Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-16 / 13. szám
1988. JANUÁR 16.. SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Biztató nyitá Béniben kaiét napirenden az atomrohbanlási kísérletek ügye Elénk visszhangot keltett Jasszer Arafat új javaslata ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Genf ismét a világsajtó érdeklődésének középpontjába került. A svájci konferenciavárosban csütörtökön megkezdődött a hadászati fegyverek csökkentéséről a szovjet és az amerikai tárgyalóküldöttségek újabb ülésszaka. Ez a téma már 1982-óta különböző szintű kétoldalú tanácskozások napirendjén szerepel. Szakértői szinten a jelenlegi megbeszéléssorozat — amelyet időszakos szünetek szakítanak meg — 1985-óta tart. Az első komolyabb lökést a megbeszéléseknek a reykjavíki csúcstalálkozó adta az 1986-os esztendőben. Mint emlékezetes, ezen a legmagasabb szintű szovjet— amerikai tárgyaláson nem jött ugyan létre megállapodás, de abban egyetértés volt, hogyan hasonlítsák össze a Szovjetunió elsősorban szárazföldi telepítésű rakétáit az Egyesült Államok túlnyomóan tengeralattjárókon elhelyezett földrészközi hordozóeszközeivel. A megoldás módja a robbanófejek száma lett. S a tavaly decemberi washingtoni csúcstalálkozón létre is jött az elvi megegyezés ezek 50—50 százalékos, azaz mindkét oldalon hatezer-hatezer nukleáris robbanófejre való csökkentésére. A most kezdődött ülésszak — mint a világsajtó legtöbb hírmagyarázata rámutat — remélhetőleg az utolsó lesz s a szerződéstervezet teljes kidolgozásához vezet. Erre nézve bizakodó a hangulat. Ügy vélik, hogy az 500—5500 kilométer hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyverek megsemmisítésére tavaly decemberben megkötött szerződés és általában a kölcsönös bizalom erősödése a két világhatalőhi között lehetővé teszi a munka felgyorsítását Genfben. Azt viszont egyesek megkérdőjelezik, hogy a még hátralevő akadályokat az egyezménytervezet megszövegezésének útjában a legközelebbi, moszkvai Gorbacsov—Reagan találkozó időpontjáig el lehet-e teljesen távolítani. Erre a csúcstárgyalásra az év derekán kerülne sor. Egyes hivatalos megnyilatkozásokban — így Reagan elnök egyik beszédében — elhangzott az a kitétel, hogy „nem akarják elsietni e fontos szerződéstervezet alapos kidolgozását”, s nem futnak majd versenyt az idővel csupán azért, hogy a dokumentum a csúcstalálkozóra aláírásra készen legyen. Persze — tették hozzá — kívánatos volna, ha a még nyitott kérdésekben addigra a kompromisszumos megoldások létrejönnének, s a két vezető aláírhatná azt a leszerelési szerződést Moszkvában, amelynek nyomán megkezdődhet a rakéta-nukleáris arzenál döntő tömegében is a leszerelés folyamata. A fő kérdés az, hogy milyen megoldást találjanaK az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezésre. Ismert, hogy ez Reagan „csillagháborús” terve, amellyel rakéták és mesterséges holdak megsemmisítésére alkalmas eszközöket kíván elhelyeztetni a világűr- ben. Ez ellentétes egy 1972-ben aláírt szovjet—amerikai megállapodással. amely a rakétaelhárító rakéták rendszerbe állítására mond ki tilalmat. Szovjet részről ezt a szerződést további tíz évre meg kívánják hosszabbítani, Washington viszont csak 1994 végéig való határidőbe egyezik bele. Előreláthatólag ugyanis akkor érnének véget a földi kísérletek, s helyezhetnék ki pusztító eszközeiket a kozmoszba. Problémát okoz az is, hogy Washington várhatóan még mindig nem mondott le arról, hogy egyoldalú előnyöket érjen el a csökkentés tervezett folyamatában. Mivel a Szovjetuniónak változtatható kiindulásé, úgynevezett mozgatható és az amerikainál nagyobb tolóerejii, úgynevezett „nehéz” rakétái is vannak, az Egyesült Államok most ezekre összpontosít. Delegációja Genfben azt akarja elérni, hogy Moszkva teljesen semmisítse meg a mozgatható földrészközi rakétáit és az 50 százalékosnál nagyobb mértékben csökkentse ezeket a „nehéz” hordozóeszközeit. Vita van a tengeri indítású (elsősorban tengeralattjárókon levő) földrészközi rakéták számának meghatározásában és nézeteltérések vannak az ellenőrzés kérdésében is. Mindezek ellenére biztató, hogy mindkét fél hajland.ó a kompromisszumokra az elhangzott nyilatkozatok tanúsága szerint. LEHET-E ELLENŐRIZNI A FÖLD ALATTI ROBBANTÁSOKAT? Erre a kérdésre a tudományos világ zöme már régóta igennel válaszolt. Washington is tulajdonképpen elismerte ezt, amikor a szovjetunióbeli szemipalatyin.szki kísérleti atomrobbantás észlelését egy- szer-egyszer előbb jelentette be, a kipróbált nukleáris eszköz robbanóerejének becsült nagyságával, mint az arról közzétette a moszkvai tájékoztatás. Ugyanúgy a nevadai sivatagban végrehajtott föld alatti nukleáris fegyverrobbantást Moszkvában is a szovjet hírügynökség előbb kommentálhatta, mint annak hírét a Potomac-parti fővárosban nyilvánosságra hozták. Az amerikai törvényhozás mégsem volt hajlandó az 1974-es és 1976-os szovjet—amerikai szerződést ratifikálni, mivel állítólag az ellenőrzés nem volt kellően biztosított. Genfben az okmányok újratárgyalására szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek, de ezek hamarosan megszakadtak. A washingtoni szenátus által be nem cikkelyezett megállapodás egyébként arról intézkedett, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok 150 kilótonna robbanóerejűnek megfelelő szintre korlátozza föld alatti kísérleti robbantásainak mértékét. Szovjet részről nem egy erőfeszítés történt a holtpontról való elmozdításra. A moszkvai vezetés 1985 augusztusától kezdve, 19 hónapon át, egyoldalúan szüneteltette kísérleteit, miközben Washington gőzerővel folytatta e programját. Ez végül a Szovjetuniót is saját robbantásai felújítására kényszerítette, mivel nem adhatott ilyen egyoldalú előnyt a másik oldalnak. A szovjet— amerikai megbeszélések felújítására azonban folytatódtak az erőfeszítések Moszkva részéről így hétéves szünet után sikerült elérni, hogy tavaly Genfben felújítsák a tárgyalásokat. Tavaly ősszel szovjet és független amerikai tudósok egv csoportja a két ország kísérleti telepeinek közelében megfigyelő műszereket állított fel, hogy így bizonyítsák: a robbantások észlelhetők, tehát ellenőrizhetők. Washington azonban nem fogadta el ezt a módszert hitelesnek. Tavaly decemberben viszont a csúcs- találkozón megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közösen végez nukleáris kísérleteket, s különféle ellenőrzési módszereket próbálnak ki. E megállapodás értelmében tartózkodik most egy húsztagú amerikai küldöttség a Szovjetunióban, s utazott „ismerkedési látogatásra” a sze- mipalaíyinszki kísérleti telepre. Január végén hivatalos szovjet személyiségek és szakértők viszonozzák a látogatást az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén. Az ellenőrzéssel kapcsolatos kifogásokkal így a jövőben nehezen lehet majd érvelni az amerikai szenátusban, s megnyílhat az út az 1974-es és 1976-os szerződések ratifikálása előtt. Ezek után, ha a „menetrend” tovább érvényesül, egyezményt lehet kötni a föld alatti nukleáris robbantási kísérletek számának korlátozására. E lépés után fel lehet vetni ezek teljes megtiltását is. Ezt azonban egyelőre a washingtoni hadügyminisztérium mereven elutasítja. A fegyverek tökéletesíteséhez szükségesnek mondják a további kísérleteket. S itt jutottunk el a kulcskérdésig. A nukleáris kísérletek átfogó betiltása ugyanis döntő ) ontosságú a fegyverkezési verseny megfékezése szempontjából. LOGIKUS JAVASLAT A _ KOZEL-KELETI BÉKÉS RENDEZÉSRE Ciszjordániában és a gazai övezetben Tel Aviv hivatalos adatai szerint is már megközelíti a negyvenet azoknak a palesztin tüntetőknek a száma, akiket az izraeli katonaság megölt az elmúlt hetek során. A tényleges adatok — mint arról a PFSZ forrásai beszá- molnaa — messze felülmúlják ezt. Tömeges letartóztatások teszik még drámaibbá és kiélezettebbe a helyzetet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már megbélyegezte a fegyveres terrort, s Izraelt fő szövetségese, Washington szólította fel, hogy ne éles töltényekkel tü- zeltessen a tüntetőkre, hanem „erje be” gumilövedékekkel és könnygáz alkalmazásával. A Biztonsági Tanács egyébként két egymást követő határozatában szólította fel Izraelt a palesztin politikai személyiségek deportálásának megszüntetésére, amely ellenkezik a genfi egyezménnyel. A nemzetközi felháborodás közepette elszigetelődő Izrael vezetői között nézeteltérések vannak, hogy mi legyen a kiút. Samir miniszterelnök előbb a terrorintézkedések fokozásával pacifikálni akarja a megszállt arab területek lázongó lakosságát, s csak azután hajlandó tárgyalni valamiféle, csak látszatnak szánt, helyi önkormányzatról. Peresz külügyminiszter, a Munkapárt vezetője viszont a katonaság kivonását sürgeti a gázai övezetből és Ciszjordániából, s azt javasolja, hogy miután a feszültség ezáltal csökken, Tel Aviv kezdeményezzen átfogó nemzetközi konferenciát a rendezésre, valamennyi érdekelt részvételével. Samir azonban egyelőre hallani sem akar erről. Ebben a helyzetben hangzott el Jasszer Arafat váratlan megnyilatkozása. A PFSZ vezetője bejelentette: mozgalma kész elismerni Izrael létét a Biztonsági Tanács korábbi, 242-es határozata alapján, ha Tel Aviv hozzájárul a nemzetközi konferenciával való rendezéshez és kiüríti a megszállt arab területeket. Ezen a tanácskozáson valamennyi érdekelt fél, így a palesztinok képviselői is részt vennének. Megtörténhetne tehát a fordulat a va'óságos békés megoldás felé. Az első visszhangok nagy része nagyon visszafogott. Izrael kormányköreinek túlnyomó része ugyanis, élén Samir miniszterelnökkel, továbbra is mereven ellenzi a nemzetközi konferencia megtartását, a megszállt területek kiürítését, így lényegében elutasítja Arafat ajánlatát. A gázai és cisz- jordániai helyzet további éleződése azonban nem kerülhető el, ha Tel Aviv folytatja a terror politikáját. A nemzetközi nyomás is fokozódik Izraelre, s ez sürget* a békés kibontakozás kutatását. A realitásoknak végül is érvényesülniük kell... Arkus István Megállapodás Macau jövője A kínai és a portugál kormány megbízottai pénteken kicserélték a Macau jövőjéről szóló megállapodás ratifikációs okmányait, s ezzel életbe lépett a megállapodás. Mint : emlékezetes, a Kínai Népköztársaság és a Portugál Köztársaság képviselői a múlt év áprilisában írták alá Pe- kingben azt a közös közleményt és megállapodást, amelynek értelmében 1999. december 20-án Kína helyreállítja szuverenitását Macau felett. A megállapodásban Kína elkötelezte magát amellett, hogy a szuverenitás helyreáílí- tásót követő fél évszázadon át érintetlenül hagyja Macaun a kapitalista társadalmi és gazdasági rendszert és a félszigetet. a Kínai Népköztársaság különleges övezetének tekinti. Eduard Sevardnadze vasárnap Bonnba látogat Kepmletápelás A bonni kormány véleménye szerint Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnap este kezdődő látogatása újabb jelentékeny lépés a széles alapokon nyugvó államközi kapcsolatok megszilárdítása és javítása szempontjából. Kifejezi egyben a feleknek azt a közös szándékát, hogy viszonyukat európai fontosságénak megfelelően, a földrész népei javára alakítsák — hangsúlyozta pénteki sajtóértekezletén Friedhelm Ost államtitkár, az NSZK kormányának szóvivője. Rámutatott: Helmut Kohl szövetségi kancellár, aki a látogatás idején szintén beható véleménycserére fogadja Se- vardnadzét, kiváltképp ebben az esztendőben megkülonA Koreai NDK visszautasítja a rágalmazó vádaskodást Légi katasztrófa Az MTI tokiói tudósítójának jelentése szerint a dél-koreai hatóságok pénteken nyilvánosságra hozták jelentésüket, amely szerint egy 26 éves észak-koreai nő bevallotta, hogy hetvenéves férfi társával ő követte el a KAL gépe elleni 1987. november 29-i merényletet. A Dél-Koreai Légi- társaság Boeing—707 típusú gépe Burma és Thaiföld határán lezuhant, a fedélzetén tartózkodó 115 személy közül senki sem élte túl a katasztrófát. A szöuli verzió szerint a két merénylő, miután a fedélzeten elhelyezte az időzített robbanószerkezetet, Abu Dzabiban elhagyta az Európából Dél- Koreába tartó gépet. Az Egyesült Arab Emírségek fővárosából egy másik járaton Bah- reinbe repültek, ahol hamis japán útlevelek birtoklása miatt letartóztatták őket. Kihallgatásukkor öngyilkosságot kíséreltek meg, az idős férfi bele is halt a mérgezésbe. A történtekről beszámoló TASZSZ megállapítja, hogy Szöul a KNDK-ra próbálja hárítani a felelősséget a gép pusztulásáért. Máig sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. hogy a korábban már többször is meghibásodott utasszállítón valóban robbanás történt. Még mindig nem találták meg az eltűnt gép roncsait. Idézi a TASZSZ a Sukan Sincso című tokiói hetilapot is, amely nemrég közölte: Abu Dzabiban a merénylettel gyanúsított két személyen kívül tizenegy dél-koreai kormányhivatalnok és a dél-koreai biztonsági szolgálatnak a repülés biztonságáért felelős két munkatársa is elhagyta a gépet, s erről a szöuli hivatalos verzió nem tesz említést. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság teljes mértékben visszautasítja a dél-koreai rágalmazó vádaskodást, miszerint köze volna az 1987. novemberi incidenshez, nevezetesen a dél-koreai utasszállító repülőgép eltűnéséhez — hangoztatja a KCNA hírügynökség pénteken közzétett nyilatkozata. A phenjani rádióban és televízióban közzétett nyilatkozat a KNDK elleni szándékos összeesküvésnek nevezi az incidenssel kapcsolatos vádaskodást. A dokumentum azt a követelést tartalmazza, hogy haladéktalanul szüntessék be a KNDK elleni ellenséges kampányt, és annak a reménynek ad hangot, hogy világszerte el fogják ítélni a szöuli hatóságoknak a KNDK elleni összeesküvését. NA JO-k'képiébázis a robotrepiilők állomása helyén Témaszpenibél A belgiumi Florennes melletti támaszpontot — ahol eddig az amerikai manőverező robotrepülőgépek (cirkáló szárnyas raliéták) állomásoztak — a robotrepülőgépek visszavonása után valószínűleg a NATO repülőkiképző bázisává alakítják át — közölte pénteken a belga hadügyminisztérium szóvivője. Brüsszeltől délre, a francia határ közelében Florennes mellett van az az amerikai támaszpont. ahol 1985 márciusa óta 16 amerikai manőverező robotrepülőgép állomásozik, s ahova az eredeti terv szerint ebben az évben további 32-őt telepítettek volna. A rakéták (INF) visszavonásáról kötött szovjet—amerikai megállapodás értelmében azonban a 'további telepítést felfüggesztették és a már a helyszínen levő rakétákat az egyezmény raHASAEÓANYAG CSEMPÉSZÁRU A nyugatnémet parlament pénteken Interpelláció» vitában foglalkozik a hanaui Nukem és leányvállalata, a Transnuklear nemzetközi botrányával, amelyet előző éjjel megvitatott már a törvényhozás környezetvédelmi bizottsága is. Klaus Töpfer környezeti, természetvédelmi és reaktorbiztonsági miniszter Helmut Kohl kancellárt külön tájékoztatta a nagy feltűnést és aggodalmat k-ltő ügyről: felmerült az a gyanú, hogy az említett cégek — együttműködve a belgiumi Mól város atomkutatási központjával — atomfegyver előállítására alkalmas hasadóanyagot, dúsított urán 235-üt juttattak külföldre. A Hannoverben megjelenő Neue Presse című újság pénteki jelentésében Pakisztánt és Líbiát tünteti fel a titkos szállítmányok célországának. Töpfer miniszter bejelentette: az esetről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott, 1968-ban kelt úgynevezett. atomsorompó-szerzödés lehetséges megszegésének gyanújáról értesíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget és a (nyugat-) európai közösséget. tifikálását követő másfél éven belül elszállítják. A támaszpont hasznosítására tervbe vették, hogy a NATO repülőkiképző bázisát az NSZK északi részén fekvő Jeverből — amelynek igen sűrűn lakott körzetében a repülőgépek okozta zaj miatt igen sok a panasz — ide helyeznék át. A támaszpont hat NATO- tagország — az Egyesült Államok. Kanada, az NSZK. Hollandia. Nagy-Britannia és Belgium, — pilótáinak kiképzését szolgálná. Szó van arról is. hogy a bázist egy másik nyugatnémet támaszpontra. Zweibrücken mellé helyeznék át, azonban a belga hadügyminisztérium úgy véli, hogy Florennes-neik. több esélye van. A döntés ez év tavaszán várható. böztetett jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok ápolásának. A megbeszélések átfogják majd a kétoldalú viszony és a nemzetközi, kérdések legszélesebb területét. Az első témakörben főként a gazdasági kooperáció áll az érdeklődés homlokterében, tekintettel a Szovjetunióban kibontakozó reformokra, a társadalmi-gazdasági élet átalakításának folyamatára. Figyelmet fordítanak a műszaki-tudományos együttműködés előrevitelére az érvényben lévő megállapodások alapján, nemkülönben a kulturális érintkezés bővítésének lehetőségére. Szóba kerül a környezetvédelmi együttműködés és a humanitárius problémák kérdésköre is. A kancellár ismételten hangot adott elégedettségének. hogy az idén megsokszorozódott az NSZK-ba kiutazó német nemzetiségű szovjet állampolgárok száma. A nemzetközi vonatkozásban a megvitatandó tárgykörök közül kiemelkedik a kelet—nyugati kapcsolatrendszer. különösképpen a leszerelés és fegyverkorlátozás területén tapasztalható haladás, valamint a helsinki biztonsági és együttműködési folyamat kérdése. Idén az első hat hónap során az NSZK kormányának képviselője tölti be a (nyu- gat-)európal közösség (EK) elnöki tisztét, Bonn nyomatékosítani óhajtja: tisztségét arra akarja felhasználni, hogy előmozdítsa a kapcsolatok fejlesztését Nyugat-Európa és az NSZK keleti szomszédai között is. A látogatás fontos témája lesz Kohl kancellár Gorbacsov főtitkárnak szóló meghívása, hogy tegyen hivatalos látogatást az NSZK-ban. A kancellár újra kifejezte reményét, hogy erre a látogatásra még az • NSZK EK-elnöksége alatt sor kerülhet. Eduard Sevardnadze látogatása idején a felék várhatóan megállapodnak egy jegyzőkönyvben, amely előirányozza a rendszeres konzultációkat a nyugatnémet és a szovjet külügyminisztérium között. A tervek szerint ugyancsak egyezségre jutnak főkonzulátusok Kijevben, illetve Münchenben történő kölcsönös felállításáról. Szintén napirenden van a kétoldalú gazdasági megállapodás hatályának meghosszabbítása. A nyugatnémet sajtó emlékeztet arra, hogy Hans-Dietrich Genscher, Sevardnadze partnere 1986 júliusában tett hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A felek akkor adtak hangot annak az elvárásuknak, hogy 'ikerül új fejezetet nyitni a kölcsönös kapcsolatok történetében. A viszony magas szinten elhangzott, a szovjet vezetésire nézve sértő nyugatnémet megnyilatkozások következtében bekövetkezett átmeneti megromlása után az NSZK 1987. márciusi kormánynyilatkozatában rámutatott: központi jelentőségűnek tekinti Bonn és Moszkva viszonyát. A kapcsolatok alakulásában haladást tett lehetővé Richard von Weizsäcker szövetségi elnök 1987. júliusi szovjetunió- beli látogatása, majd a közelmúltban Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök moszkvai tárgyalása. Csak röviden... MADRIDBAN pénteken megállapodás jött létre az Egyesült Államok Spanyolországban állomásozó haderőinek lényeges csökkentéséről. A spanyol főváros közeléből kivonják a 72 darab vadászbombázó repülőgépet és Zara- gozából is távozik öt amerikai üzemanyag-utántöltő óriás repülőgép. ÜJABB VÉRENGZÉST követtek el szikh terroristák Pandzsáb indiai szövetségi államban. Az utóbbi negyven- nyolc órában huszonegy embert öltek meg, köztük egy nyolctagú család minden tagját. NORVÉGIA úgy döntött, hogy kitoloncolja azt a 11 iránit, akik a múlt hónapban elfoglalták Irán oslói nagykövetségét. A száműzetésben élő, Khomeini-ellenes irániak decemberben erőszakkal elfoglalták országuk norvégiai nagy- követségét, a nagykövetség hét dolgozóját három órán át túszként fogva tartották, majd megadták magukat. Egy oslói bíróság az akcióért félévi börtönbüntetésre ítélte őket.
