Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

Infúziós oldat készül A Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézetben az ember- gyógyászat számos fontos ké­szítményét gyártják. Az oldat- termelő osztályon például na­ponta harminc-harmincötezer üveg infúziós oldat készül. Jobb oldali felvételünkön: Zsigri János a sterilezett infú­ziókat rakja a polcokra az elektromos emelő segítségével. Alsó képünkön: az analiti­kai osztály müszeriaborjában Fcrenchalmi Annamária az Infusamin nevű infúziót el­lenőrzi a Biotronik aminósav- analizátorral. (Balázs Gusztáv felvételei) Hetedikeseknek Tehetséggondozó képzés Természettudomány, számítástechnika Komplex természettudomá­nyos és számítástechnikai, in­formatikai tehetséggondozó képzést kezdenek/ a város és a körzet hetedik osztályos ta­nulóinak a gödöllői művelő­dési központban februárban. A jelentkezők közül felvételi­vel választják ki azokat, aki­ket az egyévi időtartamú tan­folyamra fölvesznek. A tár­gyi tudáson kivitt» kíváncsiak a jelentkezők kreativitására, logikai képességeire, rendsze­rező. készségükre. Ámde a si­keres felvételi sem biztosíték arra. hogy valaki elvégezheti a tanfolyamot. Aki nem haj­landó, vagy nem képes föl­venni az együttesek kialakí­tott munkatempóit, attól me­net közben megválnak. Elsőd­legesnek nem a foglalkozáso­kon való megjelenést tartják, hanem a kiadott, közösen egyeztetett feladatok elvégzé­sét Előadásokat kéthetente tar­tanak, amelyeken minden al­kalommal ketten foglalkoz­nak egyidejűleg a tanulókkal. A köztes heteken egyéni kon­zultációk lesznek. A természettudománnyal foglalkozó tanfolyamon a ma­tematikához, fizikához, ké­miához, biológiához tartozó tudományterületekről adnak átfogó, egységesebb képet, többet annál, mint amit ma az iskolákban oktatnak. Az elméleti és gyakorlati tudni­valók mellett a gyerekek el­sajátítják a korszerű informa­tikai eszközök, például a szá­mítógép kezelését. A számítás technikai szakon á terület formanyelvéve! va­ló megismerkedés sprain fej­leszthetik logikai képességei­ket. alkotó gondolkodásmód­jukat. Erre a tanfolyamra a megfelelő előképzettséggel rendelkezőket, valamint azo­kat várják, akiknek továbbta­nulási elképzelésük között sze­repel ez a tudományterület. A természettudományos tan­folyam vezető tanárai dr. Ujj Béla és Csintalan Zsolt, a számítástechnikaié dr.. Hentz Károly és Lörincz Béla. A természettudományira je­lentkezők felvételi ideje ja­nuár 23-án, szombaton dél­előtt 9 óra. a számítástechni­kaié ugyanaznap cjélután 2 óra. A részvételi díj félévenként 300 forint, amit a legjobb eredményt elérőknek vissza­fizetnek. LLOI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1988. JANUAR 20., SZERDA A húr már így is túlfeszített Nem dolgoznak mások helyett Három évvel ezelőtt ter­melési tanácskozáson vettem részt a gödöllői Laboratóriu­mi Törzsállattenyésztő Inté­zetben, a LATI-ban. Most munkás gyűlésre szólt dr. Tő­zsén Béla igazgató meghívá­sa. Az 1985-ös tudósítás sok mindenben hasonló volt, mint amilyen az idei lehet. Egyes akkori megállapítások ezúttal igazolódtak, s új elemekkel is találkozhattunk. Fenn nehezebb Akkor azt írtuk, hogy az intézet kapacitása felső hatá­rán dolgozik, nem nagyon le­het túlteljesíteni, de minden csökkenés veszteség. A hely­zet a termelés feszítettségét illetően nem sokat változott. Az eredetileg 125 ezer állatra tervezett épületben több mint a hatszorosát tenyésztik éven­te. Éveken át az volt az el­vünk, hogy a korábbi ered­ményeket mindig túlszárnyal­juk, magasabbra emeljük a mércét, mondta a dolgozók előtt az igazgató. Azt is tud­tuk. hogy egyszer elérünk a termelés csúcsára és ott meg­maradni sokkal nehezebb lesz, mint oda felkapaszkodni. Amit esinálnaik, az már több, mint kockázatos. És va­lóban, tavaly az 1986-os 806 ezres kibocsátástól 28 ezerrel kevesebb laboratóriumi álla­tot adtak el. Igaz, a piac igé­nyei is csökkentek, de ez nem indokolja a teljes érté­kesítési hiányt. Szervezési és minőségi problémák is be­csúsztak. És ami mindebből következik, csökkent az árbe­vétel. Közben pedig növeked­tek a költségeik, például az elektromos energia drágulása miatt. A tevékenység nyere­séges, de a tervezettől keve­sebb lesz az eredmény. A takarmánytermelő üzem 418 vagon takarmányt érté­kesített, Árbevételének tervét túlteljesítette, a nyereség kö­zel azonos lesz a tervezettel. Húsz éve különösebb felújí­tás nélkül dolgozik az üzem. Élőbb-utóbb itt is beruházás­ra lesz szükség. Napjainkban egyébként két műszakos a ki­használtság. A munkásgyűlés elején az igazgató azt a címet adta be­számolójának, hogy érdemes volt-e becsületesen dolgozni. Érdemes volt, érdemes lett volna egy kicsit még jobban. Szó se róla, sok üzem megiri­gyelhetné, hogy a LATI-ban száz forint összes bevételből 20 forint 45 fillér nyereség. Csak óvatosságra int a derű­látásban az, hogy a termelés­ben három év óta lényegé­ben nincs abszolút növeke­dés, a dolgozók jövedelme vi­szont gyarapodott. Ez így nem tartható sokáig. Három éve arról írtunk, hogy a keresetek növekedése meghaladta az árszínvonal emelkedését, 1983-ban egy dolgozó átlagosan 55 779 fo­rintot keresett, 1984-ben tíz százalékkal többet. 61 531 fo­rintot. 1987-ben két és fél százalék emelést ígértek, en­nek a duplájában remény­kedtek. Valójában a bérek 6.7 százalékkal növekedtek, 70 229 forintról 74 900-ra. A talán nem is létező átlagdolgozó havonta 400 forinttal több bért vihetett haza. A LATI- ban viszonylag magas a moz­góbérhányad, ami prémium- ból és jutalomból áll. Az át­lagkereset 5446 forinttal nőtt. Az 1987-ben , kiszámított át-, lag 78 650 forint, 7,4 száza­lékkal több az 1986-os adat­nál. Keresetek Tavaly az intézet ered­ményérdekeltségű volt. Ha a tervet százszázalékosan telje­sítették volna, akkor a fize­tés még jobban emelkedik. Más a helyzet 1988-ban, ami­kor úgy keil a munkatársa­kat jobb feladatellátásra kér­ni, hogy közben azon szurkol­nak, ne legyen a nettó kere­set kevesebb, mint a múlt év­ben. Nem lesz könnyű azzal a kicsivel többet termelni, amit dr. Tőzsér Béla kért, hi­szen a húr már így is túlfe­szített. Gödöllőről 11.50 órakor in­dul autóbusz Túrára. Gyakran utazom ezen a járaton, s min­dig elcsodálkozom, hogy a bagi vasúti újtelepen — nem tu­dom, ez-e a hivatalos neve en­nek a falurésznek, ahol vala­mikor Katona Pista bácsi kocsmája volt — tíz év körüli gyerekek sokasága száll fel az autóbuszra, hogy a két megál­lóval távolabbi iskolába jussa­nak. Ilyenkor mindig érzem azt, hogy a régi klienc-tizen- két éves személyiségem más volt, mint a ma élő tizenkét éves emberkék személyisége. Néhányszor már megkérdez­tem egy-egy gyereket: miért mentek 'busszal? Barátságosan és csodálkozva néztek rám. Azt hiszem, nem értették, hogy mit kérdezek. Vonogat- ták a vállukat, s a szemükön látszott, azon csodálkoznak, hogyan lehet egyáltalán ilyet kérdezni. Már el sem mertem monda­ni. hogy a valamikori hasonló korú bagi. hévízgyörki gyere­kek nem a falu iskolájába — ami egyeseknek ugyanilyen tá­vol: volt, mint nekik —. de még az aszódi gimnáziumba is gyalog mentek. Mit számított a napi tíz, tizenkét kilométe­res gyaloglás, amikor séta közben meg lehetett beszélni a leckének azt a részét, amit valamelyikünk nem értett, szót lehetett ejteni az előző napi olvasmányunkról, s még arról Is. mit válaszolt az elküldött. Busszal az iskolába A mai gyerekek mások szárnypróbálgatásnak nevezett, kínrímekkel megtűzdelt ver­sikére az első nagy szerel­münk szőke vagy barna tün­dére. Az autóbusz percek alatt te­szi meg a két kilométert, s az apró utasok pillanatok alatt az iskolába érkeznek. De a már említett mássággal nem csak akkor találkozom. Kora tavasztól késő őszig lát­hatjuk ezeket a gyerekeket, amint ülnek a művelődési há­zak lépcsőin, a falvak presz- szói előtt felállított padokon és unatkoznak. Felfújnak egy- egy rágógumit, elpukkasztják. A nagyobbak diszkóba járnak. Ha van elég pénzük, hétköz­nap is beülnek az italboltba és csendes elragadtatással bá­mulják a videót. Ritkán kon­certet hallgatnak. Itt is néz­nek, merengenek, és sportból esetleg csápolnak. Mások. Kiütközik a mássá­guk, bár rokonszenvesek, ara­nyosak, mégis mások. Mi egy­kor, régen egy szál klottgatyá- ban kiugrottunk az ágyból, s futottunk az udvaron ót az ut­cára, a falu végi házak után a végtelen mezőre, a fénylő való­ságba. Amit persze a képze­let teremtett meg helyi anya­gokból. Fából, elhagyatott csőszkunyhók szalmatetejéből, düledező fészerek vályogából, a rét virágaiból, a Galga lassú csobogásából. Népművelők, pedagógusok, .pszichológusok a kreatív em­berek után sóhajtoznak, mert úgy van az, hogy a kreativ gyerekekből lesznek az alkotó felnőttek. Ezért szervezik a játszóházakat, ezért a külön­böző tanfolyamokat, klubokat, indiántáborokat, hogy eltűnje­nek az unatkozó, tétlenkedő gyerekek. Mi, ötven évvel ezelőtt me­zítláb szaladgáló emberpalán­ták, soha nem unatkoztunk. Mindennel tudtunk valamit kezdeni, ami a kezünkbe ke­rült. Nem nagy dolog, de min­den valamirevaló gyereknek volt karikája. Hordóabroncsok, biciklikerekek, masinabarikák, fakarikák gurultak az úton, s nyomukba egész generációk nyargaltak. Micsoda versenye­ket rendeztünk, s a távolságot a falu nagysága adta. mert az volt a dicsőség alapja, hogy ki kerüli előbb körbe a falut a maga előtt hajtott karikájával. Miközben lefutottunk tíz kilo­métert, észre sem vettük. A nagyobbaknak ott volt a esül- közés. Ebben a- játékban volt valami erő, keménység és len­dület. Igazi férfias játéknak tartottuk, amihez afféle le­gényt próbáló virtus is kellett. Ha a gyerekember magára maradt, előkerült a bicska. Mindenki tudott faragni, Csúzlit, sípot, bodzapuskát, fé­lelmetes töklámpát. Ez a gyerekvilág már nem létezik. Ä maiak a szobához kötöttek. Számítógépekkel játszanak, elektromos kuglival ütik el nemcsak a bábukat, de az idejüket is. Vagy nézik a másik világból érkezett video­filmek gyilkos képsorait. Aki­ket a szülők a kezükben tar­tanak. azok különórákra jár­nak. németet, angolt tanulnak, zenélnek, s ha a család a jobb körökhöz tartozik — ami alatt elsősorban a több pénzt értem —, hát akkor a fiúk, lányok úsznak, teniszeznek, esetleg lovagolnak, netán utazgatnak a világban. Akadnak, akik szorgalmasan tanulnak, ha el- anyagiasodott mindennap­jainkban sikerül őket meg­győzni a tudás hasznosságáról. Mit válaszolnék, ha valaki megkérdezné, a régiek vagy a mai gyerekek a találékonyab­bak? Nem tudom. Ez az ő vi­láguk, a régi világ, ami a miénk volt, már nem létezik. Ezért is aranyira feltűnő szá­momra a másságuk. Fercsik Mihály A mennyiség fokozásától fontosabb a minőség javítá­sa. A piac is takarékosabbá válik. Az utóbibban a LATI sem kíván alulmaradni, de azzal sem spórolnak, amj a termeléshez szükséges. Tavaly decemberben ötszá­zalékos béremelést hajtottak végre. A munkásgyűlés után is több százezer forint ván­dorolt a dolgozók zsebébe prémium, jutaíom gyanánt. Mindez az . 1987-es eredmé­nyek alapján. Amiről az volt az igazgató végkövetkeztetése, hogy soha rosszabb évet. Inkább kevesebben Ami most különösen meg­kapta a figyelmemet, arról három éve nem volt szó, vagy nem tartottam fontos­nak. Ez pedig az, hogy el­hangzott. egy valamit ne kér­jenek az intézet vezetésétől. A létszám emelését. Tavaly év elején 113-an dolgoztak itt, most 104 ember munka­könyvében szerepel a LATI bélyegzője. Évek óta csökken a létszám, s ha ebben továb­bi megtakarítást érnek el, akkor több pénz jut a ma­radóknak. Ez a politika egyébként nem törzsgárda- elíenes. A jelentkezőket pró­baidőre veszik fel és ha nem felelnek meg, nein tartják meg őket. Napjainkban mi­nőségi csere útján lehet ide­kerülni. Ezen nem is kíván­nak változtatni. B. G. Csűrdöngölő Felvidéki dalok Január 20-án. szerdán, a te­levízió második műsorában is­mét fellép a Népzene zene­karra című sorozatban a Csűrdöngölő együttes. Felvi­déki népdalokat adnak elő, énekel Maczkó Mária túrái népdalénekes. Az adás 17 óra 55 perckor kezdődik. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Közművelődési fórum, 10 órakor. Diáktanya: have-rock klub — a mi tablónk, 16 órától. Képzőművészeti kiállítás a Bethlen Gábor-alapítvány tá­mogatására, megtekinthető 15 —19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői mű­vésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, az Erzsébet királyné szoborpályázatra ké­szített művek kiállítása, meg­tekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Halls- tatt-kori bronzkard, megte­kintése 9—17 óráig. Kcrepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi Leszámolás Hongkongban. Színes amerikai kalandfilm. 6 és 8 órakor. Parkolhatunk Az autósok, ha tehetik, Aszódon sem gyalogolnak szi- vesen. A Kossuth utcában, a 30-as főút mentén azonban több üzlet és intézmény előtt rendszeresen kevésnek bizo­nyult a parkolóhely. Nem ki­vétel ez alól a nagyközség pos­tahivatala sem. A gondot most sajátosán orvosolták. Az eddig az úttest szélén álló dupla te­lefonfülkét áthelyezték az épület falához. így most már nemcsak három, hanem négy autónak jut hely itt. Kerepestarcsa Közlekedési vetélkedő A minap benépesült Kere- pestarcsán a II. Számú Általá­nos Iskola. Elméleti és gyakor­lati KRESZ-versenvt tartottak a nagyközség iskolái között. Első nagy próbája lett vol­na a közelmúltban avatott KRESZ-parknak, ha az időjá­rás meg nem zavarja a szer­vezőket, így azonban kényte­lenek voltak épületen belül rendezni. Minden iskola három csa­patot indíthatott nemre és korra való tekintet nélkül. A cél az volt, hogy a legjobban felkészült tanulók egy csapa­tot alkossanak, hisz a gödöllői területi versenyre az itteni legjobbak mehetnek majd. Négy állomáson kellett telje­síteni a feladatokat, a széles, tornázóhelyiségnek használa­tos folyosón voltak kénytele­nek különböző akadályok kö­zött biciklizni a gyerekek. Az Országos Közlekedésbiztonsá­gi Tanács által kiküldött teszt­lapokat töltötték ki a követ­kező állomásnál. A harmadik feladat az volt, hogy a hely­színen levő két kerékDáron ki­cserélték az első, illetve a hát­só kerekeket. Hihetetlen gyorsasággal dol­goztak a gyerekek, a feladatot zsűriző, stoppert kezelő tanár nem akart hinni a szemének. A szadai autóbonté foglalkozik: gépkocsik adásvételével, autóbontással, bontott alkatrészek értékesítésével. Szada, Vasút út 9. A legjobb csapattal verseny után megismételtette a felada­tot, akkor két perc körüli eredménnyel kápráztatták el a nézőközönséget. A gyorsaság után levezetésképpen lassúsági vetélkedő következett, húsz­méteres távot kellett úgy vé­gigkerekezni, hogy a láb ne érje a talajt. A gyerekek majdnem álltak, alig-alig ha­ladtak, s nem borult fel közü­lük egy sem. A vetélkedő záró­feladata a táblák felismerése volt, ebben sem vallottak szé­gyent. Nagyon jól felkészített csa­patok közül heves küzdelem­ben lett első a vendéglátó 2-es számú iskola csapata. Elmond­ták, hogy tanáraikon kívül egy lelkes apuka, Rátkai József oktatta őket. Az úttörőcsapat vezetője eredményt hirdetett, könyvju­talmakat osztott ki. Valameny- nyi résztvevő megkapta az OKBT emléklapját. A két leg­jobbnak bizonyult csapat részt vehet a gödöllői területi verse­nyen, s még úttörőemiéklapot is kaptak. A. M. A Delta Vállalat felvételre keres rádió- és tévé-, valamint háztartásigép­műszerészt Érdeklődni lehet a vállalat igazgatójánál. Cím: Gödöllő, Dózsa György út 4. Telefon: (28)-10-180. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents