Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
PEST MEGYEI VILÁG PBOIETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 'ß? HJA: ina AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM Ára: 1,1(0 forint 1988. JANUAR 6., SZERDA Mimkásgyíilés a Híradástechnikai Anyagok Gyárában Folytatják a műszaki megújulást Egy sikeres esztendővel alapozta meg az idei, a korántsem rózsás kilátások ellenére mégis teljesíthetőnek ítélt tervét a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára. A tegnapi munkásgyűlésen — amelyen ott volt dr. Olajos Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Vác Városi Bizottságának első titkára is — Pádár Sándor igazgató értékelte az elmúlt évet. Kiemelte, hogy a vállalat valamennyi területen teljesítette vagy túlteljesítette a célokat. Az 1 milliárd 205 millió forintos termelésből több mint 114 millióért exvQrtáltnk a tőkés piacokra különböző termékeket, s bár létszámuk kis mértékben csökkent, csaknem 15 százalékkal több nyereséget értek el. mint két esztendővel korábban. Mindehhez természetesen kevésnek bizonyult volna az 1936-os vállalati teljesítmény megismétlése. A HAGY-ban azonban a mindenki á.ltal elfogadott megújulási szándékra alapozva egy sor területen javult a munka termelékenysége és a hatékonyság. A közös célokért megmozdult a műszaki értelmiség is, amelynek közérzetét jelentősen javította. hogy amíg a vállalat dolgozóinak keresete tavaly átlagosan 9.7 százalékkal nőtt, addig e réteg tagjaié több mint 15 százalékkal emelkedett. Bár az igazgató a legtöbb üzem eredményéről elismeréssel szólt, bírálatként az elektronikai termelés tervezettől való elmaradását említette. 1987-ben ugyanis mintegy 50 millió forint értékű áru gyártására számítottak, ám most már bizonyos, hogy ennek a felét sem sikerült előállítani. Ez azonban nem a dolgozók hibája. Pádár Sándor önkritikusan állapította meg, hogy hiányosságok voltak egyes termékeknél a kereskedelmi munkában. az anyagbeszerzésben, a hatósági engedélyek intézésében és időnként műszaki gondok is nehezítették a folyamatos termelést. A vállalatnak még nincs konkrét idei terve, de a főbb célok már ismertek. E szerint a termelést legalább négy, a tőkés exportot hat százalékkal kell növelniük ahhoz, hogy az új szabályozók miatt Tanácskozás a gazdasági kamarában A piaci lehetőségekre! Kibővített ülést tartott kedden — Beck Tamás elnök vezetékével — a Magyar Gazdasági Kamara űgyvezetősége. Az ülésen vállalati tapasztalatokat összegezve azt vizsgálták, hogyan bővíthető a KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés. Az elfogadott ajánlások szerint a legfontosabb tennivaló a hazai és a külföldi vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok erősítése, a termelők és felhasználók szorosabb együttműködési lehetőségének megteremtése. A kamara véleménye szerint a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az import növelésére. Ennek feltétele, hogy az állami szervek és a vállalatok együttműködése révén hatékonyabbá váljon a piaci lehetőségek feltárása és hasznosítása. Az ülésen részt vett és felszólalt Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter is. harmadára csökkenő nyereség továbbra is fedezetet nyújtson a vállalati célcük elérésére. Folytatják a megkezdett műszaki fejlesztéseket — már megkezdték a próbaüzemet az új mangán—cink fer- ritgyártó üzemben —, s újabb ésszerűsítéseket vezetnek be egyebek között a számlarendben és a bérelszámolásban. A munkásgyűlésen felszólalt dr. Olajos Mihály is. Tolmácsolta a városi pántbizottság elismerését a kollektíva kiemelkedő és példamutató tevékenységéért. Hangsúlyozta: az előttük álló feladat nagy, de nem megoldhatatlan. Fegyelmezett, a tartalékokat megmozgató munkával a Híradástechnikai Anyagok Gyárának dolgozói is hozzájárulhatnak a párt és a kormány által meghirdetett stabilizációs program sikeréhez. F. Z. A Politikai Fehlte Ián Össztanári értekezlet össztanári értekezleteit tartottak hétfőn a Politikai Főiskolán. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szóit az intézmény reformjával összefüggő oktatói feladatokról, a politikatudomány és a káder,képzés fejlesztésének kérdéseiről. Az értekezleten a Központi Bizottság titkára beiktatta tisztségébe dr. Romany Pált, a Központi Bizottság tagját, a Politikai Főiskola új rektorát. Méltatta és megköszönte a nyugállományba vonuló dr. Szabó József tízéves rektori, s közel négy évtizedes főiskolai oktatói munkáját. Az értekezleten részt vett Lakatos Ernő. a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője. Katonai attasék fogadása Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár az új év alkalmából a Honvédelmi Minisztériumban fogadta a Budapesten akkreditált attasétestület tagjait. Az államtitkár újévi köszöntőjére az attasétestület nevében loan Todericiu ezredes, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja válaszolt. Ú/ mezőgazdasági feivásáriási árak logikus folytatás LAffÍ“lnj6 Sehefne benyomásokkal távozott Moszkvából. Olyan érzésekkel, hogy a párbeszéd nemcsak folytatódik, s új kompromisszumos javaslatok hangzanak el, hanem megnyílik az út a magas szintű szovjet—nyugatnémet tárgyalások előtt is.” (2. OLDAL) „Amennyiben a mező- gazdasági nagyüzem és a kistermelők által értékesített tej elkülönítése az átvételi helyen nem biztosítható, a mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet is fizikai tisztaság szerint kell minősíteni és elszámolni. A minősítés alapjául szolgáló mintavételt a felvásárló szervezetnek történő átadáskor végzik.” (3. OLDAL) KStímüvelödós „Néhány esztendővel ezelőtt ' CL jsp ' 'ji ' nagy vívmányként könyvelhetem S BSff'MWÍÓSSuáS tűk el, hogy az amatőr művészeti csoportok vezetői tiszteletdíjat kaphattak. Most viszont, az adózási rendszer általánossá válásával sokan úgy tervezik, nem vállalnak ilyen feladatot a jövőben, hiszen adott esetben akár szinte az egész tiszteletdíjuk elmehet az adóra.” (5. OLDAL) farázcíáfofah, SS tQ5Z*<3€y€2gíCSg€ több hetes ápolást igénylő, súlyos sérüléssel kórházba. Egyikük arccsonttörést és szemsérülést, másikuk belső sérüléseket szenvedett. Előfordult az is, hogy a sérült a saját lábán ment haza, de aztán olyan rosszul lett, hogy a családja mentővel vitette kórházba.” (6. OLDAL) fskoiaavatás Szesitmártonkátán Ajándékként tervezte a falunak Túlzás nélkül állíthatjuk: gyönyörű épületben okosodhatnak, nevelődhetnek ezentúl Saentmártonkáta ifjú állampolgárai, felépült az általános művelődési központ hét tantermes általános iskolája, amelyet a tegnapi ünnepségen adott át Balaton Béla tanácselnöknek Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese. Az eseményen ott volt Babosán József, a nagykátai pártbizottság első titkára és dr. Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztály- vezetője. Nagyon várta már ezt a napot a község apraja-nagyja. Amikor 1985-ben döntöttek az immár tarthatatlanná vált iskolai állapot felszámolásáról, azonnal 450 ezer forint értékű téglajegy vásárlását ajánlotta fel a lakosság és családonként ezerforintos településfejlesztési hozzájárulást. A községi tanács szinte valamennyi beruházásra fordítható pénzét erre szánta, sőt még bankhitelt is felvett, a Művelődési Minisztérium 9 millió forinttal támogatta az elhatározást. „Ez a szép, új iskolaépület nemcsak kellemes, jó körülményeket biztosít a gyermekeknek és a pedagógusoknak, hanem megteremti a korszerű oktatás, nevelés, a tehetségA község legszebb épülete az új iskola B üszkélkedésre ugyan nem ad okot a megyében tevékenykedő vegyes vállalatok száma — országosan ugyanez a helyzet —, de azért örvendetesen fellelhető már néhány ilyen. Nemcsak a kisebbek közé tartozó, hanem nagyobb is, mint a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat résztulajdona, a Ke- mipur. Ezekben a vállalkozásokban az a „vegyes”, hogy a külföldi résztulajdonos segítségével a hazai társ vagy társak korszerű eszközökhöz és technológiákhoz juthatnak hozzá. Ezek segítségével importot feleslegessé tevő, gyakran kivitelre alkalmas terméket, termékeket állíthatnak elő, azaz sokféle az előny, amint sokféle a kötelezettség is, hiszen minden érintett félnek haszonra kell szert tennie, mert csakis akkor kifizetődő a befektetés. A kötelezettségek sorába beletartozik a szigorú technológiai (és vele párhuzamosan munka-) fegyelem, a hazai viszonyok között szinte ismeretien feszesséeű szervezettség stb. Persze ennek megfelelően válogatják ki az itt dolgozó embereket, s természetes, keresetük is a követelményeknek ezen a mérlegén alakul ki. Tükre azoknak. Történt, a közeli napokban a vegyes vállalatok egyikénél, hogy a magyar résztulajdonos, felhasználCSŐLÁTÁS va az évkezdő tanácskozást, amelyre hivatalosak voltak a törzsgyár és a gyáregységek ún. középirányítói, párt-, szakszervezeti és KISZ-tisztségviselői is, az említetteket látogatásra invitálta. Nézzenek körül ott, ismerjék meg a vegyes vállalatot. A tájékozódáson kívül remélhetően hasznos tapasztalatokra is lehetőséget ad a látogatás, így gondolkoztak a szervezők. Nem tévedtek. Csak éppen a hasznos(ítható) tapasztalatok számukra kínálkoztak fel, eléggé meghökkentő módon. A látogatáson ugyanis szinte semmi másról nem kérdezősködtek a vendégek, mint a. keresetekről... A közlekedésben veszedelmes fogyatékosságnak számít az, ha a jármű vezetője csőlátásban szenved, azaz nem érzékel többet mozgása környezetéből, mint a maga előtt levő útszakaszt. amely (b)en mint csőben fut járművével. Az a csőlátás, amely a vegyes vállalatnál látogatást tevőket jellemezte, meghökkentette és megdöbbentette nemcsak a vegyes vállalat vezetőit, hanem az ott dolgozókat is. Nem kevésbé a szervezőket, a résztulajdonos céa irányítóit, azaz a látogatók főnökeit. Nincsen kérdés az országban alig ismert technológiáról, az addig csupán jó esetben is prospektusokban látott technikai eszközökről, de szűnni nem akar a tudakozódás, mert úgy látszik, az a legfontosabb, hogy mennyi az alapbér, mi jön erre rá, miként alakulnak ki az átlagkeresetek, miként tűrhető az a „feszültség”, amely az itteniek és a vendégek képviselte munkahelyeken dolgozók keresete között mutatkozik ... A látogatásra szánt két óra szinte ezzel telt el. Senki meg nem kérdezte, mennyit és mit dolgoznak ennek a keresetnek a fejében a szerencsésnek elkönyvelt társak .. .1 Azok a társak, akik valóban 35—40 százalékkal visznek haza többet, mint a cég nem vegyes vállalati alkalmazottai, ám teljesítményük értéke háromszorosa a vállalati átlagnak! Az iparban októberben a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 6753 forintot ért el. Az érintett vállalatnál ennél valamivel (130— 140 forinttal) magasabbak a