Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

1988. JANUAR 21., CSÜTÖRTÖK

Akik tíz éve várnak...

Egy interpelláció előélete

Ismerősöm azt mondja, akkor alussza ki magát, amikor köd van. Ilyenkor ugyanis Ferihegy nem fogad és nem indít repülőgépeket, így elmarad az az éjszakai járat is, amely otthona fölött húz el, s amelynek dübörgésére gyakorta felébred. Ismerősöm és még sokan mások a főváros XVII., XVIII. kerületében, valamint Ecseren, Üllőn és Vecsésen persze tudják, hogy a repülés zajjal jár, s nem is azt fájlalják, hanem azt, hogy

Ferihegy II. megépülésével és a régi pálya rekonstrukciójával nem tartottak lépést a környezetvédelmi intézkedések, és hogy tíz éve építési tilalom van érvényben az érintett térségben. Ezzel kapcsolatban interpellált a körzet országgyűlési képviselője a legutóbbi ülésszakon, s a magyar parlamenti gyakorlatban ritka módon sem ő, sem képviselőtársainak túlnyomó része nem fogadta cl a közlekedési miniszter válaszát.

Változó zajzónák

Ennek az interpellációnak az előélete egészein 1970-ig nyúlik vissza. Az Állami Tervbizottság (ÁTB) akkor határozott arról, hogy nem építenek másutt új légikikötőt, hanem a már meglévőt fejlesztik. Egy évvel később telekkialakítási és részleges építési tilalmat rendeltek el a belső zajzónában. Néhány esztendőt átugorva elérkezünk 1976-ba, amikor kidolgozzak a fejlesztés teljes koncepcióját és az érintett területen zajhatásvizsgálatokat végeznek. Egy év múltán, 1977- ben teljes körű építési tilalmat rendelnek el. 1978-tól újabb zajtérképek készülnek és 1982-ben fogadják el a végleges zajzónákat. Ezek szembetűnően különböznek a korábbiaktól. Az emberek egyetlen fórumon sem rejtik véka alá a véleményüket, s azt mondják: ahogy fogy a beruházásra szánt pénz, úgy szűkülnek a zajzónák ... 1983-ban megindul a forgalom az új pályán, Ecseren, de főleg Üllőn egyik napról a másikra növekszik a zajártalom. 1985-86- ban döntés születik a belső zónát illető környezetvédelmi intézkedésekről, a kártalanítás módjáról, a megvalósítás azonban várat magára. A középső és külső övezetekre vonatkozó tervek a mai napig is csak készülőbein vannak. 1987 végén megnyílik a felújított pálya is.

Dobos Ferencné, a vecsési Ferihegy Tsz osztályvezetőhelyettese, a körzet ország- gyűlési képviselője annyi aktát, beadványt és levelet gyűjtött össze az évek során, hogy már azt is tanácsolták neki: há lerakná azokat a repülőtér körül, akkor a sok papír valószínűleg felfogná a zaj nagy részét. Vecsést ugyanis most már nem elsősorban a légi, hanem a földi zajok terhelik, amelyek a le- és felszállás előtt, illetve közben keletkez-' nek.

— A repülőtér létéről fölösleges vitatkozni, hiszen az itt van a szomszédban és itt is marad — mondja Dobos Ferencné. — Am miközben fejlődött a nemzetközi légikikötő, sűrűsödött a forgalom, csupán 1985-ben született döntés a környezetvédelmi intézkedésekről. Az is a belső zónára vonatkozóan, pedig a középsőben és a külsőben alig kisebb a zajártalom, s ott él a népesség többsége.

Az iratokból kibogarásszuk, hogy belső zónának az számít, ahol a maximális zaj nappal a 75, éjjel a 65 decibelt meghaladja. A középsőben nappal 70—75, éjjel 60— 65, a külsőben 65—70, illetve 55—60 a megengedett érték. A belsőben és a középsőben meghatározatlan időre szóló építési tilalom van érvényben, amely szerint új építési telek nem jelölhető ki, az épületek

nem bővíthetők, csak karbantartásra és állagmegóvásra van lehetőség.

— Maradjunk egyelőre a belső övezetnél — folytatja a képviselő. — A tervezett intézkedésekről elég későn, csak tavaly tájékoztatták az embereket. A falugyűlésen több variációt ismertettek, amelyek közül a lakosság választhatott: a lakóházra utólagos akusztikai védelmet vagy ér- tékcsökkenéses kártalanítást, esetleg kisajátítást kér, pénzzel, cserelakással vagy cseretelekkel. El kell ismerni, hogy ez tisztességes ajátnlat, ám a végrehajtás azóta sem kezdődött el. Az emberek különösen azt teszik szóvá, hogy 10 év alatt egyetlen fát sem ültettek el, pedig az erdősáv védene a zajtól.

Elnéző hatóság

— Van-e egyáltalán cseretelek?

— Egyelőre nincs — mondja Csányi János, vecsési tanácselnök. Az építési tilalom miatt csak Gyál felé terjeszkedhet a település, ahol jelenleg pusztaság van és ezért sokba kerül az építési telkek kialakítása. A megkérdezettek közül huszonegyen kértek cseretelket ezen a részen, ami

16-17 millióba kerül. Erre ígéretünk van a Közlekedési Minisztériumtól, amelyből 7 milliót december utolsó napjaiban átutaltak. A terület fejlesztésére szép terveink vannak, de hogy mikor valósulnak meg, azt nehéz lenne megmondani. Mert ugye oda kell majd óvoda, iskola, ABC- áruház és a többi. Űjabb 330 telek kialakítására is gondolnunk kell, mert ha a középső övezet ügyében is döntés születik valamikor, s netán feloldják a tilalmat, akkor azokra is Szükség lesz.

Persze vannak olyanok, akik ezt nem tudják vagy nem akarják megvárni. Akad Vecsésen olyan ház, amelyet a tilalom ellenére építettek, korszerűsítettek. Tulajdonosaik szerint így is megkésve, mert évekkel ezelőtt sokkal olcsóbb lett volna. Most pedig, különösen a forgalmi adó bevezetésével, az építési anyagok árának emelkedésével becslések szerint több mint a duplájába kerül az otthonteremtés. mint tíz esztendeje. Ügy tűnik, az építési hatóság megértőén viseltetik irányukban. Ahogy a tanácselnök fogalmaz: az építési szakigazgatási szerv annyira leterhelt, hogy nemigein veszi észre ezeket az épületeket...

Üllőn is arra várnak, hogy a középső és a külső övezet ügyében történjen már valami, az ÁTB döntése azonban egyre késik. A felmérések szerint Üllőn, Vecsésen és Ecseren 3573 lakás tartozik ezekbe az övezetekbe. A legtöbb, 1745 Üllőn van. Erdei

Áttekinthetőbb műsorszerkezet

Képviselők a rádióban

A Magyar Rádió munkájáról, helyzetéről és terveiről tájékozódott idei első ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével szerdán a Magyar Rádió székházában. Az ülésen — melyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a képviselőknek Hárs István, a Magyar Rádió elnöke adott áttekintést az intézmény működéséről.

Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az új kommunikációs eszközök térhódításával az elmúlt években némileg csökkent műsoraik hallgatottsága, illetve megváltoztak a rádiózási szokások, a Magyar Rádió a visszajelzések szerint megőrizte társadalmi presztízsét, s az információk frissességét, gyorsaságát tekintve, ma is vezető helyen áll a tömegtájékoztatásban.

Nagyobb jelentőségű műsor- szerkezeti változtatást nem terveznek. A most alakulóban levő fejlesztési koncepciójuk lényege a rádió információs szerepének további növelése, a hírmagazinok és háttérinformációk színvonalának emelése. Szeretnének még jobb és áttekinthetőbb műsorszerkezetet kialakítani, a három adó profilját még markánsabban elkülöníteni.

Gábor tanácselnök maga sem tudja, hogy jó lenne-e, vagy sem az építési tilalom feloldása. Abból a szempontból bizonyosan jó, hogy az emberek tíz év után végre nem ostromolnák a tanácsot. A zajártalmon azonban ez mit sem változtatna, ezért a tilalom feloldásának mindenképpen környezetvédelmi intézkedésekkel kell párosulnia. Ez főleg a lakóházak akusztikai védelmét jelentheti, hiszen a felülről jövő zaj ellen nincs más orvosság.

— Mégpedig mihamarabb, mert már így is alaposan kicsúsztunk az időből — mondja Erdei Gábor. — Ugyanakkor azt is szeretnénk, ha a döntéshozatalnál messzemenően érvényesülne a lakosság érdeke, véleménye is. Határozottan ellenezzük például a Közlekedési Minisztériumnak azt a tavalyi javaslatát, hogy 5— 10 decibellel megemeljék a hangnyomás eddig megengedett szintjét abból a meggondolásból, hogy a korábban elrendelt építési tilalmat feloldhassák. Az a véleményünk, hogy a zajérték jogszabályi útoin való felkerekítésével a zajterhelés továbbra is károsan hat az emberi szervezetre! Megnyugtató megoldást szeretnénk, de egyelőre semmiről nem tudunk beszámolni a lakosságnak, pedig újra közeledik a falugyűlés ideje.

Újabb ígéretekkel

: í?r ül i-o? . idífllíie' •

Lehetne még idézni a számtalan iratból, meghallgatni más véleményeket is, amelyek szintén az előzményekhez tartoznak. Ám ennyiből is kiderül, hogy miért került sor a parlamenti interpellációra, s arra, hogy a miniszter válasza miért nem elégítette ki a képviselőt. Tömören úgy fogalmazhatnánk: úgy érezte, hogy nem állhat újabb ígéretekkel a választók elé. A parlament közlekedési és környezetvédelmi bizottságai megbízást kaptak a kérdéskör tanulmányozására. Az illetékes tárcák közreműködésével alakítják ki álláspontjukat. ajánlásaikat. Vecsésen és Üllőn pedig abban bíznak, hogy az idén gyorsabban peregnek majd az események, mint ahogy az elmúlt tíz esztendőben ...

Kövess László

Bemérés optikával

A KISZ Központi Bizottságának január 16-i ülése — az eddigiektől eltérően — nyilvános volt. Ezzel kapcsolatban Gönci János, a KISZ KB titkára elmondta: ez a tanácskozás abban az értelemben volt nyilvános, hogy a meghívott újságírókon kívül az elektronikus és írott sajtó

Egy- és háromfázisú fogyasztásmérők gyártásához szükséges nagy teljesítményű gépek beruházását kezdték meg a gödöllői Ganz Árammérőgyárban, amely a világ hetven országába juttatja el termékeit. Az exporthatékonyság így tovább növelhető, a magasabb műszaki színvonalú, megbízhatóbb műszerek kerülnek le a gyártósorról. A képen: optikai mérőműszerrel állítják be a fogyasztásmérőket.

bármely szerkesztőségének munkatársai is részt vehettek az ülésen. Ez a . gyakorlat az ifjúsági mozgalom szervezeti megújulásának egyik állomását jelenti, a szövetség munkastílusának egyik új elemévé válhat — mondotta. A sajtónyilvánosság kiterjesztésével a társadalom, s elsősorban a fiatalok az eddigieknél szélesebb körben és részletesebben tájékozódhatnak a KISZ munkájáról, eredményeiről, feladatairól, s ennek alapján megalapozottabb véleményt formálhatnak az ifjúsági mozgalomról.

Az elképzelések szerint a KISZ KB tervezett üléseinek időpontjáról és napirendjéről a testület hivatalos lapja, a Magyar Ifjúság, valamint az MTI ad előzetes tájékoztatást. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a sajtó képviselői az írásos előterjesztések alapján előre megismerkedjenek az ülések témáival, illetve részt vegyenek a tanácskozásokon. Az újságírók az írásos anyagok és személyes benyomásaik alapján saját maguk döntik el, hogyan dolgozzák fel a tanácskozás témáit. Munkájukhoz a technikai feltételek is adottak.

