Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-18 / 14. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1988. JANUÁR 18;, HÉTFŐ Megfogadják a tanácsát Új fajták külföldi kísérletei A szűk szakmai körön kívül nyilván kevesen tudják, hogy a Ceglédi Állami Tangazda­ság az önmagában is jelentős szántóvető, állattenyésztő, ve- tömagellátó tevékenység mel­lett a mezőgazdaság fejleszté­sét szolgáló programokban is részt vesz. Az évek során si­került olyan szakembergárdát kialakítani, amely a napi fel­adatokon túl tudományos té­ren is kezdeményező, kutatá­si programokban is részt vesz. Ebből a csapatból egy sze­mélyt mutatunk be az aláb­biakban. Láng Károly a Szovjetunió­ban folytatta tanulmányait. A Kijevi Agrártudományi Egye­tem növényvédő szakán vég­zett 1982-ben. Oroszul tökéle­tesen beszél, és a szakmájá­val összefüggő szakkifejezése­ket is jól ismeri. 1985 óta dol­gozik a Ceglédi Állami Tan­gazdaságban. Cifrakertben a növénytermesztési ágazat ve­zetője. A napraforgó, a takar­mánykukorica és a borsó ter­mesztése tartozik feladatkö­rébe, de a növényvédelemben is részt vesz. A harminc év körüli fiatalembernek is jelen­tős része van azokban a ki­magasló eredményekben, me­lyek alapján elnyerték a Kivá­ló Kerület címet. Az Ágker Kft.-nek és az Ál­lami Gazdaságok Egyesülésé­nek szükségük van olyan ag­rár szakemberekre, akik bírják az orosz nyelvet. A Szovjetunió különböző te­rületein beállított magyar ne- mesítésű hibridkukorica-kí­sérletek művezetése, a szak- tanácsadás, helyszíni értéke­lés a feladatuk. Az 1986-os és 1987-es évben ilyen megbíza­tásnak tett eleget Láng Ká­roly is. Évente általában há­rom-négy alkalommal kell ki­utaznia. Ott van április vé­gén. a vetés idején, részt vesz az állomány-ellenőrzésben, fi­gyelemmel kíséri a betakarí­tást, majd a téli időszakban ottani partnereivel összegzi a tapasztalatokat. A magyar hibridkukoricák a szuperkorai érésű csoportba tartoznak. Rövid tenyészide- jűek, alkalmazkodnak a Szov­jetunió északi és keleti terü­letein uralkodó zordabb idő­járási viszonyokhoz. Ott is le­hetővé teszik ezek a fajták a kukorica silózását, CCM hasz­nosítását. Azokon a területe­ken a tejtermelő szarvasmar­ha-tartás takarmánybázisa így biztonsággal megtermelhető. Moszkva megye két gazda­ságával, a Gorkij Kolhozzal és a Vörös Hajnal Szovhozzal áll hivatalos kapcsolatban. A többi között ott próbálják ki a magyar hibrideket. Mi, ma­gyarok a vetőmagot és a szak­tanácsot adjuk. Az eredmé­nyes együttműködést jelzi, hogy a szovjet termelők és a kísérleti szakemberek nagy mennyiségben igénylik a sza­porítóanyagot. Kiemelkedő értékűnek mi­nősítik hibridkukoricáinkat, mivel olyan silótakarmány termeszthető, amely megfele­lő beltartalmi értékű, és a szarvasmarha-állomány ta­karmányozását, a magas tej- hozam elérését jól szolgálja. A forgalomban levő szovjet faj­Idegen szavak szótára Fétis 17 ivédték — mégpedig na- gyón is meggyőzően — o főhatóság és a Merkur szakemberei a kérdésekkel támadó riportereket, akik az új világ eljöttét látták meg­testesülni abban az irányelv­ben, hogy a fogyasztói árak most már aztán tényleg a portékák valódi értékét fe­jezzék ki. Azt hitték, hogy ha idén a személygépkocsik for­galmi adója öt százalékkal alászáll, ebből egyenesen