Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

1988. JANUAR 30., SZOMBAT PEST « Mh.fi YE! elmúlt évi fejlődéséről tási iparcikkek kivitele szá­mottevően nőtt, a beruházási célú gépeké visszaesett. A be­hozatal, a fogyasztási iparcik­kek kivételével, minden árufő­csoportban meghaladta az egy évvel korábbit. A behozatal az éven belül egyenetlenül alakult, az I—III. negyedévi csökkenést a IV. negyedévben nagymértékű növekedés kö­vette. A cserearány ebben a viszonylatban nem romlott to­vább, de az előző évi igen kedvezőtlen szinthez képest javulás sem következett be. A külkereskedelmi egyenleg 1987-ben jelentős, bár az 1986. évinél kisebb behozatali több­letet mutat. A nem rubelel­számolású forgalomban az előirányzott aktívummal szem­ben passzívum alakult ki. En­nek összege az egy évvel, ko­rábbinál kisebb volt: a tény­leges fuvarfizetésekkel szá­mítva 361 millió dollár. A ru­belelszámolású forgalom 141 millió rubeles aktívummal zá­rult. Az 1987. év jelentős ered­ményeket hozott a nemzetkö­zi idegenforgalomban. Az év folyamán 19 millió külföldi érkezett az országba, több, mint eddig bármikor. Közülük 12 millió volt a turista, 7 mil­lió a kiránduló és átutazó. A turisták száma 11 százalék­kal, az itt eltöltött idejük 10 Tavaly a lakosság reáljöve­delme az előző évi szinten maradt, a fogyasztás — a meg takarítások mérséklődése mel­lett — nőtt. A reáljövedelem szintenmaradása úgy alakult ki, hogy a nominális jövedel­mek és a fogyasztói árak csak­nem azonos mértékben, a ter­vezettnél mintegy másfél szá­zalékponttal jobban emelked­tek. A terven felüli áremel­kedés jelentős részben az év folyamán végrehajtott köz­ponti árintézkedések követ­kezménye. A munkások és alkalmazot­tak havi átlagkeresete 1987- ben 7040 forint, a mezőgaz­dasági szövetkezetekben dol­gozók közös gazdaságból szár­mazó átlagkeresete 6220 fo­rint volt, 8, illetve 7 száza­lékkal több, mint 1986-bain. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére kb. 1 százalékkal, a mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgo­zók közös gazdaságból szár­mazó reálkeresete mintegy 1,5 százalékkal csökkent. A pénzbeli társadalmi jöve­delmek éves összege 162 mil­liárd forint volt, 9,4 százalék­kal több az előző évinél. Eb­ből nyugdíjakra 110 milliárd forintot fizettek ki, ami 11 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A nyugdíjasok szá­ma egy év alatt mintegy 43 ezer fővel nőtt. 1987 végén el­érte a 2 380 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj ha­vi átlagos összege 1987-ben 3900 forint volt, 9,6 százalék­kal több mint egy évvel ko­rábban. 1987 áprilisában a nyugdíjasok 41 százalékának 3000 forintnál kevesebb, 14 százalékának 5000 forintnál több volt a nyugdíja. A nyug­díjakat az év folyamán az ár­emelkedésekhez kapcsolódóan áprilisban és augusztusban emelték. Családi pótlékra 1987-ben 23 milliárd forintot fizettek ki, 7,1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban ré­szesülő családok száma 9200- zal. a gyermekeké 31 000-rel csökkent. A kifizetett összeg növekedése a központi árin­tézkedések miatti pótlékeme­lésből származott. Gyermekgondozási segélyt és gyermekgondozási díjat 1987 végén 228,4 ezer fő vett igénybe, a kifizetett összeg együttesen 6,1 milliárd forint volt, 13 százalékkal több az előző évinél. A növekedés összefügg a gyermekgondozási díjat igénybe vevők számának emelkedésével. Egyidejűleg csökkent a gyermekgondozási segélyezettek száma. A gyer­mekgondozási díjat a maga­százalékkal nőtt. A külföldi vendégek által eltöltött ven­dégéjszakák száma a kereske­delmi szálláshelyeken 14 szá­zalékkal, a szállodákban 19 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A Magyarországra érkező külföldiek 60 százaléka rubel- elszámolású országokból ér­kezett. Számuk 4 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A rubelelszámolású de­vizabevételek 14 százalékkal nőttek. A magyar állampol­gárok rubelelszámolású or­szágokba történő utazásainak száma 5,7 millió volt, az elő­ző évinél 19 százalékkal több. Az ezzel összefüggő deviza­kiadások összege hasonló arányban emelkedett. A be­vételek és kiadások egyenle­ge, a transzferábilis rubelben kifejezett aktívum megköze­lítette a 300 millió rubelt. A nem rubelelszámolású or­szágokból beutazók száma 7,7 millió fő volt, mintegy egy- harmaddal