Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-25 / 20. szám
CEGLÉDI Lilian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1988. JANUÁR 25., HÉTFŐ Az nagycn fontos dolog Pontosan írja föl: neve CSB—1! Segíteni tudnak a többi gazdaságnak — Pontosan írja föl: CSB—1 típusú hulladékégető! — figyelmeztet valaki a műhelyben. — Ez nagyon fontos —, teszi hozzá hamiskásan mosolyogva és elsiet. Pontosán felírom és hamarosan megtudhatom a „figyelmeztetés” okát: a betűk Csati Béla nevének a kezdőbetűi. Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet lakatosüzemének vezetője — amilyen szerény —• még képes és nem fedi föl eme titkot, azt, hogy a neves szerkezet az ő találmánya, konstrukciója, és ma is egyik fő profilja a szövetkezetnek a kazánok gyártása. De erről 'már Csuti Béla is készséggel beszél. — Az 1987. évi árbevételi tervünket 5 millió forintban határoztuk meg, ám'ezt már októberben (!) elértük. És mindössze 12 emberrel! Eny- nyien vannak a műhelyben. Ezek a 400 kilowatt teljesítményű kazánok azért jól eladhatók, mert a fahulladéktól a szalmáig mindenféle elképzelhető ipari-mezőgazdasági melléktermék elégetésére alkalmasak. Az is igaz, hogy mi aztán nem gyártunk raktárrá! Csak annyi készül a CSB-ből, amennyire megrendelést kapunk. Mondhatom: szerte az országban használ« ják, és panasz még nem érkezett rájuk. — Ez elsősorban a Béla bácsi érdeme! — kottyant közbe egy fiatalember. —1 Az alapanyag-beszerzéstől az eladásig mindent ő intéz. Csuti Bélát pedig tizenkettő után már hiába keresném á szövetkezetben, ugyanis, mint kiderül.... de hadd mondja el ő maga. — Amikor szárnyra keltek az ilyen-olyan kósza hírek a nyugdíjkorról 1986-ban, akkor úgy döntöttem, bizonyosan jobban járok, ha ;én is nyugdíjba megyek. Csak ám hamar rájöttem, nekem nem megy a munkanélküliség, no meg szerencsére, a téesz is ragaszkodott hozzám!.. (Ami igazán jólesett.) Így aztán maradtam a lakatosok üzemvezetője, és naponta héttől délig dolgozom — azóta is minden áldott nap! Az valami nagyon fontos dolog, hogy az ember érezze, szükség van rá. Szükség volt Csuti Bélára 1963-ban is, akkor hívta haza — mert hogy abonyi — dolgozni Ceglédről az akkori tsz-elnök. — Na hiszen, azok a régi csuda idők! — neveti el magát. — Nem volt itt egy szakképzett, ember sem! Akkor kezdődött a gépesítés a mi szövetkezetünkben is. A gépállomásokat ugye megszüntették később, s kaptuk a kezelőket, a masinákat. Közben a meglevő fiatalokat pedig taníttattuk: képeztünk traktorosokat, vasasokat. Nem hiszi el, a nagy részük még ma is a szövetkezetben van. A baj az. hogy egyre többen kiöregszenek a munkából. — Ha jól emlékszem, igazi nagy föllendülés úgy 1974-től kezdődött a József Attilában is, akkor vásároltuk az első korszerűbb gépeket. Mert ugye nem mondtam, hogy a mi dolgunk a mezőgazdasági gépek javítása-karbantartása is, nemcsak a termékgyártás. Ma pedig olyan jól felszerelt gazdaság a mienk, hogy nemcsak mindig időben végzünk a soros mezőgazdasági munkákkal, hanem még segítünk is a többi gazdaságnak, ha kérik. Amit nem mindenütt tehet meg a tollforgató, megteheti Abonyban. Csuti Béla szavait öröm följegyezni: őszintén dijr cseri a fiatalokat, a szorgalmukat, az ügyességüket. Bevallja, hogy ha nem lenne olyan jó a légkör, ha nem szeretnék és tisztelnék kellően az időseket, bizony ó sem járna vissza, inkább keresett volna másutt foglalatosságot. — Béla bátyám! Mi lesz a Rábával? Hol az az új szerkezet hozzá? — zavai’ja meg beszélgetésünket egy szaki, s rövidke eligazítás után már siet is a dolgára. Eszébe jut azonban közben valami érdekes Csuti Bélának. Kérdezi, megemlítse-e. Aztán igenlésre sem várva, csak elmondja. — Van nekünk egy úgynevezett bábolnai szárítónk, 1985-ben épült föl. Az bizony egy teljesen rossz konstrukció volt. a „társai” nem is üzemelnek sehol az országban. (Legalábbis a tudomásunk szerint.) Mi azonban sajnáltuk veszni hagyni a ráfordított pénzt és egy kis leleményességgel átalakítottuk a kazéniát kifejezetten fa- hulladék-égetésre. így évente csak ezzel a bábolnaival Az iKSZ évfordulóján Honvédelmi vetélkedők Most zajlik a Szocialista hazánkért honvédelmi vetélkedősorozat az általános iskolákban. gimnáziumokban és szakközépiskolákban, valamint az MHSZ honvédelmi klubjaiban. A vetélkedő jelentőségét növeli, hogy február 29-én ünnepeljük a Magyar Szabadságharcos Szövetség megalakulásának 40. évfordulóját, amely a mostani MHSZ jogelődje volt. A fiatalok szellemi, sport- és ügyességi játékokban vesznek részt. A szellemi, elméleti felkészülés alkalmával a versenyzők alapjátékok formájában, iskolai és klubversenyeken mérik össze tudásukat. A felkészülés megköveteli a résztvevőktől, hogy a versenyzők tájékozottak legyenek az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, a Magyar Tanács- köztársaság és munkásmozya- loüi történetében, hazánk felszabadulásának legfontosabb eseményeiben. A középiskolások, szakközépiskolások a már előbb említett ismeretek mellett számot adnak az MHSZ és jogelődjének történetéről. A vetélkedő alapjátéka során az általános iskolások sport- és ügyességi játékokban is összemérik tudásukat. A középiskolások és szakközépiskolások akadály- verseny, labdatánc, honvédelmi verseny tormájában döntik el a felkészülést A területi döntők március 26-án Cegléden, a megyei döntők április 16. és május 8. között Dobáson lesznek. Makány István Figaro Január 29-én 19 órakor egri színészek közreműködésével a Figaro házassága című vígjáték kerül bemutatásra. mintegy 150 tonna olajat takarítunk meg. A CSB-vel pedig vagy 70 tonnányit! Tudja, ha az ember kitalál valamit, megold egy műszaki dolgot, az igen jó érzés! Azt nem valami újítási pénzért teszi, az eszébe sem jut olyankor. Újít, előáll egy találmánnyal — mert rákényszerült. Ez persze belső kényszer is! Nálunk a termelőszövetkezetben mindig is segítették a jó ötletek megvalósulását, a vezetők — az elnökünk — mindig kellően fölmérték a közösség várható hasznát. Észrevehetően még sokat és szívesen beszélne Csuti Béla a munkájáról, a munkahelyéről. a nagy családjáról — a szűkebb családjáról azonban visszafogottabban szólna. Igaz, amint a 11 éves iker unokáit említi, szinte fölragyog az arca a derűs mosolytól, büszkeségtől. — Egy lány, egy fiú! Ügy örülünk neki'! — meséli. — Bár Szolnokon laknak a !á- nyomék, nemcsak hétvégeken jönnek haza, gyakran hétköznapokon is. Nagyon szeretnek nálunk lenni a gyerekek! A kisebbik lányunk most 21 éves, ő még nem ment férjhez, titkárnő egy szolnoki vállalatnál. Bizony lenne dolgom otthon is elég — a feleségem a Ceglédi Áfész ..Kinizsi” konyhájának a gazdasszonya —. de „megöregednék”, ha elszakadnék a szövetkezettől. Bár hogy most. 1988-ban. miként alakul az életem, hogy megéri-e dolgozni, sajnos, egyelőre nem tudom ... No, meg azért vannak még ötleteim is ... D. Gy. A MÉH-íelepen Minden nap hozhat valami újat — Bujkál' bennem a kisördög. Szerintem maga már zsenge gyermekkorában limlomokról, kocátokról álmodozott. És tessék: immár bő húsz esztendeje van a szakmában. De Zsíros József, a ceglédi MÉH-telep vezetője gyorsan megcáfol: — Áz nem úgy volt, eszembe se jutott a dolog. Sokáig Pestre jártam dolgozni, hajnali háromkor keltem, s napi 8 órát töltöttem utazással (akkoriban). Aztán elkövetkezett a nősülés, és gondoltam, csak jobb lenne egy olyan munkahely, ami közelebb van a családhoz. Egy kis kitérővel így kerültem a ceglédi MÉH- telepre raktárosnak, s amikor a főnök 1975.-ben nyugdíjba ment. engem neveztek ki a helyere. — Azóta rengeteg minden megváltozhatott a szakmában. — Nagyobb lett a telep, és a kézi munkát a rakodómasinák meg a gépkocsik váltották föl. Húsz évvel ezelőtt 2 ezer tonna vashulladék ösz- szegyűjtését mondta ki a terv. most meg 13—14 ezer tonnáról van szó. Emlékszem, annak idején emberhajat, bőrhulladékot, nyersbőrt, vadgesztenyét meg csontot is átvettünk. Azóta ezek kiestek a listáról. Na és persze egy kivételével a teljes személyi állomány kicserélődött. Lassanként kicserélődöm én is. — Ahogy elnézem, attól még messze van. — Ne higgye! Manapság kicserélik az embert. Sosem lehet tudni. Ami ma még jó, holnap már nem felel meg. — Ha egyetlen szóval kellene jellemeznie a foglalkozását ... — Mondjuk: értékes. A nyersanyagban szegény országnak létszükséglet a hulladék. Jelenleg viszont az a helyzet, hogy jóval több hulladék halmozódott föl. mint amennyi a gyengélkedő kohászatnak kell. Hogy mi lesz a fölösleggel? Exportáljuk. — Fél életét roncsok között tölti el. Nem unalmas? — Ahol ennyi ember és ennyi gép dolgozik, ott minden nap hozhat valami újat. És nem föltétlenül jót. Teszem azt, holnapra meg van rendelve 6—7 vagon a vasúttól. Vetésváitás Örökösen „forgó" kertek Növényegészségügyi okok indokolják A zöldségnövények fejlődését. a tenyészidő alatti növényvédelem vegyszerigényét. jócskán befolyásolja az is, milyen vetésváltási módszerrel történik a termesztés. Azt a legtöbb kertész tudja. hogy a rokon, ugyanazon családba tartozó növényeket, mint például a paprikát, a paradicsomot. vagy a kobakoso- kat nem tanácsos minden évben ugyanarra a helyre ültetni. még fajtaváltással sémi Elsősorbim növényegészségügyi okokból van ennek je? lentősége, a rendszeres vetési, ültetési forgó alkalmazása nélkül a fajra veszélyes kórokozók. makrokártevők meghonosodnak. és évről évre fokozatos terméscsökkenést idéznek elő. Idővel természetesen az adott növény számára a talaj Elment az utolsó vonat w Január végéig látható a ceglédi Kossuth Múzeum időszaki kiállítótermében Kaczúr Pál fotókiállítása. Fél évszázados munkásságáról ad keresztmetszetet a tárlat, helyet adva riport- és mű- vészfotóinak. Fent: a hantházi vasút utolsó járatát dokumentáló felvétel; lent: a kiállítás fogadófala látható. (Apáti- Tóth Sándor felvétele) W tápanyag-összetétele is kedvezőtlenül módosul, elfogynak, illetve a mélyebb rétegekbe mosódnak a fontos tápelemek és egyes növényekre nézve káros anyagok halmozódhatnak fel. Ez a jelenség jól kimutatható ott. ahol a tápanyag-utánpótlásról nem gondoskodnak eléggé, ugyanakkor egy csökkenő hozamú kultúra helyébe telepített más tápanyag-összetételt igénylő, mélyebben gyökerező növények viszonylag szép hozamot produk41r)ak*«,i í. Ajánlatos tehát így a tavaszi telepítések előtt úgy beosztani a kertet, hogy lehetőleg minden növény a legkedvezőbb feltételek közé kerüljön. Az évről évre rendszeresen megtrágyázott földeken sem csak egészségügyi megfontolásokból van szükség a forgóra, a kobakosokat, a káposztaféléket például a frissen trágyázott földbe érdemes telepíteni. A hüvelyesek, a gyökérzöldségek. a paprikafélék viszont az esztendővel korábban alaposan megtrágyázott talajt kedvelik jobban, igaz, ez nem jelenti azt, hogy a friss utánpótlással ellátott földben ne hoznának jó termést. Az örökösen „forgó” kert a biológiai növényvédelem egyik fontos kiegészítője lehet, s nyilván az sem mindegy. hogy a termőföldben felhalmozódott tápanyagokból mennyit tudnak a növénykultúrák hasznosítani. —ay Bejövök reggel, és kiderül, hogy egyetlen kocsit sem küldtek. Akkor mi legyen? — Ennyi portéka között mindig talál az ember érdekesebb tárgyakat... — A közelmúltból nem tudnék erre példát mondani. De régebben sok furcsaság került be a telepre Ezüst evőeszközök. gyertyatartók, korsók, ilyesfélék. Ezek aztán vagy elfogytak időközben, vagy a kereskedők szálltak rá az értékesebb régiségekre, úgyhogy nyilván más csatornán folyik az adásvételük. — Az egyes évszakoknak megvan a maguk hulladékfajtája? — Nem jellemző. Legfeljebb annyiban, hogy a mezőgazda- sági üzemek a nagyobb munkák befejeztével, októbertől februárig igyekeznek megszabadulni a fölöslegessé vált holmiktól. Az ipar folyamatosan szállít. — De azért a külvilág változásának jelei csak megmutatkoznak a telepen is? — Például, ha megszaporodnak a kidobott olajkályhák, biztosak lehetünk abban, hogy újabb utcába jutott el a gázvezeték. ::::: — Gondolom, a közületi meg a lakossági pazarlás nyomaival is találkozik? — Ez érdekes dolog, mert ugye a MÉH-nél állandóan emelkednek a tervszámok, mind több és több hulladékot kell fölvásárolni, miközben a vállalatokat a különféle irányelvek a lehető legszigorúbb takarékosságra és anyag- gazdálkodásra ösztönzik. Ennek dacára a közül eteknél mégsem keletkezik kevesebb hulladék. Igaz. a vállalatok is a termelés növelésére törekszenek. s így nyilván gyorsabb az eszközök amortizációja is. Viszont a lakosság hulladékgyűjtő kedve — a számok szerint — csökkenőben vari. Ha a diákok egv jól szervezett akcióban összeszedik egy kisközség limlomját, akkor onnan legfeljebb 3—4 év múltán topunk jelentősebb adagot. — Tavaly értékesítési gondok miatt a MÉH átmenetileg szüneteltette a fölvásárlást. Mit csináltak az idő alatt? — A mi telepünket a bálázógép mentette meg, ami összeoréseli a lemezhulladékot. Szerencsére ez az anyag piacra talált, úgyhogy nem kellett becsuknunk a kaput. V. S. Teadélután a kaszinóban A ceglédi kaszinóban nuár 25-én, hétfőn 18 kezdettel teadélutánt rendeznek. Az összejövetel jó ismerkedési alkalomnak kínálkozik a tagok számára, és egyúttal megbeszélhetik a további terveket, programokat is. Jaórai Társadalombiztosítás Információs szolgálat A Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság, valamint két kirendeltsége Cegléden és Vácott 1988. január 4-től információs szolgálatot szervezett az új társadalombiztosítási jogszabályokkal kapcsolatos általános tájékoztatás nyújtása céljából. A személyesen megjelenő ügyfeleket Budapesten az igazgatóság VIII., Mező Imre u. 19/a fszt. 3. szobájában fogadja az információs szolgálat munkanapokon: reggel 7.30 órától délután 15.30 óráig. Szerdán délután 18 óráig, pénteken délután 14 óráig. Az érdeklődők telefonon az alábbi számokon tophatnak tájékoztatást: betegségi-anyasági ügyekben: 140-682; járulékügyekben: 330-509/153 mellék; kisiparosok, magánkereskedők biztosítása és járulékügyeiben: 330-509/466 mellék; öregségi nyugdíjügyben: 330- 509/143 mellék; rokkantsági nyugdíjügyben: 330-509/149 mellék; tsz-tagok, kisiparosok, magánkereskedők, nyugdíjügyben: 330-509/147 melléken, teljes munkaidőben. A társadalombiztosítási kifizetőhelyi ügyintézők részére telefonon információadás: 138- 242 és a 339-514 számon, valamint a 330-509/531 melléken. A nem. társadalombiztosítási kifizetőhelyi munkáltatók számára: a 330-509/563 és a 330- 509/564 melléken adnak tájékoztatást. A ceglédi társadalombiztosítási kirendeltség (Cegléd, Rákóczi u. 14.) telefonon felvilágosítást: 06-20-10-343 és a 11-677 számon, a megjelenő ügyfelek részére tájékoztatást: hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken reggel 7.30 órától déli 12 óráig, szerdán délután 16 órától 18 óráig ad. ISSN 0133—2603 (Ceglédi Hírlap)
