Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
1988. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Megállapodás az értékpapír-forgalomról Hetenként üzleti találkozó A magyarországi értékpapír- kereskedelem összehangolására a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Gazdasági Kamara, valamint 22 pénzintézet — kereskedelmi bankok, biztosítók, szakosított pénzintézetek és vegyes tulajdonban levő bankok — megállapodást kötöttek. A megállapodásban résztvevők rövidesen információs központot hoznak létre az értékpapír-forgalomban kialakuló árfolyamok felmérésére és rendszeres közzétételére. Valamennyi pénzintézet tájékoztatja az általa vásárolt, illetve eladott értékpapírok forgalmáról az információs központot. Ezeket az adatokat összesítik, s a tényleges eladási, illetve vételi árak alapján kiszámítják egyes értékpapírfajták árfolyamát. A jelenlegi árfolyamtáblázatok ugyanis csak azt tartalmazzák, hogy az érintett bankok milyen áron kínálják, illetve veszik meg a kötvényeket. A tényleges árfolyamok már tükrözni fogják az értékpapírok piaci keresletét, és informálnak a kibocsátók jövedelmezőségéről, az értékpapírok megítéléséről. A megállapodásban részt vevő bankok képviselői minden héten egy alkalommal üzleti találkozót is tartanak. Ezen ^ tőzsdenapon a bankok üzletkötői vásárolnak, illetve eladnak kötvényeket, részvényeket és különböző állampapírokat. Az első ilyen üzleti találkozót január 19-én, kedden rendezik meg a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központban. Nemzetiségi szociológia Közös kutatások Magyar és délszláv nyelvészok, történészek, politológusok, demográfusok, pedagógusok, néprajzkutatók ebUen az évben folytatják nemzetiségiszociológiai kutatásaikat, amelyeket néhány évvel ezelőtt az Állami Gorkij Könyvtár és a ljubljanai Nemzetiségi Kérdések Intézete kezdeményezett. Európában első ízben vizsgálják két ország kutatói — több tudományág képviselői együtt — egymás településein élő nemzetiségek gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetét, életkörülményeit, határmenti együttműködésük hatását. Igyekeznek kölcsönösen megismerni, hogy a Magyarországon élő délszlávok és a Jugoszláviában élő magyarok miként őrzik anyanyelvűket, kultúrájukat, hagyományaikat, Nem mindegyik nevezhető kultúrgiiisztának Trágyából értékes biohumusz Óvják, védik a talajt, a levegőt és a vizet Ki hallott már olyat, hogy gilisztákkal etessék fel az istállótrágyát? Pedig ez nem vicc, mint sokan talán gondolnák, hanem valóság. Megnőtt a kereslet a biomódszerekkel termesztett termékek iránt, ezért a gilisztákat is hadra fogták. Szaporításukkal, valamint a biohumusz előállításával elsőként kezdtek el foglalkozni a kis- kunlacházi Kiskun Termelőszövetkezetben. Az utóbbi időben több termelőtől hallottuk: nem tettek rossz lóra. Sőt, dicsérét illeti azokat, akik támogatás és külső erőforrások nélkül önerőből példát mutatva nem csak saját maguk egészséges táplálékát termelik meg, hanem közben óvják, védik nemzeti kincseinket, a talajt, a vizet, a levegőt. Szermaradvány nélkül — Minket is ez a gondolat vezérel — mondja Kiss János, a szövetkezet elnöke. — Ahol csak lehetőségünk adódik, propagáljuk a biogazdálkodást, amely összeilleszthető a nagyüzemi termesztéssel. Az ily módon előállított termékekben garantáltan nincs szermaradvány. Hosszú évek óta téma a mezőgazdaságban az istállótrágya hasznosítása is, vagyis az, hogy miként lehet az értékes szerves anyagból a legolcsóbban kihozni a lehető legtöbbet. A témával a keszthelyi székhelyű Biometód Betéti Társulás kezdett elsőként foglalkozni. Mi is ott szereztük tapasztalatainkat. Aztán a fent említett betéti társulás létrehozta a Cocon-Coop Ct-t, aminek mi is tagjai lettünk. Ez azonban 1986. december 31- ével megszűnt. Helyette alakult meg Budapesten a Vi- dámvásár u. 70. szám alatt a Biohumusz Közös Vállalat. Ennek bárki tagja lehet, aki befizeti az 500 ezer forintos vagyoni hozzájárulást. Ezért az összegért a technológiát adják, szaktanáccsal látják el a termelőket és szervezik a biohumusz piacát. Tény és való: 1985. májusában félmillió gilisztát vásárolt a Kiskun Tsz Olaszországból, s azóta 12 milliót értékesítettek a tagszövetkezeteknek. Jelenleg is mintegy 40 millió kis állatka van a kiskunlacházi telepen. — Az első trágyagilisztákat még importáltuk, de ha megveszünk mondjuk, 500 ezret, az 6—7-szeresére szaporodik egy esztendő alatt — folytatja az elnök. — A világon mintegy 3 ezer gilisztafajtát tartanak számon, e népes családból azonban mégis csak néhány tekinthető, úgynevezett kultúrgiiisztának. Tartása, a biohumusz termelése nem igényel jelentősebb beruházást. Minden beérett állapotban lévő szerves anyag hasznosítható, csak egy a fontos, hogy a trágyának 70—75 százalékos víztartalma legyen. Ezek a gyűrűsférgek ugyanis csak ebben a fészekben tudják kifejteni tevékenységüket. Fontos azonban még a semleges kémhatás és az anyag 15—25 Celsius-fok közötti hőmérséklete is. A tapasztalatok alapján csak a friss baromfitrágya nem használható fel erre a célra. Kiss János úgy magyarázza a legújabb eljárás lényegét, hogy a legnehezebb szakkifejezések is közérthetőek legyenek a laikus számára. — A juh- és a szarvasmarhatrágyát hasznosítjuk jelenleg a gilisztával, de a nyúl- trágyával is kísérletezgetünk. E téren még kevés a tapasztalat. Annyit azonban ellestünk az olaszországi és franciaországi tanulmányútjaink során, hogy nem kell külföldről devizáért megvásárolni a biohumusz csomagolásához szükséges gépet. Ezt mi magunk itt, a téeszben állítottuk elő, ami ha nem is olyan glancos, mint a nyugati, de a célnak megfelel, és a lényeg, hogy jóval olcsóbb is. Évi ezerötszáz tonna Megtérülése viszonylag gyors, de nemcsak a masináknak, hanem a gilisztafarmnak is. Évente mintegy 1500 tonna biohumuszt adunk el például a virágkertészeknek, s nyeresége a Magyarországon megszokott átlagos szintnél magasabb. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a biohumusz nemcsak talajjavító anyagként jöhet számításba, hanem huminsav is párolható belőle. Ez is keresett cikk, és nemcsak itthon, hanem külföldön is. Azt sem árt tudni, hogy a gilisztának 60—65 százaléka emészthető fehérje, tehát a takarmányoknak is jó alapanyaga lehet a jövőben. Ha valaki azt mondja néhány évvel ezelőtt, hogy a trágyagiliszta a mezőgazdasági nagyüzemekben is hasznosítható, sokan nevettek volna. Ma valóság, amit az elnök szava is alátámaszt. — Korábban 40—50 tonna szerves anyagot szórtunk ki hektáronként. A költségek 20 forintot tettek ki 100 kilogrammonként, ami egy hektárra vetítve 8—10 ezer forintot jelent. A gilisztás trágyából azonban 1—3 tonna is elegendő ugyanazon hatás eléréséhez a szántóföldön. Az is bizonyítást nyert, hogy a szőlő- vessző, a gyümölcsfacsemete telepítésénél a gyökérzónában elhelyezett bíohumusz csaknem 100 százalékos eredési eredményez. Ugyanakkor a zöldségpalánták is életképesebbek, ha a tápanyag-utánpótlásnak ezt a módját választja a termelő. És még azzal is sokat nyer, hogy 1—2 héttel lerövidül a termékek érése, ami főként a primőröknél jelentős. Az OTP hitelt ad — Ezek szerint a háztáji fóliásoknak is ajánlják a biohumusz használatát? — Vétek lenne, ha kihagynák ezt a lehetőséget. Sőt, a giliszták házi tenyésztése is megoldott ma már. Ennek segítésére az OTP megállapodást kötött a Biohumusz SZKV-vel, így hitellel is segítik a tenyészanyag vásárlását. Az értékesítéssel sem kell bajlódniuk a kistermelőknek, mert azt megoldja helyettük a vállalat. Akit ez a téma érdekel, nálunk a termelőszövetkezetben megnézheti a telepet és szaktanácsadással is rendelkezésére állunk. A biotechnika újabb kutatásai a giliszták igen széles körű hasznosítását teszik lehetővé, elsősorban a növény- termesztés és állattenyésztés területén. Nem lehet viszont figyelmen kívül hagyni környezetvédő szerepüket sem. A hulladék szerves anyagok, valamint a kommunális szennyvízfelhasználás is megoldható a gilisztákkal. Ezek sem lebecsülendő tények. Olyan lehetőség, amivel környezetünk megóvása érdekében, valóban érdemes foglalkozni. B. Zoltán István Helyiek és üdülők szorításában A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület a következő tanácsülés előkészítéseként megvitatta a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségmegőrzés megyei programjáról szóló jelentést. Ügy határozott, hogy azt a tanácsülés elé terjeszti. Ugyancsak tegnap három községi testület — Dunavar- sány és Dömsöd Nagyközségi Közös Tanácsok, valamint Budakalász Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága számolt be tevékenységéről, különös tekintettel a nagyközségi és üdülőterületi státusból adódó feladataik megoldásáról. A megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei az érintett településeken komplex felügyeleti ellenőrzést tartottak, így a beszámolók, illetve a vizsgálati eredmények alapján értékelhette a megyei testület munkájukat. Szezonban is igyekeznek helytállni Büdakalászon, Dömsödön és Dunavarsányban A Pest Megyei Tanács vb- titkára nevében készült kiegészítő jelentés aláhúzta, a három település testületéinek együttes beszámolóját az indokolta, hogy mindegyikhez jelentős kiterjedésű üdülőterület tartozik, ahol a nyolcvanas években ugrásszerűen megnövekedett az idegenforgalom. s közös problémájuk o bányatavak hasznosítása, ösz- szegezve megállapították: mindhárom településen a testületi munkát a tervszerű fejlesztésre, a lakosság életkörülményeinek javítására, az üdülők és kirándulók színvonalasabb ellátására, fogadására való törekvés jellemezte. Megállapította: a testületek által tárgyalt napirendek átfogták a tanácsi munka valamennyi fontos területét, az előterjesztések színvonala többségében megfelelő volt. Felhívta viszont a figyelmet az írásos előterjesztések számának gyarapítására, hogy ezzel is megalapozottabbá tegyék a testületek döntéseit. Az üdülőtulajdonosok érdekeinek képviseletét a tanácsok mellett létrehozott albizottságok látják el. A vegyes beépítésű területeken az időszakosan ott tartózkodók is a tanácstagi választóterülethez tartoznak — mindenekelőtt Dömsödön — így magától értetődő a szoros kapcsolat a helyben lakókkal. Budakalá- szon a település baráti köre közvetítésével kapcsolódnak be az üdülők a helyi közéletbe. A legkevésbé sikerült harmonikus viszonyt kialakítani az őslakosok és a „betelepültek” között Dunavarsányban. Ez abban is megmutatkozik, hogy az üdülőterületen nem szavazták meg a településfejlesztési hozzájárulást. Akad javítanivaló tehát az albizottságok működésében. Bár képviselőiket meghívják a testületi ülésekre, rendszeresen szerveznek fórumokat az üdülőlakosság körében, az érdekképviseleti forma azonban többnyire még formális. Hasonló módon értékelte a jelentés a tanácsi bizottságok tevékenységét is. Valójában csak az előterjesztések véleményezésében játszanak szerepet, a döntések előkészítésében, az ellenőrzésben nem különösebben érzékelhető jelenlétük. Vízmű-rekonstrukció Dömsödön és Dunavarsányban a szakigazgatási szervek megyei szinten is példamutató kapcsolatot alakítottak ki a társközségek elöljáróságaival Ez utóbbiak érdemben gyakorolják egyetértési, véleményezési és javaslattevő jogaikat. Társadalmi munkával gyarapítják a rendelkezésükre bocsátott tanácstagi alapot. Pótolhatatlan segítséget nyújtanak a települések irányításában. Fejlesztések Befejezéséhez közeledik a Duna Menti Regionális Vízművek váci szennyvíztisztító telepének rekonstrukciója. Az 1984-ben kezdődött több mint 200 millió forintos beruházás a tervek szerint hosszú időre megoldja Vác és környéke szennyvíz- tisztítását. Képünkön: Hercegh György az osztrák gyártmányú vízhőmennyiség-mérő műszeres vizsgálatát végzi. A jelenlegi szűkös anyagi lehetőségek korában különös jelentősége van a fejlesztésnél a nem tanácsi szervek és a la kosság támogatásának. Élenjárnak a társadalmi összefogásban a községek területén működő termelőszövetkezetek, különösen a dömsödi Dózsa Tsz. Számottevő a Közép-dunavidéki Intéző Bizottság hozzájárulása az idegenforgalmat segítő beruházásokhoz. A vizsgált időszakban a lakosság társadalmi munkájának értéke Büdakalászon 4,6, Dömsödön 7, Dunavarsányban pedig 5,9 millió forintot tett ki. Sajnos legtöbb helyen az üdülők passzívak a településfejlesztésben. Nemigen kapcsolódnak be a társadalmi munkába. A társulásokba való részvételtől ugyanakkor nem idegenked nek, s jelentős összegeket áldoznak a közvetlen környezettük infrastruktúrájának fejlesztésére. Az eredmények között említésre méltó Büdakalászon a vízellátó rendszer kiépítése, a villanyhálózat bővítése, az út, járda és játszóterek építé se, valamint az intézmények telefonellátásának javítása. A közművesített telkek eladásé ból befolyó összeget az iskola bővítésére, az úthálózat korszerűsítésére használják majd Mind Dömsödön, mind Dunavarsányban messzemenően gondoskodtak arról, hogy arányosan fejlődjenek a társközségek is. A beszámolási idő szakban elkészült Apajon az orvosi rendelő, a vízmű, út és a víztorony, valamint a háló zat kiépítésének terve, s meg épült két orvosi szolgálati lakás is. Dunavarsányban az arányosságra törekvést nehe zíti, hogy a pénzt négy település között kell szétosztani. Nagy erőfeszítések árán, bankhitelek igénybevételével készült el a dunavarsányi egészségház és könyvtár, a délegyházi művelődési otthon és a majosházi általános iskola felújítása, valamint ugyanitt egy mélyfúrású kút. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a vizsgált testületek maximálisan igyekeznek javítani a lakosság ellátását. Mindezek ellenére a szolgáltatások színvonala gyakran feszültségeket teremt az állandó és az üdülőhelyi lakosság viszonyában. Mindenekelőtt a nyári hónapokban keletkeznek zavarok például a vízellátásban, amiért az őslakosok az üdülőket vádolják. Ez utóbbiak viszont az üzletek zsúfoltságára, a kínálat szegénységére, a gyakori sorban- állásra tesznek ingerült megjegyzéseket. A tanácsok az állami, a szövetkezeti és a magánszektor ösztönzésével, az alapellátást javító egységek gyarapításával igyekeznek csökkenteni a sok esetben jogos elégedetlenséget. Bár Bu- i dakalászon és Dömsödön a kereskedelmi hálózat színvonala meghaladja a megyei átlagot, szezonban ez sem jelent kiegyensúlyozott ellátást. Hiszen egy-egy hét végén például Du« navarsány és Délegyháza körzetében az állandó lakosság számának ötszörösét is meghaladja az itt pihenni, kikapcsolódni vágyók tömege. A feszültségek enyhítésének útját legtöbb helyen a magán- szektor érdeklődésének felkeltésében látják. Az üdülőterületi jellegből fakad a telekalakítási építésfelügyeleti és kommunális feladatok kiemelt jelentősége. Büdakalászon és Dömsödön elsősorban a már meglévő üdülőkörzetek fejlesztését tervezik, Dunavarsányban a bővítésen is gondolkodnak: két kavicsbányató környékén szeretnének még parcellázni. Gondot fordítottak az intézményes szemétszállítás átfogó megszervezésére. Az üdülőkörzetekben azonban ennek ellenére elszaporodtak az illegális lerakóhelyek. Sürgető gond, hogy egyre inkább telítettek lesznek a szemétlerakó telepek. Az egészségügyi alapellátást megfelelő szintűnek minősítették valamennyi érintett településen. Elismerően szóltak a szociális gondoskodás eredményeiről, a tárgyi és személyi feltételek javítását szolgáló törekvésekről. A napirenden szereplő településeken nehéz helyzetben vannak oz általános iskolák. Céljuk, hogy enyhítsék, illetve megszüntessék a váltakozó tanításból származó hátrányos helyzetet. Dömsödön például szükségtantermek igénybevételével érték el az egy műszakos tanítást. Buda- kalászdn a tanulók fele jár délelőtt-délután iskolába. Jó viszont a pedagógusok képesítésének aránya, s ebből fakadóan szinte valamennyi gyerek tovább tanul. Dunavarsányban és társközségeiben kritikus a helyzet. Délegyházán még az elsősök is váltott műszakban tanulnak Ugyancsak nem kielégítőek az érintett községekben a köz- művelődés személyi és tárgyi feltételei. Pedig e fontos tevékenység színvonalának emelése mellett még az üdülők és az idegenforgalom igényeire is figyelmet kellene fordítani e területeken. Építésfelügyelet A tegnapi ülésen sző esett a testületek és a szakigazgatási szervek hatósági munkájáról is. Ez az általános értékelés szerint Dunavarsányban kiemelkedő, Budakalá szón és Dömsödön jó színvonalú. Különösen értékes ez a megállapítás, ha azt tekint jük, hogy évente növekszik az ügyiratok száma. Ugrás szerű gyarapodást hoztak pél dául az új adónemek. Az akták mintegy harmada kapcsolódik az üdülő lakossághoz. Elsősorban az adókhoz és az építéshatósági határozatokhoz. Példás az ügyintézés határidejének megtartása. A késedelem Dömsödön és Bu dakalászon elenyésző, Duna varsányban pedig nem is fordul elő. Mint a megye számos terű létén, itt is a legtöbb gond az építéshatósági munkához kapcsolódik. Nem vezetik folyamatosan a nyilvántartásokat, hiányosak a szakvélemények. Meghaladja az erőket az engedély nélküli, illetve az attól eltérő építkezések helyszíni ellenőrzése. így aztán törvényszerű, hogy ezek gyakorta előfordulnak Fölhívták az érintett testületek figyelmét arra is, hogy a jövőben fordítsanak fokozott figyelmet az adóellenőrzésekre, a hátralékok behajtására A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — vita után — elfogadta a beszámolókat és elismerését fejezte ki az érintett testületek tagjainak, a tanácsi dolgozóknak lelkiismeretes, eredményes munkájukért. M. J.
