Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
1988. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Villanófény Sokat szidjuk a város kereskedelmi ellátását. Többnyire okkal. Hiszen különösen turistaszezon* ban, valóban gondok vannak időnként még a tejjel, kenyérrel, hússal is. Ilyenkor a vásárló a kereskedőn veri el a port, bár az igazság az, hogy a legtöbb eset. ben nem az üzletek fehérköpenyes dolgozói tehetnek a hiányról. Most azonban visszagondolva az óév utolsó, s az új év első napjaiban zajlott leltározási háborúra, el kell ismernünk, hogy városunk boltjainak kereskedői jelesre vizsgáztak. Kétségtelen, hogy szokatlan feladatokat kellett megoldaniuk néhány nap alatt. Nem valamiféle részfelmérésről volt szó, hanem a teljes áruskála fel- értékeléséről, árazásáról. Január első napjaiban végigjártam Szentendre és a körzet néhány községének boltjait. Mindenütt fáradt dolgozókkal beszéltem. A szilvesztert szinte mindegyikük az üzletek raktáraiban töltötte, emelgetve a cukroszsákokat, a literes üdítőkkel, borral tele műanyag ládákat. December utolsó napjától alig aludtak néhány órát, a családdal nem találkoztak. Negyedikén reggel szinte mindenütt szélesre tárták az ajtókat a vásárlók előtt. Bár a munka dandárján túlvannak, tennivaló akad még bőven. Ezek közül a legnehezebb. a legidegölőbb a cikkek árazása. Beszéltem olyan asszonynyal, akinek a csuklója bedagadt az árazógép kezelésétől. S nincs mese, a jól látható cédulát fel kell ragasztani a több forinttal drágult tisztítószerre, s a 10 fillérrel olcsóbbá lett savanyúságra egyaránt. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy január első felében tonnaszámra érkeznek a nehézáruk a boltokba, hiszen az ócv végére szinte teljesen kiürültek a polcok. Egyszóval: úgy van rend jén, hogy kimondjuk az elismerés szavait is: le a kalappal kereskedőink mun kaja előtt! SZENTENDREI ^atrfqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Építési tilalom Helyi finomításokkal Sok félreértésre ad okot a rendelkezés, amely szerint a Dunakanyarban építési tilalmat rendeltek el. Többen úgy értelmezik ezt, hogy Szentendrétől Visegrádig semmilyen létesítményt nem szabad emelni. Az igazság azonban árnyaltabb. A települések tanácsai, egymástól némileg eltérő módon ugyan, de a rendelettel összhangban finomításokat eszközölnek. Általánosságban elfogadható, hogy a tilalom nem vonatkozik a községekben állandó lakosként élő, vagy öt évet meghaladóan folyamatos munkaviszonyban levő (szövetkezeti tagsági viszonnyal) rendelkezőkre, amennyiben lakóházat kívánnak építeni. A tilalom általában a települések összes zártkertjeire áll, beleértve a telekosztást és alakítást is. Például Tahitót- l'aluban a finomítás a következő: a tanács tájékoztatta az ' ngatlan tulaj donosokat, hogy a 11. számú főút és a Duna közötti belterületen, a Szentendrei-sziget községhez tartozó részein, valamint a település összes zártkertjében telek osztási, -alakítási és építési tilalom lépett érvénybe. Az állandó lakosokra itt is az vonatkozik, amit az általános részben kifejtettünk. Információnk szerint hasonló a helyzet Dunabogdányban is. Minderről azért szólunk részletesen, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét arra, hogy az építési tilalom megjelenésétől függetlenül tájékozódjanak a területileg illetékes tanácsoknál. Tervezés két lépcsőben A híresztelések és a valóság Az emberek Szentendrén is rengeteget beszéltek arról, hogy milyen lesz az 1988-as esztendő. Decemberben különböző híresztelések keltek szárnyra. Arról, hogy a Fanno- nia-telepieknek visszafizetik a tchót, mert nincs pénz a városrész csatornázására. Mondogatták, hogy kikapcsolják a közvilágítási lámpák egy részét, mert a település képtelen fizetni a számlát. Csökkentik a tisztított útfelületet, a kezelt parkok négyzetmétereit. Bezáratják a tanuszodát, mert a fenntartás évi 2,4 millióba kerül. Az intézményeknél olyan fokú takarékosságot vezetnek be, hogy az veszélyeztetni fogja a működésüket. A magánerős lakásépítést az állam egy vassal sem tudja támogatni. És így tovább... A híreszteléseknek tápot adott, hogy a tanácsi illetékesek is készítettek válságtervet 1988-ra. Mit mond az eddigiekről Németh Ferenc, a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője? Rangsorolni — Az országos gondok természetesen Szentendrén is jelentkeztek. A nehéz helyzetben, a szokásostól eltérően, az 1988-as tervet két lépcsőben kellett a tanácsülés elé terjeszteni. Az anyag készítésének idején szerencsére pénzügyi helyzetünkben javulás állt be, így a december 22—i ülésen a tanácselnök szóbeli Naponta háromszor ad tejet a tehén Étrendalakító a számítógép Pest megyében az egyik legjelentősebb mezőgazdasági nagyüzem az Óbuda Termelő- szövetkezet. Budapest és Esztergom között csak két tehenészet található, az egyik a virdgemblémás cégé. 1985-ben a telep vesztesége 17 millió forint volt. Az 1987. évről szóló mérleg 0-szaldót mutat, az idei tervük pedig a nyereséges termelés. Figyelemre méltó, hogy manapság az állattartásban. még inkább a tejtermelésben két esztendő alatt le tudnak „dolgozni" csaknem 20 milliós hiányt. *— Hogyan csinálták ezt? — Az elemzésre dr. Szétag Jenő, az Óbuda Tsz állatorvosa vállalkozott. — Megteremtettük a feltételeit a kötött tartásból a kötetlen tartásba való zökkenő- mentes átmenetnek. Ehhez szükségünk volt 300 helyes Agrokomplex istállóra, átalakítottunk egy másik épületet amelyik 168 lábasjószág befogadására alkalmas, emeltünk egy 24 szarvasmarhának otthont adó ultramodern fejőházat. Az eddigiek beruházások. A tudományos munka azonban legalább annyira fontos az eredményeinkben, mint a tárgyi feltételek megteremtése. De a szép eredményben döntő szerepet játszik az a bizonyos napi háromszori fejes. — Igen. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy zökkenőmentesen sikerült átállni. Deficit nélkül zárnak Rossz főpróba után jó előadás — Másutt ismert ez a metodika? — Amerikában az állomány ötödét fejik naponta háromszor. Ott 15 százalékos meny- nyiségnövekedést értek el. Mi nyolc százalékot terveztünk. — Nem akarom kisebbíteni a sikereiket, de a tengerentúli földrészen nyolcezer liter a laktációs hozam, — Igaz, de a fajta is jobb. s egyéb körülményeik is messze meghaladják a mieinket. — Nehézségeket említett. — Sorolom: ahhoz, hogy szigorúan betartsuk a 8 óránkénti fejést, az egész addigi munkabeosztásunkat át kellett alakítani. Az a brigád, amelyik reggel nyolctól este 10-ig dolgozik, kétszer fej, s a következő napja szabad. Másnap másik kollektíva érkezik, s hetente váltják a műszakot. — Tudományosan mivel magyarázható, hogy a tehén több tejet ad, ha többször fejik? Lehet ezt tovább fokozni? Arra gondolok, hogy például ötszöri fejéssel ismét növelhető a hozam? — Erről szó sincs. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, azt mondhatom, hogy a tőgyben naponta háromszor alakulnak ki olyan nyomásviszonyok, hogy már akadályozzák a tejtermelődést. Ürítés után ez ismét megindul. — Világosnak tűnik. De úgy gondolom, hogy a teheneknek a fokozott igénybevétel miatt tökéletes táplálkozásra, gondos kezelésre, felügyeletre is szükségük van. — Ez roppant lényeges szempont. Annyira, hogy számítógép határozza meg a csoportok számára a takarmány összetételét, mennyiségét. Mást kap az a jószág, amelyik a laktációs időszak elején vagy végén van, mást kap az, amelyik 35, illetve 25 liter tejet ad naponta. — Számokban mérhető-e a háromszori fejés bevezetésének haszna? — A plusz tej literének előállítása három forint körül van. Tíz forintért adjuk el, s 1987 első félévében e módszernek köszönhetően csaknem 300 ezer literrel fejtünk többet. Könnyű kiszámolni... S szeretnék szólni arról is, hogy a kísérlet és a siker összekovácsolta az embereket. Vala mikor 110 fő dolgozott a telepen. Most 44-en vagyunk. Havonta 27—30 műszakot teljesít egy dolgozó. De hazavisz 10— 12 ezer forintot. S még álcád javítanivalónk bőven. Befejezésül két számadat a gondosan vezetett statiszta 'kból: 1986-ban egy tehén 5503 liter tejet adott. Tavaly 6345 litert. kiegészítést fűzhetett az írásos dokumentumhoz. Ennek az a lényege, hogy a megye vezetői eredményes tárgyalásokat folytattak az Országos Tervhivatallal. Szűkebb hazánk speciális nehézségei kompenzálására póttámogatáshoz jutott. — Az utolsó mondatok nagyon szépen hangzanak, de az olvasó inkább a számokra kíváncsi. — Mi eredetileg a tervünkben 1988-ra 35,3 millió forintot kértünk a város büdzséjébe. Ezzel szemben az első tervtárgyalásokon 12,7 milliót ígértek. Ráadásul úgy volt; hogy a jelzett fejkvóta kétharmaddal csökken. A 15 százalékos áremelkedés egalizálása segítésére 5,5 százalékot ígértek. Az említett feltételek település normális életét veszélyeztették. — Mi a helyzet most, a javulás után? — A fenti számokkal ellentétben 20,8 milliót kapunk, a fejkvóta egyharmaddal csökken, az áremelkedés 11 százalékát a „nagy kalap” állja. — Tehát minden rendben? — Sajnos nem. A pozitív változás nagy segítséget jelent, de az alapvető problémák nagy hányada megmarad. A december 22-i tanácsülésnek éppen az volt a feladata, hogy adja meg nekünk a megváltozott” helyzet ismeretében a továbbtervezéshez a szempontokat, rangsorolja az igényeket, foglaljon állást néhány beruházás halasztásában. Változatok — S hogyan döntött a tanácsülés? — Természetesen az intézmények működtetésének elsődlegességét kell biztosítani, a beruházások másodlagosak. Ugyanakkor az iskoláktól, óvodáktól és egyéb szervektől az idén szigorúbban, mint az ezt megelőző években, megköveteljük a takarékos gazdálkodást. Várható, hogy valamelyest csökken a tisztított útfelület és a gondozott park területe, kikapcsoljuk a nél külözhető közvilágítási lámpákat. Ugyanakkor az alternatívák közül a tanácsülés nem fogadta el a tanuszoda leállítását — S mi a helyzet a beruházásokkal? — Ezek sorsa nehezebb az intézményekénél. A tanácsülés elfogadta, hogy a Móricz Zsigmond Gimnázium új szárnyának tovább-bővítésére a tanács felvegyen 20,3 millió hiteit. Az új tantermek átadásának határidejét 1988. szeptember 1-jében határozta meg. Hozzájárult ahhoz, hogy a külső munkák 1989-re áthúzódhassanak. A harminc szociális bérlakás építése körül szintén vita folyt. A három alternatíva közül egyiket se fogadta el a testület, s olyan döntést hoztak, hogy a lehetőségeket a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálynak tovább kell vizsgálnia. Ennek értelmében a januári tanácsülés elé újabb két változatot viszünk. Az egyik az, hogy felépítjük ezeket a lakásokat, s kérjük a megyétől céltámogatásként a költségek 35—40 százalékát. Vagy a városi tanács nem építi ezeket az otthonokat, de a céltámogatást kéri. — Folytassuk a sort a többi beruházással. —A Pannőnia-telepi lakosoknak nem fizetjük vissza a tehót. Sőt ezután is kérjük tőlük. Ezért a tanács szolgáltatja a csatornázás kiviteli tervét és évente legalább egymillió forinttal segíti az itteni társulásokat. A Felszabadulás-lakótelepi új orvosi rendelő építéséről lemondotta testület. Helyette a Borsos- villában alakítanak ki körzeti és gyermekorvosi munkahelyet. Végszó Állást foglalt a testület amellett is, hogy az építőközösségeknek, közműtársulásoknak oda kell adni 1988- ban a nekik szánt 7,3 millió forintos támogatást, mert a lakosság hajlandó hozzáadni az anyagi erejét a tanács pénzéhez. Az utak, hidak felújítása immár évek óta téma a lakosság körében. Nem csoda, hiszen alig található a városban olyan útburkolat, amely kiváló minőségűnek nevezhető. 1988-ra mintegy 37 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy valamelyest javuljon a szilárd burkolatú aszfalt felülete. Ezzel szemben 10 millió forint áll rendelkezésre. A belvizek megnyugtató elvezetéséhez szükség volna 7,5 millió forintra, de még a felével sem rendelkezik a tanács. A tanácsülés december 22-i döntése alapján a végszót a januári testületi ülés mondja majd ki. Segített az enyhe tél $$jMK sP&s&SiíeS Az enyhe télnek köszönhetően folytatódhat a kameránkkal Csobánka határában megörökített építkezés. A Pomázi Munkaterápiás Intézet régen vár ezekre az épületekre, amelyeket a Novarat Kisszövetkezet szakemberei építenek. Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes Kora ősszel még hegyek álllak gerendákból és csövekből a BVM szentendrei gyárában. Novemberben már nem vállaltak szállítást 1987-re. adtunk el. Béléselemből hárommillió fogyott. Az árbevételünk 300 millió forint fölé kúszott. Az elmúlt évben az üzem dolgozói azzal vigasztalták magukat, hogy a rossz főpróbát jó előadás követi. Nos, 1987 telén a kezdés kitűnőre sikeredett. A kérdés az. hogy milyen lesz a folytatás. A TIGÄZ szentendrei föműveze- tősége részmunkaidős takarítót keres. Jelentkezés: TIGAZ, Szentendre, Futó u. 2. 7—15.20-ig. I Telefon: 10-032. Kevés gazdasági egység félt annyira az 1987-es évtől, mint a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyára. A mínusz 20 fokos hideg, amely az esztendő első két hónapjában sújtotta az országot. nálunk többmilliós termeléskiesést és kavicshiányt okozott. Az első negyedév végén talán senki nem reménykedett abban, hogy az eredeti terveket teljesíteni tudják. A nehéz helyzetben — ahogyan azt Kertész László vezető szervező elmondta — intézkedési tervet készítettek a lemaradás behozására, a dolgozókkal megértették ennek a fontosságát, s szerencséjük volt a piac alakulásával is. Ugyanis 1987 második felében, de főleg a negyedik negyedévben, ugrásszerűen megnőtt a gerendák iránti igény. Novembertől már nem vetlek fel rendelést decemberi szállításra. Mindez azt eredményezte. hogy az esztendő végén. de a mérlegkészítés előtt még két hónappal, már megállapíthatják: a szentendrei gvár termelése nem lesz deficites — Mely termékek voltak a legkereseit ebbek? — Nagy örömünkre az EPeevendák végre elfoglalták méltó helyüket a tervezőkné; es a vásárlóknál Nehézkes bevezetés után népszerűvt ••ált Nem csodn. mert szem hen a többi > -t '-crandávál ringv rné"',tV',ps7i**k.' ••«yngtnUm-őljosség és kitűn > feszt lószüőrri-4'ti ivMcrozi. Ak nyáron látta a termék hegye két az üzem udvarán, a; most alig hisz a szemének: csaknem üres a térség. De igen sokat szállítottak el a SIÓMÉN csatornacsövekből is. Mit mond az üzem forgalmáról Dagály István értékesítési és szállítási osztályvezető: — Nekem az a véleményem, hogy idén nehezebb helyzetben leszünk, mint tavaly voltunk. Hiszen több vásárló is kijelentette, hogy a várható áremelések és adórendszer miatt előre beszerezte az árukat. Annak ellenére, hogy csak később lesz rájuk szüksége. Ebből az következik, hogy az előrehozott forgalom hiányozni fog az 1988-as mérlegnél. Azonban a felvásárlási láz jó reklámnak is bizonyult. Ugyanis széles körben ismertté váltak a legfőbb termékünknek, az EP-gerendának a kitűnő tulajdonságai. Ez viszont bizonyos előnyt jelent. Bízank a két kiskereskedelmi boltunkban is. Hiszen a lakosság jelentős része ezekben vásárolt. Az eladott gerendamennyiség mintegy 80 százalékára ezekben az üzletekben fizették be a pénzt. Az emberek jelentős megtakarításhoz jutottak, hl- ; szén nem kellett a tüzépi árat j és az onnan való szállítást kifizetniük. A két üzlet 80 l millió forintos árbevételt ho- ; zott. — Számokban hogyan lehetne kifejezni a szentendrei gyár forgalmát? i — Gerendából több mint - 600 ezer. csatornacsőből kö- i rülbelül 290 ezer folyómétert