több az egy évvel korábbinál. Magyar állampol­gárok 1,5 millió esetben utaz­tak az év. folyamán nem ru­belelszámolású országokba, valamivel többen, mint egy évvel korábban. A nem rubel­elszámolású idegenforgalom bevételi többlete dollárban ki­fejezve, mintegy 370 millió dollárt tett ki, az előző évi­nek majdnem kétszeresét. sabb keresettel vagy képzett­séggel rendelkező nők egyre nagyobb mértékben veszik igénybe. A természetbeni társadalmi jövedelmek volumene — egész­ségügyi, oktatási kulturális stb. szolgáltatások — mintegy 2 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árszínvonal az év egészében 8,6 százalékkal volt magasabb az előző évi­nél. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett az Ez év január 1-jén az or­szág népessége 10 604 000 fő volt, 16,5 ezerrel, 0,2 százalék­kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 126 ezer gyermek született, 2500- zal kevesebb, mint 1986-ban. Az ezer lakosra jutó élveszü- letések száma 11,8 volt. Tavaly 142,5 ezren haltak meg, 4600-zal kevesebben, mint 1986-ban. Ezer lakosra 13,4 haláleset jutott. A cse­csemőhalandóság csökkenése folytatódott. Ezer élveszülött közül egyéves kora előtt 17 halt. meg. A megbetegedések közül 1987-ben is legnagyobb szám­ban a heveny légzőszervi be­tegségek fordultak elő. Az egyéb fertőző betegségek gya­korisága csökkent. Az idült betegségek ritkábbak ugyan, de jelentőségük lényegesen nagyobb állandóságuk, vala­mint következményeik miatt. Legjelentősebbek a keringési betegségek. A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága 1980 óta növekvő. Az év folyamán az általá­nos orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 49-cel, a köz­ségi fogorvosi körzetek száma 14-gyel emelkedett. A betöl­tetlen körzeti orvosi állások aránya 4,2 százalék, lényege­sen nem változott. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra jutó lako­sok száma 17 fővel, 1897-re csökkent. A működő kórházi ágyak száma az év folyamán 320- szal, 104 100-ra bővült. Folyta­tódott több kórház rekonst­rukciója. Ugyanakkor felújí­tási pénzforrások hiányában a kórházi épületek állagának megóvása teljeskörűen nem biztosítható. Ugyanez jellemző a berende­zésekre és műszerekre is, egy­re nagyobb hányaduk válik el­avulttá. Némi előrelépést je­lent azonban az általános cé­idényjellegű élelmiszerek, az élvezeti, valamint a ruházko­dási cikkek árszínvonala, leg­kevésbé a tartós fogyasztási cikkeké. A lakosság fogyasztása 2,5 —3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek fo­gyasztása gyorsabban, a szol­gáltatásoké csak mérsékelten nőtt. Az élelmiszerfogyasztás volumene kismértékben emel­kedett, az élvezeti cikkeké je­lentősen mérséklődött. A ru­házati fogyasztás volumene a több éve tartó csökkenés után növekedett. A többi iparcikk fogyasztásának volumene — főleg a tartós javak számotte­vő növekedése folytán — több mint 10 százalékkal emelke­dett. A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasz­tás mintegy 60 százaléka szár­mazik, összehasonlító áron 5 százalékkal emelkedett. Ebben a kiemelkedő idegen- forgalom mellett, nagy szere­pe volt az 1988. évi jelentős áremelések miatti elővásárlá­soknak, amelyek az év máso­dik felében, különösen a IV, negyedévben váltak erőteljes­sé. A kereskedelem a cikkcso­portok nagy részében a hirte­len növekvő keresletet nem tudta maradéktalanúl kielé­gíteni. Az év végére a készle­tek mennyiségben mintegy 13—14 százalékkal csökken­tek. A takarékbetét-állomány de­cember 31-én 286,6 milliárd forint volt, 11,7 milliárd fo­rinttal több, mint egy évvel azelőtt. A betétállomány nö­vekedése teljes egészében a 14,4 milliárd forint összegű kamatjóváírásból adódott. Enélkül számolva a lakosság nagyobb összeget vett ki a ta­karékból, mint amennyit új betétként elhelyezett. Egyide­jűleg a kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások ösz- szege az év folyamán mintegy 11 milliárd forinttal emelke­dett. Emellett a lakosság kész- pénzkészlete az előző évinél lényegesen nagyobb mérték­ben nőtt. lú, valamint a speciális — pél­dául nőgyógyászati és kardio­lógiai jellegű — ultrahangos készülékek, továbbá a számító- gépes tomográfok számának növekedése. A szociális otthoni helyek száma az év végén 39 300 volt, 750-nel több. mint egy évvel korábban. A bölcsődei és az óvodai he­lyek száma 2,4, illetve 1 szá­zalékkal csökkent. Az ellátott­ságot ez nem rontotta, mivel a megfelelő korú gyermekek száma is csökkent. Az 1987—1988. tanévben az általános iskola nappali ta­gozatán 1 317 ezren tanulnak, 22 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osz­tálytermek száma 872-vel bő­vült. A tanulók 39,8 százaléka, az előző évinél némileg kisebb hányada, napközis. A 8. osztályt befejezők 94,8 százaléka tovább tanul: a ko­rábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmun­kásképző, illetve szakiskolá­ban. A középiskolák nappali tagozatain 2900 fővel, a szak­munkásképző iskolákban 2000- rel többen tanulnak, mint az előző tanévben. Gyarapodott az osztálytermek száma is: 194-gyel, illetve 94-gyel. A kö­zépiskolában tanulók egyötö­de lakik diákotthonban. 1987- ben 53 100 fő érettségizett si­keresen nappali tagozaton, 800 fővel több, mint az előző év­ben. A felsőoktatási intézmények­ben 99 ezren tanulnak, ennek kétharmada nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatási intézményekben tanulók aránya azonos az egy évvel azelőttivel, 9,6 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 46,2 százaléka lakik diákott­honban. A múlt évben 24 400- an szereztek diplomát, ebből 14 400-an nappali tagozaton. Lakossági jövedelem és fogyasztás Népesedés, egészségügy, oktatás 1848—49-es szabadságharc A vértanúk emlékhelye Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága Vitasorozat áprilistól Az Elnöki Tanács ülése Döntések állampolgársági és kegyelmi ügyekben Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Taná­csa. A testület jelentést tárgyalt mtg az Elnöki Tanács előter­jesztett állampolgársági, va­lamint kegyelmi ügyek 1987. évi intézéséről. Az állampolgársági ügyek­ben az Elnöki Tanács az ál­lampolgárságról szóló törvény előírásainak érvényre juttatá­sa, a kettős állampolgárság megszüntetésével kapcsolatos nemzetközi egyezmények vég­rehajtása jegyében hozta meg határozatait. Az ügyek döntés­re való előkészítését a Belügy­minisztérium, a tanácsok igaz­gatási szervei, valamint a kül­képviseleti hatóságok körül­tekintő munkája segítette. Az szükséges gyűjtés megszerve­zésére a társadalom egészét reprezentáló kuratóriumot kér fel, lehetővé téve a már meg­lévő kezdeményezések összefo­gását is. A kuratórium ellenőr­zi és szervezi a március 15-én — később megjelölt csekk­számlára — induló gyűjtést. Az elképzelések szerint az em­lékmű a vértanúk halálának 140. évfordulójára készül el. Felmentés, kinevezés Tegnap, a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányság épületében megtartott parancsnoki érte­kezleten, négy évtizedes ered­ményes munkásságának elis­merésével, nyugdíjba vonulá­sa miatt felmentették tisztsé­géből dr. Budai János rendőr ezredest, a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányság vezetőjének helyettesét. Dr. Sipos István rendőr al­ezredest, a Budai Rendőrka­pitányság vezetőjét, felmen­tették tisztségéből, és február 1-jétől kinevezték a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője helyettesévé. Harangozó Szilveszter rendőr altábornagy belügyminiszter-helyettes és dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára méltatta dir. Budai Já­nos érdemeit és kívánt ered­ményes munkát új tisztségé­ben dr. Sipos Istvánnak. A KISZ KB intézőbizottsá­ga úgy döntött, hogy fiatal és idősebb állampolgárok, KISZ- szervezetek kezdeményezésére felajánlja szervezeti eszközeit az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 140. évforduló­ja alkalmából Magyarországon felépítendő, a szabadságharc vértanú tábornokainak emlé­két megőrző emlékhely létre­hozása érdekében. Az ehhez A Milyen szocializmust épít­sünk? elnevezésű vitasorozat szervezési és tartalmi felada­tait előkészítő munkáról, va­lamint az ifjúsági szövetség kiemelkedő tavaszi politikai eseményeiről döntött pénteken a KISZ Központi Bizottsága a kétnapos zánkai ülés befejezé­seként. A csütörtökön megtartott szekcióülések tapasztalatait összefoglalva Gönci János, a KISZ KB titkára megállapí­totta: a társadalom egészé­ben, így a fiatalok körében is vita folyik a szocializmus alapvető kérdéseiről. Ezért határozott úgy az ifjúsági szö­vetség vezető testületé, hogy vitasorozat szervezésével kap­csolódik be ebbe az eszmecse­rébe. A vitasorozatot a tervek szerint — a szakmai előkészí­tés után — áprilisban kezdik meg. A KISZ legfontosabb tavaszi politikai feladatairól, esemé­nyeiről már a csütörtöki tájé­koztatón elhangzott: a KISZ KB mostani ülése a tavaszi politizáló munka két fontos témáját, a lakásgazdálkodás átfogó korszerűsítését, vala­mint a szocializmuskép alakí­tásának vitáját alapozta meg. Emellett az ifjúsági szövetség­nek is meg kell kezdenie a fel­készülést az 1990. évi választá­sokra, ha el akarja kerülni, hogy adminisztratív eszközök­kel biztosítsák a fiatalok rész­vételét a tanácsok, illetve az Országgyűlés munkájában. A hagyományos tennivalók sorá­ba tartozik az értékelő—terve­ző iKISZ-taggyűlések megren­dezése, az ifjúsági parlamen­tek munkájának segítése, va­lamint a tavaszi történelmi ünnepek megszervezése is. Az ülésen közérdekű beje­lentés hangzott el a számító­gépek magánimportját kor­látozó intézkedésről. Ennek kapcsán a testület megerősí­tette, hogy támogatja a gaz­dasági hatékonyság növelését szolgáló számítástechnikai kultúrát, az ennek esetleg el­lentmondó intézkedésekkel nem ért egyet. A munka befejezéseként a KISZ Központi Bizottsága zárt ülésen személyi kérdések­ben döntött. állampolgársággal összefüggő ügyekben érintett személyek száma a múlt év során 2638 volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedést jelent. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét családi okok — ma­gyar állampolgárral kötött há­zasság, családi, rokoni kapcso­latok rendezése — indokolták. Az állampolgársági kötelékből való elbocsátást elősorban azok kérték, akik külföldön való tartózkodásukat végleges­nek tekintették és a külföldi állampolgárság megszerzésével kívánták letelepedésüket és megélhetésüket biztosítani. A kettős állampolgárság meg­szüntetésére hozott nemzetkö­zi egyezmények alapján az elmúlt év során 502 kettős ál­lampolgárságú gyermek ügyét rendezték. Az állampolgársági ügyekkel kapcsolatos határo­zatok meghozatalánál kifeje­ződtek az általános emberies­ségi szempontok, különös fi­gyelemmel a családegyesítés elősegítésére. A kegyelmi határozatok te­kintetében az Elnöki Tanács megállapította: a meghozott határozatoknál érvényesült az az elv, hogy a kegyelmi eljá­rások nem a bíróságok által hozott ítéletek felülvizsgála­tát célozzák, hanem az elítélés után bekövetkezett egyéni kö­rülmények sokirányú mérlege­lését jelentik. A kegyelmi döntések meghozatalát az igaz­ságügyi szervek előkészítő munkája segítette. Az elmúlt évben 1800 kérelmező közül 227-en részesültek kegyelem­ben; minden esetben betegség, súlyosan hátrányos családi kö­rülmények miatt vagy más, méltánylást érdemlő humánus okból. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. Sorsolás az OTP-nél Lahásnyeremány Az Országos Takarékpénztár pénteken Budapesten rendez­te meg a lakásnyerernény-ta- karékbetétkönyvek első sorso­lását, amelyen az 1987. június 30-áig váltott és az 1987. de­cember 31-én még érvényben levő betétkönyvek vettek részt. A 25 000 forint névérté­kű betétkönyvekre 15, az 50 000 forintosokra pedig 8 la­kást sorsoltak ki. A sorsolá­son Pest megyében az alábbi számú betétkönyvek tulajdo­nosai nyertek: 61 0004451 Dunakeszi Duna- parti ltp. Szobaszám: 2 plusz fél, alapterület: 63 négyzetmé­ter. 51 0019803 Dunakeszi Du- naparti ltp. Szobaszám: 2, alapterület: 52 négyzetméter. A nyertesek a sorsolás nap­jától számított 90 napon belül jelentkezhetnek a betétköny­vet kiállító OTP-fióknál, Tavaszvárók a gépműhelyben A naptár szerint kemény, zord télnek kellene lenni, de a kellemes idő a tavaszt idézi, a szántóföldek azonban téli álmukat alusszák. Mezőgazda- sági üzemeink gépjavító mű­helyeiben viszont lázas mun­ka folyik. Széjjelszedett trak­torok, összerakott csillogó ekék jelzik, hogy készülnek a tavaszi munkakezdésre. Érden, a Benta Völgye Termelőszö­vetkezetben a teherautók mel­lett kilenc önjáró betakarító gépet, 19 traktort és erőgépet és mintegy száz különféle munkaeszközt javítanak, újí­tanak fel, teszik alkalmassá az egész éves kemény munkára. A szerelők gondja a visszaté­rő alkatrészhiány. Már most üzemképes a 12 soros Fähse kukoricavelő gép Pén­zes Sándor keze munkája nyomán. Varsányi László a Rába—Stei­ger motorjának hengerfejét helyezi vissza. (Hancsovszki János felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents