ezek az állami autók? Mondanunk sem kell, hogy nem kaptunk választ. Sem mi, sem a szociális gondozónők. A helyzet tehát a konyha bezárása után tovább romlott. Az idős korúakat váratják, az ebédet utaztatják, s változatlanul a kis Polski gurul az étellel, havi 300 forint térítés ellenében. Mi lenne a megoldás? Az, hogy a tanács hasson oda, porciózzák ki az adagokat abban a konyhában, ahol megfőzik. Nem igaz, hogy ennek a feladatnak a megoldására nincs a városnak néhány száz forintja. Ez esetben ugyanis a már ételhordóba rakott ennivalót közvetlenül a rendelőintézetbe lehet szállítani, ahonnan az idős korúak elvinnék. Vagy fizessék meg költségeit annak a gondozónőnek, aki egyébként havi 4 ezer forintos bérért dolgozik. Úgy tűnik, hogy Szentendrén is könnyebb beszélni az idős korúak ellátásáról, mint a gyakorlatban megvalósítani. Csehné Kovács Julianna kirendeltségvezető elmondta, hogy forgalmuk jelentősen megemelkedett jelenlegi telephelyükön. Ügy iátszik, valóban nem mindegy, hogy egy üzlet a város mely pontján tárja szélesre kapuit. A postával csaknem szemben valóban Útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet. Egyébként a Dunakanyar Takarékszövetkezet gazdag. A tahitótfalui kirendeltség betétállománya 80. a szentendreié 25 millió. Szinte hihetetlen. hogy egy évvel ezelőtt még csak 10 millió volt, s a 150 százalékos emelkedés néhány hónap alatt következett be. Kevesen tudják, hogy a kölcsönfelvételek ugyanazok, 4 Elkészült a Szentendré- ^ re és térségére vonatkozó £ közműfejlesztési koncep- ^ ció, amely 1995-ig hatá- ^ rozza meg a teendőket, ^ Ennek célja, hogy a kör- í zet veszélyeztetett telcpü- £ léseit jó minőségű ivóvíz- ^ zel lássák el, s legalább ^ megállítsák a közműolló í szélesebbre nyílását. Persze, ha a Dunakanyarról szólunk, nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez a rész döntően fontos a főváros lakosságának ellátása szempontjából is. Szűkebb hazánkban az elkövetkezendő években főként a vízbázisok védelmét, a Szentendrei-sziget szennyvizének tisztítását, az Itt fekvő négy község csatornázási tervének elkészítését, s a pilisszántói regionális rendszer megépítését fogják szorgalmazni. Vessünk egy pillantást a megye víz- és csatornaellátottságára. Azt látjuk, hogy míg országos átlagban 67, megyénkben 42, Szentendrén 70,1 százalék a vízhálózatba bekötött lakások aránya. Súlyosabb viszont az elmaradás a csatornázottságot tekintve: az országos átlag 39, a megyei 12, a szentendrei 36,9 százalék. A számok láttán felvetődhet az olvasóban; mit akar városunk, hiszen meghaladjuk az országos szintet. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, ezeket a mutatókat erősen lerontják a falvakban tapasztaltak. Hiszen körzetünkben csatornát csak Viseg- rádon és részben Pomázon lehet találni. Hány százalék jönne ki, ha ezeket hozzáadnánk a szentendrei adatokhoz? Meg arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Dunakanyar vízvédelme kiemelt feladat. Sajátosságok Kezdjük az elemzést az ivóvízellátással. Városunknak és körzetének naponta 29 ezer 800 köbméter vizet termelnek ki a Duna Menti Regionális Vízmű jobb parti üzemigazgatóságának kútját. A meny- nyiség egy része időszakosan vagy állandó jelleggel minőségileg kifogásolható. Az okok között szerepel, hogy a kutakhoz közel csatornázatlan, mezőgazdasági jellegű települések lelhetők, s a kutak környékén vastag iszapréteg rakódott le. Például a déli vízbázis 1. számú kútja erősen nitrátos, úgyhogy keverni kell máshonnan nyert, életet tápláló nedűvel. Nemcsak a minőség, hanem a mennyiség is kifogás alá eshet. Tavalyelőtt, főként júniusban és augusztusban, napi 6—8 ezer köbméterrel több víz kellett volna ahhoz, hogy mint az OTP-ben. Egy részjegy 500 forintba kerül. A Kossuth Lajos utcai „bankban” ugyanazon célokra lehet pénzt felvenni, mint a nagy testvérnél, az OTP-nél. Csak a Dunakanyar kisebb cég, rö- videbb az átfutási idő, s mindössze négy alkalmazottal dolgoznak. Csehné megjegyezte, hogy a személyi kölcsönnel tőlük negyedórán belül lehet távozni. Naponta 50—60 ügyfél jelenik meg a pultok előtt. Az új telephely tehát beváltotta a hozzá fűzött remé- n veket. A régit most adják el az áfész-nak másfél millióért, a Kossuth Lajos utcai épületre mintegy kétmilliót költöttek. A jelek szerint — megérte. ne sújtson bennünket a locsolási tilalom. S itt egy újabb sajátossághoz érkeztünk. A kitermelt köbméterek 30—40 százalékát az üdülőingatlanok „fogyasztják” el. Kézenfekvő tehát, hogy a Budapestről kirajzott embereket — legalábbis részben — a Fővárosi Vízművek lássa el. Erre van is lehetőség, hiszen Budapesten a hétköznapi csúcs 1100, a