Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
1988 JANUAR 21., CSÜTÖRTÖK Villanófény Ennek az írásnak a mottója az is lehet, hogy közöttünk élnek... Hogy kik, az kiderül, s ami összeköti őket, az, hogy a jogszabályok nem fognak rajtuk, miként Napóleonon — az öreg gárdisták szerint — a puskagolyó. Szóval közöttünk élnek azok, akiknek a telkei sokszor forgalmas helyen elhanyagoltan állnak. Senki nem látta évek óta a tulajdonosokat, akiknek az ingatlana csúfítja a települést, mások pedig házhelyre várva, áldatlan körülmények között laknak. S közöttünk élnek azok. akik az engedélytől eltérően építenek lakást, kárt okozva a szomszédnak, fittyet hányva az elmarasztaló határozatokra, s a közigazgatás erejéből nem futja a végrehajtás kierőszakolására. Közöttünk élnek azok, akik nem hajlandók belépni például a csatornatársulásba, hiába megy a kapujuk előtt a nyomvonal, nyugodtan használják tovább a hézagos falú derítőjüket, mert számukra a környezetvédelem, a kulturáltabb élet semmit sem jelent. Közöttünk élnek, akik a szeméttelepről csak híradásokból tudnak, elromlott hűtőgépüket, háztartási hulladékukat elrekkentik gazdátlan földeken. Szívesen megnézném egyszer például, hogy évente hány köbméter szemétre váltanak bányajegyet a városgazdálkodási vállalat pénztárában? Közöttünk élnek azok, akik például a Szamárhegyen megtehetik, hogy esztendők óta lerakat a házuk környéke, s nem hajlandók rendet teremteni környezetükben. S közöttünk élnek az adó- és lakbérhátralékkal elmaradottak, a jogosítvány nélkül fuvarozók, az erőszakosan közlekedők, akik egész éjjel buliznak a lakótelepi otthonukban, és higgyék el, még sorolhatnám ... S ha valaki úgy vélné, hogy újságírói fantáziám szüleménye a felsorolás, megnyugtatom: minden egyes sorra megvan a nevem és a címem. SZENTENDREI ^aíiiflp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ünnepélyes egységgyűlés Elismerés a legjobbaknak A Pest Megyei Hírlap szombati számában helyszűke miatt csak rövid tudósítást adhattunk a Biksza Miklós munkás- őregység pénteken tartott ünnepélyes egységgyűléséről. Erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy a szentendrei oldalon részletesebben beszámoljunk az eseményről, hogy megjelenjen azok neve. akik több fronton kiemelkedően teljesítik feladataikat. Az egységgyűlésen Csordás József parancsnok bejelentette, hogy 1990-ig kétszázados egységgé fejlesztik a jelenlegi állományt. Ezután a kitüntetések átadására került sor. A Munkásőrség Pest megyei parancsnokától a Kiváló Ellátó Szakaszegység címet vehette át a Sopper Ferenc ve* zette ellátóegység. Rozgonyi Ernőné dr. és Csordás József egységparancsnok Kiváló Szakasz kitüntetést adott a Takács - _ndor által vezetett 1. szakasznak, az egység Kiváló Raja lett a Sztankovics László által vezetett 1-es számú raj. Kiválóparancsnok-jelvényt hárman, kiválómunkásőr-jelvényt tizen vehettek át. Rozgonyi Ernőné dr. és Horváth Rezső, a Munkásőrség Pest megyei parancsnokának helyettese Kassai Bélának és Csorba Bélának három évtizedes helytállásukért a Szolgálati Érdemérmet, a szuronykést és a köszönő levelet adta át. Négy munkásőrt 25 éves, kilencet 20 éves helytálláséért részesítettek elismerésben. _ Soraikba fogadták a tizenkét új munkásőrt, közülük hatan az avatással egy időben a párttagkönyvüket is megkapták. Elhunyt Pala Károlyné Sokat tett Szentendréért Szentendre Város Tanácsa mély megrendüléssel tudatja, hogy Pála Károlyié volt országgyűlési képviselő. Szentendre Város Tanácsának nyugalmazott elnökhelyettese, a város díszpolgára január 3- án elhunyt. Röviddel ezután, január nyolcadikén elhunyt férjé és hái-cöstarSa, Pála Károly: Hamvasztás utáni búcsúztatásukra Budapesten a Farkasréti temető Hóvirág úti új ravatalozójába!) kerül sor január 28-án délelőtt fél likőr. Pála Károlyné munkásságát a Salgótarjáni Üveggyárban fizikai munkásként kezdte. Később a Nógrád megyei pártbizottságon. majd az MNDSZ országos központjában