Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

Kulturális program Ecseren pénteken 14.15-től az ifjúsági bélyeggyűjtő kör foglalkozása, 18-tól néptánc. Gyomron az úttörőházban 14.30- tól a bélyegszakkör, 15- től a fotószakkör foglalkozása. Monoron 15-től a hatodiko­sok klubjának összejövetele, 17.30- tól német haladó nyelv- tanfolyam, 18-tól számítás- technika. A filmszínházban 18-tól: Hair (színes, amerikai film­musical), 20-tól videó: A siká­tor hercegei (színes hongkongi kalandfilm). Noteszlapok Vásárolunk, vásárolunk? A kicsi, de a környéken igen népszerű boltban elég sokan várakozunk ebben a kö­dös, nyirkos kora reggeli órá­ban. Idős asszony vásárol edőttem, no nem olyan sok­félét, mert mint mondja: „messzi még a nyugdíj”. Kü­lönben is tegyük a szívünk­re a kezünket, az áremelések után igencsak óvatosan bán­tunk a pénztárcánkkal, ne­hogy kellemetlen meglepetés­ben legyen részünk a fizetés­kor ... Szóval az idős néni is csak tejet, kenyeret kér az eladó­tól. meg elemet. Először egy kis ceruzaelemet mutatnak neki, amit azonnal a kosara mélyébe süllyeszt... — Nem ilyet kérek. Tud­ja, olyan nagyobbat — teszi hozzá. — Hűt mibe kellene az elem? — kérdezi udvariasan az eladó. — A rádiómba. Már kissé türelmetlenül to- porgunk a sorban, amikor robban a bomba. A néni egy­szer csak hirtelen a fejéhez kap, s kivágja: — Nem is a rádiómba kell az az elem, hanem a zseb», lámpámhoz... — Azzal sajnos nem szol­gálhatok — mondja az eladó. Számol, majd mintegy bo- csánatkérően néz ránk, ami­ért olyan soká szolgálta ki egyik törzsvevőjét... Kelendő a pecsenye Téli piac: ez nem az igazi Gyér felhozatal, kevés vevő Rendszeres piacra járó lé­vén mindig párhuzamot tu­dok vonni a monori és a gyömrői között. Az előbbi he­lyen szerdán és szombaton, Gyomron csütörtökön és va­sárnap tartanak piacot. Ezek­ben a téli hetekben a felho­zatal bizony mindkét telepü­lésen igen szolid, a vásárló­erő pedig még ennél is gyen­gébb. a csizmát, s máris a korcso­lyás cipő van a jobb lá­bán ... — Kisfiam, hát erről szó sem lehet, nincs most ennyi pénzünk. Meg különben is, ki tudja, lesz-e az idén jég a strandon — így az anyuka. — De a Pista (a sógor) megígérte, hogy bevisz majd a városligeti Műjégpályára... Vegyük meg édes anyuci... — kérleli. — Nem, szó. sem lehet róla — hangzik a megfellebbezhe­tetlennek tűnő válasz. A vajszívű eladó vet véget a családi konfliktusnak, mert megesik a szíve a már-már zokogó fiún, s azt mondja: csomagold csak be, két rész­letben elég, ha anyu kifize­ti... Anya mérges, a fiú könnyes arca pedig az örömtől hirte­len pevetésre vált. Beszalad a másik helyiségbe, ahol a polc alatt úgy eldugta a kor­csolyát, hogy azt senki nem lelte volna meg — rajta kí­vül. Azonnal magához veszi, s széles, győzelemteli mosoly- lyal lép ki az ajtón ... .Már anyu sem mérges. —ér A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1988. JANUÁR 15., PÉNTEK Amiről józanul kell beszélni Lesz-e a jó borhoz jó szőlő? Szűcs István igazgató különlegességet tart a kezében, 1986- os évjáratú olaszrizlinggel töltött palackot. A tavalyelőtt épí­tett bormúzeum szakmai céiokat szolgál majd azzal, hogy akár 3-4 év múlva is emlékeztetnek az „archív” borok a korábbi évjáratok minőségére. Az összehasonlítási