Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

\ 1988. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK P>EST MEGYEI VILÁG FR9LETÁRJAÍ. EGYESÜLJETEK! MA XXXII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Szovjet és német váltókhoz egyaránt jó Forgalom közben vizsgáznak Amióta termelnek a Csepel Autógyárban, azóta szinte folyamatosan fejlesztik a vevők pillanatnyi igényének meg­felelően a vállalat termékeit. A műszaki megújhodás tem­póját mindig a piac diktálja. Ha pneumatikus berendezések­re van szükség, ilyeneket gyártanak, ha pedig elektronikus kiegészítőket keresnek a vásárlók, az elektronikát igyekez­nek meghonosítani berendezéseikben. Alig három esztendeje kez­dődtek meg a jármüegységek elektronizálásának kísérle­tei, s ma már egészen közel állnak az üzemi próbákhoz. Tavaly, a tavaszi BNV-n ta­lálkozhattak először az érdek­lődők az automata sebesség- váltó elektronikus vezérlőbe­rendezésével. amelyekkel az­óta folyamatosan végeznek vizsgálatokat a vállalat fej­lesztői. Nemrégiben két váltó érkezett a Szovjetunióból, olyan, amilyet a Lvov III autóbuszoknál alkalmaznak. A közeljövőben az elektronikus vezérlőberendezést ezzel a váltóval próbálják ki. Az ed­digi tapasztalatok egyébként kedvezőek, hiszen jól szerepelt a vezérlő az NSZK-bcli ZF váltó működtetése során. Hogy mind szocialista, mind tőkés országbeli konstrukción kipróbálják a vezérlőt, termé­szetes, hiszen a Csepel Autó­gyárnak az az érdeke, hogy minél szélesebb körben for­galmazható berendezéseket ál­lítson elő. A „laboratóriumi" kísérletek után megkezdik a nagyüzemi próbákat: a Salgó­tarjáni Volán autóbuszain forgalomban vizsgáznak ezek a vezérlők. Szintén a múlt évben a ta­vaszi BNV-n mutatta be a gyár az elekiropneumatikus távkapcsolót, melynek próbái már megtörténtek, s még az idén beépítik olyan Ikarusz autóbuszokba, amelyek részt vesznek a forgalomban. Megépít a Rókus Kórház A döntés helyesnek bizonyul A Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórházában — közismert nevén a Rókusbán — tegnap dr. Mundi Béla főigazgató főorvos átvette a ki­vitelezőktől az építkezés negyedik ütemében elkészült Gyulai Pál ut­cai szárnyat. Alsó szintjén a központi la­boratóriumok, a betegfelvétel, valamint ambulanciák, a má­sodik szinten a szülészet, a harmadikon pedig a nőgyó­gyászat kapott helyet. Ezzel befejeződött a Rókus Kórház majdnem egy évtizedig tartó teljes rekonstrukciója. A min­den protokollt mellőző át­adás alkalmából a megújult épületet megtekintette Vág- völgyi József, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese, dr. Kricsfalvi Péter me­gyei főorvos a kórház ve­zetőinek, valamint építőinek társaságában. A megyei párt­jai felszerelt a szülészet űj­szülötírcszlcgáiek tejkonyhá­ja bizottságot Fogarasirié Deák Valéria képviselte. Másfél évtizede már ki­mondták a halálos ítéletet e neves intézmény fölött: le kell bontani. Azután az illetékesek mégis a felújításáról s egy­idejű ' bővítéséről döntöttek. Az eredmény e döntést igazol­ta. A főhomlokzat tojásfehér fala, a barna zsalugáteres ablakokkal, az eredeti szerinti kovácsoltvas díszítményekkel műemléki hangulatot áraszt a főváros szívében. S a legfon­tosabb: a falakon belül az át­építéssel a kor követelményei­nek megfelelően kialakított osztályokon a korszerű mű­szerek, gyógyító berendezések segítségével a nagynevű, mél­tán híres kórház dolgozói magasabb színvonalon gyógyít­hatnak. Végre olyan körül­mények között, amelyek hosz- szú távon is szolgálják majd megyénk egészségügyét. Lé­nyeges az is, hogy nem került többe, mint egy új kórház. Az 540 ágyas egészségügyi intéz­ményt úgy alakította újjá a fővállalkozó, az Érdi Építő­ipari Szövetkezet, hogy 1,1 miJI'ió forint .költséghányad jutott egy kórházi ágyra. A Rókus most átadott szár­nyában február első felétől fogadják a betegeket. A rekonstrukció befejezésé­vel még nem zárult le az épít­kezés. Az épület hátsó trak­tusával szemben, a Stáhly utcában jó ütemben halad a Novarat kivitelezésében a kór­ház új szakorvosi rendelő­jének építése. K. E. Csökkenteni kell a költségeket Száz recept a gépagyban Pest megye termőhelyi és éghajlati adottságai miatt kü­lönösen fontos az állatok ta­karmányozásában a kukorica. A múlt évi termés ugyan jó volt, ám így is hiányok mu­tatkoznak néhány területen. A dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezet évi 1200— 1300 hektáros kukorica-vetés­területével előkelő helyen áll szűkebb pátriánkban. Tavaly a termésátlaguk 7 tonna fö­lött alakul hektáronként, ám az ugyancsak egy hektárra lebontott 24—25 ezer forint termelési költség nagyon ma­gas, így minimális nyereség származott a tengeriből. Az idén a gazdaság szakemberei új hibridek bevezetésével, op­timálisabb növényvédőszer-fel- használással, illetve racionális műtrágyázással igyekeznek el­lensúlyozni az emelkedő költ­ségeket. A nagyobb eredményesség azért is fontos, mert az el­múlt évben a Vértes Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet ki­vitelezésében elkészült a ta­karmánykeverő rekonstrukció­ja, s már 300 vagon keverék­takarmányt gyártottak és ér­tékesítettek tavaly. A felújí­tott keverőüzem teljesítménye a régi kétszerese, ami évente mintegy 200 vagon keverék­takarmány előállítására ad le­hetőséget. A műszaki színvonal jel­lemzésére elég megemlíteni, hogy bármilyen formájú és összetételű takarmány előál­lítható. A mikroprocesszoros vezérlő automatika tárolóegy­sége egyszerre majdnem 100 receptúra befogadására al­kalmas. Biztató, hogy a takarmány­keverő évi teljes kapacitását lekötötték már; ám a további előrelépéshez feltétlenül szük­séges az alapanyag és a kész­áru raktározásának korszerű­sítése, illetve bővítése, vala­mint a kukorica átlagtermé­sének hektáronkénti 8 tonná­ra való növelése is. A műemléki homlokzat belső korszerűséget takar (Erdősi Ágnes felvételei) F0N9KGÉP L éteznek olyan, számító­géppel összekapcsolt elektronikus ellenőrző rendszerek, amelyek a munkaidő végeztével gomb­nyomásra kiírják, mennyi leütést teljesített (termé­szetesen elektronikus be­rendezésen) a gépírónő, mennyi hibát javított, hány perce telt el tétlenül... Ha­sonló módszerrel ellenőriz­nek gépkönyvelőket, szám- lázókat, lyukkártya- és lyukszalag-készítőiket, bér­elszámolókat, de vannak már ellenőrzési rendszerek a technológiai tervezés gé­pesített felügyeletére is. Az esetek nem hazaiak persze, sajnos vagy szerencse? Me­részség lenne válaszra vál­lalkozni, hiszen volt idő, amikor az elektronika egé­szében (vagy éppen a ge­netikában) a szocializmus­ra veszedelmeket szabadító praktikákat véltek, véltünk felfedezni. Sajnos. Ma nyögjük ugyanis az e miatt bekövetkezett késedelme­ket. Az már hazai, sőt me­gyei példa a főnökgépről, hogy a nagyraktárban az elektronikus pénztárgépek munkába állítása után egy héttel furcsa dolgokra de­rült fény. Ezek a gépek ugyanis alkalmasak termé- . kénként összegyűjteni a ki­adott darabszámot, súlyt stb.. s ennek megfelelően a főnökség (az igazi, azaz az emberi) rádöbbent, rendkí­vül aránytalan a nagyrak­tárban dolgozók egyes cso­portjainak szellemi, fizikai igénybevétele, napi mun­katérbe, ám korántsem iga­zodik ehhez a jutaléka és jövedelmének egésze. Akikről kimutatta a gép, aránytalanul sokat horda­nak a vállukon, azok örül­tek (és elnevezték főbizal­minak a gépet, mondván, többet ér, mint egy szak- szervezeti tisztségviselő), akikről ennek az ellenke­zőjét tudatta a csodamasi­na, azok tamáskodtak, a he­vesebbre szitkozódott, a fő­nökség pedig csodálkozott, és bevallotta, soha eszükbe sem jutott volna ilyen szemszögből vizsgálni a munkát, s ha eszükbe jut, akkor sem lettek volna képesek rá az elektronika segítsége nélkül. Példáink persze esetlege­sek (és korántsem a legfon­tosabb területekről válasz­tottak), ám remélhető, ér­zékeltetnek valamit az elektronikában rejlő lehe­tőségekről, amint arról is, hogy a főnökgépek az el­számoltatás, az ellenőrzés inás minőségét hozzák lét­re. A számítógéppel össze­kapcsolt mérnöki tervezés esetében például tetemes kiadások elkerülését teszi lehetővé a próbadarab le­gyártásának szükségtelen - sége. A bevizsgálás ugyanis megvalósítható - a képer­nyőn, amint a szükséges módosítások hasonló úton hajthatók végre. A megye iparában öt és fél ezren — a mezőgazda­ságban és az erdőgazdál­kodásban, meglepő módon, ennél is többen — keresik a kenyerüket számviteli, pénzügyi és egyéb ügyvite­li munkakörökben. Az in­tézményi rendszerben (az ún. nem anyagi ágakban) négyezer fő közelében van ez a létszám, s ha a megye egészét nézzük, akkor kide­rül. tekintélyes nagyságú tábor ez, azaz ... Azaz ne menjünk el abba a téves irányba, amelyet szívesen és sokam követnek. Neve­zetesen, hogy létszámot kell megtakarítani, ak­kor jobb lesz a munka. Azt, hogy sok-e, vagy kevés ez a tizonkilencezer fő (mert ennyien dolgoznak a me­gyében összesen az emlí­tett munkakörökben), lehe­tetlenség eldönteni. . hiszen nem tudjuk, mihez képest sok a sok. kevés a kevés ... A főnökgépek alkalmazá­sa azért hozhat lényeges változást az eddigi gya­korlathoz mérten, mert rejtett, nem ismert össze­függések feltárását teszi le­hetővé. Ezeknek az össze­függéseknek ■ a megismeré­sével mód nyílik a munka tényleges megítélésére, szükségessége (fölösleges­sége) elbírálására, a mun­katerhek arányosabb szét­osztására, a jövedelmek igazságosabb kialakításá­ra. A jobb munka kívánal­ma ugyanis puszta óhaj ak­kor, ha hiányzik az alapja, a munkatevékenység rész­leteinek alapos ismerete, a részletek közötti összefüg­gések feltárása stb. Ahhoz ugyanis, hogy az ellenőr­ző rendszer mérhesse — bevezető példánkhoz visz- szautalva — a gépírómő tel­jesítményét, több más mel­lett elektronikus írógép is kell... Nem időszerűtlen tehát napjainkban, amikor „semmire sincsen pénz” alapon gondolkodnak a legtöbben mind az anyagi, mind a nem anyagi ágak­ban. ilyen főnökgépesdivel előhozakodni? K eserves árát fizetjük annak, hogy mindig csak az orrunk elé nézünk, sokszor mellőzve az összefüggéseket, a ré­szek folyamattá illesztésé­nek lehetőségét. A minden­kori kicsi pénzek elkölté­sét serkentő gyakorlat kö­vetkezményeit érzékelteti a megyében a számítógépeket nagyobb számban használó cégek helyzete. Szinte ahány vásárlás, annyiféle típus ... aminek a követ­kezményeit felesleges rész­letezni, a karbantartásban, az alkatrész-utánpótlásban stb. S ha csak ennyi lenne a következmény! A súlyo­sabb következmények ugyanis rejtettek, de — hatnak. Mészáros Ottó Mrif !s\wt?S „A két katonai szer­8riser fi+Swtea ződés határán fekvő CV jégkorszak utast bonni állam vezetői maguk sürgették korábban a fegyverek csökkentésének -napirendre tűzését, nagyobb érzékenységet tanúsítanak, többK szövetségesüknél a területüket elérő atomfegyve­rek ügye iránt. Ugyanígy fogékonyabbak azokra a szov­jet indítványokra is, amelyek a vegyi fegyverek betil- tá^áOzq|gaÍmazzák.” (2. OLDAL) Egy 'faterpeüásié -»A tervezetUntézkedés­raj.“ rol eleg későn, csak ta­■'’’'OBÓCkStO valy tájékoztatták az embereket. A falugyűlésen több variációt ismertettek, amelyek közül a lakosság választhatott: a lakóházra utólagos akusztikai védelmet vagy értékcsökkenéses kártalanítást, esetleg kisajátítást kér, pénzzel, cserela­kással vagy cseretelekkel? El kell ismerni, hogy ez tisz­tességes ajánlat, ám a végrehajtás azóta sem kezdődött el» (3. OLDAL) A SSCFSPjáfSSÓj „A szobrász, mielőtt a min- _ , , , « •«Bb " tázáshoz fogott volna, fi­Itssaaó íSOSSO gyelmeztette, hogy visel­kedjen úgy, mintha otthon lenne. Byron kurtán vála­szolt: ilyen vagyok otthon is. Amikor viszont Thor- waldsen elkészült a szoborral, a költő megint csak kur­tán, ám a művészre nézve lesújtóan nyilatkozott: nem jó az egész, én ennél sokkal szerencsétlenebb vagyok.” (3. OLDAL) iS pÚlSOS CSOSlZŐ „Karpovot különösen a Vál- , , g tozás gyermekei című Kasz­GS’á'ÓtSSSQSO parov-könyvben leírtak döb­bentették meg, amelyet — jó időzítéssel — közvetlenül a sevillai döntő előtt adott ki a londoni Observer című lap spanyol, angol, francia és német nyelven. Karpov úgy véli, hogy KaszparoV a világ sakkozásának számos kiemelkedő egyéniségéről nyilatkozott elfogadhatatlan stílusban, s ezzel felmérhetetlen kárt okozott.” (7. OLDAL) A program legyen lényegre törőfeb Az UNESCO-nak a jövő­ben törekednie kell a tag­államok közti súrlódások csökkentésére, a tolerancia szellemének erősítésére — hangzott el a Magyar UNES- CO-bizottság szerdai, az Aka­démia székházában tartott közgyűlésén, amelyen ismer­tették az UNESCO-nak az 1990-től 1995-ig terjedő idő­szakot ' átfogó, harmadik kö­zéptávú tervével kapcsolatos magyar álláspontot, melyet Herman József akadémikus, a Magyar UNESCO-bizottság nevelési albizottsága elnöké­nek tolmácsolásában ismer­hettünk meg. Egyebek közt elmondotta: az eddiginél lényegre törőbb középtávú terv kidolgozására van szükség. Kívánatos, hogy az úgynevezett nagy progra­mok egyszerűsödjenek. A Magyar UNESCO-bizott­ság a szocialista országok ál­láspontjával egybehangzóan javasolja, hogy ez emberiség egészet érintő globális prob­lémákkal a konkrét feladato­kon belül foglalkozzék a jö­vőben az UNESCO. Azokkal a súlyos gondokkal — közöttük a harmadik világ országainak gazdasági és kulturális elma­radottságával, a helyi konflik­tusokkal, a környezetszennye­zéssel — a jövőben is szá­molni kell. A leszerelés te­rületén bekövetkezett lényegi előrelépésnek köszönhetően remény van arra, hogy anya­gi források szabadíthatok fel ezeknek az átfogó nehézségek­nek az enyhítésére. A középtávú tervvel kap­csolatos magyar állásfoglalás kiemelt feladatnak tartja az analfabétizmus elleni harc segítését, a kisebbségi cso­portok oktatásának támogatá­sát, a rendszeres továbbkép­zésre módot adó oktatási rendszerek kiépítését az egyes : országokban. A természettu­dományok terén az ismeretter­jesztés javítására az informa­tikai kutatások előtérbe he­lyezésére irányítja a figyel­met a magyar állásfoglalás. Szép a főbejárat tágas fogadó- csarnoka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents