Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-25 / 20. szám

iszcgépész-címjegyzék Hasznos és nyereséges? Ha mindenki helyet kapna-kérne tudományos szolgáltatás mel­lett a szakmai és emberi kap­csolatok ápolása, a mezőgaz­dasági műszaibi értelmiségi szakemberek közösségének szervezése is hozzájárulhat a kar és az ágazat eredménye­sebb munkájához. Az volna az igazi, ha min­denki helyet kapna-kérne a nyilvántartásban. Hiszen ed­dig több mint négyezer szak­ember végzett Gödöllőn és en­nek csak a harmada jelentke­zett. Körzetünk mezőgazdasá­gi üzemeiben is jóval többen dolgoznak, mint ahány névvel találkoztunk a címjegyzék­ben. A szerkesztők vágya az, hogy a jövőben évente kiad­ják a címjegyzéket, majd al­manachot. Borászat Házasítás nélkül Extra minőségben Hazánkban napjainkig csak a nagy szőlőfeldolgozó üze­mek rendelkeztek borpalacko­zó gépsorokkal. A nagyüze­mekben palackozott borok zö­me asztali minőségi kategóriá­ba tartozó. Az évente előállí­tott bor 6—8 százaléka illat, íz és zamatanyagokban gazdag, extra minőségű. E minőségi kistételek külön kiszerelését a nagyüzemi palackozók nem te­szik lehetővé. Ebből adódóan extra minőségű boraink na­gyobb mennyisége asztali bo­rokkal házasítva, alacsony áron értékesül. A jövedelme­zőség javítása céljából általá­nos az igény a kistételű minő­ségi borok egyedi palackozá­sára. Ezért az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság támogatásával a gödöllői MÉM MI erre alkalmas gép­sort fejlesztett ki. A kialakí­tott és gyártásba vett gépsor­ból várhatóan öt év alatt mintegy hetvenet állítanak üzembe gazdaságaink. így évente 300 ezer hektoliter extra minőségű, egyedi jelle­gű bor palackozása oldható meg. Ez a szőlő és borágazat­nak várhatóan 100 millió fo­rint többleteredményt jelent. GQE^LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM 1988. JANUÁR 25., HÉTFŐ A végrehajtó bizottság tárgyalta Gimnázium, benzinkút, tanuszoda A városi tanács végrehajtó bizottságának soros ülésén el­sőként az idei költségvetés tervezetét tárgyalták meg, s úgy döntöttek, előterjesztik a tanácsi testületnek. Ezután beszámolót kaptak a központi műhely tevékenységéről, a le­járt határidejű vb-határoza- tok végrehajtásáról. Döntöt­tek személyi kérdésben, s föl­állítottak két ideiglenes bi­zottságot. Gödöllő idei költségvetésé­nek tervezetét korábban vé­leményezték a szakszerveze­tek, a KISZ városi bizottsá­ga, a népfrontelnökség, vala­mint a tanácsi bizottságok. A szakszervezeti és a KISZ-bi- zottság észrevételeiről koráb­ban beszámoltunk. A nép­frontelnökség megkérdőjelez­te a tervbe vett újabb huszon­ötmillió forint hitel fölvéte­lének szükségességét, rámu­tatva, a következő ötéves terv­ciklusban hatalmasak lesznek a kamatterhek. Kérték a la­kásépítés mértékének csök­kentését, hiszen az OTP be­ruházásában épülő lakásokba nagypénzű, gyakran máshon­nan érkező emberek költöz­nek. A közművek anyagi ter­he viszont a várost, tehát la­kosságát terheli. Javasolták, hozzanak létre egymillió fo­rintos alapot, amelyből a ta­nácstagok a körzetükben sür­gős apróbb feladatokat old­hatnák meg. A tervgazdasági, a szám- vizsgáló és az igazgatási bi­zottság tagjainak véleménye szerint a tanácsi intézmények Ma is szívesen emlékszem vissza, s emlegetem alkalom- adtán gyermekkorom disznó­torait, amikor vacsorára ösz- szejött a rokonság, s tizen- ketten-tizenöten ülték körül az egymás mellé csúsztatott asz­talokat. Olykor még húszán is. A karácsony után ez tűnt az esztendő második leg­szebb napjának. A vacsorát is nagyon vártuk, de még in­kább az éjfél utánig nyúló, érdekíeszítő beszélgetéseket, a régi dolgokról szóló története­ket. amiket még nagyapáink is az öregapáiktól hallottak. Hallgattuk izgatottan a különféle változatokat, mert ugyanazt a mesét mindenki másként hallotta. A végén mindig hozzáfűzte a regélő, hogy ezt így hallottam, hogy aztán tényleg így volt-e ... ? Újra és újra előjöttek a Szentpál-hegyről, Csörsz árká­ról, Rab Jancsiról szóló mon­dák. A Szentpál-hegyről szó­lók például, amint a hajdani elbeszélésekből kiderült, nem maradtak hatástalanul a régi valkóiakra, mert több alka­lommal akadtak olyanok, akik hitelt adva a kincseket idéző történeteknek, ástak is a pálo­sok emlékét őrző határrészen, persze eredménytelenül. A község különböző mondáit Vaikó monográfusaj csokorba gyűjtötték. Szinte minden településen, igy Vaíkőn is akadnak olyan helynevek, tereptárgynevek, amikhez nem fűződnek ugyan mondák, de érdekesek, s eset­leg az ifjabb korosztályok sza­mára érthetetlen az eredetük. Ilyenek a képes fák, amik egyáltalán nem képesek. A kisképesía nagyon öreg fa. a Ferreng-kanyar alatt, ahol is­mét fordul az út, még ma is látható. Termetével is ki­emelkedik a környezetéből. A világháború elöli egy Mariát és Jézust ábrázoló szentkép volt rá felfüggeszt­ve, s arról kapta a nevét. A búcsújárók, akik ezen az út­vonalon zarándokoltak Má- riabesnyöre, itt mindig egy Barangolás Valkó határában A helynevek titkairól Görgey Valkón éjszakázott a seregével. Azt a helyet, ahol a huszárok letáboroztak, Hu­szártanyának nevezték el. Néhány idős ember még em­lékszik olyanokra is, akik a csatát végignézték. Több helyen volt a falu­ban tó. A Szentjanosnál lévőt nyolcvan évvel ezelőtt töltöt­ték fel. A Diókútnál is volt egy, ez a két háború között, 1930 táján apadt ki. A réti­nek az emlékét a Tófarok ha­tárrész neve őrzi. mint egyko­ri tópart. A Téglaház téglaégető hely volt. Az első világháború előtt az uraságnak égettek itt téglá­kat. Az első világháború után e részt kiosztották házhely­nek, s amikor a beépítésükre sor került, a harmadik és a negyedik ház alapozásakor lelték meg a kemencék ma­radványait. A Gyárlapos, Gyároldal szeszgyárra utal, amely a második világhábo­rúig működött. A falu fel- szabadulása után az ott. lévő három-négyszáz hektó szeszt vitte, aki érte. s lebontották a gyárat is, akárcsak a Czukor Ferenc bérgazdaságához tar­tozó egyemeletes, tizenkét szo­bás kastélyt. Gödöllő környékén minden településen összegyűjtötték az elmúlt év végére a helyneve­ket, s ha már meg is szűn­tek a régi, népies disznótorok, ahol akkoriban i'elcsigázódott az érdeklődésünk szülőfalunk, lakóhelyünk iránt, s amelye­ken sok mindent magunkba szívhattunk a község fűként utóbbi száz évének érdekes eseményeiből, a következő nemzedékek is hozzájuthat­nak majd könyv alakban, gyü­mölcseként a gyűjtők és adat­közlők tisztelendő fáradozásá­nak. Benc Mihály helyzete mind mennyiségileg, mind minőségileg romlik. Nem értenek egyet azzal, hogy eladják a besnyői gimnázium épületét. Javasolták megvizs­gálni, hogyan lehetne megta­karítást elérni a közvilágítás­ban. Fölmelegítettek egy ré­gebbi ötletet, amelynek meg­valósításában segítene a Ganz Árammérőgyár. Mérőt építe­nének be a hálózatba, s asze­rint fizetnének. Az elekromo- soknak ez állítólag nem tet­szik, nekik előnyösebb az áta­lányfizetés. A bizottságok ülé­sén azt is fölvetették — ami nem tartozik a költségvetés­hez —, hogy a tanácsüléseken elhangzó javaslataikra nem kapnak visszajelzést. Ezek után nézzük, ml hangzott el az ülésen, hogy foglalt állást a végrehajtó bi­zottság, ami egyúttal válasz a társadalmi szervek és a ta­nácsi bizottságok kérdéseire, javaslataira. A benzinkút korszerűsítésé­re ajánlott egymilliót az át­építés utáni környezetrende­zésre és a víz elvezetésére fordítják. A Karikás iskola tanuszodájának régóta húzódó ügyében még nem fejeződött be a vizsgálat, csak utána kaphatnak pontos képet ar­ról, mennyi forint kell a rendbe hozásához. Az intéz­ményekben működési zava­rok nem keletkezhetnek, no­ha igaz, beszerzésekre keve­sebbet költhetnek. A Il-es számú rendelő — a volt párt­házban — elkészülte után hozzálátnak a régi, tehát az I-es számú bizonyos fölújítá­sához, ami elsősorban gépek, műszerek beszerzését jelenti. A végrehajtó bizottság sze­rint a besnyői gimnázium épületét el kell adni. fönn­tartása túl sokba kerülne a Városnak. Példaképp a volt járási hivatal épületét hozták föl, ami szintén nagy nyűge a városi tanácsnak. Egyetért a testület az újabb hitelfel­vétellel is, azzal a megszorí­tással. hogy egyelőre utoljá­ra. A lakásépítést folytatni kell. A vb — az elnök javasla­tára — egymilliós interpellá- ciós alap létrehozásával ér­tett egyet. Ebből fedeznék az interpellációkban fölmerülő feladatok megoldásához szük­séges anyagiakat Végül is a végrehajtó bi­zottság az eredeti előterjesz­tést továbbítja a városi ta­nácsnak. Vegyük most sorra az egye­beket. Személyi ügy. Dr. Mol­nár István, az egyesített egészségügyi intézmény igaz­gató főorvosa kérte fölmenté­sét, mivel a szombathelyi kór­házba megy osztályvezető fő­orvosnak. A testület teljesi tette kérését, január 31-1 dá­tummal fölmentette tisztségé­ből, egyúttal megbízta dr. Papp Katalin helyettes igaz­gató főorvost igazgatói teen­dők ellátásával az új vezető kinevezéséig. Ezzel függ össze az egyik ideiglenes bizottság életre hí­vása. Az igazgatói állásra pá­lyázatot írtak ki. A bizott­ságnak a beérkező pályázato­kat kell rangsorolnia, vélemé­nyeznie. A másik bizottságot hasonló feladattal bízták meg A helytörténeti gyűjtemény nyugalomba vonult igazgató­jának az utódját kell megta­lálni, akinek helyére szántén pályázatot írtak ki. Tájékoztatást kapott a bi­zottság az 5-ös számú iskolá­ban történtekről. Az iskola vezetője munkaköri kötele­zettségét megszegte, a bizony­lati fegyelem ellenőrzését el mulasztotta, ezért december 31-ig kizárták az alapbéreme­lés lehetőségéből. Végezetül a tanácselnök tá­jékoztatta a testület tagjait, hogy á Dózsa György úton elkészült szociális otthonnak megadtak az ideiglenes hasz­nálati engedélyt. Rövidesen odaköltöztetik a kastélyban működő fővárosi szociális ott­hon lakóit. Ezzel ismét tesz­nek egy lépést a kastély tel­jes felszabadításához. Az el­nök javasolta továbbá, hogy a tanács vegye át a kastély kezelői jogát. A testület egyet­értett javaslatával. K. P. Mától Óvodai kiállítás A Galga menti néphagyo­mányokat és szokásokat az óvodákban is igyekeznek ápolni. A nevelésbe, oktatás­ba beépítik a vidéken még élő népdalokat, mondásokat, népi játékokat, megalapozva a gye­rekekben a környezetükhöz való ragaszkodást. Ezt a te­vékenységet kívánják bemu­tatni ma a városi