kö­vetkezik a gépkocsiárak csök­kenése. Nem, nem, ebből nem az következik — csóválták a fe­jüket a szakértők, és gyors levezetéssel mutatták be, mi­lyen egyszerűen lesz az 58 959 forint devizaértékű Lada 1200 S-ből (különféle adókkal, jutalékokkal és vál­tozatos költségekkel megter­helve) Magyarországon 142 ezer forint fogyasztói árú személygépkocsi. Na igen, de ez az izé, ez a forgalmi adó, ez öt százalék­kal kevesebb lesz. Vagy nem? — értetlenkedtek a riporte­rek. Prsze, persze, kevesebb lesz — bólogattak helyben- hagyólag a szakemberek. — És elvileg, igen, elvileg jelentősen csökkennének a gépkocsiárak. Csakhogy ez egyszerűen elfogadhatatlan a költségvetés számára. Már­most akkor, hogy betöltsük a keletkezett űrt. újabb adót vetünk ki, ennek neve pedig importforgalmi adó. Így megint visszaáll a ré­gi jó harmónia, és 1988-ban nem fognak növekedni a gépkocsiárak — magyarázták türelmesen a szakértők. A riporterek pedig megértették ezt, és gyorsan elmentek ha­za, mert későre járt az idő, s nekik. — mint köztudott — este negyed nyolckor már mindenképpen a televízió előtt kell ülniük. V. tákkal ezek a beltartalmi ér­tékek nem érhetők el. A kísérleti parcellák más­fél hektár méretűek. Évi 15- 20 hibridet próbálnak ki. A legjobban beváltakat, így az Exp TC—210-est, a Beke DC —246-ost és a DK—180-ast a kísérleti gazdaságok partnerei nagyüzemi méretekben ter­mesztik. A termelők vélemé­nye szerint a több száz hek­táros táblákon is megközelí­tik a kísérletekben elért szín­vonalat. így nem csoda, hogy rendkívül kapósak a hazánk­ból érkező vetőmagok. Ez a jövő szempontjából igen fon­tos, hiszen számottevő export- lehetőséget jelent, amelyből — feldolgozó üzeme révén — kiveheti részét a CÁT is. Láng Károly alapos isme­rője a kutatásoknak és az ag­rárkapcsolatoknak, hiszen tol­mácsként is igényt tartanak szolgálataira. Ebben a minő­ségben járt már Szibériában, illetve a szomszédos országból érkezett delegációk kíséretét is ellátta. Elmondotta, hogy jól képzett szovjet szakembe­rek a partnerek, akik készek az együttműködésre. A szak­tanácsokat elfogadják és be­tartják. A gépi felszereltség ugyan nem teszi lehetővé, hogy a nálunk megszokott technológiát alkalmazzák, de együttes erővel meg lehet ta­lálni az ottani körülmények között alkalmazható legjobb módszereket. A Ceglédi Állami Tangazda­ság — jóllehet évente több al­kalommal több-kevesebb idő­re nélkülözni kénytelen kivá­ló szakemberét — jól jár ez­zel a külkapcsolattal. Azon túl, hogy a sikeres kutató cég hírnevét öregbíti, az Ágker Kft. a termeltetés, felvásárlás kézben tartójaként is számí­tásba veszi a CÁT-ot. Segít a piackutatásban, az új kukori­cafajták elfogadtatásában, s így alakulnak ki a mindkét fél számára becses előnyök. T. T. Könyvelnek a kisiparosok A ceglédi és a környékbeli kisiparosok körében az el­múlt év legnagyobb témája természetesen az adóreform volt. Az előkészületek elsö­pörték még a hagyományos őszi küldöttértekezletet is. A községekben meg a városban sorra gyűltek össze a külön­böző szakmák képviselői, hogy előadásokkal, konzultá­ciókkal jussanak közelebb a vállalkozási és a személyi jö­vedelemadó rejtélyeihez. Hogy minden ment volna, mint a karikacsapás, az bizony eny­he túlzás. Mint ahogyan ké­sőbb a forgalmi adó ügye is megizzasztotta a gárdát. Igen nehezen lehet csak eldönte­ni, hogy bizonyos tevékenysé­gi formák miféle adósávba tartoznak, s a tájékozódáshoz Cegléden mindössze egy da­rab segédanyag található. Mint ahogy várható volt, jó néhánya-n hátat fordítottak az ipargyakorlásnak, eleddig körülbelül százan adták visz- sza a jogosítványukat. Első­sorban azok, akik főfoglalko­zásuk mellett vállaltak vala­milyen kisipari tevékenysé­get, mondván, hogy ha a sza­bály szerint a két forrásból származó jövedelmüket ösz- szevontan adóztatják meg, ak­kor ők mindenképpen rosszul járnak. Nagy baj, hogy kö­zülük igen sok az úgyneve­zett aprómunkát végző, a ja­vítással, szolgáltatással fog­lalkozó, pl. háztartásigép-sze­relő, akiket alighanem hiá­nyolni fognak a megrendelők. De a kilépők listáján találha­tunk nem kevés fuvarozót, kőművest, fényképészt, fod­rászt és üvegest is. Ügy hír­lik, az idősebb generációhoz tartozó mesteremberek a nap- lófőkönyv vezetésétől retten­tek vissza, noha ez az eddig is használatos pénztárkönyv­től nem sokban különbözik. Többféle ízesítéssel A kolbász érettsége Egy régi épület­rész rekonstruk­ciójával teremtet­ték meg a helyét a Start márka­nevű, gyorsított érlelésű, új ter­mék gyártásának a Penomah ceg­lédi gyárában. A többféle ízesítés­sel készülő ceg­lédi Start vastag kolbászból jelen­leg az első készít­ményeket érlelik a klímakamrák­ban. Protovin Ta­más — fent a paprikás vastag kolbász érettségét vizsgálja. Az ér­lelőkamrák hő­mérsékletét és pá­ratartalmát auto­maták vezérlik — lent. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Beszélgetés a riporterrel Ami az embereket izgatja A Török János Mezőgazda- sági és Egészségügyi Szakkö­zépiskola vendége volt Kon­dor Katalin újságíró. A jelen­lévők kül- és belpolitikai kér­déseire válaszolt. Mi viszont őt faggattuk. — Szüksége van-e egy bel­politikai újságírónak idegen nyelvek tudására? ön hány nyelven beszél? — Minden embernek kelle­ne tudnia 1—2 idegen nyelvet, de akinek a hivatásával jár, hogy utazik, más országbeliek­kel társalog, annak elengedhe­tetlen. Angolul, franciául, oroszul beszélek, olaszul már csak olvasok. A 4 nyelvből kettőt tanultam a középisko­lában, a másik kettőt felnőtt ját. Haza kellett jönnie. S végre, amikor megnyugodhat­na és biztonságban érezhetné magat itthon ... íme egy újabb öröm. Merő kíváncsi­ságból vizsgálni kezdik a töb­bi kerót is. Méltánytalanság­nak tartják a történteket. Jó bátyánk keserűen fakad ki. Becsülettel dolgozott egész életében. Igaz, hogy fiatal ko­rában képes volt fogadásból leguritani 15 üveg sört is. De legalább tizenhat éve egy korty nem szaladt le a tor­kán. Még üdítőt sem ihat, mert cukorbajos. Leszokott a cigiről, pedig annak idején na­ponta két dobozt elszívott. Hiába, a szíve! Amióta a bil­lentyűt ki kéne cserélnie, megijedt, aszkéta lett. Reg­gelente — a szó szoros értel­mében — egy marék gyógy­szert kell magába tömni. Az­tán ráadásként ott az inzu­lin .. . Nyugdíjas és kétszer jutott el a Balatonhoz, akkor is a haverjának segített az építke­zésnél. A nyugdíja alig há­romezer forint, és mindig ki­találnak valamit, hogy minél laposabb legyen a pénztárcá­ja. Nincs őneki elég baja!? S akkor egy ilyen senkiházi csavargó kiszurkálja a kerék­párját. Piszkos ez a világ! Csak azt tudná, hogy mit vé­tett és ki ellen! De ha elkap­ná ezt a szemetet, akj szóra­kozott ...! És garantálja, hogy elkapja! Mondja a magáét, mint egy automata. Nehezen törődik bele a megváltoztathatatlan- ba. Attól végképp „berág’’, amikor kiderül, hogy még másik hat bringa esett áldo­zatul. A dörzsölt kerékpár- szurkáló nem késsel dolgo­zott — az túlságosan vandál „mutatvány”. Mennyivel ha­tásosabb és kíméletesebb — eleganciára és igényességre vall — a valamiféle tűvel ejtett lyuk, amit szinte ész­re se lehet venni. Böhömnagy rést bárkj vághat azon a gu­min. Hogy mi ebben a dili­ben az öröm. mikor úgysem látja a bosszúságtól eltorzul! arcokat? Ugyan kérem, ez csu­pán egy kis fantázia kérdése íme, ez a micisapkás út " is dühöng, átkozódik és fogadkozik. Hogy holnap ki­jön és holnapután is, míg ő! el nem kapja. (Előbb persze beragasztja a gumit.) Hát e? a szép az ő produkciójában javítja az emberek hangula­tát. Nem engedi őket elké- nyelmesedni. Ilyen apróságon keresztül, mint a kiszúrt gu­mi, döbbenjenek csak rá a na­gyobb dolgokra, a rideg való­ságra. S ehhez nem kell más csupán egy tű. Hát ez maga a küldetés! Most egy-két autókerék kö­vetkezik. F. F. koromban. Az ember soha nem mondhatja, hogy ennyi és ennyi tudás nekem elég, most már tovább nem tanulok sem­mit, mert néhány év múlva már csak a lemaradását érzé­kelheti önmagához és mások­hoz képest. Egy változó gaz­daságú országban nagyon nagy szerepet kellene kapnia az oktatásnak. — Szakmájából adódóan friss információkhoz jut. Fel­használja ezeket a privát élet­ben. vagy csak munkaeszköz? — Soha nem szereztem semmiféle előnyt abból, hogy riporter vagyok. A nevemet csak akkor használom, ha a munkám során bemutatkozom. Mivel elfoglalt vagyok, sok mindent nem tervezhetek elő­re. Én például nem veszek színházbérletet, mert nem biz­tos. hogy el tudok menni a bérleti előadásra. A színházat viszont szeretem. — Vannak pénzcsináló szakmák — a közgazdászé is ilyen. Tud-e vagyont szerezni ezzel a végzettséggel? — Nem tudok. Egyrészt azért, mert nem a gyűjtés az életem célja, de azért sem, mert a saját fogyasztásom mellett a szüléimét is támo­gatom. Nincs tehetségem a sefteléshez. Míg sokan a kül­földi útról behozott hiány­cikkel, ennek eladásával meg­térítik az utazás költségeit, vagy nyernek rajta, — Több oldalról bemutat­kozott. már a hallgatóknak: egy időben az Élelmiszergaz­daság című riportsorozatot ve­zette. a tv-ben pedig kül- és belpolitikai kommentátor volt. Van-e kedvenc témája, mun­katerülete? Ha korlátlan lehe­tőséget kapna, milyen műsoro­kat. sorozatokat készítene? — Már az iskolában sem volt kitüntetett tantárgy, amit jobban szerettem a másiknál. Minden érdekel, ami az em­bereket érdekli, izgatja. Ezért sem készítenék sorozatot: mi­re adásba kerül minden riport, lehet hogy már nem időszerű. Egyetlen dolog van, amit nemcsak sorozattá tennék, de állandó műsorrá nevezném ki. Ez az egészséges életmód: a helyes étkezéstől a károsnak mondott szenvedélyekig. A változások talán nemcsak tes­ti, emberi közérzetünkön is javíthatnának. Ip. E. Drága beruházásokon Vizsgálatok Az Építésügyi Minőség-el­lenőrző Intézet és 7 ellenőrző állomásának szakemberei ösz- szegezték a novemberben tar-- tott célvizsgálatok tapasztala­tait. Egy hónapon át azt vizs­gálták a tízmillió forintos „drágább” beruházásokon, ösz- szesen 70 építkezésen, hogy milyen a munkahelyi rend és a technológiai fegyelem. Az építkezések téli átállásának idején ugyanis különösen fon­tos az anyagok és szerkezetek szállítási tárolási és beépítési előírásainak teljesítése, mert a hanyagság, fegyelmezetlenség a hidegben még nagyobb kár­ral jár, mint nyáron. A 70 épít­kezés közül 37 helyen találtak kisebb-nagyobb hibákat, s ösz- szességében azt állapították meg, hogy a korábbihoz viszo­nyítva javult az építkezések rendje és fegyelme. A tárgyi­lagos megítéléshez azonban az is hozzátartozik, hogy a lakos sági felvásárlások miatt a nag- építkezések most a szokásosná 'kevesebb anyagot tárolnak, - azt könnyebb is rendben tar tani. A vizsgálatok során talál! hibák között különösen gya kori volt, hogy előbb készítet tek válaszfalakat, mint tető­szigetelést. Ez a fordított sor rend pedig azzal a veszéllyel jár. hogy szigetelés híján a válaszfalak átáznak, s a hideg­ben szétfagynak. A válaszfal megreped ését okozó gyakor hiba az is, hogy rosszul rögzítik a mennyezethez, s ezért meg­lazul a fal. Előfordult az is. hogy az építők elmulasztották a tető szigetelésének eső ellem védelmét, és tovább fokozták a bajt azzal, hogy az átázott hőszigetelő réteget még le is fedték vízszigetelő lemezzel, ami ráadásul megakadályozta a vízzel átitatódott födém ki­száradását. Gyakran kifogásol­ták az ellenőrök, hogy a nagy építkezéseken rosszul értelme­zett takarékosságból nem épí­tik meg az ideiglenes felvonu­lási utakat. Ezért a nagy teher­autók, a dömperek és munka­gépek kerekeitől felszaggatott talajon esőzés idején térdig érő sárban közlekednek. Az ellen­őrök jegyzőkönyvben rögzítet­ték az észlelt hiányosságokat, amelyek megszüntetéséről egy hónapon belül kell intézkedni' az érintett építkezések vezetői­nek. ISSN 0133—268» (Ceglédi Hírlap) Dörzsölt kerékpárszurkáió A vasútállomás épülete a neonok fényében bóbis­kol. Ügyet sem vet a néha krákogó taxikra. Ásítva bo­csátja el a siető utasokat, akik holnap újra visszatér­nek. Masszív, barna micisap­kás úr tart a lángossütő bódé irányába. Két hatalmas sport­szatyrot markol keményen. Zi­hálva kapkodja a levegőt. Ke­rek arcán hideg verejtékcsep- pek gyöngyöznek. Megköny- nyebbülten sóhajt fel, ahogy egy lelakatolt férfikerékpár­hoz ér, amely a népes kétke­rekű sereglet szélén cövekel. Rövid ideig matat a ka­bátja zsebében, némi keresgé­lés után előkerül a kulcs. Megszabadítja bringáját a lánctól. Gyanútlanul teszi a kormányra az egyik pakkot. Valamit furcsának talál. A sejtés lassan kúszik fel agyá­ba: a hátsó kerék leengedett. Mi a rossebb történt?! — kér­dezi. Évek óta semmi baj nem volt a gumikkal. Pumpát ko­tor elő valahonnan a szatyor mélyéből. Idegesen nyomatja a levegőt. Sehol semmi. Cifrát káromkodik. Ekkor lép mellé a szürke kucsmas, magas hölgy. Mély­ségesen együttérez hősünkkel, miközben kiszabadítja a ma­ga kis kék színű járgányát. Pár másodperc múlva robban a meglepetés petárdája. Óh. egek! Más sem hiányzott a boldogsághoz. Egész éjjel nem aludt. A külföldi útja során „megműtötték” a táskáját — nagyon szakszerűen, pengével — és elemelték a pénztárcá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents