Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
Sikerek az 1987-es évben Váci művészek bemutatkozásai SZABADI EDIT. Az elmúlt év tavaszán Szabadi Editet, az Állami Operaház magán- táncosnőjét Érdemes Művész címmel tüntették ki. Mint a balettintézet növendéke 1983- ban kapta meg az oklevelét, majd a Leningrádi Balettintézet ösztöndíjasa lett. 1975- b«n már az Operaház tagja. Kezdetben sérülések gátolják fejlődésében. Utána nagy sebességgel halad a pályán. Klasszikus szerepeket kap. Már főiskolás korában, a vizsgaelőadáson kitűnt Csajkovszkij Hattyúk tava pás de trois- jában. Ideális a színpadi megjelenése, a művészi előadásmódja, attraktív tánckultúrája. Ezért kapta meg a balettrepertoár legjavát, így a Giselle Myrtháját is. Ezt követte az Odette-Odilia szerep a Haty- tyúk tanából, Csajkovszkij Diótörőjéből a Mária főszerep. Talán a legtestreszabottabb a Hamupipőke címszerepe. De a neoklasszikus balettekben is otthonosan mozog. Óriási a teljesítménye. Hisz abban az időben tört előre a pályán mint prímabalerina, amikor Pongor Ildikó, Szőnyi Nóra, Metzger Mária, Kékesi Mária vezették a sort. 1980- ban kapta meg a magántán- cosi státust. Azóta az operaházi egytüttes egyik erőssége. 1984-ben Liszt-díjas; a direktor, Petrovics Emil érdemei közé tartozik, hogy a művészi foglalkoztatás területén érvényesíti a fiatalítást. A múlt év elején újította fel az Állami Operaház a Ba- lanchine-baletteket. Ezek kettős szereposztással váltott előadások. A C-dúr szimfóniában Szabadi Edit a szólista. Október közepén az egyfelvonásos táncművek bemutatója során Fodor Antal egyetlen vígbalettjében és a holland Hans van Menen táncalkotó művében lépett fel társas- és szóló- táncosként. TAHIN GYULA. A Fotóművészeti Galériában április 7- én nyílt meg Tahin Gyula budapesti önálló kiállítása Londoni pillanatok címmel, A kiállítást Tímár Péter nyitotta meg. Ellentétben a már megszokottakkal, Tahin Gyula nem nevezte magát a meghívón fotóművésznek, bár 1970- ben felvették a Magyar Fotóművészek Szövetségébe, és 1977-ben tagja lett a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának. A látogatók a bejáratnál lévő falitáblán olvashatták rövid életrajzát: „1942- ben. Vácott születtem”. De tegyük hozzá még, Vácott mint villanyszerelő kapott szakmunkás-bizonyítványt, miután az érettségije után nem vették fel felsőbb oktatási intézménybe. Nem a tudás hiánya miatt. Csak később került a miskolci nehézipari egyetemre. 1986-ban az International House londoni nyelviskolája egy hónapos nyelvtanfolyamot hirdetett. Ezen részt vett. Ahogy mondja: „Délelőtt angolul tanultam, délután pedig jártam a várost és néha fényképeztem. Hétvégeken kirándultam: megnéztem Anglia néhány nevezetességét. Az egy hónap alatt készített felvételekből — többségük Londonról szól — állítottam össze ezt a kiállítást.” Raynolds- és Gainsborough- portréi által megismerhetjük az angol előkelőségeket. Turner — akinek éppen az év elején adtak önálló múzeumot Londonban — bemutatja a ködös Albion tájait. Kiállításával Tahin Gyula bemutatta a londoni élet hétköznapjait. Nekem különösen a Cutty Jack hajó orráról készült kép tűnt fel. Aki a zenében is járatos, annak eszébe juthatott Händel Vízizenéje. Ilyen bárkán utazhatott a szerző a Themzén, miközben zenekara muzsikált. BOGÁNYI GERGELY. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola emlékmúzeuma és kutatóközpontja a régi Zene- akadémia termeiben rendezkedett be. Ebben az épületben — a Népköztársaság útja és a Vörösmarty utcai sarok — lakott és alkotott Liszt Ferenc. Az elmúlt év novemberétől minden szombat délelőtt zenei matinét rendez az igazgatóság. Lehetőséget kapnak fiatal szólisták, énekkarok, kamaraegyüttesek a fellépésre, ápolva a mester hagyatékának a szellemét. A világ minden tájáról érkeznek Liszt-játékosok. Intim közegben Liszt eredeti hangszereit is megszólaltatják. Május 9-én — az előzetes műsortervet megtudva — értesültem róla, hogy Bogányi Gergely is fellép, mint serdülőkorú művészjelölt. Két Lisztművet játszott. Játszhatott Liszt komponáló játszaszta- lán és harmóniumain. ★ Az év azt is bizonyította: orgonaművészünk mellett van balettművésze, fotóművésze és egy zongoraművész-jelöltje is a városnak. Petővári Gyula Vác a hazai lapokban A Kclet-Magyarország ismerteti a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház munka- programját, hazai és külföldi szerzők bemutatóit, megemlítve az Ármány és szerelem című Schiller-mű váci bemutatóját. A Szövetkezeti Élet új ötleteket villant fel a lakásszövetkezeteknél, a többi között Vácott is tervezik anyagbeszerző, építőipari információs iroda létrehozását és az ingatlanközvetítést. A csend házában jártam Már az érkezés is bizarr: az ember megáll egy temetőkapu előtt és becsönget. A folytatás még szokatlanabb: kilép egy ember a halottasházból, odaballag a kapuhoz, és kinyitja, majd beinvitál oda, ahonnan talán az elhunytakat vitték végső nyugvóhelyükre. Hellyel kínál, s beszélgetés közben csak úgy, egy fél mondattal említi, hogy a mellettünk lévő helyiségben ott áll a halottaskocsi... Persze a magyarázat egyszerű és prózai: vendéglátóim gondnokok, szolgálati lakásban laknak. A szolgálati lakás pedig a halottasházban van. Feladatuk az épület körüli udvar rendben tartása, ennek fejében ingyen lakhatnak. Amennyiben lakásnak nevezhető ez a két szoba a konyhával A szoba mennyezetén hatalmas foltok éktelenkednek. A beázások nyomai Az udvaron dunyha szárad, szürke penésznyomok tarkítják. A szekrényből hozták ki, annak a szekrénysornak az egyik eleméből, amelv ugyan még ki sincs fizetve, de már penészedik. Egyik helyen megtört, korhadt gerenda tartja még a tetőt, de ott, ahol a halottaskocsi áll. a gerenda már megadta magát: a tető beszakadt. (Ha eső van, az itt nevelt nvulak együtt áznak a halottaskocsival.) Immár hét éve cseperedik itt három gyerek — kertjük, játszóterük egy egész temető. Valószínűleg ők sem ragaszkodnak ehhez a környezethez, a felnőttek biztosan nem. De mit tehet öt ember, egy család. ha nincsenek további százezrei helyreállítani az épületet? És mit tehet a tulajdonos, az egyház, ha nincs pénze a felújításra S mit a városi tanács, ha nem tud lakást adni ennek a családnak? (Amelynek anyagi lehetőségeit meghaladják az öröklakás vásárlásának terhei.) A helyzetre már kevésbé illik a bizarr jelző (mely egyébként szokatlant is jelent), sokkal inkább a sötét vagy a fenyegető. Mert magától adódik a kérdés: az egyre inkább magukra, saját erejükre utalt emberek meg tudák-e oldani életük nagy problémáit? Vagy továbbra is kapkodnak — akár megszokásból, akár kényszerből — a korábban mindenről és mindenkiről gondoskodó (vagy annak hitt) kéz után? B. J. Az Ifjúsági Magazin jó példaként említi, hogy a váci Madách Imre Művelődési Központban hétfőn és szombaton működik az ifjúsági klub. A tagok előadásokon, zenés ösz- szejöveteleken vesznek részt. A Tungsram című üzemi lap is beszámolt arról, hogy a váci fényforrásgyár MSZBT-cso- portja és a helyi művelődési központ közös rendezésében sikert aratott a Lenin életét bemutató fotókiállítás. A Magyar Nemzet is megemlékezett az abonyi Bihari János Állami Zeneiskola alapításának 35. évfordulójáról, amely segítséget adott a többi között a váci állami zeneiskola megnyitásához is. Üzemi célra A MÉM Műszaki Intézetében elkészült az E—516 típusú NDK gyártmányú aratócséplő gépre azoknak az alkatrészeknek a műveletterv szintű felújítási technológiáját tartalmazó albuma, amelyek üzemi feltételek és körülmények között jó minőségben felúj íthatóak. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 3. SZÁM 1988. JANUÁR 5.. KEDD Együtt a határerőkkel Letkésiek ajándéka az őrsnek — Még alig áztattam meg a horgászbotomat, amikor odajött hozzám egy idősebb férfi. Érdeklődött, milyen a jogás, aztán kérte az igazolványomat meg a horgászengedélyemet. Milyen alapon kéri, fordultam hozzá, mire ő szép komótosan elővette a saját igazolványát és a karszalagját. Odaadtam a szolgálati igazolványomat. Udvariasan elnézést kért, mondván: nem látszik rajtam, hogy katona vagyok... A történet egyik szereplője és elbeszélője, Szeghalmi Gyula hadnagy, a ballassagyarma- ti határőrkerület közművelődési főelőadója is ott volt azon a meghitt kis ünnepségen, amelyet az év végén rendeztek a letkési határőrőrsön abból az alkalomból, hogy a község egy videókészüléket adományozott az őrsnek. — Legyen ez az ajándék jelkép is, a község lakói és az itt szolgálatot teljesítő katonák együtt munkálkodása elismerésének jelképe — mondta Kovács István, a községi közös tanács elnöke a készülék átadásakor. — Ezzel is szeretnénk érzékeltetni a kialakult jó kapcsolatot... Az egész községnek S hogy az „utódok” is emlékezzenek erre a jó kapcsolatra, és folytatóivá váljanak e hagyománynak, az ajándékozási aktust naplóban is megörökítették — a jelenlévők aláírásával „hitelesítve”. Utána az állomány rögtön ki is próbálhatta az ajándékot... Letkés 1978. augusztus 20- án lett határőrközség. Arról, hogy mit is takar ez az elnevezés, mit jelent a katonák és a lakosság együtt munkálkodása, a legilletékesebbektől kértünk választ. — Először fordul elő a kerületben, hogy egy község megajándékozza a határőrséget. Ez azt jelenti, hogy elismeri a határőrség tevékenységét, és ez tükrözi a kialakult jó viszonyt. Ennek az az alapja, hogy amiben a határőrök tudnak segíteni, segítenek, amiben a lakosság, abban ők, — kezdte Szeghalmi Gyula hadnagy, aki ezúttal már nem horgászként látogatott ide, hanem a határőrkerület parancsnoksága képviseletében vett részt ezen az eseményen. Tisztelik egymást — Csak egy példa: mi hozunk ide művészeket, de á kultúrotthonban tartjuk az előadást, hogy az egész község élvezhesse... Vagy más példa: minden évben nyaraltatunk egy-egy úttörőt. De az együttműködésről az őrs parancsnoka többet tud mondani ... Az őrsparancsnok, Szilágyi Antal hadnagy arról beszélt, amit hivatalosan „a lakosság határövezeti tevékenységének” neveznek: — Nagy segítség számunkra az önkéntes határörmozga- lom: a letkési és az ipolytöl- gyesi csoportok harmickót ta- gúak, ők önállóan is intézkedhetnek, igazolványuk, karszalagjuk van, de segítenek az úttörőgárdisták is. A segítők köre azonban lényegesen nagyobb: a lakosság érzékenyen figyel az idegenek megjelenésére, és rögtön bejelenti ne■■■ ÜGYE LET BHBH Mától az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: kedden dr. Pataki László, szerdán dr. Kiss Lajos, csütörtökön dr. Karádi Katalin, pénteken dr. Bücsek Tifylinden ember adódnak néha életében nehezebb n„pok. Kellő akaraterővel, önfegyelemmel persze a legtöbben átvészeljük ezeket, hiszen az élet zömmel kötelességek sorából áll. de ennek terhe olykor nagyon nehéznek tűnik. Az álmositó, sötét reggelek, az állandó kapkodás, a mindig rossz időjárás — s így oly dolgok is nyűgnek bizonyulnak, amelyeket máskor figyelemre sem méltatunk. A szokásos esti bevásárlás után hazafelé bandukolva egy pár sor jutott az eszembe, melyet nemrégen olvastam egy fiatal lány emlékkönyvében. ..Arcodon mosoly legyen és derű. mindennap adatik valami nagyszerű, valami gyönyörű.” Nem nézve ilyen távlatok elé. a felidézett ígéretes sorok nem hatottak rám hangulatjavítóként. Elodázott vasalások, összegyűlt, ruhamennyiség és a szokásos esti tennivalók apró- cseprő dolgai vártak rám. Mikor elkészült a vacsora, kislányom mondta fel azt a ragozásmennyiséget, amelyet jobb hangulatban is nehezen követtem volna lankadatlan figyelemmel. A villanyszámlás megint nem talált itthon, közeli hozzátartozóm levele csupa panaszkodás, a fürdőszobában megint csöpög a csap. kislányom ígérete ellenére sem locsolta meg a virágokat — „valami nagyszerű, valami gyönyörű" —- kísértettek És olyan gazdag ez a ma más rádiós kompozíciójában isn.ert és ismeretlen versek kapcsán megelevenedett az Ady-életút. hatására a szürke mindennapok gondját-baját lesz képes feledni az ember. Már a rangos szereplőket és zenei közreműködőket sorolta egy tárgyilagos hang. bennem tovább élt a műsor keltette hatás. Erőt, hitet, megerősítést, biztatást adott. A lélek táplálkozását időnként meg kell támogatni. ki-ki maga érzi, hogy ehhez milyen forrásra van szüksége. ..Az adhatás gyönyörű. égé. és a ma öröme telít, és olyan gazdag ez a ma" — ez a gondolatsor visszhangzott bennem. míg ráérősen elpakoltam a vasalt ruhákat, megöntözve elhanyagolt növényeimet pár biztató sort írok hozzátartozómnak. és feljegyzem a holnapi teendőimet. Az esti, végleges elcsen- desedés előtt még átröppen rajtam a gondolat, hogy mégis igaz az a bizonyos bejegyzés az emlékkönyvben. Adatik valami nagyszerű, valami gyönyörű. Néha érezhetően benne van a mindennapokban, néha keresni kell, néha ajándékba kapja az ember. F elem az utóbbi történt, egy olyan napon. amikor saját erótartalékaim megfogyatkozni látszottak... Sz. J. csúfondárosan a felidézett ha- zakísérö gondolatok. A vacsoranyomok eltüntetése után önmagam feletti kellő sajnálkozással kezdtem a vasaláshoz — unaloműzőnek, mint annyiszor — bekapcsoltam a rádiót. Hol volt, hol nem volt, könyvismertetés. Esti magazin. Ezek tartalma csak futó pillanatokra kötötte le a figyelmemet. Merengésemből Latinovits Zoltán egyedi stílusú versmon- dása ébresztett fel: „Aki él, az mind örüljön, mert az élet mindenkinek kivételesen szent örömül jön.” A vers nyomán varázslat lengte át amúgy prózai konyhám falait, s míg kezem beidegzetten ide-oda járt, lélekben már másfelé kalandoztam. Egykori szeretett osztályfőnököm, Fruttus Istvánná. Adyt a „nagy élettitkok” utánozhatatlan kifejezőjeként jellemezte, világlátását, gondolatkörét. szimbolikáját igyekezett számunkra is érthetővé tenni. Tűnő fiatalságom befogadó szép hitével hallgattam a műsort. amelyben egy-egy megzenésített vers is kivételesen tetszett. Jó pár év távlatából költészetének elemeit ma már megérteni is könnyebb. Fiatalon csupán rajongtam érte, ma már bizonyos azonosulásra is képessé értem. Török Tabor, szombaton és vasárnap dr. Kiss Péter, a körzetben: 8-án dr. Kicsiny Gusztáv, 9- én és 10-én dr. Halász Ede. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Dudás Éva. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11-515) található. Fogászati ügyeletet vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Nairn Adél, a Cljázár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében. künk. Sőt, az is előfordult már, hogy valaki a saját kocsijával vitte ki a riadócsoportot, hogy még annyi időt se veszítsünk, amennyi a mi kocsink kiállásához kell... De segít a termelőszövetkezet nekünk a saját kis gazdaságunkban, falubeli kertész pedig a veteményesben. Kovács István tanácselnök így látja a „másik oldalról” — ezt a kapcsolatot: — A katonák és a lakosság tisztelik egymást, és ez nagyon nagy dolog! Jól érzik itt magukat a fiúk, hiszen vannak. akik ide nősülnek vagy esetleg csak visszajárnak. Jó hírét keltik a községnek. Konkrét segítséget is kapunk: az orvosi rendelő, az iskola, a tanács szolgálati lakása mind őrzi a katonák keze nyomát. Szakkört vezetnek az iskolában, ők avatják úttörőinket. Már hagyomány az is, hogy a fegyveres erők napját együtt ünnepeljük... A kiindulópont a határőrkerület vezetésének szemlélete, jó irányítómunkája, egy ilyen szemléletre csak pozitív lehet a reagálás. Kétszer kiváló A pártvezetőség titkára, Horváth András elmondta, hogy a politikai oktatást is közösen szervezik, s azt, hogy a politikai, társadalmi rendezvények ebben a községben elképzelhetetlenek az őrs részvétele nélkül. — Fontosnak tartom azt is — mondta Horváth András —, hogy a tanács a nehezebb körülmények ellenére is figyel a kis közösségekre. Én ezt az ajándékozást a községpolitikai eredmények közé is sorolom. Az őrs kis klubhelyiségében rendezett ünnepségen — a szépen feldíszített karácsonyfa alatt — a tanácselnök arról is beszélt, hogy a helyiek büszkék ezekre a katonákra, akik Letkésen őrzik az államhatárt. A büszkeség jogosságát támasztja alá, hogy az őrs az idén kétszer érte el a Kiváló címet. A község pedig — amely jövőre emlékezhet meg határőrközséggé nyilvánításának egy évtizedes évfordulójáról — eséllyel pályázhat a Kiváló Határőrközség megtisztelő címre. B. J. A Senior Vád Kötöttárugyár felvesz textilvegyészmérnököket és üzemmérnököket termelésirányítói és fejlesztő technolégusi munkakörök betöltésére Fizetés: megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: a Senior Váci Kötöttárugyár személyzeti osztályán. Cím: Vác, Sallai Imre u. 8—10. 2600. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)