lehetőség pedig jó önkritikát is jelenthet. (A szerző felvételei.) A kamaszodó fiú édesany­jával érkezik a leértékelt áruk boltjába. Gyorsan kör­benéz, 6 azonnal megakad a szeme egy műkorcsolyán, ami ugyan használt, de igen jó állapotban van. Meg sem kérdezi anyukát, csak gyorsan lekapja lábáról Gombán, Bényén és Káván: idr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyomron, Mag­lódon és Ecseren: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 62., telefon: Gyöm- rő 70.), Monoron, Monori-ef- dőn. Vasadon, Csévharaszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a szakorvosi rende­lőintézetben). Pilisen és Nyár­egyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysá­Fájó szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, munkatársaknak. 30 barátoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen, drága jó fiamat és testvérünket, Nagy Istvánt Mono­ron utolsó útjára elkísérték, sírjá­ra koszorút, virágot helyeztek, fáj­dalmunkban együttéreztek. özv. Burján Sándorné és családja. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak a kedves barátoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesanyánkat, Drabik Istvánná sz. Nagy Margi- tot utolsó útjára koszorúikkal, vi­rágaikkal. velünk együtt elkísér­ték Monoron és részvéttávirataik­ban együttérzésüket fejezték ki. Hálás szeretettel a gyászoló család. Előadói est Zorán, Kern Zorán Sztevanovity és Kern András részvételével előadói estet rendeznek Monoron ja­nuár 16-án, szombaton 16 óra­kor a művelődési központ­ban. A belépődíj 80 forint, jegyek elővételben kaphatók. por». Úriban és Mendén: köz­ponti ügyelet (Sülysáp, Loson- czi u. 1., telefon: Sülysáp 50.), Üllőn: dr. Végh Sándor, Ve- csésen: központi ügyelet a szakorvosi rendelőben (Baj- csy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­nerron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai, az üllői és a gyöm­rői. Fogorvosi ügyelet szombaton reggel 7-től 13 óráig Monoron a szakorvosi rendelőintézet­ben, a vecsési és az üllői bete­geket 8-tól 13 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. (Cím: Vecsés, Bajcsy-Zs. u. 68.). Egyéb időpontban, tehát szombaton 13 órától hétfőn reggel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirá­lyi utcai szakrendelőben van sürgősségi fogászati ellátás. Ügyeletes állatorvos: dr. Fo­dor János Vasad, Ifjúság u. 9. Beteg állatok bejelentése Monoron a főtéri gyógyszer- tárban, reggel 8-tól 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. A hét közepén a monori piacot látogattuk meg, ahol arra voltunk kíváncsiak, mi­lyenek az árak, mit kínálnak a vásárló háziasszonyoknak az őstermelők. Nos, ami a legelőször szem­betűnt, nagyon kevés eladó kínálta portékáját, de vásár­lók sem igen voltak. Az eladók fázósan toporog­tak az asztalira kitett árujuk mögött, csak nagy ritkán kel­lett kiszolgálniuk a vevőket. Ami biztos, a zöldség-gyü­mölcs kínálat megfelelőnek mondható a monori piacon, ez kiderült abból is, hogy eb­ből volt a legnagyobb a fel­hozatal. A sárgarépa-kínálat volt a legjobb, 8—10 forintért mér­ték kilóját. Zöldséget viszont már csak kevés helyen fe­deztünk fel, kilójáért 20 fo­rintot kértek általában. Zellerből sem volt túlkíná­lat a monori piacon. A fejes káposzta ára 7—10 forint kö­zött mozgott, a kelkáposzta viszont ennél drágábban kel­lette magát. Feltűnően sok házilag ké­szített savanyúság js vevőre várt az eladóknál. Almából igen széles volt a választók. Tíz, tizenkét fo­rintért is lehetett kapni — igaz ezek apróbbak voltak, a nagyobb szemű jonatánt 20— 24 forintért árulták. Igen sokan keresték fel a piac területén működő ható­sági húsboltot. A bőrös ser­téshúst 54, a bőr nélkülit 85 forintért árulták. A fej- és lábrészeket pedig egységesen 8 forintért. A pavilonsoron nagy for­galmat bonyolított le a lán- gossütő, ahol finom ízes fán­kot is kínáltak. A pecsenyesü­tők közelébe viszont csak ke- ' esen merészkedtek ... Péteriből érkezett ismerő­söm, aki szintén rendszeres piaclátogató, meg is jegyezte: — Mi van, már piac sem lesz Monoron? Hát piac volt szerdán, de — ahogy szegény megboldogult Arkagyij Rajkin mondta — ez nem az igázi... A bor. Tudom, hogy nem létfontosságú közszükségleti cikk ez az itóka. Ám kár len­ne tagadni, hogy hazánkban is nagyon sok ember az élet mindennapos velejárójának tartja a borfogyasztást, úgy mint mások a kávézást, eiga- rettázást vagy akár az esti tornát. A hazánkban jelleg­zetes ivási szokások, az azok­kal kapcsolatos mennyiségi szemlélet, sajnos, már mélyen gyökerező hagyományt terem­tettek. Nem véletlen, hogy a bögrecsárdák elszaporodtak. Még mindig tartja magát az a mondás, ami szerint nem az a lényeg, hogy mit iszunk, hanem az, hogy ártson. Szárazhegyi telep Én viszont azt mondom, hogy egyáltalán nem mindegy, mit, mennyit s hogyan iszunk. Mert igaz, hogy Tokaj, Gyön­gyös, Badacsony vagy akár a Mecsek, Villány környékén élő bortermelők is szeretnek sokat inni, csakhogy ők tudják, mit érdemes a maguk, netán a vendég poharába tölteni. Ám kérdés, hogy a mi vidékün­kön, szűkebb pátriánkban van-e miből válogatnia a bor- fogyasztóknak. Ugyanakkor arról sem szabad megfeled­kezni, hogy jó bort csak jó szőlőből lehet készíteni; Tehát vannak-e jó boraink, és azok előállításához jó sző­lőnk? — tettem fel a két kér­dést a közelmúltban több he­lyen is, például a Promontor- vin nagykátai pincészetében, majd a Monori Állami Gazda­ság monori-erdei pincészeté­ben. Ezúttal Szűcs István kerületigazgató válaszolt a kérdésekre, egy kis történeti visszatekintéssel kezdve a dol­gok jobb megértése érdeké­ben. Monori-erdőn, a száraz­hegyi telepen beszélgettünk. Magas művelésű A második világháború előtt még Monori Magtermeltető Vállalatnak hívták a mai ál­lami gazdaság elődjét. Az­tán 1949-ben államosították Szárazhegypusztai Állami Gazdaság néven. Azt kö­vetően többszöri átszervezés után alakult meg 1970-ben a mai Monori Állami Gazda­ság, amelynek akkoriban 70 hold hagyományos, tőkeműve­lésű szőlője volt (amit azóta már kiselejteztek). A nagyobb arányú szőlőtelepítés még 1962-ben kezdődött, mert már az akkori vezetés is felismer­te, hogy a földterület alkal­mas a jó minőségű ültetvény létesítésére, jó szőlő terme­lésére. így 1962 és 1965 között 160 hektár szőlőt telepítettek folyamatosan, éspedig több fajtát, mert akkoriban egy­szerűen az volt az igény vagy ha úgy tetszik, a divat. Ak­koriban az állami gazdaság az Ágker pincészetének adta el a bort. ami szárazhegyi riz- ling néven vált ismertté s közkedveltté. Az állami gazdaság szőlé­szetének legújabb fejezetéről Szűcs István kerületigazgató a következőket mondta el. — Mert a korábbi évek, év­tizedek eredményei is bizo­nyították, hogy Szárazhegy és környéke nagyon alkalmas a jó homoki borokat adó szőlő termesztésére, a gazdaság 1978- ban hozzáfogott a modern, géppel művelhető és betaka­rítható szőlészet kialakításá­hoz. Az új típusú, magas mű­velésű szőlő telepítésével elér­tük, hogy 250 hektár termő ültetvényünk van és 100 hek­tár fiatal, még nem termő. Az idén tavasszal további 40 hek­tár szőlőt telepítünk a mo­dern technológia szerint. Nem is állunk meg a telepítéssel, amíg a termő ültetvény nagy­sága el nem éri a 400 hektárt. Természetesen új, minőségi fajtákat ültettünk, már 1978- ban is: muszeot otonell, rajnai rizling, olaszrizlivg. kék­frankos. zweilgert borszőlők gazdagították a fajtaválasz­tékot. — Tehát megismerkedhet­tünk a szárazhegyi szőlészet múltjával, jelenével, jövőjével. De a kérdés még nyitott. A ki­fejezetten alföldi, homoki jel­legű borok szőlője hogyan fo­gant meg errefelé, vagyis mit ér a szárazhegyi szőlő? — Az elmúlt évi 43 mázsás hektáronkénti termésünk saj­nos valóban gyenge volt a ko­rábbi évekéhez viszonyítva, nem sorolva ide a nyolcvan­ötös évet, amikor a nagy fa­gyok megtizedelték a szőlő­állományt. Azonban még ezzel a csonka eredménnyel is elő­kelő helyen állunk a körzet gazdaságainak sorában! A ta­valyi szőlő cukorfoka átlago­san 17 és 17,5 fok közötti volt, amiből már egészen jó boro­kat lehet előállítani. Hogy milyenek a boraink? Hát a minőségről talán elárul vala­mit az is, hogy több mint öt éve vásárolja meg tőlünk a szárazhegyi szőlőt a Hunga- rovin Borgazdasági Vállalat. Ezzel pedig már azt is elárul­tam, hogy bort nem hozunk kereskedelmi forgalomba, csak az állami gazdaság dolgozói számára készítünk, s nekik adunk el. A Hungarovinnel kötött szerződés értelmében pedig itt, Szárazhegyen must­nak dolgozzuk fel a szőlőn­ket. amit előzőleg már meg­vásárolt a partner. A szőlőt bérmunkában dolgozzuk fel, s a mustot a Hungarovin szál­lítja el tartálykocsikban. Mind­ebből pedig az következik, hogy a kereskedelmi forgalom­ba hozott bor minősége, ha jó a müst, a továbbiakban már nem tőlünk függ. A Hunga­rovin exportálja is a borait, így lehetséges az, hogy jelen­tős összegeket kapunk vissza exportfelárként, am; egyben azt is bizonyítja, hogy az álta­lunk előállított musttal meg van elégedve a partnerünk. Kevesen voltak — A nagykátai pincészethez hasonlóan foglalkoznak szőlő felvásárlásával? — Jó néhány évvel ezelőtt még vásároltunk a környék háztáji és egyéni gazdaságaitól is szőlőt, de ezt a gyakorlatot meg kellett szüntetni, aminek több oka is volt. Az egyik ok, hogy mi a legjobb ter­mést és minőséget adó szőlő­fajtákat telepítettük, így a megnövekedett minőségi kö­vetelményekkel a legtöbb gaz­dálkodó nem tudott lépést tar­tani. A másik ok, hogy a fel­vásárlás, a minőség ellenőf- zése idővel lehetetlenné vált, mert az ilyen munkára egy­szerűen nem volt elég embe­rünk a létszámhiány miatt. Ugyanis minket is érzékenyen érint a főváros munkaerő-el­szívó hatása — válaszolt sor­ban a kérdésekre Szűcs István kerületigazgató. Aszódi László Antal (ISSN 0133—2051 (Monori Hírlap) Monori apróhirdetések Főkönyvelőt, SZTK­ügyintézőt keresek, lehet nyugdíjas is. , Víz-, gáz-, központi- ! strandi' < '-V fűtés-szerelők jelent- térré Ei P-!:: "*dni le* Albertirsán 300 négy­szögöl lelek eladó « i • u V kilomé­kezését várom. Mo- nor, Kossuth L. u. 8 A. Tel.; 586. hét: Monot. Deák F. u. 27. Fekete. Sertéstartásra alkal­mas tanya, 3700 négy­zetméter bérelt föld­del. olcsón eladó. Gyömrő. Töves- ma­jorban, víz, villany van. — Érdeklődni: Gyömrő, Üllői u. i2. Jegyzet Növekvő szeméthegyek N ap mint nap szemta­núi lehetünk mind­nyájan, akik úton vagyunk, egy-egy szemétdomb ki­alakulásának. Olvasom a vérségiek kezdeményezését, amellyel fővárosi színvona­lúvá igyekeznek tenni az intézményes szemétszállí­tást. Ehhez a lakosságot is kérik, hogy szerezzék be a formakukákat, ezekkel nagy segítséget nyújthat­nak a zavartalan szállítás­hoz. Mégis azt hiszem, nem elsősorban a házi szemét­tel van gond jó néhány településen, hanem az egy­re szaporodó illegális le­rakóhelyekkel. Nézzünk csak körül Gyomron a Mendei úton. Az öregteme­tő árkában és a szemközti oldalon is rengeteg teli szemeteszsákot lehet felfe­dezni. De nemcsak errefe­lé, hanem Mende irányá­ba, egészen a vasúti átjá­róig dugig teli az árok kü­lönböző szeméttel. Nem ne­héz kitalálni, hogyan ke­rül oda az árokba a sze­mét. Egyesek feldobják az autóra, s mivel nem akar­nak tengelyig sárban vé­gighajtani a szemétbányá­hoz vezető Farkasd i úton, egyszerűen az árokba dob­ják a kocsiból a teli zsá­kokat. Nyilván nem fényes nappal, hanem a sötétség leple alatt teszik mindezt — eléggé el nem ítélhető módon. Valószínűleg nem dicsérő jelzőkkel nyilat­koznak a község tisztasági helvzetóról a Mendei úton autóval áthaladó idegenek. Valóban az agglomerációs telenülés egyik szégyen­foltja ez az árokszakasz. De meniünk csak beljebb a község központjába. Ott ic felfedezhet’" n': szemét­dombot, s ez legalább any­nyira bántja az ember sze­mét, mint az előbbi. Néhány hónappal ezelőtt az Elektromos Művek transzformátorcserét haj­tott végre a Lehel és a Táncsics Mihály utca ke­reszteződésében. A régi ki­mustrált transzformátorhá­zat otthagyták a betonjár­da kellős közepén, eltorla­szolva ezzel a gyalogjárdát az arra közlekedők elöl. Alig múlt el pár nap, már­is nagyobbodott a kis ra­kás, ma már szinte sze­métdombnak is beillik ez a hely. Csóváigatják a fe­jüket a naponta arra já­rók, s nyilván megvan a véleményük a dologról. Még azt is hozzátehet­jük, hogy ez a legújabb szemétdomb a Halászkert étterem kerítésének köz­vetlen szomszédságában lelhető. Ott, ahol több mint ezer személynek — gyereknek, felnőttnek — főznek naponta ebédet... (A transzformátorházat a hét elején az ELMÜ vég­re elszállította, de a szemét ott maradt.) Lehetne még hosszasan sorolni az egyre szaporo­dó illegális szemétlerakó­helyeket Gyomron. Ter­mészetesen nemcsak eb­ben a községben, hanem másutt is nyilván sok fej­fájást okoznak az illetéke­seknek ezek a települést csúfító, szemet bántó ille­gális szeméthalmazok. V ajon meddig tűrjük szaporodásukat^ Vagy tán arra várunk, hogy ha­marosan megérkezik a téli áldás, s akkor a fehér hó­paplan mindent betakar? Lehet, hogy esik még je­lentősebb mennyiségű hó, de ml lesz. ha egyszer ki­tavaszodik? G. J. ÜGYELET

Next

/
Thumbnails
Contents