Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

4 1988. JANUÄR 7., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI voriflp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vitatható megoldás Bezárták a tanácsi konyhát Elképzelések nyolc esztendőre Merre mozdul a közműolló? A Kovács László utcában építik a csatornát a Linea Építő­ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet dolgozói. Ha az idő en­gedi, hamarosan be is fejezik Villanófény Kinek az érdeke, hogy az utasnak legyen bérlete*.* Az utasé vagy a közlekedési vál­lalaté? Gondolom, hogy az utóbbié is, hiszen nem mind­egy aa, hogy egy településen mennyi az állandó utasok szá­ma. ök ugyanis — ha ked­vezményes áron is — biztos, állandó bevételt jelentenek. Ügy tűnik azonban, hogy a Volánbusz pomázi állomásán másként gondolkodnak. A nagyközség egyik lakosa ugyanis november utolsó és december első napjai között csak hosszú tortúrák után tu­dott hozzájutni a bérlet- tasakjához. Az asszony a HÉV-állomás és a Vörösmarty-lakótelep kö­zött ingázik, naponta. Az el­ső vásárlási kísérletkor a Vo­lánbusz pénztáránál ülő hölgy kijelentette; ő csak helyettes, a fiók zárva van, ott a bér- lettasak. Kísérletezzen az ügy­fél másnap. Talán felesleges leírni, hogy a jelenet 24 óra múlva kísér­tetiesen megismétlődött. Saj­nos, a szituáció nem válto­zott a harmadik próbálkozás­kor sem. Igaz, az ügyfél ek­kor már engedélyt kapott ar­ra, hogy legalább a fényképét otthagyhassa. Furcsa módon a Volánbusz illetékese nem tudta megérte­ni az ügyfél türelmetlenségét, kérdezvén tőle, hogy miért olyan fontos neki az a napi 8 forint, amelyet bérlet hiá­nyában buszjegyekre költ. Ügy tűnik, a közlekedési cég alkalmazottai magas fize­tést kapnak, ha megengedhe­tik maguknak, hogy a kedvez­ményes bérlet helyett napi­jeggyel utazzanak. Olvasónk nem szégyellt bevallani, neki jgenis számít, hogy a férjé­vel együtt elkö!t-c havonta 25-szőr 16 forintot, vagy sem. A dolognak azonban nem is az a lényege, hogy kinek mennyire telik a pénztárcájá­ból, hanem az; akiknek a fel­adata az utazók kiszolgálása, azok gondoskodjanak arról, hogy egy olyan csekélységért, mint a bérlet tokja, senkinek ne kelljen három-négy eset­ben ide-oda járkálnia, a jogos szolgáltatásért harcolnia. Új igazgató Az orvosnő az ELTE Gya­korló Általános Gimnáziumá­ban érettségizett Szegeden kezdte, majd Budapesten fe­jezte be az egyetemet. Ezután 1975-ig a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem 1. számú gyermekklinikáján gyógyított, 1975-től a 2. számú női kli­nika centrumának részlegveze­tő-helyettese volt. Adjunktus­sá 1981-ben nevezték ki. Megszerezte 1970-ben a cse­csemő- és gyermekgyógyász­szakorvosi képesítést a szüle­tés körüli időszak rendellenes­ségeivel foglalkozó dolgozatá­val. Igen tiszteletreméltó tevé­kenységet folytat a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület. Már az is szimpa­tikus volt, ahogy nyárom ön­zetlenül megszervezték a Templom téri búcsút. Munká­juk eredményeképpen sikerült a középkori templom felújítá­sára mintegy 300 ezer forintot megkeresniük. Most pedig el­vállalták a tanács által ké­szíttetett mintegy 170 ezer, a város nevezetes épületeit be­mutató képeslap árusítását. Ezek alig több. mint három forintba kerültek a városnak, s legalább öt—hat forintért kelnek el. Az egyesület a ter­jesztési jutalék felét felaján­lotta a plébániatemplom fel­újítására. Az pedig szinte ter­mészetes a tagság körében. Az Észak-Pest Megyei Sü­tőipari Vállalat szentendrei gyárában a dolgozóknak van érzékük ahhoz, hogy a kenyér és péksütemények áremelke­désének napján rossz áruval rukkoljanak ki. Emlékszem rá, hogy nyáron azt kellett szóvá tenni: a zsemlék, mondanom sem kell, pont az áremelés reggelén, jóval kisebbek vol­tuk az előírtnál. Január 4-én a Marx téri boltból kellett visszaküldeni Sokat beszéltek a városban az elmúlt esztendő utolsó ne­gyedévében arról, hogy a ta­nács bezáratja az épület alag­sorában működő konyháját, mert a bérlő, a Pest Megyei Vendéglátó Vállalat, nem haj­landó tovább üzemeltetni. Már akkor felvetődött, hogy a főzés megszüntetése a szo­ciális étkeztetésben részesülő időseket érinti majd a legér­zékenyebben. Még tavaly megkérdeztük Krajcsovits Is- vánnét, a városi tanács elnök- helyettesét erről, aki elmond­ta, hogy az időseknek min­denképpen biztosítani fogják az ebédet. Nos, december utolsó heté­ben valóban bezárt a tanácsi konyha. Azóta különböző he­lyekről hordják az ételt a szociális gondozók ápoltjaik­nak. S a kialakult helyzet ko­rántsem megnyugtató. Több okból nem az. Főként azért, mert az ebéd szállítása körüli bonyodalmak, finoman fogal­mazva is, bosszantóak. Az idős emberek ugyanis 11 órától fél 1-ig a rendelőinté­zet földszintjén ülnek, várva, hogy megkapják porciójukat. A gyógyító- és szervező- munka mellett tanított Részt vett az orvostovábbképzésben, előadásokat tartott, s kórter­mi gyakorlatokon oktatta a a hallgatókat. Elvégezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 3 éves általános sza­kát. Németül és angolul elő­adóképes szinten beszél, az utóbbiból felsőfokú állami nyelvvizsgát tett. Mindezek alapján a végre­hajtó bizottság a pályázók kö­zül dr. Várady Erzsébetet bíz­ta meg a cikk elején említett igazgatói munka ellátásával. hogy a Templom téri búcsút jövőre is megszervezik. A város cserébe átengedte az egyesületnek a Stéger köz­ben fekvő Malatinszky-házat, amelyben az berendezi köz­pontját. Nemcsak hagyományőrzés­sel, hanem a kultúra ápolá­sával is magas szinten foglal­koznak. A januári program­ban vendégül látják Király Zoltán, dr. Berdár Béla és dr. Juhár János országgyűlési képviselőket, Vass Csaba po­litológust, Nagy Gáspár költőt és Fúrj Lajos történészt. Ezek az előadások nyíltak, a nem egyesületi tagok 30 forintos belépti díj lefizetése után hallgathatják meg az előadá­sokat. mintegy 900 zsemlét. A sú­lyuk megvolt, a nagyságuk azonban, mivel sületlenek voltak, diönyira zsugorodott Szerencsére a város többi boltjában és Pomázon nem volt panasz a süteményre Ügy látszik, az egyik gép méltányolja, a másik nem. hogy éppen január 4-tűl 1,10- et fizetünk a zsemléért. Ezt ezúton is a kenyérgyáriak fi­gyelmébe ajánljuk. Azt azonban az első héten az iskola napközi otthonos kony­hájából (ami szinte a rendelő- intézet tőszomszédságában van), most pedig a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárából előbb Ízbég­re, az öregek napközi ottho­nába vándoroltalak, ott szét­osztják, s az ételhordókban visszaszállítják a rendelőinté­zetbe. Az idősek vagy a szo­ciális gondozónők onnan vi­szik tovább. Hogy miért ez a bonyolult eljárás? Az iskola napközi otthonának konyhájá­ba — egészségügyi okokból — nem engedték bevinni az étel­hordókat, a BVM helyi gyá­rában pedig nem tudták megoldani az adagokra bon­tást. Úgyhogy a tortúra miatt az idős emberek fele máris le­mondta az ebédet, a tavalyi negyven helyett, ma már csak húszán veszik igénybe a ju­tányos árú étkeztetést. Az ügyben azonban van még egyéb, a jóérzésű em­bernek nem tetsző bökkenő is, amit ugyanezen az oldalon néhány héttel ezelőtt már szintén szóvá tettünk. Kifo­gásoltuk, hogy az ebédeket egyetlen gondozónő hordja szét a városban, saját gépko­csijával (amelyre havonta 300 forint benzinpénzt kap), ugyanakkor a tanács és in­tézményeinek gépkocsijai ese­tenként kihasználatlanul „pi­hennek”. Feltettük a kérdést: miért nem segítenek az ebéd szétosztásában ezek az állami autók? Mondanunk sem kell, hogy nem kaptunk választ. Sem mi, sem a szociális gon­dozónők. A helyzet tehát a konyha bezárása után tovább romlott. Az idős korúakat váratják, az ebédet utaztatják, s válto­zatlanul a kis Polski gurul az étellel, havi 300 forint té­rítés ellenében. Mi lenne a megoldás? Az, hogy a tanács hasson oda, porciózzák ki az adagokat ab­ban a konyhában, ahol meg­főzik. Nem igaz, hogy ennek a feladatnak a megoldására nincs a városnak néhány száz forintja. Ez esetben ugyanis a már ételhordóba rakott ennivalót közvetlenül a ren­delőintézetbe lehet szállítani, ahonnan az idős korúak el­vinnék. Vagy fizessék meg költségeit annak a gondozónő­nek, aki egyébként havi 4 ezer forintos bérért dolgozik. Úgy tűnik, hogy Szentend­rén is könnyebb beszélni az idős korúak ellátásáról, mint a gyakorlatban megvalósítani. Csehné Kovács Julianna ki­rendeltségvezető elmondta, hogy forgalmuk jelentősen megemelkedett jelenlegi telep­helyükön. Ügy iátszik, valóban nem mindegy, hogy egy üz­let a város mely pontján tár­ja szélesre kapuit. A postá­val csaknem szemben valóban Útba esik jövet-menet a taka­rékszövetkezet. Egyébként a Dunakanyar Takarékszövetkezet gazdag. A tahitótfalui kirendeltség be­tétállománya 80. a szentend­reié 25 millió. Szinte hihe­tetlen. hogy egy évvel ezelőtt még csak 10 millió volt, s a 150 százalékos emelkedés né­hány hónap alatt következett be. Kevesen tudják, hogy a köl­csönfelvételek ugyanazok, 4 Elkészült a Szentendré- ^ re és térségére vonatkozó £ közműfejlesztési koncep- ^ ció, amely 1995-ig hatá- ^ rozza meg a teendőket, ^ Ennek célja, hogy a kör- í zet veszélyeztetett telcpü- £ léseit jó minőségű ivóvíz- ^ zel lássák el, s legalább ^ megállítsák a közműolló í szélesebbre nyílását. Persze, ha a Dunakanyar­ról szólunk, nem szabad el­feledkezni arról, hogy ez a rész döntően fontos a fővá­ros lakosságának ellátása szempontjából is. Szűkebb ha­zánkban az elkövetkezendő években főként a vízbázisok védelmét, a Szentendrei-sziget szennyvizének tisztítását, az Itt fekvő négy község csa­tornázási tervének elkészíté­sét, s a pilisszántói regioná­lis rendszer megépítését fog­ják szorgalmazni. Vessünk egy pillantást a megye víz- és csatornaellá­tottságára. Azt látjuk, hogy míg országos átlagban 67, megyénkben 42, Szentendrén 70,1 százalék a vízhálózatba bekötött lakások aránya. Sú­lyosabb viszont az elmaradás a csatornázottságot tekintve: az országos átlag 39, a megyei 12, a szentendrei 36,9 száza­lék. A számok láttán felve­tődhet az olvasóban; mit akar városunk, hiszen meg­haladjuk az országos szintet. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, ezeket a mutatókat erősen lerontják a falvakban tapasztaltak. Hiszen körze­tünkben csatornát csak Viseg- rádon és részben Pomázon lehet találni. Hány százalék jönne ki, ha ezeket hozzáad­nánk a szentendrei adatok­hoz? Meg arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Dunaka­nyar vízvédelme kiemelt fel­adat. Sajátosságok Kezdjük az elemzést az ivóvízellátással. Városunknak és körzetének naponta 29 ezer 800 köbméter vizet termelnek ki a Duna Menti Regionális Vízmű jobb parti üzemigaz­gatóságának kútját. A meny- nyiség egy része időszakosan vagy állandó jelleggel minő­ségileg kifogásolható. Az okok között szerepel, hogy a kutakhoz közel csatornázatlan, mezőgazdasági jellegű telepü­lések lelhetők, s a kutak kör­nyékén vastag iszapréteg ra­kódott le. Például a déli víz­bázis 1. számú kútja erősen nitrátos, úgyhogy keverni kell máshonnan nyert, életet tápláló nedűvel. Nemcsak a minőség, hanem a mennyiség is kifogás alá eshet. Tavalyelőtt, főként jú­niusban és augusztusban, napi 6—8 ezer köbméterrel több víz kellett volna ahhoz, hogy mint az OTP-ben. Egy rész­jegy 500 forintba kerül. A Kossuth Lajos utcai „bank­ban” ugyanazon célokra lehet pénzt felvenni, mint a nagy testvérnél, az OTP-nél. Csak a Dunakanyar kisebb cég, rö- videbb az átfutási idő, s mindössze négy alkalmazottal dolgoznak. Csehné megjegyez­te, hogy a személyi kölcsönnel tőlük negyedórán belül lehet távozni. Naponta 50—60 ügy­fél jelenik meg a pultok előtt. Az új telephely tehát be­váltotta a hozzá fűzött remé- n veket. A régit most adják el az áfész-nak másfél mil­lióért, a Kossuth Lajos utcai épületre mintegy kétmilliót költöttek. A jelek szerint — megérte. ne sújtson bennünket a lo­csolási tilalom. S itt egy újabb sajátosság­hoz érkeztünk. A kitermelt köbméterek 30—40 százalékát az üdülőingatlanok „fogyaszt­ják” el. Kézenfekvő tehát, hogy a Budapestről kirajzott embereket — legalábbis rész­ben — a Fővárosi Vízművek lássa el. Erre van is lehető­ség, hiszen Budapesten a hétköznapi csúcs 1100, a hét végi 850 köbméter. Ez is mu­tatja, hogy a lakosság jelen­tős részt hétvégi ingatlanain tölti szombatjait, vasárnap­jait. Milyen fejlesztések várhatók a jövőben? Létezik egy úgy­nevezett Dunakanyar gyors­fejlesztési program, ■ amelyre a DMRV 40 millió forint köz­ponti támogatást kapott. A munkák 1986 júliusában in­dultak meg. Elkészítették Pap­szigeten a csápos kutat, építik a kétszer ezer köbméteres tá­rolómedencét a Cseresznyés út mellett, s összekötik az emlí­tett kutat a regionális rend­szerrel. A felsoroltak azonban csak a víztermelő kapacitás bőví­tését jelentik. Ezekhez nélkü­lözhetetlen a gépházak, a fő- és elosztó hálózatok kereszt- metszetének növelése. .A csi- cserkói 1000 köbméteres tá­rozó is csak a VIII. ötéves tervben kerül sorra. S köz­ben a vízigény — még nem tudni, hogy a Dunakanyar te­rületére elrendelt építési tila­lom mennyire fogja befolyá­solni — folyamatosan nő. A szakemberek véleménye sze­rint a jelenleg kedvezőnek mondható egyensúlyi helyzet a fogyasztás és a kitermelés között csak egy-két évig tartható fenn. Mi a megoldás? Egyrészt a közműtársulások tanácsi tá­mogatása. Hiszen 1986 és ’37- ben csaknem 3 kilométer hosszú vezetéket épített a la­kosság, többnyire saját zseb­ből. A központi keretből el­sősorban a főművi fejlesztés­re vállalkoztak. Pazaríunk A körzet víz- és csatorna- hálózata kiépítésének hosszú távú koncepciója egyebek mellett előirányozza az állan­dó lakosság 98 százalékának regionális vezetékről való el­látását Ehhez azonban feltét­len szükséges mintegy 10 ezer köbméter napi vízátvétel a fővárostól és másfélszer ek­kora fejlesztés Dunahogdány térségében. Az elképzelés eze­ket a beruházásokat főként az üdülőnépesség növekvő szá­mára alapozza, s azt feltéte­lezi, hogy a dunakanyari te­lepülések állandó lakosainak létszáma csökkenni fog. Az üdülők és állandó lakosok arányát 1995-re egyenlőnek saccolja, s mintegy 68—70 ezer főben állapítja meg. Eny- nyl ember ellátásához nem­csak a fővárosi átvétel és a dunabogdányi bázisfejlesztés, hanem a csicserkói és Kada- csúcsi víztározók felépítése is elengedhetetlenül szükséges. Ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék se szenvedjen víz­hiányban, változtatni kell a szemléleten is. Nem kétséges, hogy pocsékoljuk a drágán termelt vizet. Végre el kelle­ne jutni oda, hogy minden egyes családnál mérni lehes­sen a befolyó és távozó víz- mennyiséget. -■ SlOOrtl: Vontatottan Nézzük most a másik ol­dalt, a szennyvízelvezetést. Az ivóvízhálózat kiépítését a legtöbb településen nem kö­vette csatornázás. A derítők tartalma szennyezi a talajt és a kutakat. Döntő tehát, hogy a .szennyvízgondozás” gyor­sabban fejlődjön a regionális vezetékek hosszánál. Azaz zá­ródjon a közműolló. Jelenleg ugyanis a Déli Vízmű és a szentendrei-szigeti kutak erő­sen veszélyeztetettek. Az előbbit Budakalász és a bá­nyatavak, az utóbbiakat a szigeti falvak és a mezőgaz­daság kemikáliái fenyegetik. Elodázhatatlanná vált a Duna két ága között fekvő terület csatornázása, szenny­vizeinek tisztítása. Jelenleg rendkívül vontatottan folvil a Kenderes-dűlőben a tahi­tótfalui szennyvíztisztító ki­vitelezése. Itt fogadnák Szi- getmonosto-, Pócsmegyer, Ta- hitótfalu és Kisoroszi szip­pantott szennyvizeit. A csa­tornázásra 1995-ig csak Pócs- megyeren van kilátás. A szentendrei szennyvízte lep napi 6 ezer köbmétere' kapacitása nem elegendő, leg­alább 10 ezer köbméterre kel­lene bővíteni. A szippantott szennyvizek elhelyezésére a térségben csak Szentendrén van lehetőség. Ez a. műtárgy jelenleg 200 százalékkal túl­terhelt. További súlyos gon­dot okoz. hogy a végtermék­ként megjelenő iszap elhelye­zése mindmáig megoldatlan. Kérdezzük meg itt is, hogy mi a megoldás, Az összefo­gás a lakosság és az állam között. 1986—87-ben a tanács 480. a lakosság több mint két kilométer hosszú csatornát lé­tesített. Az utóbbihoz a költ­ségek felét biztosította az ál­lam. Szentendrén a jövőben főként a Pannónia-telep csa­tornázása lesz nagyon sürgős feladat. Az oldalt írta; Yiesotka Mihály Fotó: Erdősi Agnes A klinikáról a tanácshoz A városi tanács végrehajtó bizottsága most, január 1-jé- től 1991. december 31-éig terjedő időszakra dr. Várady Erzsé­betet nevezte ki az egészségügyi intézmények igazgatójának. Képeslapsorozat Önzetlenül a városért „Fejletlen” zsemlék Visszaküldték a gyárba Növekvő betétek Gazdag takarékszövetkezet Csendben nyílt meg a Dunakanyar Takarékszövetkezet szentendrei kirendeltsége tavaly június 8-án, új helyén, a Kossuth Lajos utcában. A dunabogdányi központtal működő pénzintézet nem ismeretlen a szentendreiek előtt, hiszen a Kossuth Lajos utcába költözésüket megelőzően 1984 óta a Pismány ABC-áruház mellett várták ügyfeleiket.

Next

/
Thumbnails
Contents