Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

1988. JANUAR 27., SZERDA lALLITOTERMEKBOL Téli rajzok az ablaküvegen Gyenge Éva: Az út vége (balra), Amy (jobbra) című felvételei Victor Vasarely, azaz Vá­sárhelyi Győző önálló anyag­gal mutatkozott be február 20-ig Százhalombattán, a Százhalom étteremben. Ke­rekes Anna rajzai, képei ja­nuár végéig láthatók a Bak- tay Ervin Gimnáziumban Du- naharasztin. Gyenge Éva fo­tói a Vízivárosi Galériában tekinthetők meg február 1-ig. Vasarely tárlatai Az op-art első számú mű­vésze, Vásárhelyi Győző 1908. április 9-én született Pécsett. Nemsokára nyolcvanadik szü­letésnapját ünnepeljük. Az első hazának címzett üdvöz­let tőle érkezett, hiszen két múzeumot is létrehozott — szülővárosában. , és Óbudán. Magyarország képviselője — Csap ei .JTibor — szervezésé­ben kia időeltolódással egy­szerre mutatkozott be Száz­halombattán, Nyékládházán; Mezőkövesden és az algériai Oromban. Gyermekkori élmé­nyét tartja az op-art nyitá­nyának; idézem vallomását: „Szülőföldemen, Magyaror­szágon a szélsőséges konti­nentális éghajlat miatt az ab­lakok kettősek. Egyszer télen napkoronghoz hasonló fejet rajzoltam a külső ablaküveg­re, majd az ablak belső szár­nyát becsukva igyekeztem ugyanezt a rajzot megismé­telni a másik üveg felületén. Gyorsan kellett dolgoznom, mert a'z összesűrűsödött pá­ra egyhamar kövér vízcsep- pé alakult át... Ez a kez­detleges mozgó kép mély, so­káig észrevétlen nyomot ha­gyott bennem.” A természet lett stílusának, világszemléletének alapja. Nem a művészetet iparosítja a táblakép és az állószobor megszüntetésével, hanem — a tudomány és a technika ma­radéktalan felhasználásával — új távlatot és küldetést biztosít a festészetnek: a tel­jes teret betöltő színdinami- káva-1, á kinetikus formákkal — s ez az ember átalakítá­sát is jelenti. Vasarely egye­temességre törekszik. Színek­kel akarja és tudja is tisztí­tani az időt, a teret, az em­beri -lelkületet: tiszta szép­séggel és tökéletes elegenciá- val. Valami elindult általa, és mi vagyunk a folytatásra kötelezettek: nemcsak a fes­tők, hanem a várostervezők, az építészek és a politikusok — valamennyi gondolkodásra és cselekvésre kész ember. Kanadai képek Miután 1987-ben Kerekes Annának Kanadában több si­keres ’önálló kiállítása nyílt, ez az első olyan bemütatko- zása, ahol már kanadai él­ményeit is közreadja. Prob­lémaérzékenységére jellem­ző, hogy ott is, éppen úgy, mint itthon, a fákat figyel­te. A savas esők pusztítása nem kíméli a fenyők tűle­veleit, Ettől szomorú a kép: hiába ábrázolja az Ontario tó környékét. Megcsúnyult a természeti szépség, veszélyes világban élünk. Minden ér- -telmünkre, jó szándékunkra, összefogásunkra szükség van ahhoz, hogy fennmaradjunk. Vigasztalóbb sorozata felvo­nultatja a kiskunsági tanyá­kat, Szigetközt, ácsai részle­tet, s első rajzát is, amelyet egy pintyről formált. A ter­mészetrajzi festmény műve­lője'. Most fíanadába vitte el grafikánk jó hírét. Január­ban gyűjteményes kiállítása nyílt Budapesten, a Magyar Urbanisztikai Társaság szék­házában és a dunaharaszti művelődési házban. Líra és tárgyilagosság Gyenge Éva fotósorozatá­ban a költőiség ötvöződik a magas felkészültségű techni­kai kivitellel.' Portréink.hanr gulata visszatükrözi a jelle­met és a sorsállapotot. Azt is, hogy Gyenge Éva odaadó he­vülete enciklopédikus hűség­gel összegezi arcképcsarnoká­ban korunk világát. A tárgyilagosság meleg és rejtett lírával párosul. Meg­oldásai igazodnak a választott modellhez. Személyes üzene­te magában a választásban rejlik, hiszen ‘olyan arcokat figyel, amelyek hozzá tartoz­nak érdeklődéséhez, együttér­ző figyelmességéhez. Hatvan esztendeje alakult meg a Szentendrei Festők Társasá­ga. Két alapító tag portréja is szerepel a kiállított művek Vásárhelyi Győző alkotása között. Több fotó Bánovszky Miklós és Onódi Béla festő­művészekről, továbbá Szán­thó Imre grafikusról, aki a szentendrei művészeiét közis­mert alakja, a város élő le­xikona és festői, emberi szol­gálatokat vállaló megszállott­ja. Losonci Miklós Szentendrei tavaszi napok Arculatát keresi a fesztivál Kultúra és idegenforgalom. Manapság e fogalompárosítás senkit sem lep meg. Régen elültek a parázs viták, amelyeken a szakemberek a kettő különválasztása mellett voksoltak. A két terület egymást erő­sítheti — ez bizonyosodott be a gyakorlatban, amióta a bu­dapesti tavaszi fesztivál szer­vezői tudatosain felvállalják: a;z idegenforgalmat vonzzák a kulturális események, s ez fordítva is igaz. Felnőttek a kistestvérek A budapesti fesztivál mel­lett az évek során lassan fel­nőttek a kistestvérek. Kézen­fekvő, logikus döntés volt, amikor Szentendre is .bekap­csolódott az eseményekbe. Elő­ször csupán kóstolgatva a le­hetőségeket, mára mindjob­ban megizmosodva. Nem vé­letlen. hogy az idén a Duna­kanyar híres kisvárosa szinte teljes kulturális kínálattal büszkélkedhet. — Milyen érdekességeket sorakoztat fel ebben azz esz­tendőben? Melyek azok a jel­legzetességek, amelyekre fi­gyelnek? — ezekről a kérdé­sekről faggattuk C. Tóth Já­nost, a Pest Megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár közművelődési igazgatóját. — Szeretnénk, _ ha Szentend­re a tavaszi hónapokbán iga­zi fesztiválhaingulaitot öltene. Persze zárójelben megjegy­zem: nálunk mindig jelentős az idegenforgalom, állandó a jövés-menés. Ám a látogatók­ban nem tudatosul, hogy a múzeumok kínálata mellett még mennyi mindent talál­hatnak itt. Évek óta igyek­szünk a tavaszi hangulat ti­pikusan helyi jellegét megte­remteni. Jól tudjuk, hogy az esti programokra nemigen építhetünk. Hiszen szállás hí­ján senki sem marad nálunk sötétedés után. Mindinkább az a meggyőződésünk, hogy a speciális rendezvények vonz­zák mind a városba érkező idegeneket, mind a helybélie­ket. Az igényes műsorok lát­tán talán nem iá éleződik oly­annyira az idegenforgalom és -a helybéliek érdekellentéte. — A tengeren túlról érkező is tudja: Szentendrén elsősor­ban a múzeumokba kell be­kukkantani. A képzőművészeti értékek mellett mi lehet még vonzó? — Ha már a képzőművészet­Rádiófigyelői LÉGI KATASZTRÓFA. Né­hány esztendeje részt vehet­tem egy vitában, mely a rá­dió egyes műsorai körül zaj­lott. Különösen élénk volt az eszmeosere. amikor a hangjá­tékok kerültek szóba. Én azt a véleményt osztottam, misze­rint az íróasztal mellett szü­letett műveknél sokkal izgal­masabbak az úgynevezett do­kumentumjátékok, melyek egy megtörtént esetet dolgoznak fel, nemcsak színészek közre­működésével, hanem minél több eredeti hangfelvétel alapján. Ügy tudom, hogy a vita nyomán kibocsájtott kér­dőívek is azt tanúsították, hogy a rádióhallgatók többsé­ge szintén ezzel ért egyet. Hi­szen az élet nem bánik köny- nyű kézzel a problémákkal és sokszor olyan meghökkentő fordulatokkal szolgál, amire egy író még talán álmában sem gondol. Hadd tegyem hozzá, hogy á dokumentu­mokkal való okos gazdálko­dás amúgy is erőssége a rádió­nak, a maga nemében jól il­lik bele * az egész műsorkör­nyezetbe. Ilyen volt a rádiószínház legutóbbi adása is, a Légi ka- ' tasztrófa. Témája a terroriz­mus egyik múlt évi szörnyű­séges tette volt, amikor egy Tel Avivba tartó gépen az egyik csomagba rejtett pokol­gép felrobbant és a gép sze­mélyzete mellett negyvenhat utas, harminchárom férfi és tizenhárom nő Zürich köze­lében lelte halálát. A műsor a lezuhanás előtti utolsó húsz percet igyekszik felidézni, ter­mészetesen megközelítő pon­tossággal, az eredeti hangfel­vételek, a megtalált fekete do­boz és az utólagos műszaki vizsgálat szükségképpen fog­híjas eredményeinek számba­vételével. Vajda János rendező Fried­rich Schütze-Quest alapanya­gának fölhasználásával szív- szorítóan izgalmas drámát for­mált a rendelkezésére álló nyersanyagból. Szinte pilla­natról pillanatra nyomon kö­vethetjük, hogy a kabinban ülő személyzet fejvesztettség nélkül ugyan, de összeszorí­tott fogakkal hogy küzd a maga és az utasok életéért. A hajózó személyzet mind­egyike gyakorlott ember, egy­hamar nem ijed meg a maga árnyékától. Ám. hpgy az utol­só pillanatban mit éreztek, az már örök titok marad, mint ahogy a negyvenhat utas ha­láltusájáról sem ad számot semmiféle külön fekete do­bőz. Az utolsó mondat pedig a maga szűkszavúságában vér- lázító; a merényletet egy ha­sonlóval együtt valamelyik, az árnyékban megbúvó terror- szervezet vállalta magára. 168 ÓRA. Ügy adódott, hogy szombat délután csak talá­lomra kapcsoltam be a rádiót. Már jóval a java közepén túl volt az adás, de megütötte a fülemet, hogy a szőnyegre ke­rült az a téma, mely szerint a huszonötezer forint feletti külföldről behozott különféle ■készülékeket magánszemélyek három esztendeig nem adhat­ják el állami vállalatoknak. A műsorvezető újra azt fir­tatta, hogy miért jó ez az ál­laminak, amikor bizonyos szá­mítógépeket csak nagy huza­vona után lehet beszerezni és akkor is értékén felül, jóval magasabb áron. Ez alkalommal a riporter az Állami Anyag- és Árhiva­tal elnökét kereste föl, mint illetékest, hogy útbaigazítást kapjon. Illetékessége annál inkább nem vonható kétség­be, mivel a rendelkezést ő ír­ta alá. Sajnos, úgy tetszik, er­re a beszélgetésre az interjú­alany nem volt felkészülve. Ilyenformán az interjú meg­lehetősen féllábasra sikerült. A rádióriporter igyekezett tö­mören és a lényegbe vágóan megfogalmazni kérdéseit, ám a válaszok nemcsak meglehe­tősen általánosságba torkoll­tak, hanem olykor ellentmon­dásba is gabalyodtak. Nekem mint rádióhallgatónak az volt az érzésem, hogy • talán egy elhamarkodott, félig átgondolt döntés mentegetéséről van szó, amelyet — mint elhang­zott — később vissza is lehet vonni. Ez azonban már nem az Anyag- és Árhivatalra, ha­nem az átalakult kereskedel­mi hatóságra tartozik. Szombathelyi Ervin ről van szó, hadd említsem egy sikertelen próbálkozá­sunkat. Szerettünk volna egy, a szentendrei művészetet be­mutató retrospektív kiállítást összeállítani. Túl-nagy fába vágtuk a fejszénket; ez már­ciusra nem áll össze. (De az év során azért megrendezzük.) Helyette Miliő od Maíve ju­goszláv festőművész bemutat­kozását tervezzük. Ugyanak­kor bizonyára mindenkit vonz majd a fesztiválnyitó virágkö­tészeti verseny és kiállítás, amelyet a szentendrei kama­razenekar hangversenyével kötűnik össze. Ugyancsak a nyitány kuriózuma a Benkó Dixieland Band hangversenye a művelődési központban. Menettínc­felvonulás — Az utóbbi esztendőkben a szentendreiek felfedezték ha­gyományaikat. Népművészeti eseményekből is kapunk ízelí­tőt? — Természetesen. Azt is mondhatnám, hogy a népmű­vészet emlékeinek felmutatá­sa a fesztivál első napjainak gerincét adja. Így március 19 —20-án, tehát a hét végén nemzetiségi nép tánc talál kozó lesz. Reméljük, az időjárás is segítségünkre siet. Ugyanis délelőtt menettánc-felvonulást _ tervezünk a központban. A délutáni gálán hazai és kül­honi délszláv, szlovák és né­met együttesek működnek közre. Este a szerb bálon rop­hatják a táncot. Megjegyzem, hogy ugyanebben az időben Pilisvörösváron sváb, Pilis­szentkereszten pedig szlovák bált rendeznek a művelődési házban. Bizonyára mindenki­nek élmény lesz a Vujicsics együttes ünnepi hangverse­nye. Itt említeném, hogy a ré­gi zene kedvelői a Kecskés­együttest hallgathatják a vá­rosi tanács dísztermében. Hol Vannak a gesztorok? — Próbálkoznak a színházi események meghonosításával is? — Elsősorban a helybéliek kedvéért. Évek óta szeretnénk, ha a vidéki színházak legjobb produkcióikkal bemutatkoz­nának nálunk. Elsősorban anyagi- okai vannak, hogy ez egyre nehezebb. Most a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Szín­ház Molnár Ferenc Józsi című darabjával vendégszerepei. A szentendrei tavaszi na­pok gazdája nem csupán a művelődési központ. Egyelőre a kulturális intézmények egy része is csupán kívülről nézi, mi minden történik. Jó lenne a gesztorok között ott tudni az üzemeket, vállalatokat. Hiszen nem csupán a közművelődés „dicsősége”, ha a város kultu­rális híre is öregbedik. Egy nappal hamarabb kezdődik a tavaszi program Szentendrén, mint a fővárosban. S azt hi­szem, hogy ezt a lehetőséget jól ki lehetne használni. Hi­szen a tavaszi programok ép­pen akkor jelentkeznek, ami­kor a közművelődési esemé­nyek — az idegenforgalomhoz hasonlóan — máskülönben ép­pen panganáimak. Erdős! Katalin A Buda Környéki Áfész pályázatot hirdet Páty községben, augusztusban megnyíló új, korszerűen berendezett ABC-áruházába vezetői és vezető-helyettesi munkakör betöltésére Feltétel: középfokú végzettség és ötévi szakmai gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat március 1-jéig nyújtsák be. Érdeklődni lehet a személyzeti és oktatási osztályon személyesen vagy telefonon (352-074), valamint az áruforgalmi főosztályon (telefon: 352-331). < Buda környéki üzem felvesz a műanyagüzemébe műszakvezetőt, fröccs- és extrudergépek üzemeltetésében jártas elektroműszerészt, valamint villanyszerelőt Felvételre keres továbbá műanyagüzembe gépkezelőket, a kiszerelőüzembe női betanított munkavállalókat Alkalmaz adminisztrációban jártas, a német nyelvet lehetőleg levelezési fokon ismerő munkavállalót Fizetés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a (26)-48-049-es telefonon.

Next

/
Thumbnails
Contents