műve­lődési központ emeleti galé­riájában megnyíló kiállítá­son. Eszközöket, játékokat, de­korációs anyagot, faliképeket, agyagfigurákat, termés- és terménybábokat, hímes és pat­kós tojást, álarcokat, jelmeze­ket láthatnak az érdeklődők. A kiállítás anyagát a gödöl­lői 1-es, 2-es, 3-as, 5-ös, az egyetemi, az árammérőgyári, valamint a szadai, veresegy­házi, erdőkertest intézmények óvónői és gyerekei készítették. Megtekinthető február 6-ig a ház nyitva tartási napjain 10 —18 óráig. Kisparceliákra BorsécsépSő Vontatható kisparcellás zöld­borsócséplő gépet fejlesztettek ki a GATE Mezőgazdasági gé­pészüzemmérnöki főiskolai karán. Mezőtúron. A parcel­lák termését a zöldborsócsép­lő gép segítségével kétmenetcs technológiával lehet betaka­rj tan i. Az első menetben rend­re vágnak, majd ezt követi a cséplés. A gép hajtását a von­tató traktor kardántengelyé­ről kapja. A működő részek fordulatszámút mechanikus variátor segítségével lehet ál­lítani. Állítható még a cséplő­rés nagysága, a belsődob la­pátszöge, a külsődobon levő rosta lyukmérete, a tisztító­szalag szöge. A cséplőgép tel­jesítménye borsófajtától füg­gően. ötven kilogramm szem­termés óránként. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Filmesztétikai tanfolyam, 15 órakor. Magyar filmek múzeuma: Mindenki mást szeret, 17 óra­kor. Diáktanya: Az én zeném — bemutatja Illés Károly, 16 órától. wMozi Hair. Színes amerikai für musical. 6 és 8 órakor. Vérségi nyugdíjasok Kirándulás, teadélután Hat alkalommal rendhagyóén A vérségi nyugdíjasok klub­ja évek óta Hrkuj Pál irá­nyításával működik. A tagok száma már elérte a harminc­hetet, akik valamennyien a tagdíjat is rendszeresen fize­tik. Hetente egy alkalommal, vasárnap délutánonként jön­nek össze, tévét néznek, folyó­iratokat böngésznek, beszél­getnek, kicserélik gondolatai ­kis pihenőt tartottak, imád­koztak, s csak azután folytat­ták útjukat tovább a másik neves fa felé. amely újabb pihenésre adott alkalmat. Addig azonban, a nagyké- pesfáig négy kilométer utat kellett megtenniük. Ez az előbbinél nagyobb fa már régóta nincs meg, csak a ne­ve maradt fenn. Természete­sen ez is az oldalán bevésett mélyedésben elhelyezett szent­képről neveztetett képesnek. Állt az út mentén egy har­madik neves fa is. mégpedig a depó közelében. Száz évnél már jóval idősebb volt, és hatalmas. Még a háború előtt levágatta az erdészet az egyik vastag ágát, s festettek rá egy agancsos szarvasfejet, ami nagyságát tekintve is va­lósághű volt. Emlékét ma már név sem őrzi. s csak az idő­sebbek emlékezhetnek rá, mert a negyvenes években vágták ki. A Vaskapu közelében is díszelgett egy több mint száz­éves szilfa, amit a téesz meg­alakulása utáni években dön­töttek ki. És a Vaskapu? Ott bizony sohasem volt vasból készült kapu. de még fáoól összeszögelt sem. Az út olyan szűk volt itt, hogy ha két sze­kér összetalálkozott, az egyik­nek vissza kellett tolatnia, mert nem fértek el egymás mellett. A messzilátó valóban olyan hely volt. ahonnan még a Mátráig is el lehetett látni jó időben. Az öregszőlő közelé­ben építették megfigyelési céllal, s magassága megköze­lítette a húsz métert. Három, fokozatosan szűkülő állvány­zatból tevődött össze, tetején a figyelőhellyel. Az építmény az ötvenes évek elején ment tönkre. Az isaszegi csata előestéjén A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat a központi gondnokságára olyan fiatal, megbízható, B kategóriájú jogosítványt szerzett kerbantartóf keres, aki a vállalat vidéki - süttői, siklósi — munkahelyeire is kijár. Elsősorban Túrán és környékén lakók jelentkezését várják. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, a munkaerő-gazdálkodáson, cím: Budapest, Báthori u. 12. III. em. 1054. Telefon: 531-000, 512-es vagy 542-es mellék. kát a magmc, a falu és a v' lág dolgairól. Hogy ne legyenek egyfor­mák még a vasárnap délutá­nok se, időnként teadélutáno­kat szerveznek Az elmúlt esztendőben hat alkalommal rendeztek ilyen, a megszokot­tól eltérő összejövetelt, a leg­utóbb pedig Ja- 'r elején. Ilyenkor szendvicsek, sütemé­nyek, üdítők kerülnek az asz­talra, a hangulat is ünnepie- sebb. A többség ezeken a délutánokon is jelen van, s a januárin például a harminc­hét tagból huszonhét vett részt. A klubélet hagyományaihoz tartozik, hogy évente legalább egyszer közösen keresik fel az ország valamely szén vidékét, városát. Tavaly Mezőkövesden és Egerben jártak, a Dunaka­nyarba látogattak, megtekin­tették Esztergom nevezetessé­geit, szétnéztek Leányfalun, s még egy kellemes fürdőzésre is szakítottak időt. A kartali Pet~‘i Termelőszö­vetkezet támogatásával négy­napos üdülésen is re zt vettek a klubtagok közül néhányan Hajdúszoboszlón. A teadélutánokat továbbra is megrendezik, a programból nem fog hiányozni a kirándu­lás az idén sem, persze ezek mellett szeretnék például, ha valamelyik kedvenc énekesü­ket láthatnák a művelődési ház színpadán. Talán az idén még ez a vágyuk is teljesül. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Egy évvel ezelőtt írtunk ar­ról, hogy címjegyzéket állí­tanak össze a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem me­zőgazdasági gépészmérnöki karán végzettekről. Akkor, a tizenegyedik kutatási és fej­lesztési tanácskozáson sokan vették a fáradságot a nyil­vántartási lap kitöltéséhez. Most arról számolhatunk be, hogy 1266 mezőgépész leg­fontosabb adataival megje­lent az első, ideiglenes kiad­vány. A szerkesztőbizottság nevé­ben dr. Ballá Béla egyetemi adjunktus, titkár és dr. Je­szenszky Zoltán egyetemi ta­nár, dékánhelyettes, elnök írt előszót a füzethez. A kezde­ményezés célja az, hogy a kollégák közötti szakmai és baráti kapcsolatokat így is erősítsék. Terveik szerint megfelelő érdeklődés esetén a bővített, további munkahelyi információkat nyújtó követ­kező címjegyzéket is hamaro­san kiadják, s az abban sze­replők térítésmentesen meg­kapják. A rangosabb kiad­vány nyomdaköltségét a ben­ne megjelenő nívós szakmai hirdetések térítési díjából kí­vánják fedezni. Ha ez a gyűjtemény a hir­detéseken keresztül nyeresé­ges lesz, akkor az idén me­zőgazdasági gépészmérnöki diplomát szerző évfolyam — akik a szervező- és előkészí­tő munkában közreműködést vállaltak — részesedik a ha­szonból. Ily módon a végzés­kor felmerülő költségeik len­nének enyhíthetök. Másrészt tartalékot kívánnak képezni, amely e kezdeményezés foly­tatását segítené elő. Szándékunkban áll a nyil­vántartást további kollégák adataival bővíteni. Igény sze­rint — mivel számítógépes rendszerről van szó — ké­résre a rendelkezésre álló adatok alapján például egy szakterület, egy évfolyam, egy megye vagy egy intée- mény munkatársainak egyedi listája is elkészíthető. Kezde­ményezésüket a kar tevé­kenységéhez kapcsolódó fel- j adatnak tekintik. Az alap- és j a részképzés, a kutatás és a I

Next

/
Thumbnails
Contents