Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

-t#kg ret Sikertelen palesztin geríllaakció Összetűzések a megszállt területeken 9 Szerdára virradóan három palesztin gerilla kísér- ^ letet tett, hogy Libanon felől behatoljon Izraelbe. A 4 határon a már riasztott izraeli katonasággal tűzharcba & keveredtek. Mindhárman meghaltak, és egy izraeli ká­li tona is megsebesült. Az El-Patah szervezetnek, a PFSZ fő erejének három tagja a dél-Iibanon; Izrael-ba- rát milícia őrizte területen át­jutva, az elektronikus és ak- nazáron át Kirijat Smona kö­zelében érte el a határt, ahol a már riasztott izraeli egysé­gek vártak. Jichak Rabin hadügyminiszter szerint ter­rorakciókra készültek. A megszállt területeken köz­ben folytatódnak a sztrájkok és tüntetések. A katonaság könnygázzal és botokkal verte szét a ramallahi megmozdu­lást és más tüntetéseket nyolc környékbeli településen. Je­ruzsálem arab szektorában is összecsapások voltak a ható­ságok és köveket dobáló fia­talok között. Egy rendőrautó, melynek ablakát betörték, el­gázolt egy tüntetőt. A napok óta tartó kereske­delmi sztrájk letörésére Haim Bar Len rendőrminiszter rend­Nadzsibullah afgán államfő kifejezte reményét, hogy a február 22-én , Genfben sorra kerülő afgán—pakisztáni tár­gyalások még az év folyamán lezárulnak, egyben annak a reményének adott hangot, hogy a pakisztáni fél építő jellegű álláspontra helyezkedik majd Genfben. Az államfő szerdán Kabulban külföldi tudósítók előtt kifejtette, hogy a szovjet csapatok afganisztáni, jelen­létének kérdése csupán egyike lesz a Genfben felvetendő egész sor problémának. Ha minden kérdésben meg­állapodás jön létre, ha megfe­lelő biztosítékok vannak az ország belügyeibe való be nem avatkozásra, akkor meglehet, még az idén kivonják a szov­jet csapatokat Afganisztánból kívüli felhatalmazást követelt, hogy — mint azt a gázai la­kosság ellen is gyakorolják — kijárási tilalmat rendelhessen el. A Teddy Kollek irányítot­ta városi vezetés elutasította e követelést. A gázai övezet­ben a nyolc menekülttábor közül hétre viszont már 13—14 napja érvényben van a ke­mény katonai eszközökkel megtorolt kijárási tilalom. Bár a katonaság itt erővel kinyit­tatja a boltokat, azok távozá­sukkor azonnal bezárnak — a polgári engedetlenségi moz­galom egyik lehetséges meg­nyilvánulásaként. Az izraeli hatóságok szer­dán aggodalmuknak adtak hangot, hogy az ország állam- polgársággal rendelkező arab lakosai közül mind többen ro­konszenveznek a ciszjordániai és gázai palesztinok harcával. A rendőrség három názáreti, illetve jeruzsálemi férfit tar­— mondotta az afgán állam­fő. Az ENSZ szerepéről szólva Nadzsibullah kifejtette, hogy a világszervezetnek jogában áll ellenőrizni a megállapodás végrehajtását afgán és pakisz­táni területen egyaránt. Hoz­zátette, hogy a szovjet csapa­tok kivonását követően nem lesz szükség ENSZ-békefenn- tartó erők állomásoztatására. Az afgán fegyveres • erőkkel kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy azok képesek az ország­ban/ a helyzet ellenőrzésére. Az ország gazdasági újjá­építéséről szólva az államfő utalt Kabul és Moszkva kö­zött immár hetedik éve fenn­álló szoros gazdasági kapcsola­tokra. tóztatott le szerdán, azzal vá­dolva őket. hogy szolidaritási céllal összeesküvést szőttek. Jichak Samir kormányfő, a jobboldal vezetője konzultá­ciót folytatott elődjével, az 1983-ban lemondott, s azóta teljes visszavonultságban élő Menahem Beginnet, mert a Likud-tömb több vezető tagja is a napokban nyilvánosan ál­lást foglalt a megszállt terü­letek kiürítése mellett, kivált­va a héják legéhesebb táma­A kelet—nyugati kapcsola­tokról tárgyalt Madridban szerdán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki Mihail Gorbacsov üzenetét is átadta Felipe González kor­mányfőnek. Az üzenetben szó volt az SZKP KB főtitkárának esetleges spanyolországi láto­gatásáról is. A szovjet külügyminiszter spanyol kollégája, Francisco Fernandez Ordonez meghívá­sára érkezett kedden este Madridba. Szerdán a kétolda­lú miniszteri megbeszélések mellett Sevardnadze Felipe González vendége volt. Az eredetileg háromnegyed órára tervezett megbeszélés végül is két órán át tartott. Sevard­nadze átnyújtotta Gonzáleznek Mihail Gorbacsov üzenetét. A levélben a szovjet politikus ki­fejezte a szovjet nép rokon- szenvét Spanyolország népe iránt és jelezte, hogy szívesen találkozna Felipe González- zel a spanyol fővárosban. Madridban ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a látoga­tás időpontját később határoz­zák meg-. Diplomáciai források szerint Gorbacsov levele tag­lalja a leszereléssel összefüg­gő főbb kérdéseket is. A spanyol kormányszóvivő­től származó értesülések sze­rint González és Sevardnadze megbeszéléseinek központi té­mája a kelet—nyugati kapcso­Március elején NA TQcsúcs A NATO brüsszeli központ­jának szóvivője szerdán hiva­talosan közölte: a NATO 16 tagországának állam- illetve kormányfői március 2—3-án csúcsértekezletre jönnek ösz- sze Brüsszelben. A tanácskozás elsősorban a Reagan—Gorbacsov találkozó előkészítését szolgálja, amely­re Moszkvában kerül sor. elő­reláthatólag májusban vagy júniusban. A brüsszeli napi­renden a két szuperhatalom­nak a hadászati fegyverek csökkentéséről való tárgyalá­sai szerepelnek. latrendszer volt, különös te­kintettel a közepes hatótávol­ságú nukleáris rakétákról tör­tént megállapodás nyomán ki­alakult helyzetre. A nemzet­közi kérdések sorában érintet­ték az afganisztáni, a közép­amerikai és a közel-keleti helyzetet. A kétoldalú kapcsolatokat mindkét fél jónak minősítet­te. Eduard Sevardnadze beje­lentette, hogy a Szovjetunió ott lesz az 1992. évi sevillai világkiállítás résztvevői között. ÜRSIKLÓ-KÍSÉRLETEK A közeljövőre tervezik a szovjet űrrepülőgép első start­ját — jelentette ki szerdán Moszkvában, a szovjet űrhajó­zás eredményeiről tartott nem­zetközi sajtóértekezletén Alek- szandr Duna je v, a szovjet űr- hivatal elnöke. Dunajev szavaiból kiderült, hogy az űrsikló fejlesztése be­fejező szakaszába jutott, no­ha még folynak a földi kísér­letek. Az indításról idejében tájékoztatják a sajtót, akár­csak korábban a hordozóraké­ta, az Enyergia első sikeres indításáról (mint ismeretes, a december 29-i földet érést kö­vetően Levcsenko egy TU— 'lói-es repülőgépet vezetett pi­lótaként, hogy a szakemberek a gyakorlatban tanulmányoz­zák : a leszállás mennyire vi­seli meg az ember szervezetét, képes-e megfelelően irányítani a visszatérő egységet). Nadzsibullah nyilatkozata Megfelelő biztosítékok kellenek dását. Gorbacsov üzenete Gonzáleznek Sevardnadze madridi tárgyalásai AZT MA MÁR nem lehet megállapítani, hogy a szovjet —nyugatnémet kapcsolatok megromlásával összefüggés­ben, melyik újság kommen­tátora írta le először a jég­korszak szót. De mindeneset­re ezt a találó meghatározást — amely 1985-től kezdve mindinkább jellemezte a két ország viszonyát —, mások is gyakran alkalmazták. Kezde­tét különböző időpontokra tették. S ez érthető is, hiszen a lehűlés, majd azt követően a fagy, nem egyszerre követ­kezett be, hanem állandó fo­lyamattá vált. Az NSZK po­litikai vezetői 1985-től kezd­ve a területükre telepített Pershing—2 amerikai rakéták és manőverező robotrepülőgé­pek nyomán, talán úgy érez­ték, hogy ezek a fegyverrend­szerek „nagyobb erőt" kölcsö­nöznek nekik, s megnyilatko­zásaik kihívóbbakká, forrófe- jűbbekké váltak. Ebben az időszakban hangzott el Kohl kancellár általános meghök­kenést és visszatetszéssel ve­gyes tiltakozást kiváltó meg­jegyzése Mihail Gorbacsovról. Bár a bonni kancellár akkor — 1986 őszén — igyekezett gyorsan kimagyarázkodni, és elnézést kérni, de a nyugati rádióállomások újra meg újra lejátszották magnószalagról a botrányt keltett kijelentést. (A kancellár — mint emléke­zetes — párhuzamot vont Gorbacsov és Göbbels között.) A jégkorszak fagyossága szinte maximálisra változott akkor, amikor tavaly a csak­nem kész kettős nullamegol­dásról szóló szerződés meg­kötését már csupán a 72 NSZK tulajdonban levő Per­shing—1/A rakéta akadályoz­ta. Csupán emlékeztetőül: ezek nukleáris robbanófejei Washington birtokában és rendelkezési körében vannak. A bonni vezetés egy ideig ra­gaszkodott ezek hadrendben tartásához akkor is, ha ér­vénybe lép az 500—5500 kilo­Háttér MÁR JÓVAL A JÉGK méter hatótávolságú rakéta- nukleáris eszközök megsem­misítését előíró szovjet—ame­rikai szerződés. Szovjet rész­ről érthetően ragaszkodtak a teljes kettős nullamegoldás­hoz, amely nem hagy egyet­len közepes és rövidebb ható- távolságú nukleáris rakéta- rendszert sem kiindulóállásai­ban a jövendő ellenfél cél­pontjaira programozva. Wa­shington és Bonn azonban egy ideig afféle egymásra mutogató összjátékot folyta­tott. Washington azzal érvelt, ezek a rakéták Bonn tulajdo­nában vannak, s így nem vo­natkoznak reájuk a szerző­déstervezet előírásai. A Rajna menti fővárosban pedig arra hivatkoztak, hogy a robbanó­fejekkel az Egyesült Államok rendelkezik, s nekik nem le­het feladatuk a rakéták meg­semmisítése. A FENYEGETŐ ZSÁKUT­CÁT végül is egy bonni po­litikai döntés oldotta meg. Az NSZK közölte, hogy kész le­szerelni a 72 rakétát, s ezt szovjet részről megfelelően méltányolták is, hiszen elhá­rította a föakadályt a szov­jet—amerikai rakétamegegye­zés útjából. Nyugati kommen­tátorok ettől számítják az ol­vadás kezdetét a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban. A kölcsönös látogatások ez­után újra megkezdődtek a politikai szférában, s mind magasabb szintre emelkedtek. Weizsäcker bonni szövetségi elnök moszkvai utazása idején még érződtek bizonyos múlt­beli lerakódások, s ez tükrö­ződött a tárgyalások viszony­lag csekély eredményeiben is. Franz Josef Strauss tavaly év végi moszkvai látogatására már a csúcstalálkozón aláírt szovjet—amerikai szerződés után került sor. Ez meghatá­rozó volt légkörében és ered­ményében egyaránt. Strauss, aki egyúttal a két kormányzó kereszténydemokrata párt ve­zetőinek egyike, o gazdasági együttműködés kiterjesztésére vonatkozó javaslatok egész sorával érkezett a szovjet fő­városba. Olyan bajor cégek jegyzékét ismertette vendég­látóival, amelyek készek ar­ra, hogy kooperációs megálla­podásokat kössenek. Szer­számgépeket, közlekedési esz­közöket, elektronikus és gyó­gyászati technikát gyártó ba­jor vállalatok egyaránt szere­peltek Strauss listáján. A bajor miniszterelnök uta­zása tette fel a pontot az i- re, abban, hogy e héten Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter Bonnban folytathasson eszmecserét. A magas szintű tárgyalásra azután került már sor, hogy a Der Spiegel című befolyásos hamburgi he­tilap „A jégkorszak véget ért” címmel közölte a nyugatné­met—szovjet kapcsolatoknak szentelt cikkét. Sevardnadze személyében 1985 óta első íz­ben tárgyalt Bonnban szovjet külügyminiszter. Az időpont maga is sokatmondó erre a látogatásra. Nem vitás, hogy az NSZK ma Nyugat-Európa kulcsállama. Bonn a rotáció folytán, az idén januártól fél évre átvehette a Közös Piac elnöki tisztét. Az NSZK meg­növekedett súlyának fokmérő­je az is, hogy a hírek szerint Manfred Wörner, az NSZK jelenlegi hadügyminisztere lesz majd a NATO új főtitká­ra. KEDVEZETT a Sevardna- dze-utazás időpontjának az is, hogy a bonni vezetés a jelek szerint nagyobb hajlan­dóságot mutat, mint többi NATO-szövetségese, további leszerelési intézkedések kidol­gozására. A Varsói Szerződés államainak az a javaslata, amelyet nemrég Honecker NDK-államíő. intézett Kohl kancellárhoz, kedvező vissz­hangot keltett a Rajna menti fővárosban. Honecker — mint emlékezetes — azt indítvá­nyozta, hogy dolgozzanak ki szerződést a kettős nullameg­oldás után, az 500 kilométer­nél rövidebb hatótávolságú ra­kéták megsemmisítésére is. S addig is, amíg ebben létrejön a megállapodás, ne korszerű­sítsék ezeket a fegyvereket. A két katonai szerződés hatá­rán fekvő bonni állam vezetői maguk sürgették korábban e fegyverek csökkentésének na­pirendre tűzését, nagyobb ér­zékenységet tanúsítanak töb­bi szövetségesüknél a terüle­tüket elérő atomfegyverek ügye iránt. Ugyanígy fogéko­nyabbak azokra a szovjet in­dítványokra is, amelyek a ve­gyi fegyverek betiltását szor­galmazzák. Bonnban nem kis ingerültséggel vetik fel, hogy a többi NATO-állam számára azért kevésbé sürgős ez a probléma, mert Nyugat-Euró- pában csupán az NSZK terü­letén vannak ilyen fegyverek. 1988. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Olvasói fórum a magyar kiadósról Átalakítás és áj gondolkodás Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodás című köte­tét olvasói fórumon mutatták be szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára meg­nyitó szavaiban emlékeztetett arra: világszerte nagy feltű­nést keltett a hír, hogy az SZKP KB főtitkára közreadta a témával kapcsolatos vélemé­nyét, betekintési lehetőséget teremtve — a szovjet és a kül­földi olvasók számára — gon­dolkodásmódjának megismeré­sére. A kötet a nagj' októberi szocialista forradalom 70. év­fordulóját megelőző napokban került a szovjet és — szinte azzal egy időben — az ame­rikai olvasók kezébe. A Szov­jetunióban folyó átalakítást a magyar közvélemény is élénk érdeklődéssel figyeli, s figye­lemre méltó gyorsasággal ke­rült a politikai esszé a magyar könyvbarátokhoz is. Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője az újító szemléletet, merész gondolko­dást tükröző kiadványt ele­mezte a továbbiakban. Ki­emelte: a gorbacsovi gondola­tok általános érvénnyel szólr nak hozzánk. ★ A Szovjetunió berlini nagy­követségén szerdán sajtóérte­kezlet keretében mutatták be Mihail Gorbacsovnak az „Át­alakítás és az újszerű gondol­kodás hazánk és a világ szá­mára” című könyvét, amelyet a közelmúltban jelentetett meg német nyelven az NDK politikai kiadója, a Dietz Verlag. Az SZKP KB főtitkárának e könyvével az NDK közvé­lemény új lehetőséget kap. hogy megismerje a szovjet- unióbeli forradalmi változá­sokat — hangsúlyozta Vja- cseszlav Kocsemaszov szovjet nagykövet. Msghalt Abdái Gsfcr Hun Radzsiv Gandhi Pesavarbcn Életének kilencvennyolcadik évében a pakisztáni Pesavar- ban szerda reggel elhunyt az indiai szubkontinens Szabad­ságmozgalmának utolsó nagy alakja: Han Abdul Gafar Han. A harcos patan nemzetség vezetőjeként csatlakozott iWa- hatma Gandihoz és Dzsavá- harlál Nehruhoz az indiai füg­getlenség kivívásáért indított küzdelemben, ő is az erőszak- mentesség elvének híve volt. A függetlenség kivívása. In­dia és Pakisztán megalakítá­sa után Han Abdul Gafar Han összesen másfél évtizedet töl­tött különböző pakisztáni bör­tönökben : nemzetségének, a patanoknak akart méltó he­lyet kivívni a tátsadaljórntKÍh. Szabadulása után 'bfgäniäztärii Önkéntes száműzetésben1 élt és csak' I972tbén " léit vissza Pakisztánba. Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök szerdán a légierő különgépével a pakisztáni Pe- savarba repült, hogy lerója kegyeletét Han Abdul Gafar A mostani bonni tárgyalá­sokon ezek a problémák bi­zonyára felvetődnek. A meg­beszélések tükrözték, hogy a jégkorszakon a két állam ve­zetői már jóval túl vannak. Sőt, egy olyan új fejezet nyílt meg a kapcsolatokban, amely az együttműködés elmélyítése felé vezet. Bonnban most olyan jegyzőkönyvet láttak el a külügyminiszterek kézje­gyükkel, amely előirányozza a két ország külügyminiszte­rei vagy helyetteseinek éven­ként legalább egyszer meg­tartandó konzultációját. E véleménycserékre felváltva Bonnban és Moszkvában ke­rülne sor. A jegyzőkönyv fon­tos kitétele, hogy válsághely­zet esetén a felek haladékta­lanul kapcsolatba lépnek egy­mással. Sevardnadze és Gen­scher ugyancsak megállapo­dott, hogy legkésőbb 1989. ja­nuár elejéig egyidejűleg fő­konzulátust nyitnak Kijevben és Münchenben. Leningrád- ban és Hamburgban már mű­ködik ilyen külképviselet. A két külügyminiszter további öt esztendőre meghosszabbí­totta a hosszú távú gazdasági és ipari együttműködés fej­lesztéséről szóló 1978-ban alá­írt egyezményt. A LÁTOGATÁST egyértel­műen eredményesnek ítéli meg a nyugatnémet sajtó. Ha­ladásról, a viszony megszilár­dulásáról cikkeznek. Ezen, a csaknem egyöntetű megítélé­sen, nem változtat az sem, hogy Mihail Gorbacsov bonni látogatására az SZKP KB fő­titkárának zsúfolt programja miatt, nem az év első felében kerül sor, mint arra a Rajna parti fővárosban számítottak, hanem az esztendő második felében. A bonni vezetők azonban, csakúgy, mint a saj­tókommentátorok, megértést tanúsítanak, hiszen — mint megállapítják — a szovjet vezető programnaptára való­ban rendkívül gazdag az ese­ményekben. Árkus István Han holtteste előtt. Indiai kormányfő huszonhét éve nem volt Pakisztánban. Utoljára Dzsaváharlál Nehru járt. ^ szomszéd országban 1960-ban. Az indiai kormány a törté­nelmi személyiség halálának hírére ötnapos gyászt rendéit el az országban. Radzsiv Gan­dhi pesavari útja miatt ha­lasztást szenved stockholmi utazása. Az indiai miniszter­elnök a hatok tanácskozására hivatalos a svéd fővárosba. Radzsiv Gandhi repülőgépé­nek fedélzetéről szerdán kö­szönő üzenetet intézett Ziaul Hakk pakisztáni elnökhöz és háláját fejezte ki az iszlám- abádi vezetésnek, hogy rövid idő alatt „kiváló szervezéssel" lehetővé tette pesavari; láto­gatását. ' Üzenetében az indiai' mi­niszterelnök jókívánságait .tol­mácsolta a pakisztáni népnek, majd hangsúlyozta: .‘szomszé­dok vagyunk, a történelem és a hagyomány számos köteléke fűz össze bennünket. Legye í hát béke. jóindulat és barát­ság népeink között.” Radzsiv Gandhi pesavari tartózkodása alatt telefonon érintkezésbe lépett Moham­mad Han Dzsunedzso pakisz­táni kormányfővel is. LETARTÓZTATÁSOK Az NDK államügyészsége le- tartóztatási parancsot adott ki és eljárást indított 22 személv ellen, akik zavart akartak kel- ; téni a vasárnap Berlinben Ko- . sa Luxemburg és Kari Licbk- | necht emlékére tartott tömeg- felvonuláson — közölte szer­dán a Die Wahrheit, a nyugat­berlini szocialista egységpár lapja. A vasárnap őrizetbe vette1 olyan, úgynevezett függetle* csoportokhoz tartoznak, ame­lyek az NDK-t rendőrállamna’ rágalmazzák — írja a nyugat- berlini kommunisták lapja é- felhívja a figyelmet arra, hog’ az illetők olyan plakátokká próbálkoztak csatlakozni a hí vatalos felvonuláshoz, mint „aki nem mozdul, nein érzi a bilincseket”. mCsAK RÖVÍDEN... W SZIHANUK volt kambodzsa államfő és Hun Sen miniszter- elnök a Párizs melletti Saint Germain en Laye-ben szer­dán újabb tárgyalássorozatot kezdett a nemzeti megbékélés fői. A két kambodzsai állam­férfi XIV. Lajos egykori szü­lőhelyén, a szállodává átalr kított IV. Henrik palotában találkozott. Szihanuk herce részéről részt vett a megbe­szélésen fia, Ranariddh her cég, Hun Sen oldalán pedig két miniszterhelyettes. Az el­ső eszmecsere öt és fél óráig tartott. A NYUGATNÉMET kor­mány szerdán hivatalosan be­jelentette: semmi sem igazol­ja azokat az állításokat, ame­lyek szerint NSZK-beli válla­latok közvetve vagy közvetle­nül elmarasztalhatok hasadó­anyagok törvénytelen úton való külföldre csempészéséért, vagyis az úgynevezett atomso- rompó-szerződés megsérté­séért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents