Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-18 / 14. szám
Papírmunka kézzel, géppel Nyíregyházára, Debrecenbe. Szegedre, Siótokra szállítják többek között a Galga Alesz papír- és műanyagfeldolgozó üzeméből a volt Csin- toványi csárdából az ott készített termékeket. A szolnoki és a dunaújvárosi papírgyárból érkező géppapírok felvágása mellett bérmunkában jegyzeteket fűznek. Jobb oldali felvételünkön: Szászi Andrea egy tankönyv lapjait gyűjti össze. Alsó képünkön: az üzem legértékesebb gépe, egy NDK- g.vártmányú síkvágógép. Kezelőjének, Tóth Józsefnek testi épségét egy fotocellás érzékelő rendszer védi a vágókéstől (Balázs Gusztáv felvételei) A mezőgazdaság műszaki hátteréről Kétnapos tanácskozás A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az MTA—MÉM agrárműszaki bizottság kutatási és fejlesztési tanácskozást tart január 19-én és 20-án. A szakmai eszmecsere kiemelt témacsoportjai közé tartozik a javítás, a karbantartás, a mellék- termékek energetikai hasznosítása, a növénytermesztés gépesítése, a mezőgazdáig elektronizálása, a mezőgazda- sági gépek méréstechnikájának fejlesztése, az. erdei biomassza hasznosítása, a gépberuházások és a gépüzemeltetés hatékonyságának növelési lehetőségei. A hagyományos fórum kedden délelőtt 9 órakor az aulában plenáris üléssel kezdődik. Ezután szekcióüléseken hangzanak el előadások, melyeket kerekasztal-viták követnek. A gödöllői mezőgazdasági tudományos napok keretében megrendezett tanácskozás anyagát a MÉM Műszaki Intézete jelenteti meg. L.LOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 14. SZÄM 1988. JANUÁR 18., HÉTFŐ Aszódi múzeum A gyarapításról nem mondanak le Manapság az üzletekben leltároznak, átáraznak, újraértékelnek mindent. Az év végék természetes velejárója ez, idén azonban különösen fontos, mert jelentősen megváltoztak az árak. Kicsit sántít a párhuzam, de tény, hogy az év végén a múzeumok is leltároznak, átszámolnak és bizonyos fokig át is értékelnek mindent. Nemcsak azt állapítják meg, hogy mennyivel szaporodott a gyűj- tpményanyag, hanem azt is elemzik, mit sikerült megvalósítani a tervekből, s mit nem, melyek azok a feladatok, amelyeket a következő évben el kell majd végezni. Pusztuló kincs A tárgyak számolása hosz- szadalmas, ám könnyű feladat. Terveket, megvalósítható terveket kialakítani már sokkal nehezebb. A működéshez csökken az állami támogatás, mecénásokat, szponzorokat a mai pénzhiányos világban — úgy tűnik — egyre nehezebb találni. Mindezeknél is fontosabb azonban az, hogy érdek- li-e egyáltalában a társadalmat a múzeumok nem látványos, és nemhogy konvertibilis valutát nem, de még forintot is alig termelő (inkább emésztő) tudományos és köz- művelődési munkája. A kiállításokat meg talán, az előadásokat esetleg megtekintik, meghallgatják a látogatók. A múlt emlékeit azonban már nem biztos, hogy a Amiről régebben alig szóltak, az utóbbi évtizedekben — szomorú időszerűséggel — mindennapos beszédtéma lett. Az ugrásszerű technikai fejlődés az emberi környezetben nemcsak országon belül, de országhatárokon is túlterjedő kedvezőtlen folyamatokat indított el. Az emberiség sebezhetővé vált. Alig szükséges hivatkozni a több, kisebb atomerőműhibára. majd a csernobili balesetre vagy a napi hírekben szereplő vegyi szennyezésekre. Talán nem is haszontalan, ha néha megrendülünk, és védtelenségünk tudatára éb- dedünk. A megdöbbenés józanabb szemléletre, cselekvésre. a környezeti ártalmak megelőzésére késztet. Most kezdjük megtanulni, hogy a természet rendjébe történő beavatkozás alapos megfontolást kíván. A környezetvédelem — embervédelem. Mindennapjainkban zavarok mutatkoznak az ember életterében, a nélkülözhetetlen életközegek, a levegő, a víz és a termőföld állapotában. A levegőszennyezés kontinentális méretű. Az atomlétesítmények potenciális veszélyforrást jelentenek. Fel- felizzik a vita, árgus szemmel méregetik a szomszéd állam ilyen létesítményeinek a közelségét. Egymást okolják az ipar által a szelek szárnyára juttatott kéndioxidból keletkező savas eső miatt, amely történetesen éppen az oxigéntermelő erdőket tizedeli. Ártalmak fenyegetik az embert szűkebb lakókörnyezetében is. Az oxigénmérleget 50 százalékban már a közlekedés által kibocsátott szennyezés terheli meg, hisz egy gépkocsi 1000 kilométeres futása alatt már egy ember egyévi oxigénjét fogyasztja el! A keletkező széndioxid egyre halmozódik a föld légkörében, és az úgynevezett melegházi hatást, a hőmérséklet emelkedését idézi elő. annak minden távlati következményével együtt. Veszélyforrások I sérülékeny természet Természeti kincseink közül a víz nelkülözhetetlen, mással nem helyettesíthető. Életfeltétel, tápanyag, nyersanyag, energiaközvetítő és gyógyté- nyező. Mennyisége behatárolt, a víznyerés mindinkább élő vízfolyásokból és azok part menti készleteiből történik. Ezeket a természetes öntisztulóképességüket meghaladóan, minőségileg is egyre terhesebb szennyezés éri. Miközben közömbösen hallunk a Rajna, az Odera, majd !a Visztula szennyezéséről, alig gondolunk arra, hogy hazánk is mennyire veszélyeztetett a 95 százalékban külföldről érkező folyók szennyterhelése miatt. Dunánk — amelyet potenciális vízkészletünknek tekinthetünk — vízminősége osztályokkal romlik, az egykori szőke Tiszánkba csak néhány keszeg reményében meríti bele a halász a hálóját, a Sajó vörösbarna áradatként lép be határunkon. Erdély felöl előrejelzés nélkül érkeznek a szennyező hullámok. Országunkban 420 jelentősebb vízszennyező forrást derítettek fel. A vízvédelem tehát meghatározóan fontos feladat. A vízgazdálkodásnak a vízszükségletek iedezésén kívül feladatköréhez tartozik a felhasznált és megtisztított víz visszavezetése a természet körforgásába. Gyakran olvasunk kisebb- nagvobb vízszennyezésről. Mindig időszerű marad az emberi emlékezetben a néhány év előtti váci vizszenv- nyezés, amikor gyógyszergyári. mérgező anyagok talajba történő beszivárgása miatt 3 Gödöllő nagyságú város szükségletének megfelelő termő- képesség szűnt meg egyszer s mindenkorra. Lakó- és munkakörnyezetünkben mindannyian felelősek vagyunk a víz tisztaságáért, annak a szennyvizektől való elkülönítéséért. Sajnos, mind a mai napig nincsen hatósági tiltórendelet és büntető rendszabály a szennyvíznek a felhagyott ásott kutak- ba történő bevezetése ellen. Ez nemcsak szennyvízlencsék kialakulásához vezet a települések alatt, de megfertőzi a talajban áramló vizet olyan területek alatt, ahol még talajvizet fogyasztanak. Nemcsak a talajerő kimerítése, de a túlzott műtrágyázás is veszélyezteti a talajban az egyensúlyi állapotot. Megszüntették a szélvédő erdőket és fasorokat — a hibát ma már felismerték —, amelyek megzabolázták a szárító és sivatagosító szeleket és amelyek kedvező helyi éghajlati viszonyokat biztosítottak a növényzet számára. Lecsapolták a mocsarakat, amelyek csapadékos időszakban magukban tározták a vizet, amit azután száraz időszakban visszaadtak a környezetnek. Húszezernél is több növényfajtát ismerünk, de alig néhány százzal foglalkozunk a gyakorlatban: a gaz, a gyom csak akkor káros, ha hasznós növényt károsít, beszántva nagyon sok részt vesz a talaj egyensúlyi állapotának a fenntartásában. Ez utóbbira kedvezőtlen újabban a savas eső is. A környezetvédelem évezredes emberi magatartás megváltoztatását igényli. Az állami beavatkozás mellett a társadalom összefogása és minden egyes ember tudatos környezetkímélése fékezheti meg a további romlást. A környezetbarát ember jutalomként találjon örömöt a tiszta levegőben, az egészséges ivóvízben és a szép környezetben. Szakonyi Dezső múzeumoknak adják át, hiszen náluknál sokkal nagyobb tőkével dolgoznak a gomba mód megszaporodott és állami engedéllyel rendelkező műkereskedők, akik számára teljesen közömbös, hogy egy- egy történeti vagy néprajzi tárgyat ki vesz meg, hova kerül. A lényeg: jól megfizessék a vásárlók az árut. Így lehet a más értékének a viszonteladásából a szocialista társadalomban is kitűnően megélni, sót vagyonokat gyűjteni. És aztán így vándorolnak a magángyűjtők villáiba, mondén nyaralóiba, igen sok esetben külföldi kereskedők és gyűjtők tulajdonába a magyar iparművészet, népművészet, egyházi művészet számos (több tízezres nagyság- rendű!) darabjai, egyszersmind Így pusztulnak el és vesznek visszahozhatatlanul el nemzeti múltunk kincsei, darabjai. Középkori falu A muzeológus tehetetlenül vergődik az ördögi körben. Pénze alig van tárgyvásárlásra, ma már ingyenadományra, ajándékra alig számíthat. Győz tehát a töke. amely — így tanultuk — kíméletlen, s mindent elnyel. Azért ilyen körülmények között is dolgoznunk kell! Mert hát nem az ügyeskedő műkereskedők alapozták meg a magyar múzeumok kiváló, nemzetközi hírnevét, hanem az ott dolgozó és alkotó, magasan képzett és alacsonyan fizetett kutatók, tudósok, valamint a restaurátorok, a kiállításrendezők és a látogatókat mindig kedvesen fogadó, nagy többségükben nyugdíjas teremőr nénik és bácsik. Többek között ezek a gondolatok kergetik egymást e sorok írójának fejében, amikor vidékünk tájmúzeumának, az aszódi Petőfi Múzeumnak az 1987. évi eredményeit és az 1988. évi elképzeléseit vette számba. Az elmúlt esztendőben a leglátványosabban a régészeti gyűjtemény szaporodott. 12 910 tárgyat leltároztak be. s igv az 48 536-ra gyarapodott. Az elmúlt három év ásatásainak az anyagát még csak most restaurálják, ez még további 10 000 tárgyat jelent. Jeles eseménye volt 1987-nek a Galgahévíz határában elhelyezkedő középkori falu (Monostoralja) részletének feltárása. A néprajzi gyűjtemény 126 tárggyal gazdagodott, így ösz- szesen 7436 néprajzi tárgyat tartanak nyilván. A történeti gyűjtemény 14 tárggyal szaporodott, összesen 1702 darabból áll a tárgyi gyűjtemény. A történeti dokumentáció (irat stb.) további 236 darabbal gyarapodott, összesen 7947 darab a nyilvántartott anyag. Kisebb érdeklődés Jelentős c gazdagodott (1901 lappal) az adattár, a fotótár (2872 negatívval) és a szak- könyvtár (148 kötettel). A múzeum munkatársai több tanulmányt írtak, amelyek különböző könyvekben jelentek, jelennek meg. Kiemelkedik a sorból a Bag néprajzi emlékeiből készült, 13 tanulmányból álló kötet, amely ez év elején lát napvilágot. A múzeumi közművelődés leglátványosabb formája a kiállítás. Az állandó kiállítás mellett a látogatók különféle időszaki kiállításokban gyönyörködhettek. E sorból külön ki kell emelni dr. Fedi- necz Athanáz aszódi orvosfestőművész önálló tárlatát. Egy közöttünk élő modern művészt ismerhettünk meg benne, aki szülőföldjének, a fenyvesekkel borított Kárpátaljának gyantaillatú levegőjét, ódon templomait, az ott élő emberek egyszerűségét tárja elénk vásznain. A másik kiemelkedő esemény a Suhl megyei (NDK) fiatal képzőművészek üde és merészen újszerű tárlata volt. Tárlatvezetések, előadások sora, a havonta bemutatott hónap műtárgya csábította a múzeumba a látogatókat. Sajnos a csábítás nem mindig vezetett eredményre. Mintha kevesebb felnőtt érdeklődne a múlt emlékei iránt, és úgy tűnik, az iskoláknál sem váltak még általánossá a tanügyi rendelkezések előírásai. Ez utóbbi gondok leküzdése 1988 egyik fő feladata. Szeretnénk, ha a múzeumot olyanok is megtekintenék (aszódiak és a Galga mente más falvaiban élők), akiknek az elmúlt három évtizedben erre még nem volt idejük. Három évtized! Igen. az aszódi Petőfi Múzeum 1988-ban ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A kiállítások, előadások, rendezvények mind e hosszú, sok munkával teli időszaknak a bemutatását tűzték feladatul. Mindezek mellett nem mondhatunk le a gyűjtemény gyarapításáról és annak szakszerű nyilvántartásának a fejlesztéséről. A gyűjtemény bővítésében a Galga mente lakói sokat segíthetnek, ha régi tárgyaikat, irataikat, fényképeiket felajánlják a múzeumnak megvételre vagy odaajándékozzák. Végezetül szóljunk a tudományos feldolgozások megjelentetéséről is. amelyek a múzeumi füzetek, valamint a Galga menti műhely című sorozatainkban látnak majd napvilágot. Asztalos István Udvar a lakótelepen Közösségi élet A tereprendezéssel, közművesítéssel várhatóan májusban kezdik meg és 1992-ben fejezik be a főváros XVIII. kerületében az Alacskai út és a Határ utca menti területen az 1350 lakásos lakótelep építését. A közműlétesítésre hat gazdasági egység jelentkezett, s a versenyben a Betonútépítő Vállalat ajánlata bizonyult a legelőnyösebbnek. A 480 tanácsi bérlakás felépítéséért 7 cég versenyzett, végül a Budapesti Lakásépítő Vállalat nyerte el a kivitelezési jogot. Ugyanezen a lakótelepen a Lakásszövetkezetek Budapesti Szövetsége 870 szövetkezeti lakás felépítésére szintén versenytárgyaláson választja ki hamarosan a kivitelezőt. Több mint hétszáz otthont átlagosan hatvan, mintegy százat pedig kilencvenhat négyzetméteresre terveztek. A lakótelepen nem lesz három- emeletesnél magasabb épület, a csaknem száz négyzetméteres lakásokat pedig földszintes, tetőtér-beépítéses sorházak kivételével — az épülettömbök tágas belső udvarokat fognak majd közre. Az ilyen belső terekre — az eddigi tapasztalatok szerint — jobban vigyáznak a lakók, könnyebben alakul ki a közösségi élet. A Kossuth adón Cantemus Ma, január 18-án a Kossuth rádió Kóruspódium című, 15 óra 30 perckor kezdődő adásában a veresegyházi Cante- mus kórus énekel Vadász Ágnes vezetésével. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Samuel Beckett: Godot-ra várva, színmű két felvonásban, a kaposvári Csiki Gergely Színház és a gödöllői művelődési központ közös produkciójában az MTA Soros-alapítvány támogatásával, este 7 órakor. Nyugdíjasklub: Lesz-e világvége, dr. Szabó Lajos előadása. Diáktanya: Az én zeném — bemutatja Erdélyi Zsolt, 16 órától. mm Mozi Hajnali háztetők: Ottlik Géza regényéből készült színes magyar film. 6 és 8 órakor. Labdarúgás A bags cél változatlan A Bagi SE klubházának hivatalős helyiségében nem lehet észrevétlenül átsiklani a falra felfüggesztett stencilezett papírlapon. A felülvizsgálati és hitelesítési jegyzőkönyv minden rubrikáját kitöltötték az ellenőrök és a bagi játéktér megkapta az engedélyt arra, hogy az 1937,/88-as bajnoki évben mérkőzhessenek rajta. Egy észrevételt nem tudtak megjegyzés nélkül tartani a szakavatott emberek, de ez nem fért egyik kipontozott sorba sem. Így legfölülre írták: mintaszerű létesítmény. A mintaszerű létesítményhez a megyei első osztályú bajnokság élcsoportjában szereplő labdarúgócsapat tartozik. Vajon hogyan készülnek a második félévre, milyen lesz a bizonyítvány, milyen változások történtek az együttes körül? Minderről Sápi Zoltán szakosztályvezetőt kérdeztük. A legelső, ami a szurkolókat érdekli az az. hogy kik játszanak a csapatban Az őszi rajthoz képest több változás történt. Hatvanból. NB ITI-as csapatból igazolt Bagra Király Elek kapus mellé egy újabb portás, a húszéves Si- veki Attila. Most tárgyalnak két másik labdarúgóval. Egyikük a jászberényi Lehel SC játékosa volt. 23 éves. védő. illetve középpályás posztokon számolnak vele. Két régi labdarúgó visszatérésről döntött. Katona László balhátvéd súlyos lábtörése miatt két évet kihagyott. Most teljes erővel látott az edzéshez. Demcsák János bal szél sőt porcműtétek sorozata kényszerítette játékszünetre. Egykor valameny nyien erősségei voltak a csapatnak. A fiatal Baranyi Tibor nevét viszont azért említjük, mert megerősítette helyét a nagyok között. Az őszi hajrában három játékos sérült meg súlyosabban. Mészáros Csabának és Csapó Antalnak bokaszalag-szaka- dásuk volt. Bazsik Csabát porcsérüléssel műtötte a sportkórházban Mecseki doktor. Csapó teljes terheléssel, Mészáros és Bazsik láberősitő edzésekkel készül a folytatásra. Sűrű a program a március 13- i bajnoki rajtig. Január 28-án a húszas keret Hajdúszoboszlóra utazik edzőtáborozásra. Az Okisz labor gyönyörű üdülőjében lesz a szállásuk. Az alapozó edzéseket a Gázláng pályáján tartják, a futás helyszíne pedig a repülőtér lesz. A tervek szerint négy edzőmérkőzést játszanak a február 6-i hazatérésig. Ezután hetente három edzőmérkőzést tartanak, szerdánként, valamint a hétvége mindkét napján. Február 14- én kezdődik a Galga Kupa mérkőzéssorozata. Akkor a Dánnyal. egy héttel később a Salgótarjáni Síküveggyárral, majd 28-án a Kartallal találkoznak. A csapat elé kitűzött cél nem változott. A dobogón végezni, s az sem baj. ha a legmagasabb fokán. Ehhez megvan a játékosanyag és a gazdasági háttér is. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)
