Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1988. JANUAR 20., SZERDA A szezon kellős közepén Vaddisznólesen a feldolgozóban Javában tart a vadászati szezón. Az elmúlt két évhez hasonlítva kissé bizarr terep fogadja a honi és a, külföld­ről érkezett vadászokat a végtelen erdőrengetegben, hi­szen egyelőre sehol sem bo­ntja fehér hópaplan a fák alját. Ez az időjárás kedvez az erdők állatainak, hiszen könnyen közlekedhetnek, ete­tésük, itatásuk sem ütközik nehézségekbe. Fejlődésük, gyarapodásuk is kedvezőbb, az elhullás sem tizedeli őket úgy, mint 1985-ben és 1986- ban. A vadászati szezon kellős közepén — érthetően — va­lóságos nagyüzem van a Ma­gyar Vadkereskedelmi Szövet­kezeti Vállalat iparigazgatósá­gának vecsési nagyvadfeldol­gozó üzemében. Folyamato­san érkeznek be a nagyvad- szállítmányok az üzembe. Amint Simon Sándortól, a Mavad iparigazgatóságának igazgatójától megtudtuk, a vecsési telepre ezekben a he­tekben, napokban nagy téte­lekben érkezik a lőtt nagy­vad, így szarvas, őz, vaddisz­nó és muflon. A feldolgozás technológiai folyamata kö­zép-európai mércével a leg­jobb színvonalú, de ez csep­pet sem véletlen, hiszen a: Nagy Károly átvevő mustrálja a beérkezett vaddisznókat hűtőkamrában A feldolgozó üzemben Vida Elemér szakmunkás nagy műgonddal zsigereli a hatal­mas vaddisznót. (Vimola Ká­roly felvételei) tőkés vásárlók igényesek, csak minőségileg kifogástalan árut hajlandók átvenni. A bontás-, darabolástech­nológia szőrves része a cso­magolás. Ennek során az im­portőri igényeknek megfelelő bontott, darabolt vadhúsokat — vákuumos berendezéssel — zsugorfóliába csomagolják, majd hatalmas keménypa­pírdobozokba rakják. így ké­szítik elő a különféle vadhú­sokat fagyasztáshoz, illetve fagyasztó tárolásra. — Kik a legnagyobb vá­sárlópartnereik? — A feldolgozott vad jó- fprman és kizárólag tőkés or­szágokba kerül. így a legna­gyobb vevőink “közé tartozik a Német Szövetségi Köztársa­ság, Svédország, Ausztria, Olaszország és Franciaország. A belföldi forgalmazás jelen­téktelen mennyiségű. Ez az öt ország Európa legnagyobb vadfogyasztó nemzete, érte­lemszerűen tőlük érkeznek a legnagyobb megrendelések hozzánk. — A lőtt nagyvad hogyan érkezik be a feldolgozó üzem­be? — A több mint 350 hazai vadásztársasággal szoros kap­csolatot tartunk, hiszen tőlük vásároljuk a lőtt vadat. Ter­mészetesen csak a közeli tár­saságok szállítják saját jár­műveikkel a vadat Vecsésre. Másutt saját átvevőhelyeinken — ötvenöt ilyen van — vesz- szük át az őzet, a szarvast, a vaddisznót és a muflont, és saját hűtőkamionjaink hoz­zák ide Vecsésre. A kamio­nok háromnaponként fordul­nak meg az átvevőhelyeken. — A nagyvadfeldolgozáson kívül mivel foglalkoznak még? — Jelentős a lőtt fácán és vadkacsa mennyisége is. Évente 140 ezer darab fácánt és 50 ezer darab vadkacsát fogadunk, illetve csomagolunk tollas állapotban. A szárnya­sok is a már előbb említett öt tőkés országba kerülnek. — Hányán dolgoznak a Ma­vad iparigazgatóságán? — Jelenlegi létszámuk száz­ötvennégy, az iparigazgatóság is itt működik Vecsésen, a vállalat központja pedig az I. kerületben, az Űri utcá­ban. A január 1-jén életbe lé­pett változások bennünket is vastagon érintenek. De erről kérem, ne kérdezzen még többet. Egyelőre csak dolgo­zóink fizetésének bruttósítá­sával végeztünk... G. J. Gyomron Rendezési terv A Gyömrői Nagyközségi Ta­nácstól kapott tájékoztatás szerint a helyi tanácstestület 1988. január 28-án tárgyalja meg a település általános ren­dezési tervének programját. Ezt a programot előzetesen bárki megtekintheti a tanács­ház 10. számú szobájában, s hozzáfűzheti véleményét, ja­vaslatát is. Bölcsészdoktor ecsettel Rátévedhetünk közös ösvényekre Összefér a tudomány és a művészet Maglódi lakásán kerestem fel dr. Patkós József pedagó­gust, akiről tudom, hogy sza­badidejét festészettel tölti. Tá­gas nappali szobájuk ablakhoz közeli felében a ..műterem­ben” éppen alkotás közben leptem meg. Három éve, hogy summa cum laude minősítés­sel védte meg pedagógiai tár­gyú doktori disszertációját, s lett neveléstörténész. Külföl­dön is megjelenő — köztük akadémiai szintű — folyóira­tokban publikálta tanulmá­nyait. miközben rajztanán és vezetőhelyettesi munkát is el­látott. utóbb pedig nem várt fordulattal ragyogó festmé­nyeivel arat sikert a széles nyilvánosság előtt. Honnan minderre az erő és az idő? — kérdeztem tőle. áük W — A testi és lelki erőt fej­leszthető szülői örökségnek vé­lem. Az idővel pedig folyvást versenyt futok, s gyakran alul is maradok e versenyben. Jól­esik, hogy szakmai eredmé­nyeimet említi, hiszen a tan­ügyigazgatás hallgatag kö­zönnyel vette tudomásul tudo­mányos eredményeimet. Hogy tudnak róla mégis, az bizo­nyos, hisz emlékszem többek­nek gondot Okozott a doktori címmel járó — törvényben előírt — béremelés megvaló­sítása. Most is inkább festmé­nyeimnek köszönhetem a na­gyobb érdeklődést személyem iránt, holott tizenhét éves pe­dagógiai tevékenységemet ma feltétlen többre értékelem, mint a művészettel való rövid .találkozásom eredményeit. Ez az egész azt hiszem jól példáz­za a pedagógusok általános társadalmi helyzetét is. — Csak nem neheztel vala­kire? — Nem. senkire sem harag­szom. Béke és nyugalom van körülöttem évek óta. Inkább a tudományos munka társadalmi megbecsülésének hazai helyze­tében látom a problémát. — Mi inspirálta arra. hogy jó két éve a festőszerszámok­hoz nyúlt? Minek hatására ké­szülnek légies finomságú, von­zó egyéni kifejezésmódban fo­galmazódott festményei, ame­lyekkel már eddig is szép si­kereket ért el, hiszen 1987-es kiállításán a Nagy István Képzőművészeti Csoport is ki­állította Indóház című képét? — Külső és belső okok, örö­költ hajlamok elemzésére len­ne szükségem ahhoz, hogy megválaszoljam azt a kérdést, hogy miért is kezdtem felnőtt fejjel festeni. Volt egy nagy­bátyám. aki tehetséges fiatal festőként halt meg. Talán az ő nyomdokain én is mindig tisz­telője — később rajztanárként magyarázója — voltam a mű­vészetnek. Hozzájöhetett mindehhez az a felismerés, hogy az elméleti kutatómun­kával szemben a művészeten talán kevésbé uralkodik a tár­sadalmi meghatározottság. A művészetben kicsit mást jelent az objektivitásra törekvés, nem annyira abszolút mód­szertani alapelv az mint a tu­dományban, s ez számomra vonzó körülmény. im. — Nézve magyar tanyákat ábrázoló képeit, maglódi, gyömrői tájait, szembetűnő egyfajta finom, nosztalgikus életérzés, amely nagy hatással van a nézőre. Látszik, hogy Teremben és szabadban Rajt előtti készülődés pihen a síp Messze még a tavasz, odébb van a szabadtéri sportverse­nyek nyitánya. A szünet, a csend azonban csak látszóla­gos. A Gyömrői SE férfi ké­zilabdázói is hamarosan el­kezdik az alapozást. Január 26-án, kedden játékosértekez­letet tartanak a fiúk, s 28- án már komoly munka veszi kezdetét. A tervek szerint részben szabad téren, alapos futással, másrészt teremben készülőd­nek az április 3-i NB II-es nyitányra. Az átigazolási időszakban senki nem ment el — s ta­lán ez a legkomolyabb erő­sítés. Valószínű az is, hogy Gyömrői utánpótlás néven a fiatalok a megyei II. osztály­ba lesznek besorolva, így Gyermekkoromban hallot­tam ezt a tréfás kérdést: hol van a világ közepe? Termé­szetesen Ecseren. Ugyanis on­nan a továbbhaladó vonat már „lefelé” kanyarodik... Kisebb a veszély Pest megyében egyedülálló Jó megoldás és régi gondok Pedig ez szó szerint halá­losan komoly dolog, mivel a rossz környezeti adottságok miatt az ecseri vasúti megál­lót kis ívű vasúti sínpár mel­lé építették. Szinte lehetetlen belátni a pályát 100—200 mé­ternél távolabb, ezért ha vo­nat közeledik, minden eset­ben halálos veszély fenyegeti a gyalogost, aki át akar ha­ladni a községet kettéválasz­tó vasúti ' síneken. Igaz, épí­tett a MÁV korlátokkal el­látott „labirint” átkelőt, de idősek és kisgyermekek így sem nagyon mertek nekivág­ni az áthaladásnak kísérő nélkül, főleg amióta megépí­tették a második sínpárt is. Ebben a „halálkanyarban” több tragikus baleset történt az évek folyamán. Ezért is számolunk be örömmel egy technikai újdonságról. A Pest Megyei Tanács közlekedési osztályának segítségével a vasútállomásnál lévő gyalo­gosátkelőt a MÁV — Pest megyében egyedülálló —fény­ugyanúgy a balesetveszély az említett okok miatt. 1987-ben kezdték el a váró­terem korszerűsítését. Az épí­tésből visszamaradt törmelé­ket csak úgy egyszerűen be­leszórták a vasúti töltés ol­dalába, csúfítva a környeze­tet. Majd egyszerre félbema­radt a munka. Az utasok felhívták a figyelmet: a meg­állóhely közvilágítása évek óta igen rossz, peronja, be- tonsávja kátyús, feltöredezett, balesetveszélyes. Női cipőben szinte lehetetlen közlekedni rajta. Mindkét irányban ha­ladó vonatokhoz több száz méteres várakozó sávban nincs egy fedett tetőtér, de még egy pad sem áll rendelkezés­re. Reménykednek Erre azért hívják föl a fi­gyelmet, mert remélik, ha to­vább folyik az építkezés, re­mélhetőleg párhuzamosan ezeken a gondokon is segít a MÁV. M. F. Gyomron minden hét végére jut egy-egy mérkőzés. Nem lesz könnyű tornater­met s megfelelő edzőpartne­reket találni. A megyei szö­vetség — mint minden év­ben — az idén is kiírta Gö­döllőre a felkészülési terem­tornát, ám a korai — január 16-i — kezdés egy kicsit ta­szítja a részvételt, hisz feb­ruár végére a találkozóknak vége, s amikor igazán kelle­nének az összeszoktató mér­kőzések — márciusban pél­dául —, akkorra már nem lesz kivel játszani. Ha talán február közepén kezdődne a Gödöllő Kupa, nagyobb lenne az érdeklődés. így a gyöm- röiek sem vesznek részt a te­remtornán. A legaktívabbak napjaink­ban a baráti kör szervezői. Tudott dolog, hogy az NB II. anyagilag jelentős terhet ró az egyesületre, s nem akar­nak a kézilabdások megoldha­tatlan anyagi helyzet elé ke­rülni. Lelkes szurkolóik már most több ezer forinttal já­rultak a szakosztály működé­séhez, pedig a szervezők csak a napokban láttak mun­kához. A befizetett pénzekért az illetők éves pályabelépöt kapnak, az egyesület pedig alszámlaszámot nyitott a he­lyi OTP-fióknál. hogy a be­fizetések bármikor ellenőriz­hetők legyenek az adakozók által is. Sajnos a helyi vállalatok egyelőre korántsem ilyen lel­kesek, s főként nem adako­zók, pedig a pénz nagyon kellene a megnövekedett költ­ségek fedezéséhez. Annak el­lenére nem érzékelhető a bőkezűség, hogy tudott dolog — a támogatás csökkenti a vállalatok (és persze a kis­iparosok) adóalapját, s talán egy ltis reklám se ártana egyik gyömrői vállalatnak sem... Alig tíz hét, s megszólal a labdát elindító sípszó. Hogy sok vagy kevés fizikailag, anyagilag felkészülni a nyi­tányra, az majd április 3-án már látszik, a hetek múlásá­val pedig bizonyságul szol­gál... ezek ma készült képek, de te­vékenysége cseppet sem ne­vezhető modern festészetnek. — A nosztalgia stimmel, mint ahogy az is. hogy nem vagyok a művészettörténeti értelemben vett modernizmus híve. Én azt a néhány modern festőt, akit van szerencsém személyesen ismerni, nagyon rokonszenves embernek, illet­ve alkotónak tartom, így tehát inkább történelmi kitekintés­ben fogalmazok. Ügy érzem, ha megvizsgáljuk, hogy mély társadalmi okok hívták életre a művészettörténeti romantikát és figyelembe vesszük a szo­cializmust építő társadalmunk jelen fejlettségi szintje által meghatározott egyéni és társa­dalmi tudatot, akkor bizonyos létjogosultságát érzem egyfaj­ta nosztalgikus festői megfo­galmazásnak. realizmusnak, ha nem is mindjárt újroman­tikának. Megfelel ez az embe­ri távlatok pillanatnyi meg- ítélhetőségének. Persze fontos itt, hogy ez a festői modor ne csapjon át szemlélődő melan­kóliába. hanem optimista, életigenlő legyen. A modem művészettel — elődökkel és utódokkal egy­aránt — jól megvagyok. Ta­nulmányozom, olykor meg is csodálom, s a magam részéről megszavazom képviselőinek azt az alkotói szabadságot, amelyet én is áhítok. Hagyjuk egymást járni a magunk út­ján. így is rátévedhetünk egy­más ösvényeire. Lehet, hogy felkészületlenségem miatt, le­het, hogy megfontolásaim miatt, de ón még jó ideig az egyértelműség és a közérthe­tőség közelében tartom maga­mat. — Mik a jövőre vonatkozó tervei, mikor kerülnek új ké­pei a nyilvánosság elé? — Továbbra is foglalkoztat a táj. Festői szemmel keresem az új témákat. További terve­imről inkább akkor, ha már valóság vált belőlük. Ez évre önálló kiállításokra kaptam meghívást Monorról az MSZMP Városi Jogú Nagyköz­ségi Bizottságától és a Sülysápi Nagyközségi Közös Tanácstól. E tavaly megfogalmazódott meghívások megerősítése ese­tén az év második felében boldogan jelennék meg mun­káimmal. Örömöm még telje­sebb lenne, ha velem tartaná­nak pályatársaim, művész ba­rátaim. Marczi Ferenc Kulturális program Ecseren szerdán 15 órától matematika szakkör, l5.3C*tól logopédia, 17.30-tól zenés tor­na óvodásoknak, 18.15-től és 19-től dzsesszbalett. Gyömrőn 15-től a gyermek- színjátszók foglalkozása, 16- tól: Zöldségfélék a házikert­ben címmel TIT-előadás a nyugdíjasklubban, filmvetítés 17.30-tól: Vang-vu, a kung-fu hőse (színes, kínai kaland­film), az úttörőházban 10-től és 15-től gyermektánc, 14.30- tól az ügyes kezek és a rádió adó-vevő szakkör foglalkozá­sa. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Misszió (szí­nes angol film), a művelődési központban 10-tőI néptáncpró­ba gyerekeknek, 16.15-től és 17.15-től művészi torna, 18-tól német, 18.30-tól angol nyelv- tanfolyam felnőtteknek, 18.30- tól és 19.15-től dzsesszbalett. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak a kedves rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak, mun­katársaknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen, szeretett, drága jó feleségem, édesanyám, Gazsik Györgyné sz.' Tátrai Erszébetet Monoron elkísérték, utolsó útjára, koszorúkat, virágokat helyeztek el és távirataikban mély fájdalmunk­ban együttéreztek. Külön nagy szeretettel megköszönjük kezelő­orvosának. dr. Burzuk Valériának, azt az áldozatkész, odaadó, igaz- szívű kezelését, amely által éveket nyert az életből feleségem. Hálás szeretettel a gyászoló család. ISSN 013.1—2651 (MonorI Hírlap) olyan gyűrődés keletkezett, hogy alacsony karosszériáid kocsikkal és motorkerékpárral szinte lehetetlen áthaladni. Közeledik a tavasz, Vecsés irányában az amúgy is for­galmas úton nagy lesz a gép­kocsiforgalom, köztük szám­talan külföldi autó. Váiasz sincs A községi tanács ősszel írt és megfelelő munkát sürgető levelére a MÁV mind ez idáig még nem is válaszolt. Pedig például a gyomrai köz­úti átkelőhelynél kitűnően megoldották ugyanezt a mun­kát előre gyártott betonele­mekből. Ugyancsak az Ady Endre utca kereszteződésénél gyalogos-átkelőhely is van. Egy évek óta üzemen kívüli őrház, valamint tavasztól 3— 4 méter magasra burjánzó lícium bokorsor takarja el szintén a pályára való szabad rálátást. Hiába van odébb pár száz méterre védett át­kelőhely, ha itt fennáll jelzővel latta el. Gyalogosok­nak ugyanolyan tilos jelzésre vált, mint a sorompónál lévé közúti átkelőnél, ha vonal közeledik. Mondani sem kell hogy a több évtizedes prob­léma ilyen megoldásánál hogy örültek a község lakói Annál is inkább, mert mái egyre több kisgyermek jár is­kolába ezen az átkelőhelyen Most már a szülők biztonság- tudattal engedhetik csemeté­jüket útjukra. Igaz az örömbe üröm is ve­gyül. A községi tanácsülései' is többször felvetődött mái az Ady Endre utcai vasút kereszteződésben óvek ót« tartó áldatlan állapot. A bur­kolatot a MÁV szinte minder évben felbontja a sínpái rendszeres cseréje miatt, éí egyre rosszabb állapotban ál­lítja „helyre”. A jelenlegi ál­lapot is borzasztó balesetve­szélyes. Ősszel úgy javítot­ták, hogy ledobálták az autó­ról a bitumenes aszfaltot majd lapáttal elsimították .. Természetesen hetek alat

Next

/
Thumbnails
Contents