dolgozott. A főmérnök derűlátó Megtartják a határidőt Azt mondták, amikor a felszabadulás-lakótelepi iskola átadása után mintegy fél évvel, amikor megírtam, hogy a nagy eső után a tanulók és tanárok bokáig jártak a vízben, hogy a hőségtől megfulladnak a tantermekben, hogy ünneprontó vagyok, hiszen a város 50 millió forintos iskolát kapott. Azt válaszoltam, hogy nagyon örülök, s tudom, szüksége van Szentendrének az intézményre, csak ama véleményemnek bátorkodtam hangot adni, hogy a PÁÉV felépíthette volna kéttucatnyi súlyos hiba nélkül is. Most pedig a Móricz Zsig- mond Gimnázium új tornacsarnokával van bajom. Mi a „fanyalgásom” oka? Az, hogy végre a negyedik határidőre készült el. S hallgattam ' az avatáson Kocsordi Károly igazgató szavait. Fegyelmezett, hallgat arról, hogy szeptember elsején kellett volna átadni a csarnokot, annyit említ meg, hogy ezután a diákok sárban, szakadó esőben fedél alatt maradhatnak, a Kőzúzó utcai kényszergyaloglásoknak vége. Aztán a városi tanács elnöke pendít halkan a húron: üröm, hogy az átadást a múlt évre vártuk, az Élépszer csak a negyedik határidőt tudta tartani, az elveszett félév nagyon nagy veszteség. így, finoman, az ünnep hangulatához illően. Természetes, hogy felkeresem Balogh Józsefet, az Élépszer főmérnökét, aki melles leg az elmúlt év szeptemberének első napjaiban azt mondta: nyugodtan megírhatja, hogy október 15-re kész lesz a tornacsarnok. Megírtam, megjelent, a főmérnök nem emlékszik erre a határidőre. Sőt, mint mondja, az átadással most, január 15-én sem késett, mert a versenytárgyalás kiírása pontatlan volt. Abban csak a torna teremről és nem tornacsarnokról volt szó. Földmunkából jóval kevesebb szerepelt. Pótmunkákat kellett végezniük. Arra a megállapításomra, hogy ők olyan országban, ahol igazi versenyhelyzet van. ott egy hétig sem maradnának talpon, Balogh József főmérnök élénken reagál: ha azt kellene megvalósítanunk, amire vállalkozunk, bírnánk a versenyt. Csakhogy a 12 új tanterem felépítésének határideje is eltolódott június 30-ról szeptember 1-jére. — Ebben megegyeztünk a város vezetőivel. S tartani fogjuk a határidőt! — mondja Balogh József. Ezt már többször hallottuk, de most a városnak kölcsönt kell felvennie a gimnázium új szárnyának a felépítéséhez. S egészen másképp gazdálkodnak a pénzzel, ha tudják, hogy kinek, mikor, mennyi fizetendő ki. A határidő tehát fontosabb lett, mint bármikor ezelőtt. Nemcsak tanévről, diákokról, tanárok ró! van szó (bár nyomatúknak ez is bőven elég lenne), hanem gazdálkodásról. 1953-ban került Pest megyébe. 1964-től 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig Szentendre Város Tanácsának elnökhelyettese. Tanácstag, a végrehajtó bizottság meghatározó egyénisége. Előbb Nógrád megyében, majd 1953—1970-ig Pest megyében országgyűlési képviselő, 1965-től városunk és Po- máz örömeit és gondjait viseli vállain. Pála Károlyné képviselőként és tanácselnök-helyettesként sokat fáradozott a járás és Szentendre fejlesztéséért. A nagy beruházások kezdete erre az időszakra esik. 1965-ben indították a Felszabadulás-lakótelep közművesítését. Boldogtanyán szociális otthont építettek a járás rászoruló öregei számára. Ebben az időben rakták az alapjait a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárnak. Pála Károlyné bábáskodott és segítséget nyújtott a Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítéséhez. Pála Károlyné egész életét a munkásmozgalomnak szentelte. Rendkívül szerény, mindig áldozatra kész magatartásával kiváltotta a város lakóinak, munka- és harcostársainak tiszteletét, megbecsülését. Kitüntetései között szerepel a Szocialista Hazáért Érdemérem, a Munkaérdemrend arany fokozata, a Fel- szabadulás jubileumi emlékérem, a Pest Megyéért em lékérem arany fokozata. Pála Károlynét Szentendre Város Tanácsa saját halottjának tekinti. Kdbászsütő helyeit akvárium Naponta többször szállítanak Keskenynek bizonyul a Május 1. utca A Komárom Megyei Állami Húsipari Vállalat szakboltja, amely két éve nyílt a Május 1. utcában, kétségtelenül megnyerte a vásárlók tetszését. Egyebek mellett ezt mutatja az is, hogy az üzletet eredetileg havi 3—5 millió forintos forgalomra tervezték, s jelenleg ennyi idő alatt 12—14, esetenként 16 millió forintot hagynak ott a vásárlók. Szerény számítások szerint is a vártnál háromszor nagyobb ségek mennyisége. szállított és kiporciózott húsféleEzer vásárló — Mi ennek az oka? — kérdeztük Somogyi Sándort, a bolt vezetőjét. — Tudtuk azt, hogy Szentendre és környéke ellátatlan a profilunkba tartozó termékekkel. De hogy ez ennyire így van, arra nem mertünk volna gondolni. Aztán azt sem vártuk, hogy a turistaszezonban így megnövekszik az érdeklődés a szárazáruk iránt. A bevétel ilyetén alakulása meglepte a céget, a szállítókat is, a tanácsot is. — Hogyan tudtak kielégíteni ekkora keresletet? — Áttértünk a napi többszöri szállításra. Reggel fél hétkor érkezik két kamion Tatabányáról és Pápáról. Tíz és tizenkét óra között Szegedről, Gyuláról és Budapestről jön az áru. A hűtő- és tárolóterünk kapacitása miatt nem tudunk többet fogadni. Sertéshúsból naponta így is eladunk 15—18, marhából 2, s belsőrészekből másfél-két mázsát. Ehhez hozzá lehet számítani a töltelék- és szárazárut. A pénztárgépeink jelzik azt is. hogy mennyien fordulnak meg nálunk a nyitva tartási időben. A szám naponként csaknem ezer főre tehető. Torlódó gépkocsik — Hogyan bírják az állandó készenlétet? — Pontosak a szállítóink. Név szerint a Békés Megyei Húskombinát, a Veszprém Megyei Húskombinát és a Komárom Megyei Húskombinát. Az elmúlt esztendő januárjában például katonai járművel küldték ki a húst az üzletbe. Döntő az is, hogy a kollektívánk kitűnő, szinte mindnyájan 30 év alattiak, igazán becsületesen helytállnak. A reklamáció az áruválaszték és a kiszolgálás miatt egészen minimális. A vezetőnek csak az a feladata, hogy mindent megszervezzen. — Azért problémáik is vannak? — Főként az, hogy a Május 1. utca roppant szűk, senki nem gondolta, hogy ennyi teherautónak kell majd kiszolgálnia minket. Bizony a kocsijaink már hajnalban zúgnak; gondolom, zavarják alakokat; Örömömre szolgál, hogy mindeddig nem panaszkodott sen ki. Sajnos a személyautók gyakran szabálytalanul az út A borítékok gyárában A Papíripari Vállalat szentendrei gyárában az automata gépsoron nyolc méretben gyártják a borítékokat. Szinte az egész országot innen látják el „levélházzal”. jobb oldalán parkolnak, előfordult, hogy a kamionunk sofőrje fél óráig várt arra, hogy kocsi gazdája előkerüljön. A problémák közé tartozik az is, hogy a hűtő- és tároló- kapacitásunk nem a 15-16 millió forintos forgalomra épült. Az biztos, hogy még a jelenleginél is nagyobb vásárlóerőt aligha tudunk elviselni. — S meg tudják fizetni a dolgozóikat? — Ügy érzem igen. Ez év január 1-jéig az alapon felül 50 százalékos jutalékot kaptak. Ebben az esztendőben ennek felét beépítettük az alapbérbe, a másik felét továbbra is jutalékként kapják. Mindenesetre fluktuáció nincs. — Vannak-e hiánycikkek? — Ilyesmi mindig akad. Például jelenleg a füstölt csülök. De hát egy 120 kilós sertésnek mindössze hat-hét kiló csülke van. Várják a választ — Terveznek-e valami újítást? — Azt már látjuk, hogy a kolbászsütő nem vált be. Ha az Országos Műemléki Felügyelőség hozzájárul és azt a választ kapjuk, hogy építészetileg kivitelezhető, akkor a tanácshoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy halüzletet rendezhessünk be a kolbászsütő helyén. Én úgy látom, hogy ezzel is ellátatlan Szentendre. Ha az illetékesek igent mondanak az elképzelésekre, beállítunk egy nagy akváriumot. „Ha per, úgymond...” Röpülhetnek a galambok Rossz szomszédság török átok, tartja a közmondás. Igaz. Azonban még egy mondattal kiegészíthető a népi bölcsesség. A tanácsi ügyintézők számára is átok. ha nem is török, hanem nagyon is magyar. Szenténé dr. Búzás Judit igazgatási csoportvezető riasztó példákat tud mondani. Nézzünk egy nem tyúk-, hanem galambpert. Közel tucatnyi ember foglalkozott ezzel összesen négy munkanapon ál. J. S. és Cs. P. Lenin utcai lakosok hosszú ideig jó szomszédokként éltek egymás mellett. Aztán, ma már aligha lehet 'kideríteni, -hogy;, milyen okokból elmérgesedett a kapcsolat, GsirPi szakemberek egyöntetű véleménye szerint mintaszerűen tartott tojótyúkállománya büdös lett. Ráadásul Cs. P. elhatározta, hogy postagalambokat is fog tartani. A város e részén a tanácsrendelet tiltja, hogy egészségügyi intézményhez 50 méternél közelebb haszonállatot tartsanak. J. S. kérte a tanács illetékeseit, hogy tiltsák meg Cs. P.-nek a verseny- postagalamb-tartást, mert a gyermekorvosi rendelő csak 30 méterre áll házának tetőterétől. Vizsgálódtak, mértek A bejelentésre elindult az államigazgatási gépezet. Ment az ellenőrzési csoport. Lépéssel mórt, s jelentette: a galambok több mint ötven méterre vannak az egészségügyi intézménytől. J. S. a tanácsnál járt,- helyszínrajzot küldött, majd tollat ragadott, bizonyítván, hogy a távolság kevesebb, mint 50 méter. Szenténé mért, számolt. s az eredmény: a két épület közötti egyenes hossza 46 méter. S most mi lesz? Válaszol Szentóné dr. Búzás Judit: — Az említett tanácsrendelet kimondja, hogy rendkívüli méltánylásra alapot adó körülmények esetén kivételt lenét tenni. Ez esetben — példánkban — a döntéshozáshoz szükség van a műszaki és állategészségügyi hatóság, valamint a Köjál szakvéleményére is. Ezek a szervek vizsgálták a tojóállományt, megállapítva, hogy szuperhigiénikus ólakban élnek. Felderítették, hogy a postagalambok kirö- pülés közben pottyantanak, de irányukkal nem érintik J. S.-ék portáját. Berepüléskor, az egyre szűkülő körök rajzolásakor a szakirodalom állítása szerint nem ürítenek, bár érintik a peres szomszéd légterét. A galambok által okozott környezetszennyezési hatás elenyésző. E tapasztalatok birtokában, s annak tudatában, hogy a haszonállatok között, amelyekről a tanácsrendelet beszél, különbséget kell tenni disznó és galamb között, az illetékesek már éppen meg akarták adni Cs. P.-nek a tartási engedélyt, amikor megérkezett J. S. tanácselnökhöz írott levele, amelyben élesen kikel a tanácsi bürokrácia ellen. Az elnök elrendelte, hogy a szomszédok igenlő nyilatkozata beszerzése nélkül az engedély nem adható ki. Újra megindult a gépezet. A környező házak tulajdonosai felülről lefelé bólintottak a dologra, így Cs. P. vélhetően rövidesen megkapja a számára kedvező döntést. Persze az is majdnem biztos, hogy J. S. megfellebbezi azt, s a galambokat megelőzve az ügyiratok tesznek köröket. Üjabb tucatnyi embernek adva néhány napi munkát. Sajnos a mesénknek nincs vége. Aktahalmokat tud mutatni az igazgatási főelőadó is. A panaszok hasonlók. Az egyik szomszédot mezsgyetársa 4 tő sóska állítólagos le- permetezéséért jelentette fel. Hosszú utánajárással sem sikerült bebizonyítani e nemes növények elhalálozásának okát. A tulajdonos vagy a férj egyszer csak kipakolja az udvarra a bérlő vagy a feleség bútorait... Tíz eset közül kilenc a klasszikus zárcsere. Az ásó-kapa helyett — sokkal rö- videbb idő elteltével — a ki- nylthatatlan ajtó választja el a pácienseket. Az elvált férj — tanúságot téve kifogyhatatlan fantáziájáról — az olajos alkatrészeket mossa a fürdőkádban vagy a mosogatóban. Az ügyek hátterében szinte kizárólag megromlott házassági vagy rokoni kapcsolatok állnak. Egyre kevesebb a klasszikus telekvita. Hasznosabb volna Miért ez a görbe tükör? Hogy lássuk, milyenek is tudunk lenni. Meg azért is, hogy elgondolkodjunk; menynyivel hasznosabb lenne, ha a török átok útjainak egyenge- tése helyett, mondjuk, csatornatársulás szervezésére fordítanák az energiájukat azok. akik hasonló ügyekben buzgólkodnak. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Agnes A TIGAZ szentendrei főműveze- tősége részmunkaidős takarító! keres. Jelentkezés: TIGAZ, Szentendre, Futó u. 2. 7—15.20-ig. Telefon: 10-032.