keresetek. Ezt megtetézni 35—40 százalékkal, nem csekélység. De legalább egvetlen látogatót érdekelt volna, minek a fejében ekkora a kereset! Senkit sem érdekelt. Ez a (bér) csőlátás, írjuk le úgy, ahogyan igaz, életveszélyes! Hét százalékkal emelkedtek a havi átlagkeresetek az iparban tavaly, tíz hónap tényei ismeretében, ha a fizikai foglalkozásúakat tekintjük, s ennél is gyorsabb iramban, ha a teljes állományt nézzük. A pénz ilyen mértékű kiáramlásának sem a termelésben, sem az értékesítésben nincsen meg (és nem volt meg) az ellensúlya, a fedezete. L assan oda jutunk, ha így folytatjuk, hogy a csőlátás lesz a jellemző, s a mást is látás a szabályt erősítő kivétel. Igaz, a megye iparában 1987- ben a korábbi esztendőkhöz mérten meggyorsult az élőmunka termelékenységének növekedése, ám ennek ellenére sincsen megnyugtató kapcsolat a keresetkiáramlás és a termelékenység gyarapodása között. Ami azt mutatja, nemcsak a beosztottak, a középirányításban levők körében, hanem a vállalat- irányítás élén állóknál is terjed fertőzésként a csőlátás. Az idén már keserves árát fizetjük a korábbi évek ilyen természetű gyakorlatának. S miközben fizeti ük az árát. rendületlenül folyt-ltjuk ezt a gyakorlatot, szinte szándékkal belehúzva magunkat a holnapi — csődbe ... Mészáros Ottó gondozás, a differenciált foglalkoztatás feltételeit is. Jó lehetőséget nyújt az új oktatási törvény követelményeinek megvalósításához, a tanórán kívüli nevelés, a mozgalmi élet és a szabadidős tevékenység kiteljesítéséhez” — hangsúlyozta avatóbeszédében Balázs Gézáné, majd így folytatta: — „Bízunk benne, hogy az iskola bővítéseként a második ütemben rövidesen megépül a többfunkciójú torna- csarnok, amely egyben betölti a művelődési ház szerepkörét is." Nehéz lenne felsorolni, hányán szorgoskodtak önként a több mint 700 kisdiák második otthonának megteremtéséért. Egyvalaki nevét azonban feltétlenül meg kell említenünk: Hofer Miklós Ybl-díjas tervezőt, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárát, aki ajándékként álmodta meg Szeratmár- tonkáténak ezt az iskolát, 5 tervezőtársával együtt mintegy félmillió forintot takarítva meg ezzel a településnek: — Kötődöm ehhez a földhöz. Ukapám Kossuth kormánybiztosaként fontos személyiség volt itt az 1848-as szabadságharc alatt. Idevaló édesapám, szüleim ezen a vidéken találkoztak össze. Nekem a gyermekkori csodálatos ■nyarakat idézi fel a szent- mártonkátai táj. Ezért mindig mondtam, ha egyszer kellek (építésznek, jövök. Három évvel ezelőtt szóltak, és én szív- vel-lélekkel vállaltam ezt a munkát. Mert hiszem, hogy a környezetnek meghatározó szerepe van az ifjúság nevelésében. T. A, Az átadás ünnepélyes pillanata: Balázs Gczáné átvágja a szalagot (Erdősi Ágnes felvételei) Fecskendők nyugati exportja Megrendelő az UNICEF A Mátraplast Műanyagfeldolgozó Szövetkezet, amely főként hőre lágyuló műanyagok feldolgozását — fúvását és fröccsöntését — végzi, két jelentős nemzetközi versenytárgyalást nyert az utóbbi hetekben. s ennek eredményeként az idén több tízmillió egyszer használatos fecskendőt szállít külföldre. Az ipari szövetkezet az elmúlt évben kapta meg az önálló exportjogot, s ezzel élve vett részt önállóan az ENSZ gyermeksegélyezési alapja, az UNICEF által meghirdetett versenytárgyaláson. Az UNICEF koppenhágai központjának tenderén 15 millió két milliméteres, egyszer használatos fecskendő szállítására nyert megbízást. A magyar szövetkezet ezzel tíz nyugateurópai céget előzött meg, s már az idén havi 2.5 millió fecskendőt szállít az UNICEF- nek.
