Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-27 / 22. szám
1988. JANUAR 27., SZERDA Jogi tanácsok Kisiparos és ca Jubileumi Jutobm §> lilefék kiskorú ingatlanára # Honvédelmi faozsá- Jérulús ® Szolgálati lakás elhagyása váláskor * 9 L. P. péceli olvasónk rok- kantnyugdijba került. Amikor munkaviszonya megszűnt, nem adták ki neki a juoileumi jutalmat, arra való hivatkozással, hogy több mint tíz évig magánkisiparos volt. Akinek 25, 40, illetve 50 éves munkaviszonya van, jubileumi jutalomra jogosult. Ugyancsak megilleti ez a juttatás azt a dolgozót, .aki ezt a hosszú időt vagy annak egy részét szövetkezeti tagként dolgozta le. Más a helyzet a kisiparosként végzett tevékenységgel. Ez idő után a dolgozó nyugdíjra jogosult, mivel a nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint ezt szolgálati időnek kell tekinteni, de természetesen ez az időtartam nem tekinthető munkaviszonynak. A nyugdíjba vonulókat a jubileumi jutalom számításánál kedvezmény illeti meg. Ezek szerint a 40, illetőleg 50 éves munkaviszonyra járó jutalmat nyugdíjazáskor annak is ki kell fizetni, aki nem töltött ugyan ennyit munkában, de a nyugdíjaztatáskor legalább 35, illetve 45 évi munkaviszonnyal rendelkezik. A kedvezményekre mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíjba vonulók egyaránt jogosultak. A jubileumi jutalom összege a dolgozó egyhavi bruttó alapbére, amelyből így jövedelemadót is kell fizetni. Abban az esetben, ha a dolgozó bármilyen oknál fogva a jubileumi jutalmat nem kapta meg, azt mindaddig kérheti, amíg munkaviszonya fennáll. Követelése tehát csak ez időpont elteltétől számított három év múlva évül el. • Hobbitelket kíván vásárolni kiskorú gyermekének Z. S. ceglédi olvasónk. Ast '-kérdezi, hogy a vagyoúátrüházási illetéket most, vagy a gyermek nagykorúvá válásakor kell-e fizetni? Ha valaki ellen érték fejében vagyont vásárol, az ille- tékötelezettsége a szerződés megkötésének napján keletkezik. Abban az esetben, ha árverési vételiéi szerzett tulajdont a vevő, az illetékkötelezettség az árverés napjától terheli. Ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal való megszűnése esetén pedig a határozat jogerőre emelkedésének napján, az előbb nem említett esetekben pedig a vagyonszerzéskor kell az illetéket megfizetni. Olvasónk tehát a szerződés megkötésének napján 15 százalékos adásvételi illeték megfizetésére köteles. A kiskorút ugyanis, csak akkor illeti meg kedvezmény, ha öröklés útján jut a vagyonhoz. Ebben az esetben az öröklési és- a hagyatéki eljárási illetéket a nagykorúvá válástól számított két év alatt adópótlékmentesen fizetheti meg. E határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10 százalékos, de legfeljebb 70 százalékos kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesíti azt. • A közös tulajdon megszüntetése iránt indított pert B. J. érdi lakos. Ingatlanuk szerencsére természetben is megosztható, mert az egyik részen családi ház építhető. Olvasónk most sérelmezi, hegy a bíróság az ügyet nem folytathatja, mert az építésügyi hatóság döntésére vár. Eddig úgy tudtam, hogy a bíróság döntése a tanácsra is kötelező — írja. A közös tulajdon megosztása során a bíróság elsősorban természetben osztja meg a vagyontárgyat. Ha ez a megosztási mód nem alkalmazható, olyan megoldás következik. mely szerint egyik tulajdonostárs a többi hányadát magához váltja. Ha a megváltás sem járható út, végső soron árverésen értékesítik a vagyontárgyat. Nem alkalmazható olyan megoldási mód. amelyet egyik fél sem fogad el. A természetbeni megosztás esetén a bíróság csak akkor hozhat ilyen tartalfnú ítéletet, ha annak végrehajtása is lehetséges. Ha tehát az ingatlan olyan kicsi, hogy azon az építési szabályok szerint nem alakítható ki önálló telek, a bíróság sem dönthet ettől eltérően. Ilyenkor a bíróság a per tárgyalását felfüggeszti és a feleknek határidőt szab, amely alatt az ingatlan megosztását az illetékes hatóságok előtt kezdeményezik. Ha az államigazgatási hatáság jogerős határozatával a megosztást jóváhagyja, a bíróság az eljárást folytatja, és az állam- igazgatási eljárásban elkészített vázrajz alapján a közös tulajdont megszünteti. • © M. R. szigetszenfmiklósi olvasónk a honvédelmi hozzájárulás szabályai felől érdeklődik. A Minisztertanács január 1-jétől me^váltíjztatta a honvédelmi hozzájárulás fizetésének szabályait. Ennek megfelelően honvédelmi hozzájárulást annak a hadkötelesnek kell fizetnie, aki sorkatonai szolgálatot bármilyen ok miatt nem teljesített. Ugyancsak terheli a fizetési kötelezettség azt a fiatalt, akit a sorkatonai szolgálatból hat hónap letöltése előtt leszereltek. A honvédelmi hozzájárulást 18 hónap tartamára kell fizetni, annak a sorkötelesnek, aki szolgálatot egyátalán nem teljesített, vagy a szolgálat két hónapnál rövidebb ideig' tartott. 18 hónapig áll fenn a fizetési kötelezettsége annak is, akit felvettek hivatásos vagy továbbszolgáló állományba, és két hónapnál rövidebb ideig sorkatonai, továbbá a hivatásos, vagy továbbszolgálati idejének együttes tartama a hat hónapot nem haladja meg. Az előbbiektől eltérően csak .12, hónapig keli hozájá-rulá.st fizetni annak, aki hat hónapnál rövidebb ideig volt sorkatona, de legalább két hónapig szolgálatot teljesített.' Akinek két hónapnál rövidebb sorkatonai és hivatásos, vagy továbbszolgálati ideje együtesan a hat hónapot meghaladja, de a 18 hónapot nem éri el, ugyancsak egy évig kell hozzájárulást fizetnie. A hozzájárulás mértékét a hadköteles által fizetett személyi jövedelemadó 50 százalékában kell megállapítani. Ha a hadköteles jövedelemadó- fizetésre bármely okból nem kötelezett, a hozzájárulás havi összege 200 forint. A hozzájárulás bármilyen jövedelem esetén Sem lehet több havi 2000 forintnál. Fontos tudnivaló, hogy a hozzájárulás-fizetési kötelezettség az idén szünetel. A hozzájárulás idén esedékes részét a hadköteles 1988. évi jövedelemadója alapján jövőre újból megállapítják, és a még hátralevő időtartam megfizetésére kötelezik. © Férjem elviselhetetlen magatartása miatt a bíróság házasságunkat felbontotta. Az ítéietucn megállapították. hOjA' italozó, garazüa magatartasa szolgáltatott okot a válásra, mégis engem köteleztek arra, hogy elhagyjam lakásunkat. Mikor felleobeztem, azt a választ kaptam, hogy azért történt mindez, mert a lakást szolgálati célból a férjemnek utalták ki. Olvasónk elkeseredését megértve, azt kell válaszolnom, hogy a bíróság a törvényeknek megfelelően hozta mega döntését. A szolgálati lakásokra ugyanis más szabályok vonatkoznak, mint azokra, amelyeket állami szervektől vagy állampolgároktól bérelnek a bent lakók. A szolgálati lakásokat állami vállalatok, tanácsok, fegyveres testületek olyan dolgozóinak juttatják, akiknek munkakörük betöltéséhez lakásra van szükségük. Ilyenkor a szolgálati lakásnak csak az illető szervvel munka-, vagy szolgálati viszonyban álló dolgozó a bérlője, és a házastárs a házasságkötés tényével nem minősül bérlőtársnak, hanem őt a bérlő közeli hozzátartozójának kell tekinteni. Ennek a látszólag nem nagy jelentőségű ténynek a házasság felbontásakor igen komolyak a következményei. A szolgálati lakás bérlőjét ugyanis nem lehet a lakás elhagyására kötelezni az esetben sem, ha az általános családvédelmi szempontok ezt a döntést indokolnák. A lakással rendelkező szervnek ugyanis az az érdeke, hogy a dolgozója a házasság felbontása ellenére korábbi tevékenységét elvégezze. Ha a lakást a másik házastárs kapná meg, az alkalmazónak kellene dolgozója elhelyezéséről gondoskodnia. annak ellenére, .hogy munkaköre őt továbbra is ide köti. Ilyen esetben azonban a lakásból távozni köteles házastársinak joga vari arra, hogy a kiköltözés fejében kárpótlásra tartson igényt. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Volt zárkaiársával dolgos ott" Kifosztott páncélszekrények Egyik éjszaka ismeretlen tettesek tetőbontással szabaddá téve az utat, bejutottak Vecsésen a Pest Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egyik boltjába, ahonnan 138 ezer forint értékű műszaki cikket vittek magukkal. A Monori Rendőrkapitányság nyomozott az ügyben, és rövidesen elfogták a büntetett előéletű Varga Lászlót, akinek beismerő vallomása után társai is rendőrkézre kerültek. A házkutatásoknál előkerültek a vecsési boltból származó sztereó rádió- magnetofonok, televíziókészülékek, Hi-Fi erősítők és más műszaki cikkek. Kasán§8ázké!9 a padSSáspo Az elsőként letartóztatott Varga László elmondta, hogy amikor múlt év május 27-én kiszabadult a börtönből, egyik ott megismert barátjával, Kiss Miklóssal társult, hogy közösen próbáljanak pénzt szerezni. Három régi ismerősük: Nagy Tibor, Búcsú Sándor és Farkas Mihály több alkalommal velük volt,- amikor beszerző körútjukra indultak. Főjeg ABC-áruházakat, műszaki boltokat látogattak Pest és Bács-Kiskun megyében. Az esetek nagy többségében gazdag zsákmánnyal távoztak. Így például az egyik gyáli ABC-áruházból, ahová a szellőzőt kifeszítve jutottak be, 40 ezer forint értékű itallal, feketekávéval és ruházati cikkekkel távoztak. A lajos- mizsei élelmiszer-áruházból hasonló értékben vittek el ilyen cikkeket. A legnagyobb zsákmányt az Úcsa és Vidéke Áfész gyáli ABC-áruházából szerezték. A lakatot lefeszítve jutottak be az áruházba, és annak kazánházából felmásztak a padlásra. Egy tetőszellőző lefe- szítése után kerültek a hűtőhelyiségbe, majd a raktárba. Az ott talált páncélszekrényt feldöntötték, biztosítólakatjait , lefeszítették és a benne lévő 154 ezer forintot magukhoz, véve távoztak a helyszínről. Persze azért nem mindenhol volt szerencséjük. Így például a Magyar Tudomá.- nyos Akadémia épületéből — ahová akrobatikus mutatványokkal jutottak be — nem tudtak elvinni semmit. Megssélcaift <a riasiSc Múlt év június 4-én másztak fel az épület falára szerelt állványzatra, és a rajta talált vasrúddal betörték a második emeleti ablakot. A főtitkári irodában kutattak, amikor működésbe lépett a riasztókészülék. Az őr meghallva a csengőt, odarohant, de ők ekkor már elbújtak. Bár az ajtót rájuk zárták, azt kifeszítve megszöktek a helyszínről. Az épületnek abban a részében egyébként mintegy másfél millió forint értékben találhatók műszaki berendezések, de ezekhez nem tudtak hozzáférni. Ugyancsak pechük volt egyik Örkényi ABC-ben is, ahová az ablakot kifeszítve jutottak be, de megszólalt a riasztóberendezés. Ezt ugyan megpróbálták hatástalanítani, de nem sikerült. ’ Egyik ócsai élelmiszerboltban meg a fúrójuk' tört bele a páncélszekrénybe, és így az ott elhelyezett 163 ezer forint készpénz helyett kénytelenek voltak italokkal és cigarettákkal beérni. A Bács- Kiskun megyei Városföld községben csákánnyal kísérelték meg kibontani a páncél- szekrényt, de ez sem sikerült. És nem is mindenütt tartanak értékes műszaki cikkeket vagy készpénzt ott, ahol a tolvajok arra számítanának, így például a gyáli moziban mindössze egy Rotring toll- készletet találtak. A perjd&p&kro t-árra cselt Hosszú lenne folytatni a sort, sikeres és sikertelen bűnös útjaikról, míg végül rendőrkézre kerültek. Ám Kiss Miklós még ekkor sem nyugodott. Amikor a Monori Rendőrkapitányságra szállították, egyik kísérőjét a személygépkocsiban az üléssel együtt felrúgta a műszerfalra, társát pedig ugyancsak megrúgta, míg sikerült őt ártalmatlanná tenni. A kihallgatások során egyiküket kivéve valamennyi gyanúsított beismerő vallomást tett, egybehangzóan mondták el a történteket. Kivétel Kiss Miklós, aki a terhelő vallomások és tárgyi bizonyítékok, valamint szakértői vélemények ellenére ia konokul tagadott. A veszélyes bűnözők előzetes letartóztatásban vannak, ügyüket rövidesen tárgyalja a bíróság. • Gál Judit Ä szülSfartási kötelezettség Bírálat helyett megértés A RÁSZORULÓ szülőkről való gondoskodás terhének egy részét a társadalom vál- /alja magára, de a társadalom minden erőfeszítése ellenére, illetve emellett szükség van a gyermekek gondoskodására, anyagi hozzájárulására idős szüleik eltartásához. Szülőtartásra az jogosult, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyainál fogva teljesen vagy részben nem tudja magát eltartani, és nincs tartásra kötelezhető házastársa. A rászorultság vizsgálatánál a tartást igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak, életkörülményei alakulásának van szerepe. A nyugdíjkorhatár betöltésének a Pildvédelml Alaptól Mire folyósítható? A földről szóló törvény minisztertanácsi végrehajtási rendelete úgy rendelkezik, hogy a földvédelmi járulékot, a földvédelmi bírságot, valamint a megváltással mezőgazdasági szövetkezet tulajdonába kerülő állami földekért fizetendő térítést a Földvédelmi Alapba kell befizetni. Ennek az a rendeltetése, hogy a jogszabályban meghatározott földvédelmi célok megvalósítását elősegítse, a rendelkezésre álló üzemi anyagi eszközöket kiegészítse. Az alap kezeléséről és felhasználásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. A földről szóló törvény végrehajtására kiadott mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet kimondja, hogy a földvédelmi járulékot, a bírságot, valamint az állami földekért a mezőgazdasági szövetkezetek által fizetett megváltási árat az illetékes megyei földhivatal zárolt bevételi számlájára kell befizetni. A járulékfizetés esedékességének idejét a minisztertanácsi rendelet eltérően határozza meg, aszerint, hogy a földkivonásra milyen célból került sor, végleges vagy időleges, illetőleg engedély nélkül történik-e. Beruházás esetén annak megkezdésekor, egyéb végleges kivonásnál az engedélyező határozat jogerőre emelkedésekor, ha pedig a termelésből való időleges kivonásra adtak engedélyt, az eredeti állapot helyreállítására meghatározott időpont elteltekor esedékes a járulékfizetés. Engedély nélküli földkivonás esetén az eredeti állapot helyreállítására meghatározott időpont elteltekor vagy az eredeti állapotba való helyreállítási kötelezettség alóli felmentés megadásáról, illetőleg a termőföld minőségének romlását okozó tevékenység megszüntetésének elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedésekor esedékes a földvédelmi járulék megfizetése. A földvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. Az állami tulajdonban álló földért pedig a megváltási árat a szövetkezet a földhivatali határozat kézhezvételétől számított kilencven napon belül köteles átutalni az említett számlára. A megyei földhivatalok a befizetett összegeket évente két alkalommal, január 31-ig és július 31-ig összesítik. Ezt követően a pénzt átutalják a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Földvédelmi Alap számlájára. Az alapból vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások adhatók. A földről szóló törvény végrehajtására kiadott mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszteri rendelet tételesen felsorolja azokat a célokat, amelyek megvalósítására ezek a támogatások folyósíthatok; egyéb célokra nem használhatók fel ezek az összegek. A visszatérítendő támogatást öt éven belül kel! egyenlő részletekben törleszteni. Ez a visszafizetés kamatmentes. (Folytatjuk) jelentősége van, de önmagában még nem feltétlenül alapozza meg a szülőtartási igényt. A vagyoni és jövedelmi viszonyokat is tisztázni kell. Ha a szülőnek olyan ingó vagy ingatlan vagyona van, amelynek értékesítése vagy hasznosítása révén biztosítható a megélhetése, nem szorul tartásra. Természetesen, a személyes szükségletet szolgáló, a megszokott életvitelhez tartozó vagyontárgyak értékesítése és hasznosítása nem követelhető meg. Ilyen például az általa lakott családi ház, öröklakás stb. Vizsgálja a bíróság azt is, hogy ha a szülő értékes vagyontárggyal rendelkezett és azt korábban elajándékozta, az ajándékozás vajon nem azzal a céllal történt-e, hogy később rászorultsága esetén ezért eltartsák. Hogyha a tartásra kötelezettek közül az egyik részére történt az ajándékozás, vizsgálni. kell azt, hogy nem a többi kötelezett tartási terhének az átvállalása miatt tör- tónt-e. A rászoruló szülőt gyermeke, illetve gyermekei kötelesek eltartani. A szülő-, és örökbefogadó szülő- és a mostohaszülő-tartás kötelezettsége a következő: a gyermek vér szerinti, örökbefogadása esetén örökbefogadó szüleit köteles eltartani. Az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője nem érvényesíthet tartási igényt a gyermekkel szemben. Ez alól kivétel, ha a saját házastársa fogadta örökbe a gyermeket. így a gyermek kötelezettsége a vér szerinti örökbefogadó szülőpár iránt áll fenn. A nevelőszülő, mostohaszülő a nevelt, mostohagyermekévei szemben akkor -jogosult tartásra, ha a gyermek tartásáról, gondozásáról háztartásában hosszabb időn át, ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott. KI NEM KAPHAT szülőtartást? A jogosultság erkölcsi alapja az a családi kapcsolat, amely a gyermeket az érte áldozatot hozó szülőjéhez köti. Ezt kell figyelembe venni a tartásra való jogosultság elbírálásánál. Tartásra érdemtelennek csak azt a szülőt lehet tekinteni, aki gyermekével szembeni kötelezettségeit súlyosan megsértette, amelyre tekintettel a társadalom erkölcsi felfogása szerint nem méltó a tartásra. Nem lehet viszont méltatlaninak tekinteni a tartásra azt a szülőt, aki például az apaság megállapítása iránti perben védekezett vagy cSú- pán a megítélt tartásdíjat fizette, továbbá, ha kedvezőtlen életviszonyai miatt a gyermeket átmenetileg intézet vagy más személyek gondozására . bízta. Nem érdemtelen szülőtartásra, aki házastársi tartásra érdemtelenség miatt nem jogosult. Más kérdés a házastárssal, volt házastárssal való kapcsolat és a szülő—gyermek . viszony alakulása. Az idős szülő helyzetének, életkörülményeinek megértése és nem bírálata a szülőtartásra kötelezettek feladata. A szülőtartási kötelezettség arányosan oszlik meg a tartást igénylő gyermekkel (mostoha- és nevelt gyermekei) között a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyokhoz és teljesítő képességükhöz mérten. Gyakori, hogy az idős szülő egyik gyermekénél lakik, aki eltartja, gondozza, ápolja, s ez nemcsak anyagi terheket ró az eltartóra, hanem nagyon sok türelmet, munkát, önfegyelmet és lemondást is jelent. Ezért a többi kötelezettnek legalább anyagiakban kell hozzájárulnia ezekhez a ter- hekhez. ELŐFORDUL, hogy a kötelezettek > teljesítőképessége különböző; gyermekeik száma, kereseti, jövedelmi viszonyaik stb. miatt eltérő összegben kötelezettek a tartásra. Ha Valaki mentesül a szülőtartás kötelezettsége alól, terhe a többi- kötelezett között oszlik meg. Nem mentesül a szülőtartás alól az, aki házastársa háztartásában tevékenykedik, nincs külön jövedelme. Ez esetben a házastársi közös vagyon öt illető részéből kell a tartást biztosítani.
