Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-27 / 22. szám
4 1988. JANUAR 21., SZERDA Anitát hecken gyógyítják Akik ellenezték, most elismerik Amikor évekkel ezelőtt a Piliscsabai Nagyközségi Közös Tanács a gyógyszertártői néhány háznyira, nagyjából a község mértani középpontjában álló társas lakóház megvételéről döntött, még öregek napközi otthonának szánták. Közben azonban kiderült a közvéleménykutatásból, hogy a piliscsabai idős emberek többségét a hazavihető kedvezményes meleg étkeztetés érdekli inkább, a közösségi létesítmény egyéb szolgáltatásaira nem tartanak igényt. Akkor vetődött fel a központi orvosi rendelő, vagy ha úgy tetszik, az egészségház gondolata. Ugyanis mindhárom rendelő elavult és kicsi volt a betegforgalomhoz képest, tehát mindenképpen felújításra vártak. Gond volt a fűtésükkel, az egyiknél vízproblémák jelentkeztek, s a külön-külön fenntartás, takarítás költséges volt. Ráadásul a csatolt községgel, Tinnyével közös részkörzet — ahol a tinnyei orvos heti kétszer két órában rendelt — helyiségéljen működött a. tanácsadó is. (Annak idején a Zöldkereszt odatelepítése miatt sok' bírálat érte, nem alaptalanul a községi tanácsot.) A fogászatnak a tanácsházán szorítottak helyet. S ha a három körzet valamelyikében lejárt a rendelési idő és orvosra volt szükség, az emberek járhatták a rendelőket, hol találnak * egyre. Ha a rendelőket egy helyre telepítik, az egészségügyi szolgáltatásokat is bővíteni lehet, nem beszélve a színvonalról — ez volt az elképzelés. S a nagyobb távolság? Aki eddig lakott távol, most kerül közelebb. A járóképtelen beteget úgyis az orvos keresi fel. Aki pedig el tud menni az Orvoshoz, az. a gyógyszertárat is kényszerűen felkeresi. Vitára bocsátották Mennyire igaz: a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. A nagy üdülőterületű, ötezer lelkes község tanácsa. ugyanis a demokratizmus elvén vitára-bocsvtotm a tervet. A rendelők szomszédságában lakóknak persze nem tetszett, és amikor látták, a belátó többséggel szemben alul maradnak, Ponciustól Pilátusig szaladgáltak, leveleztek. Vizsgálat vizsgálatot követett — lapunkban is foglalkoztunk ezzel —, ám az illetékesek jónak látták a tervet, így kétéves huzavona után megkezdődhetett a megvalósítás. Gyorsan ment: 1986 tavaszán kezdtek hozzá, s ősszel át is adták a2 önerőből, négymillió forintos ráfordítással kialakított egészségházat. Egy helyen található az átszervezett két orvosi körzet, a fogászat, a gyermekorvosi rendelő, s a védőnői szolgálat. — Hálásak vagyunk a pilis- vörösvári központi szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosának, ár. Kárpáti Ervinnek együttműködő készségéért, a gyermekkörzet létesítéséért és a heti, kihelyezett, úgynevezett mozgó szakorvosi rendelésekért. így mem várt módon kibővülhetett az egészségügyi szolgáltatás — mondta Gáspár Ferenc tanácselnök, amikor a napokban felkerestük a nagy vihart kavart egészségházat. Ugyanis, akárcsak az ellenkezője, a jó híre is eljutott szerkesztőségünkhöz. , S mivel minden csoda három napig tart, akik ellenezték, most már kénytelenek elismerni a minőségi változást. — A múlt év őszén tekintettük át tanácsülésen nagyközségünk egészségügyi alapellátását. A testület úgy ítélte meg, helyes volt a központosítás. A műszerezettség? Külön akkor nem költöttünk rá, de korábban is. most is évente szépen költünk arra is — tette hozzá a tanácselnök. községhez. Meglátszik, a fenntartók és a használók egyaránt kímélik, vigyázzák, másfél év múltán is újszerűnek tűnik minden szöglete. A váróhelyiség üres, bekopoghatunk a II. körzet orvosához, dr. Trznádel Gáborhoz. — A reggeli forgalom már lezajlott. Kilenc korán kelő betegünket elláttuk, közben három házhoz hívás futott be. Viszonylag csendes nap a mai. Bár a későnkelők majd fél 11 tájban jönnek — tájékoztatott az orvos. -- Egy percig sem vitatható, hogy a feltételek, a szervezettség, s azzal az ellátás sokat javult ezzel az intézménnyel. Tinnyét és Jászfalut is számítva itt reggeltől estig segítséghez jutnak a rászorulok. A gondozottak jelentős részét kitevő idős emberhez — számukra az orvos látogatása jelenti az eseményt, egészségügyi feladatán túl a házi pszichiáter teendőit is ellátja —, egyébként is bejáratos az orvos-. A távolabb lakó járóképteleneknek a Homokdűlőbe, Ligetre gyakran a gyógyszert is elviszi. Egyébként a környező nagyközségekben már évtizede központi rendelő működik. Mesterséges hangulatkeltés volt az egész ... A kérdésre, hogy hány ember egészségének gondozása tartozik hozzá, a mindaddig komoly tekintetű orvos elmosolyodott, s visszakérdezett, a tényleges vagy a hivatalos számra vagyok-e kíváncsi ? Valójáhan 2800—3000 ember, rt a Tinnvén hosszú évekig praktizált orvos után Piliscsa- iDára is eljönnek korábbi, most fftáí nyugdíjas' betegei. S hogy mi ä leggyakoribb betegség? — A köszvényes típusú ízületi és az ezzel összefüggő egvéb belső szervi elváltozások. Az országos átlagnál magasabb a májkárosodás. Konzultáltunk már erről a pilis- vörosvári > szakrendelővel. Kétségkívül részben a helyi étkezési szokásokkal, részben az ivóvíz minőségével magyarázható. Reggeltől estig Amint a látogató belép a piliscsabai egészségház ajtaján, a csupa csempe hófehér ragyogás, a kellemes hőmérséklet, a nívós külső látványa felülmúlja minden várakozását. Méltó a szép, rendezett zásról szólókat egymásnak adják tovább a kismamák, s ez meglátszik az újszülöttek ápolásán. Nagyot fejlődtünk e téren, bár még mindig gyakran csak azért kell a gyereket kórházba utalni, mert a szülő nem tartja be az orvosi utasításokat. Elsődleges a megelőzés A fokozottan szívélyes fogadtatásra is • fény derült: — A gyermekgyógyászat lényege a prevenció. Éppen a betegségmegelőzés miatt nem tudok belenyugodni, hogy a ligeti iskolában vízhiánnyal küszködünk, a csabai kisiskolában pedig, ahol a három alsó tagozatos osztályt oktatják, egy minősíthetetlen udvari W. C.-t kénytelenek használni a kicsik. A hideg, egészségtelen mellékhelyiség sok orvosi problémát, egészségkárosodást okoz. A tanácstitkár szabadkozik: nincs pénz a konténeres megoldásra. Jelenleg a tinnyei iskola'felújítása van soron, ahol még áldatlanabbak az állapotok. A doktornőt nem nyugtatja meg a magyarázat, s tovább háborog, a lélkemre köti, hogy feltétlenül ejtsek erről néhány szót. Azt akár meg se említsem, hogy napi hat órában látja el 1200 gyerek gyógyítását, egészségvédelmét, mellette az iskolák, óvodák ellenőrzését. Szorosan együttmunkálkodik a szomszédos helyiségben főhadiszállást kapott három védőnővel az anya- és csecsemővédelemben amelyhez Pilisvörösvárról is érkezik segítség. Kádár Edit Elegendő lesz a szaporítóanyag Elegendő szaporítóanyagot ígér a kistermelőknek tavaszra a Vetömagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Összesen több mint 50 .millió tasak zöldség- és virágmagot készítettek elő az ellátáshoz, s ennek csaknem 70 százalékát már át is adták a kiskereskedelmi vállalatoknak, az áfész-eknek és a kiskereskedőknek, Így a napokban a vállalat szaküzleteiben, mintaboltjaiban, s az ország 4500 vetőmagot is árusító üzletében árusítják a mintegy 300 zöldség- és 350 dísznövény- fajta magját. A vállalat központjában és megyei területi központjaiban megerősítették a vevőszolgálati csoportot, amelynek feladata a fogyó készletek pótlása, az utólagos rendelések felvétele, a kiskereskedelem gyors kiszolgálása. A kis adagú, 5—25 grammos vetőmagok csomagolását nagymértékben javították: két korszerű, nagy teljesítményű gépet állítottak üzembe, a csomagoláshoz pedig olyan újfajta anyagot használnak, amely a hagyományosnál jobban megőrzi a bezárt magok csíraképességét. A vetőmag termelése és feldolgozása egyébként nem volt zavartalan, mert az időjárás hátráltatta a termelést, visz- szavetette a szaporítóanyagok kifejlődését. Mivel a minőségi követelményeknek mindenképpen meg akarnak felelni, néhány esetben jó minőségű vetőmag behozatalával segítettek a gondokon. Ennek és a hazai nemesitők. vetőmagtermelők munkájának köszönhetően új fajtákkal is bővül a választék. A termelők most találkoznak először nagyobb mennyiségben a rövid tenyészidejű Treff, illetve ■ a kecskeméti korai bíbor paradicsom vetőmagjával. Uborkamagbó! egy- gyel csökkent a választék, az eddig keresett delicatest, egy jó minőségű kecskéfriéij' fajtával pótolták. Egyre nagyobb az . érdeklődés- a fíttfuttatott. támren ds zer es termesz t é sre alkalmas uborkafajták iránt, ezekből most háromfélét is kínálnak. Ha slnémd egy hangszer Hány dudás van...? Zenéről lesz szó, pontosabban a népi zenéről, amelynek meglehetősen nagy tábora van. De vajon — mert az már nem mindegy — milyen színvonalon szórakoztat a szórakoztató zenész? Pest megyében állandó működési engedéllyel 150 zenész dolgozik a különböző vendéglőkben, éttermekben. Közülük 120-án tánczenét játszanak és mindössze harmincötén szolgál,tatnak népzenét vagy közismert nevén cigányzenét. A számok azt. tükrözik, hogy feltűnően kevés a népzenész! Mindezeket Szirmai Lászlótól, az Országos Szórakoztató Zenei Központ igazgatóhelyettesétől tudom. — Száznyolc zenés vendéglátó üzlet van a megyében, általában két-három tagú együttesekkel. Az elmúlt évben nagyon sok alkalmi rendezvény — táncmulatság — is volt, ahova ugyancsak az OSZK közvetíti ki a muzsikusokat. Ez utóbbiak bére elég magas, de másként nem vállalják el ezt a meglehetősen munkaigényes szolgáltatást — mondja az igazgató- helyettes. — Marad junk azonban az állandó működési engedéllyel rendelkezőknél. Ök zömmel a megyei vendéglátó vállalat, az Észak-budai, a Pannónia, valamint az áfész- ek vendéglőiben játszanak. — Az a szórakoztató zenész, aki valamit is ad magára, tehetségéhez mérten megszerzi az A—B—C vizsgakategóriák valamelyikét. Ez egyúttal biztonságot is ad — túl az értékmérőn. — Nem vagyunk könnyű helyzetben a megyében, egyszerűen azért, mert sok a vizsgázott zenész, akik valóban magas fokon művelik mesterségüket, mégis kénytelenek vagyunk őket néha hosszabb ideiig szüneteltetni, mert a gazdásági helyzet következtében sokkal jövedelmezőbb a szálloda vagy étterem vezetőjének kisebb létszámmal dolgozni. Sok ÜzletLe vetek és röplapok Elmúlt tíz óra, s a váróból mozgolódás hallik, ideje búcsúznunk. A kíséretül szegődött Tóth Istvánná vb-titkár- ral megkerültük az épületet. A gyermekszakrendelőben sírás fogadott. A karonülő korból alig kinőtt, s megfázott Páyer Anita — mint lenni szokott — nem igazán a történteket fájlalja, könnyek nélkül rumli- zik, húzza az időt, mert hiszen ez nagyszerű, mindenki vele törődik! A négygyermekes édesanya közben arról beszél, amikor még a ma már felnőtt gyermekeivel járt az orvoshoz. — A felnőttek körzeti orvosa gyógyította őket is, míg nem volt ez a ház. A gyermekorvos havonta egyszer jött ki rendelésre. S ha gyors szakmai segítségre volt szükség, Budapestre vittem, hiszen a pilisvörösvári szakrendelő csak néhány éve működik. Itt most mindennap megtalálom a gyermekorvost, Dr. Hanusz Klára gyermek- orvos — miközben alaposan megvizsgálta a 38 fok feletti lázra és fájdalmakra panaszkodó, a doktort egyedül felkereső 10 év körüli Attilát, gondjairól beszél. — Sajnos nem ritka, hogy a gyerek egyedül jön — mondta, miután alaposan kioktatta a gyógyítás módjáról, a teendőkről a kisfiút. Éevelet írt az édesanyának, és mellékelte a lázcsillapításról szóló isméietterjesztő lapot. — Ezek a sokszorosított röplapjaink segítenek. A csecsemőgondoV3H szerencsém elpletykálni, hogy Kó- ság Csongor, az iktató oszlopa megtolla- sodott. Örökölt némi pénzt. Mit némi pénzt! Teljes vagyont! Kicsi adócsalással megvan az háromszázezer forint is. Ekkora összeget persze illő befektetni, fiaddzon, akár a nyúl. Az iktató oszlopa pénzzé tette lakótelepi öröklakását, s a két összegből valahol Budapest környékén, de ott, ahol még a kék busz is jár, vásárolt egy csodálatos kertes házat. A ház kertjében véletlenül hét öreg szilvafa áll. valamint egy düledezö csirkeól, amit Kóság Csongor azonnal megreperált, mert ifjúkorában kőművesek mellett dolgozott. Aztán beszerzett néhány tyúkot, mert a fészkes fenének se kell a bolti tojás. Hónap vége lévén, egy zacskó töpör- tyűt rágcsált az egész iktató, amikor Kóság Csongor először dörzsölte össze a tenyerét. • — Gyerekeim, gyerekeim! — csillantotta meg a jövőt. — Majd, ha a tyúkjaiirf tojnak! Garantálom nektek, gyöngyélet lesz itt, még a hónap végén is. Mert nincs ‘ jobb a házi tojásnál. Olyan sárgája van annak! Dehogy sárgája! Vörös, mint a lebukó nap! Akár hiszik, akár nem, így mondta, mert ifjúkorában a költészettel is megpróbálkozott. Aztán eljött a nagy idő, amikor a pipik vetegették a tojásokat. Rosszkor érkezett el a nagy idő, éppen hónap elején, amikor Sipos úr gyulai kolbászt falatozott maszek kenyérrel és primőr zöldpaprikával. Csongor ezt látva, sejtelmes mosollyal támadt Sipos úrra, az iktató eszére. — Hogy tudod megenni ezt a bolti marhaságot? — Nincs más — hammogta Sipos úr. — 'Otthonról kell hozni! — legényke- dett Kóság Csongor. — .-Például tojást, amelynek a sárgája nem is sárga, hanem vörös, mint a lebukó nap. Hasonlatától fellelkesülve, ismét poétává vált. — Barátaim — kiáltotta patetikusan —, most van nyolc óra nulla perc, pontosan tízkor mindenki a vendégem. Persze, nem ártana, ha Sipos hagyna valamit abból a házi kenyérből, mert ez a lebukó nap azzal igazán finom. A mondat közben Sipos úr valami utasítást dünnyögött legifjabb kollégája fülébe, hangosan pedig így szólt: Házi tojás — Szedd a lábad, hozz a közértből egy csomag Symphoniát. Tíz órára a kópéagyú Sípos úr elintézte, hogy Kóság Csongor szatyrában a lebukó nap vöröse kicserélődjön friss, nyers, bolti tojással. Tíz óra nulla perckor Csongor összedör- zsölte a tenyerét. — Gyerekeim, gyerekeim, most pedig hamizunk! Hazait! Vörös a belseje, mint a lebukó nap! Ünnepélyesen felütötte a tojást. Ügy szétfröccsent, hogy az iktatandó irat teljesen elázott. — Nem értem... Ez felfoghatatlan — makogta a bajusza alatt —, ez teljesen érthetetlen. A másikat is felütötte, a harmadikat is, a negyediket is. Az eredmény ugyanaz. És nagy csikófejét ide-oda rángatva kétségbeesetten motyogta: — Nem értem! Felfoghatatlan! — Ki főztg? — kérdezte a tragédiának megfelelő komolysággal Sipos úr. — Az asszony — hárította el magáról a felelősséget Kóság Csongor. — Én visszaküldeném az anyjához — dünnyögte Sípos úr. — Mert, hogy valaki még tojást se tud főzni, az már bosz- szantó. Másnap Kóság Csongor rosszkedvűen érkezett az iktatóba. Nyilván megviselte az otthoni szóváltás. De tízkor összedörzsölte a tenyerét. — Gyerekeim, gyerekeim, most aztán falatozunk, nem úgy, mint tegnap! Nem tanult a tegnapból. Ismét tönkrement az iktatandó irat. • — Nem értem — motyogta. — Tíz percig főzte az asszony! Ott álltam mellette! Néztem az órát. Kerek tíz perc. Nem mondanám, ha nem így van! — Akkor nagy baj van! — hunyorított Sipos úr. — Elég nagy baj. Említetted volt, hogy hagyományos kutad van. Ezek szerint rossz benne a víz. Ki kell szi- vattyúztatni. Van is egy ember, aki olcsón megcsinálja. A Kúttisztítás megtörtént. Vizében már megfő a tojás. Vörös a belseje, mint a lebukó nap. És Csongor azt hiszi, hogy falatozás közben a jó ízektől vigyorog az egész iktató. Simon Lajos vezető tapasztalatból ismeri es tudja, hogy egy cimbalmos és egy hegedűs nem képes komoly cigányzenét megszólaltatni. ezért áttér a tánc- zenére. ahol a technika, a .gépzene helyettesíti az embert. Itt van például a háromcsillagos visegrádi Silva- nus, amelynek közismerten jelentős az idegenforgalma, szintén áttért a lánczenére, de említhetném á budakeszi Diófát és így tovább... A vendéglátósoknak is össze kell fogni, hogy ez a műfaj ne haljon ki, mert meggyőződésem, hogy a magyar zenekultúrának a népi. zene .jelentős gyöngyszeme. — A vendégnek nem az a fontos, hogy a zenész milyen engedéllyel rendelkezik, hanem a produkció minősége ... — A zenészeknek viszont nem mindegy. A cigányzenészek fizetése kategóriánként eltérő. Az úgynevezett alsó határt a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége állapítja meg. a felső határ az üzletvezetővel való megállapodáson múlik. A leányfalui Határcsárda vezetője, Túri József a következőképp vélekedik: — 'A külföldi és tranzitvendégek egyaránt igénylik a cigányzenét. A mi éttermünkben háromtagú zenekar játszik. Amint megszólal a hegedű, egészen felmelegszik a levegő. Zenészeink B kategóriás engedéllyel rendelkeznek és 310 forintot fizetünk nekik egy estére. Nagyon jó a kapcsolatunk az ÖSZK-val. Már tavasszal lekötjük a zenészeket és a főszezonban olajozottan megy mindén: Gsak’•érdekességképp említem meg, hogy tavaly nagyapa, fia és unokája játszott együtt nálunk- a csárdában. A szentendrei■ Sport étteremben is ártól győznek meg, hogy a vendégek igénylik a cigányzenét. — Még nem volt arra példa, hogy reklamáltak volna, . hogy zavarja őket a zene — mondja Schwandlenka Tamás, az étterem alkalmazottja. — Kiharcoljuk az OSZK-nál, hogy a legjobb muzsikusokat közvetítsék ki a . Sportba. Négytagú zenekar szolgáltatja nálunk a zenét, mindnyájan A kategóriás működési engedéllyel rendelkeznek. Az OSZK nagy gondot fordít országszerte a szórakoztató zenészek továbbképzésére. Ez elsősorban azj jeleníti, hogy felkészítik . őket a kategória- szerző vizsgákra. Az 1987/88-as tanévben a központi stúdióban ötszázan tanulnak, és megközelítőleg ekkora a létszám a megyei stúdiókban is. A jelentkezés korhatárhoz kötött, 35 év a felső határ és középfokú végzettséggel kell rendelkezni az ifjú zenésznövendékeknek. Az ideiglenes működési engedélyhez elegendő az általános iskolai végzettség, de ez csak négyéves időtartamra szól. Az utánpótlást bizonyos szakon -korlátozni kell. így például a hegedűs és bőgős szakon, mert nem tudnak elhelyezkedni a végzés után. — Akkor lennénk boldogok mint vezetők és mint muzsikusok is — summázza véleményét Kállai Kiss Ernő világhírű klarinétos —, ha több zenész bizonyíthatná tehetségét a megye hangulatos éttermeiben. Mert az ideális zenekar legalább hattagú, viszont anyagi megfontolásból ennek csak a felét alkalmazzák a vendéglátó helyek, és ha csak egyetlen hangszer nemül el a zenekarban, ,már nem szól szívből a nóta ... Keresztes Szilvia