Az üléseken arra is mód nyílik, hogy a sajtó munkatársai megszólaltassák a testület tagjait, s egyéni véleményeket, javaslatokat is tük- röztessenek, bemutassák a döntések előkészítésének folyamatát. Ez a társadalmi nyilvánosság egyben a KISZ politikai jellegének erősítését, tömegkapcsolatainak kiszélesítését is szolgálja — hangsúlyozta a KISZ KB titkára.

értelemben vett többpártrendszer! Mint alapokon, ezeken áll a szocializmus épülete, és ezért ezeket csak szilárdítani lehet!

S’iikssavan viszont az új

. ___ követelmények ált

al kívánt megújulásra, a más módon való munkálkodásra

— az előbbi hasonlatnál maradva — a szocializmus építésének komfortosabbá tételére, korszerűsítésére. A társadalom tagjainak nagy többségével egyetértve — ezért akarnak fáradozni a kommunisták

— ez a párt szándéka. Mindenekelőtt a pártnak kell alkalmasabbá tenni önmagát arra, hogy irányítani tudja ezt a folyamatot. Arra van szükség, hogy mindinkább politizáló, politikát alkotó és formáló és ne operatív „ügyintéző” párt legyünk. Ehhez lényegesen fejlesztenünk kell a pártdemokráciát. Érdemibben kell beavatnunk a párttagságot, a pártszervezeteket a politika alakításába azáltal is, hogy a központi döntéseket megelőzően széles körű pártvitákat kezdeményezzünk a lehetséges alternatívákról. Gyakorlattá szükséges tenni a párton belüli felelős vitát, elismerve azt a tényt, hogy a párt tagjainak is, csakúgy mint a közéletben aktívan részt vevő pártonkívülieknek, van és lehet eltérő véleménye egy-egy jelenség megítélésével vagy a megoldás módjával kapcsolatban. Az érdemi javaslatokat nemcsak meghallgatni, de a döntéseknél figyelembe is kell venni. Ugyanakkor fenn kell tartani a döntést hozó testületnek azt a jogát, hogy felelősségük tudatában egyes véleményekkel ellentétben is dönthetnek, de azok meghallgatása nélkül néni.""'...........

A pártdemokráciának lényeges eleme, egyben a pártegység alapvető feltétele, hogy a többség akarata jusson érvényre. A döntések előtt nélkülözhetetlen a vita, de legalább ennyire fontos a döntések egységes képviselete és végrehajtása. Tudatosítanunk kell, hogy a párt tagjainak nemcsak joga, de kötelessége is az eltérő vélemények kifejtése, ütköztetése a pártfórumokon, mint ahogy kötelessége a hozott döntések, határozatok képviselete, megvalósítása.

Fejlesztésre vár a párt belső működési mechanizmusa is. A demokratikusan megalkotott pártpolitika keretei között fokozott önállóságot igényelnek és kapnak az irányító pártszervek és alapszervezetek. Fel kell oldanunk a felesleges kötöttségeket, a szervezeti élet túlszabályozottságát, radikálisan szakítani a formalizmussal és a papírtengerrel küszködő bürokratizmussal. El kell érnünk, hogy minden alapszervezet maga döntse el — működési területének politikai szükségletei szerint — mikor és mivel foglalkozik. Az alapszervezetek legyenek élő kommunista közösségek, amelyeket emberi, elvtársi szálak fűznek össze, és amelyeknek politikai jelenléte működési területükön folyamatosan érzékelhető. Legyenek nyitottak politikai munkájukban és a környezetük is érzékelje, valósághűen ismerje, hogy a kommunisták mit akarnak, mit képviselnek. Az irányító pártszervek kötelessége, hogy minden eddiginél több, tartalmasabb és gyorsabb információval (és nem csak kötelező feladattal) lássák el az alapszervezeteket.

A kiküldött anyag feletti-----------------vitának nincs

határideje és nincs kötött formája. Mindezt a pártszervek és alapszervezetek maguk dönthetik el. Mivel azonnan a témát a Központi Bizottság a közeljövőben napirendre kívánja tűzni, nagy segítség lenne a pártszervezetek véleményét, javaslatait február első felében megismerni és hasznosítani.

KISZ KB nyilvános ülései

Szervezeti megújulás

Pártmunkánk megújításáért

írta: Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője

tartalmaznak, másrészt javas- i latokat, elképzeléseket vá- i runk a politikai célok, irá- 1 nyok konkrét megvalósításé- t hoz. 1

Amint az a dokumentumból kiderül, a fő cél a párt munkájának megújítása, a veze- 1 tő szerepének erősítése. Mi- i után a párt képezi a szocia- ■ lista politikai intézményrend- i szer legfontosabb és egyben 1 meghatározó elemét, centru- i mát, a párton belüli változá- < sok kihatnak az intézmény- rendszer más elemeinek, az : állami, társadalmi szervek és • szervezetek . működésére is, i egyben feltételezik azok vál- i tozását, fejlődését. i

A politikai intézményrend- ' szer fejlesztése, működésének l módosítása nem öncélú. A ‘ változások rendező elve: to- , vább kell fejleszteni és szélesíteni a szocialista demokrá- ' ciát és demokratizmust, ezen j belül mindenekelőtt a pártdemokráciát. Még inkább fel • kell szabadítani az emberi al- ■ kotó erőt, mint legfőbb tar- talékunkat, lehetővé tenni az újat, a jobbat akaró és alkotni tudó szellemiség érvé- j nyesülését és értékesülését, . amelyek nélkül nem képzel- : hető el a szocialzmus további eredményes építése.

A vitára bocsátott anyag elsősorban azt tartalmazz^. amit ' tenni akarunk. Világosan meg : kell mondanunk azonban azt i is, hogy mi az, amit nem le- ; hét megváltoztatni.

Világossá és egyértelművé , kell tenni: Magyarországon ■ továbbra is a dolgozó nép ■ fogja gyakorolni a hatalmat, . és szocializmus épül. Szó sem i lehet a polgári társadalmi 1 rend restaurálásáról. Ennek •1 megfelelően a dolgozó nép marxista—leninista pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorolja a történelmi 1 hivatásából adódó társadalom- • vezető szerepét, és ennek nem ' lehet alternatívája a polgári ‘

i

Ezekben a napokban jut el

.-----------a pártszervezetekhe

z a Titkári tájékoztató című kiadvány legújabb száma, amely a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló téziseket tartalmazza.

A Politikai Bizottság azzal a szándékkal és kéréssel bocsátja pártvitára az anyagot, hogy a kommunisták ismerjék meg, beszéljenek, vitatkozzanak róla, és javaslataikkal, véleményükkel segítsék a Központi Bizottságot a lehető legjobb állásfoglalás kialakításában.

A XIII. kongresszus politikai állásfoglalása alapján a Központi Bizottság már 1985- ben úgy döntött, hogy munkabizottságot választ saját soraiból e téma vizsgálatára és a teendők kidolgozására. A szakértők és a politikai vezetők széles körének bevonásával folytatott munka eredményeként fogalmazódtak meg a tézisek, amelyek — a részleték felvázolása nélkül — jelzik a párt és a politikai intézményrendszer megújításának irányait.

A párttagok és a politika iránt érdeklődő pártonkívüli- ek joggal kérdezhetik,, hogy miért csak most adják ki ezeket a téziseket, hiszen azok témája már régóta közbeszéd tárgya; illetékesek és illetéktelenek írnak, beszélnek róla, a párttagok pedig nem tudják mihez tartani magukat. Kétségtelen tény: jobb lett volna korábban meg jelentetni az anyagot, de a munka üteme ezt nem tette lehetővé, és a nem eléggé kiérlelt javaslatokkal komolytalanság, mi több, felelőtlenség lett volna a párt tagjai elé állni.

Mit várunk a pártvitától?

Mindenekelőtt azt, hogy erősítse vagy cáfolja azokat a szándékokat, amiket a tézisek