hét végi 850 köbméter. Ez is mutatja, hogy a lakosság jelentős részt hétvégi ingatlanain tölti szombatjait, vasárnapjait. Milyen fejlesztések várhatók a jövőben? Létezik egy úgynevezett Dunakanyar gyorsfejlesztési program, ■ amelyre a DMRV 40 millió forint központi támogatást kapott. A munkák 1986 júliusában indultak meg. Elkészítették Papszigeten a csápos kutat, építik a kétszer ezer köbméteres tárolómedencét a Cseresznyés út mellett, s összekötik az említett kutat a regionális rendszerrel. A felsoroltak azonban csak a víztermelő kapacitás bővítését jelentik. Ezekhez nélkülözhetetlen a gépházak, a fő- és elosztó hálózatok kereszt- metszetének növelése. .A csi- cserkói 1000 köbméteres tározó is csak a VIII. ötéves tervben kerül sorra. S közben a vízigény — még nem tudni, hogy a Dunakanyar területére elrendelt építési tilalom mennyire fogja befolyásolni — folyamatosan nő. A szakemberek véleménye szerint a jelenleg kedvezőnek mondható egyensúlyi helyzet a fogyasztás és a kitermelés között csak egy-két évig tartható fenn. Mi a megoldás? Egyrészt a közműtársulások tanácsi támogatása. Hiszen 1986 és ’37- ben csaknem 3 kilométer hosszú vezetéket épített a lakosság, többnyire saját zsebből. A központi keretből elsősorban a főművi fejlesztésre vállalkoztak. Pazaríunk A körzet víz- és csatorna- hálózata kiépítésének hosszú távú koncepciója egyebek mellett előirányozza az állandó lakosság 98 százalékának regionális vezetékről való ellátását Ehhez azonban feltétlen szükséges mintegy 10 ezer köbméter napi vízátvétel a fővárostól és másfélszer ekkora fejlesztés Dunahogdány térségében. Az elképzelés ezeket a beruházásokat főként az üdülőnépesség növekvő számára alapozza, s azt feltételezi, hogy a dunakanyari települések állandó lakosainak létszáma csökkenni fog. Az üdülők és állandó lakosok arányát 1995-re egyenlőnek saccolja, s mintegy 68—70 ezer főben állapítja meg. Eny- nyl ember ellátásához nemcsak a fővárosi átvétel és a dunabogdányi bázisfejlesztés, hanem a csicserkói és Kada- csúcsi víztározók felépítése is elengedhetetlenül szükséges. Ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék se szenvedjen vízhiányban, változtatni kell a szemléleten is. Nem kétséges, hogy pocsékoljuk a drágán termelt vizet. Végre el kellene jutni oda, hogy minden egyes családnál mérni lehessen a befolyó és távozó víz- mennyiséget. -■ SlOOrtl: Vontatottan Nézzük most a másik oldalt, a szennyvízelvezetést. Az ivóvízhálózat kiépítését a legtöbb településen nem követte csatornázás. A derítők tartalma szennyezi a talajt és a kutakat. Döntő tehát, hogy a .szennyvízgondozás” gyorsabban fejlődjön a regionális vezetékek hosszánál. Azaz záródjon a közműolló. Jelenleg ugyanis a Déli Vízmű és a szentendrei-szigeti kutak erősen veszélyeztetettek. Az előbbit Budakalász és a bányatavak, az utóbbiakat a szigeti falvak és a mezőgazdaság kemikáliái fenyegetik. Elodázhatatlanná vált a Duna két ága között fekvő terület csatornázása, szennyvizeinek tisztítása. Jelenleg rendkívül vontatottan folvil a Kenderes-dűlőben a tahitótfalui szennyvíztisztító kivitelezése. Itt fogadnák Szi- getmonosto-, Pócsmegyer, Ta- hitótfalu és Kisoroszi szippantott szennyvizeit. A csatornázásra 1995-ig csak Pócs- megyeren van kilátás. A szentendrei szennyvízte lep napi 6 ezer köbmétere' kapacitása nem elegendő, legalább 10 ezer köbméterre kellene bővíteni. A szippantott szennyvizek elhelyezésére a térségben csak Szentendrén van lehetőség. Ez a. műtárgy jelenleg 200 százalékkal túlterhelt. További súlyos gondot okoz. hogy a végtermékként megjelenő iszap elhelyezése mindmáig megoldatlan. Kérdezzük meg itt is, hogy mi a megoldás, Az összefogás a lakosság és az állam között. 1986—87-ben a tanács 480. a lakosság több mint két kilométer hosszú csatornát létesített. Az utóbbihoz a költségek felét biztosította az állam. Szentendrén a jövőben főként a Pannónia-telep csatornázása lesz nagyon sürgős feladat. Az oldalt írta; Yiesotka Mihály Fotó: Erdősi Agnes A klinikáról a tanácshoz A városi tanács végrehajtó bizottsága most, január 1-jé- től 1991. december 31-éig terjedő időszakra dr. Várady Erzsébetet nevezte ki az egészségügyi intézmények igazgatójának. Képeslapsorozat Önzetlenül a városért „Fejletlen” zsemlék Visszaküldték a gyárba Növekvő betétek Gazdag takarékszövetkezet Csendben nyílt meg a Dunakanyar Takarékszövetkezet szentendrei kirendeltsége tavaly június 8-án, új helyén, a Kossuth Lajos utcában. A dunabogdányi központtal működő pénzintézet nem ismeretlen a szentendreiek előtt, hiszen a Kossuth Lajos utcába költözésüket megelőzően 1984 óta a Pismány ABC-áruház mellett várták ügyfeleiket.
