Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
1988. JANUAR 7., CSÜTÖRTÖK ^ßSrtop 3 Érdemibb viták, aktívabb tanácstagok A testület döntsön felelősen Tanácstagnak lenn! ma már nem egészen ugyanazt jelenti, mint néhány évvel ezelőtt. A választók többet várnak a testületbe küldött képviselőiktől, mint korábban. De a települések vezetői is jobban kívánnak támaszkodni a tanácstagokra a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában. A testületi ülések megélénkülése, a vi- t-aK érdemibbé, néha élesebbé válása, a helyi tanácsok többségénél tapasztalható volt az utóbbi időben. Építhetett a bizalomra a vezető Vezérigazgatói megbízottat neveztek ki Több mint két és fél esztendővel ezelőtt fejeződött be az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban a tömören keményfém II. névvel jelölt program, amelynek eredményeként jelentős importtól mentesült országunk. Az akkori feszített, olykor-olykor a körülmények miatt talán túlságosan is kemény munka miatt azonban egy idő múlva — már a termelés beindulása után — kezdtek jelentkezni a fáradtság jelei. A következmények olvasóink előtt ismertek: a tervet a szerszám- és porkohászati gyár tavalyelőtt nem teljesítette, s ebben nem csak a külső hatások — például nyugati termékeket forgalmazó konszignációs raktárak létesítése — a ludasak, hanem az elemzések szerint alapvetően belül kell, kellett keresni a hibát. A nagyobb bajt megelőzendő, a vállalat vezetése úgy látta, hogy azonnal segítséget kell nyújtania a gyáriaknak, hiszen ez a lépés nemcsak az ISG, de az egész népgazdaság szempontjából fontos érdekeket szolgál! Természetes, hogy ez a folyamat egy kisebb közösségben — ahol a problémák, a célok, a lehetőségek könnyebben átláthatók —, gyorsabb, mint például egy olyan testületben. ahol a megye egészének sorsáról kell felelősen dönteni. Azt persze senki nem állíthatja, hogy e kívánatos változások érintetlenül hagyták volna a megyei tanács tagjait, hogy a megyeháza falain kívül rekedt volna a megélénkült vitaszellem, megnövekedett aktivitás. Ezt támasztotta alá Balogh László, a megyei tanács elnöke tegnap a megyei tanácsi bizottságok elnökeinek és a tanácstagi csoportok vezetőinek tartott tájékoztatón. Az értekezleten részt vett Rónai Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Romhányi András, a HNF meMegkezdődött a komputer- | próbaüzem a Vácszentlászlói Zöldmező Tsz tehenészeti telepén, ahol az istállóban egy számítógépes rendszert helyeztek működésbe a tejtermelés gazdaságosságának további javítására. A holland cégtől vásárolt különleges berendezés tehenenként ellenőrzi a napi kifejt tejmennyiséget, és a takarmányadagokat az állat teljesítményének függvényében egyedenként határozza meg, vagyis a több tejet adók a nagyobb termeléshez bőségesebb adagokat kapnak, a kisebb tel- jesítményűeknek szerényebb a fejadagja. Mivel a komputer pontosan a tejhozamhoz igazítja az energiautánpótlást, kiküszöbölhető a túletetés, amivel számítások szerint minimálisan 10 százalékos költségmegtakarítás érhető el. Ez pedig milliós összegeket jelent, hiszen 770 tehenet tartanak a telepen, s az idén további százzal növelik az állományt. Szájtátva Apádéban Egyre gyakrabban hallani a mezőgazdasági üzemekben, a tavalyi munkáról beszélgetve, hogy „hozzányúltunk a nyereségtartalékhoz”. Amint kiderül a látóhatárt szélesebbé téve, nem valami különlegességként cselekedtek így itt meg ott, hanem ezt tették sok helyén. Tetemesen megnőtt a közös gazdaságokban a nye- reségtartalék-fclliasználás az év folyamán, s ugyanakkor apadóban volt és van a nyc- reségtartalék-képzés. Ez a kettős irányú mozgás erőteljes figyelmeztetésként kell hogy hasson. Nem kevesebbet tudat ugyanis az értők számára, mint a mának éles kényszerét, a holnapi fejlesztések amúgy is lassan képződő forrásainak felélését. Amire rávette és ráviszi a közös gazdaságokat a szabadon felhasználható forintok fogyatkozása, s az szintén, hogy tudták, az idén januártól sokféle kötelezettséget (például a folyamatban levő beruházásokat) a nyereségtartalékból kell finanszírozni. Tartsuk természetes reakciónak akkor ezt a feltűnő apadást? Avagy kárhoztassuk az érintetteket (akiket különösebben már nem izgat eggyel több vagy kevesebb kárhoztatás), mert megeszik azt a bizonyos tyúkot, amely holnap majd aranytojást pottyantana nekik? A nycreségtartalékok sorsának alakulásában nem a képzés apadása és a felhasználás növekedése az igazán érdekes, fontos. A lényeg, a jelenség irányzattá növekedése abban van, hogy apadnak a hosszú távra gondolkodás szemléleti és gyakorlati forrásai! A ma elköltött pénz biztos, a holnap elkölthető olyannyira bizonytalan, hogy nem érdemes kockáztatni a gyűjtögetésével, a tartalékolásával. Az önállónak kikiáltott gazdálkodók, az ismétlődő beavatkozásoktól félve sokkal többet költenek a tartalékból, mint korábban és sokkal kevesebbet tesznek félre tartalékként forintjaikból. Logikus az összefüggés. Ha apadóban a gazdálkodási bizalom, akkor apad a forintok ésszerű tartalékolásának folyama is. MOTTÓ gyei bizottságának titkára Is. A megyei tanácstagok tevékenységének elismerése mellett szóba került természetesen a testületi munka javításának lehetősége és szükségessége is. A magyar tanácsrendszer felépítéséből, de méginkább a sok évtizedes gyakorlatból következik, hogy a testület és az apparátus viszonya gyakran nem volt felhőtlen, bizonyos funkciók összemosódtak, a hangsúlyok eltolódtak. Ma már elengedhetetlen, hogy a fontos, lényegbevágó ügyek a testületekben dőljenek el. Ehhez azonban egy pontosan és jól dolgozó apparátusra van szükség. Ebből a szempontból a megyei testület és az apparátus között összhang van. Bármennyire igaz azonban, hogy a testület aktivitása érA számítógépes technológiarendszer lehetővé teszi azt is, hogy a tehenek sokaságából azokat a magas tejhozamot adó legértékesebb egyedeket válasszák ki, amelyek tovább- tenyésztése indokolt, így nagy valószínűséggel magas hozamokat adó utódokhoz juthat a téesz, tovább növekszik az állomány értéke. A vácszentlászlói tehenészetből tavaly 4 millió liter tejet szállítottak el — méghozzá a legkiválóbb minőségben — elsősorban a Galgatej feldolgozó üzemébe. Az idén további 200 ezer literes termelésnövekedéssel számolnak, amihez a korszerű számítógépes tartástechnológia alkalmazása is hozzásegít. A leggyakrabban emlegetett indok, hogy nem szállítanak időben és elegendő árut a nagykereskedők. Erre persze lehet mondám, hogy köny- nyű a hibát más munkájában keresni. Nem állítható, hogy minden szabadkozás csupán a felelősség áthárítása, de az esetek tekintélyes részében a boltosoknak igazuk van, amikor a nagykereskedelmet hibáztatják. Fölényeskedő nagyok Ez olvasható ki az Országos Kereskedelmi Felügyelőség jelentéséből is, amely a kistelepülési boltok ellátását összegezte. „Az elmúlt évekhez viszonyítva nem történt lényeges előrelépés a nagykereskedelmi vállalatok szállításaiban, nem javították áru- szállítási készségüket, nem igazodtak kellőképpen a kisebb boltok igényeihez” — írják a felügyelőség szakemberei. E megállapítás nem szórványos vizsgálatok tapasztalata, hiszen a főfelügyelőség tizennégy megyében 171 vállalat, 552 szövetkezeti boltban és 26 magánkereskedőnél elléhőrizte a kistelepülési élelmiszerüzletek és vegyesboltok munkáját, s közvetve a lakosság ellátását. A szakemberek árnyaltan fogalmaznak, a kistelepülési boltosok sokkal nyersebben mondják véleményüket: „ki vagyunk szolgáltatva a nagykereskedelmi vállalatoknak”. Nem érdemes azon vitatkozni, melyik fogalmazás a pontosabb. A lényeg úgy is az, hogy a nagykereskedelem nem zékelhetően növekedett, nem tagadható, hogy a megyei tanácstagok közül még mindig nem mindenki veszi ki kellően a részét a munkából. Ezt maguk az érintettek is elismerték. Valóban elgondolkoztató, hogy van olyan tanácstag, aki egyetlen testületi ülésen vett részt. Nagyon sokan hagyják ott az üléseket a befejezés előtt. A tanácstagok mellett szól viszont, hogy a tanácsülések rendkívül hosz- szúak, a szóbeli kiegészítések sokszor fölöslegesen ismétlik az írásos anyagban foglaltakat, a hozzászólók is visszaélnek néha társaik türelmével. Felvetődött olyan javaslat is, hogy korlátozni kellene a felszólalások időtartamát. El kell ismerni azt is, hogy a megyei tanácstagnak túl sok értekezleten, rendezvényen kell részt vennie. S ha ezt nyíltan sehol nem is mondják, de a munkahelyek sem mindenütt nézik jó szemmel a hiányzásokat. A testület munkájával kapcsolatban az is megfogalmazódott, hogy az Írásos anyagok időben érkezzenek meg a tanácstagokhoz, hogy legyen idejük fölkészülni. Kritikával illették a fölszólalók ezeknek az előterjesztéseknek a hosszúságát is. Tömörebb, rövidebb anyagokra lenne szükség. Ahhoz persze, hogy egy megyei tanácstag felelősen, lelkiismerete szerint tudjon véleményt formálni, dönteni, ahhoz megjelelő információkkal kell rendelkeznie. A megyei tanács apparátusa törekszik arra, hogy a testület tagjainak tájékoztatását javítsa. Az értekezleten kialakult párbeszéd arra engedett következtetni, hogy a megyei testület tagjai tisztában vannak munkájuk jelentőségével, a rájuk háruló felelősséggel, s örömmel nyugtázták, hogy a tanács vezetése még nagyobb aktivitást vár tőlük a megye életének irányításában. M. N. P. teljesíti a kisebb boltok rendeléseit, tiltott árukapcsolásokat alkalmaz. A Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat például a váci áfész üzleteit 25—30 százalékos, a dél-pesti áfész boltjait pedig 30—35 százalékos arányban elégíti ki. A főboltosok meg a többiek Ennyire persze nem rossz az ellátás a falvak többségében, mert a szövetkezetek és a boltosok más módszerekkel igyekeznek beszerezni az árukat. Sok helyen bevezették az úgynevezett főboltosi rendszert, melynek lényege, hogy 4—5 kisebb boltnak egy nagyobb üzletet jelölnek ki a vásárlás helyéül, s azt a nagykereskedelem ellátja áruval. Másutt az áfész-ek saját központi elosztó raktárát tartanak fenn. ahol boltvezetőik vásárolhatnak. Bármelyik módszert is vizsgáljuk meg alaposabban, kiderült, hogy a kiskereskedők átvállalják a nagykereskedelem szállítását. Ez ugyan javítja a falvak ellátását, ugyanakkor növeli a szövetkezetek költségeit is. A széles körben tapasztalható gyakorlat mögött meghúzódik az a jelenség, hogy a kisebb vállalatok, szövetkezetek kiszolgáltatottak a nagyobbaknak, kapcsolatuk nőm üzleti, piaci elvekre épül, hanem jórészt a méretbeli különbségre korlátozódik. A szállítások elmaradása nemcsak a nagyság fitogtatá- sának következménye, hanem gazdaságossági okai is vanEltenőrzés, számonkérés A vállalat vezérigazgatója ezért tavaly február 18-tól vezérigazgatói biztost jelölt ki Marosi László termelési igazgató személyében. A feladathoz megfelelő hatás- és jogköröket is kapott. A teljes felsorolás hosszú lenne, ám hadd emeljük ki, hogy a vezérigazgatói biztos dönthet személyi kérdésekben, és felhatalmazták. hogy a termelés folyamatossága, a terv teljesítése érdekében tegyen meg mindent, saját belátása szerint. Ez utóbbi annál is inkább indokolt volt, mert a gyár évkezdése nagyon rosz- szul sikerült, s már február közepén látszott, ha folytatódik a rossz sorozat, akkor komoly gondokkal kell szembenéznie a vezetésnek. A helyzet alapos elemzésére nem kellett sok időt fordítania Marosi Lászlónak, hiszen mint a vállalat termelési igazgatója, bőséges információkkal rendelkezik. Így már megbízása előtt megfogalmazódtak benne azok a tennivalók, amelyet azután már vezérigazgatói biztosként megnak. A kisebb, szórványosan települt boltokba valóban költségesebb a szállítás, s a nagykereskedelem szüle árréseibe ez nem mindenkor fér bele. Ez a magyarázat persze egyáltalán nem vigasztaló a falun élőknek, hanem ők árut, tisztességes ellátást akarnak még a leglogikusabb érvelés helyett is. Óvatos üzletvezetők S ezt nemcsak a nagykereskedők hibájából nem kapják meg. Dolgoznak a falusi boltokban túlságosan óvatos üzletvezetők is, akik rendeléseikkel nem igazodnak kellően a fogyasztók igényeihez, szokásaik változásaihoz. Előfordul, hogy már a kora délutáni órákban nem lehet tejet, tejtermékeket, kenyeret kapni a falusi boltokban. Látni a polcokon lejárt szavatossági idejű, vagy gyengébb minőségű árukat, s e hiányosságokért elsősorban a boltvezetők marasztalhatok el A különböző eredetű hiányosságok régiek, már-már megszokottak. Megváltoztatásuk viszont éppen napjainknak egyik sürgető feladata, hiszen az ellátás a korábbiaknál is inkább közhangulatot befolyásoló tényezővé válik. Az árak emelkedésével igényesebbek a vásárlók a minőségre, az utazási költségek megtakarítása miatt még inkább lakó- és munkahelyükön akarják beszerezni az áruk többségét. A végleges megoldáshoz a szövetkezetek és a nagykereskedelmi vállalatok sem önmagukban, sem együttesen nem elegendők. Működésük közgazdasági feltételeinek is változni kell ahhoz, hogy a falusi ellátás érzékelhetően javuljon. V. Farkas József valósított. Első intézkedéseinek egyike volt például, hogy az egyik üzemvezetőt, majd nem sokkal később egy főművezetőt is felmentett munkaköréből. és a nyugdíjból visz- szahívott, korábbi termelési főosztályvezetőt bízta meg a munka irányításával. Emellett kialakított egy olyan vezetési rendet, amelyben mindennapossá vált az ellenőrzés és a számonkérés. Ennek haszna vitathatatlan: azonnal meg lehet találni a felelősöket, s így a korábbinál gyorsabban és hathatósabban lehet kijavítani a hibákat. Álltak a gépek Ugyancsak Marosi László kezdeményezte, hogy hetente rendszeresen tartsanak munkaértekezleteket, amelyeken lehetőség van a napi gondok megvitatására, a feladatok kiadására, és a munka értékelésére. Kezdetben hetente háromszor került sor ilyen megbeszélésekre: általában félóra alatt lezajlottak, hiszen a vezérigazgatói biztos alapvető követelményként fogalmazta meg a lényegretörő megnyilatkozásokat. Marosi László megváltoztatta a belső bérszabályozást is, az előírások érvényesülését tovább bontva a kisebb szervezeti egységekre. A korábbi gyakorlattól eltérően most már a gyárban a pénzt az üzemvezető osztja szét, és a prémiumával felel a bérkeret betartásáért. Ennek a döntésnek a hatása hamarosan jelentkezett. Rendezték a normákat, csökkentek a túlórák — ahogy a termelési igazgató fogalmaz: most már valóban gazdálkodnak a bérrel. Jelentősen javultak a teljesítmények is. Március 10-én a dekádprogramot már 100 százalékra teljesítette a gyár, s azóta mindig ezt meghaladóan termelnek. Ebben bizonyára szerepet játszik az is, hogy Marosi László kezdetben hetente többször is személyesen ellenőrizte a reggeli műszakkezdést. Elképzeléseinek megvalósításakor igényelte mások véleményét is, ám megkövetelte, hogy döntéseit maradéktalanul hajtsák végre. Nem kerülte el a konfliktus- helyzeteket sem, hiszen tudatában volt annak, hogy csak határozott, centralizált vezetéssel lehet a gyár szekerét kihúzni a kátyúból. Érdemes még megemlíteni, hogy kiemelt figyelmet fordított a tmk-ra is. Korábban gyakran panaszkodtak a munkások, hogy a javításra várva álltak a gépek. Ma már a szerelők gyorsan érkeznek, és a lehető legrövidebb idő alatt hárítják el a bajt, hiszen nekik is érdekük, hogy minél kevesebb fennakadás legyen a termelésben. Ehhez nemcsak a következetes ellenőrzésen és számonkérésen át vezetett az út, hanem a teljesítményhez igazodó premizálással is nagy hatást gyakoroltak a tmk dolgozóira. Az embereket a pénzzel lehet a legjobban megfogni, tudja ezt a vezérigazgatói biztos is. Megismerve a gyári vezetők tevékenységét, volt, akinek 1200 forinttal növelte a havi keresetét, mert azt tapasztalta, hogy nagyon sok jó irányító meglehetősen keveset vitt haza a borítékban. Törekvéseihez a szakszervezet is partner volt, és támogatta a megbízottat. Akik viszont gyengébben dolgoztak, azok egy idő után a fizetésben is megérezték ezt. S hogy menynyire szigorú és következetes volt Marosi László, erre csak egy példa: a gyári büfében is körülnézett, mert akadtak egynéhányan, akik a kelleténél többet töltöttek el ott. A vezérigazgatói megbízott fellépése nem maradt hatástalan ... Van megrendelés A szerelvény- és porkohászati gyár év eleji lemaradását a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült teljesen pótolni, de a termelési érték tervüket kis híján teljesítették, s a tavalyi nyereségüknél 20—250 százalékkal több van a kasszában. S mindehhez társul, hogy a lapkagyártó üzemben 1987-ben 2,3 millió lapkát gyártottak, amely helyi rekordnak számít. Marosi László nem titkolja, egyedül kevés lett volna a sikerhez. Ám megbízatása után néhány héttel azt érezte, hogy előbb a munkások, majd a különböző szintű vezetők fokozatosan mellé álltak. A gyáriak többször is mondták nekik, hogy ők dolgozni akarnak, s nem azért járnak be, hogy beszélgessenek, lógjanak. Az eredményekre és a bizalomra alapozva, az elkövetkező időszakban újabb lépéseket tervez a termelési igazgató. Ezek közé tartozik a gyártási fegyelem, a technológia megszigorítása, a berendezések karbantartási színvonalának javítása. S a helyzet változását jelzi az is, hogy szeptembertől már csak egy operatív értekezletet tart, s ez is elegendő. Sőt, Marosi Lászlónak az a véleménye, hogy belátható időn belül visszaállítható az eredeti állapot, hiszen 1988-ra a gyár elegendő megrendeléssel rendelkezik, s a terveket megfelelő irányítással a kollektíva teljesíteni tudja. Furucz Zoltán r Építkezőknek A Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat az idén több mint 18 százalékos exportnövekedést tervez. A budapesti gyáregységben változatlan létszám mellett évi hétmillió négyzetméter melegpadlót és ötmillió négyzetméter bútorfóliát készítenek, amely igen keresett és kedvelt cikk az építkezők, lakásfelújítók körében. Komputeres tehenészet Megkezdődött a próbaüzem Falusi ellátás Mentegetőzés helyett áru kellene Nincs. Gyakorta kénytelen kimondani ezt a szót a falusi boltos. Nemcsak akkor, ha hűtőszekrényt, porszívót, vagy egyéb tartós fogyasztási cikket keresnek a vásárlók. Ez a felelet esetenként akkor is, ha élelmiszerért mennek a boltba az emberek. Bosszankodnak emiatt a vásárlók, de nem öröm a boltosnak sem. Jövedelme a forgalommal arányos, s a nemleges válasz egyiket sem gyarapítja; kellemetlen azért is, mert a falusi boltost mindenki ismeri, így külön-külön kell elmagyaráznia a hiány okát.
