Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
4 wsr « .wf;u>.7 1988. JANUÄR 5., KEDD SZAZHAWMBATTAI vtwfap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tfendhagyó Százhalombattai Hírlapot kap kézhez az olvasó az év első keddjén. Rendhagyó egy kicsit maga az évkezdet is. Most ugyanis nem elég megfogadni, hogy majd az új esztendőben... Ezúttal minden fogadkozás nélkül kell másképp csinálni sok mindent. Más módszerekre van szükség a településfejlesztésben, a politikai irányításban. Másképpen kell gazdálkodni a kis- és nagyüzemekben egyaránt. Nem lehet a régi módon kereskedni, sem a vállalatoknál, sem az ABC-áruházban, de még a maszek butikban sem. Mindent másképp kell tehát csinálnunk. Ugyanakkor a tavalyi év eredményeit, kudarcait sem lehet egyik pillanatról a másikra eltörölni. Az új esztendőt senki nem kezdheti teljesen tiszta lappal. Amikor arról beszélünk tehát, hogy mit és hogyan 1988-ban, akkór csak 1987-ből indulhatunk ki. Így látták ezt azok is, akiket körkérdésünkkel a városban fölkerestünk: mi a véleménye a leköszönő 1987- es esztendőről, mit vár 1988-tól? A válaszolók között vannak városunk politikai vezetői, az üzemek irányítói, kereskedők, népművelő, kétkezi dolgozó és értelmiségi egyaránt. Válaszaikban egy közös: mindannyian érzik, hogy valamit valóban másképp kell csinálni... MIT VÁRHATUNK ÖNMAGUNKTÓL? Az elmúlt cv legjelentősebb beruházása a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a központi gázfeldolgozó volt. A világbanki hitelből létrejött üzem a finomító tizenhat termelőegységében keletkező gázokat dolgozza fel értékes anyaggá. ZIMANYI LÁSZLÓ, a városi pártbizottság első titkára: Hogyan látom az elmúlt évet? Nehéz kérdés, most túlságosan közel van még hozzánk. Tavaly olyan folyamatok indultak el, amelyek hosz- szabb távon is jelentősek, ezért meggyőződésem szerint később is „jegyzett” év lesz 1987. A párt kibontakozási programja, egy korszerűbb kormányzati munka, az Országgyűlés szerepének növekedése — tartós értékei lehetnek társadalmunknak. Lehetnek, mert a régi és az új harcából lassan bontakozik ki egy progresszívebb gondolkodás és cselekvés. Százhalombatta is az ország része, a kedvező és kedvezőtlen folyamatok nálunk is hatnak, illetve mi is hozzájárulunk létezésükhöz. Fontosnak tartom, hogy gazdaságos egységeink többsége megtalálta a fejlődési lehetőségeket, a lakóterület is tovább gyarapodott. A közhangulat alapvetően kiegyensúlyozott maradt. Mindebben jelentős szerepe volt a pártalapszervezetek és a párttagok többségének a politika melletti kiállásának. Mit várok az új évtől? Várakozásom egy részétől szívesen eltekintenék, hiszen a fogyasztás és az életszínvonal kényszerű csökkentése nemcsak az élethelyzetre, hanem a közhangulatra is hatással lesz. Arra számítok, hogy a korszerű elképzelések megvalósításához szükséges személyi feltételek minden szinten tovább erősödnek. A nehézségek egy része helyben ellensúlyozható. Sokat tehetünk az emberi megpróbáltatások csökkentéséért és a szociális célokat szolgáló eszközök bővítésével és célirányosabb felhasználásával, az állami, kereskedelmi, szolgáltató intézmények ember- központúbb működésével. Azzal, ha a több és jobb munkát a gyakorlatban is követi az anyagi elismerés növekedése. Végezetül szeretném elmondani, hogy én optimista vagyok és nem „hivatalból”. Derűlátásomat arra alapozom, mind többen ismerik fel, hogy a változtatás szükségességével való csendes egyetértés ma kevés. Ha ez folytatódik és a pártszervezetek erre törekednek — akkor fokozatosan megerősödik a progresszív erők társadalmi bázisa. ződnek azok a nagy problémák, amelyek az ország egészét feszítik. Az idei évet, ha nem is olyan tisztán, mint az 1987-et, számításaink segítségével látjuk. Ismerjük a kondíciókat, amelyek között dolgoznunk kell, tudjuk, hogy bennünket is érintenek az elvonások, amelyek a közkiadások csökkentéséből ránk hárulnak. Ismerjük az elvonások nagyságrendjét is. A korábbi politikai döntéseinket megtartva, az éves tervet változatlanul hagyva, garantáljuk a működési feltételek biztosítását. A maradékból, amely számításaink szerint nem kevés, megnézzük, milyen fejlesztéseket tudunk megvalósítani. Kicsit pesszimistábbak vagyunk, mint tavaly ilyenkor voltunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem dolgozunk teljes erőbedobással a terv céljainak legjobb megközelítéséért. NAGY SANDORNÉ, magánkereskedő: Egy éve vagyok a Panda divatáruüzlet tulajdonosa. de már 20 éve dolgozom a kereskedelemben. Most kezdem megismerni az itteni vásárlókat, már kialakult a vevőköröm. A forgalom lehetett volna jobb is. Ettől az évtől mit várok? Nehéz a felelet. Az igazság az, hogy nem sok jót, inkább félünk, mi kereskedők, ettől a sok változástól. Nem az ellenőrzéstől, mert az eddig is volt, ezután is lesz. Az emberek vásárlóerejének csökkenése aggaszt. Meg azt sem tudjuk, milyen lesz idén az ellátás. Tavaly év végén is csak nehézségek árán tudtunk árut beszerezni, főleg az állami cégektől. Egyelőre azért várakozó állásponton vagyok. TÁRNOKI JÓZSEF, rendőr hadnagy, az Érdi Rendőrkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője: Az elmúlt év értékelését azzal kezdem, hogy igen örvendetes módon, súlyos bűncselekmény a városban nem történt, sőt, a statisztikai adatok szerint a bűncselekmények száma általában sem növekedett. Az elkövetők többsége nem Százhalombattán lakik, hanem — ahogy mondani szoktuk — idejár bűnözni, aztán hazamegy. A személyi tulajdon sérelmére követik el nagyobb számban a cselekményeket. Sajnos, a közúti balesetek száma viszont növekedett. Ügy tűnik, a jobb anyagi lehetőségek következménye ez, mert egyre több szülő vesz gyermekének segédmotor-kerékpárt, ami nem baj, csak arra már kevesebben ügyelnek, hogy a KRESZ szabályait ismeri-e a csemete vagy nem. Ezekből aztán gyakoriak a balesetek, mert a felszabadultság érzése, melyet a motorozás kelt, csökkenti a veszélyérzetet. Ügy tűnik, mintha sok szülő az iskolától várná azt, hogy mindenre megtanítsa a gyereket, ha már odajár. Az utóbbi időben egyre több drága BMX-kerékpár tűnik el. Felhívnám a figyelmet arra, hogy ne hagyjuk őrizetlenül ezeket a bicikliket, mert vannak akik ezek eltulajdonítására specializálták magukat. TÖLG ISTVÁN, a Tehag igazgatója: Az óesztendő különlegesnek számít a Tehag életében. Március 27-én egy totális halpusztulás következett be bizonyos halfajoknál, mint a harcsa, a csuka, a süllő, másoknál pedig maradandó károsodást okozott a forrását tekintve ismeretlen szennyvíz. Ez március végétől augusztus elejéig állandó bizonytalansági tényezőt jelentett számunkra, mert nem ismertük és nem ismerjük ma sem a halpusztulás igazi okát. A kérdés végleges tisztázása a halgazdaság és az erőmű között az illetékes szakértők és szakhatóságok véleménye alapján a bíróságra vár. A halpusztulás után bővítettük termőterületeinket az ország más részein, persze ezt az előző esztendőben alapoztuk meg. Ezek a bővítések segítenek abban, hogy egy biztosabb bázisunk legyen, mint itt Százhalombattán, ahol nem tudjuk, mitől történt ami történt. Másrészt ez lehetővé teszi egyéb technológiák kipróbálását. A gazdaság nyeresége, s nemcsak a tavaszi ügy miatt, hanem egyéb okok következtében sem éri el az 1986-os évit. Az idei nehéz esztendő lesz. Nagy várakozással tekintünk az új szabályozórendszer kialakulása elé. Most teljes bizonytalanság van a vállalatok körében, a lakosság nagy részében, a vállalatok közötti együttműködésben, a kínálkozó lehetőségek kihasználásában. Nálunk szükség van még a halászszerencsére, mert anélkül kénytelenek leszünk az elmúlt években felhalmozott tartalékokhoz nyúlni. TAKÁCS PÉTER, a BMKK igazgatója: Gazdaságilag az intézmény arra van késztetve, hogy 4 milliós bevételi tervét teljesítse. Persze ebben mindig az az érdekes, emögött milyen tartalom van. A legnagyobb bevételt a mozi hozza, közel 2 millió forintot Ha azt nézzük, hogy a sikerfilmeket látogatta leginkább a közönség, akkor lehet szomorkodni, hogy ez olyan forma, amely sok belső értéket nem hordoz. De ha úgy közelítünk hozzá, hogy az emberek sok éven át hozzá voltak szokva, hogy az életüket a lakáson belül éljék és sokukat ez a program mozdította ki először otthonukból, így váltak rendszeres látogatókká a művelődési házban, akkor ez a közösségi érték megteremtését jelenti. Itt már emberekkel találkozik, művelődési lehetőségek kínálkoznak a számára, tehát új hatások érik. Tavai}', úgy tartom, a legfontosabb az volt. hogy a művészeti csoportok, az intézmény közösségei megerősödtek. Idén meg kell teremteni a pénzügyi fettételét az előző évhez hasonló színvonalú működésnek. Folytatni kell a bevált. jó kezdeményezéseket. Új elemekkel kívánjuk gazdagítani az elmúlt évek sikeres programjait. Lesz farsang, disznóölés, borkóstoló, borverseny, mezőgazdasági könyvnapok. Nagyobb probléma az, hogy növekszik a céltalanul itt tartózkodó fiatalok száma, akik rendszeresen idejárnak, de nem köti le őket a program. SZEKERES JÓZSEF, a városi tanács elnöke: Az elmúlt év végeredménye: még egymillió forint maradt a kasszában. Ha nem is mondhatom, hogy száz százalékig, de megközelítően teljesítettük a pénzügyi kifizetési tervünket. Ez azt jelenti, hogy emögött egy eredményes gazdálkodás húzódik meg, a város üzemeltetésének a feltételeit, kisebb-nagyobb gondokkal, feszültségekkel, de biztosítani tudtuk. Fejlesztési céljaink 95 százaléka megvalósult. Ilyen szemszögből azt lehet mondani, hogy eredményes évet zártunk. Ügy érzem, a város népességmegtartó képessége stabilizálódott, és kevésbé érA város népességmegtartó képessége stabilizálódott. Egyre tehetetlenebbek vagyunk a velük való kontaktus megtalálásában. Nem tudjuk, milyen kínálatra reagálnak szívesen. Akár külső segítséget is igénybe veszünk, pszichológusokat, szociológusokat. SZILAGYI ISTVÁN, a KISZ városi bizottságának titkára: Megújulás! Megújulás? Megújulás ... Ahogy végiggondolom immmár sokadik megújulási nekilendülésünket, valahogy a fentiek szerint sorjáznak gondolataim. A felkiáltójel a felismerésnek és a szándéknak szól, hiszen ha úgy folytatjuk, ahogy eddig, elfogy tagságunk. A kérdőjel tulajdonképpen három alapkérdést is takar, amelyek azonos súlyúak: hogyan, kivel, miből? Mindenkivel ? Ez nagyon szép, idealisztikus elképzelés, csak a gyakorlatban kivihetetlen. hiszen tagságunk sem egységes. Egyáltalán, kikhez lehet elég erőm, energiám? Hiszen több száz emberrel nem tudok közvetlen kapcsolatot tartani. Miből ? Egyre keményebb kérdés lett és lesz ez is. Mióta világ a világ, az ifjúságpolitika pénzbe került, hiszen minden társadalmi rendszer alapvető érdeke, hogy a legfogékonyabb korban állítsa maga mellé állampolgár-palántáit. Ennek ellenére nem a számo- latlanul ömlő legális és féllegális támogatások korát akarom, hanem az önálló jogi személyiség lehetőségeinek biztosítását a legális anyagi eszközteremtés céljára. Hogyan? Ez a legsokszínűbb kérdés. Az alfa és omega tisztségviselőink képzettsége. Megoldásnak tartom, ha a képzést gyakorlati tudnivalókra építjük, mégpedig az általános problémaié! táró-súly ozó-in- dító fázis után konkrét, gyakorlati személyre szóló feladatokra bontva. Természetesen a feladatok csak valós kérdésekre irányulhatnak. DOLESCHAL SÁNDOR, az SZKFI igazgatója: A múlt év igen fontos volt számúnkra, mert megteremtettük annak alapját, hogy 1988- tól teljes mértékig a saját lábunkra álljunk. Ez azt jelenti, hogy idáig olyan vállalat voltunk, amely a tröszt védőszárnyai alatt működött. Papíron ugyan nyereségérdekeltek voltunk, de a gyakorlatban a tröszti feladatok ellátása volt a fő feladatunk. Saját magunknak sikerült megtermelnünk a szerény nyereséget a szerkezetátalakítás segítségével. Ennek örülünk, de a mostani adó- és bérszabályok változása következtében 15 százalékkal megdrágultak a költségeink, ezért mi is kénytelenek vagyunk árainkat emelni. Most a trösztön kívüli megrendelések számát igyekszünk szaporítani. Bár ez időnként komoly akadályokba ütközik, mert a tavalyi év második felétől az 1988-as évtől való félelem jegyében a vállalatok nagyon megfogták a pénzt. A korábban szóban, írásban rögzített megállapodások felmondására is van számos példa Tehát megrendeléseiket csak csúszással küldik majd nekünk ügyfeleink, akik várakozó állásponton vannak. A helyzet javítása érdekében megváltoztattuk a kutatás, a szolgáltatás arányait. A több lábon állás másik feltétele az unikális termékek gyártása. Erre elsősorban gépészeti és elektronikai vonalon teszünk lépéseket. Végül pedig a kísérleti fél üzemről szólnék, ahol kis volumenű, nagy értékű termékek gyártását tervezzük a már beindítottakon kívül. Reméljük. hogy 1988-ban az ott elért nyereség is segít a helyzetünk javításán. A kérdésre pedig, hogy optimista vagyok-e vagy nem, egy viccel válaszolnék: Tudja, ki a pesz- szimista? Az olyan optimista, aki még egyszer átgondolta a dolgokat. SZER MIHÁLY gondnok: Nekem a tavalyi év a kísérletezés éve volt. Ugyanis villanyszerelőként dolgozom a DKV-ban. Az év elején megkérdezték, elvállalom-e a vállalat csónakházának gondnoki teendőit. Én azelőtt még soha nem csináltam ilyet, gondoltam, megpróbálom. Jól sikerült az év. Tudja, ez olyan dolog, hogy mindig ott kell a lehető legjobbat nyújtani, ahol az embernek dolgoznia kell. Igaz, ott kellene a megélhetéshez szükséges pénzt is megkeresni. Nincs könnyű helyzetben az ország. A melós se tud már többet dolgozni, csak esetleg jobban. Számomra, mint mondtam, sikeres volt 1987. Milyen lesz a 88-as? Szerintem, ha fent is és lent is mindenki tartja magát az adott szavához, nem lehet semmi baj. De nem lesz könnyű, az biztos! LAJOS FERENC, a 271-es ABC-áruház vezetője: A forga’mat és az áruellátást tekintve nagyon jó év volt az 1937-es. A tervünket 115— 120 százalékosan tudtuk teljesíteni. Itt, a boltban nem volt tapasztalható az a nagyarányú felvásárlás, amiről a fővárosi kollégák beszélnek. Ment minden áru. az élelmiszer is met; az iparcikkek is. Az 1988-as év szerintem ú"' kezdődik, mint a többi, vagyi uborkaszezon lesz. Az emberek idén is kiköltekeztek a év végi ünnepekre. Elképzelhető. hogy amennyiben az áremelkedések olyan mérvűek lesznek, hogy az embere' nem bírják követni, akko visszaesik a vásárlások mértéke. De ha a dolgozók meg tudják keresni az új ár és a régi közötti differenciát, akkor esetleg 2—3 hónap múlva újra a megszokott lesz a vásárlás. Én derűlátó vagyok, ezt arra alapozom, hogy amennyiben a legfelső szinten mindent megtesznek, amit meg kell tenni, akkor biztos hogy rosszabb nem lehet. Élelmiszerre pedig mindig szükség lesz. Az oldalt írta: Földes György Fotó: Hancsovszki János
