Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 12. szám
Kulturális program Ecseren pénteken 14.15-től az ifjúsági bélyeggyűjtő kör foglalkozása, 18-tól néptánc. Gyomron az úttörőházban 14.30- tól a bélyegszakkör, 15- től a fotószakkör foglalkozása. Monoron 15-től a hatodikosok klubjának összejövetele, 17.30- tól német haladó nyelv- tanfolyam, 18-tól számítás- technika. A filmszínházban 18-tól: Hair (színes, amerikai filmmusical), 20-tól videó: A sikátor hercegei (színes hongkongi kalandfilm). Noteszlapok Vásárolunk, vásárolunk? A kicsi, de a környéken igen népszerű boltban elég sokan várakozunk ebben a ködös, nyirkos kora reggeli órában. Idős asszony vásárol edőttem, no nem olyan sokfélét, mert mint mondja: „messzi még a nyugdíj”. Különben is tegyük a szívünkre a kezünket, az áremelések után igencsak óvatosan bántunk a pénztárcánkkal, nehogy kellemetlen meglepetésben legyen részünk a fizetéskor ... Szóval az idős néni is csak tejet, kenyeret kér az eladótól. meg elemet. Először egy kis ceruzaelemet mutatnak neki, amit azonnal a kosara mélyébe süllyeszt... — Nem ilyet kérek. Tudja, olyan nagyobbat — teszi hozzá. — Hűt mibe kellene az elem? — kérdezi udvariasan az eladó. — A rádiómba. Már kissé türelmetlenül to- porgunk a sorban, amikor robban a bomba. A néni egyszer csak hirtelen a fejéhez kap, s kivágja: — Nem is a rádiómba kell az az elem, hanem a zseb», lámpámhoz... — Azzal sajnos nem szolgálhatok — mondja az eladó. Számol, majd mintegy bo- csánatkérően néz ránk, amiért olyan soká szolgálta ki egyik törzsvevőjét... Kelendő a pecsenye Téli piac: ez nem az igazi Gyér felhozatal, kevés vevő Rendszeres piacra járó lévén mindig párhuzamot tudok vonni a monori és a gyömrői között. Az előbbi helyen szerdán és szombaton, Gyomron csütörtökön és vasárnap tartanak piacot. Ezekben a téli hetekben a felhozatal bizony mindkét településen igen szolid, a vásárlóerő pedig még ennél is gyengébb. a csizmát, s máris a korcsolyás cipő van a jobb lábán ... — Kisfiam, hát erről szó sem lehet, nincs most ennyi pénzünk. Meg különben is, ki tudja, lesz-e az idén jég a strandon — így az anyuka. — De a Pista (a sógor) megígérte, hogy bevisz majd a városligeti Műjégpályára... Vegyük meg édes anyuci... — kérleli. — Nem, szó. sem lehet róla — hangzik a megfellebbezhetetlennek tűnő válasz. A vajszívű eladó vet véget a családi konfliktusnak, mert megesik a szíve a már-már zokogó fiún, s azt mondja: csomagold csak be, két részletben elég, ha anyu kifizeti... Anya mérges, a fiú könnyes arca pedig az örömtől hirtelen pevetésre vált. Beszalad a másik helyiségbe, ahol a polc alatt úgy eldugta a korcsolyát, hogy azt senki nem lelte volna meg — rajta kívül. Azonnal magához veszi, s széles, győzelemteli mosoly- lyal lép ki az ajtón ... .Már anyu sem mérges. —ér A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1988. JANUÁR 15., PÉNTEK Amiről józanul kell beszélni Lesz-e a jó borhoz jó szőlő? Szűcs István igazgató különlegességet tart a kezében, 1986- os évjáratú olaszrizlinggel töltött palackot. A tavalyelőtt épített bormúzeum szakmai céiokat szolgál majd azzal, hogy akár 3-4 év múlva is emlékeztetnek az „archív” borok a korábbi évjáratok minőségére. Az összehasonlítási lehetőség pedig jó önkritikát is jelenthet. (A szerző felvételei.) A kamaszodó fiú édesanyjával érkezik a leértékelt áruk boltjába. Gyorsan körbenéz, 6 azonnal megakad a szeme egy műkorcsolyán, ami ugyan használt, de igen jó állapotban van. Meg sem kérdezi anyukát, csak gyorsan lekapja lábáról Gombán, Bényén és Káván: idr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyomron, Maglódon és Ecseren: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 62., telefon: Gyöm- rő 70.), Monoron, Monori-ef- dőn. Vasadon, Csévharaszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a szakorvosi rendelőintézetben). Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), SülysáFájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, munkatársaknak. 30 barátoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen, drága jó fiamat és testvérünket, Nagy Istvánt Monoron utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkban együttéreztek. özv. Burján Sándorné és családja. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a kedves barátoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesanyánkat, Drabik Istvánná sz. Nagy Margi- tot utolsó útjára koszorúikkal, virágaikkal. velünk együtt elkísérték Monoron és részvéttávirataikban együttérzésüket fejezték ki. Hálás szeretettel a gyászoló család. Előadói est Zorán, Kern Zorán Sztevanovity és Kern András részvételével előadói estet rendeznek Monoron január 16-án, szombaton 16 órakor a művelődési központban. A belépődíj 80 forint, jegyek elővételben kaphatók. por». Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Loson- czi u. 1., telefon: Sülysáp 50.), Üllőn: dr. Végh Sándor, Ve- csésen: központi ügyelet a szakorvosi rendelőben (Baj- csy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Monerron a főtéri, Vecsésen a János utcai, az üllői és a gyömrői. Fogorvosi ügyelet szombaton reggel 7-től 13 óráig Monoron a szakorvosi rendelőintézetben, a vecsési és az üllői betegeket 8-tól 13 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. (Cím: Vecsés, Bajcsy-Zs. u. 68.). Egyéb időpontban, tehát szombaton 13 órától hétfőn reggel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi utcai szakrendelőben van sürgősségi fogászati ellátás. Ügyeletes állatorvos: dr. Fodor János Vasad, Ifjúság u. 9. Beteg állatok bejelentése Monoron a főtéri gyógyszer- tárban, reggel 8-tól 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. A hét közepén a monori piacot látogattuk meg, ahol arra voltunk kíváncsiak, milyenek az árak, mit kínálnak a vásárló háziasszonyoknak az őstermelők. Nos, ami a legelőször szembetűnt, nagyon kevés eladó kínálta portékáját, de vásárlók sem igen voltak. Az eladók fázósan toporogtak az asztalira kitett árujuk mögött, csak nagy ritkán kellett kiszolgálniuk a vevőket. Ami biztos, a zöldség-gyümölcs kínálat megfelelőnek mondható a monori piacon, ez kiderült abból is, hogy ebből volt a legnagyobb a felhozatal. A sárgarépa-kínálat volt a legjobb, 8—10 forintért mérték kilóját. Zöldséget viszont már csak kevés helyen fedeztünk fel, kilójáért 20 forintot kértek általában. Zellerből sem volt túlkínálat a monori piacon. A fejes káposzta ára 7—10 forint között mozgott, a kelkáposzta viszont ennél drágábban kellette magát. Feltűnően sok házilag készített savanyúság js vevőre várt az eladóknál. Almából igen széles volt a választók. Tíz, tizenkét forintért is lehetett kapni — igaz ezek apróbbak voltak, a nagyobb szemű jonatánt 20— 24 forintért árulták. Igen sokan keresték fel a piac területén működő hatósági húsboltot. A bőrös sertéshúst 54, a bőr nélkülit 85 forintért árulták. A fej- és lábrészeket pedig egységesen 8 forintért. A pavilonsoron nagy forgalmat bonyolított le a lán- gossütő, ahol finom ízes fánkot is kínáltak. A pecsenyesütők közelébe viszont csak ke- ' esen merészkedtek ... Péteriből érkezett ismerősöm, aki szintén rendszeres piaclátogató, meg is jegyezte: — Mi van, már piac sem lesz Monoron? Hát piac volt szerdán, de — ahogy szegény megboldogult Arkagyij Rajkin mondta — ez nem az igázi... A bor. Tudom, hogy nem létfontosságú közszükségleti cikk ez az itóka. Ám kár lenne tagadni, hogy hazánkban is nagyon sok ember az élet mindennapos velejárójának tartja a borfogyasztást, úgy mint mások a kávézást, eiga- rettázást vagy akár az esti tornát. A hazánkban jellegzetes ivási szokások, az azokkal kapcsolatos mennyiségi szemlélet, sajnos, már mélyen gyökerező hagyományt teremtettek. Nem véletlen, hogy a bögrecsárdák elszaporodtak. Még mindig tartja magát az a mondás, ami szerint nem az a lényeg, hogy mit iszunk, hanem az, hogy ártson. Szárazhegyi telep Én viszont azt mondom, hogy egyáltalán nem mindegy, mit, mennyit s hogyan iszunk. Mert igaz, hogy Tokaj, Gyöngyös, Badacsony vagy akár a Mecsek, Villány környékén élő bortermelők is szeretnek sokat inni, csakhogy ők tudják, mit érdemes a maguk, netán a vendég poharába tölteni. Ám kérdés, hogy a mi vidékünkön, szűkebb pátriánkban van-e miből válogatnia a bor- fogyasztóknak. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy jó bort csak jó szőlőből lehet készíteni; Tehát vannak-e jó boraink, és azok előállításához jó szőlőnk? — tettem fel a két kérdést a közelmúltban több helyen is, például a Promontor- vin nagykátai pincészetében, majd a Monori Állami Gazdaság monori-erdei pincészetében. Ezúttal Szűcs István kerületigazgató válaszolt a kérdésekre, egy kis történeti visszatekintéssel kezdve a dolgok jobb megértése érdekében. Monori-erdőn, a szárazhegyi telepen beszélgettünk. Magas művelésű A második világháború előtt még Monori Magtermeltető Vállalatnak hívták a mai állami gazdaság elődjét. Aztán 1949-ben államosították Szárazhegypusztai Állami Gazdaság néven. Azt követően többszöri átszervezés után alakult meg 1970-ben a mai Monori Állami Gazdaság, amelynek akkoriban 70 hold hagyományos, tőkeművelésű szőlője volt (amit azóta már kiselejteztek). A nagyobb arányú szőlőtelepítés még 1962-ben kezdődött, mert már az akkori vezetés is felismerte, hogy a földterület alkalmas a jó minőségű ültetvény létesítésére, jó szőlő termelésére. így 1962 és 1965 között 160 hektár szőlőt telepítettek folyamatosan, éspedig több fajtát, mert akkoriban egyszerűen az volt az igény vagy ha úgy tetszik, a divat. Akkoriban az állami gazdaság az Ágker pincészetének adta el a bort. ami szárazhegyi riz- ling néven vált ismertté s közkedveltté. Az állami gazdaság szőlészetének legújabb fejezetéről Szűcs István kerületigazgató a következőket mondta el. — Mert a korábbi évek, évtizedek eredményei is bizonyították, hogy Szárazhegy és környéke nagyon alkalmas a jó homoki borokat adó szőlő termesztésére, a gazdaság 1978- ban hozzáfogott a modern, géppel művelhető és betakarítható szőlészet kialakításához. Az új típusú, magas művelésű szőlő telepítésével elértük, hogy 250 hektár termő ültetvényünk van és 100 hektár fiatal, még nem termő. Az idén tavasszal további 40 hektár szőlőt telepítünk a modern technológia szerint. Nem is állunk meg a telepítéssel, amíg a termő ültetvény nagysága el nem éri a 400 hektárt. Természetesen új, minőségi fajtákat ültettünk, már 1978- ban is: muszeot otonell, rajnai rizling, olaszrizlivg. kékfrankos. zweilgert borszőlők gazdagították a fajtaválasztékot. — Tehát megismerkedhettünk a szárazhegyi szőlészet múltjával, jelenével, jövőjével. De a kérdés még nyitott. A kifejezetten alföldi, homoki jellegű borok szőlője hogyan fogant meg errefelé, vagyis mit ér a szárazhegyi szőlő? — Az elmúlt évi 43 mázsás hektáronkénti termésünk sajnos valóban gyenge volt a korábbi évekéhez viszonyítva, nem sorolva ide a nyolcvanötös évet, amikor a nagy fagyok megtizedelték a szőlőállományt. Azonban még ezzel a csonka eredménnyel is előkelő helyen állunk a körzet gazdaságainak sorában! A tavalyi szőlő cukorfoka átlagosan 17 és 17,5 fok közötti volt, amiből már egészen jó borokat lehet előállítani. Hogy milyenek a boraink? Hát a minőségről talán elárul valamit az is, hogy több mint öt éve vásárolja meg tőlünk a szárazhegyi szőlőt a Hunga- rovin Borgazdasági Vállalat. Ezzel pedig már azt is elárultam, hogy bort nem hozunk kereskedelmi forgalomba, csak az állami gazdaság dolgozói számára készítünk, s nekik adunk el. A Hungarovinnel kötött szerződés értelmében pedig itt, Szárazhegyen mustnak dolgozzuk fel a szőlőnket. amit előzőleg már megvásárolt a partner. A szőlőt bérmunkában dolgozzuk fel, s a mustot a Hungarovin szállítja el tartálykocsikban. Mindebből pedig az következik, hogy a kereskedelmi forgalomba hozott bor minősége, ha jó a müst, a továbbiakban már nem tőlünk függ. A Hungarovin exportálja is a borait, így lehetséges az, hogy jelentős összegeket kapunk vissza exportfelárként, am; egyben azt is bizonyítja, hogy az általunk előállított musttal meg van elégedve a partnerünk. Kevesen voltak — A nagykátai pincészethez hasonlóan foglalkoznak szőlő felvásárlásával? — Jó néhány évvel ezelőtt még vásároltunk a környék háztáji és egyéni gazdaságaitól is szőlőt, de ezt a gyakorlatot meg kellett szüntetni, aminek több oka is volt. Az egyik ok, hogy mi a legjobb termést és minőséget adó szőlőfajtákat telepítettük, így a megnövekedett minőségi követelményekkel a legtöbb gazdálkodó nem tudott lépést tartani. A másik ok, hogy a felvásárlás, a minőség ellenőf- zése idővel lehetetlenné vált, mert az ilyen munkára egyszerűen nem volt elég emberünk a létszámhiány miatt. Ugyanis minket is érzékenyen érint a főváros munkaerő-elszívó hatása — válaszolt sorban a kérdésekre Szűcs István kerületigazgató. Aszódi László Antal (ISSN 0133—2051 (Monori Hírlap) Monori apróhirdetések Főkönyvelőt, SZTKügyintézőt keresek, lehet nyugdíjas is. , Víz-, gáz-, központi- ! strandi' < '-V fűtés-szerelők jelent- térré Ei P-!:: "*dni le* Albertirsán 300 négyszögöl lelek eladó « i • u V kilomékezését várom. Mo- nor, Kossuth L. u. 8 A. Tel.; 586. hét: Monot. Deák F. u. 27. Fekete. Sertéstartásra alkalmas tanya, 3700 négyzetméter bérelt földdel. olcsón eladó. Gyömrő. Töves- majorban, víz, villany van. — Érdeklődni: Gyömrő, Üllői u. i2. Jegyzet Növekvő szeméthegyek N ap mint nap szemtanúi lehetünk mindnyájan, akik úton vagyunk, egy-egy szemétdomb kialakulásának. Olvasom a vérségiek kezdeményezését, amellyel fővárosi színvonalúvá igyekeznek tenni az intézményes szemétszállítást. Ehhez a lakosságot is kérik, hogy szerezzék be a formakukákat, ezekkel nagy segítséget nyújthatnak a zavartalan szállításhoz. Mégis azt hiszem, nem elsősorban a házi szeméttel van gond jó néhány településen, hanem az egyre szaporodó illegális lerakóhelyekkel. Nézzünk csak körül Gyomron a Mendei úton. Az öregtemető árkában és a szemközti oldalon is rengeteg teli szemeteszsákot lehet felfedezni. De nemcsak errefelé, hanem Mende irányába, egészen a vasúti átjáróig dugig teli az árok különböző szeméttel. Nem nehéz kitalálni, hogyan kerül oda az árokba a szemét. Egyesek feldobják az autóra, s mivel nem akarnak tengelyig sárban végighajtani a szemétbányához vezető Farkasd i úton, egyszerűen az árokba dobják a kocsiból a teli zsákokat. Nyilván nem fényes nappal, hanem a sötétség leple alatt teszik mindezt — eléggé el nem ítélhető módon. Valószínűleg nem dicsérő jelzőkkel nyilatkoznak a község tisztasági helvzetóról a Mendei úton autóval áthaladó idegenek. Valóban az agglomerációs telenülés egyik szégyenfoltja ez az árokszakasz. De meniünk csak beljebb a község központjába. Ott ic felfedezhet’" n': szemétdombot, s ez legalább anynyira bántja az ember szemét, mint az előbbi. Néhány hónappal ezelőtt az Elektromos Művek transzformátorcserét hajtott végre a Lehel és a Táncsics Mihály utca kereszteződésében. A régi kimustrált transzformátorházat otthagyták a betonjárda kellős közepén, eltorlaszolva ezzel a gyalogjárdát az arra közlekedők elöl. Alig múlt el pár nap, máris nagyobbodott a kis rakás, ma már szinte szemétdombnak is beillik ez a hely. Csóváigatják a fejüket a naponta arra járók, s nyilván megvan a véleményük a dologról. Még azt is hozzátehetjük, hogy ez a legújabb szemétdomb a Halászkert étterem kerítésének közvetlen szomszédságában lelhető. Ott, ahol több mint ezer személynek — gyereknek, felnőttnek — főznek naponta ebédet... (A transzformátorházat a hét elején az ELMÜ végre elszállította, de a szemét ott maradt.) Lehetne még hosszasan sorolni az egyre szaporodó illegális szemétlerakóhelyeket Gyomron. Természetesen nemcsak ebben a községben, hanem másutt is nyilván sok fejfájást okoznak az illetékeseknek ezek a települést csúfító, szemet bántó illegális szeméthalmazok. V ajon meddig tűrjük szaporodásukat^ Vagy tán arra várunk, hogy hamarosan megérkezik a téli áldás, s akkor a fehér hópaplan mindent betakar? Lehet, hogy esik még jelentősebb mennyiségű hó, de ml lesz. ha egyszer kitavaszodik? G. J. ÜGYELET
